BLOGI
Vendéglátás Másképp Blogi módra 3.
Folytatom akkor tehát ígéretemhez híven Életmese Újrakeretező Csoda-történeteimet a Vendéglátás Másképp ’szívem csücske’ projekthez kapcsolódóan. Ahogy múltkori lapszámunkban már említettem, a közelmúltban újragondoltam a 2019. őszén indított programomat, mely részben első, azóta már lezárt vállalkozásom története.
Egy olyan vállalkozásé, melyet igazi Koshoz méltó lendülettel és szenvedéllyel, ám annál kevésbé átgondolva és megalapozva indítottam. Ahhoz, hogy a munkaügyi központ által adódott lehetőséget kihasználva megpályázhassak egy vállalkozásindítási támogatást, legnagyobb segítségem Rónai Krisztina könyvelő barátnőm volt, akivel áprilisi számunkban riportot olvashatnak. Neki hála, legalább az indulásom az újfajta munkában zökkenőmentesebb volt, mintha egyedül ugrottam volna fejest a számomra akkor még ismeretlenbe, újabb határaimat átlépve. Segített
megírni a pályázathoz szükséges üzleti tervet, melynek történetét az alábbiakban osztom meg Önökkel. „- Hagyjuk, ez nem fog menni... – kimondva az utolsó szót, érzem, hogy bepárásodik a tekintetem és pár másodperc múlva eltörik a mécses. Ki tudja hányadszor az elmúlt napok, hetek folyamán... - Na ide figyelj, kapsz egy kávét, lemegyünk a kertbe és megírjuk együtt, jó? - és már a kezemben is a „Nincs lehetetlen, csak kevés kávé” feliratú bögre és tessékel kifelé az irodából napom megmentője, Kriszta a friss levegőre. CsPM 127
