BLOGI
Drága Mama!
Jó pár évvel ezelőtt, ha valaki azt mondja, eljön az idő, mikor százezres olvasótábor lesz a tanúja annak, hogy köszönetet mondok Neked Anyák Napja alkalmából, biztos csípőből rávágtam volna: képtelenség! Ahogy mondtam volna ezt annak idején még jó pár dologra... Főleg olyasmikre, amik a Te fejedből pattantak ki, engem segítő ötletek gyanánt. Hisz bár már tudom, hogy Téged mindig is a legjobb szándék vezérelt, mikor javasoltál bármit, én magam még nem álltam készen mindezek fogadására. Főleg, mert az elképzeléseid alapvetően meglehetősen kis százalékban találkoztak az én terveimmel. Nincs ebben semmi meglepő, hisz oly sok alapvető dologban különböztünk mindig is, amennyi csak lehetséges.
CsPM 145
