BOTOS ANDRÁS

HAZATÉRT A TARJÁNI BOKSZPÁPA az aranyérmet is ő vitte el. A másik ágról simán bejutottam volna a döntőbe, de BOTOS ANDRÁST MAGÁHOZ ÖLELTE SZÜLŐVÁROSA nagyszerű érzés volt felállni az olimpiai domet megnyertem Debrecenben. Akkoriban – A madridi Eb után már számítottam rá, még nagy dolog volt számunkra, hogy ki- hogy ott lehetek az ötkarikás játékokon. mozdultunk Salgótarjánból, jártuk az or- Húszévesen remek formában bokszoltam szágot, sok helyre eljutottunk. Jól ment a Münchenben, ahol pehelysúlyban a legnaboksz, serdülő-, majd ifjúsági bajnokságot gyobb csatát a japán Kobajasival vívtam a nyertem. Felfigyeltek rám, 1969-ben ifjú- legjobb négy közé jutásért. Ekkor már túl jártam fel Budapestre. 1970-ben, az első newson, és legyőztem az amerikai Seifet. junior Európa-bajnokságon, Miskolcon Kemény, gyors volt a japán bunyós, és olyan bronzérmes lettem. lendülettel kezdett, hogy azt mondtam matos Bandit meghívta a felnőttválogatottba! bírta: lelassult, és megvertem. Ekkor dőlt el, bogóra – még a harmadik fokára is! Annál Völgyvárosunkat a régi szép időkben ország- és világszerte a „pofonok völgyének” is is inkább, mert jól szerepelt a csapatunk: nevezték, hiszen a salgótarjáni ökölvívás valaha a legmagasabb csúcsokon tündökölt. Gedó arany-, Kajdi és Orbán Laci ezüstérA helyi boksz legnagyobb alakja Botos András, aki fénykorában olimpiai bronz-, Euró- met nyert, én harmadik lettem. Ha most pa-bajnoki ezüst- és bronzéremmel, hét magyar bajnoki címmel örvendeztette meg a négy bokszolónk csak kijutna Tokióba, már szurkolókat, majd sikeredzősége idején a Stécé színeiben Botos Tibort, Hranek Sándort boldogok lennénk. Ez volt a magyar boksz és Farkas Sándort vitte fel a csúcsra. egyik aranykora, boldog vagyok, hogy részt  Mint említi, élményszámba ment a főváA tarjáni bokszpápa neve szülhettünk a nemzetközi rosi élet, még a Fészek Klubba is eljártak, ma is fogalom, és a nógrá- versenyekre. Nagy lökést ahol a legnépszerűbb művészekkel kerüldi megyeszékhely – ahová adott a pályafutásomnak tek barátságba. A leszerelése után mégis néhány hónapja tért haza a katonaság, hiszen 1970- hazatért Salgótarjánba. Miért…? – újra magához ölelte híres ben a Bp. Honvéd bomba- – Hiányzott a szülővároson és főleg a csafiát, hiszen a városi ünnep- erős csapatába kerültem, lád! Pedig a Honvédnál marasztaltak, nem ségen Botos András Salgó- ahol Badari Tibor, Kajdi is adta ki, ezért 1973-ban nem is vertarján sportdíját vehette át. János, Orbán László és Or- senyezhettem, de ekkor kárpótolt, hogy  Hogyan fogadta az el- bán Sándor sikert sikerre feleségem, Panni – aki ma is legerősebb ismerést? – kérdeztük a halmozott a világelitben. támaszom az életben – világra hozta a finagy bajnokot. Mi voltunk a híres „ötösfo- unkat, Andrást. Közben Pesten azt mond– Számomra ez egy hatal- gat”, hozzánk csatlakozott ták, hogy Salgótarjánban el fogok tűnni, mas megtiszteltetés! Na- a válogatottban a Vasasból de erre rácáfoltam: a legjobb maradtam. gyon köszönöm mindenki- Gedó György és Tóth Imre. 1974-ben sorra nyertem a nagy nemzetnek, hogy rám gondoltak,  BOTOS ANDRÁS 1972-BEN Megtiszteltetés volt, hogy a közi versenyeket Szófiában, Budapesten, hiszen számomra Salgótar- nálam több mint tíz évvel Halléban és Leningrádban. Ezután jött a ján nagyon fontos: itt szü- idősebb, kétszeres Euró- havannai világbajnokság, amely azonban lettem, itt lett belőlem ismert ember, sike- pa-bajnok, olimpiai ezüstérmes Kajdi a ba- balul sikerült, mert az előzőleg megvert res sportoló. Nagyszerű érzés volt átvenni rátjává fogadott. Nagy csapatot alkottunk, szovjet Szolomin visszavágott – el is nyerte ezt a remek kitüntetést, amelyet szeretnék rengeteget edzettünk, húztuk egymást a az aranyérmet. a munkámmal viszonozni. Nekem Salgótar- sikerek felé.  Ám nem volt idő szomorkodni, mert ján és a boksz – két igaz szerelem!  Elevenítsük is fel ezeket a sikereket. 1975-ben jött a katowicei Európa-bajnok S mind a két szerelem régóta tart! Hol Ugye, jött az 1971-es madridi Európa-baj- ság. nőtt fel, mikor kezdte az ökölvívást? nokság! – Oda úgy mentem ki, hogy örülnék egy – A Kavicsosban laktunk, és a szüleim – Jó szívvel emlékszem a spanyol főváros- éremnek, és ezt sikerült is teljesítenem. mellett „természetesen” az utca is nevelt. ra! Remek csapatunk volt: Gedó, Badari és Pedig a legjobb nyolc között a csehszlovák Sokszor mentem haza panaszkodva, hogy Kajdi arany-, én ezüst-, Orbán Laci bronz- Karel Kaspar ellen felrepedt a szemhéjam, megvert a többi gyerek. Ilyenkor apámtól érmet szerzett, és az éremtáblázaton a de így is nyertem. A döntőbe jutásért a szovis kaptam még egyet, mondván, hogy mi- szovjetekkel együtt az élen végeztünk. Én a jet Valerij Lvov ellen már úgy álltam ki, hogy ért nem védem meg magam! Aztán fordult döntőben pontozással veszítettem a lengyel a kezem is bedagadt. Az első menetben a a kocka, én vertem meg a többieket, és Ryszard Tomczyk ellen, de 19 évesen az sérülésem kiújult, s Papp Laci bácsi nem is apámnak panaszkodtak, hogy verekedős ezüstérem óriási sikernek számított. Boldog akart tovább engedni bokszolni, de kértem, vagyok. Ő pedig azt mondta: jól teszem, voltam, és hazatérve Salgótarjánban is nagy hadd menjek tovább. Mindent egy lapra tetha nem hagyom magam. Aztán a nagybá- ünneplésben részesítettek. tem fel, a harmadik menet már nekem állt, tyám 1966-ban, 14 éves koromban levitt  Miben voltál jó, mi számított a fő „fegy- de ez kevés volt a győzelemhez. A történtek a patakparti bányai tornaterembe, a Stécé verednek”? után azonban így is örültem a bronzéremedzésére, ahol Szerémi Andor lett a meste- – Nagyon gyors voltam, és hatalmas küzdő- nek. rem, akinek mindmáig rengeteget köszön- szellemmel bokszoltam. Ez az erős akarat  Ezután jött az 1976-os montreali olimhetek! vitt a sikerek felé. pia, ahol újra ott állt a siker kapujában…  Hamar kitűnt a tehetségével…  S nem volt megállás! 1972-ben jött a – A kanadai nagyvárosban a legjobb négy – Rögtön, az első területi serdülőversenye- müncheni olimpia! közé jutásért ismét a mumusommal, Szolosági válogatott lettem, már edzőtáborokba voltam a thaiföldi Preechen, a nigériai And S a legendás Papp László a 18 éves Bo- gamban: ha ez így bírja végig, kikapok. Nem vehettem benne. – Hatalmas megtiszteltetés volt, hogy Papp Laci bácsi – akit istenként tiszteltünk – felfigyelt rám, bízott bennem, és világklasszis hogy érmes leszek. A döntőbe jutásért teljesen kiegyenlített mérkőzést bokszoltam a szovjet Borisz Kuznyecovval. Okosan bunyó- FOTÓ: MTI bokszolók között készülhettem. Rengeteget edzettünk a Szabadság-hegyi edzőtáborban, ahol ideális körülmények között kézott, végig hátul tartotta a fejét, nehéz volt megütni. Végül azonos pontarány mellett 3:2-re őt hozták ki győztesnek, majd aztán   A VÁLOGATOTT EDZÉSÉN PAPP LÁSZLÓ (JOBBRÓL) OKTATJA BOTOS ANDRÁST

 REMEK BUNYÓSOK EGYÜTT! HÁTUL, BALRÓL: SZIKORA ISTVÁN ÉS HRANEK SÁNDOR. ELÖL, BALRÓL: SZERÉMI ANDOR, BOTOS ANDRÁS, BOTOS TIBOR ÉS FARKAS SÁNDOR

minnal hozott össze a sors. Hatalmas mérkőzést vívtunk, jól ment a boksz, a mérkőzés végén Papp Laci bácsi mondta is, hogy végre van egy érmünk. Aztán lepontoztak, 3:2-re az ellenfelemet hozták ki győztesnek. Először szomorú voltam, de aztán beláttam, hogy egy ilyen pontozásos sportágban ezt el kell viselni. Az ötödik helyemmel is a legjobb magyar bunyós lettem.  A válogatottbeli edzője, Papp László milyen volt? – Laci bácsi egy nagybetűs EMBER volt, aki mind technikailag, mind lelkileg rengeteget adott nekünk. Nagyon jól megtalálta a hangot a versenyzőivel, mindent meg tudott tanítani számunkra. nagyszerű hangulatot teremtett, mi pedig istenként tiszteltük. Hálás vagyok a sorsnak, hogy az ő keze alatt készülhettem.  Közben ön sorra nyerte a magyar bajnoki címeket is! Hogyan sikerült tartani a szintet? – Összesen hét bajnoki címet szereztem. Hogy mi ennek a titka? Először is: nagyon jó edzőm volt Szerémi Andor személyében. Sokat is dolgoztam: délelőtt erőnléti munkát végeztem, általában a környező erdőkben futottam. Nem lazítottam, mert tudtam, hogy magamnak csinálom. A délutáni klubedzésen megkaptam a technikai képzést. Emellett rendszeresen jártam fel Budapestre a keretedzésekre, edzőtáborokba, ahol becsülettel elvégeztem a munkát. S persze tudtam, hogy evésben, ivásban mi a határ. De megérte, hiszen sorra jöttek az eredmények. Bár pályafutásom vége felé gyakran jöttek a sérülések, az 1978-as belgrádi világbajnokságon és az 1979-es kölni Eb-n még a nyolcaddöntőig jutottam.  Közben a Stécénél Botos András mellett feljöttek olyan remek fiatalok, mint Farkas Sándor, Botos Tibor és Hranek Sándor. Segítette őket? – Igen! Nagy tehetségek voltak, sokat edzettem velük, segítettem, tanítottam őket, átadtam a tudásomat, tapasztalataimat. Amikor kesztyűztünk, és valamit nem jól csináltak, kicsit oda is ütöttem nekik, hogy tanulják meg: nem szabad hibázni. Nagyszerű hangulat volt a csapaton belül, örömmel jöttek a fiúk edzésre. Látták, hogyan edzek, milyen gondosan készülök, és példát vettek rólam, mindent megtettek azért, hogy jó ökölvívó váljon belőlük. Így is lett!  Aztán később már edzőként egyengette a tehetséges fiatalok útját. – Mire 1981-ben abbahagytam a versenyzést, a Testnevelési Főiskolán elvégeztem az edzőképzőt. Nagy lendülettel vetettem bele magam a munkába, és akkoriban még megvolt az „anyag”, rengeteg tehetséges gyerek akart bokszolni. Már kész csapatot vettem át, nagy kihívás volt a Botos Tibor, Farkas Sándor és Hranek Sándor felkészítése a versenyekre, de sikerült, mert a fiúk sorra érték el a hazai és nemzetközi sikereket. Ez volt a salgótarjáni ökölvívás egyik aranykora, az egész világba elvittük a város jó hírnevét.  Aztán elmúltak a szép idők, de ön a Stécé szakosztályának megszűnése után is folytatta a munkát a Gong SE-nél, majd mégis arra kényszerült, hogy elhagyja Salgótarjánt. Ez miért történt? – Már nem volt semmink, a legjobb bokszolóink elmentek, és már nem kaptunk semmilyen támogatást, de akkor is dolgoztam még tovább a gyerekekkel, mert nem akartam, hogy szétmenjen a szakosztály. De a Magyar Olimpiai Bizottság tagjaként is hiába kilincseltem: senki sem segített, pedig fontos munkát végeztünk, foglalkoztattuk a hátrányos helyzetű gyerekeket, akik nem az utcán rosszalkodtak, hanem sportoltak. Végül kaptam még egy megrendítő ütést, mert Vizsláson a presszóm az előírt 200 méter helyett csak 196-ra volt az iskolától, és ezért be kellett zárnom. Ekkor valamit lépnem kellett…  S meg sem állt 1997-ben a keleti végekig! – Nyíregyházán megbecsültek, és a legsikeresebb tanítványom, Balog Vilmos sorra nyerte a magyar bajnoki címeket, majd a profiknál is kisvilágbajnok lett. Jó szívvel emlékszem erre az időszakra is.  Aztán 2009-ben mégis hazatért Salgótarjánba. Jó választás volt? – A szívem hazahúzott! Mindig kérdezik, hogy miért ragaszkodom Salgótarjánhoz. Azért, mert itt születtem, itt lettem sikeres sportoló, ez a hazám! Rövid idő alatt felhoztunk olyan tehetségeket, mint pl. Szőrös Márk, Botos Károly, Bangó Edvárd, és nagyszerűek voltak a főtéren megrendezett Botos Box Gálák, ahová örömmel jöttek a művészek és a sportolók a határon túlról is. Nagyszerű hírverése volt a sportágnak és a városnak. De sajnos elmaradt a kellő támogatás, és nem tudtuk megtartani az értékeinket.  S Botos András is újra vándorolni kezdett. – Csurgóra hívtak 2011-ben, el is mentem, de a somogyi kisvárosban nem voltak megfelelő hagyományai az ökölvívásnak, amiből problémák adódtak. Ekkor hívtak Nagykanizsára, ahol megalapítottuk a Botos Box Akadémiát, és ügyes gyerekekkel dolgozhattam, de én is vittem magammal olyan tehetségeket, mint Botos Karcsi, akik meg is hálálták a bizalmat, szép eredményeket értük el.  Aztán újra hazai vizekre evezett, hiszen az Ipoly partjára hívták. – Felcsillant a szemem, boldog voltam, hogy Nógrád megyéből keresnek. Örömmel jöttem Balassagyarmatra, mert az ország másik vége helyett szűkebb hazámban akartam fellendíteni az ökölvívóéletet. Sajnos azonban a palóc fővárosban sem tudtam megvalósítani az elképzeléseimet. Úgy látom, hogy a gyarmati boksz felfejlesztése csal fellángolás és nem hosszú távú elképzelés volt. Ezek után, tavaly ősszel költöztem haza Salgótarjánba, ahol szeretettel fogadtak.  Jelenleg mivel foglalkozik, és melyek a közelebbi tervei? – Az Oláh Box SE keretében Zagyvapálfalván és az Acélgyárnál kezdtem edzéseket tartani, és szeretném feléleszteni a népszerű Botos Box Gálákat. Ez a mostani kitüntetés is abban erősít meg, hogy a város vezetői szívükön viselik a hely ökölvívás sorsát, így bízom abban, hogy lesz még jövője Salgótarjánban ennek a szép sportágnak. Én mindent megteszek ezért!  Beszéljen még a családjáról! – A feleségem, Panni 1971 óta jóban-roszszban kitart mellettem, és mindenben támogat. Az általa biztosított nyugodt családi háttér nélkül nem tudtam volna bokszolóként és edzőként ilyen eredményeket elérni. Sőt: ki tudja, hol lennék. Sokat köszönhetek neki! A fiunk Nyíregyházán él a családjával. Van két unokánk, a nagyobb már felnőtt, és a rendészeti pályán jeleskedik. Nagy boldogságot jelentett, amikor karácsonykor együtt volt nálunk az egész család. Jól vagyunk mindnyájan, és örömmel látom, hogy a fiatalok szépen boldogulnak.  Hogyan vészelte át a koronavírus-járvány időszakát? – Jaj, nagyon nehezen. Tétlenül otthon ülni, ez nem az én világom. Szerencsére már újra tartok edzéseket gyerekeknek az acélgyári városrészben egy kiváló nyíregyházi üzletember támogatásával, akit úgy hívnak, hogy – Papp László! B. R.