6
Jog és gyakorlat
A jog uralma, avagy az uralom joga
A tisztességes eljárás elvének érvényesülése a bíróság előtti polgári eljárásokban Tanulmányomban kizárólag a perjogban megnyilvánuló eljárási alapjogvédelmet (eljárási igazságosság) részlete zem, és – terjedelmi okok miatt – nem esik bővebben szó sem az anyagi alapjogvédelemről, sem a hatóság előtti jogérvényesítésről (a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata), amik így együttesen a manapság olyan sokszor emlegetett jogállamisági kritériumrendszer alappilléreit alkotják, és az állami önkény keretek közé szorítását célozzák az egyén szabadságjogai védelme érdekében. Az alapelveknek az Alaptörvénybe és az eljárás jogi kódexekbe foglalásával a magyar jogforrásrendszer részévé váltak, így közvetlenül is lehetnek alanyi jog érvényesítésének tárgyai, de közvetetten is bármelyik jogvitában hivatkozni lehet rájuk. Ha objektív igazságot tartalmazó ítélet feltétlen szolgáltatását nem is biztosítja a magyar állam, az ítéletig vezető polgári peres eljárás szabályai tisztességes voltát elvileg igen. A polgári perekben az igazságszolgáltatás nem garantált, a jogszolgálta tás kritériumrendszere azonban jól körül van bástyázva. Ez azonban nagyon kevésnek bizonyult a jogkereső állampolgárok elégedettségének szempontjából, vizsgálni szükséges a jogkereső állampolgárok véleményét és a konkrét – főként az anonimizált bírósági ítéletekből származó - összefüggéseket is. Dr. Király Lilla PhD ügyvéd, habilitált egyetemi docens, a Károlyi Gáspár Református Egyetem ÁJK polgári eljárásjogi tanszékének oktatója
Bevezető
A tisztánlátás érdekében elengedhetetlenül vizsgálni kell a következőket: 1) a tisztességes eljárás történeti előzményeit, a nemzetközi és a hazai jogszabályok ismertetésével; 2) a tisztességes eljárás elvének kapcsolatát az igazságszolgáltatással, 3) a tisztességes eljárás alkotmányjogi védelmét (független és pártatlan bíróság, a tisztességes eljáráshoz és a tisztességes tárgyaláshoz való jog; a jogvita észszerű időn belüli lezárása) és a valódi alkotmányjogi panaszt; 4) a tisztességes eljárás elvének értelmezését a magánjogi jogvitákban, ezen alapjog érvényesülését a „békeidőben” és a pandémia idején; 5) a tisztességes eljárás érvényesülését biztosító európai fórumokat és ítélkezésük hatását a magyar jogalkalmazásra (az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata; az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlata). A kutatás fókuszában a polgári egyedi ügyekben folytatott igazságszolgáltatási/ jogszolgáltatási tevékenységet szükséges vizsgálat tárgyává tenni. Ez az általános és különös pertípusok, továbbá a bírósági végrehajtás útján történő kikényszeríthetőség körében az alábbi elemeket tartalmazza:
• a törvényekben szabályozott alapjogok a bíróság előtt érvényesíthetőségét (pl. egyesülésről, gyülekezésről, adatvédelemről, lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény, Ptk.-ban foglalt személyiségi jogok védelme stb.); • amennyiben a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára kerül sor, a védendő alapjog a tisztességes eljárás követelménye; • ha az elsőfokú eljárásban és azt követően - a rendes és rendkívüli jogorvoslati lehetőségek, különösen az alkotmányjogi panasz útján - jogorvoslattal él a fél (pl. a felek meghallgatásához való joga; senki sem lehet saját ügyének bírája; jogorvoslati lehetőségekről történő felvilágosítás; a döntés indokolásának kötelezettsége; a díjakról, költségekről és hasonló eljárásjogi garanciákról való előzetes tájékoztatás hiánya miatt stb.). A téma kifejtése során vizsgálatom fókuszában az igazságszolgáltatás nem mint önálló hatalmi ág áll, annak közjogi vonatkozásai egy külön tanulmányt igényelnének. Engem sokkal inkább a bíróság és a felek viszonya érdekel, ezért lehetséges együttműködésük sarokpontjait vizsgálom a jogérvényesítési mechanizmus keretében. Ennek a jogérvényesítési mechanizmusnak az állami önkény keretek közé szorítása a
célja az egyén szabadságjogai védelme érdekében az alábbi eszközökkel: 1) A jogalkotónak biztosítani kell a bírósághoz fordulás lehetőségét/jogát. Ez emberi jogok szintjén garantálja a kellő (due), a tisztességes (fair) és a méltányos (equitable) eljárást. 2) Az állami jogvédelemnek ki kell egyenlítenie a perbeli felek – szociális és társadalmi – egyenlőtlen pozícióját. 3) A bíróságoknak átláthatóan és kiszámíthatóan kell működnie, csak ez lehet a hitelesség és a társadalmi elfogadottság garanciája. Ügyvédek Lapja 2022 | 3
