„ „
KOVÁCS KATALIN
KAPASZKODÓ
Bárki kerülhet nehéz helyzetbe.
Május a családoké. Orgonaillatot árasztva libben be közénk, anyák tárják ölelésre karjaikat, s gyermeki kacajjal zárul – önfeledt nevetést hord a tavaszi szél. Anyák és lányaik, apák és fiaik láthatatlan kötelékei fonják át e világot. A család összetartozás és megtartó erő, oltalmazó burok. Így kellene, hogy legyen – de az élet néha más utat szán nekünk. Nem feltétlenül rosszabbat, de mindenképpen küzdelmesebbet. Bárki kerülhet nehéz helyzetbe. Igen, így van, summázunk, aztán egyszerűen elsétálunk mellette: a kezét nyújtó ember és a téma mellett egyaránt. Tesszük ezt egészen addig, míg a tehetetlenség, az elkeseredettség, a kilátástalanság a mi húsunkba nem vájja éles karmait. Addig hisszük csupán, hogy a rossz dolgok mindig másokkal történnek. 124 CsPM
