Pesti Ügyvéd / 2022. november

·

Ügyvédek és jogkeresők a Pro Bono Napon

· A TARTALOMBÓL ·

Pesti Ügyvéd a zsebében: megjelent az applikáció!

– 6. oldal

Taroltak a nők az idei büntetőper-beszédversenyen

– 7. oldal

Miért fontos az irodagondnok szerepe?

– 16. oldal

Ősszel immár harmadik alkalommal rendezte meg a Budapesti

Ügyvédi Kamara a Pro Bono Napot, ahol a Kamara tagjai legjobb tudásuk szerint igyekeztek választ adni a jogkeresők kérdéseire.

Az október 26-án harmadik alkalommal megrendezett Pro Bono Napon a tanácsadásra regisztrált jogi segítők (ügyvédek és jogtanácsosok) előtt a kamara által biztosított termekben is sokan megjelentek, de az online időpontokra regisztráltak is jellemzően éltek a lehetőséggel. Idén

a „sztárügyek” a munkajog, az adójog (online formában) és a kártérítéses esetek voltak. És ami abszolút viszi a prímet a pro bono jogkeresőknél: az üdülési jog. A budapestieken felül sok érdeklődő érkezett vidékről is, illetve vett részt egy-egy online konzultáción. Cikkünk a 3. oldalon

· DR. TOMORI ERIKA

30 éves a Gárdos-MosonyiTomori ügyvédi iroda

A jeles évforduló alkalmából az ügyvédi iroda egyik alapítójával, dr. Tomori Erikával beszélgettünk . – 10–11. oldal

· DR. BIHARY TIBOR ·

November 9-ig volt látható a BÜK-ben dr. Bihary Tibor kiállítása, aki nemcsak sikeres ügyvéd, de – miképpen az a képekből is egyértelműen kiderül – tehetséges festő is egyben. – 19. oldal

· Száraz november és urológia: az egészséges évzárás férfikörei – 15. oldal

Rohan az idő

Nemcsak Koncz Zsuzsa örökbecsű slágerében, hanem a személyes életemben is. A Pesti Ügyvéd 2018/1112. számának címoldala a kamarai választásról úgy tudósított, hogy „a Budapesti Ügyvédi Kamara Tóth M. Gábor ügyvédet választotta meg elnökévé november 16-án a következő négy évre. A tisztújításon két elnökjelölt között választhatott a tagság. A megfigyelők szerint egy eszközeiben újszerű, egyben informatív, valamint korrekt kampány lezárása után a másik jelöltet, Németh Zsoltot a kamara elnökségének tagjává választották.”

Ahogy mondani szokás, mintha tegnap lett volna. 18 aktív közéleti munkával eltöltött év után ért a fenti megtiszteltetés. Azt gondoltam, hogy a Kamarát, annak működését ismerem, nagy meglepetés nem érhet az elnöki tisztséggel együtt járó feladatokkal kapcsolatban sem. Aztán legalább fél évbe telt, amíg minden részletére kiterjedően sikerült a mindennapi működést feltérképezni. Majd, amikor a rutin és az ebből adódó könnyebbség már beköltözhetett volna a mindennapokba, ránk tört a covid, és ezzel az újabb ismeretlen. Adaptálódni kellett a kamarai vezetéshez és a pandémiás helyzet kihívásaihoz is. Az, hogy ez mennyire sikerült, arról is szól többek között a november 11.-i választás.

Sokat tanultam, sok új embert megismertem. Közülük sokan azzal az elhivatottsággal érkeztek, hogy segíteni szeretnék a megkezdett munkát és ezáltal a fővárosi ügyvédség fejlődését. Aki tenni és dolgozni akart, mindenkinek lett hely. A budapesti ügyvédi közélet pacifikálásával úgy gondolom sikerült elérni, hogy a tagság ma azt érezheti, hogy a legnagyobb változás abban állt be, hogy a kamara nemcsak egy épület, hanem egy olyan közösség, mely a tagjainak szakmai, szabadidős, szolgáltató és szociális területen is olyat ad, amiért érdemes a részének lenni. Ezért dolgoztunk és dolgoznánk a jövőben is. Mivel sajnos a jövőbe látás képességével nem rendelkezem, így majd csak e lapszám megjelenését követően derül ki, hogy a tagság ezt miként gondolta. Ezért ezúton is köszönöm a 2018-2022-es ciklusban szolgáló tisztségviselőknek, és munkatársainknak az elmúlt évek áldozatos munkáját, és köszönöm tagságunk helytállását és támogatását. Ha jómagam és a csapat bizalmat kap, akkor ígérhetem, hogy egy erős Kamarával teszünk a fővárosi ügyvédségért a következő ciklusban is.

Dr. Tóth M. Gábor a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke

Ügyvédek és jogkeresők a Pro Bono Napon

Ősszel immár harmadik alkalommal rendezte meg a Budapesti Ügyvédi Kamara a Pro Bono Napot, ahol a Kamara tagjai legjobb tudásuk szerint igyekeztek választ adni a jogkeresők kérdéseire.

Idén mintha kicsit megcsappant volna az érdeklődés a tanácsadások iránt – bár ennek valószínűleg nem az az oka, hogy mindenkinek egy csapásra megoldódott minden problémája, talán épp az ellenkezője, az agyonproblematizált hétköznapoktól túlságosan is leterhelt embereknek ideje, ereje, kedve nincs már mindennel foglalkozni. Ennek ellenére aligha mondható sikertelennek az immár hagyományosnak mondható rendezvény, hiszen a tanácsadásra regisztrált jogi segítők (ügyvédek és jogtanácsosok) száma elérte a 119-et, akik összesen 132 jogkeresőnek nyújtottak segítséget. A kamara által biztosított termekben is sokan megjelentek, de az online időpontokra regisztráltak is jellemzően éltek a lehetőséggel.

„Az idei Pro Bono Nap sikerét igazából az online tanácsadások telítettségében tudnám megfogalmazni” – mondja Biricz Melinda. „Online tanácsadásokat szinte minden, a korábbi években népszerű jogterületen szerveztünk – családjog, ingatlanjog, munkajog, adójog, hagyaték és öröklés, társasház és civil szervezetek témakörökben –, és minden online időpont egy-másfél órán be-

lül betelt. Idén a »sztárügyek« a munkajog, az adójog (online formában) és a kártérítéses esetek voltak. És ami abszolút viszi a prímet: az üdülési jog. 2019-ben volt az első Pro Bono Nap, ami kétségkívül nagy sikert aratott. 2020ban a Covid-járvány miatt nem tudtuk megrendezni az eseményt, ellenben 2021-ben ismét megrendeztük, és akkor is nagy siker volt. Ott kínáltuk fel először az online formában történő tanácsadás lehetőségét. A »kontakt tanácsadások« a tavalyi évben elvitték a show-t – éppen azért, mert akkor az embereknek volt igényük arra, hogy az egy-másfél év bezártságot követően újra kimozduljanak, és beszélgethessenek valakivel a jogi problémájukról. Idén mintha megint azt érezném, hogy kezdenének bezárkózni az emberek. Ezt a regisztrációkból is látom: ugyanis nagyon sokan, akik jelentkeztek kontakt tanácsadásra, később kérték, hogy mégis fordítsuk át a találkozót online formába. Sok a vidéki érdeklődő, úgyhogy a többi területi kamarának is azt javasolom, hogy a megyeszékhelyeken érdemes lenne hasonló pro bono tanácsadást rendezni!”

Az ügyvédek

„Tavaly is részt vettem már a Pro Bono Napon” – mondja dr. Kölcsényi Soma ügyvéd, aki a BÜK-ben családjoggal kapcsolatban ad ma tanácsot. „Nem is gondolkodtam azon, jöjjek-e. Alapvetően segítő szakma vagyunk, és ha van egy ilyen lehetőség, akkor gondolkodás nélkül vállalni kell, hiszen ez egy szolgálat. Nyilván csak a magam nevében tudok beszélni, de az ember akkor érzi jól magát, ha segít másokon. Az ügyfelek tavalyihoz képest alacsonyabb kamarai részvételét okozhatja az a trend, ahogy átalakultak a hivatalos érintkezési szokások, és kihelyeződtek az online térbe. Hozzám érkezett ügyfél – szerintem családjogi estekben jobb is, ha személyesen találkozunk először, mert négyszemközt könnyebb megnyílni, mint az interneten. Tudtam is segíteni, mert az ügyfél felkészülten érkezett, és már utánanézett a jogszabályoknak. Technikai kérdései voltak, és ez azért nagyon jó, mert ezekre konkrét válaszokat lehet adni – úgyhogy biztos vagyok benne, hogy hozzáadott értékkel tudott távozni, ami jó. Hozzá kell tennem: ez azért nem mindig sikerül.“

Dr. Fock Alexandra társasházi ügyekben igyekezett a megjelentek segítségére lenni, de épp csak érintették a szakterületét. „Ennek az ügyfélnek konkrétan nem is feltétlenül társasházi témájú ügye volt, ugyanis valamilyen szabálytalanságot –szerinte csalást – tapasztalt a társasház működése során. Akad egy lakó, aki nagy befolyással bír a többi lakó döntésére is. Szerinte ez a szomszéd olyan árajánlatokat fogadtat el a társasházzal, amelyek nem megfelelőek, tehát csalást követ el. A tanácsadás lényegében végül a büntetőeljárás irataira korlátozódott. Az ügyfél tett egy feljelentést, ebben hozott már határozatot a rendőrség, ez ellen ő panaszt emelt, hozta az Ügyészség iratait… Mivel én büntetőeljárással nem foglalkozom, konkrétan nem tudtam neki segíteni –persze vannak ismereteim, ezért nagyon nagy vonalakban körbejártam a problémáját. Ettől függetlenül áttekintettük a társasházi határozatokat, amik az üggyel összefüggtek, röviden konzultáltunk.

Ingatlanjoggal foglalkozom elsősorban, az utóbbi időben elég gyakran megfordulok a Kamarában, ezért mindenképp fontosnak érzem, hogy egy ilyen jeles napon kivegyük a részünket, találkozzunk az ügyfelekkel és az ügyvédi hivatásunkat erre kiterjedően is gyakoroljuk. Önmagában ebbe az épületbe belépni is megtiszteltetés, ahogy a kamarai életnek szerves részévé válni is. Bár ez csupán az első Pro Bono Napom volt, és csak egy ügyféllel foglalkoztam, biztosan jelentkezem a következő évek során is. Biztos vagyok benne, hogy lesz olyan alkalom, amikor több embernek tudok segítséget nyújtani.”

„Harmadik éve veszek részt a Pro Bono Napon, és ma három ügyfelem is volt” – osztja meg tapasztalatait dr. Princz Andrea. „Ma kifejezetten munkajogra specializálódott kérdésekre próbáltam válaszolni. Érkezett egy külföldi munkavállaló egy idegenrendészeti üggyel. Bár elég jól megértettük egymást angolul, kísérővel érkezett, így biztosan nem csúszott félre semmi a fordításban. Volt egy öregséginyugdíj-, rokkantnyugdíj-jellegű kérdés is. A harmadik ügyfélnek segítettem megírni egy keresetlevelet, mert egy jogellenes munkaviszony-megszüntetés áldozata lett. Úgy volt, hogy közös megegyezéssel szüntetik meg a munkaviszonyát, de nem ez történt. Kórházban volt, nem is tudott róla, hogy már nincs hol dolgoznia. Bíróként kezdtem, ezért nyilván ugyanazt hoztam magammal, amit korábban csináltam: munkajogot, családjogot, klasszikus polgári jogot és elszámolási kérdéseket. Ezeken a területeken dolgozom. Korábban család-

jogi és polgárjogi ügyekben segítettem a Pro Bono Napon, sokkal többen jöttek hozzám. Ma megdöbbentem, mert azt hittem, az ország összes pedagógusa itt lesz – de nem. Egy nagy szakszervezetnek is dolgozom, és úgy éreztem, erre koncentráltan tömegek jönnek majd segítséget kérni. Azt gondoltam, hogy a mai viszonyok között a családjog mellett a munkajog lesz, ami sokak érdeklődését felkelti, többen érkeznek majd a problémáikkal, ráadásul szerintem a munkajog a legszerteágazóbb jogterület.”

A jogkeresők

„A tévében láttam a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökét” – mondja Nagy Lajosné. „A nyilatkozata után egyből felhívtam a kamarát, és tájékoztattak, hogy ma reggel nyolc és négy között még bármikor választhatok időpontot. Arra gondoltam, ennyire ritkán van szerencsém. Sokat rágódtam a jogi problémámon, és kiderült, hogy alapvetően az elképzeléseim jók voltak, de most kaptam egy megerősítést arról, hogyan tovább. Van egy saját tulajdonban lévő másfél szobás lakásom, és van egy fiam, meg az unokám. Mindkettőt imádom. Azonban rajtuk kívül lehet, hogy örökölne más is – azt viszont nem szeretném. Erre most kaptam egy megnyugtató választ. Nagyon értékeltem a mai napot, mert nekünk, nyugdíjasoknak nagy segítség az ilyen. Én eddig is tiszteltem és becsültem az ügyvédeket – a válásom kapcsán már volt ügyvéddel dolgom, és nagyon aranyos volt a Gizike, szerintem már régen nem él, mert már akkor is benne volt bőven a korban –, de csak jót tudok mondani róla. Örökösödéssel kapcsolatban is voltam tanácsadáson, és ott is kitűnően végezte a dolgát a jogász. Ez a Pro Bono Nap csak megerősített benne, hogy ha problémám van, szakemberhez kell fordulnom!”

„A Kamara honlapján láttam a felhívást. Büntetőügyem volt sok évvel ez-

Egy visszajelzés e-mailben

előtt, abban sok sérelem ért” – meséli egy ügyfél. „Az Ügyészség és a bíró is emberileg végtelenül korrektül álltak hozzám, de jogilag kötelesek voltak kivizsgálni az ügyet, megrovásban részesítettek, amit én tudomásul vettem. Ugyanakkor az ítélet indoklásába több olyan valótlan és sosem bizonyított állítás is került, ami számomra sértő, felháborító volt, ezek a szóbeli indoklásban nem is hangzottak el, még a jegyzőkönyvbe se kerültek be. Miután én az ítéletet tudomásul vettem, a bíróság a rövidített indoklás lehetőségét rosszul alkalmazta, mert teljes egészében átemelte a vádiratban leírtakat, miközben nem vette figyelembe a tárgyaláson elhangzottakat. Ezért indítottam egy személyiségi jogi pert, amire öt évvel később egy kártérítési per zuhant a nyakamba. A részleteibe nem mennék bele, a lényeg az, hogy a polgári eljárás során kiderült, hogy már nem állítják azokat a rám nézve sértő vádakat, amelyeket annak idején kifogásoltam. Bizonyos szinten kaptam egyfajta viszszaigazolást, hogy az elsőfokú bíróság hibás döntést hozott. Amikor kijött az ítélet, azonnal indítványoztam az ítélet indoklásának megváltoztatását, de ezt a bíróság elutasította. E kapcsán voltam itt, hogy lehetne-e valamit tenni. Megérte idejönni, hiszen megértő figyelmet kaptam, átérezték a helyzetemet. Persze kiábrándító, amikor az ember a jogrendszer ellentmondásaival szembesül, hogy egy hibásan meghozott elsőfokú döntést később már a Kúria sem vizsgálhat… Jóhiszemű állampolgárként, bizalommal a hatóságok iránt eszébe sem jut senkinek, hogy a szóban elhangzottak köszönőviszonyban sincsenek a később a dokumentumokban leírtakkal. Hogy minél előbb véget vessen a kellemetlen eljárásnak, tudomásul veszi az elhangzottakat, ezzel automatikusan lemond a fellebbezési jogáról, amivel később lehetne orvosolni.”

„Tisztelt Budapesti Ügyvédi Kamara! Az internet véletlenül dobta elém az Önök által szervezett Pro Bono Nap adta lehetőséget, hogy a családunkat jelenleg foglalkoztató jogi jellegű kérdésekre szakavatott választ kaphassak. Számomra nagyon kedvező volt az is, hogy online tanácsadásra is biztosítottak módot. A regisztrációt követően kapott értesítésből megtudtam az ügyvédnő nevét és a kapcsolatfelvétel módját. A kapcsolatfelvételben minden gördülékenyen zajlott. Dr. Raffai Katalin Edit ügyvédnő hagyaték és öröklés témakörben segített nekem a felmerült kérdéseimre a válaszokat megtalálni. Nagyon hálás vagyok az ügyvédnőnek a szakszerű tájékoztatásért, és Önöknek a kezdeményezésükért. Minden jót kívánok Mindannyiuknak! Üdvözlettel: S. J.”

Megtöltötte a dísztermet az Adat Szalon

2022. október 13-án a Budapesti Ügyvédi Kamarában tarthatta meg „Az adatvédelem és egyes ügyvédszakmai kérdések az ügyvédi praxisban“ című előadását az Adat Szalon.

Ez a téma kifejezetten azon ügyvéd kollégáknak szól, akik napi szinten nem foglalkoznak adatvédelemmel, de az ügyvédi praxisban kényszerűen alkalmazniuk kell az adatvédelmi jogszabályokat. Az előadáson való részvétel 2 kreditet ért.

Talán ezen utóbbi tény, talán a kollégákban fellobbanó adatvédelmi tudatosság és kíváncsiság az oka, de a szervezők hatalmas örömére az előadás résztvevői megtöltötték a Dísztermet! Az Adat Szalon ötletgazdáinak, dr. Kiss Ráhelnek, dr. Molnár Adélnak és dr. Dékány Dórának nagy örömére szolgált, hogy végre személyesen is átadhatták a 2021-es

karácsonyi jótékonysági liciten elnyert „Színes, szagos ügyvédi adatvédelmi tájékoztatót“ a legmagasabb licitet felajánló Stipta Viktor kolléga részére.

Az Adat Szalont 2020-ban hívták életre azzal a céllal, hogy összehozzák az adatvédelmi jog iránt érdeklődő kollégákat és szakembereket, és egy kávé mellett megbeszélhessék az aktuális témákat. Ezt követően útjára indult az Adat Szalon Online, ami lehetőséget teremtett arra, hogy több kollégához jussanak el. Mivel a szervezők hisznek az élő szó erejében, ezért edukatív jellegű előadásaikat mostantól Adat Szalon Kollégium címen tartják meg.

Választói közgyűlés

A BUDAPESTI ÜGYVÉDI KAMARA ELNÖKSÉGE 2022.Eln.470/09/34.

számú határozata A VÁLASZTÓI KÖZGYŰLÉS ÖSSZEHÍVÁSÁRÓL

A Budapesti Ügyvédi Kamara Elnöksége a kamarai választás lebonyolítására a közgyűlést az alábbiak szerint összehívja:

MEGHÍVÓ

A Budapesti Ügyvédi Kamara (1055 Budapest, Szalay utca 7.) Elnöksége 2022. Eln.470/09/34. számú határozata alapján ezúton tisztelettel meghívom a Kamara tagjait a Budapesti Ügyvédi Kamara 2022. évi választói közgyűlésére.

A választói közgyűlés időpontja: 2022. november 2. (szerda) 8:00 - 18:00 óráig

A megismételt választói közgyűlés időpontja: 2022. november 11. (péntek) 8:00 – 18:00 óráig

A választói közgyűlés helye: Budapesti Ügyvédi Kamara székháza (1055 Budapest, Szalay utca 7.)

NAPIRENDI PONTOK

A Budapesti Ügyvédi Kamara tisztségviselőinek megválasztása (általános választás) (az Üttv. XXII. fejezete, az Üttv. 164. § (2) bekezdés b) pontja, a BÜK Alapszabálya valamint a kamarai tisztségviselők választásáról és visszahívásáról szóló többször módosított 8/2018. (III.26.) MÜK szabályzat alapján)

– A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a kamara szavazati joggal rendelkező tagjainak több mint fele jelen van. A határozatképesség megállapítása szempontjából a közgyűlés megnyitásának időpontja az irányadó.

– A közgyűlés határozatképtelensége esetén a – legalább nyolc, legfeljebb tizenöt nappal későbbre azonos napirenddel összehívott közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

– A választói közgyűlésen felszólalásnak nincs helye.

– A választás eredménye közlésének módja: kihirdetés.

– A meghívó közzétételének módja a BÜK Alapszabálya szerint a kamarai honlapon, a tagok számára nyilvános felületén történő közzététel.

Budapest, 2022. október 3. dr. Tóth M. Gábor elnök

Idén is Magyar Ügyvédnap

A Magyar Ügyvédi Kamara  2022. november 19-én (szombaton) rendezi meg a  Magyar Ügyvédnap eseményeit. A délelőtti ünnepi ülés díszvendégei és előadói dr. Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter és dr. Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke lesznek. Az Ügyvédnap idén is estéllyel zárul, melyet ezúttal is a Corinthia Hotel Budapestben rendez meg a Magyar Ügyvédi Kamara. Jegyek már vásárolhatók, az áruk 35 000 Ft/db. Az igényeket az elnokseg@ bpbar.hu e-mail címre várjuk, a jegyek árát – a regisztráció elfogadását követően a töltöttség függvényében, melyről a jelentkező értesítést kap – a Kamara pénztárában történő befizetéssel, vagy a Kamara 10900011-0000000720950113 számú bankszámlájára történő átutalással is lehet teljesíteni (ebben az esetben kérjük, hogy a közlemény rovatban tüntessék fel: ÜGYVÉDNAP, valamint az igénylő nevét és azt, hogy hány darab jegyet kért).

Várjuk Önöket, jöjjenek el minél többen, használjuk ki az esti társasági program adta szórakozási lehetőséget a Kollégákkal! (BÜK hírlevél)

Tegyen zsebre minket!

Az elmúlt hónapok során egy különleges meglepetést készítettünk elő olvasóink számára: immár okostelefonos applikáción is olvasható, böngészhető, visszakutatható a Pesti Ügyvéd! Az alkalmazással nemcsak a lap archívumát éri el, de folyamatosan frissülő jogi hírszolgáltatást is kap.

Az életünk az elmúlt húsz évben két alkalommal is olyan fordulatot vett, amelyek során még a legrátermettebb technokraták is csak észrevehető késéssel tudták megmondani, merre leszünk előre. Természetesen a még mindig utánunk loholó koronavírus-járvány volt az egyik, senki által sem várt sokk, aminek hatására az üzleti megbeszélések, a baráti találkozók és a közös mozizások mind száműzettek az online térbe. De ez a manapság eklatáns megoldás még tizenöt évvel ezelőtt is nemhogy elképzelhetetlen, teljesen lehetetlen lett volna: a butácska WAP ígéretét elfeledve épp kezdtünk ráfordulni a valódi mobilinternetezésre, azonban a hálózatok elképesztő fejlődésük ellenére is lassúak és nehezen hozzáférhetőek voltak. Később hiába terjedtek sebesen a jelent egyszerűsíteni igyekvő üzleti, érkeztek az egyre jobb kamerákkal és apró játékokkal felszerelt lakossági készülékek, amikor az Apple vezérigazgatója, Steve Jobs 2007 januárjában bemutatta a legelső iPhone-t, még mindig kevesen értették, mi fog történni a világgal nagyon záros határidőn belül. A gyerekcipőben járó internet abban a pillanatban vált felnőtté, hogy később a világ legeldugottabb területeiről is milliárdok csatlakozzanak hozzá: a kilencvenes évek elején azt hittük, a számítógép hozza majd a megváltást, de arról senki még csak álmodni sem mert, hogy a nagy és hangos bézs színű doboz egyszer majd elfér a farzsebünkben, és vezeték nélkül, villámgyorsan kapcsolódik a többi, hasonlóan apró szerkentyűhöz.

Az okostelefon néhány év leforgása alatt megváltotta és megváltoztatta a világot, és mára egy ügyvéd hétköznapjai is elképzelhetetlenek nélküle. A zsebből kirántott hasznos időtöltésre pedig van is egy ajánlatunk: nemsokára a Pesti Ügyvéd is a mobiljába költözik!

Gyorsan megnyugtatunk mindenkit: bár az elmúlt évtized során a nyomtatott sajtót szinte teljes egészében felfalta a digitális tér, a mi lapszámaink nem tűnnek el a bitek süllyesztőiben, továbbra is itt lesznek mindazok számára, akiknek a lap illata, kézbe fogása

semmihez sem hasonlítható élményt okoz – hiszen mi magunk is közéjük tartozunk. Az érdekes cikkek, interjúk fellelése, keresése, megosztása azonban mára még a papír szerelmesei számára is egyszerűsödött: elég néhány „gombnyomás”, és máris böngészhetők a lapunkban megjelent írások, hírek, beszámolók, méghozzá a lehető legkézenfekvőbb formában. A Pesti Ügyvéd applikáció iOS (Apple) és Android rendszerre egyaránt ingyenesen elérhető. Alkalmazásunkban nem pusztán a legújabb lapszám olvasható teljes egészében, de a Pesti Ügyvéd archívuma is megtalálható, és nem árulunk el nagy titkot azzal, hogy exkluzív, az ügyvé-

dek és kamarai jogtanácsosok számára releváns és hasznos tartalmak is érkeznek a felületre. Minket, a Pesti Ügyvéd szerkesztőit pedig végre nem fognak szorítani a papír nyújtotta korlátok: egészen biztosak vagyunk benne, hogy jövőre már nem csupán néhány fotóval tudósíthatunk az Ügyvédfesztiválról, megmutathatjuk a kamarai kórus legújabb koncertjének felvételét, és még hosszan sorolhatnánk.

Töltse le alkalmazásunkat a Google Play (Android), vagy App Store (iOS) áruházakból, és olvasson minket bárhol, bármikor – önnel, önnél vagyunk!

Nőuralom a perbeszédversenyen

Az október 21-én a BÜK-ben megrendezett, hagyományos perbeszédversenyen taroltak a kolléganők. A győztes, dr. Üveges Eszter Anna szerint ez akár egy jelzés is lehet: figyelem, érkeznek a nők!

Érdekes volt végignézni-hallgatni az idei perbeszédversenyt. Nem mehetünk el a mellett a tény mellett, hogy a versenyzők évről évre felkészültebbek, magabiztosabbak, és kiállásukkal hitelesen képviselik az ügyvédi hivatásrendet. A fejlődés nem véletlen: többen is visszatérők már, és évről évre megmutatják, hol tartanak a szakmájukban.

Az idei megmérettetésen hatan indultak. A perbeszédverseny menete a szokásos volt: a vádbeszédet dr. Hipp Katalin ügyész ismertette, a versenyzőknek pedig tizenkét percük volt a védőbeszéd előterjesztésére. A zsűri tagjai dr. Szilágyi Nándor bíró (Fővárosi Törvényszék), dr. Szalóki Zoltán fővárosi főügyész és dr. Tóth M. Gábor, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke voltak.

Az eredményhirdetéskor dr. Szilágyi Nándor minden résztvevőnek gratulált, és úgy értékelte, hogy a résztvevők felkészültsége a szakmai elhivatottságot tükrözte, mivel mind a perbeszédek stílusában, előadásmódjában és tartalmában magas volt a színvonal. Dr. Szalóki Zoltán kifejtette: ahogy azt Tóth Mihály írja Híres magyar perbeszédek című kötetében: a jó perbeszéd korrekt végindítmány és kiváló szónoki teljesítmény; egyfajta retorikai mű. A perbeszédversenyről pedig nem az viszi haza a pálmát, aki a legjobb anyagi jogi megoldást adja elő, hanem az előadói képességet is jutalmazzák. Ebben pedig benne van a kiállás, a bátorság, a hanghordozás –de még a szemkontaktus felvétele is. Dr. Tóth M. Gábor szerint a védő nem replikázhat az ügyész felé olyan kifejezésekkel, mint ahogy az egyik kolléga jellemezte a vádiratot: „kaotikus hibahalmaz.” Ennél árnyaltabban is lehet fogalmazni, a kellő tiszteletet megadva a mindenkori hatóságnak. Rávilágított, hogy az itt elsajátított rutinnal szakvizsgát is könnyebb lesz tenni.

Az első helyezést dr. Üveges Eszter Anna (Finta Ügyvédi Iroda), a másodikat dr. Tóth Fanni (Békés Ügyvédi Iroda), a harmadikat pedig dr. Kurucz Alexandra (principális: dr. Takács Gergely Tihamér) szerezte meg.

INTERJÚ A GYŐZTESSEL Dr. Üveges Eszter Anna

– Totális nőuralom lett idén a BÜK perbeszédversenyének dobogós helyezettjei között. Mit szól hozzá?

– Nagyon jó dolog! A tavalyi versenyen is elhangzott, és összességében ténylegesen kijelenthető, hogy az ügyvédség még mindig nem egy kifejezetten női szakma – még úgy sem, hogy már kezdünk egyre többen lenni a szakmában és a kamarában egyaránt. Szerintem a végeredmény pedig egyszerűen csodálatos!

– Tavaly is volt itt, és akkor is nagyon határozott volt. Miben volt más a szereplése?

– Már a tavalyi BÜK-ös versenyből is rengeteget tanultam. Az akkori harmadik helyezésem legalább annyira ösztönző volt, mint a mostani győzelmem. Már akkor tudtam, hogy mik voltak a hibáim, például túlságosan dramatizáltam a beszédben.

– Ebből most visszább vett.

– Már a tavalyi országos versenyre is visszavettem, és azóta tudatosan próbálok erre is figyelni. Amikor a szakma elismert képviselői tanácsot adnak – mint ahogy a tavalyi versenyen is tették –, azt gondolom, hogy azokat mindenképpen érdemes megfogadni. Ez nagyon sokat segített a fejlődésemben, illetve az is, hogy a principálisom minden munkába következetesen bevon. Szerencsésnek érzem magam, hogy szinte nincs olyan nap, hogy ne tárgyalnék, hogy ne vinnék ügyeket. Bármikor kérdezhetek tőle, és folyamatosan mentorál, valamint segít. Rengeteget lehet tanulni a perbeszédekből, de önmagában már abból is, ha valaki eljár a bíróságon.

– Hogyan készült a mostanira?

– Izgulva. Kifejezetten fontos, hogy a tudásunk minél megalapozottabb legyen –már csak azért is, mert ahogy elhangzott, ez nem egy jogesetmegoldó verseny. Viszont azt tudjuk magabiztosan és retorikailag szépen visszaadni, amiben biztosak vagyunk, ezért mindenképpen alaposan körbe kell járnunk a témát. Azt is, ami a vádiratból nem biztos, hogy elsőre kitűnik, vagy nem is számíthatunk rá.

– Eddigi pályája miképpen alakult?

– 2020 októberében avattak ügyvédjelöltté. Akkor végeztem az egyetemen, úgyhogy még egy évem hátravan a szakvizsgáig.

– Mit gondol, egy ilyen versenyen való szereplés mennyit lendít a karrierjén?

– Egyrészről: a tapasztalat nagyon fontos. Már csak azért is, mivel bármilyen jogesetet kapunk, amint mondtam, azt a problémát alaposan körbejárjuk. Innentől kezdve ezt a tudást én magamba szívtam, és ez a tudás velem is marad. Ahogy az is, ahogyan most kiálltam, és mondtam egy perbeszédet. Igenis azt gondolom, hogy meg kell jelenni az ilyen rendezvényeken, és meg kell azt mutatni, hogy mennyi van bennünk. Az ehhez hasonló versenyek mind-mind remek lehetőséget biztosítanak.

– Ha meglesz a szakvizsga, merre tovább?

– Védőügyvédként képzelem el az életemet. Szeretném a lehető legalaposabban elsajátítani a szakmámat. Meg szeretném ismerni a kollégákat. Már önmagában az is, hogy a kamara tagja lehetek, nagy örömmel tölt el. A kollégákkal segítünk egymásnak, és számíthatunk egymásra – ebben a körforgásban mindenképpen szeretnék benne maradni. Illetve: PhD-hallgatóként az egyetemi munkában is részt tudok venni, ezúttal már tanítói minőségben. Ezt az irányt is szeretném továbbvinni.

Államtitkári egyeztetés

2022. október 27-én második alkalommal rendezte meg a BÜK Jogtanácsosi Tagozata konferenciáját, melyet nagy érdeklődés övezett, közel kétszáz kamarai jogtanácsos regisztrált. Ennek keretében rendezték meg a „Pályakezdő Jogász” 2022 Prezentációs Versenyt, melynek szakmai zsűrijében – többek között – helyet foglalt dr. Répássy Róbert, az IM parlamenti államtitkára. Kihasználva a lehetőséget, hogy személyes jelenlétével megtisztelte a rendezvényt, dr. Tóth M. Gábor megbeszélést tartott vele.

ják majd a jelenlegi választási tapasztalatokat is összegző normatív javaslatokat.

Másodszor is Jogász Tollaslabda Kupa

ABudapesti Ügyvédi Kamara elnöke ezen tájékoztatta arról, hogy miként halad a fővárosi ügyvédség felkészülése az E-Ing rendszerben való szerepvállalásra. Tájékoztatta arról is, hogy – a jogbiztonság megőrzésének érdekében – a továbbképzés és vizsgáztatás teljes folyamatát a BÜK vállalja – a tagdíj terhére –biztosítani tagjainak.

Aktualitására tekintettel dr. Tóth M. Gábor szóba hozta, hogy az elavult kamarai választási szabályokat meg kell változtatni, egyetértés volt abban is, hogy ehhez az Üttv. módosítására van szükség, melyhez szívesen fogad-

Nem lehetett nem szóba hozni a kirendelt védői és pártfogó ügyvédi díj aktuális problémáit. Államtitkár úr – szünetelő és büntetős praxist vivő ügyvédként is – megértéssel fordult a probléma felé, de a módosítás sikere az Áht. ehhez szükséges módosítása folytán alapvetően a pénzügyi kormányzat véleményén múlik. Megfontolás tárgyává teszik azt a javaslatot, hogy a díj valamennyi, az ügyhöz ellenőrizhetően kapcsolódó védői tevékenységért járjon, a felülvizsgálati indítvány elkészítéséért járó díjazás módjának alapul vételével. A kodifikációt érintő de lege ferenda további javaslatot is tett a BÜK elnöke: az ügyvédség térhessen vissza ahhoz, hogy az eredetileg meghatalmazott, majd abból alapvetően a terhelt fizetési képességének elvesztése miatt – nem egyoldalú vagy kölcsönös bizalomvesztés miatt – kilépő védő, ha szerepel a jegyzéken, kirendelhető legyen a perbíró által ugyanazon terhelt vonatkozásában, a kijelölés véletlenszerű rendszerének kiiktatásával.

Karácsonyi irodalmi színpad a BÜK-ben

2022. december 16-án, pénteken este 18.00 órakor a BÜK dísztermében lép fel újra az ügyvédek irodalmi színpada, az APÓ. Éppen idén ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját ez a színpad, ennek apropóján ismét egy irodalmi összeállítással jelentkeznek. Az összeállítás címe: Szerelem, melynek keretében a magyar- és a világirodalom legérdekesebb és legszebb, szerelemmel foglalkozó prózai és lírai művei fognak elhangzani egy érdekes dramaturgiai feldolgozásban. A társulat öszszetétele a szokásos: a tíz évvel ezelőtt megalakult színpadnak van egy „kemény magja”, de a kaptak professzionális segítséget is: Karácsony Ági dramaturg támogatta a munkát, a technikai részen pedig Szép Árpád Olivér tartja a frontot. A színpad a Budapesti Ügyvédi Kamara és a Magyar Ügyvédi Kamara támogatását is élvezi. Minden érdeklődőt szeretettel várnak.

A Budapesti Ügyvédi Kamara égisze alatt, az Albertirsán és Cegléden edzéseket tartó Céljainkért Együtt Tollaslabda Egyesület (CET) által került megrendezésre október 9-én, az újpesti Hodos Tamás Tollaslabda Csarnokban a II. OTP Bank Jogász Tollaslabda Kupa. A rendezvényt Tóth Tihamér, az EU Törvényszék bírája nyitotta meg. Az egész napos rendezvényen közel 60 ügyvéd, jogtanácsos, bíró, egyetemi oktató versenyző vett részt, három kategóriában több versenyszámban mérve össze tudásukat. Ezzel párhuzamosan a CET szokásos háziversenyén közel 30 fiatal és felnőtt versenyző mérte össze erejét. A rendezvény támogatója volt az OTP Bank, az Orac Kiadó és a Légli Szőlőbirtok mellett a ceglédberceli Megyeri Fivérek Borászat is.

Karácsonyi koncertek a Próká-toroktól

Tavaszi kamarai debütálása óta eltelt fél év során rendkívül sok izgalmas esemény történt a Budapesti Ügyvédi Kamara kórusa, a Próká-torok életében. A soron következő mérföldkövek a karácsonyi koncertek lesznek, melyek közül az első december 12-én a BÜK karácsonyi fogadásán, a második december 13-án, egy jótékonysági akcióval egybekötve lesz. Minden érdeklődőt szeretettel várnak!

IUDEX NON CALCULAT

DE

AZ ÜGYVÉD JÓ, HA SZÁMOL, LEGALÁBBIS

BIZTOSÍTÁSA MEGKÖTÉSEKOR,

AVAGY MIÉRT A MÜBSE

SZÉLESKÖRŰ BIZTOSÍTÁSI VÉDELEM

• 2023-tól 4 féle szakmai alapbiztosítás: 15, 25, 50 és 100 millió Ft-os káreseményenkénti fedezet

• az elektronikus ingatlannyilvántartási eljárásban való részvételhez szükséges kiegészítő biztosítás, plusz további 4 féle kiegészítő szakmai védelem

• ügyvédi balesetbiztosítás díjmentesen minden MÜBSE tagnak, opcionális kiegészítőkkel

DÍJCSÖKKENTÉSI LEHETŐSÉGEK

• éves díjfizetés: 5% kedvezmény (tagjaink több, mint 30% él a lehetőséggel)

• 3 éves szerződés: 6% kedvezmény (tagjaink 48% választotta)

• kármentességi díjvisszatérítés: 2023-tól 20%-kal emelt összegben, a 2022-ben megfizetett biztosítási díj 10-40%-a közötti mértékű díjcsökkentés érhető el. (tagjaink 83%-a részesül a kedvezményben, 53% a maximális kedvezmény kapja.)

ALAPSZOLGÁLTATÁSAINK

• ügyvédbarát, felkészült ügyfélszolgálat,

• kollégák által végzett szakszerű és empatikus kárrendezés,

• előzetes szakmai konzultáció,

• ÜgyvédPortál a kényelmes elektronikus ügyintézéshez

EGYESÜLETI KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁSOK

• támogatások (segélyek) praxisindítás, gyermekszületés, betegség, haláleset bekövetkezése estén, alkalmanként bruttó 110.000 Ft összegben

• kreditszerzés online, kényelmesen, ingyenesen – jelenleg 32 kredit szerezhető meg, ennek piaci értéke: 70-140.000 Ft

• ügyvédi balesetbiztosítás minden tagunknak ingyenesen, piaci értéke: 15-22.000 Ft

SZÁMOLJON MINDEZEKKEL ÉS KIJÖN ÖNNEK IS: a díjcsökkentési lehetőségekkel és pénzértékkel bíró kiegészítő szolgáltatásainkkal élve anyagi szempontból is A MÜBSE-T VÁLASZTVA JÁR IGAZÁN JÓL!

30 éves a Gárdos-Mosonyi-Tomori ügyvédi iroda

Harmincéves múlt a rendszerváltás – új idők jöttek el nemcsak a politikai, de a gazdasági térben is. Ekkor alakultak meg az első ügyvédi irodák. Három évtized alatt rengeteg minden megváltozik, de van olyan társulás, amely kiállta az idők próbáját. Ilyen a Gárdos-MosonyiTomori ügyvédi iroda is, amely idén ünnepelte harmincéves fennállásának évfordulóját. Erről kérdeztük dr. Tomori Erikát, az egyik alapítót, az iroda jelenlegi vezető partnerét.

– Milyen volt az élet ’92 előtt, amikor belevágtak a saját iroda alapításába?

– A kétszintű bankrendszer még „a történelem előtt”, 1987-ben jött létre. Azzal egy időben alakultak meg a kereskedelmi bankok is, amelyekbe a vezető jogtanácsosok a Nemzeti Bankból érkeztek. Viszont az induló bankokat fel kellett tölteni jogászokkal is, és mivel az új rendszerről senki sem tudott semmit, fiatalokat vettek fel az üres pozíciókra. Annak idején az ügyvédi pálya korlátozott volt, csak kevesek tudtak ezen a pályán elhelyezkedni, és az ügyvédek alapvetően magánszemélyeket szolgáltak ki. Mi ekkor banki jogtanácsosok voltunk, viszont annál a banknál, a Magyar Hitelbanknál, ahol az a Demján Sándor volt a vezérigazgató, akiről köztudott, hogy sosem indult el olyan úton, ahol előtte már jártak. Az ő ötlete volt, hogy a jogtanácsosok is vállalkozzanak: az akkori szabályok szerint egyesülés formájában dolgozhattunk, amely egyesülésnek ugyan az alkalmazottai voltunk, de ebben a formában több jogi személynek is nyújthattunk jogi szolgáltatásokat. Ezzel már félúton voltunk az ügyvédkedés felé. Amikor pedig felszabadult az ügyvédi pálya, akkor ügyvédekké váltunk.

– Milyen lehetőségeik voltak a kezdetekkor?

– Az ügyvédek a rendszerváltás előtt a magánvállalkozói szférába tartoztak. A magánvállalkozók pedig egyrészt nem akarták magukat megmutatni, másrészt hihetetlenül spórolósan dolgoztak, számítógép helyett írógéppel dolgoztak, nem költöttek a technikára. A kilencvenes évek elején ez a piac is kinyílt, és amikor a nyugati ügyvédi irodák is lehetőséget láttak a kelet-európai – és így a magyarországi – terjeszkedésben, megalapították a saját egységeiket. Voltak, akik egyenesen „megvásároltak” már létező irodákat – mi is sok megkeresést kaptunk, hogy legyünk egy nagy nemzetközi ügyvédi iroda hazai tagja vagy képviselete. Ők hozták be azt a kultúrát, amely szerint egy ügyvédi iroda működhet valódi komolyabb cégként is.

Miért nem álltak kötélnek?

– Tudja, az ember szereti, ha megkérik, de jólesik nemet mondani. Sok olyan feltétel volt, ami korlátozást jelentett volna. Itthon annak idején még nagyon idegen volt az óradíjas rendszer, és riasztó elvárásokat támasztottak a teljesítményt illetően is, holott eközben az ügyvédek nem munkaviszonyban dolgoztak. Mi azt gondoltuk, hogy meg tudunk állni a saját lábunkon, és lesz elég feladatunk. Sokan a megbízások miatt választották a nemzetközi hálózatokat, hiszen az ügyvédi irodák legnagyobb értéke nem az ügyvéd vagy a jelölt, hanem az ügyfelek. A privatizáció idején rengeteg külföldi jött az országba, őket könnyedén ki tudták szolgálni a nemzetközi irodák a magyar irodáikon keresztül, de számunkra is akadt ilyen feladat is.

– Hogy alakult ki a személyes kohézió önök között?

– Gárdos István volt a bank vezető jogtanácsosa. Ő volt a bankban is a jogi osztály központi szereplője, nemzeti bankos múlttal, nagy tudással és szakmai gyakorlattal. A fiatalok, akiket felvett, boldogan próbálták követni. Elvárta a legmagasabb szintű szakmai munkát, viszont nem akart „főnök” lenni, partnerként tekintett a beosztott jogászokra is. Amikor megalakult az ügyvédi iroda, természetesen ő lett a vezetője. Ezért is kezdődik az irodánk neve „Gárdos”-sal –természetesen ő volt az a vezető, de mindig úgy állt hozzá, hogy ő az első az egyenlők között. Négy ügyvéddel és néhány jelölttel jöttünk el a banki környezetből és alapítottuk meg 1992-ben – akkori nevén – a Gárdos, Benke, Mosonyi, Tomori Ügyvédi Irodát. Az alapító partnerek közül Mosonyi Richard jelenleg is stabil partner, mind az ügyfelek, mind a munkatársak bármikor számíthatnak rá. Benke Gábor a ’90-es években úgy döntött, inkább más vizekre evez. Közben egy másik kiváló kollégánk, Füredi Katalin társsá vált, így lett az Iroda neve „Gárdos Füredi Mosonyi Tomori”. Füredi Katalintól néhány éve elváltunk, Gárdos István meghalt. Ugyanakkor István fia partnerként velünk dolgozik, ma már az ő nevét is viseli az iroda.

– Merész dolog beállni egy legendás apa nyomán valahova.

– Úgy gondolom, ez nagyon szép történet. Volt egy időszak, amikor együtt dolgoztak. István megkerülhetetlen hozzájárulása volt az iroda fejlődéséhez az, hogy ehhez a társuláshoz a fiának kedvet tudott csinálni. Péter rendkívül felkészült jogász, kiváló kolléga, méltó utód.

– Hogyan tudnak megfelelni azoknak az elvárásoknak, amiket a piacon a versenytársaikkal, különösen a nemzetközi irodákkal szemben támasztanak?

– Nálunk komoly műhelymunka folyik annak érdekében, hogy a szakmai színvonal a lehető legmagasabb legyen. Az iroda munkatársai közül sokan tanítunk is. Gárdos Péter az ELTE adjunktusa, én húsz éven át a Corvinuson nappali képzésen oktattam, továbbképzésben pedig több jogi egyetemen, az ELTE-n és a Pázmányon, de sok más helyen is. A két Gárdos részt vett az új Ptk. megalkotásában. Publikálunk, a tudományos életben is részt veszünk, ezért úgy hiszem, a szakmai színvonalunk kiváló. Azon dolgozunk, hogy a szolgáltatásainkat angol nyelven is nyújtsuk, hiszen a külföldiek sem feltétlenül szeretnének egy nemzetközi irodához fordulni. Egy magyar ügyfélnek mindenképpen jó, ha magyar irodától kap tanácsot, hiszen azonos kulturális szinten vagyunk, miközben egy külföldi ügyfél egy nagy nemzetközi iroda megbízása esetén okkal érezheti, hogy leginkább a névért fizet. Persze, ez nagyon komoly verseny és sok ügy van, amely során leginkább a név számít. – Jó nevük van.

– Azon a piacon, a pénzügyi jogi területen, ahol dolgozunk, mindenképpen. Nem vagyunk generalisták, nem állítjuk, hogy mindenhez értünk, nem foglalkozunk pl. büntetőjoggal vagy családjoggal. Alapvetően a pénzügyi piacokon szeretnénk dolgozni, de ott mindenkinek: az ügyfeleknek, a szolgáltatóknak, azaz a pénzügyi és befektetési intézményeknek, a felügyeletnek vagy a tőzsdének. Ezekből a szektorális kapcsolatokból aztán persze kinőnek olyan felada-

tok, amelyek elvisznek minket más jogterületek irányába is, akár a versenyjog, vagy az adójog felé. Ennek megfelelően szélesítjük is a szolgáltatási palettát.

– Startupokkal is foglalkoznak.

– A startupok alapvetően a pénzügyi piacokról próbálnak forrásokat gyűjteni. Tőkealapokkal is foglalkozunk, ami szintén elég „szexi” témának számít manapság. – Melyek voltak a legerősebb csomópontok az elmúlt harminc évben?

– A partneri változások mindig befolyásolják az iroda kohézióját. Bár a munkavégzésen nem volt észrevehető, István halála mindannyiunkat megrázott. A mi irodánk valódi társulás, nem rezsiközösség. Együtt dolgozunk, ezért ha huszonhat ember közül valaki távozik, az mindenkire hatással van. De az új partnerek felvétele is meghatározó – idén januárban három új partnert is felvettünk.

Hogyan lesz valakiből partner?

– Az új partner általában már hosszabb ideje velünk van, és szeretünk vele dolgozni, mert megérti, hogy ez a hivatás alapkövetelményként támasztja a magas szakmai színvonalú, kitartó munkát. Van, aki jelöltként kezdte nálunk, és mára már hosszú ideje a partnerünk, mint Nagy András és Szabó Dániel, akik a kezdeti nehézségeket is velünk együtt küzdötték le. A másik lehetőség, amikor egy olyan, tapasztalt jogásszal találkozunk a piacon, akiről azt gondoljuk, beleillene a csapatba, jó társunk lenne. Az idén partnerré vált Bakonyi Veronikát és Berkes Beatrixot már szakvizsgázott és tőkepiaci és bankszakjogászként vettük fel, és a közös munka alapozta meg a partneri kapcsolatot. Nagy piaci gyakorlattal rendelkező jogászként vált társunkká Kovács Zsolt, aki az Allianz Biztosító vezető jogtanácsosa volt. István győzte meg, hogy a pénzügyi piacokon való jelenlétünkhöz elengedhetetlen a  biztosítási terület – Zsolt partnerré vált és ő lett a biztosítási „ágazatunk”. Persze azóta van már több biztosítási szakjogászunk, és az ügyfelek között is találunk biztosítókat. Idén pedig Tihanyi Zita is partner lett nálunk – ő a Raiffeisen Bank vezető jogtanácsosa volt, és amikor szabaddá vált, megkörnyékeztük a bankkal kialakított korábbi kiváló munkakapcsolatunk alapján. Ő új szemléletet, új kultúrát hozott az irodába, hiszen vezető jogtanácsosi szemmel látja, hogyan kezelnek egy vállalaton belül egy, a miénkhez hasonló közösséget. A partnerré váláshoz az adott szakterület kiváló ismerete mellett természetesen az is kell, hogy a partnerhez tartozzanak ügyfelek, akikkel képes jó kapcsolatot ápolni. Emellett elengedhetetlen, hogy a munkatársakat is irányítani tudja, hiszen egy partner dolga nem feltétlenül az, hogy ő

maga végezze el az adott feladatot, képesnek kell lennie koordinálni a csapatát.

– Harminc év rengeteg idő. Hogyan tudták fenntartani a személyes kapcsolatokat cégen belül? Sokan kitartottak egymás mellett…

– Azonos értékek mentén dolgozunk. Amikor megalapítottuk az irodát, egy óriási ajándékot kaptunk Demján Sándortól: egy amerikai ügyvéd egy hetét, aki kezdő ügyvédi irodák indulásához adott tanácsokat. Egy héten keresztül konzultált velünk, és megosztotta azokat az alapelveket, amelyek alapján Amerikában sikeresen, közösségként működik egy ügyvédi iroda. Komolyan vesszük az önfejlesztést, nem csupán követjük a jogszabályokat, hanem megpróbáljuk a legmagasabb szinten művelni a hivatásunkat. A pillanatnyi teljesítmény egy másik kérdés, hiszen mindenkinek lehetnek rosszabb napjai, vagy épp nem annyi ügyfele, amennyit szeretne. Ez nem a kollégán múlik. De a hosszabb távú prioritások között a szakmai alázatnak és az iroda működtetésének az elsők között kell szerepelnie. Ha mindenki ugyanezzel az indíttatással áll hozzá, az ebből fakadó lojalitás össze tudja tartani a csapatot. Ehhez persze azonos hozzáállású kiváló nem jogász munkatársak támogatása is szükséges – hálásak vagyunk, hogy az iroda aszszisztenciája biztosítja a jogászok számára az elmélyült, érdemi munka lehetőségét, az ügyfelek biztonságos – sőt kedves – kiszolgálását.

Akik ilyen sokáig dolgoznak egymás mellett, elengedhetetlenül baráti viszonyba is kerülnek.

– Ez az általános vélekedés, de érdekes módon mi nem járunk gyakran össze. Szerintem ez így egészséges. Nagyon szeretem a kollégáimat, Mosonyi Richarddal egy hónap különbséggel kezdtünk a bankban, tehát már több mint harminc éve dolgozunk együtt, ebből húsz évig ültünk egyazon szobában. De az estéket mindenki szereti külön tölteni, kell egy kis pihenés…

A fiatalok manapság szeretnek jönni-menni, több cégnél is kipróbálják magukat, hogy szépen hízzon a LinkedIn-profil. Hogyan tudják magukhoz kötni az új tehetségeket?

– Szeretnénk a nemzetközi irodák versenytársai lenni, de hozzájuk képest mindenekelőtt emberibb léptékű karrierlehetőséget biztosítani. Egy ilyen kapitalista vállalkozásnál furcsán hangzik, de semmiképp sem szeretnénk a munkatársainkat kizsákmányolni. Nagyon fontos, hogy a kollégáinknak legyen magánélete, és bár a béreink valószínűleg versenyképesek, azon dolgozunk, hogy szélesebb palettát biztosítsunk a szakmai kifutásban. A

nemzetközi irodáknál nagyon könnyen túlszakosodnak a munkatársak. Nálunk nincs annyi egyféle ügy, ezért különböző területeken is be tudják vetni a tudásukat. Emellett – és ez most nem a reklám helye –szerintem nagyon jó munkahely vagyunk, tisztelettel és szeretettel fordulunk egymáshoz. Nincsenek „megríkatva” a jelöltek. – Mi az, ami a szakmában az elmúlt harminc év során érezhetően átalakult?

– A jogszabályok minősége. A manapság megszokott, puskaropogás-szerű jogalkotás alapvető értékeket veszélyeztet. Kevés nagyobb érték van a jogbiztonságnál, és azt gondolom, sajnos, Magyarországon jelen pillanatban nincs jogbiztonság. Nem lehet tudni, milyen jogszabályok vannak hatályban – nincs ember, aki követni tudná a változásokat, a jogász is legfeljebb a saját szakterületére tud koncentrálni. A jogászok szeretik bírálni a jogszabályokat, ezért nem hiszem, hogy ha húsz évvel ezelőtt beszélgetünk, pozitívabban álltam volna hozzá, de az biztos, hogy most visszasírom azokat az időket.

– Hogyan készülnek a közeljövő kihívásaira? Mire számítanak?

– Ahogy mondani szokták, sosem volt még úgy, hogy valahogy ne lett volna: tudjuk, hogy vannak nehéz évek. 2008-at is túléltük és akkor is azt tapasztaltuk, hogy bár a jogi munkára mindig van kereslet, amikor nagy a baj, akkor ez a kereslet érezhetően megnő. Most az a kérdés, hogy ez a kereslet fizetőképes-e, ez az, amit még nem látunk. A Covidra reagáltunk azzal, hogy igyekszünk rugalmasabb munkafeltételeket biztosítani. Ez a fiatalok, a munkatársak és az ügyfelek igényeivel is szinkronban van: a távmunka, a home office az irodánknál is bevált. Rengeteg esetben nem is személyes jelenléttel, hanem online fórumokon, internetes megoldáson keresztül intézzük a megbeszéléseinket. A kapcsolattartás módjától függetlenül bízunk abban, hogy olyan tudást kínálunk, amivel ezekben a nehéz időkben is segíteni tudjuk az ügyfeleinket.

Dr. Tomori Erika

Kollokviális gondolatok a sztrájkról

Folyamatosan felmerül, miként lehetne javítani a hazai ügyvédség anyagi helyzetét. Visszatérő ötletelések (vágyálmok) vannak arról, hogy legyen minimáldíj, mint a taxisoknál, bővüljön az ügyvédkényszeres jogügyletek köre, legyen létszámstop, de biztos más is szóba került már.

SZERZŐ: DR. CSIRE BALÁZS ÜGYVÉD

A CIKKBEN MEGFOGALMAZOTTAK NEM TEKINTHETŐEK SEM A SZERKESZTŐSÉG, SEM A BÜK ÁLLÁSPONTJÁNAK.

Mivel az ügyvéd alapvetően a piacról él mint vállalkozó, magam nem gondolom, hogy piactorzító adminisztratív eszközökkel kellene megoldani a bevételnövelést, és azt is tudomásul kell venni, hogy milyen piacon dolgozunk: egy nemzetközi ügyfélkörrel, idegen nyelven is dolgozó ügyvéd(i iroda) Budapesten vagy Győrben biztosan más díjakat tud érvényesíteni, mint egy nyírségi vagy nógrádi kolléga, ahogy én is vágyakozva nézem egy angol ügyvéd óradíját. Tudomásul kell venni, hogy sokan vagyunk, árverseny van, és azt, hogy mi az elérhető legmagasabb díj, a piac szabja meg.

Két terület van, ahol viszont nem kizárólag az ügyvéd szabja meg a munkadíjat, ergo kamarai fellépés szükséges. A másik a peres munkadíjak kérdése, amit most nem érintek, én inkább az egyikre szeretnék fókuszálni: a kirendelési díjakra (és az attól csak részben elválasztható pártfogó ügyvédi díjakra). Itt ugyanis az ügyvédség azon tagjai, akik részt vesznek kirendelésekben, nem csupán garanciális szerepet játszanak (legalábbis pro forma), hanem az állam által önmagával szemben megfogalmazott kötelezettség (védő biztosítása) magánvállalkozói teljesítését végzik el, állami pénzen. Itt azonban nem az ügyvéd mond árat, hanem a „megbízó”, az ügyvéd meg eldönti, szolgáltat-e ennyiért, vagy nem. Az ráadásul csavar egyet a problémán, hogy az állami kötelezettséget (védő kirendelése) hajlamosak néhányan akként (félre)értelmezni, hogy ez a védő oldalán is kikerülhetetlen kötelezettséget teremt, ha tetszik, ha nem, mert a kamara majd jól besoroz mindenkit a kirendelésbe, ha nincs elég önkéntes. Vannak tudtommal kamarák, ahol ez a helyzet, de mégis inkább az van, hogy a kirendelések fiatal ügyvédeknek szükségesek, „befutott” ügyvédeknek ez meg vagy részben kiegészítő jövedelem, vagy edzőmeccs, vagy mégse futott be annyira, hogy ne legyen rászorulva, sőt, valahol talán ez egyfajta morális kötelezettség is – de végül is másodlagos, hogy valaki miért majszolja a kirendeltek keserű kenyerét. Az ugyanis,

hogy a kirendelési díj nemcsak kevés, de méltatlan is (pláne ahogy egyes bírók-hatóságok még meg is vágják), a felkészülési díj jelen formájában teljes tévedés, közmegegyezés tárgya. Nem is az kérdés, hogy lehet-e ezen változtatni (mert kell, már csak az infláció okán is), hanem hogy miként.

Van az a lehetőség, hogy a kamarai vezetés tárgyal az illetékes minisztériumokkal (IM, PM, BM, Miniszterelnökség), és meggyőzi a döntéshozókat, hogy a kirendelési díjat növelni kell, a felkészülési díjat átalakítani, és honorálni kellene az írásbeli munkát is. Bizonyára történt ilyen (gondolom, engem valamiért nem visznek el, ha Varga Judittal vagy Répássy Róberttel kell egyeztetni), az eredmény ismert: zéró. Nemhiába mondom régóta, hogy (alázatos) kérelmezői pozícióból nem lehet érdekvédeni.

A másik lehetőség az, hogy az ügyvédség nem vesz részt a kirendelésben, magyarul sztrájkol. Ezt a lehetőséget a jelenlegi kamarai (felső)vezetés nem tartja opciónak, talán mert akkor mi lesz a privilégiumainkkal, mi lesz a reputációnkkal, mi lesz az ügyfelekkel. Mintha a sztrájk valami ördögtől való dolog lenne (bár megjegyzem, hogy sztrájkoltak már a francia ügyvédek – kamarai jóváhagyással –, a szerb ügyvédek kétszer is, de ezek nem csak a pénzről szóltak. )

Ehhez képest nézzük meg, mi történik a ködös Albionban. 2021. év végi adatok szerint Angliában és Walesben (Skócia és Észak-Írország jogilag külön entitás) mintegy 17 ezer barrister praktizál, ennek kb. negyede, több mint 4100 olyan barrister van akik Legal Aid kirendelést (is) ellátnak, a büntető védői munkára specializáltak száma kb. 2400. Őróluk szól a sztori. Ott 2018-ban merült fel először, hogy le kéne tenni a talárt, mert olyan alacsonyak a kirendelési díjak, és emellett rendszerszintű, évtizedes problémák vannak a munkakörülményekben. Akkor a CBA (Criminal Barristers Association – kb. Bűnügyi Védők Szövetsége) 52–48% arányban leszavazta a sztrájkot, a Ministry of Justice rádobott 15 millió fontot (!) a  kirendelti büdzsére, de ez sem nyugtatott meg senkit

sem. Angela Rafferty QC, a CBA akkori elnöke ezt mondta: „Az elmúlt évtizedekben okozott károkat hetek, esetleg évek alatt nem fogják helyrehozni. Ez a javaslat a kezdete és nem a vége kampányunknak, hogy javítsuk azt a meghibásodott rendszert, amelyben mindannyian nap mint nap dolgozunk. Továbbra is rendkívüli nehézségekkel nézünk szembe, akárcsak ügyvéd kollégáink. Ez nem fogja megjavítani a szörnyű körülményeket, az egészségtelen és indokolatlanul megterhelő munkamódszereket és az általános leépülést. Ha azonban kezdetnek tekintjük, építhetünk rá.” Joe Egan, a Law Society elnöke pedig ezt tette hozzá: „A Law Society egyértelmű bizonyítékot szolgáltatott a büntetőjogi jogsegélyügyvédek piacának küszöbön álló összeomlására. Ennek ellenére az Igazságügyi Minisztérium egyszerűen nem foglalkozik a gyökeres problémákkal.”

Pont, mint itthon. Same in English. A helyzet azóta sem javult, s bár 2021-re elkészült egy 165 oldalas (!) jelentés (Independent Review of Criminal Legal Aid) a közfinanszírozott jogi segítségnyújtás, incl. kirendelési rendszer reformjáról, azt 2022-ig a helyi IM (MoJ) nem publikálta, és ( frissen kirúgott akkori) miniszter is csak 2024-re ígért valami kisebb változást. Közben az angol védők jelezték, hogy 2010 óta 21 ezer rendőrrel van kevesebb, a CPS (Crown Prosecution Service – ügyészség) a dolgozói 40%-át vesztette el, a  bírósági dolgozók közül 20% lépett le (és a bíróságok 40%-a is bezárt), összességében elég sötét képet festett a brit büntető igazságszolgáltatás ezen szeletéről. A mindenféle büntetőeljárási és adminisztratív problémákon túl megállapították, hogy a pandémia alatt a kirendelt védők 83%-a hitelekből és megtakarításaiból élt, és a legfiatalabb pályakezdő barristerek (a két év gyakorlati időnél kevesebbel rendelkezők) 40%-a hagyta el a pályát, 2021 utolsó negyedévében összesen ötször annyi ügy volt, amit védő hiányában nem lehetett megtartani, mint előző évben. Ezzel szemben különféle okokból a kirendelt védőkre szánt pénz egy év alatt 39%-kal csökkent. A  kirendeltek 25%-a szögre is akasztot-

ta az elmúlt években a talárt, másik 25% ezt tervezi. Nemhiába, hiszen a legfiatalabbak (heti 80 órás munka mellett) is a minimálbér alatt (!), a költségek levonása után kb. 12000 fontot keresnek ÉVENTE, míg a nagy átlag évi 47000 font körül, de ez 20 év alatt kb 28%-os reáljövedelem-csökkenést jelent. Mindezt az eljárási cselekmény jellegétől függően 39–126 fontos óradíjak mellett, azzal, hogy az írásbeli munkát Angliában sem fizetik meg egyáltalán.

Az angol védők legfontosabb igényei azok voltak, hogy a díjakat emeljék meg 25%-kal és fizessenek az írásbeli munkáért is, amire a kormány nemet mondott (illetve az emelésre 15%-os ajánlatot tett), egyéb homályos jövőbeni lebegtetések mellett. A CBA ezért megszavaztatta tagjait, hogyan tovább. A barristerek közül 2274, tehát kb 95% (!) szavazott a sztrájkról, 80%-uk a teljes sztrájk mellett foglalt állást, 11% részleges sztrájkot akart, 9% nem akart sztrájkolni. A számok magukért beszélnek. Ennek megfelelően a brit kirendelt védők 2022. 09. 05-től határozatlan ideig nem mennek a bírósági tárgyalásokra. Fontos, hogy a már elvállalt ügyeket nem lehet „dobni”, de új ügyet nem vállalnak, és a kitűzött tárgyalásokra sem mennek el. A CBA egyébként részletes iránymutatást adott ki a sztrájkban részt vevőknek, ügyfeleknek és bíróságoknak szóló levélsablonokkal, helpline-t létesített ahol QC-k (öreg, nagyon tapasztalt és mélységesen tisztelt barristerek) adnak tanácsot a barristernek, ha azt akár a bíró, akár más fegyelmivel vagy bírsággal fenyegeti, és hetente Zoom-on konferenciát tartanak, hogyan tovább.

Csak tanulni lehet tőlük, kitalálni tulajdonképpen alig valamit kell a helyi viszonyokra igazítva.

Mert a kérdés az, miért ne sztrájkoljunk mi is? Megfelelő a díjazás? Nem. Jók a munkakörülmények? Nem. Van benne perspektíva? Nem. Szóba áll velünk az IM, PM, bárki? Nem. Megbecsült dolog kirendelt védőnek lenni? Nem. Van méltósága a kirendeltnek? Nem. Akkor miért ne? Mi ellenérv lehet?

Néha elhangzik, elnöki beszédekben, hogy vigyázzunk, el ne vegyék a privilégiumainkat. Szerintem ez pont a kirendelt védőknél értelmezhetetlen félelem. Nem tudnak mit elvenni, mert nincs semmi ilyesmink. Mi tudna tenni a kormányzat sztrájk esetén? Kötelez mindenkit, hogy menjen oda védeni? Reputábilis „and Partners”, nemzetközi irodák merger & acquisition specialist international partnerei fognak beülni szombat este 10-kor a XXXVIII. RK-ra, hogy fk. Gipsz Jakabot

meg-gyanúsítsák csoportos garázdasággal? Angliában sem merült fel, hogy Charles herceg válóperes ügyvédje üljön be a Westminster Magistrates Courtra, ha egy magyar unokázós csalót kell kiadni Magyarországra. Mert el sem menne. Nincs obligóban, és nem is ért hozzá. Az általános kötelezés kivitelezhetetlen, szakmailag is. Vagy felállítják a Nemzeti Védői Kart? Kikből? Talál az IM Budapesten 500, Szabolcsban 50 ügyvédet (a mostani kirendelteket), akik csak kirendelést fognak vállalni, 24/7 jelleggel, kimentést nem tűrően? Vasban, Nógrádban hányat találnak? S mi lesz a költségekkel, ha Tiszavasváriból kell Fehérgyarmatra, Tiszakécskéről Bajára menni tárgyalni? Mi lesz a 20-30 vádlottas ügyekkel, pláne, ha ütköznek? És mi lesz a fizetés, mert az ügyészinél kevesebb nem tud lenni... S van ennek az országnak pénze egy ügyészséggel párhuzamos, hasonló méretű (vagy nagyobb létszámú) hivatalra, annak összes adminisztrációjával? Ha jól tudom, elgondolkodtak rajta, és már elvetették az ötletet. Nyilván nem véletlenül. Vagy az a félelem, hogy ha renitenskedik az ügyvédség, majd megregulázzák, és kap miniszteri biztost? Méltó-e ez a gyávaság ahhoz a karhoz, ami fennen hirdeti magáról, hogy értékeket véd majd másfél évszázada, még vészterhes időkben is? Félt-e a Független Jogász Fórumban tevékenykedő vagy az Ellenzéki Kerekasztalnál ülő ügyvéd, hogy retorzió éri? És, érte? Nem. S ha ez a gyáva hozzáállás prolongálódik, akkor… Akkor a kamara nem önnön létét kérdőjelezi-e meg, mert tán nem az a függetlenség célja és értelme, hogy eldönthessük, ki legyen az elnök, ki a titkár, ki a fegyelmi megbízott, hanem inkább az, hogy (az elnökön keresztül is) beleszólhassunk a bennünket és ügyfeleinket érintő jogszabály-előkészítésbe, végrehajtásba, jogalkalmazói munkába. Mert a függetlenség nem elvont öncél kell hogy legyen, hanem valami konkrét célhoz kell kötődnie. A függetlenségünk féltése (jelen állapotokhoz képest is) tehát önbecsapás, és nem lehet a sztrájk ellenérve. Sérül az ügyfélérdek? És tán nem elébbvaló a saját érdekem kissé, mint az ügyfélé, és tudok-e megkötött kézzel ügyfélérdeket megfelelően szolgálni, vagy csak akkor tudom azt tenni, ha megfelelő állapotban van a praxisom, anyagilag is? Vagy sérül a kar méltósága? Ugyan, hová? De minden ellenérv után is, tegyük fel a kérdést: ha a francia, szerb, angol ügyvédek a sztrájkot jogos és megfelelő eszköznek találták, vajon tévednek-e? Mi vajon okosabbak vagy csak gyávábbak vagyunk ezen kollégáknál, ha a sztrájkról van szó?

Dominic Raab (a nemrég kirúgott) igazságügyér találta mondani (lévén politikus), hogy a „szükségtelen és felelőtlen sztrájk” „késéseket fog okozni az áldozatok és a szélesebb nyilvánosság számára”. Biztos itthon is lenne ilyen, sőt a politikusok és a lakájmédia természetesen felülne az „ügyvédezés” vonatára, mint tette ezt a börtönkártalanítások esetén is – ami kitűnő példája, hogyan NE kezelje a kamara ezeket a helyzeteket. De végül is nem az a kérdés, mit mondanak rólunk, hanem hogy mi hogy érezzük magunkat munka közben. És mivel most nem túl jól, ellenben nem is várhatjuk a kormánytól, hogy magától javítana rajta, nincs más ötletem: Streik Auf. Talán majd Glück is lesz hozzá.

Update

A cikk írása még szeptemberben kezdődött, de azóta új események történtek. Október 10-én a sztrájkot a brit ügyvédek (57%-os szavazati arány mellett) felfüggesztették. A minisztérium 15%-os díjemelési javaslatát a barristerek elfogadták (ez összesen 54 millió fontjába kerül az adófizetőknek) azzal, hogy az emelt díj a már folyó (tárgyalásra váró) ügyekre is vonatkozik, csak a (korábban nem díjazott) tárgyalási felkészülésre 3 millió fontot különítetek el. Emellett a barristerek figyelmeztettek, hogy a brit büntető igazságszolgáltatás a „szakadék szélén” van változatlanul (pl. 8500 fogvatartott várt tárgyalásra), a díjemelés csak egy részét oldja meg a problémáknak, és hogy amennyiben a munkakörülmények nem javulnak, folytathatják a sztrájkot. Érdekes, hogy a sztrájk alatt nem egy fogvatartottat szabadítottak fel amiatt, hogy a bírák szerint a sztrájk miatt nem lehet bizonytalan ideig fenntartani / hosszabbítani a kényszerintézkedést. Ügyészi fellebbezésekre a High Court bár nem „tapsolta vissza” a szabadlábra helyezett elkövetőket, megállapította, hogy a szabadítás a sztrájk miatt nem helyes jogértelmezés. A bírák nem foglaltak állást a védőkkel szemben, pedig volt erre utaló ügyészi szándék... De a legfontosabb konklúzió: az ügyvédi nyomásgyakorlás működött. A sztrájk (legalábbis részben) elérte célját. Még egy érv a sztrájk mellett.

Személyi hírek

Ügyvédi tevékenységét szünetelteti

Csománé dr. Karhesz Klaudia

ügyvéd 2022. 09. 15.

Dr. Antall György ügyvéd 2022. 08. 31.

Dr. Aradszki Dea ügyvéd 2022. 09. 01.

Dr. Árvai Lilla ügyvéd 2022. 09. 08.

Dr. Aszódi Diána ügyvéd 2022. 10. 01.

Dr. Bajorfi Ákos ügyvéd 2022. 09. 01.

Dr. Balogh Péter Róbert ügyvéd 2022. 10. 10.

Dr. Barna Júlia Zsuzsa

alkalmazott ügyvéd 2022. 10. 01.

Dr. Bekk Judit

kamarai jogtanácsos 2022. 09. 12.

Dr. Bittsánszky Ádám Dávid

ügyvéd 2022. 08. 31.

Dr. Csányi Viktória ügyvéd 2022. 08. 01.

Dr. Csapó Eszter ügyvéd 2022. 09. 01.

Dr. Donáczy Anita kamarai jogtanácsos 2022. 08. 03.

Dr. Farkas Szilvia ügyvéd 2022. 09. 01.

Dr. Fazekas Orsolya ügyvéd 2022. 08. 10.

Dr. Filser Gyöngyvér ügyvéd 2022. 09. 19.

Dr. Fodróczi Nóra Margit kamarai jogtanácsos 2022. 09. 01.

Dr. Frigyes Dalma Júlia ügyvéd 2022. 09. 01.

Dr. Galambos Dorottya kamarai jogtanácsos 2022. 08. 25.

Dr. Gindl Dorottya ügyvéd 2022. 08. 01.

Dr. Gőz Gabriella ügyvéd 2022. 09. 01.

Dr. Hornyik Hajnalka ügyvéd 2022. 09. 01.

Dr. Imre Andrea ügyvéd 2022. 08. 22.

Dr. Kaszap Eszter alkalmazott ügyvéd 2022. 09. 10.

Dr. Kazinczy Tibor ügyvéd 2022. 09. 12.

Dr. Kelemen Réka Eszter alkalmazott ügyvéd 2022. 10. 01.

Dr. Korba Szabolcs ügyvéd 2022. 09. 01.

Dr. Kovács Dóra kamarai jogtanácsos 2022. 09. 01.

Dr. Kovács Tamás Gábor ügyvéd 2022. 09. 02.

Dr. Kricsfalvi Anita ügyvéd 2022. 09. 01.

Dr. Kulcsár Ágnes ügyvéd 2022. 09. 16.

Dr. Kutasi Annamária ügyvéd 2022. 09. 01.

Dr. Langer János ügyvéd 2022. 08. 01.

Dr. Léhner Zsuzsa ügyvéd 2022. 09. 01.

Dr. Lemesánszky Zoltán

kamarai jogtanácsos 2022. 08. 01.

Dr. Lengyel Gabriella ügyvéd 2022. 09. 01.

Dr. Majoros Bálint kamarai jogtanácsos 2022. 09. 06.

Dr. Makai-Kiss Anna ügyvéd 2022. 09. 30.

Dr. Meszter Nóra ügyvéd 2022. 09. 14.

Dr. Molnár-Völgyi Izabella kamarai jogtanácsos 2022. 08. 01.

Dr. Orbán Endre kamarai jogtanácsos 2022. 07. 01.

Dr. Orbán Krisztina kamarai jogtanácsos 2022. 09. 01.

Dr. Orosz Adrienn ügyvéd 2022. 08. 11.

Dr. Ötvös Ildikó ügyvéd 2022. 09. 01.

Dr. Papp Zoltán Gábor ügyvéd 2022. 09. 01.

Dr. Pásztor Petra ügyvéd 2022. 09. 30.

Dr. Péter Vivien Petra ügyvéd 2022. 09. 01.

Dr. Pfiszter Tamás kamarai jogtanácsos 2022. 10. 01.

Dr. Radics Melinda ügyvéd 2022. 09. 01.

Dr. Rutai Diána kamarai jogtanácsos 2022. 08. 27.

Dr. Schumacher Katalin ügyvéd 2022. 09. 01.

Dr. Sediqi Jázmin Katalin Ügyvéd 2022. 09. 01.

Dr. Simon Anna Orsolya kamarai jogtanácsos 2022. 06.30.

Dr. Szabó Ágnes Zsófia ügyvéd 2022. 06. 12.

Dr. Szabó Janka ügyvéd 2022. 09.01.

Dr. Szabó Sz. Szilvia ügyvéd 2022. 08. 31.

Dr. Szojka Ildikó ügyvéd 2022. 08. 31.

Dr. Szontághné dr. Kovács Erzsébet ügyvéd 2022.09.01.

Dr. Tóbiás Tamara ügyvéd 2022. 08. 19.

Dr. Torizs Hajnalka ügyvéd 2022. 08. 20.

Dr. Tóth Adrienn kamarai jogtanácsos 2022. 08. 08.

Dr. Tóth Bernadett kamarai jogtanácsos 2022. 07. 15.

Dr. Varga Eszter Viktória ügyvéd 2022. 09. 30.

Dr. Varga Julianna ügyvéd 2022. 09. 01.

Dr. Varga Zsófia alkalmazott ügyvéd 2022. 07. 28.

Dr. Veress Máté ügyvéd 2022. 07. 29.

Dr. Vinkler Éva kamarai jogtanácsos 2022. 10. 01.

Dr. Viola Szilvia ügyvéd 2022. 09. 01.

Dr. Wenczel Katalin ügyvéd 2022. 09. 01.

Gyulainé Dr. Tóth Zsuzsa ügyvéd 2022. 09. 01.

Elhunyt 

Dr. Bárd István ügyvéd (69) 2022. 09. 07.

Dr. Ecsedi Ferenc István kamarai jogtanácsos (73) 2022. 06. 15.

Dr. Gál Andor Géza ügyvéd (77) 2022. 08. 25.

Dr. Kemenes Éva ügyvéd (91) 2022. 06. 29.

Dr. Lomnici Lajos ügyvéd (87) 2019. 09. 21.

Dr. Mangoffné Dr. Gomba Boglárka Krisztina kamarai jogtanácsos (48) 2022. 07. 31.

Dr. Mészáros István Sándor ügyvéd (61) 2022. 07. 28.

Dr. Nagy Gábor László ügyvéd (47) 2022. 06. 24.

Dr. Schmidt Péter ügyvéd (87) 2022. 08. 16.

Dr. Vágott János Attila ügyvéd (61) 2022. 09. 04.

Ügyvédi tevékenységét folytatja

Dr. Árvai Lilla ügyvéd 2022. 09. 01.

Dr. Dencső Dávid ügyvéd 2022. 09. 08.

Dr. Felhalmi Kinga ügyvéd 2022. 07. 14.

Dr. Fenyő Gábor ügyvéd 2022. 09. 01.

Dr. Kelemen Ildikó

kamarai jogtanácsos 2022. 09. 01.

Dr. Keller Gabriella alkalmazott Ügyvéd 2022. 09. 01.

Dr. Kormos Attila ügyvéd 2022. 09. 15.

Dr. Molnár Csilla ügyvéd 2022. 09. 05.

Dr. Nándori Virág

kamarai jogtanácsos 2022. 09. 07.

Dr. Plangár Zita ügyvéd 2022. 10. 01.

Dr. Sallai Zsófia

alkalmazott ügyvéd 2022. 09. 05.

Dr. Schlotter Zita

kamarai jogtanácsos 2022. 08. 20.

Dr. Szántai Vecsera Orsolya ügyvéd 2022. 10. 19.

Dr. Szűcs Anikó Edit ügyvéd 2022. 09. 01.

Dr. T. Tóth Zsófia ügyvéd 2022. 08. 16.

Dr. Takács H. Nóra

alkalmazott Ügyvéd 2022. 09. 01.

Dr. Tolcsvai Krisztina

kamarai jogtanácsos 2022. 09. 01.

Dr. Tóth B. Anita alkalmazott ügyvéd 2022. 08. 26.

Dr. Vas Eszter Zsófia ügyvéd 2022. 08. 25.

Dr. Vétek Attila

kamarai jogtanácsos 2022. 08. 01.

Dr. Wittek Veronika ügyvéd 2022. 09. 01.

Szabóné Dr. Róka Kornélia

kamarai jogtanácsos 2022. 09. 30.

Kamarai tagságáról lemondott

Dr. Hevesi György ügyvéd 2022. 08. 31.

Kitűnőre, jelesre szakvizsgázottak 2022. szeptemberi eskütétel

Dr. Suller Anett kamarai jogtanácsos JELES 2022. októberi eskütétel

Dr. Bolvári Ferdinánd Máté JELES

Dr. Fárizs Fanni JELES

A Budapesti Ügyvédi Kamara tagjairól és nyilvántartottairól naprakész információk a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján, az Országos Ügyvédi Nyilvántartásban az alábbi elérhetőségen találhatóak: www.magyarugyvedikamara.hu/html/nyilvanos-kereso/

Utó-pia és urológia

Van egy hónap az évben, amikor egyáltalán nem iszom alkoholt. Ez a hónap a november – a száraz november. Ezt azért találták ki, hogy az ember – és az ő mája – rápihenhessen a karácsonyi hejehujára. Ami nem is karácsonykor kezdődik, hanem már december elején: beindulnak a céges bulik, a partnerekkel való találkozások és sűrű koccintgatások.

Karácsonytól viszont a családé a főszerep, na meg a jó nehéz ételeké, töltött káposztáké, sülteké, bejglié, kocsonyáé. És a sűrű koccintgatásé. Az egész a szilveszterben kulminálódik – ember legyen a talpán, aki újévkor úgy áll rá a mérlegre, hogy nem takarja el a kezével a szemét, és nem érzi, hogy ez bizony sok volt.

Amikor belevágtam a száraz novemberbe, még jóval fiatalabb és bohóbb voltam, és úgy gondoltam, ezen a kihíváson hamar el fogok bukni. A száraz november ugyanis arról is szól, hogy az ember szembenéz az alkohol iránti sóvárgásával, és levonja a konzekvenciákat. Nagy meglepetésemre simán végigcsináltam. Ma pedig, családapaként, alulról nyaldosva az ötvenet, nemcsak hogy egyszerű végigcsinálni, de szinte magától megy. Emlékszem, az első évben a feleségem novemberben két hétre külföldre utazott, és amikor Ferihegyen meglátott, azt mondta: „Nahát, papa, milyen szép a bőröd, kozmetikusnál voltál?”

A száraz november eredménye többnyire a bőr állapotának javulása – még akkor is, ha az ember csak kis mennyiségű alkoholról mond le. Ez azért van, mert önkéntelenül is elkezd figyelni arra, hogy egyáltalán: mit iszik, és mennyit. Én a tiszta vizet választottam, és a hidratációtól sokat javult a bőröm minősége. Laborleleteket nem készíttettem ilyenkor, de tudom, hogy a szervezet fellélegzik: a máj, az emésztőrendszer kap egy kis könnyítést, és az agynak, valamint az alvásminőségnek is jót tesz a józanság. Rendszerint ki szoktam tolni még december első hetére is a száraz novembert, valamit januárban is visszaveszek a karácsony-szilveszter után.

A november nemcsak az alkohol szempontjából fontos hónap: a férfi-

egészségnek is a kijelölt időszaka. Férfimagazinos időszakomban talált meg a Movember mozgalom, hogy legyek az egyik reklámarcuk. A Movember  prosztatarák szűrésére hívja fel a férfiak figyelmét. Ez a kis szerv meglehetősen gonosz tud lenni: pillanatokon belül képes tünetmentesen begyulladni, hogy aztán innentől kezdve még nagyobb legyen a baj. A szűréssel megelőzhető a rákos elváltozás – és az értelmetlen halál is, tulajdonképpen. Más kérdés, hogy magáért a vizsgálatért nem nagyon rajonganak

akinek korábban nem volt –, olyan furán állt, hogy mindenki rákérdezett a miértre. És ilyenkor el kellett mesélni az egész Movembert, meg a prosztatát, meg hogy a vizsgálat milyen fontos. És az volt a kifejezetten vicces – ma meg már könnyet csal a szemembe –, mennyire hasonlítottam így apukámra.

Szintén a férfimagazinos időkben, mivel a menedzsment tagja voltam, évente egyszer elmehettem egy teljes kivizsgálásra. Ez kétszer fél napot is igénybe vett, és ilyenkor tetőtől talpig megnézték, hogy állok testileg. Az elején ez is bosszantott: minek ez… két értékes félnapot dobok ki az ablakon, ahelyett, hogy dolgoznék… Aztán hamar megváltozott a hozzáállásom. Rájöttem, mennyire fontos ez is. Negyven felett az ember tényleg rájön, hogy nem sérthetetlen, hogy nincs vasból, és hogy rettegni ugyan semmitől nem kell, de nem árt, ha vigyáz magára. Ma már magamtól szervezem meg magamnak a vizsgálatokat – lássak már tisztán. És ma már a Movember is „terjeszkedik”: a november arra is felhívja a figyelmet, hogy a testünkön kívül a mentális egészségünkre is figyeljünk oda. Jár ez nekünk: nemcsak férfiaknak, hanem nőknek is – mindannyiunknak.

a férfiak. Ha nem lettem volna Movember-reklámarc, én is biztos elmagyaráztam volna magamnak, hogy ezt lehet még odázni, fiatal vagyok még, satöbbi, satöbbi. De nem volt mese: el kellett zarándokolnom az urológushoz. Előtte egy hétig nehezen tudtam elaludni, néztem a plafont a sötétben, és csendben rettegtem. Persze kár volt: férfitársaim, ügyvédi hivatásrenden innen és túl: szedjétek össze magatokat, és menjetek el, nem fog fájni! A Movember-mozgalomnak volt egy vicces „mellékhatása” is: eleinte bajuszt kellett növeszteni. A bajusz – főleg azon,

SZERZŐ: Bus István, a Pesti Ügyvéd felelős szerkesztője

FOTÓ: ADOBE STOCK

Az irodagondnok

A Pesti Ügyvéd szeptemberi lapszámában már hosszan írtunk a helyettes ügyvéd intézményéről, ám emellett az irodagondnokságot is fontos megemlíteni. Bár a két feladatkör sok esetben eltér egymástól, mégis nagyon sok találkozási pont van, hiszen az irodagondnok is a gondokolt ügyvéd helyett és annak ügyfeleinek érdekében jár el, csökkentve a kárt, amit a gondokolt ügyvéd tartós vagy akár végleges akadályoztatása okoz (okozhat).

Az irodagondok kijelölésének szabályairól és az irodagondnok feladatairól az Üttv. 85. §-a és a 7/2017. (XI. 20.) MÜK Szabályzat (a továbbiakban: MÜK Szabályzat) rendelkezik. A helyettes ügyvéddel szemben az irodagondnok kijelölésével a megbízási jogviszony – az irodagondnoki feladatok ellátására – a területi ügyvédi kamara mint megbízó és az irodagondnok mint megbízott között jön létre (és nem az irodagondnok és a gondokolt ügyvéd között). A területi ügyvédi kamara a kijelöléssel segítséget nyújt a gondokolt számára a halaszthatatlan eljárási cselekmények megtételére, a szükséges tájékoztatások megadására, az ügyfelek tájékoztatására, jogutód nélküli megszűnés esetén pedig az ügyvédi tevékenység lezárására vagy az iroda megszüntetésére.

Mikor jön az irodagondnok?

Hogy mikor kerül sor az irodagondnok kijelölésére, arról az Üttv. 85. § (1) bekezdése rendelkezik. A területi kamara irodagondnokot jelöl ki az ügyvédi kamarai nyilvántartásba irodagondnoki tevékenység folytatására jogosultként bejegyzett ügyvédek közül:

az elhunyt ügyvéd és európai közösségi jogász ügyvédi irodája részére, ha az irodának nem marad ügyvédi tevékenységet gyakorló tagja, az ügyvéd és európai közösségi jogász részére, ha

– ügyvédi tevékenysége folytatásában akadályoztatva van, és nincs helyettese, vagy

– területi kamarai tagsága megszűnt, illetve az európai közösségi jogászt az ügyvédi kamarai nyilvántartásból törölték, és folyamatban lévő ügyeinek ellátásáról, iratainak vagy e törvény szerint vezetett nyilvántartásainak elhelyezéséről nem gondoskodott, a jogutód nélkül megszűnő ügyvédi iroda részére, ha

– nem nyújtja be közzétételre a leltárral alátámasztott, taggyű-

lés által jóváhagyott nyitó és záró mérlegét és a vagyonfelosztási javaslatot,

– nem terjeszti elő a záró elszámolását az ügyfelekkel történő elszámolásról és a letétek kifizetéséről,

– nem igazolja, hogy a folyamatban lévő ügyei ellátásáról gondoskodott, vagy

– nem igazolja, hogy gondoskodott az ügyfeleket megillető iratok kiadásáról, a nem selejtezhető iratok megőrzéséről, illetve levéltárban történő elhelyezéséről, a felszámolási eljárás alatt álló ügyvédi iroda részére.

A fenti pont azonban nem jelenti azt, hogy például egy helyettes ügyvéd ne lehetne irodagondnoka a helyettesített ügyvédnek. A MÜK Szabályzat 1.6./A. pontja értelmében a területi ügyvédi kamara elnöke a korábbi helyettesített ügyvéd vagy irodája irodagondnokaként a helyettes ügyvédjét is kijelölheti, ha a helyettesített ügyvéd az irodagondnoki tevékenység gyakorlására jogosultként az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vehető személy, és írásban nyilatkozik arról, hogy a kijelölés esetén az irodagondnoki feladatok ellátását vállalja, továbbá az irodagondnoki díj behajthatatlansága esetére lemond annak a területi ügyvédi kamara általi megtérítése iránti igényéről.

Az irodagondnok kijelölése legfeljebb hat hónapos, az iroda felszámolása esetén a kijelöléstől számított legalább kilencven napos, legfeljebb hat hónapos határozott időtartamra szól.

Kiből lesz az irodagondnok? Irodagondnok az a kamarai tag lehet, aki kérelmezte az irodagondnoki nyilvántartásba történő felvételét, ötéves ügyvédi gyakorlattal rendelkezik, aki ellen nem folyik fegyelmi eljárás, vagy nem áll fegyelmi büntetés hatálya alatt,

akinek nincs folyamatban a kamarai tagságának törlésére irányuló eljárás, és aki nem szünetel.

Az irodagondnok a kijelölő határozat véglegessé válását, vagy ha a határozat azonnal végrehajtható, kézhezvételét követően haladéktalanul megkísérli a gondnokolt irodába való bejutást, és megkezdi a feladatkörébe tartozó halaszthatatlan intézkedéseket. Az irodagondnok az irodahelyiség felnyitását követően nyomban leltárt vesz fel az irodában található vagyontárgyakról és iratokról.

Az irodagondnokkal együttműködésre kötelezett ügyvéd köteles:

biztosítani az irodagondnok számára az irodahelyiségbe való bejutást, az irodagondnok rendelkezésére bocsátani a folyamatban lévő ügyek iratait, megadni a szükséges hozzáférést a nyilvántartásaihoz, megadni a fizetési számla és a letéti számla feletti rendelkezési jog gyakorlásához szükséges információkat.

Mit csinál az irodagondnok?

Az irodagondnok feladatai körében: ellátja a halaszthatatlan jogi cselekményeket, rendelkezési jogot nyer a letéti számla és az ügyvéd, európai közösségi jogász által az ügyfelektől átvett vagyontárgyak, valamint – a csőd- és felszámolási eljárások kivételével – az ügyvédi iroda fizetési számlái felett, megkísérli a kikötött, de még ki nem fizetett ügyvédi díjak beszedését, és jogosult az ügyvéd, ügyvédi iroda irataiba betekinteni vagy az ügyvédi iroda vagyoni helyzetét felmérni, követeléseit behajtja, tartozásait kiegyenlíti, jogait érvényesíti, kötelezettségeit teljesíti, vagyoni eszközeit pedig szükség esetén értékesíti, a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont az ügyvédi iroda tagjai, illet-

ve örökösei között pénzben vagy természetben felosztja, és az ügyvédi iroda működését megszünteti, elszámol a folyamatban lévő ügyekben érintett ügyfelekkel, megkeresi az ismert hitelezőket a követelés nem vitatott összegének megállapítása iránt, a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján hirdetményt tetet közzé, amelyben felhívja az ügyvédi iroda esetleges hitelezőit igényüknek a közzétételt követő negyven napon belüli bejelentésére, megkeresi az állami adóhatóságot a gondnokolt köztartozásainak megállapítása, valamint adószámának törlése iránt, megkeresi a cégkapu-szolgáltatót a gondnokolt korábbi képviselőjének a hozzáférési jogosultságai törlése, valamint az irodagondnok hozzáférési jogosultságának megteremtése érdekében, köteles megtenni minden olyan cselekményt, amelyek a gondnokolt és ügyfele károsodástól való megóvását szolgálják, értesíteni köteles a gondnokolt ügyfelét, az ügyében eljáró hatóságot, bíróságot vagy más érintett személyt – arról, hogy a gondnokolt helyett az irodagondnok jár el, vagy – a képviseleti jog megszűnéséről, és annak okáról, köteles a gondnokolt ügyfelei részére az őket megillető iratokat kiadni, az ügyfélnek ki nem adható, az Üttv. alapján megőrzési kötelezettséggel terhelt iratokat a levéltárban elhelyezni, az ilyen kötelezettséggel nem terhelt, az ügyfélnek ki nem adható iratokat selejtezni, köteles elvégezni az Üttv. 85. § (2) bekezdésében meghatározott feladatokat, ennek során ha a pénzügyi szolgáltató nem biztosítja feladatok teljesítéséhez szükséges mértékben a gondokolt fizetési számlája feletti rendelkezést, a behajtott követeléseket az irodagondnok elkülönített alszámlán köteles kezelni.

Az irodagondnok és a cégkapu Az irodagondnok jogosult és egyben köteles tehát a cégkapu felett is átvenni a rendelkezést. Itt azonban ki kell emelni, ha a gondokolt egyéni ügyvéd merő véletlenségből egyes ügyekben az ügyfélkapuján nyújtotta be a beadványokat a hatóságok és a bíróságok felé, és ennek következtében a hatóságok és bíróságok is az ügyfélkapun keresz-

tül kommunikáltak vele, előfordulhat olyan eset, hogy bár a cégkapu felett az irodagondnok a rendelkezést át tudta venni, mégsem éri el a hivatalos levél, hiszen az Ügyfélkapun a rendelkezést az irodagondnok nem veheti át. Ezért is fontos figyelni arra – különösen az egyéni ügyvédek esetében – hogy az ügyvédi tevékenységgel kapcsolatban a kommunikáció kizárólag a cégkapun, és ne az ügyfélkapun keresztül történjen. Másik kiemelendő helyzet az egyéni ügyvédek esetében, ha az egyéni ügyvédnek nincsen vállalkozási, pénzforgalmi számlája, így azon számla felett az irodagondok nem tudja átvenni a rendelkezést, így az irodagondnoki feladatok a tartozások kifizetésére, ügyfelek felé történő elszámolásra e körben nem teljesíthetők. Alanyi adómentes egyéni vállalkozóként lehet használni a lakossági bankszámlát, és nem kötelező a pénzforgalmi bankszámlanyitás, mégis a rendkívüli helyzetek miatt érdemes az ügyvédi tevekénységgel kapcsolatos pénzforgalmat külön kezelni a privát szférától.

Az irodagondnok a kijelölő határozat véglegessé válását, vagy azonnali végrehajthatóság esetén, kézhezvételét követő 30 napon belül nyitó jegyzőkönyvet vesz fel, amely szükség szerint tartalmazza: a leltár eredményét, a folyamatban lévő ügyeket, a lezárt ügyek nem selejtezett iratainak őrzési helyét, a fizetési számla egyenlegét, számát és a számlavezető pénzintézet nevét, a letéti számla egyenlegét, számát és a számlavezető pénzintézet nevét, azoknak az ügyeknek a felsorolását, amelyekhez letét kapcsolódik, és a letét megjelölését, a szigorú számadású nyomtatványok jegyzékét, a gondnokolt iroda vagyonát, beleértve a gondnokolt iroda követeléseit és ismert tartozásait.

Az irodagondnokság vége

Az irodagondnok eljárásának befejeztével záró jegyzőkönyvet készít, amely szükség szerint tartalmazza: ügyenként az ügy lezárásának módját, a letétek kifizetését vagy kiadását, a befolyt munkadíjakat, a be nem folyt munkadíjakat, a behajtás akadályával, a fizetési számla vagy alszámla egyenlegét,

Az irodagondnok díjazása

Az irodagondnok a tevékenységéért díjazásra jogosult, amelyet az, illetve annak a jogutódja köteles viselni, akinek a számára az irodagondnokot kijelölték. A díj tartalmazza az irodagondnoki feladatok ellátásával rendszerint együtt járó költségek megtérítését is. A díj összegét a területi ügyvédi kamara állapítja meg. Amennyiben az irodagondnok díja behajthatatlan, azt a területi kamara viseli.

a letéti számla egyenlegét, a vagyon felosztásának és kiadásának módját, azt, hogy az ügyfélnek korábban ki nem adott iratokat az irodagondnok kinek adta át, a levéltárba helyezett iratok jegyzékét, a selejtezett iratok jegyzékét, a szigorú számadású nyomtatványok jegyzékét, az eljárás eredménytelensége esetén az eredménytelenség tényét és okát, az irodagondnok eljárásával összefüggő egyéb lényeges tényeket és körülményeket.

Záró gondolatként ki kell emelni, hogy rendkívül nagy segítség, ha a helyettes ügyvéd a fent említett „alapinformációkról” tényleg tud, és a szerepe nem csak formális. Ezekben a rendkívüli helyzetekben az intézkedés nélküli időmúlás és a tehetetlenség hvihetetlen károkat tud okozni mind az ügyfeleknek, de még inkább a gondokolt ügyvédnek, annak ellenére, hogy az irodagondnok személyében érkezne a kamarai segítség. Az irodagondnok akkor tud hatékonyan dolgozni, ha mielőbb a megfelelő információkhoz jut, hiszen – a kamara kijelölő határozata alapján – ő az, aki érdemben lépni és intézkedni tud az ügyfelek, de egyben a gondokolt és a gondokolt hozzátartozóinak vagy örököseinek érdekében is.

SZERZŐ: dr. Zárai Eszter ügyvéd

Legendás tévések és nagy íróink titkos élete

Bár halasztottuk volna még, végérvényesen beköszöntött az ősz, és már a hűvösebb időszakot is érezzük minden reggel nyaktájékon.

Jöhetnek hát a jól bevált és kihagyhatatlan közhelyek: egy bögre tea, egy pohár bor (vagy ezek szezonális főzete), és egy jó könyv. Utóbbiból most többet is kínálunk.

RADNAI PÉTER

A magyar televíziózás legendái

Radnai Péter televíziós újságíró húsz meghatározó tévéssel, háttér- és frontemberrel készített interjút a Spektrum televíziós csatorna számára – a most megjelent kötetben ezeket gyűjtötte csokorba. A beszélgetések felelevenítik a „királyi“ tévé hőskorát, azt az időszakot, amikor az esti műsorok adták a másnapi társalgások fő témáit. Az interjúkat olvasva kirajzolódik a Kádár-korszak utolsó két évtizede, a rendszerváltás és az azt követő zűrzavaros időszak, a hazai televíziózás története, hullámvölgyei és -hegyei, legemlékezetesebb műsorai és pillanatai. Athenaeum Kiadó

DR. CSERNUS IMRE

Dr. Csernus Imre párkapcsolatokról szóló előadásain kivétel nélkül zsúfolásig megtelik a terem.

Miért okoz olyan gyakran problémát az, amire valamennyien vágyunk: hogy megtaláljuk és megőrizzük a szerelmet és a boldogságot? Miért gond, ha egy párkapcsolatban két vámpír szívja egymás vérét? Miért nem érdemes tartanunk a kudarctól? Miért nem jó ötlet együtt maradni a gyerekek miatt? Többek közt ezekre a kérdésekre igyekszik választ adni új könyvében az „önbecsapás” szót a köztudatba emelő pszichiáter.

Jaffa Kiadó

BÖSZÖRMÉNYI-NAGY

GERGELY Nonkonform

Ez itt a konformizmus kora. Böszörményi-Nagy Gergely álláspontja szerint a sokszínűség zászlaja alatt valójában egy globális monokultúra épül, amelyben minden iskolázott embernek ugyanazt kell gondolnia tudományról és vallásról, ökológiáról és technológiáról, nemzetről és nemzetközi kapcsolatokról, a helyes és üdvös élet-

mód mibenlétéről. Az önálló vélemény az ifjú városlakó számára ma stratégiai kockázattal jár… MCC Press

WILL SMITH

Will

A világhírű rapper/ színész memoárja egy mélyreható önvizsgálat eredménye, számvetés mindazzal, amit Will Smith akaraterejének köszönhetően elért, és mindazzal, amiről le kellett mondania ezért. Megtudhatjuk például, hogyan tudott úrrá lenni az érzelmein, és hogyan volt képes megküzdeni a ránehezedő hihetetlen nyomással. Korunk egyik legismertebb szórakoztatóipari zsenijének bátor és inspiráló könyve minden idők egyik legdöbbenetesebb utazása a zene és a film világában. Libri Kiadó

NYÁRY KRISZTIÁN: Így szerettek ők 3.

Nyáry Krisztián 2012-ben mesélt először íróink és költőink szerelmi életéről. Az Így szerettek ők előző epizódjai bekerültek az elmúlt évek legnagyobb könyvsikerei közé. Most elkészült a sorozat harmadik része, melyből egyebek mellett megtudhatjuk, hogyan érzett egyoldalú szerelmet József Attila pszichoanalitikusa, Gyömrői Edit iránt; miért írta népdalait Kisfaludy Károly egy vallásos zsidó lányhoz, és miként tudott Ignácz Rózsa a Gestapo börtönében tanúként részt venni volt férje második esküvőjén. Corvina Kiadó

KÖVI PÁL Erdélyi lakoma

+1

A New York-i Four Seasons étterem tulajdonosa, Kövi Pál évtizedeken át gyűjtötte és tanulmányozta az erdélyi népek étkezési szokásait. Gyűjtőútjain barátok, rokonok, irodalmi szerkesztők és írók kísérték. Az 1980-ban megjelent, most újra kiadott Erdélyi lakoma nem egyszerű receptgyűjtemény, lapjain megelevenednek a szász, az örmény, a román, a zsidó és a magyar konyha ételei, népi hagyományai, és a kortárs erdélyi írók tollán keresztül megismerhetjük az egykor oly színes, soknemzetiségű erdélyi világot. Trubadúr Könyvek Kiadó

Egy kiállítás (nagyszerű) képei

Október 13-ától november 9-éig tekinthették meg az érdeklődők a Budapesti Ügyvédi Kamarában dr. Bihary Tibor festményeit.

Akiállítás megnyitójára nagy számú látogató volt kíváncsi: szinte megtelt a Díszterem mögötti tér. A tárlatot dr. Tóth M. Gábor, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke és Breznay András festőművész nyitotta meg. Juhász Balázs zongoratanár nagyszerű játékával színesítette az eseményt. Dr. Bihary Tibor mind ecsetkezelésében, mind ábrázolásmódjában magabiztos, kiforrott művész művész benyomását kelti. Képei – legyenek akár tájat, csendéletet vagy mozgalmasabb jeleneteket ábrázoló festmények – egységesen magas színvonalat képviselnek.

A művész és kolléga a Pesti Ügyvédnek elmondta, hobbiként tekint a festészetre. Persze fontos hobbiként: ezt az is jelzi, hogy a Budai Rajziskolában felnőttképzés keretében tanulja a festészetet Breznay András, Füzes Gergely és Lelkes Gergely festőművészek-

től. Dr. Bihary Tibor szerint – habár a tehetség is szükséges hozzá – a festészet tanulható. Rajztehetsége már korán, az általános iskolában kiütközött. Akkori rajztanára jósolta meg a szülőknek, hogy „ez a gyerek előbb-utóbb újra elő fogja venni az ecsetet.” Igaza lett: negyven évvel később valóban ez történt. Bár dr. Bihary eleinte kacérkodott a művészpályával, a szülők inkább a jogi egyetem felé terelgették – amit nem is bánt meg. „Gazdag és szép jogi karrier van mögöttem. Igaza volt a szüleimnek” – mondja. A festészet és a jogi munka között éles határ húzódik: a művészethez ellazult állapotra van szükség, míg a jog műveléséhez precíz munkavégzésre. De persze mindig van átmenet: a festészetnél, ha egy ülésben több képet készít, a második-harmadik már egyre lazább tudatállapotban készül.

De a jogban is utoléri a flow: egy szép levezetés és érvelés mindig kellemes élménnyel jár. Még akkor is, amikor a bíró azt mondja: „Nagyon szép a beadványa, ügyvéd úr, bár nem értek vele egyet.”

Jelenleg dr. Bihary Tibor heti négy napon jár a festőiskolába. „Hatvan felett, ebben az életszakaszban nem könynyen, de meg tudom ezt tenni” – mondja mosolyogva. Dr. Bihary a festészet mellett szenvedélyesen vitorlázik és teniszezik, szívesen hallgat komolyzenét. És hogy örökölte-e valaki a tehetségét?

„Két fiam van és egy lányom. Kettőből jogász lett – anélkül, hogy erőltettük volna, a harmadik pedig informatikus –jelenleg éppen a Google-t erősíti. Mindegyikük tehetséges, de a jogász fiam fantasztikusan fényképez. Úgy komponál, hogy döbbenetes – anélkül, hogy bármilyen fényképésziskolát végzett volna. Úgyhogy ott érzek valamit.”

Dr. Tóth M. Gábor, a BÜK elnöke és dr. Bihary Tibor

Közelkép: Domoszlai Ágnes

Egy Barcelonadrukker pénztáros

– Csodálkoztam, hogy engem választottak!

– Miért?

– Vannak sokkal régebb óta itt dolgozók, én még csak hét éve vagyok a Kamaránál.

– Hét év nagyon sok idő egy munkahelyen! Főleg manapság!

– Ahhoz képest, hogy az előző munkahelyemen húsz évig dolgoztam… A PwC-nél voltam könyvelő és pénztáros, plusz valutapénztáros. Aztán én készítettem az expense reportok utalásait, később bankok számára is. Nagyon jó munkahely volt, nagyon szerettem. Aztán a munkakörömet 2013-ban kiszervezték, ezért megszűnt a pozícióm. Szegény főnököm aggódott, hogy mi lesz velem, de mosolyogva mondtam, hogy már elértem a nyugdíjkorhatárt! Megvoltak az éveim is, ezért elmentem nyugdíjba. Ez nyáron történt, ősszel már megkerestek a Kamarától, hogy kellene nekik egy könyvelő-pénztáros, de szerettem volna még egy kicsit nyugdíjas lenni.

Nem mondott azonnal igent?

– Az unokám kitalálta, hogy felköltözik Sárospatakról Budapestre, és itt fejezi be a gimnáziumot, ezért aztán elkerülhetetlen volt, hogy visszatérjek dolgozni, és kiegészítsem a nyugdíjamat. Nem a volt munkatársamat hívtam fel, aki akkor itt könyvelő volt, hanem az előző munkahelyemet kerestem fel segítségért, akik szintén a Kamarát ajánlották. Ahogy nőtt az ügyvédek létszáma, úgy lett egyre hatalmasabb az adatállomány, így felvettek. Két hét múlva ismét tudtam dolgozni.

Az unokája azóta befejezte az iskoláit?

– Ő most kezdi a nagybetűs életet. Nyáron diplomázott kitűnő bizonyítvánnyal, óvodapedagógusként. Már hetvenkét éves vagyok. Mivel mindig fiatalok között dolgoztam, soha nem éreztem a koromat. Szeretek dolgozni, nem tudom elképzelni, mit fogok csinálni, ha egyszer tényleg abbahagyom, de ki fogom találni. Hogy meccset fogok nézni, az tuti!

Mikor Pesti Ügyvéd-szerkesztőként már azt hinnénk, kívül-belül ismerjük a Kamara zegzugait, egyszer csak feltárul előttünk a pénztár, annak is a back office-része. Itt dolgozik Domoszlai Ágnes, akiben a megkapó derű a szakszerű szigorral párosul.

– Milyen meccset?

– Focimeccset!

– Focirajongó?

– Nagyon, de inkább a  Barcelonát szeretem. Attól függetlenül, hogy hol így, hol úgy vagyunk… Most már azért felívelő pályán! A labdajátékokat kedvelem, fiatalkoromban kézilabdáztam, aztán ahogy férjhez mentem, és jöttek a gyerekek, egyre inkább elmaradt a játék. De azóta is nagyon szeretem a kézilabdát, a vízilabdát és a futballt. Utóbbi szeretetét anyukámtól örököltem – ha meccs volt, nem lehetett megszólalni.

Mit szeret még? Mi a hobbija?

– Olvasni. Múltkor, utazás közben meg is jegyezte hangosan egy néni, hogy „még van, aki olvas a metrón?!” Én nem a telefonomat nyomogatom, inkább olvasok. Szeretek olvasni, főzni és persze a családommal, a gyerekeimmel, az unokáimmal lenni.

– Nagy a család? Hányan vannak?

– Két gyerekem van, egy fiam és egy lányom. Persze ők már felnőttek, a fiam ötvenkét éves, a lányom negyvenhét. Az unokák közül pedig már a legkisebb is másodikos gimnazista.

Mi volt az, amit annak idején a PwCben tanult vagy megszokott, és magával hozta a Kamarába?

– A rendet. Amikor idekerültem, az egész pénzügyi csoport 3 főből állt, rengeteg lefűzetlen dokumentum és eldolgozatlan szál volt. Apróságok, mint egy dosszié hiányzó felirata, például. Ilyes-

mi régen nem fordulhatott elő. Ezek kicsi, de nagyon fontos dolgok.

– Mennyit dolgozik?

– Reggel fél nyolctól vagyok itt, hét órában. Általában egy kicsit előbb érek be, alkalmazkodom a menetrendhez.

– Mi az, amit szeret a munkájában?

– Hogy változatos. Néha besegítek a pénzügyes lányoknak. Én csinálom a BRFK-kat, mármint a kirendelt ügyvédek elszámolását. A szárazbélyegzők cseréjét. Most épp az esküt követő adminisztráció van soron, mert egy ügyvédnek csak kettő szárazbélyegzője lehet!

És azokat is elhagyják?

– Megesik. Csak azt nem tudják, hogy be kell jelenteni. Leírjuk, hogy elveszett, onnantól az a szám megszűnt. De csak akkor tudom leírni a nevéről, ha bejelenti, percre pontosan. Egy elveszett bélyegzővel sok pénzt lehet keresni, úgyhogy mindenképp be kell jelenteni, hogy ne tudjanak visszaélni vele!

A tartalomért felel: dr. Tóth M. Gábor, elnök / Felelős szerkesztő: Bus István / Szerkesztő: Vida Ferenc

Kiadó: Manager Invest Bt. / E-mail: pestiugyved@thecontentist.hu / Tartalomgyártás és layout: The Contentist

Nyomda: EDS Zrínyi Zrt. 2600 Vác, Nádas utca 8. Felelős vezető: Csontos Csilla vezérigazgató FOLYÓIRAT