RÖVID HÍREK, ÉRDEKESSÉGEK A talált madárfiókák többsége nem árva A talált madárfiókák többsége nem árva, nem szorulnak megmentésre, számukra az a legnagyobb segítség, ha a fiókát óvatosan megfogva a legközelebbi sűrű aljnövényzetbe, bokor alá tesszük le - hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.
Pollenhelyzet - erősödhetnek az allergiás tünetek Az idei pollenszezon tavaszi csúcsa már tetőzött, de az allergiások továbbra is jelentős terhelésnek vannak kitéve, hiszen egyszerre több mint húsz allergén növény pollenje található meg a levegőben, és legalább a felük országosan tüneteket okoz.
Hamarosan kezdődik a madárfiókák tömeges fészekelhagyási szezonja, ilyenkor találkozni lehet magányosnak tűnő fiatal madarakkal a településeken is.
A kis és közepes testű madárfajokra általánosan jellemző, hogy fiókáik a teljes röpképesség elérése előtt elhagyják a fészket, és a környék sűrű aljnövényzetében bujkálva hívják magukhoz etető szüleiket. Ilyenkor többnyire tollas, nem menekülő, magányosnak tűnő, földön ücsörgő, gyakran hangosan csipogó fiókákkal lehet találkozni az utcán, a parkban, a kertben. A látszat ellenére azonban ezek a fiatalok nem árvák, a táplálékot kereső szüleik valahol a közelben vannak, ezért szükségtelen, sőt, a madarak számára kifejezetten káros, ha hazavisszük őket. Az MME közlése szerint a leszakadt fiókás fészek, viharos időben kiesett fiókák esetében a legjobb mentési megoldás, ha a fiatal állatokat vesszőkosárba tesszük és ágak közé helyezzük el őket. Az MME arra is felhívja a figyelmet, hogy míg a hazai madárfajok rossz szaglása miatt a fiókák érintése nem okoz problémát, addig a vadonban talált emlősök kölykeit éppen jó szaglású szüleik miatt megérinteni sem szabad. 12 CsPM
Jelenleg a legdominánsabb a platán, amelynek virágpora közepes-magas mennyiségben van jelen a levegőben. E növény pollenszórása a korábbi évek tapasztalata alapján intenzív, de nagyon rövid, nagyjából egy hétig tart. Az ország számos területén megjelentek a pázsitfűfélék pollenjei is. Pollenszórásuk a felmelegedés hatására gyorsan erősödhet és pollenkoncentrációjuk hamar elérheti a tüneteket okozó szintet. Allergiás tüneteket okozhatnak még a nyír, a tölgy, a juhar, a fűz, a ciprus- és tiszafafélék, valamint a kevésbé jelentős allergének közül az ostorfa, a dió, a gyertyán és a bükk pollenjei is. Alacsony koncentrációban jelen van még a kőris, a nyár, az éger és a szil virágpora is. Ezeken kívül megjelent a levegőben a fenyőfélék, továbbá a kevésbé jelentős allergénnek számító eperfafélék pollenje is. A kültéri allergén gombák spóraszáma jelenleg alacsony. Az NNK arra hívja fel a figyelmet, hogy a virágporra érzékenyek figyeljenek a megelőzésre és a tünetek enyhítésére, és időben kezdjék meg a szakorvos által javasolt gyógyszeres kezelést.
