Az irodagondnok

A Pesti Ügyvéd szeptemberi lapszámában már hosszan írtunk a helyettes ügyvéd intézményéről, ám emellett az irodagondnokságot is fontos megemlíteni. Bár a két feladatkör sok esetben eltér egymástól, mégis nagyon sok találkozási pont van, hiszen az irodagondnok is a gondokolt ügyvéd helyett és annak ügyfeleinek érdekében jár el, csökkentve a kárt, amit a gondokolt ügyvéd tartós vagy akár végleges akadályoztatása okoz (okozhat).

Az irodagondok kijelölésének szabályairól és az irodagondnok feladatairól az Üttv. 85. §-a és a 7/2017. (XI. 20.) MÜK Szabályzat (a továbbiakban: MÜK Szabályzat) rendelkezik. A helyettes ügyvéddel szemben az irodagondnok kijelölésével a megbízási jogviszony – az irodagondnoki feladatok ellátására – a területi ügyvédi kamara mint megbízó és az irodagondnok mint megbízott között jön létre (és nem az irodagondnok és a gondokolt ügyvéd között). A területi ügyvédi kamara a kijelöléssel segítséget nyújt a gondokolt számára a halaszthatatlan eljárási cselekmények megtételére, a szükséges tájékoztatások megadására, az ügyfelek tájékoztatására, jogutód nélküli megszűnés esetén pedig az ügyvédi tevékenység lezárására vagy az iroda megszüntetésére.

Mikor jön az irodagondnok?

Hogy mikor kerül sor az irodagondnok kijelölésére, arról az Üttv. 85. § (1) bekezdése rendelkezik. A területi kamara irodagondnokot jelöl ki az ügyvédi kamarai nyilvántartásba irodagondnoki tevékenység folytatására jogosultként bejegyzett ügyvédek közül: az elhunyt ügyvéd és európai közösségi jogász ügyvédi irodája részére, ha az irodának nem marad ügyvédi tevékenységet gyakorló tagja, az ügyvéd és európai közösségi jogász részére, ha

– ügyvédi tevékenysége folytatásában akadályoztatva van, és nincs helyettese, vagy

– területi kamarai tagsága megszűnt, illetve az európai közösségi jogászt az ügyvédi kamarai nyilvántartásból törölték, és folyamatban lévő ügyeinek ellátásáról, iratainak vagy e törvény szerint vezetett nyilvántartásainak elhelyezéséről nem gondoskodott, a jogutód nélkül megszűnő ügyvédi iroda részére, ha

– nem nyújtja be közzétételre a leltárral alátámasztott, taggyű- lés által jóváhagyott nyitó és záró mérlegét és a vagyonfelosztási javaslatot,

– nem terjeszti elő a záró elszámolását az ügyfelekkel történő elszámolásról és a letétek kifizetéséről,

– nem igazolja, hogy a folyamatban lévő ügyei ellátásáról gondoskodott, vagy

– nem igazolja, hogy gondoskodott az ügyfeleket megillető iratok kiadásáról, a nem selejtezhető iratok megőrzéséről, illetve levéltárban történő elhelyezéséről, a felszámolási eljárás alatt álló ügyvédi iroda részére.

A fenti pont azonban nem jelenti azt, hogy például egy helyettes ügyvéd ne lehetne irodagondnoka a helyettesített ügyvédnek. A MÜK Szabályzat 1.6./A. pontja értelmében a területi ügyvédi kamara elnöke a korábbi helyettesített ügyvéd vagy irodája irodagondnokaként a helyettes ügyvédjét is kijelölheti, ha a helyettesített ügyvéd az irodagondnoki tevékenység gyakorlására jogosultként az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vehető személy, és írásban nyilatkozik arról, hogy a kijelölés esetén az irodagondnoki feladatok ellátását vállalja, továbbá az irodagondnoki díj behajthatatlansága esetére lemond annak a területi ügyvédi kamara általi megtérítése iránti igényéről.

Az irodagondnok kijelölése legfeljebb hat hónapos, az iroda felszámolása esetén a kijelöléstől számított legalább kilencven napos, legfeljebb hat hónapos határozott időtartamra szól.

Kiből lesz az irodagondnok? Irodagondnok az a kamarai tag lehet, aki kérelmezte az irodagondnoki nyilvántartásba történő felvételét, ötéves ügyvédi gyakorlattal rendelkezik, aki ellen nem folyik fegyelmi eljárás, vagy nem áll fegyelmi büntetés hatálya alatt, akinek nincs folyamatban a kamarai tagságának törlésére irányuló eljárás, és aki nem szünetel.

Az irodagondnok a kijelölő határozat véglegessé válását, vagy ha a határozat azonnal végrehajtható, kézhezvételét követően haladéktalanul megkísérli a gondnokolt irodába való bejutást, és megkezdi a feladatkörébe tartozó halaszthatatlan intézkedéseket. Az irodagondnok az irodahelyiség felnyitását követően nyomban leltárt vesz fel az irodában található vagyontárgyakról és iratokról.

Az irodagondnokkal együttműködésre kötelezett ügyvéd köteles: biztosítani az irodagondnok számára az irodahelyiségbe való bejutást, az irodagondnok rendelkezésére bocsátani a folyamatban lévő ügyek iratait, megadni a szükséges hozzáférést a nyilvántartásaihoz, megadni a fizetési számla és a letéti számla feletti rendelkezési jog gyakorlásához szükséges információkat.

Mit csinál az irodagondnok?

Az irodagondnok feladatai körében: ellátja a halaszthatatlan jogi cselekményeket, rendelkezési jogot nyer a letéti számla és az ügyvéd, európai közösségi jogász által az ügyfelektől átvett vagyontárgyak, valamint – a csőd- és felszámolási eljárások kivételével – az ügyvédi iroda fizetési számlái felett, megkísérli a kikötött, de még ki nem fizetett ügyvédi díjak beszedését, és jogosult az ügyvéd, ügyvédi iroda irataiba betekinteni vagy az ügyvédi iroda vagyoni helyzetét felmérni, követeléseit behajtja, tartozásait kiegyenlíti, jogait érvényesíti, kötelezettségeit teljesíti, vagyoni eszközeit pedig szükség esetén értékesíti, a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont az ügyvédi iroda tagjai, illet- ve örökösei között pénzben vagy természetben felosztja, és az ügyvédi iroda működését megszünteti, elszámol a folyamatban lévő ügyekben érintett ügyfelekkel, megkeresi az ismert hitelezőket a követelés nem vitatott összegének megállapítása iránt, a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján hirdetményt tetet közzé, amelyben felhívja az ügyvédi iroda esetleges hitelezőit igényüknek a közzétételt követő negyven napon belüli bejelentésére, megkeresi az állami adóhatóságot a gondnokolt köztartozásainak megállapítása, valamint adószámának törlése iránt, megkeresi a cégkapu-szolgáltatót a gondnokolt korábbi képviselőjének a hozzáférési jogosultságai törlése, valamint az irodagondnok hozzáférési jogosultságának megteremtése érdekében, köteles megtenni minden olyan cselekményt, amelyek a gondnokolt és ügyfele károsodástól való megóvását szolgálják, értesíteni köteles a gondnokolt ügyfelét, az ügyében eljáró hatóságot, bíróságot vagy más érintett személyt – arról, hogy a gondnokolt helyett az irodagondnok jár el, vagy – a képviseleti jog megszűnéséről, és annak okáról, köteles a gondnokolt ügyfelei részére az őket megillető iratokat kiadni, az ügyfélnek ki nem adható, az Üttv. alapján megőrzési kötelezettséggel terhelt iratokat a levéltárban elhelyezni, az ilyen kötelezettséggel nem terhelt, az ügyfélnek ki nem adható iratokat selejtezni, köteles elvégezni az Üttv. 85. § (2) bekezdésében meghatározott feladatokat, ennek során ha a pénzügyi szolgáltató nem biztosítja feladatok teljesítéséhez szükséges mértékben a gondokolt fizetési számlája feletti rendelkezést, a behajtott követeléseket az irodagondnok elkülönített alszámlán köteles kezelni.

Az irodagondnok és a cégkapu Az irodagondnok jogosult és egyben köteles tehát a cégkapu felett is átvenni a rendelkezést. Itt azonban ki kell emelni, ha a gondokolt egyéni ügyvéd merő véletlenségből egyes ügyekben az ügyfélkapuján nyújtotta be a beadványokat a hatóságok és a bíróságok felé, és ennek következtében a hatóságok és bíróságok is az ügyfélkapun keresz- tül kommunikáltak vele, előfordulhat olyan eset, hogy bár a cégkapu felett az irodagondnok a rendelkezést át tudta venni, mégsem éri el a hivatalos levél, hiszen az Ügyfélkapun a rendelkezést az irodagondnok nem veheti át. Ezért is fontos figyelni arra – különösen az egyéni ügyvédek esetében – hogy az ügyvédi tevékenységgel kapcsolatban a kommunikáció kizárólag a cégkapun, és ne az ügyfélkapun keresztül történjen. Másik kiemelendő helyzet az egyéni ügyvédek esetében, ha az egyéni ügyvédnek nincsen vállalkozási, pénzforgalmi számlája, így azon számla felett az irodagondok nem tudja átvenni a rendelkezést, így az irodagondnoki feladatok a tartozások kifizetésére, ügyfelek felé történő elszámolásra e körben nem teljesíthetők. Alanyi adómentes egyéni vállalkozóként lehet használni a lakossági bankszámlát, és nem kötelező a pénzforgalmi bankszámlanyitás, mégis a rendkívüli helyzetek miatt érdemes az ügyvédi tevekénységgel kapcsolatos pénzforgalmat külön kezelni a privát szférától.

Az irodagondnok a kijelölő határozat véglegessé válását, vagy azonnali végrehajthatóság esetén, kézhezvételét követő 30 napon belül nyitó jegyzőkönyvet vesz fel, amely szükség szerint tartalmazza: a leltár eredményét, a folyamatban lévő ügyeket, a lezárt ügyek nem selejtezett iratainak őrzési helyét, a fizetési számla egyenlegét, számát és a számlavezető pénzintézet nevét, a letéti számla egyenlegét, számát és a számlavezető pénzintézet nevét, azoknak az ügyeknek a felsorolását, amelyekhez letét kapcsolódik, és a letét megjelölését, a szigorú számadású nyomtatványok jegyzékét, a gondnokolt iroda vagyonát, beleértve a gondnokolt iroda követeléseit és ismert tartozásait.

Az irodagondnokság vége

Az irodagondnok eljárásának befejeztével záró jegyzőkönyvet készít, amely szükség szerint tartalmazza: ügyenként az ügy lezárásának módját, a letétek kifizetését vagy kiadását, a befolyt munkadíjakat, a be nem folyt munkadíjakat, a behajtás akadályával, a fizetési számla vagy alszámla egyenlegét,

Az irodagondnok díjazása

Az irodagondnok a tevékenységéért díjazásra jogosult, amelyet az, illetve annak a jogutódja köteles viselni, akinek a számára az irodagondnokot kijelölték. A díj tartalmazza az irodagondnoki feladatok ellátásával rendszerint együtt járó költségek megtérítését is. A díj összegét a területi ügyvédi kamara állapítja meg. Amennyiben az irodagondnok díja behajthatatlan, azt a területi kamara viseli.

a letéti számla egyenlegét, a vagyon felosztásának és kiadásának módját, azt, hogy az ügyfélnek korábban ki nem adott iratokat az irodagondnok kinek adta át, a levéltárba helyezett iratok jegyzékét, a selejtezett iratok jegyzékét, a szigorú számadású nyomtatványok jegyzékét, az eljárás eredménytelensége esetén az eredménytelenség tényét és okát, az irodagondnok eljárásával összefüggő egyéb lényeges tényeket és körülményeket.

Záró gondolatként ki kell emelni, hogy rendkívül nagy segítség, ha a helyettes ügyvéd a fent említett „alapinformációkról” tényleg tud, és a szerepe nem csak formális. Ezekben a rendkívüli helyzetekben az intézkedés nélküli időmúlás és a tehetetlenség hvihetetlen károkat tud okozni mind az ügyfeleknek, de még inkább a gondokolt ügyvédnek, annak ellenére, hogy az irodagondnok személyében érkezne a kamarai segítség. Az irodagondnok akkor tud hatékonyan dolgozni, ha mielőbb a megfelelő információkhoz jut, hiszen – a kamara kijelölő határozata alapján – ő az, aki érdemben lépni és intézkedni tud az ügyfelek, de egyben a gondokolt és a gondokolt hozzátartozóinak vagy örököseinek érdekében is.

SZERZŐ: dr. Zárai Eszter ügyvéd