GÓDOR ANITA
A mese csodája
A mese a legősibb műfajok egyike. Fiktív időben és térben játszódik, valószerűtlen elemekkel átszőtt, csodás történetet mesél el, ami általában szerencsésen végződik. A mese a gyerekek birodalma -gondolhatnánk- pedig, a modern mesekutatás már hosszú ideje bebizonyította, hogy eredendően nem gyerekeknek szólt, régen felnőttek mesélték felnőtteknek. A XXI. századra a globalizáció megállíthatatlanul hatalmába kerítette az egész világot, napjainkban elsősorban az életmódra és a mentális egészségre hat, ezért különösen a gyerekekre veszélyes. Leginkább a javak megszerzése körül mozog, ami azt eredményezi, hogy a családok alig töltenek együtt minőségi időt, hiszen meg kell keresni a pénzt a megélhetésre, így a biztonságos és szeretetteljes együttlétek helyett, a családi élet kimerül az etetés, itatás, öltöztetés, játékok és igény szerinti technikai kütyük megvásárlásában. Fentiek szükségesek az életben maradáshoz, de a fizikai jólét megteremtése csak egy, 106 CsPM
a szülői kötelességek közül. Ugyanennyire fontos gyermekeink szellemi táplálása is, különben elmagányosodnak, és idejük nagy részét telefon nyomkodással, vagy a számítógép előtt töltik, és a virtuális valóság uralja életüket. Téves elképzelés tehát, hogy gyermekeink egészséges fejlődéséhez elegendő biztosítani a stabil anyagi hátteret, ahogy az is, hogy a nevelés az oktatási intézmények feladata. Mi nyújthat ebben a felfokozott világban cseperedő apróságoknak biztonságot és kapaszkodót az életben?
