7 minute read
A mese csodája
GÓDOR ANITA
A mese csodája
A mese a legősibb műfajok egyike. Fiktív időben és térben játszódik, valószerűtlen elemekkel átszőtt, csodás történetet mesél el, ami általában szerencsésen végződik.
A mese a gyerekek birodalma -gondolhatnánk- pedig, a modern mesekutatás már hosszú ideje bebizonyította, hogy eredendően nem gyerekeknek szólt, régen felnőttek mesélték felnőtteknek.
A XXI. századra a globalizáció megállíthatatlanul hatalmába kerítette az egész világot, napjainkban elsősorban az életmódra és a mentális egészségre hat, ezért különösen a gyerekekre veszélyes. Leginkább a javak megszerzése körül mozog, ami azt eredményezi, hogy a családok alig töltenek együtt minőségi időt, hiszen meg kell keresni a pénzt a megélhetésre, így a biztonságos és szeretetteljes együttlétek helyett, a családi élet kimerül az etetés, itatás, öltöztetés, játékok és igény szerinti technikai kütyük megvásárlásában. Fentiek szükségesek az életben maradáshoz, de a fizikai jólét megteremtése csak egy, a szülői kötelességek közül. Ugyanennyire fontos gyermekeink szellemi táplálása is, különben elmagányosodnak, és idejük nagy részét telefon nyomkodással, vagy a számítógép előtt töltik, és a virtuális valóság uralja életüket.
Téves elképzelés tehát, hogy gyermekeink egészséges fejlődéséhez elegendő biztosítani a stabil anyagi hátteret, ahogy az is, hogy a nevelés az oktatási intézmények feladata.
Mi nyújthat ebben a felfokozott világban cseperedő apróságoknak biztonságot és kapaszkodót az életben?
A mese.
Mesebeszéd, lárifári, az élet nem ilyen – mondhatnánk joggal.
…és mielőtt még tovább mennénk, fussuk át a Grimm testvérektől a Piroska és a farkast.
Agresszív farkas megeszi a nagymamát, majd a kislányt is, de jön a vadász, aki felvágja a hasát telerakja kővel és még össze is varrja, hogy miután az felébred kilehelje a lelkét. Ezután a vadász még meg is nyúzza… …mit gondolsz felnőttfejjel erről a meséről? Hasfelmetszés, állatkínzás, beszélő farkas, megevett nagymama és kislány, akiket egyáltalán, hogy nyelt le egészben, és hogy fértek bele a hasába…
…és mit gondoltál gyermekként, amikor ugyanezt a mesét olvasták Neked?
A gyerekek a mese hallgatása közben maguk teremtik meg azt a képzeletbeli világot, melyben a történet játszódik. A jó mese felkelti a gyermekek érdeklődését, szórakoztat, elvarázsol, távoli helyekre repít, ugyanakkor fejleszti a személyiségüket is. Gazdagodik fantáziájuk, szókincsük. Mindeközben lehetőséget kapnak, hogy megismerjék a hétköznapi emberi tulajdonságokat, a kedvességet, a jószívűséget, a szorgalmat, az alkalmazkodó képességet, a kitartást, a megbocsátást, a ravaszságot, az önzőséget, a kivagyiságot.
Mert a mesékben - ahogy az életben - történnek jó, és rossz dolgok is.
A történetek útravalóként szolgálnak nekik az életben, megmutatják, hogyan éljék meg a jó dolgokat, de segítséget kapnak a konfliktushelyzetek megoldásához. A mesében tapasztalt érzelmek megjelenése, a jóság és gonoszság, a rossz érzések leküzdése segít a gyermekeknek megérteni a valóságot, és a mesén keresztül történő megélés az érzelmi intelligenciájuk fejlődését segíti.
A mese időtlenül, ismeretlen utakon vándorol az üveghegyen túlról. Túl az Óperencián, hogy rátaláljon a lélekre, mert az embert -legyen az gyerek, vagy felnőtt- bárhol legyen is a világban, ugyanaz a vágy hajtja, élni akar, és vágyik egy jobb, egy igazságosabb létre. Így a mesében vándorló legkisebb királyfi küzdelmeiben a saját csatáit éli át, és a királyfi győzelme kicsit az övé is, mert erőt ad a hétköznapok „harcaihoz”.
A gyereklét nem csak játék és mese, nap mint nap konfliktusok hadával kell szembenéznie, meg kell értenie, és tanulnia, hogy hol van a helye, ebben a bonyolult világban. Ez időnként kétségbe ejti, és félelmet kelt benne. A mese segít párhuzamot vonni a saját életével, de nem vele történnek meg a dolgok, így nincs mitől félnie, mint a valóságban, mégis eligazítja érzelmeiben, és megoldásokat kínál a problémáira.
Mindig a jó győz? Happy End? Ugyan már… a valóság nem ilyen…
Hercegnőnek lenni anya magassarkú cipellőjében, vagy szuperhősnek, egy lepedővel a vállukon az nem játék. Az az Ő valóságuk.
Mert mindannyian hősök vagyunk a saját történetünkben!
A gyermeki lélek érzékeny, megerősítésre van szüksége. Lehet, hogy az élet nem mindig igazságos, vagy nem úgy igazságos, ahogy szerintünk lennie kellene, de nem szabad a gyerekeket megfosztani az illúzióktól. A mesében alakot öltő jó és a rossz jelen van a mindennapi életünkben is.
Rossznak lenni is jó lehet, a gonoszságnak is van vonzereje, a mesében csellel, ármánnyal a jó fölé kerekedhet a rossz, de a végén általában elnyeri méltó büntetését.
A gyerekeket nem a büntetéstől való félelem riasztja el a gonoszságtól, hanem az a meggyőződés, hogy előbb vagy utóbb mindig a rossz az, aki pórul jár.
Miért jobb a színház, mint egy rajzfilm a tévében?
Talán a fenti bevezető után nem is kérdés, hogy gyermekeknek szóló darabokat ajánlok ebben a hónapban. Ha gyermekkel készülünk színházba az első és legfontosabb, hogy tájékozódjunk, hogy milyen korosztálynak szól a darab. Meglepő, vagy sem, ma már vannak csecsemő, gyermek és ifjúsági előadások is. A gyermekszínház akkor jó, ha adott életkori szintnek megfelelően „gyermeknyelven” ötvözi a mesét, a játékot, miközben szórakoztat, hat az érzelmekre, és megmozgatja a fantáziát. Felfedezheti a történetben a saját életét, a problémáit és útmutatót talál benne a megoldásokra is. A gyerekek igénylik a figyelmet, és fontos számukra, hogy elmondhassák a véleményüket, így az interaktívvá tett előadások még jobban lekötik a figyelmüket, azáltal, hogy részeseivé válnak a történetnek.
A színház szabadságot ad nekik: annyit fogadnak be a látottakból, amennyit ők szeretnének.
A képzelet, a fantázia világa a gyermek fejlődésének fontos része. A színházban ez a mesevilág képi megjelenítést kap, látja, érzi, tapasztalja, ezzel kézzelfoghatóvá válik számára.
A nézőtéren gyerekek veszik körül, lehet beszélgetni, barátkozni, együtt izgulni és örülni, ezáltal fejlődik a szociális érzékük is. A színházi élmény maradandó. Lehet, hogy évek múlva nem fog pontosan emlékezni, hogy mit látott, de hogy milyen érzéseket váltott ki belőle, arra egészen biztosan!
Csukás István
Ajánló
KOLIBRI Színház
Gimesi Dóra - Emma csöndje
A hétéves Emma épp két hete, három napja és tíz perce jár iskolába. Más, mint az osztálytársai: különösen érzékeny a zajokra, és retteg, ha meg kell szólalnia mások előtt. Az emberekkel nehezen kommunikál, ám a tengeri állatokat megérti. Szülei munkahelyén, a tengerbiológiai kutatóközpont állatkórházában barátja lesz a sebesült cápa, a narvál, a lamantin, a rája, a polip. Emma úgy képzeli, hogy a világ egy nagy akvárium, ő pedig egy pici tengeri uborka az akvárium fenekén. A tengeri uborkák ugyanis nem zavarnak senkit. A tengeri uborkák láthatatlanok. Egy nap végletesen legyengült, kicsi kardszárnyú delfin érkezik a kórházba. Egyedül Emma képes megérteni őt, de ahhoz, hogy segíthessen, muszáj másokkal is megértetnie, mi a baj. Ehhez pedig le kell győznie önmagát. Nem lehet többé kicsi, láthatatlan tengeri uborka az akvárium fenekén.
Az előadás – amellett, hogy érinti a környezetvédelem és a klímaváltozás égetően aktuális kérdéseit – egy különös kislány történetén keresztül mesél az egyén felelősségéről, a barátságról és a bátorságról a kisiskolás korosztálynak. Az előadás időtartama 75 perc egy szünettel.
További gyermek előadások 4 éves kortól, májusban a Kolibri Színházban:
A színház oldalán előadásonként jelzik a korhatár besorolást!
2022.05.03. Játsszunk Háry Jánost! 2
022.05.04., 08., 10. Mágikus állatok iskolája
2022.05.05., 07 Macska voltam Londonban
2022.05.11., 14. Locspocs és a sárkánylány
2022.05.20., 21. Bors néni
2022.05.22., 23. Emma csöndje
2022.05.26. János vitéz
Kolibri Fészek
2022.05.03., 18. A bagoly, aki félt a sötétben
2022.05.06., 07. Bogyó és Babóca
2022.05.09., 10. Esznek-e a halottak epertortát?
2022.05.15., 16., 17. Egy kupac kufli
2022.05.19., 22. A medve, akit Vasárnapnak hívtak
2022.05.23., 24. Csücsök, avagy a nagy pudinghajsza
2022.05.27., 28. Kippkopp gyerekei
2022.05.30., 31. Spárga-tengeralattjáró
