SZELE IMRE

ROCK ÉJJEL-NAPPAL dobosunk, és az ezredparancsnok zongorá zott. Így működtünk. TARJÁN BEAT VII. – BESZÉLGETÉS SZELE IMRÉVEL  Mi jött a leszerelés után? Alapos zenei képzést kaptam, nyolc éven keresztül az énekkar és a furulya mindennapi része volt az életemnek. 1967-ben egy Mikulás-napi fellépést az utolsó pillanatban lemondott a Floo-Boys együttes, és a zenetanárunk, Zeke Laci bácsi azt mondta: „No, fiúk, ti már tudtok mindenféle hangszeren, ti fogtok játszani!” Így kezdődött, zenéltük az akkor menő slágereket, angolokat és magyarokat. Beatles, Monkies, Animals, Troggs, Illés, ilyeneket. – Pont, hogy nem! Mi komolyzenén nőttünk fel, azt tartottuk értékesnek, a beatzenét és a beatzenészeket kinevettük. Mendelsshon, Janácek, Bartók, ők voltak a kedvenceink. Lenéztük a beatzenészeket, pont úgy, mint később a rockerek a diszkósokat. De egy idő után azt vettük észre, hogy a beattel sokkal nagyobb sikereket arattunk, és egyre – Különböző helyeken dolgoztam, de 1978Annak idején, a hatvanas évek végén a Bolyaiba járó barátaim panaszkodtak, hogy mi- ban, amikor kezdtük komolyabban venni a közben számukra tilos volt a hosszú haj viselete a gimnáziumban, a Szelének, csak zenélést, elmentem a BRG-be műszerészmert zenész, megengedte az igazgató. Aztán egy nyirkos novemberi este hol máshol, nek. Kudella Aladár és Alapi István is ott mint a Pécskő-teraszon összefutottunk, és Imre részletesen kifejtette, hogy neki sokkal dolgoztak akkoriban. Aztán beálltam újságnehezebb az angol dalok szövegét betanulnia, mivel nem beszéli a nyelvet, mint annak, kihordónak, itt hozott össze a sors Szujó aki igen. Tehát, vonta le a konklúziót, ennyi energiával valójában könnyebb lenne meg- Zoltán grafikussal és Hegedűs Adolf (Mortanulnia angolul, mint bebiflázni azt a rengeteg beatszámot. Ez a sajátos logika aztán gan) festőművésszel. Reggel nyolcig kihordvégigkísérte az egész pályafutását. Most, hogy leültünk beszélgetni, fölidéztem ezt az tuk a lapokat, aztán ment, ki, merre látott. epizódot, persze, nem emlékezett rá. Emlékszem, Morgan egyszer a pártbizottság folyosójára úgy dobta be az újságokat, hogy azok beterítették az egész helyet. „Olvaskomolyzenét hallgatok szívesebben. Meg satok, elvtársak!” – kiáltotta. Másnap már néha az igényes, progresszív zenekarokat. nem kellett munkába mennie… Jó ideig  Gimnazista lettél a Bolyaiban. dolgoztam földmérőként is. Ezek mind ilyen – Így van, és rögtön megalakítottuk az is- érdekes szakmák voltak, jól passzoltak a kola beatzenekarát Badge néven, utalva a zenéléshez. Aztán 1982-től elmentem taCream együttes legendás számára. Farkas nítani, Kazáron, majd Ságújfaluban dolgozGábor basszusozott és Hlavaj István dobolt, tam. De 1986-ban már a budapesti metróén szólógitároztam és énekeltem. Ez egé- vállalat forgalomirányítója voltam. szen addig működött, amíg le nem érett-  Térjünk vissza a zenekaraidhoz! A ségiztünk, és Farkas Gabi el nem költözött Badge-ről két emlékem is van. Az első, Pestre. De nem csak a Bolyaiban játszot- amikor az Öblös-kultúrban játszottatok tunk, hanem a város összes középiskolá- egy szombat délután, és miközben a Led jában, és eljutottunk a környező falvakba Zeppelin Moby Dickjét nyomtátok, Hlavaj is. Persze, más iskolának is volt zenekara, Pityu dobfelszerelése elkezdett szétcsúszúgyhogy cserélgettük a helyszíneket egy- ni. De nem álltatok le, mert míg Pityu az más között, így minden héten zenéltünk va- egyik kezével dobolt, a másikkal szerelt... lahol. Plusz én párhuzamosan játszottam a Ilyet is tudott. A második, az 1971-es Floo-Boysban is, vasárnaponként a Kohász Amatőr Könnyűzenei Fesztivál megyei Művelődési Házban. döntője, ahol ezüstdiplomát szereztetek,  Mi történt az érettségi után? de nem jutottatok tovább az országosra. – Elmentem mechanikai műszerész tanu- – A Badge koncertzenekarként működött. lónak, az két évig tartott. De rögtön utána Tehát nem beatslágereket és tánczenét  „A HOSSZÚ HAJAT LEVÁGJÁK” hivatásos zenész lettem a Kulacs vendég- akartunk játszani, hanem igényes rockot. lőben Henning Rudival és Botos Lajos „Lo- Cream, Taste, Led Zeppelin, Deep Purple,  Mesélj valamit a gyerekkorodról! – Itt születtem Tarjánban, de véletlenül, mert egyébként a szüleim Pesten laktak, csak eljöttek ide halottak napján gyertyát gyújtani, és édesanyámnál megindult a szülés. Az iskolát is ott kezdtem el, de nagyon hamar ideköltöztünk, és a Május 1. úti általánosba kerültem ének–zene tagozatra. Nagykanizsára, de ott is hamar zenekart alapítottunk a hivatásos tisztekkel közösen, így könnyebb lett a szolgálat, mint a többieknek. Már a bevonulás másnapján próbáltunk a tiszti étkezdében, és katonai dzsippel hoztak haza a felszerelésemért. Nyolc hónap múlva érkezett Kudella Aladár, ő is beszállt, egy pálfalvai fiú, Angyal Laci volt a ket akartunk bevezetni. És kinevelni egy koncertközönséget itt a városban. Ez nem mindig sikerült. Volt, hogy elkezdtünk este nyolckor játszani 300 vendég előtt, aztán éjfélkor már alig voltak harmincan. Amúgy hajnal négyig tartott volna a buli… 1972ben Csatlakozott Henning Rudi, onnantól már csak a progresszív vonalat nyomtuk.  Hamar megfertőzött a beatzene. lóval”. Aztán ’74 nyarán elvittek katonának Uriah Heep, Grank Funk Railroad, ilyeneinkább élveztük a muzsikálást. Most, hogy már kiszálltam a műfajból, megint inkább  A FLOO BOYS 1970-BEN. A KÉPRŐL HIÁNYZIK SZELE IMRE

 AZ ÖBLÖSÜVEGGYÁR MŰVELŐDÉSI HÁZA EGYKOR ÉS MOST

 A FANYÚL EGYÜTTES 1992-BEN

 1973 nyarán a Karancs Szálló teraszán, az étterem fölött nyílt egy szabadtéri ifjúsági park, ahol minden szerdán, pénteken és szombaton játszott a következő zenekarotok, a Pallawa. – Így van, és a ma sokat szidott KISZ gyakorlatilag minden kultúrházban működtetett ifjúsági klubokat, ahol rendszeresen fölléptünk mi és más zenekarok is. Pálfalván, aztán az Öblös-kultúrban, a ZIM-éttermében, a Kohász Művelődési Házban, végig. Varga Gyuri, a városi KISZ-titkár biankócsekket adott, hogy vásároljunk magunknak felszerelést. Ma hallasz ilyen híreket valahonnan?  Hogyan indult a Fanyúl? – 1978-ban nyílt az Ifjúsági Ház Pálfalván. Akkor még Labirintus néven működtünk, velünk volt már Kudella Aladár és Tóth Csaba, aki később a Józsi igazgatója lett. Ott például megengedték, hogy éjszaka próbáljunk, este tíztől hajnal háromig. 1980-ban zajlott le az első Rocktábor Salgóbányán, a KISZ-bázison, amiből a rendszerváltás után lett a Medves Hotel. A Karthago együttes vezetője, Szigeti Ferenc hozta a zenekara cuccát, azon lehetett játszani a résztvevőknek. Amikor meghallott minket, rögtön fölajánlotta, hogy legyünk az előzenekaruk, úgyhogy innentől kezdve elég sokat koncerteztünk együtt.  Hogyan születtek a Fanyúl slágerei? – Amiket én írtam, azok mindig valamilyen kisebb kezdeményből épültek fel, néha előbb volt a szöveg. Leírtam, lekottáztam, és azt fejlesztettük tovább közösen. De amíg Henning vissza nem jött a katonaságból, addig csak én írtam a dalokat, szöveggel együtt. Később Kudella is előlépett saját számokkal, és Henning is aktív szerző lett, így egészítettük ki egymást.  Aztán kimaradtál az együttesből. – Úgy volt, hogy országos turnéra indulunk a Karthagóval. De aztán a féltékenység győzött, a Fanyúl tagjainak a hangszertudása felülmúlta a Karthagóét, így mi hoppon maradtunk. Pedig jó lett volna, mondjuk ötévenként a Budapest Sportcsarnokban játszani teltház előtt, de ez sajnos nem jött össze.  Ez volt az oka a kilépésednek? – Elváltunk a feleségemmel és a kislány nálam maradt, nekem kellett fölnevelnem. Nem tudtam már olyan sok időt a zenéléssel foglalkozni, elmentem tanítani, utána meg Pesten metróztam. Nagyjából ekkorra tehető, hogy egyszer mérgemben minden feljegyzésemet, fotómat, dokumentumomat, ami a zenéléssel volt összefüggésben, elégettem. Tehát semmi ilyesmit nem tudok mutatni neked.  1992-ben rendezték meg az Öregbeatek Fesztiválját a József Attila Művelődési Központban, ahol minden egykori tarjáni zenekar föllépett. Erről egy amatőr videófelvétel húsz részre osztva felkerült a Youtube-ra. Láttad már? – Persze, nekem is megvan VHS-kazettán. Három zenekarral is fölléptem aznap, Pallawa, Labirintus, Fanyúl. De a kilencvenes évek végén Alapi István és Oláh Zoltán „Szürke” szervezett egy helyi zenekart, két füleki zenésszel. Ez volt a Szürkeállomány. Abban is játszottam.  CD és videoklip is megjelent a Szürkeállománnyal, de elmaradt a folytatás. – A tagok többsége nagyon sokfelé dolgozott, ez egyszeri alkalom volt. Nem lehetett már visszahozni a hatvanas-hetvenes évek hangulatát, amikor a zenészek sülve-főve együtt lógtak, és teremtettek valami eredeti dolgot, amivel meg akarták váltani a világot. Minimum. Kovács Bodor Sándor