FEKETE ZSOLT

HÚSUNKBA VÁGOTT A KORONAVÍRUS!

A VÉDEKEZÉSRŐL ÉS A FEJLESZTÉSEKRŐL IS BESZÉLGETTÜNK FEKETE ZSOLTTAL

A köszönés nélkül betoppanó és az ajtót durván ránk rúgó koronavírus-járvány egészségügyi és szociális hatásai ellen folytatott hathatós védekezés kiadásai, valamint az elmaradó helyi bevételek hiánya és az állami elvonások idén égbekiáltó pénzmenynyiségekkel terhelték meg Salgótarján amúgy is évek óta szinte pattanásig feszített költségvetését – a teljes becsült összeget alábbi interjúnkban el is árulja Fekete Zsolt polgármester, akit arról is nyilatkozik, hogy ebben a nehéz helyzetben egyáltalán milyen fejlesztésekre nyílik lehetőség. A város első embere a helyi felsőoktatás helyzetéről, a Modern városok programba foglalt beruházások alakulásáról, a nemrégiben elkészült, 2024-ig tartó gazdasági program főbb elemeiről és – nem utolsósorban – egy fejlettebb Salgótarjánhoz fűződő reményei(nk)ről is szól.

 A koronavírus-járvány terjedése miatt a kormány március 11-én hirdetett veszélyhelyzetet. Milyen védelmi intézkedéseket tett az önkormányzat? – Salgótarján megyei jogú város vezetése azonnal felelős és szigorú döntéseket hozott annak érdekében, hogy a járvány itteni megjelenését, esetleges terjedését megakadályozza. Fontosnak tartottuk, hogy minél gyorsabban beszerezzük a védekezéshez szükséges eszközöket, és tájékoztassuk a lakosságot a legfontosabb tudnivalókról. A médiában közzétett információk mellett egy gépkocsi is járta a várost azzal a hangos üzenettel, amelyben kértük az embereket, hogy a maguk és mások védelme érdekében milyen szabályokat tartsanak be, mely időszakban, hogyan intézzék a bevásárlást. Mivel a védekezéshez szükséges eszközök ára nagy ívben emelkedett, gyorsan kerestünk – és találtunk is – olyan csatornát, ahol a többi lehetőséghez képest olcsóbban tudtunk 50 ezer darab orvosi és 10 ezer különlegesen erős védelmet nyújtó szájmaszkot beszerezni. Így minden salgótarjáni háztartásba ingyen küldtünk orvosi maszkokat, és ezen felül a Szent Lázár Megyei Kórház számára is rajtunk keresztül sikerült kedvező áron szájmaszkokat juttatni.  Nem sokkal később viszont ezt az ügyet már a saját kezükbe vették. – Igen, a Foglalkoztatási Nonprofit Kft. keretein belül kezdtünk készíteni varrott szájmaszkokat, amelyekkel elsőként a védekezésben közvetlenül részt vevőket, az önkormányzat által működtetett egészségügyi, szociális és óvodai ellátórendszerünk tagjait láttuk el, majd pedig a lakosság számára a vásárcsarnokban és a város más forgalmas helyszínein is többízben osztottunk maszkokat. Arra törekedtünk, hogy lehetőleg minden tarjánit ellássunk ezzel az alapvető fontosságú védőeszközzel.  A veszélyhelyzet idején a lakosságnak nem csak az egészségügyi védekezés okozott nehézséget, hanem az is, hogy a munkahelyek leálltak, és sokan csökkenő bevétellel, vagy jövedelem nélkül kényszerültek átvészelni a nehéz hónapokat. Az önkormányzat hogyan tudott nekik segíteni? – Noha a város – mint az köztudomású – nem dúskál a pénzben, sőt a védekezéssel járó váratlan kiadások, a kieső helyi bevételek és a kormány általi elvonások erősen sújtották az önkormányzatot, ennek ellenére kezdettől fogva segítettük a salgótarjáni polgárokat. A város által működtetett cégeknél, intézményeknél és a polgármes FEKETE ZSOLT

teri hivatalban is fontosnak tartottuk, hogy a munkatársakat, alkalmazottakat ne hozzuk még nehezebb helyzetbe. Ezért olyan feladatokkal bíztuk meg őket, amelyeket otthonról, a home office-ból is magas színvonalon el tudtak látni, illetve több helyen, így a Balassi Bálint Könyvtárban, a Dornyay Béla Múzeumban, a Remeknél és máshol is, fontos, korábban halogatott munkák elvégzésére kértük a dolgozókat, alkalmazottakat. Így nem vezettünk be rövidített munkaidőt, nem csökkentettük a béreket, mert szem előtt tartottuk, hogy anyagilag is mindenki túlélje ezt a nehéz időszakot. Emellett az Egészségügyi–Szociális Központ munkatársai – akik ebben az időszakban nagyon szervezetten, rendkívül sokat, kiváló színvonalon dolgoztak – és a hozzájuk csatlakozó önzetlen önkéntesek az élelmiszerbeszerzésben és egyéb módon is segítették az idős és rászoruló embereket, akik nem mozdultak ki otthonról. A baptista szeretetszolgálattal közösen tartott ételosztásokkal sok rászorulót juttattunk meleg ételhez – bár az nem szívderítő, hogy rengetegen igénylik ezt a szolgáltatást. De készültünk arra is, hogy hosszabb ideig húzódik el a veszélyhelyzet, és a szerényebb jövedelemből élő családok súlyos anyagi helyzetbe kerülnek, ezért tartós élelmiszereket vásároltunk, amelyek egy részét kiosztottuk, a többit pedig a járvány esetleges második hullámára tartogatjuk.  A járvány elleni védekezést a kormány úgy titulálja, hogy háborúban áll az ország. A háborúhoz pedig – mint Montecuccoli óta tudjuk – három dolog kell: pénz, pénz és pénz... – Igen, sok pénzbe kerültek a különféle védőeszközök, a szájmaszkok, majd az azok elkészítéséhez szükséges alapanyagok, továbbá a gumikesztyűk, a tartós élelmiszerek, a fertőtlenítőszerek – és még folytathatnám a sort sokáig. A járvány elleni küzdelemhez az önkormányzat jelentős

forrásokat különített el, és adományszámlát is nyitottunk, amelyre – talán büszkén említhetem – a polgármester, az alpolgármesterek és a Salgótarján, Szeretem! Egyesülethez tartozó képviselők, bizottsági tagok adták a legnagyobb anyagi hozzájárulást. A számlára összesen mintegy 4,5 millió forint érkezett be. Mi azt reméltük, hogy sokkal többen fognak csatlakozni… – de ezzel az összeggel is csökkenteni tudtuk az önkormányzat anyagi terheit, és ezért köszönetet mondok az adományozóknak.  Tartsunk akkor egy kis számvetést! Amikor az év elején megtervezték az idei esztendőt, és elfogadták a 2020-as költségvetést, még nem lehetett tudni, hogy kicsivel később ránk tör a koronavírus. Hogyan hatott a járvány a város kasszájára? – A 2020-as esztendőnek úgy indultunk neki, hogy a helyi adóbevételek növekedésével az előző évek feszített büdzséjéhez képest kedvezőbb helyzetbe kerül a város költségvetése. Ez a reményünk azonban csak márciusig, a járvány kitöréséig tartott. A védekezés miatt hozott kormányzati intézkedések keményen a húsunkba martak. A fizető parkolási rend felfüggesztése több tízmillió forinttal, a nálunk befolyó gépjárműadó helyben maradó 40 százaléknyi részének elvonása még súlyosabb tétellel csökkentette a város bevételeit, amely öszszegek az idei költségvetésünkből nagyon fognak hiányozni a végelszámolásnál. A központilag elvont pénzek, a kieső helyi bevételek és a védekezésre fordított források eddig mintegy 300–400 millió forintra rúgnak, de ez a hiány az év végéig – sajnos, ki merem jelenteni – magasan félmilliárd forint fölé fog növekedni. Önkormányzatunk emiatt is pályázott rendkívüli állami támogatásra, és bízom benne, hogy ezt meg is kapjuk, mert máskülönben a város nehéz gazdasági helyzetbe kerülhet önhibáján kívül, miközben „alaphelyzetben” is inkább központi támogatásra lenne szükségünk a megyei jogú városok számára előírt és a lakosság által jogosan elvárt feladatok ellátásához.  Az említett súlyos terhek árán a város mégiscsak túlélte a járvány eddigi csapásait! – Az önkormányzat gyors, határozott és szigorú intézkedéseinek, a lakosság fegyelmezett hozzáállásának, lelkiismeretes együttműködésének, a védekezésben részt vevő cégeink, intézményeink dolgozóinak és a városőrségünk jó munkájának köszönhetően – amely a gyülekezési és távolságtartási szabályok betartását segítette – sikerült útját állni a járványnak. A megyei kórházban mindössze két koronavírussal fertőzött salgótarjáni személyt ápoltak, akik aztán gyógyultan távoztak.  Városvezetői munkája mellett képzett, tapasztalt szociális szakemberként hogyan látja, mennyire súlyos megélhetési és emberi nehézséget okozott a járványhelyzet a lakosságnak? – Előzőleg azt gondoltuk – és arra is készültünk –, hogy a városban a jelenleginél többen fogják a koronavírus miatt elveszíteni a munkahelyüket. De akik egy pillanat alatt, nagyobb létszámban váltak munkanélkülivé, azok sem a vírus miatt, hanem egyéb gazdasági tényezők folytán kerültek utcára. Azt látom, hogy egyes ágazatokat jobban, másokat kevésbé érintett a járvány. Pl. azok, akik a kényszerű otthonlétet kertépítéssel, barkácsolással, lakásfelújítással töltötték, megélénkítették az ilyen szaküzletek forgalmát. A mozi, a színház, a szórakoztatóipar viszont leült. Így a Zenthe Ferenc Színház is nehéz helyzetbe került az elmaradt előadások miatt. Gyakorló apaként is mondom, hogy nehéz feladatot jelentett a családoknak az otthon tanulás időszaka. Főleg az általános iskolás gyerekek szüleit ez nagyon megterhelte. De mindezeket a nehézségeket is átvészelte a túlélésben már egyébként is gyakorlott tarjáni lakosság. Szeretném ismét megköszönni a járvány elleni küzdelem mindennapi hőseinek a kitartását és minden salgótarjáninak a felelős magatartást. Együtt sikerült átvészelnünk ezt a nehéz időszakot, továbbá közös erővel teljesíteni fogjuk az esetleges jövőbeni kihívásokat is.  A járványügyi veszélyhelyzetet a kormány lefújta, az élet megy tovább, de a védekezés nem zárult le… – Minden intézményünk újra kinyitotta kapuit, de mégsem lélegezhetünk fel teljesen, hiszen világszerte a járvány következő hullámáról beszélnek. Ezért a mostani időszakra is nehéz, de a salgótarjániak biztonsága érdekében felelős döntést hoztunk. Az önkormányzat szeptember 30-ig nem tart tömegrendezvényt, így az idén elmaradnak az augusztus 20-i Fő téri koncertek, nem lesz tűzijáték, elmarad a Nyárzáró Fesztivál is. Úgy gondoljuk, hogy bár hiányozni fognak ezek a hagyományos rendezvények, jelen helyzetben fontosabb az emberek egészsége, biztonsága. A tóstrandot az idén zárva tartjuk, egyrészt azért, mert a létesítmény területén távhőfejlesztés zajlik, amelynek átadási határideje augusztus 31-e, így egyébként sem tudnánk kinyitni. Ugyanakkor szintén egészségügyi megfontolásból jobbnak látjuk, hogy ezen a nyáron a városi uszodát tartjuk nyitva a sportolók és a látogatók előtt, szigorú higiéniai körülmények között. Kérem a lakosság megértését! Remélem, hogy a járvány esetleges második hulláma még annyira sem fog érinteni bennünket, mint az első, és bízom benne, hogy jövőre már minden a megszokott rendben működhet tovább.  Az ismertetett körülmények mellett idén milyen fejlesztésekre, felújításokra maradt pénze a városnak? Különben is, sokan megróják az önkormányzat vezetőit, hogy nincsenek elképzeléseik a fejlődésről, míg mások szerint ennek alfája és ómegája a Modern városok program keretében született kormányhatározat, amely meghatározza a fejlesztések fő irányait és forrásait. Hogy állunk ezzel? – A terület- és településfejlesztési operatív program (top) keretében készült fejlesztési csomagunk elemei most, a járvány időszakában az eredetileg reméltnél sokkal lassabban haladnak, de azért a munkálatok folynak, amelyek közül a két új orvosi rendelőnk építését emelném ki. Elkészült a játszóház, amelynek üzemeltetésére pályázatot írtunk ki. Szintén elindult az ipari parkban az útfelújítási projekt, mint ahogyan a könyvtár és a vásárcsarnok fejlesztése is közbeszerzés alatt áll. Ugyanakkor sajnos vannak olyan top-os pályázataink is, amelyek esetében több mint egy éve várunk az irányító hatóságtól döntést az anyagi ráfordítások átcsoportosításáról. Ilyen pl. az interaktív gyermekmúzeum, amelynek azért áll a kivitelezése, mert hiába van itt a pénz, a döntés tovább késik. A Modern városok program keretében a Főplébánia-templom felújításának második ütemére is megkaptuk a forrást, amely elsősorban a támfal felújítását foglalja magában. Emellett szerintem a nehézségek ellenére is megfelelő ütemben folyik a kórház területén épülő fontos nagyberuházás, az onkológiai központ kivételezése. S bár sok bosszúsággal jár a csatornahálózat kiépítése Rónabányán és Rónafalun, főleg, amikor sár van, de majd ha elkészül, hatalmas könnyebbség lesz az ott lakóknak. Szóval, ezek a fejlesztések jelenleg is zajlanak, és a Modern városok programban már a következő nagyobb csomagok előkészítésén dolgozunk, de az általunk előkészített tervek-

 „SZÉP, ÚJ VILÁG”: EGY SZELLEMVÁROS FŐUTCÁJA

ben akkor tudunk tovább lépni, ha az állam által ígért forrásokat megkapjuk.  Elég nagy csend van viszont a helyi felsőoktatás körül! – A város számára a felsőoktatás helyzete nagyon fontos kérdéskör, többek között a fiatalok megtartása, Salgótarjánba csábítása és itt marasztalása végett is. Sajnos, azt hallottuk, az Óbudai Egyetem új képzési és kutatóközpontjának kiépítésére megkapott pénzösszeg nem lesz elegendő arra, hogy elkezdjék az egykori Népjóléti Képzési Központ épületének felújítását és benne az új telephely kialakítását. A kampusz jelenleg a J. L. Seagull Alapítvány Meredek utcai épületében működik. Sajnálattal hallottuk, hogy idén a jelentkezések szempontjából nem alakult kedvezően a helyzet, és a következő oktatási ciklusban megint csak felsőfokú képzést indítanak. A város az Óbudai Egyetem munkáját évi tízmillió forinttal, illetve könyvtár, uszoda, sportolási lehetőség biztosításával támogatja. Az egyetem részéről ennek a pénzösszegnek a tízszerese kellene ahhoz, hogy itt nagyobb jelentőségű munkát tudjanak végezni. Ez az ügy sajnos jelenleg itt tart.  Más irányban is keresik a helyi felsőoktatás lehetőségeit? – Igen, és örülök annak, hogy a városban működő Kanizsai Dorottya Egészségügyi Szakközépiskola fenntartását a Semmelweis Egyetem átvette. Velük már a tovább lépésről is tárgyalunk, mert ha az onkológiai központ a remények szerint 2021 végére, 2022 elejére elkészül, ott nagy számban lesz szükség orvosokra, ápolókra, szakképzett személyekre. Erre igyekszünk felkészülni, és próbáljuk a kórház vezetőségét is minden lehetőségünkkel támogatni.  Ön, aki belülről lája a folyamatokat, mennyire derűlátó a Modern városok programban foglaltak megvalósulásával kapcsolatban? – Azt tudom erre mondani, hogy polgármesterként talán én vagyok a legoptimistább a Salgótarján és a kormány között született megállapodásba foglalt fejlesztések végrehajtásában, mert a Modern városok program Salgótarján esetében egy rendkívül öszszetett, erősen egymásra épült, valóban új várost építő terv volt. Látok is ebben elmozdulásokat és folyamatos lépéseket, de most azt gondolom, hogy jelenleg nincs olyan elégséges szabad pénzforrás, amelyet erre a célja le tudnának juttatni Salgótarjánba.  Ugye, erre akasztófahumorral azt mondhatjuk, hogy 2017, a miniszterelnöki látogatás és a kormányhatározat elfogadása óta már Luca széke is háromszor elkészült… – Igen… De azt is figyelembe kell venni, hogy a Modern városok programban részt vevő települések közül Salgótarján vezetése majdhogynem utolsóként állapodott meg a miniszterelnök úrral. Egyébként elmondhatom, hogy közösen egy nagyon jó tervet fogadtunk el. Csakhogy a kivitelezések során is az utolsók között vagyunk, és emiatt tolódnak el a beruházásaink. Az anyagi lehetőségeinket tekintve is nagy hátrányban vagyunk számos olyan megyei jogú várossal szemben, ahol jelentős saját anyagi erőt tudnak a fejlesztések elkészítésére fordítani. Mi viszont a program végrehajtásában abszolút mértékben a kormánytól függünk. Csak azokat a lépéseket tudjuk megtenni, amelyekre központi forrásokat kapunk.  Nemrégiben készült el Salgótarján 2020–2024-re vonatkozó részletes gazdasági programja. Melyek ennek a legfontosabb elemei? – A gazdasági terv fő prioritása – a Modern városok programban foglaltakkal összhangban – a régi, barnamezős acélgyári és öblösüveggyári területek újra hasznosítása a helyi gazdaság, az ipar és a turizmus fejlődését szolgáló új fejlesztések, befektetések fogadására. Emellett a város természet adta lehetőségeiből fakadó előnyöket is szeretnénk a gazdaság, az idegenforgalom fejlesztése révén kihasználni. Úgy gondolom, hogy ha visszatekintünk az előző ciklusokra is, ez az utóbbi évek, évtizedek legátfogóbb helyi gazdasági programja. Ugyanakkor ebben is vannak bizonytalansági tényezők, amelyek attól függnek, hogy az országos átlagtól leszakadó északkeleti térségeket a mindenkori kormányok mennyire kívánják felkarolni, támogatni, mert mint már említettem, az itteni fejlesztési lehetőségek az elegendő helyi gazdasági erő hiányában alapvetően a rendelkezésünkre bocsátandó központi forrásokon alapulnak.  Van-e már esetleg erre, ha nem is pontos ígéret, de legalább valamennyi remény? – A napokban tárgyaltam a Külgazdasági és Külügyminisztériumban arról, hogy Salgótarján egy nagyobb, a szlovák határon is átnyúló régió központja, amely nagyjából Pásztótól kezdve majdnem egészen Losoncig tart, ezért a városban és környékén megvalósuló fejlesztések egy kiterjedtebb térség gazdasági és társadalmi fejlődését, valamint egy nagyobb lélekszámú lakosság jobb életminőségét is szolgálják. Az itt élő emberek is igénylik ugyanazokat a lehetőségeket, amelyek az ország más részein is elérhetőek, ezért nem mondunk le arról, hogy azokat helyben is biztosítsuk. Erre jó példa, hogy Salgótarjánnak korábban nem volt színháza, aztán amióta sikerült elindítani, néhány rövid év alatt is szép szakmai és közönségsikereket ért el. Ehhez hasonlóan más területeken is megnyílhatna az út a gyors fejlődésre. Törekvéseink vannak a kormány által ígért versenyuszoda megépítésre, valamint – miként említettem – a felsőoktatási lehetőségek bővítésére. Ez ügyben a Testnevelési Egyetemmel is tárgyalásban állunk, és a felvidéki magyarok számára is felajánljuk a lehetőséget. A közlekedés és az infrastruktúra területén nagyon fontosnak tartjuk a vasútvonal fejlesztését, hiszen ez a Szlovákiával és a Budapesttel való kapcsolattartásban is kulcsfontosságú, nagyban megkönnyítené a fővárosban tanulók és munkát vállalók életét, továbbá azoknak a helyi cégeknek is segítséget nyújtana, amelyek a termékeiket vasúton könnyebben tudnák szállítani. Emellett a vasútvonal fejlesztése révén Északkelet-Magyarország egyik nagy raktárbázisává is válhatnánk. Ezeken a területeken még látom azokat a lehetőségeket, amelyek révén Salgótarján tovább tudna fejlődni, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy ezeket az elképzeléseinket valóra váltsuk. Balás Róbert