4 minute read
A meditáció mindenkié
KOVÁCS BRIGITTA EFI
A meditáció mindenkié
Sem jóginak, sem pedig hívő buddhistának vagy szerzetesnek nem kell lenned ahhoz, hogy meditálni kezdj. Bárki képes elsajátítani a számára legmegfelelőbb technikát. Lehet, hogy számodra nem pont ez lesz az, amiről most írok, de érdemes esélyt adni neki.
Az elmúlt évtizedekben több száz tudományos tanulmányt írtak a meditáció (nem mozduló tudat) jótékony hatásairól. A tanulmányok általában azt mutatták ki, hogy a meditáció
• csökkenti a stresszt,
• javítja és növeli az energiát,
• növeli a belső nyugalmat,
• csökkenti az álmatlanságot,
• növeli a boldogságot és az önbecsülést,
• csökkenti a szorongást és a depressziót,
• javítja a kapcsolatokat,
• javítja az egészségi állapotot,
• elősegíti a biológiailag fiatalabb életkor elérését.
Egyszerűség, tisztaság
Most az általam ismert legegyszerűbb, legtermészetesebb meditációs technikát szeretném veletek megosztani, melynek egy zen meditáció képezi az alapját. Annak egy saját magamra szabott, leegyszerűsített változatáról lesz szó.
Nem kell hozzá semmi más, csupán az elszántságod, és legalább napi 20 perc az életedből. Ha nagyon elfoglalt vagy, akkor 2 * 20 perc. Hiszen a sokak által ismert zen közmondás is így tartja: meditálj minden nap 20 percet. Kivéve, ha nagyon elfoglalt vagy – akkor egy órát.
Kapcsolódás a földdel
Számomra a meditáció egy békés tér, ami bármikor tárt karokkal fogad, ha úgy akarom. Ez a technika pedig a földön való létezésünket támogatja. Sok más módszerrel ellentétben elősegíti jelenlétünket a testünkben. Ahelyett, hogy „elrepítene”, „leföldel”. Érzem, ahogy a 20 perc elmélyülést követően lábam ismét erőteljesen a talajba süpped, és a talpam teljes felülete érintkezik a földdel. Légzésem lelassul, orrnyílásom kitisztul, éberségem erősödik. Ez a meditáció – tapasztalataim alapján – a környezetemben lévő emberekre is jótékony hatással van.
Hogyan fogj hozzá?
Keress egy csendes helyet, ahová leülhetsz! (Törökülésbe, lótuszülésbe, széken ülve, vagy amilyen ülést az egészségi állapotod megenged.) Állítsd be az ébresztőórádat legalább 20 percre! Érdemes matracon vagy párnán ülni, a stabilitás és az egyenletes súlyeloszlás miatt. Fontos, hogy a hátad egyenes maradjon. (Használhatsz egy falat is támasztékul. Ha azonban nem szükséges, akkor jobb, ha enélkül végzed.) A fejedet is tartsd egyenesen!
A kezünket egy védőkorláttal ellátott madárfészekhez hasonló tartásba helyezzük. Amelyik láb fölül van a (fél)lótuszban, az a kéz legyen alul. Felülről fektessük bele a másik kezünket úgy, hogy középső ujjaink középső ujjpercei találkozzanak először. De nyugodhat a combodon is, ahogy számodra a legkényelmesebb.
Lehunyjuk a szemünket, és a köldök alatti (köldökcsakra) területre összpontosítva elkezdünk puhán, nagyon finoman hasi légzést végezni. Kezdetben még előfordulhat, hogy a lélegzetünk gyors és felületes, de amint a tudatunk megnyugszik, a légzésünk is fokozatosan mélyül, lassul.
Az orrunkon át lélegezzünk. Érdemes a beés kilégzés ütemére egy olyan kérdést feltenni, amely megelőzi a gondolkodást és minden egyéb kérdést. A legelterjedtebb ilyen kérdés a „Mi ez?” (Mi ez a látó/önvaló?) Minden belégzésnél feltehetjük a kérdést, viszont a megjelenő válaszoknak, gondolatoknak ne tulajdonítsunk jelentőséget. Inkább figyeljük meg, hogy mi az (ki az bennünk), ami felfogja a külvilágból érkező hangokat. Ha gondolkodásunk még mindig túl aktív, akkor mantrát is recitálhatunk. Előfordulhat, hogy tudatunk egy része még így is elkalandozik. Ilyenkor tereljük vissza figyelmünket ismét a légzésünkre, és a kérdésre/mantrára.
Elvárásmentesség, türelem
Nagyon fontos, hogy ha elköteleződtünk a mindennapos meditáció mellett, akkor legyünk rendkívül türelmesek magunkkal. Nem mindig sikerül egyformán koncentráltan jelen lennünk a gyakorlatban, de ez természetes. Kerüljük gyakorlásunk, ill. önmagunk minősítését!
Érdemes elvárások nélkül meditálni, és csekély jelentőséget tulajdonítani az egésznek, függetlenül attól, hogy a gyakorlás „mellékhatásaként” a legtöbben sok pozitív változást észlelnek az életükben. Azonban mindenképpen figyeljünk magunkra, és ha úgy érezzük, hogy valamilyen okból sok, vagy nem jó nekünk ez a meditáció, akkor tartsunk néhány nap szünetet, vagy próbáljunk ki egy másik technikát.
Nagyon sokféle meditáció létezik, és számos tanító különféle tanfolyamokon tanítja ezen gyakorlatok egzakt, precíz technikájának elsajátítását. Miután megbarátkoztunk a nem mozduló tudat állapotával, érdemes ezen módszerek egyikét egy szakembertől elsajátítani.
Kívánom nektek, hogy a meditáció váljon egy olyan napi rutinná, mint a reggeli és esti fogmosás!
