5 minute read
Hitelek és egyéb „majdnem” mentőövek
ÚJVÁRI GYÖRGY
Öngondoskodás
Hitelek és egyéb „majdnem” mentőövek
Eddig a megtakarításokról, befektetési lehetőségekről, tudatos pénzügyi tervezésről elmélkedtünk. Nem beszéltünk egy jelenleg is nagy tömegű embert, családokat érintő olyan megoldásról, ami sokkal jobban hasonlít egy tűzoltáshoz, mint a tűz megelőzéséről.
Ezeket a megoldásokat a hitelek, segélyek és ehhez kapcsolódó megoldások gyűjteményeként én csak pótcselekvésnek hívom és egyben a legnagyobb pénzügyi csapdának is egyben. Miért?
A legszemléletesebb példa erre az egészség. Könyvtárnyi irodalma van a megelőzésről, életmódváltásról és ehhez hasonló írások tárházáról, amely arról szól, hogy mit tegyél annak érdekében, hogy ne legyél beteg. Ez a különböző kultúrákban mindig is jelen volt.
Kínában és Japánban az orvost azért tartották, hogy mondja meg mit kell tenni azért, hogy az emberek elkerüljék a betegséget. Ha a faluban felütötte a fejét a betegség, az orvost elzavarták!
Jelenleg az egyre tudatosabb életvitel megteremtésére irányuló törekvés ellenére bárkivel előfordulhat, hogy lebetegszik. Vannak tünetek, amiket azonnal és gyorsan kell lereagálni - ilyen például egy nagyon magas, 40 fok körüli láz, magas vérnyomás stb. -, ami a TÜNET gyors megszűnését eredményezi. A betegséget, azaz a kiváltó okot ugyan nem szünteti meg, a káros szövődményeket és a veszélyes (nagy kockázatú) állapotot viszont képes átmenetileg enyhíteni.
Ha a fenti gondolatsort a pénzügyi világ területére vetítjük, akkor itt is vannak olyan élethelyzetek, amik sokszor azonnali beavatkozást igényelnek, ilyenek a különböző hitelek, kölcsönök és egyéb ehhez hasonló segélyek vagy segély szerű ellátások.
Ezekben az élethelyzetekben a „mentőöv“ valóban ad egy megoldást - rövid távon. A megoldás ugyanis egy kötelezettség vállalást jelent és rendszerint nem egy-két hónapra. Évekre, évtizedekre vállal egy olyan terhet valaki, ami sok bizonytalanságot rejt magában, ráadásul a későbbiekben akár időzített bombaként is funkcionálhat.
Nézzünk egy példát. Tegnapi napon olvastam egy cikket arról, hogy az elszálló infláció miatt több bank emelte a hosszútávú hitelek - főleg lakáshitelek - kamatait. Példaként említette a cikk, hogy egy 20 éves futamidejű, 10 éves fix kamatozású 10 milliós hitel 75-80 ezer forintos havi törlesztés mellett a futamidő végére az eredeti hitel összege kétszeresére nő!!! Magyarul, a kétszeresét fizetjük ki az eredeti hitelösszegnek. Húsz év viszont borzalmasan hosszú idő ahhoz, hogy ezt biztonsággal átlássuk és előre tervezve megbízhatóan menedzseljük. Itt nem pár ezer forintról beszélünk, hanem egy majdnem 100 ezer forintos vagy annál magasabb havi összegről!
Ez a példa egy lakáshitel. A mostani családtámogatási rendszer mellett sokak számára nem jelent nagy rizikót és bátran belevágnak, pedig... a mai ingatlanárak mellett ez egy „vállalható“ kockázat, főleg, ha két kereső van a családban - gondolhatnánk.
Nem minden kölcsön, hitel ilyen. Nézzük a hitelkártyákat, személyi kölcsönöket. Ezekben az a csapda, hogy egy adott hónapban például egy hitelkártya esetén - havi fordulónapok közötti időben - a bank pénzét használom és ha a hónap végén visszafizetem a felhasznált hitel összegét, akkor kamat mentesen használhatom a bank pénzét. Azért az csak halkan jegyzem meg, hogy ez ritka…
Ha csak egy része kerül visszafizetésre, a bank kamatot számít fel. Igen ám, de ennek mértéke jelenleg 30% körül van, azaz minél nagyobb a hitelkeret felhasználható összege és minél több pénzt használok el ebből úgy, hogy nem tudom a teljes összeget visszafizetni, annál nagyobb a havi kamat nagysága.
Egy közeli barátom hívott fel a napokban tanácsot kérni a következő esettel:
A hitelkártyáján a havi fordulón kapott egyenlegértesítő szerint a felhasználható hitelkeretét majdnem teljesen felhasználva 41 Ft maradt a felhasználható hitelkeretből. Megnyugodott, ezzel a következő hónapig nincs gondja, mert majd csak a következő hónap elején kell a kötelező minimum összeget határidőre befizetni. Eddig rendben van.
Másnap kap a banktól egy újabb sms értesítést, hogy hitelkeret túllépési díjjal terhelték meg a számláját, ami 2820 Ft volt. A számlaegyenleget megnézte és valóban volt egy 250 Ft-os un. zárlati díj, amivel valóban túllépte a hitelkereti limitet.
Felhívta a bankot, ahol azt a tájékoztatást adták, hogy a bank üzletszabályzata szerint, ha a hitelkeret túllépése a 3000 forintot meghaladja, akkor jön a bünti. Ebben a példában volt 41 forint plusz, amire ráterhelődött a 250 forint, vagyis valóban túllépte 209 forinttal a hitelkeretét, azaz 3000 Ft-on belül van… gondolnánk józan paraszti ésszel. De nem!!!
A bank azzal érvelt, hogy a túllépés miatt a rendszerük automatikusan generálta a túllépési díj büntijét és 2820+209 forint már több mint 3000!!! Ügyes… Az sem volt érthető, hogy az un. zárlati díj miért nem tartozik a banki költségekhez, amikor elszámolnak és akkor még pluszban van a számla, és miért az elszámolást követően terhelik még rá, ez a fajta összevonási logika - megítélésem szerint - nem túl etikus és korrekt. Ha nagyon durván akarok fogalmazni, akkor ez a joggal való visszaélés és a jogalap nélküli gazdagodás határát feszegeti!
Ha ehhez még hozzávesszük, hogy ugyanennél a pénzintézetnél több megtakarítási számlája van az érintettnek és bőven van rajta pénz, akkor végkép nem érthető ez a gyakorlat.
A kölcsön még rosszabb. Ha tartósan nem tudja részben vagy egészben, illetve folyamatosan késésben van valaki, akkor felmondhatják a szerződést és a teljes hátralévő összeg egyben, azonnal visszafizetendő. Ez teljes csőd!!!
Sajnos nagyon sok család és egyén hitellel, sőt hitelekkel terhelten küzd hónapról hónapra és ezek előbb-utóbb beépülnek a pénzügyi rendszerükbe, azaz annak szerves része lesz. Ettől kezdve elindul egy hitelspirál, aminek sokszor az újabb hitelek, hitelt kiváltó hitelek lesz a következménye.
Ebben nem érdemes különbséget tenni a segély és a különböző pótcselekmény szerű átmeneti megoldások között. Azon kívül, hogy nagyon megterhelő gyakorlat, évekre lehetetlenné tudja tenni a megtakarítási képességet.
Hiába a figyelmeztetések, a veszélyre figyelmeztető felhívások, nem sokat használ. Mit lehet(ne) tenni ennek a gyakorlatnak a megváltoztatása érdekében? Nem sokat. Ezek egyéni döntések…
