Ügyvédek Lapja 2022/3, május-június by panpress

LXI. évfolyam 3. szám

VisegRád vár 2022-ban is!

Ha október, akkor Magyar Munkajogi Konferencia! 2022-ben is megrendezzük, immár 19. alkalommal, a munkajoggal foglalkozók elsőszámú szakmai találkozóját. Olyan neves előadóktól hallgathat meg előadásokat, mint: • Dr. Pál Lajos • Dr. Berke Gyula • Dr. Lőrincz György

Időpont: 2022. október 11–13. Helyszín: Thermal Hotel Visegrád

2022 május–június

Mi az oka, hogy a résztvevők zöme visszatérő vendég? Mi teszi különlegessé és kihagyhatatlanná a visegrádi rendezvényt? • Egyedi, magas színvonalú szakmai program: Az aktuális munkajogi témák mellett rendhagyó légkört teremtenek az állandó programok, mint a Pódiumvita, a „Tárgyalóteremből jelentjük”, avagy az „Elmélkedés és álmélkodás”. • Egy páratlan közösség találkozója: Remek lehetőséget nyújt a személyes találkozásra, a kapcsolatépítésre, amelyből a két konferencia közötti időszakban is profitálhat. • Kötetlen esti programok egy nívós helyszínen: Izgalmas társasági programok gondoskodnak arról, hogy a szakmai előadások mellett a kikapcsolódásra is jusson idő.

shop.wolterskluwer.hu

Nemzetközi jogon alapuló bűncselekmények valósulnak meg

Az oroszok ukrajnai háborújának jogi háttere és jogi következményei

BÉRLETVÁLTÁS 2022. JÚNIUS 30-IG OPERA ÉRTÉKESÍTÉSI CENTRUM, EIFFEL MŰHELYHÁZ ÉS INTERNETES VÁSÁRLÁS

JEGYVÁSÁRLÁS 2022. JÚLIUS 4-TŐL OPERAHÁZ, OPERA ÉRTÉKESÍTÉSI CENTRUM, EIFFEL MŰHELYHÁZ ÉS INTERNETES VÁSÁRLÁS

Tartalom 2

A tisztességes eljáráshoz való jog védői szemmel

Dr. Bánáti János

A jog uralma, avagy az uralom joga

A tisztességes eljáráshoz való jog a digitális korban

Az orosz–ukrán háború és az egyén felelőssége a ius ad bellum és a ius in bello normák megsértéséért

Dr. Király Lilla PhD

Dr. Osztovits András

Dr. Csapó Zsuzsanna

Kriminalisztikai metódusok az orosz–ukrán háborúban

Jogviták a háború árnyékában

Parkolóhely a teremgarázsban

Hivatásunkat magas szinten és kellő szakmai alázattal kell gyakorolnunk – Beszélgetés dr. Kománovics Ibolya ügyvéddel

Dr. Fenyvesi Csaba

Dr. Dózsa Dániel, Dr. Pataki Petra Dr. Hidasi Gábor

Komlós Attila

KAMARAI KÖZGYŰLÉSEK: 36

Debreceni Ügyvédi Kamara

Budapesti Ügyvédi Kamara

Szegedi Ügyvédi Kamara

Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara

Komárom-Esztergom Megyei Ügyvédi Kamara

Békés Megyei Ügyvédi Kamara

Zala Megyei Ügyvédi Kamara

Amikor egybefonódik a gondoskodás és a közösségi összetartozás – Beszélgetés dr. Léka Andor ügyvéddel, a debreceni kamara Ügyvédi Caritas Alapítványának titkárával K. A.

Ügyvédek Lapja A Magyar Ügyvédi Kamara hivatalos lapja Megjelenik: kéthavonta Példányszám: 15 000 Főszerkesztő: Dr. Bánáti János Főmunkatárs: Dr. Hidasi Gábor Rovatvezető: Dr. Bálint Szilvia, Dr. Becker Tibor Munkatárs: Dr. Kaszás Beáta A szerkesztőség címe: Magyar Ügy védi Kamara, 1054 Budapest, Szemere u. 8. Kiadja: PanPress Kft. Felelős kiadó: a Panpress Kft. vezetője. Lapigazgató: Komlós Attila Szerkesztőség: ugyvedeklapja@panpress.hu Telefon: (+36-1) 6333366 Fax: (+36-1) 700-1987 Lapnyilvántartásba vételi szám: 163/0594-1/2007 (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal) ISSN 1216-9102 Hirdetésfeladás: www.panpress.hu/hirdetes Fotók: Panpress, archív és Adobe Stock, 9. oldalon: Fürjes Viktória

Ügyvédek Lapja 2022 | 3

Négy tanulság Nyolc területi – a négyéves ciklust záró - kamarai közgyűlésére hívták meg szerkesztőségünket az elmúlt hetekben (ezért aztán most kivételesen lapunk oldalszámát is meg kellett emelnünk a szokásos 48-ról 64-re). Az ott elhangzó beszámolók, beszélgetések nyomán a következő négy tanulság vonta magára figyelmünket, amire ezennel külön is szeretnénk ráirányítani olvasóink figyelmét. Előre bocsátandó: az elmúlt négyéves ciklus minimum felét tette országosan is tönkre a járványhelyzet és annak következményei: sorra maradtak el a tervezett programok, amelyek szinte mindegyi ke személyes jelenléttel zajlott korábban. Ráadásul az ügyvédség életének fokozottabb, egyben kikerülhetetlen része lett az informa tikai eszközök intenzívebb használata. Ez sokakat megviselt az ügy védségben, a kamarák pedig mindenütt igyekezetek a leggyorsabb és a leghatékonyabb módszereket megtalálni a túlélésre. Mindezen közben elöntötte a szakmát a rengeteg új jogszabály, s ez szintén próbára tette az ügyvédség munka- és tűrőképességét. Első tanulság: A nagy nyomás alatt azonban kezdtek kibonta kozni a változások által kényszerített megoldások is. Azt lehet mondani: az ügyvédségben meglévő hivatásrendi elkötelezettség, kreativitás és szívós kitartás felgyorsította az élettempót s egyben a túlélési reflexeket is. Felismerték: a változások nem feltétlenül paralizáló események, hanem inspiráló tényezők is lehetnek. Igaz, hogy a tempó gyors reakciókat kívánt és kíván. A másik tanulság: sokáig az az elképzelés volt az uralkodó, hogy az ügyvédségnek a változások során mindig követő maga tartást kell tanúsítania. Nyilván, a törvényalkotás nyomában zajlik szakmai életük, a jogszabályok határozzák meg szakmai mozgás terüket. Hivatásrendi összefüggésekben azonban kiderült, hogy kamarai érdekvédelmi, érdekérvényesítési, közösségépítő tevé kenységüknek viszont sokkal inkább alakítói lehetnek és kell is lenniük, mint korábban valaha is voltak. Ennek felismerése nem volt könnyű. Gyaníthatóan ennek a folyamatnak még csak az ele jén vannak. Sok lehetőség, sok kihívás vár még rájuk, hogy ezen az úton megtalálják a megfelelő megoldásokat. A harmadik tanulság: a kis taglétszámú kamarák bizonyos te kintetben hátrányos helyzetben vannak. Azonban most, a sok gond közepette derül ki: milyen komoly kohéziós erő van bennük az egymásra figyelés, egymás segítése, támogatása szakmai és közösségi tekintetben egyaránt. És ennek folyamatos felfedezése újabb és újabb lendülettel gazdagítja őket. Most erősödnek meg azon felismerésükben, hogy igenis, van jövőjük. Egy közösség ér téke – mondják – ugyanis nem feltétlenül tagjai számának függ vénye. Éppen ezért jövőjük érdekében anyagi helyzetük stabilizá lására valamennyien, egyre határozottabban országos stratégiát szeretnének közösen kidolgozni. Végül: a megújuló hivatásrendi öntudatra ébredésnek az is egy fontos jele, hogy szinte mindegyik kamarai közgyűlésen nyoma tékkal fogalmazták meg a fiatal ügyvédgeneráció bevonásának fontosságát a kamarai, a hivatásrendi életbe. Nem csak azáltal, hogy egyre fokozottabb gondot viselnek oktatásukra, képzésükre, hanem azáltal is, hogy egyre jobban bevonják őket fokozatosan a kamarai közélet legkülönbözőbb szintjeibe, a döntéselőkészítés és döntéshozás terén is. Hivatásrendjük jövőjéért valamennyi ügyvéd felelősséget hordoz. Köztudott: egy társadalom, esetünkben a sajátunk demokrati kus berendezkedésének egyensúlya nagy mértékben attól is függ, hogy a jogkereső állampolgárokat felkészült, hivatásuk iránt elkötelezett ügyvédség segítse különböző, jogi megoldásokat kí vánó élethelyzeteik kiegyengetésében. Ez olyan feladat, ami messze megemeli az ügyvédi hivatás je lentőségét és az abban való részvállalás felelősségét. Komlós Attila

Jog és gyakorlat

A tisztességes eljáráshoz való jog védői szemmel A jogállami igazságszolgáltatás az Alaptörvényben is megjelenítésre kerül azáltal, hogy a XXVIII. cikk rögzíti a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot. Az Alkotmánybíróság tisztességes eljáráshoz való jog lényegéről kialakított álláspontját elvi jelentőséggel már a 6/1998. (III. 11.) AB-határozatában összefoglalta. E megálla pításokat az Alkotmánybíróság utóbb több döntésében is megerősítette, gyakorlattá formálta. A határozatok ban kimunkált alkotmányos mérce értelmében a tisztességes eljárás követelménye az eljárásjogi garanciák érvényesülését is felöleli, és egy olyan minőséget jelent, amelyet az eljárás egészének és körülményeinek figyelembevételével lehet csupán megítélni. Ebből következően egyes részletszabályok hiánya miatt éppúgy, mint valamennyi részletszabály megalkotásának dacára lehet egy eljárás méltánytalan, igazságtalan vagy nem tisztességes. Mindebből persze az is következik, hogy a jelen írásban említésre kerülő és védői szem mel a tisztességes eljárás elvét sértő egyes elemek önmagukban talán nem tesznek egy egész eljárást tisz tességtelenné, de rést üthetnek a tisztességes eljárás pajzsán. Dr. Bánáti János ügyvéd, c. Egyetemi tanár, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke

Az Alkotmánybíróság szerint: „[A] tisztességes eljárás alkotmányos követelményrendszerével összefüggésben kimunkált gyakorlat elsődlegesen az eljárásjogi jellegű szabályozási környezettel szemben szolgál alkotmányos mérceként. (…)” „Az Alaptörvényben megfogalmazott tisztességes eljárás alkotmányos követelményrendszerének elemei ennek megfelelően a magyar jogrendben immáron egy olyan alkotmányos mércét jelentenek, amely a jogszabályi környezeten túl, az egyedi ügyben hozott bírói döntések megítéléséhez is alapul szolgálnak.” Ezt követően utalnék a hatályos büntetőeljárási törvény idevonatkozó indokolására. „Az igazság kiderítése olyan eljárást követel meg, ahol a résztvevő felek cselekményeinek irányát a tisztességes eljárás elve jelöli ki. Ennek értelmében a tisztességes eljárásnak tehát a büntető igazságszolgáltatás egészét át kell hatnia.” II.

Mindenekelőtt arról az általános, minden eljárásra vonatkozó elvről szólnék, amely szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ügyét a bíróság észszerű időn belül bírálja el. Ez az elv minden jogterületre érvényes, és egyértelmű iránytűként szolgálhat a polgári és közigazgatási eljárásokban is. A büntetőeljárás során azonban két speciali-

tásra hívnám fel a figyelmet. Mindenekelőtt arra utalok, hogy az egyezmény 6. cikke a bírósági eljárásra vonatkoztatva fogalmaz meg követelményt, azonban nyilvánvalónak kell tekinteni, hogy a büntetőeljárás tárgyalási szakaszát megelőző nyomozati szakban is mindennek érvényesülnie kell, különösen azon büntetőeljárási rendszerek esetében – és a magyar büntetőeljárás ilyen –, ahol egyrészt az officialitás, másrészt a nyomozás szerepe e körben időigényessége okán problémát okoz.

két év hat hónapnyi (Covid-időszakban három év) maximális időkeretet, miközben az eljárás alá vontat a joghátrány értelemszerűen az eljárásnak e szakaszában is érinti. Rögzíthető tehát, hogy e tekintetben a bírósági szakaszhoz mindenképpen hozzá kell számítani a nyomozati szakot is. E téren kellene tehát az eljárások gyorsítása érdekében többet tenni, mellőzve a túlbizonyítást, amely egyébként a nyomozás során tett vallomások felértékelődésének alapproblémáját is felveti – erről a későbbiek

Minél többet enged a jogállam bíbelődni, annál hosszabb az eljárás. A garanciákkal körbebástyázottság azonban jobban elősegítheti a tévedés megelőzését. Mire gondolok? Büntetőeljárásunkban az officialitás elve érvényesül, azonban ennek túlhajtása az elindult ügy minden elágazása feltárásának igényéhez vezethet, gyakran a bűnsegéd bűnsegédjét is felelősségre vonva, oly módon, hogy – az eredeti Be. koncepcióját elfeledve – a bizonytalan hosszúságú, néha több évig is tartó felderítési szakaszt követően teljes körű bizonyítás zajlik a nyomozás során tanúk többszöri megidézésével, szakértői vélemények beszerzésével stb. Ennek eredményeképpen a nyomozás igénybe veszi a törvény által lehetővé tett

során még szólok –, hiszen az idő múlása okán a bíróság leggyakoribb érve az ellentmondás esetén, hogy „akkor még jobban emlékezett a tanú”, mindezzel figyelmen kívül hagyva, hogy a tanú nyomozati kihallgatásánál adott esetben sem a védő, sem a gyanúsított nem lehetett jelen. III.

Első kérdésem, hogy tisztességes-e az az eljárás, ahol a bizonyítékok bírósági értékelése során rendszerszerűen a tárgyalási vallomás helyett olyan nyomozati vallomásokra épül a tényállás, mely vallomáÜgyvédek Lapja 2022 | 3

Jog és gyakorlat

korlatnak engedményt tennie a védelemhez való jog javára, hiszen a büntetőeljárásban meggyőződésem szerint a tisztességes eljárás részét képező időszerűség követelményét a védekezéshez való joghoz viszonyítva kell vizsgálni. IV.

soknál a vádlotti és védői részvételi és kérdezési jog is elenyészett. Az időszerűség kérdéskörében a büntetőeljárás másik egyedisége, hogy amíg a nyomozás gyakran kontroll nélkül elhúzódhat, maga a törvény is a bírósági szakaszban akarja behozni az elvesztegetett időt, ahol néha a garanciák rovására próbál időt nyerni. A büntetőeljárások észszerű időn belül történő lezárása, a jogvita észszerű időn belül történő elbírálása a jogbiztonság egyik sarkköve, ezért a legtöbb jogállam igyekszik időkeretek közé szorítani a büntetőeljárást, noha első ránézésre nyilvánvaló, hogy ez adott esetben sérti a garanciákat. Gondoljunk csak a legszélsőségesebb példára, amikor a jogállam mintegy felfüggesztésre kerül a statáriális bíráskodás bevezetésével. Itt nyilván nagyon gyorsan, „észszerű időn belül” történnek döntések, születnek ítéletek, de nyilvánvaló, hogy ez csak úgy lehetséges, ha a gyorsaság és azonnaliság érdekében az állam félretesz minden, útjában álló garanciát. Hatályos eljárási rendszerünkből természetesen sok példát hozhatunk, amelyek bizonyítják, hogy a tisztességes eljárás okán áldozni kell a gyorsaság rovására. Nyilvánvaló, ilyennek kell tekinteni a ragaszkodást ahhoz, hogy szabályszerűen történjen az eljárás résztvevőinek idézése, aminek hiányában az eljárási cselekmény nem tartható meg, és bármilyen időigényes is, el kell halasztani. Ilyennek kell tekinteni mindenekelőtt magát a fellebbezési jogot, de a terhelt, vádlott felkészülését biztosító időköÜgyvédek Lapja 2022 | 3

zöket, legyen szó akár a vádirat kézbesítéséről, akár vádkiterjesztésről. Első ránézésre is egyértelmű tehát az összefüggés a büntetőeljárás időtartama és a garanciák rendszere között. Minél többet enged a jogállam bíbelődni, annál hosszabb az eljárás. A garanciákkal körbebástyázottság azonban jobban elősegítheti a tévedés megelőzését. Ezért csak az lehet a jogállami megközelítés, hogy noha a tisztességes eljárás időigényes, mégis elsőbbséget kell biztosítani neki. A védő egyoldalúságra kötelezett, azaz kizárólag a terhelt érdekében tevékenykedhet. Márpedig például az, hogy egy bizonyítási indítvány a terhelt érdekét szolgálja-e, nagyon gyakran csak a terhelttársak, illetve egyes tanúk meghallgatása után derül ki. A védelem céljával, törvényi szerepével ellentétes tehát annak megkövetelése, hogy már az előkészítő ülésen minden ismert bizonyítási eszközt előre feltárjon. A jelzett dilemmával foglalkozik dr. Czine Ágnes alkotmánybíró asszony is, aki úgy fogalmaz, hogy „a két eltérő cél – az eljárás időszerű befejezése és a terhelt érdekeinek mind hatékonyabb védelme – együttesen vajon érvényesíthető-e. Elképzelhető olyan helyzet, amikor a védelem érdekeit elsődlegesen nem a büntetőeljárás időszerű lefolytatása szolgálja. A törvény nem oldja fel ezt az ellentmondást, és nem tesz engedményt az időszerűséggel kapcsolatos elvárást érintően a védelemhez való jog javára.” Határozott véleményem szerint a jelenleginél több helyen kellene a törvényeknek és gya-

Ennek hiányában jogosan tehető fel a második kérdés: tisztességes-e az az eljárás, amely akár a védelem speciális helyzetéből fakadó jogainak kárára abszolutizálja a gyorsítás igényét a tárgyalási szakban, miközben elnézi a nyomozás nagyon sokszor indokolatlan, három évig is történő elhúzódását? Áttérve a speciális, kizárólag a büntetőeljárás területén érvényesülő, a tisztességes eljárás következményeiből fakadó rendelkezésekre, mindenekelőtt az anyanyelv használatának jogát említem. Látszólag rendezett kérdésről van szó: mindenkinek biztosított az állam költségén a tolmács igénybevétele. Beletekintve a részletekbe azonban már találkozunk problémákkal, elsősorban az iratok anyanyelvre történő lefordítása terén. Maga a vonatkozó irányelv is szűken szabja meg a kötelezően lefordítandó iratokat, ezért elfogadható az az alkotmánybírósági álláspont, amely a tárgyalási jegyzőkönyv lefordításának hiányát nem tekinti olyan oknak, amely miatt az eljárás tisztessége kétségbe vonható, lévén hogy a tárgyaláson részt vevő terheltnek a tolmács folyamatosan fordítja az elhangzottakat. Problémásabb már a nyomozati irat lefordításának kérdése, amellyel kapcsolatban az Alkotmánybíróság is utal határozatában arra, hogy a bíróság csak a releváns iratokat köteles lefordítani. Azonban hogy erről mikor és mi alapján dönt, az már kérdéses, hiszen – amint arra az előzőekben már utaltam – eljárásunkban a nyomozati vallomásoknak sokszor döntő szerepük van, ezért ha azok a terhelt által ismert nyelven nem állnak rendelkezésre, az korlátozza a védekezés jogát, mert a terheltek jelentős hányada nem engedheti meg magának, hogy a fordítás költségét fedezze. V.

Tisztességes-e az a büntetőeljárás, amelyben a magyar nyelvet nem ismerő vádlott nem kapja kézhez térítésmentesen az általa ismert nyelven azokat a nyomozati vallomásokat, amelyekre az általa a tárgyaláson szóban hallott és lefordított tárgyalási vallomással

Jog és gyakorlat

szemben a bíróság végül is tényállást alapoz, mert a szokott fordulattal élve: „A tanú akkor még biztos jobban emlékezett”? A védekezés joga, a védelem joga a büntetőeljárás tisztességes voltának talpköve. Ennek a jognak egy nagyon lényeges eleme a vallomás megtagadásának joga. Sajnálatos módon a gyakorlatban észlelhető ennek a jognak a kijátszása azzal, hogy a gyanúsítottként számba jöhető személyt először tanúként hallgatják ki, ami nyilvánvalóan jogellenes, hiszen – a gyanúsított jogai és kötelezettségei oly mértékben térnek el a tanú jogaitól és kötelezettségeitől, hogy az eljárási pozíciók felcserélése szükségképpen sérti a tisztességes eljárás követelményét; – a gyanúsított számára adott a vallomás megtagadásának joga, ami a tanút nem illeti meg, és ez nem kompenzálódik pusztán azzal, hogy megtagadhatja arra a kérdésre a választ, amely válasszal magát bűncselekménnyel vádolná; – az ártatlanság vélelme fogalmilag is csak a gyanúsítotthoz kapcsolódhat, és úgy a hallgatás joga, mint az önvádra kötelezés tilalma is ezen alapelvből vezethető le; – a tanú részére nem biztosított az iratokhoz való hozzáférés, az őt terhelő bizonyítékok megismerésének joga. VI.

Tisztességes-e az az eljárás, ahol az adatok alapján gyanúsítottként számba jöhető személyt (és későbbiekben valóban gyanúsítottá válót) először tanúként hallgatnak meg? A védelemhez való jog egyik fő eleme a védővel való zavartalan kapcsolattartás a tárgyalás idején is. Ez rendkívüli módon elnehezült, illetve lényegében ellehetetlenült azokban az ügyekben, ahol a letartóztatott terheltet – részben járványügyi megfontolásokból, de gyakran a bv. személyzeti problémáiból adódóan – nem vezetik elő a tárgyalásra, helyette Skype-kapcsolatot biztosítanak. Ilyenkor a védőnek két rossz közül kell választania: vagy előnyben részesítve a közvetlenség elvét maga is részt vesz a tárgyaláson, amikor a ténylegesen zavartalan kapcsolattartás a terhelttel elnehezül, vagy a vele való állandó kapcsolatot helyezi előtérbe, és a bv.-ből követi ő is a tárgyalást, lemondva a közvetlenség nyújtotta előnyökről. A Skype-kapcsolatos megoldás meg�győződésem szerint nem biztosítja, hogy a terhelt megfelelően tudja követni, ponto-

san mi történik a tárgyaláson, egyáltalán nem biztosított a nonverbális jelek érzékelése és értelmezése, azaz a tárgyaláson való hatékony részvétel. Kifogásolom tehát a Be. idevonatkozó szabályait és a kialakult gyakorlatot, mert a távmeghallgatás nem jelent azonos esélyt a terhelti jogok érvényesülése szempontjából, az tehát nem lehet egyenlő értékű a tárgyaláson való személyes jelenléttel. A távmeghallgatást ezért álláspontom

tésétől számított 15 napon belül előterjesztett – védelmi indítványra új szakértő kirendelését. A 2011. évi LXXXIX. törvény rendelkezése azonban azt a változást eredményezte, hogy miközben a bíróság felé megfogalmazott elvárás lett az ügy mielőbbi befejezése, addig a bíróság mérlegelési jogkörébe utalták, hogy a vád által prezentált és a nyomozás során a fentiekben ismert körülmények között kirendelt szakértő mellé vajon kirendel-e újabb szakértőt, de lega-

Alapvető garanciális jellege lenne annak, hogy a védelem a váddal egyező lehetőséget kapjon szakértő kirendelésének kezdeményezésére, bevonására. szerint csak abszolút kivételes esetben lehetne alkalmazni. Alappal merülhet fel tehát a járvány elmúltával, hogy a büntetés-végrehajtás gondjai ne alapozhassák meg a terhelt előállításának mellőzését, erre csak a terhelt hozzájárulása esetén kerülhessen sor. VII.

Ellenkező esetben joggal vethető fel, hogy sérül a terhelt tisztességes eljáráshoz való joga. A tisztességes eljárás speciális összetevője a büntetőeljárás során a fegyveregyenlőség elve. E kérdéskör rendkívül szerteágazó, azonban fontossága okán egyet kiemelnék: a szakértő eljárásba bevonásának helyzetét. Nehezen vitatható, hogy a büntetőügyek jelentős részében ügydöntő jelentőségű lehet a szakértői vélemény. A szakértői álláspont sok esetben a büntetőjogi alapkérdést, a bűnösség kérdését is eldönti, de a szakértő nélkülözhetetlen sok bűncselekménynél az összegszerűség meghatározásához, amelynek a minősítésen keresztül a büntetés kiszabására is jelentős kihatása lehet. Alapvető garanciális jellege lenne tehát a fegyveregyenlőség elve alapján annak, hogy a védelem a váddal egyező lehetőséget kapjon szakértő kirendelésének kezdeményezésére, bevonására. A helyzet fonákságának megértéséhez egy kicsit vis�szamegyek az időben. Hellyel-közzel ez a helyzet állt fenn mindaddig, amíg 2011-ben nem került kiiktatásra a Be. 111. § (4) bekezdése. E törvényhely a bírósági szakaszban mérlegelés nélkül kötelezővé tette – a vádirat kézbesí-

lább megadja-e a lehetőséget arra, hogy védői indítványra új szakértő kirendelésére kerüljön sor. A jelenleg hatályos büntetőeljárási törvény azonban tovább szűkítette a védelem részéről a szakértő bevonásának lehetőségét. Álláspontomat az alábbiakkal kívánom indokolni: A büntetőeljárások nyomozati szakában – különös tekintettel a tervezett új szabályokra – a gyanúsítotti felelősségre vonásra az esetek döntő részében már azt követően kerül sor, hogy a hatóság az eljárás tárgyát képező szakkérdések megválaszolására szakértőt rendelt ki. Márpedig a törvény szerint ha a terhelt vagy a védő indítványa olyan tény szakértő általi megvizsgálására, véleményezésére irányul, amelyet a hatóság által kirendelt szakértő korábban már megvizsgált – a büntetőeljárások döntő részében ez értelemszerűen így van –, csak kivételes esetben lesz lehetőség magánszakértői vélemény elkészítésére megbízást adni. Szükséges ugyanis, hogy a megbízást megelőzően a hatóság által kirendelt szakvélemény esetleges hiányosságaira utalással a szakértőtől felvilágosítás kéressék, illetve a szakvélemény kiegészítése történjen. Csak abban az esetben kerülhet sor magánszakértő bevonására, ha ez az eljárás nem vezet eredményre, márpedig a hatóság – lényegében szubjektív – megítélésén múlik, hogy az általa korábban kirendelt szakértő véleményének kiegészítését vagy felvilágosítás adását elegendőnek tartja-e, ezáltal szükséges-e új szakértő kirendelése. Ügyvédek Lapja 2022 | 3

Jog és gyakorlat

Könnyen belátható tehát, hogy rendkívül kevés esetben fog eredményre vezetni a védelmi oldalról magánszakértő bevonásának kísérlete mindazon esetekben, amikor az eljárás korábbi szakaszában már a nyomozó hatóság mindezt meglépte, lévén hogy az általa kirendelt szakértő véleményét szinte sohasem fogja homályosnak, hiányosnak tartani. A védelem által ezt követően felkért magánszakértő véleménye már okirati bizonyítékként sem vehető figyelembe, mindösszesen a védői álláspont megjelenítésének minősülhet. A fegyverek egyenlőségének biztosítása helyett tehát az új szabályok az egyenlőtlenséget fogják konzerválni. VIII.

A fentiek alapján joggal merül fel, hogy tisztességes-e az a büntetőeljárás, amely a bűnösség kérdését sok esetben döntően meghatározó szakértői bizonyítás terén ilyen mértékű előnyt biztosít a vádnak, a nyomozó hatóságnak, és ilyen mértékben hozza hátrányos helyzetbe a védelmet. A személyi szabadság korlátozását eredményező eljárás szabályairól szólva feltehetően minden kockázat nélkül kijelenthető, hogy e téren – ha lehet – a tisztességes eljárás mércéje az átlagnál is magasabb kell hogy legyen. Sajnos azonban éppen a legsúlyosabb kényszerintézkedés, a letartóztatás bírói gyakorlatában érhető tetten e téren több probléma, amelyek közül egyet emelnék ki. Ez az indokolási kötelezettség megsértése sematikus fordulatokkal, amely lényegében felemészti a jogorvoslathoz való jogot. Az olyan, tényekkel alá nem támasztott, általánosságban megfogalmazott kijelentések, mint „a bíróság megállapította a Be. 276. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szükségesség körében, hogy a személyi szabadság korlátozása továbbra is indokolt”, nem ad semminemű teret arra, hogy erre akár a terhelt, akár a védő érdemben reflektálhasson. Ennek egyenes következménye, hogy maga a bíróság zárja el a terheltet és védőjét attól, hogy a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés céljának eléréséhez szükséges, más módon történő biztosíthatóságára megoldást kínáljon. Erre és az egyedi elbírálás elvére figyelemmel tehát az eljáró bíróságnak nem lenÜgyvédek Lapja 2022 | 3

ne elég meghivatkoznia, hogy a szükségesség/arányosság vizsgálatát elvégezte, hanem kötelezően meg is kellene indokolnia, mire alapítja a törvényi ok fennállását. Ennek hiányában nemcsak a határozat megalapozatlansága állapítható meg, de a határozatban felhívott körülmény érdemi felülvizsgálata sem lehetséges, ugyanis a fent felsorolt kötelező kellékek nélkül a terhelt és védője nincs abban a helyzetben, hogy az elsőfokú határozatában foglaltakat bármilyen módon érdemben jogorvoslattal támadhassa, így az első fokon hozott határozat a másodfokú eljárásban érdemben nem is felülbírálható. A határozatok sok esetben mind megszövegezésükben, mind szerkesztésükben, mind indokolásukban sablonszerűek, ami szintén azt támasztja alá, hogy a gyakorlatban sem a tisztességes eljáráshoz való jog, sem az ügyek egyedi elbírálásának követelménye nem biztosított. A határozatok struktúrájából és tartalmából az olvasható ki, hogy sem a terhelt, sem a védője által előadottak nem kerülnek értékelésre a döntések meghozatalakor, így a nyomozási bíró előtt folyó eljárások sok esetben csupán látszólagosak. IX.

Végül, de nem utolsósorban a pártatlan bírósághoz való jogról szólnék. Büntetőeljárási törvényünk egyik alapvető problémája, hogy elsősorban egyvádlottas ügyekre modellezi a szabályokat, és néha nehéz helyzetet keletkeztet a többvádlottas ügyeknél. Ez a helyzet az előkészítő ülés intézményével kapcsolatban is. Természetesen támogatandó elképzelés, hogy az előkészítő ülés elsődleges funkciója, hogy lehetőség legyen a tárgyalás koncentrált előkészítésére, és a terhelt beismerő nyilatkozatának elfogadása esetén az ügy azonnali lezárására. Nem tud azonban a törvény igazán mit kezdeni olyan többvádlottas ügyekkel, ahol az egyik vádlott beismer, a másik pedig nem, a vádlottak cselekvősége pedig szorosan összefügg, és az elkövetési magatartások egymást kiegészítik. Egy vesztegetési ügyben például számtalan oka lehet annak, hogy az aktív vesztegető, akivel szemben nagyon kedvező büntetésre tesz az ügyészség indítványt, inkább elismeri – még egy igen bizonytalan tényállás esetén is – a jogtalan előny nyújtását, minthogy egy évekig húzódó eljárásnak te-

gye ki magát. Alappal vetette fel véleményem szerint az Alkotmánybírósághoz forduló törvényszéki bíró, hogy vajon nem sérül-e a pártatlan bírósághoz való alapvető jog, ha ilyenkor ugyanezen bíróságnak kell döntenie a passzív vesztegetéssel vádolt személy bűnösségéről. Ezt a helyzetet nem oldja meg önmagában, hogy a be nem ismerő vádlott az ügyben eljáró bíróval szemben bejelenthet – az esetek döntő hányadában eredményre nem vezető – kizárási okot. Véleményem szerint tehát újra kell gondolnunk a többvádlottas ügyekben az előkészítő ülés szerepét és lehetőségeit. X.

A jelenlegi jogszabályi környezetben feltehető tehát a kérdés, hogy tisztességes-e az az eljárás, ahol összefüggő cselekmény esetén az egyik terhelt bűnösségét korábban már megállapító bírónak kell – elfogulatlanul – döntenie egy tagadó terhelt bűnösségét illetően. Az előzőekben kételyeket fogalmaztam meg a tisztességes eljárás kérdéskörében a büntetőeljárás néhány részintézményével kapcsolatban. Ezek a kételyek a védelem kételyei, mivel pedig a védő kötelezően elfogult és egyoldalú, elképzelhető, hogy az általam vázolt megközelítés is egyoldalú és elfogult volt, melynek védelmében azonban álljon itt a következő idézet: „A történelmi és a társadalmi gyakorlat bizonyítják, hogy az igazság elérésének az az eljárás az alkalmas eszköze, amelyben a terhelt szabadon védekezhet, amelyben védő támogathatja őket. Nem hihető ugyan, hogy a védelem joga oly csodaír, amely megóv a visszaélésektől, a tévedésektől, az ártatlanok elítélésétől, de mégis, valamely biztosítékot nyújt erre, és reményt kelt. Soha nem a védőtől kell félteni a büntetőeljárást. A védő közreműködése sokkal inkább elősegíti, mint gátolja a jogszerű eljárást, az igazságos ítéletet.” Király Tibor hatvan évvel ezelőtti szavainak máig irányadónak kell lenniük a védői munka megítélése kapcsán és ennek folyományaképpen a büntetőeljárási törvény szabályainak megalkotásánál is.  (A Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán 2022. március 24-én megtartott konferencián elhangzott előadás szerkesztett változata.)

Jog és gyakorlat

A jog uralma, avagy az uralom joga

A tisztességes eljárás elvének érvényesülése a bíróság előtti polgári eljárásokban Tanulmányomban kizárólag a perjogban megnyilvánuló eljárási alapjogvédelmet (eljárási igazságosság) részlete zem, és – terjedelmi okok miatt – nem esik bővebben szó sem az anyagi alapjogvédelemről, sem a hatóság előtti jogérvényesítésről (a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata), amik így együttesen a manapság olyan sokszor emlegetett jogállamisági kritériumrendszer alappilléreit alkotják, és az állami önkény keretek közé szorítását célozzák az egyén szabadságjogai védelme érdekében. Az alapelveknek az Alaptörvénybe és az eljárás jogi kódexekbe foglalásával a magyar jogforrásrendszer részévé váltak, így közvetlenül is lehetnek alanyi jog érvényesítésének tárgyai, de közvetetten is bármelyik jogvitában hivatkozni lehet rájuk. Ha objektív igazságot tartalmazó ítélet feltétlen szolgáltatását nem is biztosítja a magyar állam, az ítéletig vezető polgári peres eljárás szabályai tisztességes voltát elvileg igen. A polgári perekben az igazságszolgáltatás nem garantált, a jogszolgálta tás kritériumrendszere azonban jól körül van bástyázva. Ez azonban nagyon kevésnek bizonyult a jogkereső állampolgárok elégedettségének szempontjából, vizsgálni szükséges a jogkereső állampolgárok véleményét és a konkrét – főként az anonimizált bírósági ítéletekből származó - összefüggéseket is. Dr. Király Lilla PhD ügyvéd, habilitált egyetemi docens, a Károlyi Gáspár Református Egyetem ÁJK polgári eljárásjogi tanszékének oktatója

Bevezető

A tisztánlátás érdekében elengedhetetlenül vizsgálni kell a következőket: 1) a tisztességes eljárás történeti előzményeit, a nemzetközi és a hazai jogszabályok ismertetésével; 2) a tisztességes eljárás elvének kapcsolatát az igazságszolgáltatással, 3) a tisztességes eljárás alkotmányjogi védelmét (független és pártatlan bíróság, a tisztességes eljáráshoz és a tisztességes tárgyaláshoz való jog; a jogvita észszerű időn belüli lezárása) és a valódi alkotmányjogi panaszt; 4) a tisztességes eljárás elvének értelmezését a magánjogi jogvitákban, ezen alapjog érvényesülését a „békeidőben” és a pandémia idején; 5) a tisztességes eljárás érvényesülését biztosító európai fórumokat és ítélkezésük hatását a magyar jogalkalmazásra (az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata; az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlata). A kutatás fókuszában a polgári egyedi ügyekben folytatott igazságszolgáltatási/ jogszolgáltatási tevékenységet szükséges vizsgálat tárgyává tenni. Ez az általános és különös pertípusok, továbbá a bírósági végrehajtás útján történő kikényszeríthetőség körében az alábbi elemeket tartalmazza:

• a törvényekben szabályozott alapjogok a bíróság előtt érvényesíthetőségét (pl. egyesülésről, gyülekezésről, adatvédelemről, lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény, Ptk.-ban foglalt személyiségi jogok védelme stb.); • amennyiben a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára kerül sor, a védendő alapjog a tisztességes eljárás követelménye; • ha az elsőfokú eljárásban és azt követően - a rendes és rendkívüli jogorvoslati lehetőségek, különösen az alkotmányjogi panasz útján - jogorvoslattal él a fél (pl. a felek meghallgatásához való joga; senki sem lehet saját ügyének bírája; jogorvoslati lehetőségekről történő felvilágosítás; a döntés indokolásának kötelezettsége; a díjakról, költségekről és hasonló eljárásjogi garanciákról való előzetes tájékoztatás hiánya miatt stb.). A téma kifejtése során vizsgálatom fókuszában az igazságszolgáltatás nem mint önálló hatalmi ág áll, annak közjogi vonatkozásai egy külön tanulmányt igényelnének. Engem sokkal inkább a bíróság és a felek viszonya érdekel, ezért lehetséges együttműködésük sarokpontjait vizsgálom a jogérvényesítési mechanizmus keretében. Ennek a jogérvényesítési mechanizmusnak az állami önkény keretek közé szorítása a

célja az egyén szabadságjogai védelme érdekében az alábbi eszközökkel: 1) A jogalkotónak biztosítani kell a bírósághoz fordulás lehetőségét/jogát. Ez emberi jogok szintjén garantálja a kellő (due), a tisztességes (fair) és a méltányos (equitable) eljárást. 2) Az állami jogvédelemnek ki kell egyenlítenie a perbeli felek – szociális és társadalmi – egyenlőtlen pozícióját. 3) A bíróságoknak átláthatóan és kiszámíthatóan kell működnie, csak ez lehet a hitelesség és a társadalmi elfogadottság garanciája. Ügyvédek Lapja 2022 | 3

Jog és gyakorlat

4) A fair eljárás korrekt, méltányos és a törvény előtti egyenlőséget garantáló eljárásnak kell lennie. 5) A bírónak a rá szignált ügyet anyagi és az eljárásjogi tisztesség szabályai alapján kell elbírálnia. Az igazságos döntésnek a jogszabályoknak megfelelő, de méltányosnak is kell lennie; perbeli cselekményeknek pedig a jogszabályoknak megfelelőnek, egyúttal hatékonynak is. Az eljárási és az anyagi jogi igazságosság, mint a polgári perjogban megnyilvánuló eljárási és anyagi jogi alapjogvédelem

Két fő kérdésre kell hát keresnünk a választ: 1) Milyen jelentősége van a tisztességes eljárás (eljárási igazságosság) alapelvének a magánjogi jogviták elbírálásában? Erre gyakorlatilag az igazság(ot) szolgáltatás mint társadalmi elvárás eszméjének a vizsgálata adhatja meg a választ: Vajon a jogbiztonság (kiszámíthatóság, megbízhatóság, átláthatóság) elvének megfelelő a magyar szabályozás? Az ügy bíró általi pártatlan elbírálása garantált? A jogalkalmazó a felek önrendelkezési jogát milyen mértékben veszi figyelembe? A jogalkotó biztosítja-e a felek közötti fegyverzet egyenlőséget? Mit jelent a jogszabályok megfelelő értelmezésén alapuló helyes ítélet meghozatala (anyagi igazságosság)? 2) Milyen irányba fejlődik a bíróság klasszikus konfliktust rendező-feloldó szerepe a XXI. században? A polgári per célja sokáig az anyagi igazság kiderítése volt, lényegében az 1911. évi Polgári Perrendtartásunktól egészen 2000. január 1. napjáig. Ezt követően a jogalkotói

elvárás csak az alaki igazság biztosítása: a bíróság feladata „csak” az, hogy „a feleknek a jogviták elbírálásához, a perek tisztességes lefolytatásához és észszerű időn belül történő befejezéséhez való jogát érvényesítse”. Ennek tükrében: Milyen a szolgáltató szellemű igazságszolgáltatás/ jogszolgáltatás? Mit jelent az ítéleti bizonyosság (döntésre érettség) a bírónak? A bírócentrikus eljárások (felek helyett eldönteni a jogvitát) megfelelnek-e a XXI. század elvárásainak? A bíró meggyőzése mellett hogyan tudnak a felek együttműködni az eljárásban? Egyedi ügyekben hogyan érvényesülnek az alapjogokban megtestesülő alapvető társadalmi elvárások a bírói jogalkalmazással szemben? Mit várnak a felek a bírótól, mi a társadalmi elvárás a döntéshozatal során: az igazság kiderítése? Vajon az igazság kiderítése nélkül feloldhatóak-e véglegesen a jogi konfliktusok? Az igazság kiderítése feloldja-e a jogi konfliktusokat? A probléma lényege az, hogy a XXI. században ellentétbe került egymással az anyagi igazságot kereső eljárás és a konkrét perbeli jogérvényesítést előtérbe helyező fair és gyors eljárás. Az egyenlőség, az egyenlő jogosultság, az egyenlő hozzáférhetőség, az egyenlő igénytámasztás követelménye az egyenlő bánásmódot és az igazmondást jelenti a jogkereső állampolgár szemszögéből. Perjogi értelemben azonban a jogérvényesítést azt jelenti, hogy a nyertes fél érvei az ellenérdekű fél érveinél erősebben tudják befolyásolni a döntéshozó szubjektumát: azaz nem az nyer, akinek igaza van, hanem annak van igaza, aki nyerni tud. Az Alkotmánybíróság a processzuális igazság javára döntött a 9/1992. (I. 30.) AB 1. ábra

Ügyvédek Lapja 2022 | 3

határozatában, „az Alkotmány az anyagi igazság elérését alanyi jogként nem biztosítja.” A jogkereső állampolgárnak tehát marad a törvény előtti egyenlőség (jogbiztonság). A bírói jogerős döntést igazságként kell elfogadni („res iudicata pro veritates accipitur” – „az ítélt dolgot igazságként kell elfogadni”). Az anyagi igazságosság és a jogbiztonság követelményét tehát a jogerő intézménye hozza összhangba egymással. A jogkereső állampolgárnak bíznia kell a jogszolgáltatás igazságosságában, hogy továbbra is a bírósághoz forduljon, azaz alperesként helyzetét nem láthatja kedvezőtlenebbnek, mint felperesként, a bíróság esetleges segédkezését élvezve. Ez szükséges ahhoz, hogy az igazságszolgáltatás szervezetrendszere fennmaradjon és ne kelljen egyre több településen bezárt bírósági épületekkel szembesülnünk. A Bíróságok bizalmi indexe azonban sajnos folyamatosan romlik: pl. 1990-es évek közepén még 80-90% volt az elégedettség, 2008-ban már csak 67% ,2013ban ez tovább csökkent 60%-ra, majd 2015ben 50%-ra csökkent az elégedettség. A bíróságok függetlenségének (és ez csak egyik eleme a tisztességes eljárásnak!) mérésére két nemzetközi forrás áll a rendelkezésünkre: • Perceived independence of the justice system (EU): forrás: https://ec.europa. eu/eurostat/databrowser/view/ sdg_16_40/default/table - EUROSTAT: Az igazságszolgáltatási rendszer vélt függetlensége (forrás: DG COMM) A mutató célja annak feltárása, hogy a válaszadók hogyan vélekednek az igazságszolgáltatás függetlenségéről az EU-tagállamokban, 2. ábra

Jog és gyakorlat

különös tekintettel a bíróságok és bírák függetlenségére egy adott országban. Az igazságszolgáltatási rendszer vélt függetlenségére vonatkozó adatok az Európai Bizottság Jogérvényesülési és Fogyasztóügyi Főigazgatósága megbízásából 2016ban kezdődő éves Eurobarométerfelmérésekből származnak. Utolsó frissítés: 2021.08.23. - Magyarország (41%) – az EU-n belüli 27 tagállam tekintetében (lásd 1. sz. ábra) – a 2021. éves felmérés alapján messze elmarad pl. Németországtól (80%), Ausztriától (84%), Finnországtól (83%), de megelőzi Bulgáriát (31%), Horvátországot (17%), Lengyelországot (30%) és Szlovákiát (28%) is. • World Bank - World Economic Forum (WEF) - Global Competitiveness Index - Judicial Independence komponense: forrás: https://govdata360.worldbank. org/indicators/h5ebaeb47?country=HUN&indicator=669&viz=line_ chart&years=2007,2017 - A Világbank által készített Bírói Függetlenség (WEF) Index 20072017 közötti időintervallumban, 151 országot értékelt. - A Világbank felmérése alapján Magyarország a 3.16 pontjával az alsó harmadban található, az átlag (3.80) alatt: pl. Albánia (2.60) és Bulgária (3), Horvátország (2.89) nálunk rosszabbul teljesít, de pl. Lengyelország (3.22), Grúzia (3.57), Görögország (3.82), Elefántcsontpart (3.57), Algéria (3.51), Pakisztán (3.63), Banglades (3.33) nálunk valamivel jobban. Az élmezőnyben pl. Svájc (6.48), Egyesült Királyság (6.35), Németország (5.52), USA (5.51), Chile (4.86) és Kína (4.49) található. (lásd 2. számú ábra) Magyarországon egy olyan ügyfél elégedettségi kérdőívet találtam, ami az Országos Bírósági Hivatal E-PER Helpdesk tevékenységével kapcsolatban kér visszajelzést az ügyfelektől (forrás: https://birosag.hu/for m/ug yfel-elegedettsegi-kerdoiv, de sajnos a kiértékelt adatokról semmilyen statisztika nem áll rendelkezésemre.

Milyen legyen a jó igazságszolgáltatás az állampolgárok szemszögéből?

Az igazságszolgáltatás fennállását/működését/hatékonyságát álláspontom szerint négy fő forrás alapján vizsgálhatjuk: 1) azok a források, amelyek az igazságszolgáltatással szemben jogfilozófiai, társadalomfilozófiai, emberi jogi, alkotmányjogi követelményeket fogalmaznak meg (ilyenek pl. a szakmai tanulmánykötetek); 2) az elvárásokat, amelyeket a törvényhozók támasztanak – rendszerint alapelvek formájában – a bíróságok működésével és az eljárási szabályok alkalmazásával kapcsolatban (ilyenek a hatályos jogszabályok). 3) jogkereső állampolgárok véleménye: a. Egyfelől az igazságosság, a pártatlanság, a méltányosság, az arányosság eszményének érvényesülése szempontjából; b. másrészről a hatékonyság, a koncentráltság és az időszerűség gyakorlati követelménye szempontjából; 4) az anonimizált bírósági ítéletek elemzéséből származó adatok. Az első kettővel rendkívül jól állunk, a második kettővel azonban rendkívül rosszul. A jogkereső állampolgárok véleménye nagyon fontos lenne a jó igazságszolgáltatás jelentéstartalmához (pártatlanság, időszerűség, költségtakarékosság, hatékonyság, jogbiztonság stb.). Az alábbi kérdéseket javasolnám példaképpen egy átfogó közvéleménykutatás céljából: 1) A polgári perrendtartás alapelvei men�nyiben érvényesültek az eljárási részletszabályokban, valamint, hogy milyen mértékben tudtak azon keresztül átszűrődni a bírósági gyakorlatba (pl. semlegesség, esélyegyenlőség, időszerűség)? 2) Befolyásolja-e a pernyerési esélyeket, ha a) a felperes természetes személy vagy jogi személy, b) az alperes központi, regionális vagy egyéb szakigazgatási szerv? 3) Vannak-e lényeges különbségek a jogérvényesítésben a polgári perek egyes ügytípusai között? 4) Vannak-e lényeges különbségek a jogérvényesítésben a polgári perekben eljáró fővárosi és a vidéki bíróságok között? 5) Vannak-e az egyes bíróságokon különbségek a hatályon kívül helyezési gyakorlatban?

6) Az egyes ügytípusokra vetítve milyen arányban jár el az ügyfél személyesen vagy jogi képviselője útján? Ennek mi az oka? 7) Jobbak-e a pernyerési esélyei azoknak a feleknek, akik jogi képviselővel jártak el? 8) Van-e összefüggés a perek tartama és a jogi képviselő igénybevétele között? 9) Az egyes ügytípusokra és bíróságokra vetítve milyen arányban rendelnek ki igazságügyi szakértőt, és milyen arányban szükséges több szakértő kirendelése? A polgári eljárásjogi kérdésekre adott válaszok összegyűjtésén kívül nagyon fontos lenne az egyéb tényezők vizsgálata is: a demográfiai tényezők, az életkörülmények, az oktatás és az iskolázottság, a munkaerőpiaci viszonyok és az adott település mikrogazdasági állapota is hatást gyakorolhat a perek számára és összetételére, pl. a gazdasági fejlettség vagy elmaradottság eltérő mértékben hat a különböző pertípusokra: a fejlett gazdaság szükségképpen generálja az üzleti élethez kapcsolódó jogi konfliktusokat (polgári, társasági és közigazgatási jog: engedélyezési eljárások) míg az alulfejlett gazdaság, a munkanélküliség elsősorban a szociális hiányhelyzettel kapcsolatos perek számát fokozza, különösen a munkajog, a társadalombiztosítási jog, a szociális jog, illetve a családjog egyes területein. Az iskolázottság – ezen belül is a főiskolai/egyetemi végzettség –a jogi konfliktusok megoldásának differenciáltabb módszereihez vezet (pl. ADR eljárások) ezért a perek számának csökkenése irányába hat. Az anonimizált bírósági ítéletek elemzéséből származó adatok elsősorban az anyagi jogi igazság és a méltányosság érvényesülése szempontjából jelentenének egy objektív visszajelzést a jogalkotónak és a jogalkalmazóknak. (2021. decemberében jelent meg dr. Tóth J. Zoltán professzor szerkesztésében a Tisztességes eljáráshoz való jog című tanulmánykötet, a Wolters Kluwer Kiadó gondozásában. Ebben található szerzőnknek A tisztességes eljárás elvének érvényesülése a bíróság előtti polgári eljárásokban Magyarországon című, hetvenhét oldalas tanulmánya, az Ügyvédek Lapja által kért jelen szerkesztett cikk alapja.)  Ügyvédek Lapja 2022 | 3

Jog és gyakorlat

A tisztességes eljáráshoz való jog a digitális korban Az információs technológia (a továbbiakban: IT) XXI. században felgyorsult és jelenleg is töretlen fejlődése egyre inkább átalakítja, meghatározza a társadalmi, gazdasági szokásokat, a mindennapokat.1 Kis túlzással, de ez a folyamat szinte már ott tart, hogy ami nem érhető vagy intézhető el egy számítógép, de még inkább egy okostele fon segítségével, az perifériára szorul, lassan, de biztosan eltűnik. Ezekkel a változásokkal, az IT-nek a jogászi hivatásrendekre, a bíróságok működésére gyakorolt hatásával a jogász szakmának is szembe kell néznie. A jogá szokra váró számos kihívás közül talán a legfontosabb, hogy az igazságszolgáltatásnak alkalmassá kell válnia a felgyorsult élethelyzetek kezelésére, miközben meg kell őriznie működésének jellegadó sajátosságait, az igazság szolgáltatás alapelveit. Ez utóbbiak közül kiemelkedik – gyakorlati jelentősége és összetettsége miatt is – a tisz tességes eljáráshoz való jog, amelynek tartalmát és kereteit a regionális és nemzeti bíróságok évtizedek óta alakítják. E rövid áttekintésben arra teszünk kísérletet, hogy vázlatosan bemutassuk, az IT alkalmazása és ezáltal a bíróságok hatékonyságának növelése miként egyeztethető össze a tisztességes eljáráshoz való jog ma ismert és általánosan elfogadott tartalmával. Ennek érdekében az első pontban azokat az IT-megoldásokat mutatjuk be, amelyeket egyes országok bírósági rendszereiben már most alkalmaznak. A második pontban a tisztességes eljáráshoz való jognak az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) és a magyar Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) joggyakorlatában kifejtett legfontosabb pilléreit vázoljuk fel. A harmadik pontban összevetjük az IT-megoldások alkalmazása során felmerült kérdéseket a tisztességes eljáráshoz való joggal, végül az összeg zésben a témához kapcsolódó viták folytatásához igyekszünk pár tézist megfogalmazni. Dr. Osztovits András egyetemi tanár, Károli Gáspár Református Egyetem

1.1. Digitális bíróságok

1. Digitális bíróságok, online bíróságok, internetbíróságok

A jogirodalomban található terminológiai sokszínűség jól mutatja az igazságszolgáltatás területén bekövetkezett fejlesztések irányát: a papíralapú ügykezelést folyamatosan kiszorítja az adatalapú döntés. Ügyvédek Lapja 2022 | 3

A 2010-es években indultak el világszerte azok a fejlesztések, amelyek lehetővé tették, hogy az ügyfelek és jogi képviselőik ne csak a bíróság épületében, kezelő irodáiban nyújthassák be beadványaikat, illetve tekinthessenek be a peranyagba, hanem távolról, online módon is megtehessék mindezt. Ezen fejlesztések egyik jellemzője, hogy az ügyintézés papíralapú maradt, lényegében az iratok postai úton való kézbesítését váltotta ki az ügyfél és a bíróság közötti közvetlen elektronikus kézbesítés. A digitalizációhoz tartozik a zárt láncú kép és hang egyidejű továbbítására alkalmas hálózatok kiépítése, amely a fizikai jelenlét hiányára ad hatékony megoldást. Ez a két fejlesztés jelentékenyen javította a bíróságok és a felek közötti kommunikációt, hatékonyabbá tette a kapcsolattartást és lerövidítette a pertartamot. Érdemes megjegyezni, hogy Magyarországon a 2018ban az Országos Bírósági Hivatal által indított, Digitális Bíróságok elnevezésű program az Európai Unió tagállamai közül kiemelt helyre emelte a magyar bíróságokat ezen fejlesztéseknek köszönhetően.2

1.2. Online bíróságok

Az IT-nak az igazságszolgáltatásra gyakorolt hatása második hullámának az online bíróságok tekinthetők. Ezek olyan platformok, amelyek elsősorban a magánjogi jogviták rendezéséhez nyújtanak átfogó segítséget. Mintaként a globális online szolgáltató cégek (pl. E-bay, Alibaba stb.) által a saját felületükön létrehozott alternatív vitarendezési platformok szolgáltak. Ezek a vállalatok hamar felismerték, hogy honlapjuk látogatottságát, az általuk nyújtott szolgáltatások igénybevételének számát növeli, ha az ott létrejött szerződésekkel kapcsolatos jogviták rendezésére gyors és hatékony megoldást kínálnak.3 Ennek kidolgozásában segítette őket az is, hogy az adott szerződéssel kapcsolatban minden adat rendelkezésre állt, visszakereshető volt az adott platformon: mikor, milyen tartalommal, kik között jött létre a szerződés, így a feleknek nem kell a bizonyítékok összegyűjtésével időt tölteniük. Az E-bay fejlesztésének egyik tanulsága volt annak megtapasztalása, hogy amikor az első verziót évekkel később egyszerűsítették annak érdekében, hogy a

Jog és gyakorlat

feleknek minél kevesebb adatot kelljen megjelölniük és kérdést megválaszolniuk az eljárás megindítása érdekében, az igényérvényesítések száma ugrásszerűen megnőtt. Ez is azt támasztotta alá, hogy minél egyszerűbb módon igénybe vehető egy jogérvényesítés, az annál több fél számára válik vonzóvá és elérhetővé.4 Az online bíróságok legismertebb szellemi atyja Richard Susskind, aki 2019-ben monográfiát jelentetett meg Az online bíróságok és az igazságszolgáltatás jövője5 címmel. Az online bíróságok víziójának végrehajtása már több országban megkezdődött, amelyek jó kiindulópontjai lehetnek a további fejlesztéseknek. Angliában és Walesben a HM Courts & Tribunals Service (Őfelsége Bírósági Hivatala) 2015-ben készült el azzal a jelentéssel, amelyben arra tesznek javaslatot, hogy létre kell hozni egy internetalapú bírósági szolgáltatást, Őfelsége Online Bírósága elnevezéssel. A javaslat szerint ez a háromszintű bírósági szolgáltatás a kis perértékű jogviták eldöntését oldaná meg. Az első szint abban segítené a felhasználókat, hogy a problémájukat meg tudják határozni, megértsék a jogaikat és a kötelezettségeiket, és azt, hogy milyen jogi lehetőségek közül választhatnak. A második szint az online segítségnyújtás, ahol ügyintézők (nem bírók) segítenek a feleknek a gyors megoldásban. A harmadik szint, amikor a bírók online kérdezhetnek a felektől, és bármikor dönthetnek úgy, hogy az ügyet az eljárás általános szabályai szerint bírósági tárgyalóteremben folytatják. 2016-ban az igazságügyi miniszter ezt a jelentést elfogadta, és egymilliárd angol font összeget biztosított a bírósági reform megvalósítására, amelynek egy része kifejezetten az online bíróságok létrehozását célozta meg.6 Az Amerikai Egyesült Államokban a michigani egyetem kutatói dolgozták ki a Matterhorn elnevezésű online szolgáltatást, amit először 2017-ben egy michigani kerületi bíróságon indítottak el, és jelenleg már több mint 40 bíróságon, 8 különböző államban működik. A rendszert eredetileg úgy tervezték, hogy a bíróságok és az állampolgárok hatékonyabban tudjanak kommunikálni egymással. Ez a szolgáltatás okostelefonon keresztül napi 24 órában elérhető, és elsősorban kis perértékű ügyek, családjogi jogviták ügyintézésére alkalmas. A felek a bíróság döntését ezen a platformon keresztül kapják meg. Egy másik on-

line bíróság 2018-ban Utah-ban indult el a tizenegyezer dollárt meg nem haladó értékű jogvitákra. Ezen a platformon keresztül a felek megkísérelhetik egyezség létrehozását a bíróság közrehatása nélkül, vagy olyan ügyintéző segítségével, aki az alapvető jogi kérdéseiket megválaszolja, és közvetít az egyezség létrehozása érdekében. Az ügyintéző feladata még, hogy sikertelen egyezségi kísérletet követően segítsen a szükséges dokumentumok benyújtásában. Az ügyintéző a felek erre irányuló kérelme esetén meghallgatás nélkül, a benyújtott dokumentumok alapján is dönthet, vagy az ügyet bíró elé utalja, aki elrendelheti a felek meghallgatását.7

1.3. Internetbíróságok

Az IT igazságszolgáltatásra gyakorolt hatásának harmadik hulláma a mesterséges intelligencia (a továbbiakban: MI) megjelenése a bíróságok működésében. Túlzás nélkül állítható, hogy az MI az egész emberiség számára az egyik legnagyobb lehetőség és egyben a legnagyobb veszélyforrás is. Már most könyvtárnyi irodalma van annak, hogy önmagában az MI miként alakítja át a ma ismert társadalmi berendezkedéseket, formálhatja át az egész világrendet, akár már a közeljövőben is.9 Nem árt ezért az óvatosság, amikor az igazságszolgáltatás területén gondolkodunk ennek a technológiának a bevezeté-

Az online bíróságok a magánjogi jogviták hatékony rendezését kívánják elősegíteni a bírósági és bíróságon kívüli funkciók egyesítésével. Susskind szerint jelenleg a legismertebb és legfejlettebb online vitarendezési rendszer Kanadában, British Columbiában van Civil Resolution Tribunal (polgári döntőbíróság) elnevezéssel. A 2016 közepén indult szolgáltatás ötezer kanadai dollárt meg nem haladó vagyonjogi jogviták eldöntése kérhető, 2019-től már közlekedési balesetekben okozott, ötvenezer kanadai dollárt el nem érő kárigényekre is igénybe vehető. Négy részből áll a szolgáltatás. Az elsőben segítenek a felhasználóknak megérteni a jogi helyzetüket, a következőben egy informális egyezséget igyekeznek létrehozni a felek között. Ha ez sikertelen, egy ügyintéző lép be a harmadik részben, és megkísérli a feleket egyezségre juttatni. Végül, ha ez sem vezet eredményre, a polgári döntőbíróság tagja (aki nem minősül bírónak) határozatot hoz.8 Az online bíróságok tehát nem kizárólag és nem elsősorban döntési funkciót látnak el, hanem a magánjogi jogviták hatékony rendezését kívánják elősegíteni a bírósági és bíróságon kívüli funkciók egyesítésével. Fontos felismerés, hogy a jogérvényesítés csak úgy tud hatékony lenni, ha a felek az ahhoz szükséges információkat, jogi ismereteket, a lehetőségek leírását egyhelyről kaphatják meg, ahol egyúttal lehetőségük van egymással is egyeztetve egyezséget kötni, vagy annak sikertelensége esetén a bíróság döntését kérni.

sével, ugyanakkor a kísértés mégis nagy arra, hogy az MI jó oldalát felhasználva, a bíróságok működését nagyságrendileg hatékonyabbá és kiszámíthatóbbá tegyük.10 Az MI technológia egyik jellemzője, hogy jóval több adatot és sokkal gyorsabban tud feldolgozni az embernél, nélkülözve az emberi fáradságot, érzelmeket. Ezáltal objektívabb döntés várható az MI-től, mint az embertől, ami a bíróságokkal szemben is alapvető elvárás. A döntés joga ugyanakkor felelősséget is jelent, így az MI és az igazságszolgáltatás egymáshoz való kapcsolatának legfontosabb elméleti előkérdése úgy összegezhető, hogy kiben bízunk meg inkább: a tévedésekkel terhelt emberben, vagy az ilyen hibáktól mentes, automatikus gépi döntéshozatalban. A válaszadást nehezíti a jogviták eltérő súlya és jellege, de éppen a nagy online szolgáltatók által üzemeltetett alternatív vitarendezési platformok népszerűsége mutatja, hogy a hétköznapi, tömegesen előforduló kisértékű vagyoni követelések MI-n alapuló rendezése az emberi közreműködésen alapuló döntéshozatalhoz képest nagyságrendileg hatékonyabb. Az MI fejlesztések egyik közös jellemzője azok költségessége. Éppen ezért jelenleg a legtöbb fejlesztés nem az igazságügyben, hanem a profitorientált területeken (egészségügy, gyógyszerkutatások, hadügy) zajlik. A fejlesztések egyik gátja az eltérő Ügyvédek Lapja 2022 | 3

Jog és gyakorlat

nyelvek használata, egy angol szöveget felismerő, azt olvasni tudó MI magyar szöveget nem tud kezelni. Az MI-fejlesztésekhez hatalmas adatmennyiségre is szükség van, csak akkor tud hatékonyan működni.11 MI-alapú bíróságok Kínában Az első, kizárólag online módon működő és elérhető bíróságot 2017-ben az ország e-kereskedelmi központjában, Hangcsouban, a másik kettőt pedig 2018-ban Pekingben és Kuangcsouban hozták létre. E három bíróság együtt 2019 végére 1,2 millió jogvitát fejezett be. A Hangcsoui Internetbíróság az internettel lazán összefüggő, Hangcsou város elsőfokú bíróságainak hatáskörébe tartozó ügyek közül hat ügytípus elbírálására kapott felhatalmazást: internetes vásárlások, szolgáltatások, fogyasztási kölcsönök és egyéb szerződéses jogviták; internetes szerzői jogok tulajdonjogával és megsértésével kapcsolatos jogviták; online személyiségi jogsértésekkel kapcsolatos jogviták; az online vásárlásból eredő termékfelelősségi jogviták; domainnévvel kapcsolatos jogviták; az internethez kapcsolódó szabályozásokra vonatkozó közigazgatási jogviták.12 Az internetbíróságok tervezése és tesztelése során kiemelt figyelmet fordítottak arra is, hogy beépítsék az internetes technológiákat a hagyományos bírósági eljárásokba. A Hangcsoui Internetbíróságnál a platformtechnológiát használták az online peres eljárás, az online közvetítés, az elektronikus bizonyítéktárolás, az online dokumentumszolgáltatás, az online végrehajtás és az online ítélet közzétételéhez használt portálok kialakításánál. Újdonság volt a streamingtechnológia bevezetése, amely a tárgyalás (meghallgatás) vizualizálásával csökkenti a fizikai és érzelmi távolságot az igazságszolgáltatás és a felek között. Végül meg kell említeni az internetbíróságok fejlesztései közül a mesterséges intelligencia és a robottechnológiák alkalmazását az automatikus döntéshozatal megkönnyítése érdekében. A robottechnológiák közül a robotizált folyamatautomatizálást használják, virtuális bírónak nevezve őket, akik megszakítás nélkül, napi 24 órában, a hét minden napján dolgoznak, ötször hatékonyabban, mint kézivezérlés esetén. Ezek a folyamatrobotok nemcsak az emberi döntéshozatali folyamatokat, hanem az egyes bírák egyedi írásmódját is képesek utánozni. Ügyvédek Lapja 2022 | 3

Az első évek tapasztalatai alapján is jól érzékelhető, hogy az online platformok legújabb generációja, az internetbíróságok átalakítják a jogászok hagyományos szerepét. A bírák az eljárások proaktívabb szereplőivé válnak, és olyan kombinált funkciókat látnak el, mint a konfliktuselemzés, megelőzés és rendezés. A bírák ennek megfelelően inkább ellenőrzik az eljárási cselekményeket, mintsem döntéshozóként járnak el. A felek pedig egyre inkább a megoldási lehetőségek szolgáltatási központjaként, és egyre kevésbé az ítélet meghozataláért fordulnak a bíróságokhoz. A technológiai fejlesztések megelőzték a kínai bírák oktatását, így egyre több képzés indult számukra, hogy megfelelően tudják értelmezni az online adatokat, használni a mesterséges intelligencián alapuló programokat, fejlesszék a digitális írástudásukat. A bírák mellett az ügyvédek is tapasztalják, hogy az új technológiák alkalmazása kihívás elé állítja hivatásukat: mivel egyre több automatizált rendszer képes jogász szakember közreműködése nélkül a konkrét jogvita megoldására vagy egyezségi javaslatok kidolgozására, az ügyvédek szolgáltatásai, szaktudása egyre kevésbé nélkülözhetetlen a felek számára. A kínai internetbíróságok egyértelmű sikere mellett számos megoldásra váró kérdés is van, így például hiányzik még az online platformok egységes adatvédelmi szabályozása, és nyitott kérdés az is, hogy a költségigényes fejlesztésekben milyen mértékben vegyen részt a magánszektor. Az mindenesetre jól látszik, hogy amíg Európában ezeken a szabályozási kérdéseken még csak gondolkodnak, addig Kínában az online platformokon alapuló, asztali és mobil eszközökről bármikor elérhető, jogi szaktudást nélkülöző, gyors és hatékony internetbíróságok már megvalósultak, új dimenzióba helyezve ezzel a kínai igazságszolgáltatással kapcsolatos as�szociációkat. 1.4. MI-fejlesztések az USA-ban

Az USA bíróságain jelenleg több mint hatvan automatizált rendszert használnak, amelyek közül a legismertebb a COMPAS (Correctional Offender Management Profiling for Alternative Sanctions) szoftver, amit az USA-ban négy államban (New York, Wisconsin, Kalifornia, Florida) használnak. Ezt a Northpoint (jelenle-

gi nevén: Equivant) magántulajdonú cég fejlesztette ki és működteti, az állami szervek (rendőrség, ügyészség, bíróság) előfizetési díjért használják. A program a bűncselekményekkel kapcsolatos nyilvános adatokkal dolgozik, amelyeket a konkrét vádlott 137 kérdésből álló kérdőívre adott válaszaival együtt feldolgozva ad arra vonatkozó becslést, hogy milyen valószínűséggel várható a bűnismétlés veszélye. Ezt a programot használják a nyomozati szakaszban a kényszerintézkedésről való döntésnél (előzetes letartóztatás vagy óvadék ellenében szabadlábon védekezhet a vádlott), a büntetés mértékének magállapításánál és a feltételes szabadságra bocsátásnál való döntésnél egyaránt. A COMPAS becslésének eredménye az eljáró hatóságra, bíróságra nem kötelező, de a tapasztalatok szerint, amikor igénybe veszik, ott szinte mindig azon alapuló, annak megfelelő döntés születik.13 A program lelkes fogadtatását követően egyre több kritika jelent meg a COMPAS-szal szemben. Ezek közül a leggyakoribb a „fekete doboznak” elnevezett probléma: a fejlesztő cég üzleti titokként kezeli a software pontos leírását, így a büntetőeljárás szereplői lényegében nem tudják ellenőrizni annak működését. A program éppen a szubjektivitás, az emberi tévedhetőség kizárása érdekében jött létre, most mégis az ezeket felváltó, automatizált döntés került a viták kereszttüzébe. Eddig legrészletesebben a wisconsini legfelsőbb bíróság foglalkozott ezekkel a kérdésekkel, a State v. Loomis ügyben 2016-ban meghozott ítéletében (a szövetségi legfelsőbb bíróságnak még nincs ilyen határozata). Az ügy tényállása nem volt rendkívüli: Eric Loomist öt bűncselekménnyel vádolták meg egy autós üldözéssel kapcsolatban, amikből kettőben elismerte bűnösségét, és vádalkut kötött. Az elsőfokú bíróság a büntetés mértékének megállapításához igénybe vette a COMPAS elemzését, amely azt mutatta ki, hogy a vádlott esetében a bűnismétlés veszélye nagyon magas, a társadalomra nagy kockázatot jelent. A bíróság ezért a két bűncselekmény tekintetében a maximális, hatéves szabadságvesztés büntetést szabta ki. Loomis a wisconsini legfelsőbb bírósághoz fellebbezett a döntés ellen, többek között arra hivatkozva, hogy sérült a tisztességes eljáráshoz való joga, mivel

Jog és gyakorlat

nem ismerhette meg a software működését, és így nem ellenőrizhette az eredmény pontosságát. Ez utóbbi – véleménye szerint – azért is aggályos, mert a COMPAS csoportadatokkal dolgozik, így a büntetés kiszabása nem egyediesített. A legfelsőbb bíróság nem találta alaposnak a fellebbezést, de kimondta, hogy a COMPAS által végzett elemzés a büntetés mértékének kiszabásánál csak egy a lehetséges szempontok közül, és az nem válhat kizárólagossá. A software működésének megismerhetőségével kapcsolatos érveléseket ugyanakkor nem válaszolta meg. Az USA-ban azóta egyre nő a nyomás a bíróságokon a „fekete doboz” feltárása iránt.14 2. A tisztességes eljáráshoz való jog részjogosítványai

A tisztességes eljáráshoz való jog rendszerszintű bemutatása meghaladja ennek a fejezetnek a kereteit. Már maga a fogalom és annak tartalma is vitás a jogirodalomban. Kiinduló pontként mi most az Alkotmánybíróság 6/1998. (III. 11.) AB határozatában foglalt meghatározást használjuk, amely szerint: „A tisztességes eljárás (fair trial) követelménye nem egyszerűen egy a bíróságnak és az eljárásnak a tulajdonságai közül, hanem az Alkotmány vonatkozó rendelkezésében foglalt követelményeken túl, a többi garancia teljesedését is átfogja. […] A fair trial olyan minőség, amelyet az eljárás egészének és követelményeinek figyelembevételével lehet csupán megítélni. Ezért egyes részletek hiánya nélkül éppúgy, mint az összes részletszabály betartása dacára lehet az eljárás méltánytalan, vagy igazságtalan, avagy nem tisztességes.” Az Alkotmánybíróság hivatkozott határozata is utal arra, hogy az Alaptörvény XXVIII. cikke és az Emberi Jogok Európai Egyezménye ( a továbbiakban: Egyezmény) 6. cikkében biztosított tisztességes eljáráshoz való jog több részjogosítványt ölel fel. A különböző álláspontok közül mi most Czine Ágnes csoportosítást használjuk, aki szerint a tisztességes eljáráshoz való jog részjogosítványai az alábbiak: a bírósághoz fordulás joga, a törvényes bíróhoz való jog, a független bírósághoz való jog, a pártatlanság követelménye, az igazságos tárgyalás követelménye, a valósághű tényállás fogalma, a nyilvános tárgyalás követelménye, az indokolt bírói

döntéshez való jog és az ésszerű határidőn belüli elbírálás kérdése.15 Az egyes részjogosítványoknak gazdag alkotmánybírósági és EJEB-gyakorlata van, amelyek részletesebb ismertetése nélkül, prima facie kijelenthetjük, hogy az online bíróságok esetében az egyes részjogosítványok sokkal inkább érvényesülnek, mint a fizikai jelenléttel járó hagyományos bírósági eljárásokban. Egyedül a nyilvános

peranyag alapján egyértelműen, kétség nélkül megállapítható. A második, amikor kizárólag (nem szerteágazó) jogkérdésben van vita a felek között. A harmadik esetkör a jogtechnikai jellegű viták, ahol a gyors döntéshozatalnak kiemelt szerepe van, ilyennek minősülnek például egyes társadalombiztosítási jogviták (190. pont). Ezzel szemben minden olyan esetben szükségesnek tartja az EJEB a szóbeli tár-

Az online bíróságok esetében az egyes részjogosítványok sokkal inkább érvényesülnek, mint a hagyományos eljárásokban. Kivéve a nyilvános tárgyalás követelménye. tárgyalás követelménye az, ahol felvetődik, hogy ez a részjogosítvány miként garantálható az online térben. Ahogy azt az Alkotmánybíróság az 58/1995. (IX. 15.) AB határozatában is kiemelte, „a nyilvánosság mindenekelőtt az igazságszolgáltatás működésének ellenőrzését hivatott biztosítani a társadalom részéről. A gyakorlatban ez egyszerre jelenti azt, hogy a peres felek a saját ügyükben részt vehessenek, személyesen megjelenhessenek a tárgyalóteremben és jelenti a szélesebb nyilvánosság, ideértve a sajtónyilvánosságot is.” A tárgyalás nyilvánossága ugyanakkor nem tekinthető korlátozhatatlan alapjognak. Mind az EJEB, mind az Alkotmánybíróság gyakorlatában találhatunk a szóbeli tárgyalás követelménye tekintetében több kivételt is. Az EJEB az Egyezmény 6. cikkével kapcsolatos joggyakorlatában többször vizsgálta a szóbeliség (közvetlenség elvével gyakran egybemosódó) elvét. A Jussila kontra Finnország ügyben 2006. november 23-án meghozott ítéletében16 úgy foglalt állást, hogy a szóbeli tárgyalás tartása a büntetőügyekben nem abszolút kötelezettség, az mellőzhető a büntetőjog „kemény magjához” nem tartozó ügytípusokban, mint például a közigazgatási bírságok, vám- és adóügyekben kiszabható pótdíjak és bírságok esetén. Az EJEB vonatkozó joggyakorlatának összefoglalását adja a Nagykamarának a Ramos Nunes de Carvalho e Sá kontra Portugália ügyben 2018. november 6-án hozott ítélete.17 Az EJEB három kivételt fogalmazott meg a szóbeliség kötelező jellege alól. Az első, amikor a tényállás a

gyalást, amikor arról kell meggyőződni, hogy a tényállást helyesen állapították-e meg az eljárt hatóságok, amikor a körülmények megkövetelik, hogy a bíróság személyesen győződjön meg a fél állápontjáról, valamint ha a bíróság egyes kérdések tisztázásához a személyes meghallgatást szükségesnek tartja (191. pont). Az EJEB abban a kérdésben is állást foglalt, hogy a tárgyalás hiánya az elsőfokú eljárásban perorvoslat útján miként korrigálható. A strasbourgi testület szerint, ha a fellebbviteli bíróság elrendelhet bizonyítást, a bizonyítékok mérlegelését felülbírálhatja, a tényállást megváltoztathatja, akkor a másodfokú eljárásban megtartott tárgyalás orvosolja az elsőfokú tárgyalás hiányát. Ilyen hatáskör nélkül azonban megállapítható az Egyezmény 6. cikkének sérelme (192. pont). Az Alkotmánybíróság a 3021/2018. (I. 26.) AB határozatában a tárgyalás nyilvánosságát mint a tisztességes eljáráshoz való joghoz tartozó garanciális alapelvet úgy értelmezte, hogy az mindenekelőtt a tárgyalóterem nyilvánosságát, a bírósági eljárás és döntés figyelemmel követhetőségét jelenti. Alapvető indoka ennek a testület szerint „nem a közéleti vita általános információs érdeke, hanem az eljárásban érintettek védelme azzal, hogy jogaikról a bíróság a tárgyalás nyilvánosságának a színe előtt döntsön. A tárgyaló terem ugyanis önmagában nem a közügyek vitájának fóruma, hanem a vádról vagy a peres felek jogairól döntő igazságszolgáltatás helyszíne. Az igazságszolgáltatás általános és a perben résztvevők speciális érdekei, jogai Ügyvédek Lapja 2022 | 3

Jog és gyakorlat

mentén a tárgyaló terem sajtónyilvánossága tehát másképp ítélendő meg és a sajtószabadság korlátozása ez esetben szélesebb körben minősülhet indokoltnak, mint a közügyekről jelenkori eseményekről szóló szokásos tudósítások kapcsán.” IT-alkalmazásokkal az online térben megvalósuló tárgyalás közvetítése, rögzítése technikailag problémamentesen megoldható. Elég, ha csak a jelenleg még nem szabályozott streamelésre gondolunk, amelynek köszönhetően több magyar bírósági tárgyalás közvetítése is megjelent az interneten, vagy található meg még most is egyes csatornákon. Ezen technikák segítségével a vonatkozó jogi szabályozás kidolgozása esetén a bíróságok nyilvánossága sokkal szélesebb körben tud megvalósulni. A kérdés sokkal inkább az, hogy a tárgyalásokat minden esetben rögzíteni kell-e, és ha igen, azok kik számára és meddig legyenek visszakereshetők, nézhetők. 3. IT-megoldások alkalmazása és a tisztességes eljáráshoz való jog

Susskind az online platformokon keresztül igénybe vehető alternatív vitarendezési módszerek kapcsán vizsgálta, hogy azok megfelelnek-e az Egyezmény 6. cikke szerinti tisztességes eljáráshoz való jognak. Arra a végkövetkeztetésre jutott, hogyha az ilyen vitarendezést követően igénybe vehető olyan eljárás, ahol az alapelvek maradéktalanul érvényesülnek, akkor az alternatív vitarendezési fórum esetleges hiányosságai nem ütköznek az Egyezménybe. Susskind vetette fel azt is, hogy vajon a nyilvánosság, közvetlenség, szóbeliség elvei megelőzik-e az igazságszolgáltatás többi alapelvét, és kizárnak-e egy olyan változtatást, amely a bírósági tárgyalótermen kívülre, az online térbe helyezné át a vitarendezést. Susskind szerint mérlegelni kell az előnyöket, amiket egy online vitarendezés jelenthet és azok a hátrányokat, amiket az alapelvek eddig ismert tartalmának sérelme okoz. Ugyanő ajánlja azt is megoldásként: az eljáró bíró számára lehetőséget kell biztosítani annak eldöntésére, hogy melyik az a jogvita, ahol nem elégséges az írásbeli előkészítő anyagok, nyilatkozatok alapján határozatot hozni, hanem azt rendes bírósági útra terelve, a hagyományos keretek között kell, ítélettel kell befejezni.18 Ügyvédek Lapja 2022 | 3

4. Összegzés

Az IT megállíthatatlan fejlődése egyre nagyobb mértékben alakítja át a jogviszonyok jellegét és az azokból keletkező jogviták természetét. Az igazságszolgáltatási rendszereknek kettős kihívással kell szembenézniük: egyrészt alkalmassá kell válniuk az online térben létrejövő jogviszonyokból eredő jogviták kezelésére, ahol az egyes bizonyítékok papíralapon már nem, csak adat formájában állnak rendelkezésre. Másrészt meg kell felelniük a bíróságokkal szemben változó társadalmi, gazdasági elvárásoknak is, ami a jelenlegihez képest nagyságrendileg több ügy, nagyságrendileg gyorsabb elintézését jelenti. Mindennek a felismerése és végig gondolása komoly kihívás, mivel évtizedes, sokszor évszázados bírósági szervezeti, eljárási struktúrákat kell modernizálni. Amennyiben az online térben is elérhetővé válnak bírósági szolgáltatások, úgy egyre kevesebb épületre, szervezeti szintre lesz szükség. A vonatkozó szabályozás koncepciójának nem a jelenleg ismert ügyérkezési adatokból kell kiindulnia, nem a bírósághoz beérkezett ügytípusokra kell megoldást adnia, hanem éppen a látens jogviták számára kell hatékony megoldást biztosítania. Mint minden eljárásjogi szabályozásnál, itt is a tisztességes eljáráshoz való jog jelöli ki a kereteket. A fejezetben nyújtott rövid áttekintésből az állapítható meg, hogy az egyes országokban már alkalmazott, a bírósági döntést segítő, illetve részben helyettesítő megoldások a tisztességes eljáráshoz való jog egyes részjogosítványait már jelenleg is hatékonyabban tudják biztosítani, a kizárólag emberi döntéshozatalon alapuló eljárásokhoz képest. Jelenlegi ismereteink szerint az is kijelenthető, hogy az emberi részvétel nélküli automatikus döntéshozatal nem jelent valós alternatívát minden egyes ügytípusban, így nem várható a középtávoli jövőben sem, hogy a bírói hivatás ma ismert formájában teljes mértékben kiüresedne, feleslegessé válna. A jogirodalomban is egyre szélesedő viták alapján szinte biztos, hogy minden egyes országban meg kell válaszolni azt a kérdést, hogy mit vár el a társadalom és a gazdaság a digitális korban az igazságszolgáltatástól, az mennyire támaszkodjon az MI-alapú automatikus döntéshozatalra, vagy maradjon inkább a nagyobb százalékban hibázni képes, lassabb, mégis „emberibb” bíráskodás. 

Jegyzetek 1

3 4 5 6 7 8 9

10 11

15 16 17 18

A vonatkozó legismertebb társada lomelméleti leírások összegzését lásd Pokol Béla: A mesterséges intelligencia társadalma. Kairosz, Budapest, 2018. Meggyőzően mutatja be azt a folyamatot: Harari, Yuval Noah: 21 lecke a 21. századra. Animus, Budapest, 2018. 15–80. Osztovits András: Az ítélkezés jövője a digitális világban. In: A bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV törvénycikk megalkotásának 150. évfordulója. HVG-ORAC, Budapest, 2019. 141–146.; Kékedi Szabolcs: Hogyan tovább bírósági digitalizáció, avagy hogyan lett az elekt ronikus kapcsolattartás a veszélyhelyzet ben az ítélkezés kulcsa? In Medias Res, 2020/2. 308–321. Katsh, Ethan – Rabinovich-Einy, Orna: Digital Justice. Oxford University Press, New York, 2017. 155–157. Uo., 160. Richard Susskind: Online Courts and the Future of Justice. Oxford University Press, Oxford, 2019. Uo., 166–168. Uo., 174–176. Uo., 168–169. Jól érthető stílusa miatt kiemelkedik: Tilesch György – Hatamleh, Omar: Mesterség és intelligencia. Libri, Budapest, 2021. Reiling, Dory: Courts and Artificial Intel ligence. International Journal for Court Administration, 2020/2. 3–10. Az igazságszolgáltatásban megvalósult MI-n alapuló fejlesztések kiváló összeg zését adja Kálmán Kinga: Nyomokban kódokat tartalmazhat? A mesterséges intelligencia igazságszolgáltatásban történő alkalmazásának alkotmányjogi vonatkozásai a tisztességes eljáráshoz való jog tükrében. MTA Law Working Papers, 2021/2. 2–5. A kínai igazságügyi reform részletes elemzését adja Shang, Carrie Shu – Guo, Wenli: Towards online dispute resolution-led jusice in China. International Journal of Online Dispute Resolution, 2020/2. 119–148. Gacutan, Joshua – Selvadurai, Niloufer: A statutory right to explanation for decisi ons generated using artificial intelligence. International Journal of Law and Information Technology, 2020/2. 195–197. Liu, Han-Wei – Lin, Ching-Fu – Chen, Yu-Jie: Beyond State v Loomis: artificial intelligence, government algorithmization and accountability. International Journal of Law and Information Technology, 2029/2. 126–134. Czine Ágnes: A tisztességes bírósági eljárás. HVG-ORAC, Budapest, 2020. 160–190. Jussila v. Finland, no. 73053/01. Ramos Nunes de Carvalho e Sá v. Portugal, no. 55391/13., 57728/13. és 74041/13. Susskind i. m. (6. lj.) 201–205.

Nagyító alatt

Az orosz–ukrán háború és az egyén felelőssége a ius ad bellum és a ius in bello normák megsértéséért Jelen írás – anélkül hogy lefedné a problémakör valamennyi aspektu sát – arra igyekszik megadni a választ, miként állapítható meg az orosz–ukrán háborúban az egyén büntetőjogi felelőssége a nemzetkö zi jogi normák megsértéséért: legyen szó a ius ad bellum normák, azaz az államok közötti erőszak alkalmazására vonatkozó szabályok ról, vagy a ius in bello normák, vagyis a fegyveres konfliktusok során figyelembe veendő előírások, tilalmak megsértéséről. Dr. Csapó Zsuzsanna egyetemi docens, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Nemzetközi Jogi Tanszék, Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Társadalomtudományok és Nemzetközi Tanulmányok Intézete

jogi és az emberi jogi normák (egyúttal a fundamentális morális követelmények) lábbal tiprása szomszédunkban. 2. Miként vonhatók felelősségre háborús és emberiség elleni bűncselekmények, netán népirtás, illetve agresszió elkövetői? 2.1. A területi állam és az állampolgárság szerinti állam nemzeti bíróságai előtti eljárás

Az orosz–ukrán háború kapcsán tehát delicta iuris gentiumról, nemzetközi jogon alapuló bűncselekmények megvalósulásáról

1. Nemzetközi jogon alapuló bűncselekmények valósulnak meg

Mindenekelőtt a következő két alapvetésből indulnék ki. Egyfelől a 2022. február 24-én Ukrajnával szemben megindult orosz iorús képnvázió a ius ad bellum („jog a háborúhoz”) kérdéskörét szabályozó nemzetközi jogi normák semmibevételét jelenti, az államok közötti erő alkalmazásának tilalma alóli egyetlen kivételre sem hivatkozhat ugyanis az Orosz Föderáció megalapozottan, az agresszió tankönyvi példáját követik el. Másfelől az azóta zajló fegyveres konfliktusban a ius in bello („jog a háborúban”) normák ugyancsak gyakorta sérülnek, legalábbis a hozzánk eljutó híradások alapján arra lehet következtetni, hogy a fegyveres konfliktusok során alkalmazandó szabályokat számos esetben figyelmen kívül hagyják. Utóbbi következtetésre jutott a Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court, ICC) ügyésze is. Két alapvetésem szerint tehát nemzetközi jogon alapuló bűncselekmények valósulnak meg: hiszen egyrészt a ius ad bellum normák semmibevételéről, azaz agresszióról beszélhetünk, másrészt szintúgy a ius in bello normák ignorálása, vagyis háborús bűncselekmények és emberiség elleni bűntettek elkövetése erősen valószínűsíthető az elérhető információk

alapján (s vannak, akik a nemzetközi jogon alapuló bűncselekmények mindegyikét, így népirtást, genocídiumot is feltételeznek). Fontosnak tartom megjegyezni: utóbbi három bűntett kapcsán a valószínűsítésnél azért nem fogalmazhatok erősebben, mert nem vagyok a bizonyítékok birtokában. Ha azonban csak a hírekre támaszkodva kell állást foglalnom, elkeserítő, megdöbbentő, felháborító a hadi

beszélhetünk, vagyis olyan cselekményekről, amelyek esetében ezek pönalizálása közvetlenül nemzetközi jogi normákból ered. Ez azonban távolról sem jelentheti azt, hogy e bűncselekmények elkövetőinek számonkérése kapcsán ne lenne szerepe a nemzeti igazságszolgáltató fórumoknak, sőt! Joghatósága van e bűntettek vonatkozásban egyrészt azon állam nemzeti bíróságainak, amelynek területén elkövették a Ügyvédek Lapja 2022 | 3

Nagyító alatt

cselekményt, és azon államénak is, amelynek állampolgára az elkövető. Természetesen ez adott esetben nem feltétlenül kettő, hanem egy és ugyanazt az államot is jelentheti, így ha ma ukrán katona követne el Ukrajnában háborús bűncselekményt például elfogott orosz hadifoglyok sérelmére vagy humán pajzsként felhasználva védett személyeket, illetve a nincs kegyelem parancs tilalmának megsértésével stb., e cselekmények kapcsán ukrajnai nemzeti fórumok lehetősége és kötelessége lenne eljárni. Ha pedig Ukrajnában orosz harcos követne el háborús vagy emberiség elleni bűncselekményt, például civilek jogellenes áttelepítésével, a támadások szándékosan polgári személyek ellen irányításával, polgári lakosság hadviselési módszerként való szándékos éheztetésével, az életben maradáshoz nélkülözhetetlen dolgoktól való megfosztással, katonai célpontnak nem tekinthető kórházak elleni támadással, nemi erőszak elkövetésével stb., ez esetben egyrészt szintúgy lenne joga területi alapon az ukrán hatóságoknak eljárniuk, de ugyancsak joghatósága lenne az orosz nemzeti szerveknek is a felelősségre vonásra. 2.2. Nemzeti bíróságok eljárása univerzális joghatóság alapján

A nemzetközi jogon alapuló bűncselekmények kiemelkedő tárgyi súlya okán (épp súlyosságuk is egyébként az indoka annak, hogy esetükben az egyén büntetőjogi felelőssége direkten nemzetközi jogi normák megszegéséből fakad) az államok közül jó néhányan elismerik e bűntettek vonatkozásában az egyetemes joghatóság gyakorlásának lehetőségét. A nemzetközi közösség alapvető értékeit és érdekeit sértő bűncselekmények kapcsán tehát az államok közül számosan univerzális joghatóságra hivatkozva akkor is megalapozottnak látják eljárásukat, ha se nem az ő területükön, se nem az ő állampolgáruk követte el a cselekményt, ám például nekik volt lehetőségük kézre keríteni a tegyük fel háborús bűncselekménnyel gyanúsított személyt. Magyarország esetében Büntető törvénykönyvünk 3. § (2) bekezdése ismeri el ezt az opciót, amelynek realizálásához, a büntetőeljárás megindításához a legfőbb ügyész indítványa szükségeltetik. Szükséges megjegyezni, hogy míg háborús és emberiség elleni bűncselekmények, illetve népirtás kapcsán sok esetben Ügyvédek Lapja 2022 | 3

megtaláljuk az államok nemzeti jogszabályaiban az univerzális joghatóságot akceptáló paragrafust, addig agresszió esetében (tehát amikor egy állam egy másikkal szemben úgy alkalmaz erőszakot, hogy se önvédelemre nem hivatkozhat megalapozottan, és az ENSZ Biztonsági Tanácsa sem hatalmazta fel fegyveres rendszabályokra, lásd az idei orosz agressziót) egyrészt már jóval kevesebb államról – tudásom szerint 74-ről – állíthatjuk, hogy büntető törvénykönyvük egyáltalán az üldözendő bűncselekmények között tartja számon e cselekményt, akik pedig igen, azok közül is csak kevesen – ismereteim szerint 18-an – teremtik meg a lehetőségét az univerzális joghatóságra hivatkozásnak. Megjegyzendő, például Hollandia és Litvánia ezen utóbbi államok szűk körének táborát gazdagítja. Fontos azt is hangsúlyozni a szomszédunkban zajló fegyveres konfliktus kapcsán, hogy mind Ukrajna, mind Oroszország, mind Belarusz (ne feledjük, területének átengedésével Belarusz közvetetten agressziót követ el) belső jogszabályaiban találunk rendelkezéseket az agres�szió bűntettéről. Mindazonáltal ajánlatos hivatkozni az ENSZ-közgyűlés egyik segédszervére, a Nemzetközi Jogi Bizottságra, amely testület azt javasolta, hogy az agresszió bűntettének megítélése ne nemzeti, hanem nemzetközi fórum reszortja legyen. Érdemes is e ponton figyelmünket e következő kérdésre irányítani.

2.3. Nemzeti bíróságok helyett/mellett nemzetközi bíróságok?

Nemzetközi jogon alapuló bűncselekmények esetében, láthattuk, nincs akadálya a nemzeti bíróságok előtti felelősségre vonásnak, sőt sok esetben épp e fórumok bizonyulnak az ideális eljáró szerveknek, ha csupán egyetlen érvet vetünk fel a sok közül, a bizonyítékok közelsége is a nemzeti fórumok mellett szól. Azonban számos érv sorakoztatható fel a nemzetközi összetételű bíróság mellett is. Kettőt emelnék ki. Egyrészt azért van szükség nemzetközi büntetőbíróságokra, mert bár a röviden (de pontatlanul) csak nemzetközi bűncselekményeknek is aposztrofálható bűntettek kiemelkedő súlyúak, ám gyakori tapasztalata a történelem ismerőinek, hogy rengetegszer nem éri utol a felelősségre vonás belső fórumokon az elkövetőket. Mivel azonban szörnyű cselekményekről van szó, a büntetlenség kultúrája nem maradhatott fenn, ezért is lépett be a nemzeti szint mellé (adott esetben elé, lásd a jugoszláv és ruandai eseményekre reagáló ad hoc törvényszékeket, az ICTY-t és az ICTR-t [International Criminal Tribunal for the former Yugoslavia, International Criminal Tribunal for Rwanda]) a nemzetközi szint. Nemzetközi fórumokra továbbá azért is van szükség, mert ha még el is tudnának és el is akarnának járni például a háborús bűncselekménnyel gyanúsítható államfővel, kormányfővel,

Nagyító alatt

hadügyminiszterrel, tábornokkal vagy kiskatonával szemben (bár utóbbi kör kapcsán megjegyzendő, a nemzetközi szint a „nagy halakra” fókuszál) a nemzeti igazságszolgáltató szervek, eséllyel lennének, akik megkérdőjeleznék utóbbiak pártatlanságát. Nemzetközi testületek esetében azonban – legalábbis a kilencvenes évektől – épp a bírák (ügyészi csapat stb.) összetételéből adódóan bízhatunk elfogulatlanságukban és abban, hogy döntésük így megkérdőjelezhetetlen, kikezdhetetlen lesz, s nemzeti szinten nem fog akár a háború győztese ítélkezni a vesztes felett, vagy a vesztes bírósága reváansot venni.

3.1. Jogosult-e eljárni a Nemzetközi Büntetőbíróság az orosz–ukrán háború vonatkozásában?

Elsőként fontos rögzíteni, hogy míg a szintén a kilencvenes években (1993-ban, majd 1994-ben) létrejött két ad hoc fórumot, a Volt Jugoszlávia és a Ruandai Nemzetközi Büntetőtörvényszéket, azaz az ICTY-t és az ICTR-t az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) határozata állította fel, mégpedig az ENSZ Alapokmányának a kollektív biztonsági rendszer keretében foganatosítható rendszabályokról szóló VII. fejezete alapján, a kötelező erővel bíró BT-döntés következtében pedig minden ENSZ-tagállam

Soha nem látott számban álltak össze az államok, és negyven hárman kérték fel a bíróságot, kezdje el rögtön vizsgálni az ukrajnai háborús eseményeket. 2.4. Létezik joghatósággal rendelkező nemzetközi fórum, amely megítélhetné a mostani eseményeket?

Fentiek okán fontos tehát felvetni, hogy a most Ukrajnában zajló események kapcsán állapíthat-e meg nemzetközi fórum büntetőjogi felelősséget. Elsőként vizsgáljuk meg a háborús és emberiség elleni bűncselekmények (netán népirtás) kérdését, majd az agresszió bűntettét. Ki fog derülni, mi teszi szükségessé ezek külön kezelését. 3. A Nemzetközi Büntetőbíróság lehetséges eljárása

Mivel oly rendszeresen keverik még a jogászi szakma képviselői is e két nemzetközi fórumot, hadd emeljem ki a következőket. A természetes személy nemzetközi jogon alapuló büntetőjogi felelősségének kérdését az orosz–ukrán háború kapcsán a Nemzetközi Büntetőbíróság lehet hivatott megítélni. Ez a szintén Hágában működő fórum nem összetévesztendő az ugyancsak hágai székhelyű Nemzetközi Bírósággal (International Court of Justice, ICJ). Utóbbi bíróság nem az egyének, hanem az államok felelősségét vizsgálhatja. Zajlik is előtte az orosz invázióval kapcsolatban idén megindult eljárás, ám jelen cikk nem az állami jogsértésekre, így nem a Nemzetközi Bíróság peres eljárására, hanem a természetes személy felelősségére, így a Nemzetközi Büntetőbíróság processzusára fókuszál.

köteles volt együttműködni a délszláv háború, illetve a ruandai népirtás során elkövetett nemzetközi bűncselekményeket vizsgáló törvényszékekkel, addig az 1998-ban elfogadott (2002-ben hatályba lépő) nemzetközi szerződéssel, a Római Statútummal létesített ICC esetében a konszenzualitás elve érvényesül. A Nemzetközi Büntetőbíróság – mivel tehát nem BT-határozat, hanem nemzetközi szerződés alapította – csak akkor rendelkezik joghatósággal háborús bűncselekmény, emberiség elleni bűntett és genocídium kapcsán, ha 1. az az állam, ahol történt a bűncselekmény (a „területi állam”) részes fél a Római Statútumban, vagy ha 2. az elkövető állampolgársága szerinti állam részes fél a Római Statútumban, vagy ha 3. az ENSZ BT kezdeményezi az eljárást. (Utóbbi, harmadik esetben tehát lehet a bíróságnak – a Római Statútum egyetemes elfogadása előtt is – univerzális joghatósága, vagyis eljárhat akkor is, ha sem a bűncselekmény színhelye, sem az elkövető állampolgársága szerinti állam nem ratifikálta a bíróság alapító szerződését.) Fentieket kiegészítendő arra is van lehetőség, hogy egy állam – a maga vonatkozásában persze – eseti jelleggel hatalmazza fel a bíróságot eljárásra, tehát anélkül hogy csatlakozna a bíróságot létrehozó szerződéshez. Ami az orosz–ukrán háborút illeti: se az Orosz Föderáció, se Ukrajna nem ratifikálta eddig a Római Statútumot. Ukrajna

azonban még 2014-ben ad hoc alapon elfogadta a bíróság joghatóságát egy nyilatkozattal (pontosabban két deklarációval, az első, a 2014-ben tett csak pár hónapra szólt, a második, 2015-ös azonban már nem tartalmazott jövőre szóló időbeli korlátot). Így az ukrán nyilatkozatnak köszönhetően az ICC-nek van joghatósága, vizsgálhatja az Ukrajnában történteket, mégpedig a 2013. november 21. óta történt, így a 2022-ben is történő eseményeket. Érdekességképp megemlíteném, hogy annak érdekében, hogy minél hamarabb tudjon cselekedni az ICC ügyésze, felhívására először Litvánia, majd másnap 38 másik állam, illetve azóta még öt állam jelezte márciusban, majd áprilisban, hogy kezdeményezik az ICC előtti eljárást az Ukrajnában történtek kapcsán. Ennek azért van jelentősége, mert a bíróság felállításakor nem kívántak az államok egy teljesen önjáró ügyészt elfogadni (pontosabban fogalmazva ez lett közöttük a kompromisszum), és megállapodtak arról, hogy az ICC ügyésze is indítványozhatja a büntetőeljárást (a részes államok és a BT mellett), de csakis akkor, ha erre rábólint az ICC három bírájából álló tárgyalás-előkészítő tanács. Ha tehát most is az ügyész proprio motu kezdeményezte volna az eljárást, időt veszített volna, s nem tudna prompt cselekedni. Négy hónapos csúszással biztos lehetett volna számolni, míg elkezdheti az ügyész a vizsgálatot, az államok támogatásával azonban, akik felhívására pár napon belül cselekedtek (így hazánk is benne volt az első körben, a 39 állam között), az ügyész apparátusa már neki is állhatott a bizonyítékok gyűjtésének. Megjegyzendő, eddig a Római Statútumban részes államok mindig a saját területükön történtek kivizsgálását kérték a bíróságtól (így biztosan együtt is működtek vele), az első és eddigi egyetlen kivétel Venezuela volt, az ő esetükben fordult elő először, hogy más államok (Kanada és öt latin-amerikai állam) kérte a bíróságot a dél-amerikai államban történtek kivizsgálására. Idén azonban soha nem látott számban álltak össze az államok, és 43-an kérték fel a bíróságot, kezdje el (rögtön) vizsgálni az ukrajnai eseményeket. Bármely állam állampolgára is követ el most Ukrajnában háborús bűncselekményt, emberiség elleni bűntettet, netán népirtást, területi alapon az ukrán deklarációnak köszönhetően e három bűncselekÜgyvédek Lapja 2022 | 3

Nagyító alatt

mény kapcsán van jogosultsága eljárni a Nemzetközi Büntetőbíróságnak. (A népirtás kapcsán különösen óvatosan kell fogalmaznom, hiszen e bűntett esetén roppant nehéz bizonyítani a szándékot, amely conditio sine qua non. Ahogy még 1948ban meghatározta a genocídiumegyezmény, s ugyanígy szól a Római Statútum is: „valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport mint olyan teljes vagy részleges megsemmisítésének” szándéka kell vezérelje az elkövetőt, hogy e bűntett megállapítható legyen.) A következő kérdés, amely megválaszolásra vár: az orosz agresszióért (vagyis a bíróság tárgyi joghatóságába tartozó negyedik bűncselekményért) állapíthat-e meg felelősséget az ICC? 3.2. Jogosult-e most eljárni a Nemzetközi Büntetőbíróság agresszió bűntette tárgyában?

Azért kell külön tárgyalnunk a háborús és emberiség elleni bűntetteket és a genocídiumot az agressziótól, mert amikor 1998ban elfogadták a statútumot, a római konferencián részt vevő államok abban ugyan megállapodtak, hogy e négy bűncselekmény fog a bíróság tárgyi joghatóságába tartozni, ám ekkor még nem sikerült kon-

Ügyvédek Lapja 2022 | 3

szenzusra jutniuk, miként definiálják az agresszió bűntettét. E fázison azonban már túl vagyunk: 2018-ban hatályba lépett az a módosítás, a statútum 8bis, „8 és feledik” cikke, amely definiálja az agresszió bűntettét is. Ezt a Római Statútumba befűzött új módosító cikket (amelyet tehát a népirtást meghatározó 6. cikk, az emberiség elleni bűntettekről szóló 7. cikk és a háborús bűncselekményeket leíró 8. cikk utánra illesztettek) külön el kell fogadnia az államoknak, azonban a statútum 123 részes államából mindössze 43 ratifikálta eddig. Agresszió esetében pedig speciálisak a joghatósági szabályok: az ICC akkor járhat el e bűntett kapcsán, ha azok az államok, amelynek területén történt a cselekmény, és amelynek állampolgára az elkövető, elfogadták a statútumot és a módosítást is. A három másik bűncselekmény esetében ezek nem konjunktív, hanem vagylagos feltételek. Azaz az agresszió áldozata és elkövetője is részes állam kell legyen a Római Statútumban. Kivétel mindazonáltal itt is, ha a BT kezdeményezi az eljárást, ez esetben ugyanis szintén bármely államban történt, illetve bármely állam állampolgára által elkövetett cselekmények az ICC vizsgálódásának tárgyát képezhetik.

Fentiekhez hozzáfűzendő, hogy más tekintetben is nehézkesebb az eljárás agresszió esetében. Ugyanis ha az eljárást egy részes állam vagy az ICC ügyésze kezdeményezi (azaz nem a BT), akkor ráadásul az ügyésznek meg kell bizonyosodnia arról, hogy az ENSZ BT agressziónak minősítette-e a cselekményt, ha igen, folytathatja az eljárást, ha nem, akkor várnia kell az ügyésznek hat hónapot, s csak ennek letelte után folytathatja az eset vizsgálatát, feltéve, ha 1. a tárgyalás-előkészítő tanács erre felhatalmazza és ha 2. a BT nem függeszti fel a 16. cikk szerint az eljárást. (Utóbbi kapcsán kiemelném, hogy a BT e 16. cikk alapján nemcsak agresszió esetén, de a három másik bűncselekmény esetén is felfüggesztheti az eljárást: „A jelen statútum szerint, miután a Biztonsági Tanács az Egyesült Nemzetek Alapokmánya VII. fejezetének értelmében hozott határozatában erre kéri a bíróságot, 12 hónapig nem indítható vagy folytatható nyomozás vagy büntetőeljárás. A kérelmet a Biztonsági Tanács ugyanazon feltételekkel megújíthatja.” (Fordítás forrása: a T/10722. számú törvényjavaslat.) E felfüggesztésre például akkor kerülhet sor, ha a nemzetközi béke és biztonság megőrzéséért, illetve helyreállításáért felelős BT úgy ítéli, hogy adott esetben a békemegállapodást veszélyeztetheti, ha azok letárgyalói, meghatározó figurái kapcsán folytat az ICC felelősségre vonási eljárást.) Érdemes e ponton megvizsgálnunk, miként definiálja a statútum 8bis cikke az agresszió bűntettét. E szerint agressziónak minősül „olyan agressziós cselekmény tervezése, előkészítése, megindítása vagy kivitelezése, amely jellegénél, súlyosságánál vagy kiterjedtségénél fogva az Egyesült Nemzetek Alapokmányának nyilvánvaló megsértését jelenti, olyan személy részéről, aki pozíciójánál fogva tényleges ellenőrzést gyakorol egy állam politikai vagy katonai akciója felett, vagy irányítja azt”. (Fordítás forrása: Hoffmann Tamás: Contra aggressionem? Az agresszió bűncselekményével kapcsolatos nemzetközi jogi dilemmák című tanulmánya, amely az Állam- és Jogtudomány című folyóirat 2019. évi 1. számában jelent meg.) Láthatjuk, az ICC az államok közötti erőszak tilalmának kizárólag a legsúlyosabb megsértése miatt állapíthat meg büntetőjogi felelősséget. Megítélésem szerint ez a feltétel teljesül az

Nagyító alatt

orosz–ukrán viszonylatban. Kiolvashatjuk továbbá azt is e meghatározásból, hogy az ICC csakis a döntéshozók felelősségét kutatja e bűncselekmény esetében, „kis halakkal” nem foglalkozik. Álláspontom szerint Putyin ugyancsak megfelel e kritériumnak, hiszen szinte teljes kontrollt gyakorol Oroszország politikai és katonai tevékenysége felett. Kérdés, mekkora az esély arra, hogy az ICC bárkit is felelősségre vonjon agres�szió elkövetése esetén. Válaszom a fentiek alapján: csekély.

közi törvényszékkel, nem volt más választásuk. Most, 2022 tavaszán azonban egészen más helyzetben van Oroszország. Az Orosz Föderáció csak akkor lenne köteles kooperálni ezzel az elképzelt Agressziós Bírósággal, ha vagy 1. BT-határozat kötelezné erre, ami lehetetlen, hiszen orosz vétó bénítaná a Biztonsági Tanácsot, illetve 2. nemzetközi szerződés kötelezhetné még az oroszokat, de természetesen nem írna alá ilyen megállapodást az ország mostani vezetése. (Illetve korántsem tekinthetjük persze természetesnek, ha egy

Politikai vezető is kerülhet olyan helyzetbe, hogy felelnie kell a frontvonalon történtekért, holott ő maga nincs személyesen jelen a bűncselekmények helyszínén. Újabb kérdés: mekkora az esély arra, hogy az ICC felelősségre vonja Putyint agresszió elkövetéséért? Válaszom: jelen állás szerint ez képtelenség. Ugyanis se Ukrajna, se Oroszország nem ratifikálta a 8bis cikket, azaz az agresszió bűntettét a Római Statútumba emelő módosítást, és az ENSZ Biztonsági Tanácsa sem kezdeményezne eljárást az orosz vétó miatt. 3.3. Ha az ICC nem, más fórum felelősségre vonhatja-e Putyint agresszióért?

Nemzetközi jogász kollégák, nyomasztva azon tudat által, miszerint az irányadó szabályok alapján nem lehet felelősségre vonni – jelenleg – azt, akinek a nemzetközi jog egyik feltétlen érvényesülést kívánó kógens szabályának, az erőszak tilalmának a megsértéséért felelni kellene, olyan elképzeléssel álltak a világ elé, amely reményeik szerint megoldást jelenthetne e jó érzésű embereket feszítő problémára. (A kezdeményezés a londoni professzor Philippe Sandstől indult el, akinek régi családi kötelékei egyébiránt Lvivbe vezetnek.) Azt hangoztatták e kollégák a február 24-én megindult inváziót nem sokkal követően, hogy nürnbergi mintára létre kellene hozni egy új, úgynevezett Agres�sziós Bíróságot. Bevallom, én kevésbé látom még, mi lehetne e bíróság legitimitásának alapja. A II. világháborúból vesztesen kikerülő Németország és Japán kénytelen volt együttműködni az akkor felállított két nemzet-

állami vezető nem működik együtt egy nemzetközi bírósággal, lásd például a posztjáról épp ezért lemondó Hashim Thaçi volt koszovói elnököt, aki önként jelentkezett egy hágai nemzetközi speciális törvényszék előtt 2020-ban, amikor az büntetőeljárást kezdeményezett vele szemben, szembesítve őt a délszláv konfliktus során 1998–99-ben történt háborús és emberiség elleni bűncselekmények elkövetésének vádjával.) Én a magam részéről kevésbé látom megalapozottnak a harmadik felvetett lehetőséget, miszerint az államok univerzális joghatóságukat ruháznák át, illetve Ukrajna saját joghatóságát e nemzetközi fórumra. Véleményem szerint ha felállna egy ilyen bíróság, rengeteg kritika érné, bár a Nemzetközi Bíróságtól kért tanácsadó vélemény akár kihúzhatná e kritikák méregfogát – vagy persze megerősíthetné a kételyeket. Mindazonáltal hacsak nem járna el a vádlott távollétében ez az Agressziós Bíróság (in absentia eljárásnak szerintem nem lenne sok értéke és legitimitása), csak akkor tudna hatékonyan működni, ha Oroszország (és Belarusz) együttműködne vele. Azaz egy rezsimváltás után. Ez esetben azonban semmi akadálya nem lenne az ICC eljárásának sem, hiszen (persze ha ez az új orosz vezetés érdekében állna) az oroszok elfogadhatnák akár a Római Statútumot is, vagy csak ad hoc alapon egy, az ukránhoz hasonló nyilatkozattal a bíróság joghatóságát. S mivel 2018-ig (azaz addig, amikor hatályba lé-

pett a Római Statútumot módosító, agressziót definiáló 8bis cikk) visszamenőleg lenne joga vizsgálni az eseményeket a bíróságnak (az orosz szándék függvényében), ezért nem lenne akadálya a 2022-es történésekért, agresszióért való felelősségre vonásnak az ICC előtt. (Az „új” Oroszország a többi bűncselekmény kapcsán akár 2002-ig visszamenőleg is adhatna felhatalmazást az ICC-nek, hiszen a Római Statútum már akkor hatályba lépett e három bűntett definiálását magában foglalva. Mindazonáltal Krím 2014-es jogellenes elcsatolása nem tartozhatna a bíróság joghatóságába, hiszen agresszió kapcsán csak 2018 utáni történéseket vizsgálhatnak a bírák.) Véleményem szerint ez esetben felesleges lenne megkettőzni az eljárásokat, és ugyanazt az embert háborús és emberiség elleni bűntettért, netán népirtásért felelősségre vonni az egyik, illetve agresszióért a másik nemzetközi fórum előtt. 3.4. Felelősségre vonhatja-e az ICC Putyint háborús, illetve emberiség elleni bűncselekményért (netán genocídiumért)?

Terjedelmi korlát szorít rá arra, hogy egyetlen emberre hegyezem ki mondandómat, s a kérdést nem nagyobb keretek között vizsgálom, de természetesen más politikai és katonai vezetők felelőssége ugyanígy felvetendő. A fentiekben rögzítettük, hogy az agresszió bűntettét leszámítva a három másik nemzetközi jogon alapuló bűncselekmény kapcsán rendelkezik az ICC joghatósággal az ukrán nyilatkozatnak köszönhetően az Ukrajnában történteket illetően. Ám további kérdések is elemzés tárgyát kell képezzék. 3.4.1. Politikai vezető felelőssége megállapítható a harctéren történtekért?

Politikai vezető is kerülhet olyan helyzetbe, hogy felelnie kell a frontvonalon történtekért, holott ő maga nincs személyesen jelen a bűncselekmények helyszínén. Egyrészt, ha „bűnös parancsot” ad ki (Kovács Péter professzortól, az ICC bírájától kölcsönvéve e kifejezést a Miért nincs még kihirdetve a Római Statútum? című tanulmányából, lásd az Állam- és Jogtudomány című folyóirat 2019. évi 1. számát), azaz ha bűncselekmény elkövetésére utasítást ad, vagyis ha utasít, felbujt, ösztönöz bűncselekményre. Tegyük hozzá persze, minél Ügyvédek Lapja 2022 | 3

Nagyító alatt

hosszabb a parancsnoki lánc, annál nehezebb bizonyítani a lánc két végén állók közötti kapcsolatot. Másrészt a fegyelmi jogkör nem gyakorlása ugyanúgy felelősséget keletkeztethet az elöljáró oldalán. Vagyis a mulasztás (omission) felérhet az elkövetéssel (commission). Hiszen ha az elöljáró ellenőrzése alatt állók követnek el nemzetközi jogon alapuló bűncselekményeket, és ő erről tudott vagy tudnia kellett volna, és semmit nem tett e cselekmények megfékezése vagy megakadályozása, de legalább az elkövetők számonkérése érdekében, neki éppúgy felelnie kell e mások által elkövetett tettekért. Ne feledjük, volt már precedens arra, hogy akár első számú politikai vezetőnek kellett nemzetközi büntetőbíróságon a vádlottak padján felelnie. Így Ruanda miniszterelnökét, Jean Kambandát bűnösnek találta és életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte 2000-ben az ICTR népirtásért és emberiség elleni bűntettért. Az ICTY-nak végül kiadott szerb államfő, Slobodan Milošević azonban még az elsőfokú ítélethirdetés előtt elhunyt, 2006-ban. De ha már Miloševićet említem: ő hivatalban volt akkor, amikor az ICTY ügyésze vele szemben megfogalmazta az első vádiratot. Sokan nem hittek akkor abban, hogy az elnök Hágába kerül, ám nem nekik kellett csalódniuk. 3.4.2. Nemzetközi bíróság elé állítható-e regnáló államfő?

Egyrészt hangsúlyozandó, hogy Nürnberg óta alapelv: senki sem áll a törvények felett, legyen akár állam- vagy kormányfő, külügyvagy hadügyminiszter, parlamenti képviselő stb., a hivatalos minőség irreleváns, mindenkit utol kell érjen a felelősségre vonás nemzetközi bűncselekmények esetén. Ám a nemzetközi közjog korántsem kizárólag nemzetközi büntetőjogból áll. Rengeteg egyéb szabályozási területe közül jelen helyzetben a diplomáciai kapcsolatok jogának egy alapnormája releváns, a külföldön tartózkodó államfő diplomáciai immunitásának szabálya. Az ICC tehát ugyan eljárhat(na) hivatalban lévő állami vezetőkkel szemben, ám ha Putyin Római Statútumban részes állam, például Magyarország területére látogatna, nem tartózhatná(n)k le, mivel Oroszország nem csatlakozott a statútumÜgyvédek Lapja 2022 | 3

hoz. Oroszország tehát nem lépett be olyan nemzetközi szerződésbe (a Római Statútumba), amellyel lemondott volna az államfőt megillető immunitásról. A Nemzetközi Büntetőbíróság pedig a vádlottak kézre kerítésében is rá van utalva az államok együttműködésére, nélkülük nemhogy félkarú, de kartalan, lábatlan, végtag nélküli torzóóriás, márpedig az államok kötelesek a más forrásból eredő, így a diplomáciai kapcsolatokat meghatározó nemzetközi kötelezettségeiknek is eleget tenni. (Aki e kérdésben jobban elmélyülne, ajánlom a Római Statútum 27. és 98. cikkeinek együttes tanulmányozását.) Más lenne a helyzet, ha orosz vétó nem akadályozná az ENSZ BT eljáráskezdeményezését. Ha ugyanis BT-határozat alapozza meg a Nemzetközi Büntetőbíróság eljárását, a Római Statútumban nem részes államokat – a BT-határozat révén – ugyanolyan kötelezettségek terhelik, mintha beléptek volna a statútumba (azaz jelen szituációt illetően a nem részes fél Oroszországot mégis a részesekével megegyező kötelezettségek terhelnék). Lásd ezzel kapcsolatban a volt szudáni államfő, Omar al-Basír ellen, illetve a volt líbiai vezető, Moammer Kadhafi ellen az ICC által kiadott elfogatóparancsokat. Mindegyikük hivatalban lévő vezetője és persze – a joghatóság kérdése kapcsán fontos, hogy hangsúlyozzuk – állampolgára volt olyan államnak, amely nem ratifikálta a Római Statútumot, s olyan bűntetteket róttak a terhükre, amelyeket e – nem részes – államok területén követtek el. Más kérdés, hogy egyikük sem került az ICC elé: Kadhafival szemben halála okán kellett a büntetőeljárást megszüntetni, Al-Basír viszont hosszú évekig úgy járt-kelt a világban, hogy 2009-től nemzetközi elfogatóparancs volt vele szemben érvényben, de még a Római Statútumban részes állam (például a Dél-afrikai Köztársaság vagy Jordánia) se volt hajlandó lekapcsolni és Hágának átadni, ha hozzájuk látogatott hivatali ideje alatt. (Lásd e kérdésről részletesebb az Állam- és Jogtudomány című folyóirat 2019. évi 1. számában Az államés kormányfői immunitás versus a hivatali minőség irrelevanciájának elve a felelősségre vonáskor címen megjelent írásomat.) Jelen állás szerint e 2019-ben megbuktatott volt elnökkel szemben Szudánban folynak perek, s kérdéses, kiadják-e Hágának.

3.4.3. Putyin csak bukása után kerülhetne Hágába? Putyin bukása után Hágába kerülhetne?

Ha Putyint elmozdítanák tisztségéből, ekkor már nem védené őt immunitás. Államfőként sem áll ugyanis a szabályok felett, csak mentessége akadályozza – jelenleg – e szabályok megsértése miatt a számonkérését. (Ahogy korábban jeleztem, álláspontom szerint esetében az agresszió bűntettének elkövetése egyértelműen felróható.) A mentesség (immunity) tehát nem büntetlenséget (impunity) jelent. Bíróság elé állítását természetesen az a 2020-ban született orosz jogszabály sem akadályozná, amely szerint a volt orosz elnökök nem vonhatók soha felelősségre az általuk elkövetett cselekmények miatt. (Ezt a mindenre kiterjedő mentességet a legfelsőbb és az alkotmánybíróság, valamint a parlament mindkét háza kétharmadának egyetértésével rendkívül valószínűtlen esetben lehetne csak megsemmisíteni.) Nemzeti jogi norma ugyanis nem írhat felül nemzetközi jogi kötelezettséget, márpedig a szokásjogi erejűként, vagyis minden államot kötelező normaként elismert nürnbergi elveknek, azaz a nemzetközi büntetőjog alapelveinek értelmében mindenkinek – hivatali tisztségére tekintet nélkül – felelnie kell az általa elkövetett, nemzetközi jogon alapuló bűncselekményekért. 4. Magyarország köteles-e együttműködni a Nemzetközi Büntetőbírósággal?

Végezetül összegzés helyett egy utolsó kérdést vetnék fel. Magyarország köteles-e segítségére lenni az ICC-nek az orosz–ukrán háború kapcsán elindult eljárást illetően, legyen szó akár bizonyítékok felvételéről és átadásáról vagy épp elfogatóparancsok foganatosításáról? Természetesen kötelesek vagyunk együttműködni, hiszen a Római Statútum részes állama vagyunk. De nem hirdettük ki a szerződést! Mindazonáltal köt bennünket, hiszen ratifikáltuk. Ám e húsz éve fennálló alkotmányos mulasztást, a kihirdetés elmaradását szükséges lenne mihamarabb orvosolni a magyar jogalkotónak.  (A Károli Gáspár Református Egyetem és a Magyar Jogász Egylet által 2022. április 7-én megrendezett, Háború a XXI. században című jogi-történeti konferencián elhangzott előadás szerkesztett változata.)

Nagyító alatt

Kriminalisztikai metódusok az orosz–ukrán háborúban A 2022. február 24-én Ukrajna ellen megindított orosz katonai támadás olyan rendkívüli helyzetet teremtett a köze lünkben, amely rögvest felvetett bennem (büntetőügyekben eljáró védőügyvédként, kriminalisztikát oktatóként is) néhány bűnügyi-kriminalisztikai kérdést. Egyebek között: 1. Van-e helye, szerepe, létjogosultsága a kriminalisztiká nak a harcászati műveletekben? 2. Alkalmazhatók-e kriminalisztikai módszerek a harctereken? 3. Ha igen, melyek a bevethető móduszok bármelyik fél részéről? A kérdéseken és válaszokon gondolkodva arra jutottam, hogy vannak közös mezők, átfedések a hadtudomány (a harcászat) és a kriminalisztika tudománya (és praxisa) között. E felismert, közös sávokat igyekszem bemutatni tanulmányomban. Ám akárhogy is vannak ezek a részletek, a lényeg ez: mind annyian, mi, ügyvédek is csak reménykedni tudunk, hogy a felhasznált, alkalmazott kriminalisztikai eszközökre nem lesz szükség ukrán földön. Sem háborúban, sem anélkül, sem most, sem a későbbiekben. Ideális lenne, ha a krimi nalisztika bűnmegelőző, egyúttal háborút lezáró és elkerülő funkciója lépne előtérbe – mihamarabb. Dr. Fenyvesi Csaba ügyvéd, egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem ÁJK büntető és polgári ejárásjogi tanszék

sést és fixálást kell végezni. Ha nem is most, hanem amikor lesz rá idő, energia, tanúkat, iratokat és elektronikus adatokat kell felkutatni a történtek valósághű rekonstruálása érdekében. Mindenesetre már április 25-én hírt kapott a világ arról, hogy az oroszok keletre vonulását követően az anyagmaradványés nyomkutatók elkezdték aprólékos tevékenységüket. Helyi igazságügyi orvosszakértők szerint a földből kiásott civilek halálát az orosz tüzérség által kilőtt lövedékek repeszei okozták. Ezt a következtetést abból az anyagmaradványos tényből vezették le, hogy több olyan holttestet találtak, amelyek mellkasába vagy fejébe kis, vékony, szögszerű fémnyilak, úgynevezett fléchette-ek fúródtak.2

1. A lehetséges kriminalisztikai mezők elméleti fundamentuma

A feltárás előtt kiemelem a már korábban megfogalmazott kriminalisztikai piramismodellemet, mert ezen keresztül fogom megjelölni a bevethető kriminalisztikai eszközöket.1 A 751-es felépítésben az alapkérdésekre (Sieben Golden Fragen, 7 Main Questions, 7 W Questions) öt közvetítő, segítő (mediátor) útján kaphatnak azonosítási (megismerési) választ, ami változatlanul a piramis egyeduralkodó fókusza. A kriminalisztika mint alkalmazott tudomány fejlesztésében, a diszciplína gyakorlati alkalmazásában és a kriminalisztika mint tantárgy oktatásában is szemléletesen felhasználható ábra ekként mutat:

3. Az elektronikus adatok szerepe – kiberháború

2. A bucsai repeszek mint anyagmaradványok

A tanulmány írásakor, 2022 áprilisában találták meg a Kijevtől nem messze található településen, Bucsán az ismeretlen kö-

rülmények között megölt civil emberek holttestét. Az „ismeretlen körülmény” már mutatja, hogy az emberölésekhez (amely lehet többemberes, tömeges, sorozatos is) hasonlóan kell itt is kinyomozni, hogy valójában mi történt. Hogy haltak meg a civilek, és ki, miért követte el a szörnyűséges tettet, tettsort? Ennek érdekében (a kriminalisztikai piramis középső sorával adekvátan) feltétlenül nyomkutatást és -rögzítést, anyagmaradvány-kere-

Nem lehet kihagyni a piramis közepén levő elektronikus adatot, hiszen a két ország közötti ádáz küzdelemben is minden percben jelen van. Kiemelkedő példaként hozom fel, hogy az ukránok képesek tájékoztató levelet írni a harcokban elhunyt egyes orosz katonák családtagjainak. Feltolul rögvest a kérdés: hogyan tudják (személy)azonosítani az orosz hadsereg egyenruhásait? Honnan tudják a pontos lakcímüket, a hozzátartozók nevét? Szoktam mondani ügyvédként az ügyfeleimnek is: a problémamegoldás lényege, hogy megtaláljuk azt az embert, aki Ügyvédek Lapja 2022 | 3

Nagyító alatt

megoldja a problémát. Nos, jelen esetben Mihajlo Fedorov erre a helyes válasz. A most 31 éves ukrán miniszterelnök-helyettest már két évvel a fegyveres konfliktus előtt – mint startupvállalkozásokban kiemelkedő jártasságot mutató vállalkozót – megbízták az ország digitális fejlesztésével. A dinamikus fiatalember többek között (nem tudjuk, milyen áron) beszerzett egy méregdrága amerikai arcfelismerő rendszert. A Clearview AI amerikai cég által átadott, mesterségesintelligencia-alapú személyazonosító programhoz a beletáplált adatok forrása leginkább a közösségi oldalakon (például az orosz VKontaktén) megjelenő képek, szövegek, információk. Ám nem lehet túlzó az a feltételezés sem, hogy sok-sok orosz (és egyéb országokat is érintő) adattár, nyilvántartás infómorzsái is benne vannak. Mindenesetre jelenleg körülbelül tízmilliárd fotót tartalmaz, amelyet folyamatosan töltenek. (Az amerikai cég elképzelése szerint hamarosan minden földi lakosról, tehát körülbelül 7,5 milliárd személyről lesz adatuk. Talán ezért is a pénzügyi tőkében hiányt nem szenvedő cég felvásárolta a közösségi hálózatok fotóarchívumait.)3 A programot az egyes ukrán ellenőrző pontokon is alkalmazzák, így hamis iratokkal nem tud operálni az ellenség, a kémek kiszűrése is könnyebb. A kiskatonák pedig jól, név szerint ismertek (pontosan azonosítottak a kriminalisztikai piramis fókuszával összhangban) az ukránok számára. És nemcsak ők, hanem a rokonaik is.4

A kiberezés (a kibertér virtuális) alapja az internet, amely egy 1983-as intézkedésnek köszönheti létét. Abban az évben ugyanis az addig szigorúan őrzött és kizárólag hadászati célra használt kommunikációs rendszert leválasztották, így született meg, ám ez még csak szakértelemmel használható fájlcserélésre és kommunikációra adott lehetőséget. A világhálót (World Wide Webet) 1991ben adták a széles körű felhasználóknak, akik közül a bűnelkövetők elég gyorsan felismerték a benne rejlő lehetőségeket. Ez a felismerés ma is tart és bővül folyamatosan. A világ 2013-as összlakosságának hét százalékát kitevő használói körben a leggyako-

Konspirált hálózatokkal (személyekkel) szemben csak titkos felderítési módszerekkel, kiterjedt spektrumú humán- és technikai eszközökkel lehet hatékonyan fellépni. Nem mondok újdonságot azzal, hogy az elektronikus adatok legszélesebb pályája a kibertér. Ukrajnában nem csak földi és légi csaták folynak, folyamatos kiberháború zajlik a háttérben, a mélyben, a „felhőben”. Ahogy megfogalmaztam már a kriminalisztika XXI. századi tendenciái között: nem lehet nem észrevenni a kétezres évekbeli felerősödését. Ahogy a kiberbűncselekmények5 szaporodtak és szaporodnak, úgy szaporodtak és kell szaporodniuk a kiberfelderítési metódusoknak is.6 Ügyvédek Lapja 2022 | 3

ribb visszaélések: tiltott pornográf felvételek készítése, tárolása, továbbítása, pedofília, zaklatás (cyberbullying), üldözés (stalking), személyazonosság ellopása, bankkártya-telefonkártya visszaélés, fémcsíkkódlopás, csalás, pénzmosás, hamisított áruk és kábítószerek eladása, szerzői és szomszédos jogok megsértése, magánszemélyek-vállalatok-állami intézmények (például infrastrukturális) rendszere elleni (malweres vagy túlterheléses) támadások, adathalászat (phishing), (informatikai) terrorizmus.7

Külön forenzikus mező jött létre a ilyen (transznacionális)8 jellegű bűncselekmények felderítésére9, és az minden valószínűség szerint további, tendenciózus fejlődés előtt áll. Ez pedig konkrétan a bűnügyi informatika (forensic computing vagy computer forensics,10 digital forensics, cyber forensics). Bármelyik kifejezést is nézzük, ugyanazon célról és feladatról szólnak: a számítástechnikai eszközök, rendszerek (vezeték nélküli) hálózatok körében elkövetett bűncselekmények felderítésének elősegítése az ehhez szükséges digitális adatok felkutatásával, rögzítésével, vizsgálatával, értékelésével. Nézetem szerint a (korábbi, hagyományos, első generációsokon túlnövő) második generációs bizonyítékok körébe tartozó digitális adatok elmúlt két évtizedes megjelenéséből és felértékelődéséből indul ki a tendencia. Ma már külön digitegységeket (digitkommandókat) találhatunk a legfejlettebb (leggazdagabb) államok felderítői között,11 akik kellő, speciális szakértelemmel bírnak az ilyen jellegű bűncselekmények úgynevezett elektronikus helyszíni szemléjéhez, a bűnjelmegőrzési lánchoz (chain of custody), az online házkutatáshoz, felderítéshez. Nem lehet azonban pusztán a külön egységekre (unitokra) bízni az ez irányú bűnüldözést, hiszen ma már egyre több „szokásos”, köznapi ismeretlen tetteses bűnügyben keletkeznek ilyen adatok. Gondoljunk csak a mobilte-

Nagyító alatt

lefonok (cellapozíciók, SMS,12 MMS), házi számítógépek, bennük az e-mailes levelezések, (Skype-üzenetek, Facebook-lájkolások13) netbookok, laptopok, táblagépek adataira, amelyek relevánsak lehetnek a detektálás során. A digitális (állandó – persistent – és változó – volatile) adatok burjánzása, mennyiségi nagy halmaza nem feltétlenül záloga a sikeres digitnyomozásnak sem. Ugyanis számtalan akadály nehezíti a kriminalista és a harcolók dolgát. Nem kimerítő jelleggel felsorolok néhányat: a) mind az elkövetési hely, mind az elkövető, a konkrét számítógép-használó személye nehezen azonosítható, a hálózat jellege folytán anonimitásba burkolóznak; b) ha pedig sikerül azonosítani a jelszót, azonosítót, lehet, hogy álcázottak, mástól megszerzettek; c) a világ minden pontjáról (ezeket még váltogatva is) bűncselekményt lehet elkövetni, és még az is előfordulhat, hogy a kiinduló helyen nem is kriminális a cselekmény; d) a kibertéri adatok csak virtuálisan léteznek, a szó fizikai értelmében nyomot, anyagmaradványt nem találhat a kriminalista az adatok között bányászva (ugyanakkor lehetséges a kiegészítő eszközökön, a hardver dobozán, vezetékeken, monitoron, klaviatúrán, egéren, kamerán, mikrofonon, hangszórón, lemezeken, pendrive-on stb.); e) alattomosan rejtve maradhatnak sokáig (vagy örökre) a tettek és következményeik, mivel a kvalifikált elkövetés és a sértetti kör átlagos (vagy az alatti tudása, ismeretszintje, alkalmanként üzleti érdeke, például a bankoknál) nem teszi lehetővé a kellő idejű felismerést, illetve egyáltalán a feltárást. Itt mondom el azt a tényt is, hogy a nehézségek áthidalására, az akadályok leküzdésére, a digitális adatokkal kapcsolatos bűncselekmények speciális helyszíni szemléjéhez, nyílt vagy titkos módszerű, eszközű felderítéséhez (például az adatok ki- és visszanyerésére) folyamatosan és tendenciózusan készülnek a világban a technikai-taktikai-metodikai-kriminálpolitikai14 ajánlások (monográfiák, tankönyvek, jegyzetek, tanulmányok)15. Itt ugyanis a titkos/leplezett módszereknek széles te-

rük van, hiszen éppen az egyik hatékony eszköz a használó tudta nélküli „operatív”, egyúttal virtuális beavatkozás, titkos adatbányászat, memóriamásolás. Ezen alponthoz mondom el azt a digitális-elektronikus adatokhoz köthető, szerintem igen meglepő kriminalisztikai információt, hogy az orosz technika besegített a hírhedtté vált amerikai O. J. Simpson-ügyben. Valószínűleg sokan tudják, hogy az egykori futballjátékost-színészt azzal gyanúsították, majd vádolták meg a hatóságok, hogy 1994. június 12-én megölte exfeleségét, Nicole Brown Simpsont és új barátját, Ron Goldmant Los Angeles városában. Azt azonban valószínűleg kevesen tudják, hogy a bizonyításban szerepet kapott az orosz digitális technológia. Ugyanis az amerikai hatóságok segítséget kértek, mondhatjuk jogsegélyért folyamodtak az orosz felderítőkhöz. Miben kértek támogatás, mit kértek konkrétan tőlük több ezer kilométerről? Elárulom. Műholdfelvételeket. Simpson ugyanis azzal védekezett a súlyos gyanúsítás és vád ellen, hogy nem is járt abban az időben a helyszín, a sértettek által lakott ház közelében. A szinte mindent látó műholdakkal (szatellitekkel) felszerelt orosz hatóságok azonban tiszta fotót küldtek Simpson fehér Ford Bronco gépkocsijáról. A fényképen látszott a terepjáró pontos rendszáma, és rajta volt a felvétel időpontja és precízen a parkolás helye is. A tett helyszínétől néhány utcával arrébb parkolt le. Hangsúlyozom, 1994-ben történt mindez. 28 évvel ezelőtt! Képzeljük el, ma milyen technológia, rálátás, elektronikus adatszerzési módusz áll rendelkezésre az éppen háborút folytató orosz fél számára. 4. A titkos-leplezett eszközök és módszerek alkalmazása

2022 áprilisában elsüllyedt a Fekete-tengeren masírozó orosz hadihajó, a Moszkva. Az oroszok szerint tűz ütött ki rajta, ami végzetessé vált, az ukránok szerint két rakétájuk eltalálta, és ez vitte hullámsírba. Utóbbinak lehet nagyobb a valószínűsége, figyelemmel a gyors mélybe süllyedésre. Az a kérdés csak, hogyan sikerült a hatalmas tenger közepén megbúvó apró pontot eltalálni a szárazföldről. Nos, nem vetem el a sulykot, ha megkockáztatom: a fenti elektronikus adatokon kívül szerepet játszhatott a titkos, büntetőeljárási törvé-

nyünk szóhasználatával leplezett eszközök és módszerek bevetése is. Figyelemmel a világ bűnözésében az elmúlt évtizedekben bekövetkezett változásokra – gondolok itt elsősorban a (kábítószer, fegyver, prostitúció, műkincs- és emberkereskedelmi, uzsora, szerencsejáték, védelmi pénzek szedése, terroristaügyekben tanúsított) szervezettségre, a globalizáció erőteljes növekedésére,16 bizton állíthatom, hogy a hagyományos, nyílt nyomozási módszerek nem elegendők az eredményes bűnüldözés (és egyúttal hadászat) megvalósításához. Konspirált, széles körű munkamegosztással, jelentős emberi és anyagi (szindikátusi) erőforrásokkal dolgozó hálózatokkal (személyekkel) szemben csak titkos felderítési módszerekkel, kiterjedt spektrumú humán- és technikai eszközökkel lehet hatékonyan fellépni. Ezt felismerték napjaink kriminalistái is, és szinte minden (fejlett, modern) állam bűnüldözési apparátusa él ezzel a lehetőséggel. Sőt a nagy horderejű, fajsúlyú ügyekben az eredményes felderítések mögött markánsan titkosszolgálati erők (informátor, bizalmi személy, titkos munkatárs, rezidens, az F objektum kezelője, a felderítő szervvel titkosan együttműködő más személy, kihelyezett munkatárs), eszközök (fedőokirat, mutatópénz, titkos együttműködési megállapodás, technikai adatgyűjtő eszközök, lehallgatás, hangkép rögzítés, speciális akciógépjármű), módszerek (puhatolás, leplezett megtekintés és leplezett meghallgatás, megfigyelés, környezettanulmány, csapda, mintavásárlás, információvásárlás, operáció, játszma, akció, ürügy, legenda, dezinformálás, fedett nyomozó, bizalmi vásárlás, álvásárlás, ellenőrzött szállítás, bűnszervezetbe történő beépülés) rejtőznek. A felsorolt erők megjelennek az ukrán– orosz hadszíntéren is, hiszen a belső információk megszerzése, az ellenség szándékainak, csapáshelyeinek, a pontos hadállásoknak, a hajók GPS-helyzetének kifürkészése életbevágó. Az ukrán elnök elleni kezdeti ejtőernyős kommandós csapás sikertelensége mögött szintén a titkosan (ügynökökkel, illetve lehallgatásokkal) beszerzett megelőző információk állhatnak. Meglátásom szerint a leplezett erők alkalmazása markánsan erősödött a 2001. szeptember 11-i amerikai terroristamerényletek óta17, mivel több tengerentúli és Ügyvédek Lapja 2022 | 3

Nagyító alatt

európai államban lazítottak a korábban kötött alkalmazási szabályokon és lehetőségeken. A titkos erők és főleg eszközök még szélesebb sávban mozoghatnak, fejthetik ki adatgyűjtő tevékenységüket az egyes bűncselekmények felderítésében és megelőzésében. Ez utóbbi területén is tendenciózusnak tűnik, hogy hatalmas energiát fordítanak a kriminalisták az egyes bűncselekmények (főleg terroristatámadások) megelőzésére, megszakítására. Nem véletlen nézetem szerint az, hogy az amerikai politikusok az orosz támadás idejét napra pontosan előre beharangozták.

kálnak. Nevezetesen, a követhetőséget. Vagyis hogy az éppen a bűncselekményektől, netán földi-légi csapásoktól védendő polgár folyamatosan megfigyelés alatt van,18 virtuális és valóságos látókörben mozog. Ezerféle helyen veszik fel műholdak, köztéri-beltéri kamerák. Mobiltelefonja állandóan adja a finom jeleket a pontos hollétéről csakúgy, mint a kocsijában levő GPS- vagy jeladó készülék. Számítógépe (megcsapolható) e-mail-üzenetei közvetítik gondolatait, internetes vásárláskor a bankkártyája és személyes adatait. Ruházatát és testét a reptéren átvilá-

Más kérdés, hogy két napot tévedtek (február 22. helyett 24-én indult el a „különleges hadművelet”), ám fű alatt megszerzett információik nem voltak megalapozatlanok. A titkos nyomozási lehetőségek alkalmazásának az is előnye lehet, hogy segíthet már a büntetőeljárás (és offenzíva) előtti időszakban is az adatgyűjtésben, utána pedig a büntetőeljárás (és a háború) ideje alatt is. Eközben körözött személyek elfogásában is támpontokat adhat, és kimozdíthatja a holtpontos nyomozásokat, releváns (átütő erejű, nehezen cáfolható) adatokat szolgáltathat új verziók felállításához is. Továbbá eredménye lehet még a tárgyaláson elbukott ügyek feltámasztására, újranyomozására és újratárgyalására, végső soron a korábban felelősségre vonás alól kicsusszant elkövető felelősségre vonására. Itt jegyzem meg, hogy az elektronikus adatok és a titkos eszközök az eredményes felderítéssel (és harci cselekményekkel) párhuzamosan még egy jelenséget produ-

gíthatják, és sorolhatnánk még tovább azokat, amelyek folyamatosan láthatóvá és felügyeltté (ellenőrzötté) teszik a digitális dzsungelvilágban élő egyént, a háború borzalmait szintén megszenvedő civilt.

Ügyvédek Lapja 2022 | 3

5. Szagazonosítás – biodetektívvel

Visszatérve a piramismodellem segítői (mediátorai, közvetítői) között előkelő helyet elfoglaló anyagmaradványokra, találtam még egy relevánsat az ukrán–orosz konfliktusban. Mégpedig a szagot, és hozzá Patront. Ő a háború kis, egyúttal nagy hőse. Aknát keres, 2022. április végéig már kilencven robbanószert szimatolt ki a Jack Russell terrier. Az ukrán biodetektív nyomdokaiban járó, aknákat hatástalanító pirotechnikusokat segíti Csernyihiv közelében. A katasztrófavédelem szerint ő a lelke és kabalája a szolgálatnak, olyannyira nagy becsben tartják, hogy a Készenléti Szolgálat logóját is viseli egyenruháján, amelyen a kék-sárga nemzeti színeken kívül a neve is szerepel.19

Patron ürügyén talán nem haszontalan a védőügyvédek számára sem megemlíteni, hogy az emberi szag mint anyagmaradvány (mivel belső tulajdonságra, összetevőre utal) felismerésére és azonosítására a krimináltechnikai szakág, az odorológia az egyetlen eszközt, „műszert” ismer igazán, ez a kutya.20 A problémák forrása is maga az állat, amelynek nincs sem jogi, sem erkölcsi felelőssége. Azonosítási módszertanáról sem tud beszámolni, így jelzésének, „véleményének” ellenőrzése, kontradiktórius megvizsgálása sem történhet meg. Védőügyvédi szakmai tapasztalatból azt is tudjuk, hogy tévednek is alkalmanként, aminek veszélyességét, lehetséges torzító következményeit nem kell külön részleteznem.21 Mindenképpen átlátható, világos, ellenőrizhető vizsgálati módszerre és számonkérhető, az eredményekért felelősséget is vállaló személyre lenne szükség a szagazonosítási metódusban való előrelépéshez. Ennek alapfeltétele az az alapkutatási eredmény, amely jelenleg nem áll még rendelkezésünkre, és amely alapja lehet egy rangos nemzetközi elismerésnek (akár a Nobel-díjnak is): ez pedig az emberi szag szerkezetének leírása. Talán laikusként úgy is fogalmazhatok, hogy a szag molekuláris szerkezetének modellezése. Ahogy az emberi genomtérképet is igyekeznek teljessé tenni a kutatók, úgy az emberi szag belső összetevőit, belső térképét is kívánatos lenne elkészíteni. Milyen előnyökkel járna az emberi szag belső szerkezetének pontos leírása? a) Bátran állíthatjuk, hogy a kriminalisztikában oly értékes egyediséget, csak egy emberre jellemző unikumot kapunk (scentfingerprint). b) Mindenki által érthetően, világosan megírt összetevőket kapunk egy-egy humán egyed szagjellemzésére (scentmap). c) Világossá válik az évek során, hogy állandóságról vagy (korfüggő) változékonyságról van-e szó az emberi szag esetében. d) A szagazonosítást végző világsztenderd-metódussal dolgozhat. e) A vizsgálatok és eredmények kontrollvizsgálatokkal is ellenőrizhetők. f) A szakértelemmel bíró szagazonosító (csakúgy, mint az ujjnyomnyomat-ös�szehasonlító, DNS-azonosítást végző)

Nagyító alatt

személy felelősséggel bír, kontradiktórius módon vizsgálható, kikérdezhető az igazságszolgáltatás keretében. g) Az eredményekben rejlő valószínűségi fok a bizonyosságot fogja közelíteni, esetleg el is éri. h) Magas validitású szakvélemény készül, amelynek erőteljes (per)bizonyító ereje elősegíti az igazságszolgáltatás egyik nagy célját, a justizmordok elkerülését, illetve a másik oldalról a valódi bűnelkövetők felelősségre vonását.

Az első szemrevételezések után már egyértelműen kriminalisztikai anyagmaradvány-vizsgálatokat végeztek a szakemberek.24 Április 13-ra a horvát szakértői és kutatóközpont bűnügyi igazságügyi szakértői megállapították a helyszínen talált anyagmaradványokból, hogy a pilóta nélküli szerkezet OFAB 100-120 típusú bombát szállított, de nem tartalmazott katonai vagy polgári felhasználású robbanóanyagot. A robbanást egy robbanószerkezet és egy olyan robbanó-

Vannak kísérletek műorrok kiépítésére22, egészségügyi alkalmazására, ezek azonban csak „ebhelyettesítők”, az alapproblémát nem oldják meg. A nagy áttörést a szag mint kriminalisztikai értelemben anyagmaradvány belső felépítésének, szerkezetének feltérképezése, kimutatása adhatja meg. Ismerjük, hogy miből keletkezik, mik a forrásai a szagnak (a bőr felületéről folyamatosan leváló hámsejtek, verejték, a zsírsavösszetételben különböző faggyúmirigyek váladéka), azonban nem ismerjük az általuk létrehozott „koktélt”, a részeit, hogy egyáltalán van-e ilyen, és megismerhetők, leírhatók-e. E kérdésekre is az alapkutatást végzőknek kell megadniuk a választ. Ha nemleges a felelet, akkor – sajnos – hosszú távon kell számolnunk a (felderítésben még hasznosítható) lecserélhetetlen állatokra (ebekre, disznókra) vagy az őket esetleg helyettesítő műorrokra.23

Jegyzetek

6. A zágrábi bomba anyagmaradványvizsgálata

2022. március 10-én Magyarország fölött is elszállt egy ismeretlen személytől (csapattól), helyről indított (ukrán vagy orosz) drón. Zágráb délnyugati részén, a város legnagyobb egyetemi kollégiuma közelében zuhant le egy közparkban. Égi szerencse, hogy senki nem sérült meg, „csak” 96 autó rongálódott meg a nagy erejű, ötméteres krátert vájó robbanásban. Közvetlenül utána a védelmi minisztérium arról számolt be, hogy a katonai drón egy robbanószerkezettel felszerelve repült, amely a jelek szerint az ukrán háborús övezetből indítva, Románia és Magyarország felett hatolt át. Akkor még Szovjet Tu–141es légibombának azonosították, amelyet a nyolcvanas években mindkét háborúzó fél országában használtak.

Lásd erről részletesebben a szerző tollából: A kriminalisztika tendenciái. Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs, 2014, 2017, illetve A kriminalisztika piramismodelljének második változata. Belügyi Szemle, 2014/9. 32–43. o. (A kérdések megválaszolása, illetve az adott feleletek pontossága, megbíz hatósága, valósághűsége közelről érinti a védőügyvédek büntetőeljárási tevékenységét is.) Egyáltalán nem mélyreható hadtu dományi ismereteim szerint egy-egy lövedék akár nyolcezer fléchette-et is tartalmazhat. A nyilak három-négy cen timéter hosszúságúak. A lövedékekben található fémnyilak a fegyver elsütését követően háromszáz méter széles és legalább száz méter hosszú ívben szóródnak szét. Az áldozat testébe csapódva a nyílvessző horoggá alakul, míg az uszonyszerű hátsó része gyak ran letörik, és egy második sebet okoz. (A fléchette-lövedékek használatát – a tiltására irányuló kezdeményezések ellenére – a nemzetközi jog nem tiltja jelenleg.) Nem kell határon túlra tekingetni, hazánkban is létezik hasonló program. Tanulmányom írásakor, 2022 áprilisá ban jutott napvilágra, hogy rekordbün tetést szabott ki a Nemzeti Adatvédel mi és Információszabadság Hatóság (NAIH) egy hazánkban működő bankra. Amellett hogy ez volt az eddigi legma gasabb összegű adatvédelmi büntetés, egyben az első is, amely mesterséges intelligencia jogszerűtlen felhasználá sából adódik. Mi is történt, miért járt a milliárdos szankció? A NAIH beszámolója szerint egy meg nem nevezett pénzintézeti szereplő (bank) mesterséges intelligenciával vezérelt szoftveres megoldást alkalma zott az ügyfelek érzelmi állapotának automatizált feldolgozására. A beszéd jel-felismerő és -értékelő rendszer az ügyfelek hangulati állapota alapján határozta meg, mely ügyfeleket szüksé ges visszahívni. A bank az alkalmazást panasz és ügyfélelvándorlás megelőzé

anyag okozta, amely nem tartozik a katonai vagy polgári felhasználású robbanóanyagok közé. Hozzátették: az eredeti bombák legfeljebb 46 kilogramm TNT-t tartalmaznak, ezek felrobbanása után feketedés jellemző. Ilyen nyomokat nem észleltek. A vizsgálat azt is megállapította, hogy egy nagyon jól karbantartott drónról volt szó, amely meghibásodás miatt zuhant le. A repülőgép feketedoboza megsemmisült.25 (Így azt egyelőre nem sikerült megállapítani, hogy melyik résztvevő indította el.) 

se érdekében üzemeltette. A NAIH uta sította a bankot az érzelmi állapotok elemzésének abbahagyására, mivel az számos ponton sérti az Általános Adatvédelmi Rendeletet (GDPR). Lásd erről részletesebben: https://24.hu/fn/gazda sag/2022/04/05/rekord-osszegu-bir sag-bank-naih-mesterseges-intelligen cia-gdpr/amp/ A metódusról további részletek olvashatók például: FENYVESI Csaba– HERKE Csongor–TREMMEL Flórián (szerk.): Kriminalisztika. Kézirat, 2022. Megjelenés alatt a Ludovika Egyetemi Kiadónál; FENYVESI Csaba–ORBÁN József: Az elektronikus adat mint a 7-5-1-es kriminalisztikai piramismodell építőköve. Belügyi Szemle, 2019/2. 45–55. o.; FENYVESI Csaba: A felismerési kísérlet a bűnügyekben. Kézirat, 2022. Megjelenés alatt a Ludovika Egyetemi Kiadónál. MOORE, R.: Cybercrime. Investigating high-technology computer crime. Elsevier, Amsterdam–Boston–Heidel berg–London–New York–Oxford–Pa ris–San Diego–San Francisco–Singa pore–Sydney–Tokyo, 2010.; HIGGINS, G.: Cybercrime: An Introduction to an Emerging Phenomenon. McGraw–Hill, Boston, 2010. Valóságos kiberháború folyik. Lásd erről: NAGY Zoltán András: A kiberhá ború új dimenziói – A veszélyeztetett új állambiztonság. In: GAÁL Gyula– HAUTZINGER Zoltán (szerk.): Tanulmányok A biztonság rendészettudományi dimenziói – változások és hatások című tudományos konferenciáról. Pécsi Határőr Tudományos Közlemények XIII. Pécs, 2012. 221–233. o. SZABÓ Imre: Az informatikai terro rizmus veszélyei. Belügyi Szemle, 2011/2. 5–20. o., illetve MEZEY Nándor Lajos: Kiberterrorizmus: valós veszély? Belügyi Szemle, 2011/2. 21–48. o. ENSZ-szintű problémáról van szó; lásd erről az United Nations Office on Drugs and Crime részlegből egy Crime Prevention and Criminal Justice Officer

Ügyvédek Lapja 2022 | 3

Nagyító alatt

9 10 11 12

beszámolóját: BETTI, S: United Nations Chronicle. In: Inernational Review of Penal Law, 2011/ 3–4. (82 année) 587–594. o. Továbbá bizonyító adat erre: 2013. február 7-én közzétették az Európai Unió Átfogó kiberbiztonsági stratégiá ját. (Nem sokkal utána Magyarország is megtette ezt nemzeti szinten.) VACCA, J.: Computer Forensics: Computer Crime Scene Investigation. Charles River Media, Hingham, MA, 2002. KRUSE, W.–HEISER, J.: Computer Forensics: Incident Response Essentials. Addison-Wesley, New York, 2002. Például az FBI speciális részlege: Com puter Intrusions Squad. Kriminalisztikatörténeti kutatásokból tudjuk, hogy egészen a XX. század elejéig álcás, saját szókészletű, rövidí tésekkel is tarkított külön „tolvajnyelve” volt az alvilágnak, a bűnelkövetőknek. Úgy tűnik „a ma tolvajnyelve SMS-ek ben olvasható”. Önmagában a „lájkolásos-tetszikes” ada tokból következtethetnek a kriminalisták (és a háborúzó felek is) a felhasználó ne mére, etnikai hovatartozására, szexuális irányultságára, politikai beállítottságára, intelligenciájára, nyelvtudására, vallásos ságára, utazásaira, esetleges jövedelme ire. (A Facebook-üzenetekből, -írásokból pedig szinte minden megtudható a magát kiadó, feltáró személyről.) Például Európában az Európai Unió Tanácsa 2008. november 27-én fogadta el az internetes bűnözés elleni küzdelemről szóló stratégiát, amely szerint a következő öt évben olyan operatív intézkedések végrehajtását tervezik, mint az internetes folyama tok megfigyelése, az elektronikus házkutatás lefolytatása, illetve közös nyomozócsoportok működtetése. Konkrét intézkedésként irányozták elő a kölcsönös együttműködés és információcsere továbbfejlesztését. A stratégia lehetséges eszközként említi a határon átnyúló online kutatásokat, amennyiben az adott tagállam jogi szabályozása lehetővé teszi. MOHÁCSI Barbara: Az online házkuta tás alkotmányosságának kérdése. In: A globalizáció kihívásai – kriminálpoli tikai válaszok. Kriminológiai közlemények. Budapest, 2010. 201–210. o. LACZI Beáta: A számítógépes környe zetben elkövetett bűncselekmények nyomozásának és a nyomozás felügye letének speciális kérdései. Magyar Jog, 2001/12. 726. o.; MOHÁCSI Barbara: Az online házkutatás alkotmányos ságának kérdései. In: A globalizáció kihívásai – kriminálpolitikai válaszok. Kriminológiai közlemények, Budapest, 2010. 201–210. o. IRK Ferenc: Globalizáció, bűnözés, bűnözéskontroll. In: GELLÉR Balázs

Ügyvédek Lapja 2022 | 3

17 18

(szerk.): Békés Imre ünnepi kötet. ELTE ÁJK, Budapest, 2000. 213–229. o. DYSON, W.E.: Terrorism: An Investigator’s Handbook. Anderson Publishing Co., Cincinatti, Ohio, 2001. Korinek László megfogalmazása sze rint: „Kezd kialakulni egy (ugyancsak a szorongásra visszavezethető) folyamat, a megóvottság egyúttal megfigyeltséget is jelent.” KORINEK László: Tendenci ák. Belügyi Szemle, 2003/1. 57. o. A magyar bűnüldözés azonosító és nyomkövető kutyáiról, funkcióikról, kiképzésükről részletesen olvasható: HORVÁTH Orsolya: Azonosító és ke resőkutyák kriminalisztikai alkalmazá sa. In: SZABÓ Csaba (szerk.): Studia Doctorandum Alumnae I. Doktoran duszok Országos Szövetsége (DOSZ), Budapest, 383–557. o. Előfordul anyagok azonosításánál más állat alkalmazása is. Például Német országban egyes határállomásokon kábítószerkereső sertéseket hasz nálnak, az USA-ban pedig ugyanerre darazsakat, illetve robbanószerek felkutatására. Aknakereső patkányokat Belgiumban is képeznek. Itt jelzem, hogy a hazai bírói gyakor lat a szagazonosítás eredményét önmagában nem tartja hitelt érdemlő bizonyítéknak a terhelt bűnössége megállapításához. (Lásd erről: FENYVE SI Csaba–NAGY Mariann: Egy fegyveres rablás kriminalisztikai és büntetőeljá rás-jogi tanulságai. Rendészeti Szemle, 2007/11. 106–121., illetve 60 év, hat van bűncselekmény. Belügyi Szemle Különkiadás. 2013. 239–252. o. Ugyanúgy a sikertelen szagazonosítás sem vonja maga után automatikusan a terhelttel szemben megindult eljárás megszüntetését. Valójában tehát a nyomozó kutya szagazonosítása a nyomozást pusztán meghatározott személyre irányíthatja, amelynek következtében a nyomozó hatóság már konkrét információ birtokában tudja a további felderítést és bizonyítást lefolytatni. A terhelt bűnösségének kétséget kizáró megállapítása így a szagazonosítás után, már célirányosan lefolytatott bizonyításból származó bi zonyítékok alapján történik. Még az is elő fordulhat, hogy az eljáró hatóság a szagazonosítás eredményét dokumen táló bizonyítási eszközt – elkerülendő a túlbizonyítást – be sem sorolja a vád bizonyítékai közé. Lásd erről részlete sebben: TREMMEL Flórián–FENYVESI Csaba¬–HERKE Csongor: Kriminaliszti ka. Tankönyv és Atlasz. Dialóg-Campus Kiadó, Budapest–Pécs, 2005. 244. o., valamint FENYVESI Csaba–HERKE Csongor–TREMMEL Flórián: Új magyar büntetőeljárás. Dialóg-Campus Kiadó, Budapest–Pécs, 2004. 210–230. o. és 253–287. o.

22 A világ egyik legérzékenyebb mester séges orrát tervezték meg a Szovjet unióban a hetvenes években. A cél az állami és pártvezetők védelme volt esetleges robbanószeres támadások megelőzésével. A „szuperorrot” az USAban is használták az 1995. április 19-i oklahomai robbantás (robbanószer) azonosítási folyamatában. 23 A kutyánál hatékonyabb műorrok kifejlesztésén dolgozik például a Caltech nevű amerikai cég, amely már több mesterséges szaglószervet is szerkesztett. Ezek a műorrok láncszerű molekulák, polimerek segítségével érzékelik a vegyületeket. Amikor a polimerek reakcióba lépnek az illatmo lekulákkal, a műszerbe épített detektor elektromos ellenállása megváltozik, ez a jel pedig olyan számítógépbe kerül, amely az idegsejthálózatok mintázat felismerését utánozza. A számítógép a jelek feldolgozása alapján követ keztet arra, mi is lehet pontosan az illatmolekula. Egészen új dimenziókat nyithat a műorrok fejlesztésében az a technológia, amely láthatóvá teszi a szagokat. Az úgynevezett optikai orr érzékelői fluoreszcens festékkel bevont optikai szálakat tartalmaznak. Amikor a festék légnemű molekulákkal találkozik, megváltoztatja színét. A változó árnyalatok az optikai szálakon keresztül egy számítógépbe kerülnek, amely feldolgozza a képet és elemzi az illatot. A színek mintázata jellemző a különböző légnemű vegyületekre, így megállapítható, mik is azok. (Lásd erről részletesebben: TREMMEL Flórián– FENYVESI Csaba–HERKE Csongor: Kriminalisztika. Tankönyv és Atlasz. Dialóg-Campus Kiadó, Budapest–Pécs, 2005. 246. o.) 24 2005. márciusában Pécsett a négyszáz ágyas klinika melletti utcára zuhant egy MI–2 típusú mentőhelikopter, amely kigyulladt, majd kiégett. Három utasa súlyosan megsérült. A vizsgálat hasonló módon történt, mint Zág rábban. Helyszíni szemlét tartottak, felkutatták az összes nyomot, anyag maradványt, kihallgatták a tanúkat, okiratokat, elektronikus adatokat, szak véleményeket stb. szereztek be. Mind a hét azonosítófókuszú alapkérdésre keresték és megadták a válaszokat a nyomozás során. 25 2009. június 1-jén az Air France 447es, Rio de Janeiro és Párizs között közlekedő repülőgépe belezuhant az Atlanti-óceánba. Eengeteg adatot, beszélgetést sikerült kimenteni a feketedobozából, miután megtalálták a tenger mélyén a gép maradványai között. Sikeresen rekonstruálták a múltat, adtak válaszokat az „aranykér désekre”.

Nagyítóalatt

Jogviták a háború árnyékában Az orosz agresszió hosszú távú következményei egyelőre nehezen beláthatók a belföldi és nemzetközi piacokon és ellátási láncokban. Miként jelentkezhetnek e lehetséges következmények az óhatatlanul bekövetke ző kereskedelmi és befektetésvédelmi jogvitákban? Dr.DózsaDánielésdr.PatakiPetraügyvédek,Budapest(Queritius)

A Queritius peres ügyvédi iroda a Paris Arbitration Week keretében kerekasztal-beszélgetést szervezett az Oroszország által indított háború vitarendezési vonatkozásairól. A több mint kétszáz fő részvételével zajló, telt házas rendezvényen Ferencz Szabolcs (az FGSZ Zrt. vezérigazgatója), Jaroslav Kudrna (a cseh pénzügyminisztérium nemzetközi jogvitákért felelős főosztályvezetője), Olena Perepelinszka (az Ukrán Választottbírósági Egyesület elnöke) és Tomasz Wlostowski (a brüsszeli EU Strategies szankciós tanácsadócég partnere) beszélgetett a kialakult nemzetközi helyzet gazdasági és peres vonatkozásairól. Beszámoló és vélemény. Reális-e az Oroszországgal szembeni teljes szénhidrogénimport-tilalom? Érvényesíthetők-e Oroszországgal szemben az Ukrajna ellen indított háború okozta károk? Milyen gazdasági hatása lehet az egyre szaporodó, Oroszország elleni gazdasági szankcióknak a kelet-közép-európai régióban, és kisajátítható-e az uniós joggal összhangban Oroszországhoz köthető oligarchavagyon? Ezek és hasonló kérdések merültek fel a kerekasztal-beszélgetés során.

I.Anemzetköziszankciókönmagukban nemoldjákmegazEurópaiUnió függőségétazoroszenergiahordozóktól

A beszélgetést Ferencz I. Szabolcs vezette fel azzal, hogy Magyarország és általában a kelet-közép-európai régió tenger nélküli országai különleges helyzetben vannak abban a tekintetben, hogy nincs hozzáférésük annyi alternatív energiahordozóhoz, amennyivel kiválthatnák az Oroszországból származó kőolaj- és gázimportot. Bár az elmúlt évek infrastruktúra-beruházásainak köszönhetően a szükséges (import) szállítási kapacitások elvileg rendelkezésre állnak, rövid távon nem lehetséges az Oroszországon kívüli kőolaj- és gázkitermelést oly mértékben növelni és egyben – akár hajón, akár csővezetéken – el is szállítani az EU érintett országaiba, hogy az kiváltsa a kieső mennyiséget. Ennek okán az EU által jelenleg tárgyalt, Oroszországgal szembeni szénhidrogénimport-tilalom számos kelet-közép-európai országban veszélyeztetné – egyes országokban egyenesen ellehetetlenítené – a lakossági és ipari energiaellátást.

Az orosz import kiváltására több milliárd eurós beruházásokra (többek között új, tengerparti LNG- – cseppfolyósított földgáz – terminálok megépítésére) és EU-szinten összehangolt energiahordozó-beszerzési politikára lenne szükség. Nem egyértelmű ugyanakkor, hogy e beruházások, illetve a közös politika költsége miként lenne megosztható az EU tagállamai között. Ehhez kapcsolódóan Tomasz Wlostowski megjegyezte, hogy bár az EU a háború kezdete óta szó szerint egy teljes mappát megtöltő gazdasági szankciót vetett ki Oroszország ellen, az Oroszországból származó szénhidrogénimport egyik szankció hatálya alá sem esik. Ennek eredményeként a szénhidrogénimport a háború alatt is zavartalanul folyik, többek között Ukrajnán keresztül. Egyébként az e szállításokért felszámított tranzitdíjak az ukrán GDP majdnem felét teszik ki, amelyek hirtelen kiesése súlyos érvágást jelentene az ukrán gazdaság számára. Ugyanakkor az egyre szaporodó gazdasági szankciók nyomon követése egyre nagyobb adminisztrációs terhet ró a régió vállalataira. Egyes szankciók nemcsak a szankció címzettjére, hanem annak a többségi részesedésével működő közvetlen vagy közvetett leányvállalatára is vonatkoznak. Így könnyen megeshet például, hogy egy magyar és egy szerb fél közötti kereskedelmi szerződés valamilyen módon szankcióval érintett lesz, mivel a szerb fél (egyik) közvetett anyavállalata vagy annak valamely vezető tisztségviselője szankció alá esik. Az Oroszország által 2020 júniusában meghozott ellenszankciós törvények ráadásul lehetővé teszik bizonyos esetekben, hogy az Oroszországot sújtó szankciót elszenvedő fél (az említett példánál maradva a szerb fél) a szerződésben kikötött külföldi vitarendezési fórum (akár rendes, akár választottbíróság) helyett orosz bíróság előtt szerezzen érvényt a szerződésből származó esetleges követeléseinek. Hosszú távon tehát a jogbiztonságot és a gazdasági fejlődést nem lehet gazdasági szankciókkal biztosítani, ahhoz az EU és tagállamai külkereskedelmi politikájának újragondolására van szükség. Ügyvédek Lapja 2022 | 3

Nagyítóalatt

II.Hogyanérvényesíthetőkazorosz agresszióokoztagazdaságikárok?

Az Oroszország által indított háború nyilvánvalóan hatalmas gazdasági károkat okoz Ukrajnában és Ukrajna határain kívül is. Joggal merül fel a kérdés, hogy e károk érvényesíthetők-e Oroszországgal szemben. Az Ukrajnán belül (akár ukrán, akár külföldi befektetésekben) okozott károk érvényesíthetősége Olena Perepelinszka szerint attól függ, hogy a kárt Oroszország a (tényleges) ellenőrzése alatt tartott területen okozta-e. A Krím félsziget Oroszország általi elfoglalása óta több, befektetésvédelmi ügyben született választottbírósági ítélet mondta ki ugyanis, hogy az Oroszország által ténylegesen ellenőrzött területekre (úgymint 2014 óta a Krím félszigetre) kiterjed az ukrán–orosz befektetésvédelmi egyezmény hatálya, ezért a Krím félszigeten eszközölt ukrán beruházásokat (bankok, olajfinomítók, benzinkutak, ingatlanok stb.) külföldi befektetésként kell tekinteni, és Oroszország köteles (lett volna) őket olyan védelemben részesíteni, mint az Oroszország (hivatalos) határain belül eszközölt külföldi beruházásokat.

Mivel Oroszország nyilvánvalóan nem részesítette e beruházásokat semmilyen védelemben (sőt éppen ellenkezőleg, kisajátította őket), ezért a jogosult befektetők nemzetközi választottbírósági fórumok előtt érvényesíthetik az őket ért károkat Oroszországgal szemben (lásd például a Stabil v. Russian Federation, PCA Case No. 2015-35 ügyben született választottbírósági ítéleteket). Ennek megértéséhez tennünk kell egy rövid kitérőt. A nemzetközi befektetésvédelmi egyezmények olyan kétoldalú nemzetközi egyezmények, amelyeket a befektetések kölcsönös ösztönzésére és védelmére kötnek egymással az államok. Világszerte több ezer ilyen egyezmény létezik, Magyarország például jelenleg negyvenkét országgal (Egyiptomtól Svájcon át Oroszországig) tart fenn ilyen egyezményt. Ezen egyezmények bizonyos minimum-előírásokat tartalmaznak arra nézve, hogy az egyik szerződő állam milyen elbánásban köteles részesíteni a másik szerződő állam befektetőit. Ezen előírások megsértése esetére feljogosítják a sérelmet szenvedő befektetőt, hogy kárigényét az egyezményt megsértő állammal szemben

Fogadja ügyfeleit megújult környezetben!

azon állam rendes bíróságai helyett nemzetközi választottbíróság előtt érvényesítse. A leggyakoribb előírások, amelyek megsértésére a külföldi befektetők hivatkozni szoktak, az igazságos és méltányos elbánás (fair and equitable treatment) kötelezettsége, illetve az azonnali és teljes kártalanítás nélküli kisajátítás tilalma. Ezen utóbbi tilalom sérelmére hivatkozással perelte be több, a Krím félszigeten jelenléttel rendelkező társaság Oroszországot a Krím félsziget annektálását követően arra hivatkozással, hogy Oroszország kártalanítás nélkül sajátította ki a Krím félszigeten eszközölt befektetéseiket, mégpedig az ukrán–orosz befektetésvédelmi egyezménybe ütköző módon (vagyis az addigi Ukrajnában eszközölt ukrán befektetések a Krím félsziget annektálását követően Oroszországban eszközölt, a befektetésvédelmi egyezmény hatálya alá eső, külföldi befektetésekké minősültek át). E választottbírósági előzmények tükrében kérdés, hogy a háború alakulásának fényében lesznek-e olyan további ukrán területek, amelyeket ténylegesen Oroszország ellenőriz, illetve magának követel. Ebben a tekintetben releváns lehet, hogy

ST UDI O 8

Legyen szó új irodáról, a régi felújításáról, vagy éppen otthona megtervezéséről, teljeskörű lakberendezési szolgáltatással állunk rendelkezésére. • Térszervezés • 3D látványtervezés • Kiviteli tervek és műszaki dokumentáció a teljes megvalósítási folyamathoz • Akár a teljes kivitelezési szakasz nyomon követése és ellenőrzése További tájékoztatásért és árajánlatért keressen elérhetőségeinken: E-mail: sutdio8@studio8.hu FB: https://www.facebook.com/Studio8lakberendezes Tel.: +36 30 258 9689 A hirdetésben található látványterv saját szellemi termék.

Nagyító alatt

a Donbászban kikiáltott (Oroszország által támogatott) szakadár „köztársaságok” nemrég Oroszországhoz való csatlakozásról szóló népszavazást helyeztek kilátásba, hasonlóan a Krímben 2014-ben tartott, az Oroszországhoz való csatlakozást megerősítő népszavazáshoz (amely népszavazás eredményét egyébként a mai napig egyedül Oroszország és néhány másik ország – például Afganisztán – ismeri el). Amennyiben egy nemzetközi választottbíróság megállapítaná, hogy Ukrajna egyes területei ténylegesen orosz ellenőrzés alatt állnak, úgy megnyílhatna az út az e területeken eszközölt külföldi (akár ukrán, akár más, Oroszországgal befektetésvédelmi egyezményt fenntartó – például magyar) befektetésekben okozott háborús károk Oroszországgal szembeni érvényesítése előtt. III. A szuverén immunitás áttörése és az oligarchavagyon lefoglalása

Egy külföldi befektetőnek kedvező választottbírósági ítélet sem lenne garancia azonban arra, hogy ezen ítéletet Oroszországgal szemben végre is lehet hajtani. Ahogy arra Jaroslav Kudrna rámutatott, külföldön lévő állami vagyontárgyak ellen (a legklasszikusabb példái ennek a nagykövetségek külföldi állam tulajdonában lévő épületei) fő szabály szerint nem lehet végrehajtást vezetni, mivel ezek szuverén immunitást élveznek (lásd Magyarországon a nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény 85. § (3) bekezdését). Ezen általános szabály alól kivételt képez a külföldi állam tulajdonában lévő, kereskedelmi célt (tehát nem klasszikus állami funkciót) szolgáló, így az állam által közvetlenül kereskedelmi jogügyletek (például energiahordozók beszerzése) céljából fenntartott vagyon. E vagyonelemek felkutatása azonban sokszor nem könnyű egy befektető számára, mivel az államok által közvetlenül kötött kereskedelmi jogügyletek jellegüknél fogva általában nem nyilvánosak. Mindazonáltal egy befektetőnek kedvező választottbírósági ítélet nemcsak állami szervekkel szemben hajtható végre, hanem olyan személyekkel szemben is, akiknek a magatartása nemzetközi jog alapján az államnak betudható. Idetartoznak például az állam tényleges irányítása vagy utasítása alatt cselekvő jogi személyek, így

bizonyos esetekben az állami vállalatok is. Ezek közül pedig jó néhány orosz vállalat aktív az EU területén is, és ezért (amen�nyiben bizonyítható az orosz állam befolyása a kereskedelmi tevékenységük felett) választottbírósági ítéletek végrehajtására alkalmas, lefoglalható vagyonuk is lehet. A fentieken túlmenően – ahogy azt Tomasz Wlostowski is kifejtette – az EU és szövetségesei olyan, a szuverén immunitást figyelmen kívül hagyó gazdasági

lésére, amelyekben az EU (és a nyugati világ) országai akár a nemzetközi szankciók elszenvedői lehetnek. E kérdéskörhöz tartozik az orosz államhoz köthető oligarchák vagyonának lefoglalása és esetleges kisajátítása is. Az Európai Bizottság által 2022 márciusában felállított Freeze and Seize munkacsoport szerint az EU tagállamai eddig majdnem kilencszáz orosz magánszemély harmincmilliárd euró értékű vagyonát foglalták le és további 196

A szuverén immunitás áttörése veszélyes precedenst teremthet háborús konfliktusok kezelésére, amelyben az EU is a nemzetközi szankciók elszenvedője lehet. szankciók bevezetéséről döntöttek az orosz–ukrán háború kapcsán, amelyekre nagyhatalommal szemben a második világháború óta nem volt példa. Így az Orosz Nemzeti Bank vagyonával kapcsolatos tranzakciók teljes körű tiltása egyes becslések szerint több száz milliárd eurónyi orosz nemzeti vagyont fagyasztott be az EU, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok területén (az EU által bevezetett szankciók tekintetében lásd a tanács 2022/334 rendeletét [2022. február 28]). Kérdés, hogy mi lesz e befagyasztott orosz vagyon sorsa – vezethető-e ellene például majd végrehajtás egy esetleges, Oroszországot elmarasztaló (választott) bírósági ítélet alapján? Ehhez a szuverén immunitás eddig általánosan elfogadott szabályainak áttörésére lenne szükség (csak „általánosan”, mert katonailag és gazdaságilag kevésbé erős országokkal – például Afganisztánnal és Venezuelával – szemben volt már példa hasonló szankciók bevezetésére, de ezek inkább kivételt, mintsem egy általánosan elfogadott nemzetközi közjogi gyakorlatot jelentettek). Bár az Oroszország által elkövetett atrocitások fényében lehetséges, hogy az EU és a nyugati világ más országaiban meglesz a politikai akarat egy olyan új jogi keretrendszer kidolgozására, amely kifejezetten lehetővé teszi majd a szuverén immunitás áttörését és a háború okozta gazdasági károk érvényesítését az egyelőre csak befagyasztott orosz nemzeti vagyonnal szemben, ez azonban veszélyes precedenst teremthet más (jövőbeni) háborús konfliktusok keze-

milliárd euró értékű tranzakció végrehajtását akadályozták meg. Egyelőre nincs azonban egységes jogi keretrendszer, amely az EU jogállamisági kritériumainak is megfelelően rendezné e lefoglalt vagyon sorsát a tagállamokban. Ahogy az az Európai Bíróság gyakorlatából is következik, az EU-ban minden személyt megillet a tisztességes eljáráshoz való jog, még azon személyeket is, akiket adott esetben az ENSZ Biztonsági Tanácsa nemzetközi terroristának minősített (lásd például az Európai Bíróság Kadi v. Európai Unió Tanácsa, C‑402/05. P. és C‑415/05. P. sz. egyesített ügyekben ügyben született, elvi jelentőségű ítéletét). Azaz az EU által az orosz rezsimet kiszolgálónak minősített oligarchákat és más személyeket is bizonyára megilleti azon jog, hogy tisztességes eljárásban jogorvoslattal éljenek a velük szemben hozott intézkedésekkel szemben. Egy ilyen eljárás keretrendszere azonban egyelőre nem világos. Kérdés például, hogy miként alakulna a bizonyítási teher az olyan ügyekben, amelyekben az adott személyek orosz rezsimhez kötődése esetleg az Európai Unió szervei szerint nyilvánvaló, de az orosz rezsim célzatosan nem transzparens jellegéből adódóan az erre vonatkozó bizonyítékok nem feltétlenül lennének elegendők a bizonyítási teher megfordítására egy klasszikus bírósági eljárásban. Az, hogy ezeket a bonyolult jogi és gazdasági problémákat az EU és tagállamai miként tudják kezelni a jogállami intézményrendszer kereteinek áttörése nélkül, generációkon át meg fogja határozni az uniós és tagállami gazdaság és jog alakulását.  Ügyvédek Lapja 2022 | 3

Törvényértelmezés

Parkolóhely a teremgarázsban 2022. május 2-án hatályba lépett a 9/2022.(IV.29.)MvM rendelet, amely nem csak a jövőben létrejövő társasházi teremgarázsok esetében, hanem azok esetében is lehetővé teszi, hogy az egyes parkolóhelyeket (a rendelet szóhasználata szerint: álláshely) különtulajdonú ingatlanként jegyezzék be az ingatlan-nyilvántartásba, amelyek már korábban is létez tek. Megvalósul az, amit az ingatlanpiac már oly’ régen várt. A teremga rázs parkolóhelyei forgalomképessé válhatnak. Dr. Hidasi Gábor ügyvéd, Budapest

Csak társasházi parkolók

Az MvM rendelet az ingatlan-nyilvántartási törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII.29.) FVM rendelet – Inytv-vhr. - társasházi ingatlanok nyilvántartásba vételéről szóló 52.§-át egészíti ki. A rendeletet nem társasházi ingatlanra nem lehet alkalmazni és fontos, hogy nem társasházi jogi, hanem ingatlan-nyilvántartási szabályváltozásról van szó, tehát a rendeletet a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvénnyel (Tht.) együtt kell alkalmazni. A múlt

Ismert probléma, hogy a több gépjármű tárolására szolgáló társasházi helyiség (a továbbiakban: teremgarázs) egyes beállóhelyei nem minősülhettek önálló ingatlannak, ezért az ingatlan-nyilvántartásba nem voltak bejegyezhetők. Az ilyen beállóhelyre csak kizárólagos használati jog volt alapítható, amit az ingatlan-nyilvántartásba nem lehetett (és a jövőben sem lehet) bejegyezni. E jog átruházhatósága éppen ezért sok vitát okozott. Nem volt kellően szabályozott, hogy az épületben lévő lakáshoz e jog elválaszthatatlanul kapcsolódhat-e. Előfordult, hogy a lakás eladása után az új tulajdonossal szemben a társasházközösség azt hangoztatta, hogy a közös tulajdonú teremgarázs használatáról nem a volt tulajdonos, és nem is az új, hanem a társasházközösség jogosult dönteni. A tulajdonostársak azért formáltak jogot a parkolóhelyre, mert állították, hogy a használati jog kizárólag a volt tulajdonos személyéhez kötődött, nem a lakáshoz. Állították, hogy mindezért az átruházási szerződés nem jelent velük szemben hatályos jogcímet, és nem köti őket abban, hogy a parkolóhelyet az új lakástulajdonos használja. Ügyvédek Lapja 2022 | 3

A jogszabályi feltételek

A szabályozásból adódik, hogy a rendelet hatálya csak olyan gépjárműtárolásra szolgáló társasházi közös tulajdonú helyiségre terjed ki, amely több gépjármű elhelyezésére alkalmas, vagy ha csak egynek a tárolására alkalmas, a tulajdonos nem a helyiség összes beállóhelyét (vagy egyéb területét) kívánja különtulajdonú parkolóhellyé alakítani. A társasházi közös tulajdont képező klasszikus szimpla garázsok különtulajdonná alakítása a társasház alapítás, az alapító okirat módosítás, illetve ezek nyilvántartásba vételének hagyományos szabályai szerint történhet a jövőben is. Kizárt, hogy olyan helyiségben hozzanak létre különtulajdonú álláshelyet, amely nem társasházi teremgarázsban van. A rendelet ugyanis az önállósítást csakis akkor tartja lehetségesnek, ha arra már létező vagy az alapítással létrejövő gépjárműtároló helyiségében kerül sor. A társasházi különtulajdonban álló teremgarázsra a rendeletet nem lehet alkalmazni akkor sem, ha az több gépjármű tárolására alkalmas, és abban a parkolási célú használat osztott. Az álláshelyre, különtulajdoni jellege okán, törvényes elővásárlási jog csak akkor érvényesül, ha az alapító okiratban a tulajdonostársak ezt a különtulajdonok eladása esetre kikötötték. Ha az álláshely, mint különtulajdon, több személy közöstulajdonában van, álláshely tulajdonostársának az erre irányadó Ptk. szabályok szerint van elővásárlási joga. Az álláshellyé válás feltételei

A jövőben létrejövő társasházak esetében az alapító feladata, hogy ha ezt indokolt-

nak tartja, az alapító okiratban határozza meg az egyes különtulajdonú beállóhelyeket, azok helyrajzi számát, területét, elhelyezkedését, határoló vonalait és azt, hogy az alapításkor kinek a tulajdonába kerül. A szerkesztő ügyvédnek éppen olyan dologi és személy adatokat kell feltüntetnie az alapító okiratban, mint bármely más különtulajdon esetében (Tht. 9.§, Thtvhr. 53.§). Az alapító okirat szükségszerű mellékletét képezi az ingatlanügyi hatóság által záradékolt teremgarázs vázrajz a határolóvonalakkal, a helyrajzi számmokkal. Célszerű, ha a határolóvonalak (pl. az állandó padlófelfestések) vastagságát is rögzítik, ugyanis a beállóhely területének mérete a felfestési vonal vagy határolófal középtengelyétől számít. A fentírtak érvényesülnek a már létező társasházi teremgarázsok jogi átalakítása, az egyes álláshelyek különtulajdonú társasházi ingatlanná alakítása (a továbbiakban: önállósítás) esetén is. A rendelet értelmében az minősül az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető, ekként önálló helyrajzi számmal ellátható és önállóan forgalomképes álláshelynek, amely teljes egészében a teremgarázsban van. Kizárt például, hogy az legyen álláshely, amelynek egy része kilóg teremgarázsból.

Törvényértelmezés

A teremgarázsnak meg kell felelnie a 253/1997.(XII.20.)Korm. r. (OTÉK) 85.§ (3) bekezdés és a 103.§ feltételeinek (minden oldalról határolófalakkal körülvett, belmagasság legalább 190 cm). A rendeletből nyilvánvaló, hogy szabadtéri parkolók beállóhelyeire nem terjed ki, mint ahogy nem terjed ki az épület árkádjaiban lévő parkolóhelyekre sem. Kiterjedhet azonban a parkolóházakra. A parkolóház gépjárműtárolási helyiségének minősül az is, amelynek határolófalaiban lévő nyílásokban nincsenek nyílásszárók. A szintek rámpás összekapcsolása nem zárja ki a gépjárműtárolási helyiség jelleget. Álláspontom szerint az új szabályozás – különös tekintettel a társasházi törvény 4.§ (2) bekezdésére tekintettel - lehetővé teszi azt, hogy a nem társasházként létesített parkolóházak társasházzá alakuljanak, hogy ezt követően az egyes álláshelyek önállósíthatók legyenek. Nyilvánvaló, hogy olyan társasházi helyiségben, ami nem minősül ingatlannak (pl. ideiglenes pavilon) álláshely nem önállósítható. Nem hajtható végre önállósítás a társasház helyiségnek nem minősülő parkolóiban sem (pl. belső nyitott udvar, amit minden oldalról épületek határolnak, vagy részben a társasház részben a szomszédos épület határol). Az új szabályok alkalmazásának alapfeltétele, hogy a helyiség gépjármű elhelyezésére szolgáljon. A jogalkotói cél nyilván nem az, hogy csak az lehessen önálló ingatlan, amelyben ténylegesen gépjárművet tárolnak, hanem mindaz, aminek lehetséges rendeltetésszerű használata járműtárolás, legyen a jármű önjáró, vagy csak vontatható (pl. lakókocsi, utánfutó, stb.). Ezért és mert az ingatlanügyi hatóság nem a tényleges használatot, hanem kizárólag a hozzá benyújtott okiratok szerinti lehetséges használatot vizsgálja, álláspontom szerint a rendelet szerinti „gépjármű” fogalmat úgy kell érteni, hogy a rendelet nem korlátozza az önálló ingatlanként történő nyilvántartásba vételt a 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) vagy a 2017. évi CL. törvény (Art.) 7.§ 21. pont szerinti, beépített erőgéppel rendelkező önjáró közúti járművekre. Nézetem szerint nem kizárt tehát pl. egy csónakház vagy mezőgazdasági gépeket tároló épület jogi létrehozása és átalakítása tárolási társas-

házzá, ha az alapítás vagy a jogi átalakítás során a rendelet szerinti egyéb feltételek teljesíthetők. Az ingatlanügyi hatóság regisztratív szerepe nem terjed ki a tényleges használat vizsgálatára, csupán a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok alapján vizsgálja, hogy a létező vagy létrejövő beállóhelynek nyitható-e önálló tulajdoni lap. Az önálló ingatlanként történő bejegyzésnek éppen ezért nem feltétele, hogy az álláshelyet ténylegesen is járműtárolásra használják-e. Az önálló tulajdoni lap megnyitásának feltétele a beállóhely megközelíthetősége, tehát az, hogy oda e közlekedést biztosító útvonal igénybevételével a tárolásra szánt járművel el lehessen jutni. Az is feltétel, hogy a beállóhelynek legyen még három olyan oldala, amelyet a helyiség padlóján, tartós fizikai jelölés mutat, vagy az álláshelyet falak veszik körül. Az is álláshely tehát, ami egy olyan teremgarázsban van, amelyben a beállóhelyeket belső falazással határolják el, függetlenül a falak anyagától. Megeshet tehát, hogy az álláshely maga is egy helyiség. Állandó fizikai jelölés az is, ha a határolófal nincs az álláshely minden oldalán vagy nem olyan hosszú/ széles, mint maga a beállóhely, illetve nem ér a mennyezetig. Ott, ahol a falazat rövidebb, mint a beállóhely hossza/szélessége, a jelölést más tartós fizikai elhatároló padlójelöléssel (jellemzően felfestéssel)

kell folytatni. Az is lehetséges, hogy az álláshelyet csak részben veszi körül fal. Ott, ahol már nincs fal, felfestésnek vagy egyéb tartós fizikai jelölésnek kell lennie a padlón. Nem alkalmas tehát önálló ingatlanként történő nyilvántartásba vételre, ha határolójel nem a padlón van, vagy a határolást egy más határolójel képzeletbeli folytatása jelenti. Nem nyitható önálló tulajdoni lap annak az álláshelynek, amelynek a határolójele bár tartós, de a mennyezeten vagy valahol a teremgarázsban vagy azon kívül, egy rajzon, tájékoztató táblán található. Nem minősül tartósnak pl. a vetített határolójel, a mobil rács, kordon, növény, stb. A szomszédos álláshely padlón megjelenő tartós fizikai jelölése a két beállóhely közös jelölésének minősül, azaz nem kell valamennyi beállóhelyhez külön-külön felfestés. Attól, mert egy teremgarázsban nincs minden álláshely felfestve, a rendelet szerint a padlón tartós jelzéssel körül határolt terület önállóvá válhat. Az a beállóhely is válhat önálló ingatlanná, amelynek két oldala az egész teremgarázs főfala, és csak a nem falazott részt jelzik tartós jellel a padlón. Akkor is kell a padlón történő tartós jelölés, ha az álláshely egy fal előtt úgy helyezkedik el tartóoszlopok között, hogy ott másik jármű már nem férne el. A rendeletből nem vezethető le, hogy csak párhuzamos padlójelölésék esetén válhat egy álláshely önálló ingatlanná. Ügyvédek Lapja 2022 | 3

Törvényértelmezés

A méretek

A rendelet meghatározza, mekkora lehet egy ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett különtulajdonú álláshely. Ez nem azt jelenti, hogy változtat az építésügyi előírásokon, és előírja, mekkora lehet egy parkolóhely a teremgarázsban, hanem azt, hogy megszabja, milyen térmértékek közötti álláshelyre kérhető, hogy nyissanak neki önálló tulajdoni lapot (társasházi különlapot). A rendelet az önálló ingatlanná minősíthető álláshely méretéről azt írja, hogy hossza mozgásukban korlátozottak részére legalább 5,00 méter, szélessége legalább 3,60 méter, egyéb esetben az álláshely hossza legalább 5,00 méter, szélessége legalább 2,70 méter, azzal, hogy a közforgalom számára nem megnyitott gépjárműtárolóban az álláshelyek legfeljebb 30%-ának a hossza 4,10 méterre és szélessége 2,20 méterre csökkenthető. A méreteket a tartós fizikai jelölés tengelyétől kell számítani. E szabályból az következik, hogy az ingatlan-nyilvántartás meg fog különböztetni mozgáskorlátozott álláshelyet és nem mozgáskorlátozottat. Mindez az alapító okiratból vagy módosításából az adott álláshely mérte alapján fog kiderülni. Nyilvánvaló, hogy az ingatlan-nyilvántartási kérelemből is ki kell derülnie, hogy mozgássérült álláshelyként kérik-e a bejegyzést. A bejegyzés feltételei

A rendelet értelmében az önállósításhoz elegendő, ha a társasházi épületben lévő gépjárműtároló létezése „igazolt”. Ez a rendelkezés más jogszabályokkal összevetve azt jelenti, hogy nem kell külön hatósági bizonyítvány, ha a létezés egyéb módon is igazolt (pl. az ingatlanügyi hatóságnál lévő alapító okirattal). Ugyanakkor e szabályt nem szabad félreérteni úgy, hogy ennyi tényleg elég. Az önállósítás feltétele ugyanis az alapító okirat módosítása és ezzel összefüggésben a gépjármű tároló helyiség záradékolt vázrajza, mint az alapító okirat módosítás melléklete, amely az önálló tulajdoni lap (társasházi különlap) megnyitására alkalmas módon tartalmazza az egyes álláshelyeket, helyrajzi számokat, méreteket, a határolófalak vagy a padlón elhelyezett tartós határolóvonalak jelöléseit (2012. évi XLVI. tv, 8/2018.(VI.29.) AM r; 327/2015.(XI.10.)Korm. r.). Ügyvédek Lapja 2022 | 3

Az alapító okirat módosítása

Nyilvánvaló, hogy ha a tulajdonos vagy tulajdonostársak a teremgarázs egyes beállóhelyeit önálló társasházi ingatlanokká, azaz álláshelyekké alakítják, ez okszerűen módosítja az alapító okiratot, hiszen a különtulajdonok száma gyarapszik. Az alapító okirat módosítást az erre irányadó társasházi szabályok szerint okiratba kell foglalni. Az alapító okirat módosításban fel kell tüntetni minden különtulajdon esetében a hozzá tartozó társasházi közös tulajdoni hányadot. Ezek a hányadok a korábbi állapothoz képest nyilván változnak, mert a közös tulajdon több különtulajdon között oszlik meg. Az egyes álláshelyekhez, mint különtulajdonokhoz is tartozik társasházi közös tulajdoni hányad. Nyilvánvaló, hogy a teremgarázsban mindaz az épületrész, amely nem válik álláshellyé, továbbra is közös tulajdonban marad. Az így módosított alapító okiratot és záradékolt vázrajzot kell benyújtani az ingatlanügyi hatósághoz annak a kérelemnek a mellékleteként, amelyben a tulajdonos (tulajdonosok) kérik, hogy a hatóság az álláshelyeknek nyisson társasházi különlapokat, azokon az egyes álláshelyekhez rendelt tulajdonos tulajdonjogát jegyezze be, megfelelően módosítsa a társasházi törzslapot és az egyébként már létező különlapokat (a lakások és helyiségek különlapjait). Az ingatlan-nyilvántartási díj a megnyitásra illetve módosításra kerülő különlaponként 6.600,- Ft, de társasházanként legfeljebb 100.000,- Ft. A rendelet nem szól arról, hogy az alapító okirat módosítás történhet-e a tulajdonostársak többségének (tehát nem a tulajdoni hányadok többségének) egyetértésével. Amíg a rendelet okán nem módosítják a társasházi törvényt, a módosításhoz valamennyi tulajdonostárs egyetértése szükséges. Akár közgyűlésen akár azon kívül születik meg a döntés az alapító okirat módosításáról, módosító okiratot minden tulajdonostársnak alá kell írnia. Ez az eljárás érvényesül a Ptk. szerint működő hatlakásosnál nem nagyobb társasházak esetében is. A társasházi törvény 21.§ (2) bekezdése engedi, hogy az alapító okiratot az ös�szes tulajdoni hányad egyszerű többségével módosíthassák, ha az egyik tulajdonostárs az építtető, és a lakásában végzett

építési munka olyan lakásmegosztást vagy lakásösszevonást eredményez, amelynek alapján a többi tulajdonostárs alapító okiratban meghatározott tulajdoni hányada változatlan marad. Ennek a könnyített alapító okirat módosításnak kellene működnie az álláshelyek önállósítása esetén is, de ez a hatályos társasházi törvény okán kizárt. Egyszerű törvénymódosítással ki lehetne terjeszteni ezt a megoldást az álláshelyek ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére is akkor is, ha a közös tulajdoni hányadok változnak. Függetlenül attól, hogy miként módosul az alapító okirat, tartalmaznia kell az álláshelyek tulajdonosait (Ptk. 5:30.§ (2) bek., 5:38.§ (2) bek. és az 1997. CXLI. Inytv. – 29.§, 32.§ (1) bek.). Nem feltétel, hogy minden álláshelynek olyan személy tulajdonába kell kerülnie, aki eleve tulajdonostárs. Tulajdonostársnak nem minősülő személy is válhat tulajdonossá egy-egy álláshelyen, de ebben az esetben az alapító okirat módosításhoz társasházi közös tulajdon átruházása is társul. Ilyen önállósításkor a társasházi törvény 10.§ (2)-(3) bekezdése, tehát a 2/3-os vagy 4/5-ös szavazati aránnyal történő elidegenítés alkalmazható. Miután az álláshely az ingatlan-nyilvántartás szerint önálló társasházi ingatlanná vált, elidegenítésére e szabályok többé nem alkalmazhatók. Ugyanakkor nem kizárt, hogy egy-egy vagy akár valamennyi álláshely, mint társasházi különtulajdon több vagy valamennyi tulajdonostárs Ptk. 5:78.§ szerinti közös tulajdonába kerüljön. SZMSZ

Fontos körülmény, hogy az önállósításkor változnak a tulajdonostársak tulajdoni hányadai, ami rendszerint a szavazati arányokon is változtat. Oda kell figyelni arra, hogy ezen okból szükséges-e az szmsz módosítása is. A bírósági út kizárt

Az önállósítás bírói úton nem kényszeríthető ki, mert a rendelet nem okoz szerződéskötési kötelezettséget a tulajdonostársak számára, és a bírósági szerződésmódosításhoz szükséges egyéb törvényi feltétel sem áll fenn. Ha azonban a közös tulajdont társasház alapítással bíróság szünteti meg, az álláshely ítéleti úton is létrehozható. 

Közelkép

Következő lapszámainkban szeretnénk közelebbről is bemutatni olyan ügyvédeket, akiknek a hivatásrendi pályafutása valamely okból szélesebb érdeklődésre tarthat számot olvasóink körében. Lesznek nők, férfiak, idősek és fiatalok, fővárosi, nagyvárosi és kisebb településen élők, egyéni és nagy irodákban dolgozó ügyvédek. Olyanok, akik nem viselnek választott kamarai tisztséget és olyanok, akik valamelyik kamarában, vagy éppen az „országos”, azaz a Magyar Ügyvédi Kamarában vállaltak közösségépítő szolgálatot. Mindamellett, hogy mint szakmai közösség, az ügyvédség is azon hivatásrendek közé tartozik, amelyek ugyan lélekszám szerint talán a legnagyobbak között tarthatók számon – ha ugyan nem a legnagyobb – a hazai igazságszolgáltatás területén, mégis, kívülről nézve sokaknak szakmailag zárt világnak tűnhet. Akik azonban egy kicsit közelebbről is ismerjük a kamarákba tömörült ügyvédség életét, látjuk, milyen sokszínű ez a világ, milyen sok érdekes ember gazdagítja ezt a közösséget. Közülük mutatunk be a jövőben időről időre egy-egy érdekes személyiséget.

Beszélgetés dr. Kománovics Ibolya ügyvéddel

Hivatásunkat magas szinten és kellő szakmai alázattal kell gyakorolnunk A Budapesti Ügyvédi Kamara elnökségének tagja, a Magyar Ügyvédek Kölcsönös Biztosító Egyesülete alaptevékenységét végző Kárrendezési bizottságnak az elnöke. A hazai jogászvilág nagy tapasztalatokkal rendel kező tagja, aki annak idején jogtanácsosként kezdte pályafutását, majd a rendszerváltozás után – amikor erre lehetőség nyílt – az ügyvédi hiva tást választotta. Fiatal korában – meséli – több olyan filmet látott, amely ben egy csapat dolgozott azon, hogy egyes bonyolult ügyek megoldásá ban sikereket érjen el. Nagyon megragadta ez a munkamódszer, mert magát is mindig igazi csapatjátékosnak tartotta. A mai napig nagyon inspirálja, ha jól felkészült kollégával beszélhet szakmai dolgokról; ered ményeire, ötleteire jó hatással van az együtt gondolkodás.

Mint korábban elmondta, nem közvetlen út vezette az ügyvédséghez, mivel jogtanácsosként kezdte pályafutását. Hogy gondol vissza ezekre a kezdeti évekre?

– Igen, az ügyvéddé válást megelőzte egy jogtanácsosi időszak a nyolcvanas évek végén. A több évtizede pályán lévő kollégák emlékeznek arra, hogy a rendszerváltásig, 1990-ig Budapesten hatszáz ügyvéd tevékenykedhetett, évente egy-két ügyvédjelöltet vettek fel a Budapesti Ügyvédi Kamarába. 1987-ben, amikor elvégeztem az egyetemet, nem volt esélyem ügyvédjelöltként dolgozni, ezért egy családi-baráti kapcsolat alapján kerültem a Hídépítő Vállalat jogi osztályára. Bár nem ez volt az eredeti elképzelésem, a kellemes munkahelyi környezetben a pályakezdők lelkesedésével kezdtem el dolgozni. Mivel ekkor kezdődött el a cégalapítások korszaka, lelkesen vállaltam építésvezetők és más műszaki kollégák vállalkozásainak indítását. Ez a kapcsolati tőke sokat segí-

tett abban, hogy amikor 1991-től lehetőségem lett ügyvéddé válni, már volt egy kis ügyfélköröm is. Volt-e valamilyen családi háttér, ami a jog iránt keltette fel érdeklődését?

– Valójában egész gyermekkoromban orvosnak készültem, biológia-kémia tagozatos gimnáziumban végeztem, de amikor elhatároztam a gimnázium 3. osztályában, hogy ügyvéd leszek, attól fogva soha nem is gondoltam másra, és őszintén szólva, nem is tudom magam elképzelni más területen. Igen, nagyon elkötelezett vagyok az ügyvédi hivatás iránt. Szüleim legközelebbi barátai, akik születésemtől fogva nagyon sok időt töltöttek velem, és keresztszüleimként tekintettem rájuk, jogász végzettségűek voltak. Édesanyám barátnője a Nagykanizsai Városi Tanács (mert akkoriban így hívták az önkormányzatot) igazgatási osztályának volt a vezetője, s mivel akkor még nem

volt saját gyermeke, sokszor vitt be a „hivatalba”, ahol láttam, és hallottam, ahogyan dolgozott. Mindezt nagyon izgalmasnak találtam. Biztosan akaratlanul ez is hatott rám akkor, amikor elhatároztam, hogy a jogi pályát választom. Milyen reményekkel indult a pályáján? Beteljesedtek ezek?

– Amikor pályám elején ismeretségi körökben arról beszéltem, hogy előbbutóbb ügyvédként szeretnék dolgozni, gyakran próbáltak lebeszélni ismerőseim, barátaim erről… Ügyvédek Lapja 2022 | 3

Közelkép

Ugyan vajon miért?

– „Nem nőnek való szakma ez”, mondták az akkori felfogás szerint. Számomra az egyetem alatt, és azt követően sem volt kérdés, hogy amint lehetőségem lesz, azonnal váltani fogok. Még jogtanácsosként minden héten keddenként bejártam Bárándy Gyuri bácsi – mert hogy az őt körülvevő familiáris légkörben így hívtuk - irodájába, nagyon élveztem az ügyfélfogadásait, így aztán az elhatározás csak erősödött bennem. Nagyon ambiciózus voltam, ezért a rendszerváltás után, amikor megszűntek a korlátok, azonnal kerestem a megoldást a váltásra. És ahogy ez lenni szokott, egyszerre minden tekintetben változás állt előttem. Ugyanis nagy örömömre kiderült, hogy kisbabát várok. Lányom születését követő öt hónap múlva avattak ügyvéddé. Felgyorsultak az események…

– Utólag úgy gondolom, kicsit korán kezdtem el dolgozni. Ügyvéddé válásom első évében a lakásunkon volt az irodám, és csak tárgyalásokra, ügyintézésre mentem el otthonról, miközben egy nagyon szeretetteljes hölgy, igazi dadus vigyázott a kislányomra. Ez egy nagyon érdekes időszak volt, ugyanis a mi korosztályunk olyan korszakban született, amely tele volt korlátozásokkal, majd fiatal pályakezdőként, egy évvel a szakvizsgám letétele után, 1990-ben hirtelen leomlottak a korlátok. Végre megvalósíthatónak látszott álmaim elérése. Már pályám kezdetekor arra törekedtem, hogy folyamatosan tanuljak, mindig felkészülten jelenjek meg nemcsak a bírósági, hanem a peres eljárásokat megelőző egyeztető tárgyalásokon is, ezzel hálálva meg ügyfeleimnek azt a bizalmat, hogy megbíztak ügyeik képviseletével. Azt hiszem, legalábbis én így élem meg, ezt a célt sikerült elérnem. Ezen kívül, ahogy már említettem, csapatjátékos alkat vagyok, szeretem a közösséget, ezért ügyvéddé válásomat követően mindig vonzott a közéleti munka is. Bár hosszabb idő telt el, amire lehetőségem lett ezen a területen is kipróbálni magam, végül úgy gondolom, hogy a közéleti tevékenységemben, különösen annak elismerésében sokkal többet elértem, mint amiről akár álmodni is mertem. Először a MÜBSÉ-ben (2002) kaptam lehetőséget, majd ezt követően a Budapesti Ügyvédi Kamarában (2007) is. Boldog voltam, nagyon élveztem, Ügyvédek Lapja 2022 | 3

hogy belülről is megismerhetem szervezeteinket. Mindig kellemes érzés töltött el, amikor beléptem a kamara, vagy a biztosító épületébe. Úgy tűnik, munkáját a közösség is nagyra értékelte, hiszen megkapta a Budapesti Ügyvédi Kamara Eötvös díj kitüntetését, majd a Magyar Ügyvédi Kamarától az Ügyvédségért díjat…

– Hát igen, azt az érzést nem tudom szavakba önteni. Ez sokkal több, mint amiről akár álmodni is mertem volna. Mely szakterülettel foglalkozik ügyvédként?

– Jelenleg már nagyon szűk területen végzem ügyvédi tevékenységemet, első sorban családjoggal és kártérítési joggal foglalkozom. Természetesen, ha más területről kapok megkeresést, nem utasítom vis�sza, amennyiben érdekes, bonyolult megítélésű, izgalmas ügyről van szó, és a pol-

– Az elmúlt két évtizedben már csak polgári ügyek képviseletében járok el, így csak erről a területről tudok nyilatkozni. Az egyik nagy problémát az ügyvédek bírósággal való kapcsolattartásában látom. Ez olyan témakör, amelyről nagyot sokat lehetne és kellene is beszélni. Az új Pp. – amely már négy éve hatályban van, ezért nem annyira nevezhető újnak –, hatályba lépését követően voltak célszerű változtatások, de még sok olyan módosításra lenne szükség, amely könnyítené az ügyvédek életét. Tudna példát mondani?

– Például számomra érthetetlen, hogy a beadványokban miért nem elégséges a jogszabályhelyek feltűntetése, miért kell a teljes szövegét a jogtárból bemásolni? Feltételezem, hogy minden bíró és ügyvéd rendelkezik Ptk.-val, Pp.-vel, vagy olyan vonatkozó jogszabállyal, amelyre a beadványainkban hivatkozunk. Miért kell

A megélhetési problémák az ügyvédség széles körét érintik, különösen az idősebb korosztályt körében. Bőven van még mit tenni az ügyvédségért… gári jog valamely más területét érinti. Az ilyen megbízást remek szakmai kihívásnak tekintem. Egy-egy nehéz megítélésű ügyben elért eredmény mindig újabb ambíciót ad, feltölt. Milyen kihívásokkal kell szembenéznie hétköznapi munkája során?

– Kihívásnak tekintem mindennapi munkám során, hogy a tőlem telhető legmagasabb szinten képviseljem ügyfeleimet. És kihívás az, hogy a MÜBSÉ-ben a kárrendezés területén úgy dolgozzon bizottságom, hogy az a biztosított ügyvédek elismerését váltsa ki, a kárigénylők oldaláról pedig erősödjön az ügyvédek iránti megbecsülés, még akkor is, ha ebben a nagyon bonyolult, agyon szabályozott, nehezen követhető jogászvilágban egy-egy ügyvédi műhiba esetleg árnyékolja az ügyvédek társadalmi megítélését. Melyek Ön szerint a honi ügyvédség legfontosabb, időszerű kérdései, gondjai, amelyekkel gyakorló ügyvédként Ön is szembe kell hogy nézzen?

egy ellenkérelemben és egy viszontkeresetben, amelyet együtt kell becsatolni, megismételni a teljes tényállást, miért nem lehet egyértelmű módon megjelölve visszahivatkozni az azonos tartalomra. Rengeteg idő megy el így feleslegesen a beadványok szerkesztésére. Úgy vélem, hogy ezt az időt inkább a tartalmi részre kellene fordítani. Ezen kívül látom az ügyvédség széles körét érintő megélhetési problémát, különösen az idősebb korosztályt érintően. Bőven van még mit tenni az ügyvédségért… Hogyan látja az ügyvédség rétegződését: főváros nagyváros, kisváros..., s ha ilyen van, az ebből adódó problémákat?

– Úgy látom, hogy mind a fővárosban, mind vidéken van egy ügyvédi réteg, akik szakmailag nagyon felkészültek, munkájuk anyagilag is elismert, de a többség ezt, már az anyagi elismerést, nem mondhatja el magáról. Minél nagyobb településen folytatja hivatását egy ügyvéd, annál több lehetősége van, ezt nem lehet vitatni. Sajnos a megélhetés miatt sok ügyvéd kény-

Közelkép

telen áron alul megbízást ellátni, ez mind a nagyvárosi, mind a kis településeken élő ügyvédekre egyaránt jellemző. Hogyan lehetne javítani azokon a problémákon?

– Meggyőződésem, hogy javítana a helyzeten, ha legalább a megbízási díj alsó határa szabályozva lenne, mint ahogy erre több példa van az európai országokban. Spanyolországban például ha egy adásvételi szerződés szerkesztésre kap bármelyik ügyvéd megbízást, ugyanazon a megbízási díjon készítik el a szerződést. Felelős vezetői szolgálatot tölt be a Magyar Ügyvédek Kölcsönös Biztosító Egyesületében, közismert nevén: a MÜBSÉ-ben. Hogyan került erre a sajátos területre?

– 2002-ben egy akkori elnökségi tag halála miatt kerültem be a MÜBSE vezető tetsületébe, amit ma már Igazgatótanácsnak hívunk. 2011-ben aztán egy újabb nagy tiszteletnek örvendő kollégát vesztettünk el dr. Kléh László személyében, ekkor kerültem a Szolgáltatási Bizottság (ma Kárrendezési Bizottság ) élére. Miben látja a MÜBSE szerepét, ami megkülönbözteti más biztosítóktól?

– A MÜBSE a piacon kis biztosítónak számít, ugyanakkor nagyon meghatározó szerepe van. Mivel kizárólag ügyvéd lehet az Egyesület tagja, és csak az ügyvédek által okozott, úgynevezett ügyvédi műhibák elbírálásával, és ezzel összefüggésben kárkifizetésekkel foglalkozik, már az alapításakor az volt az alapító Magyar Ügyvédi Kamara koncepciója, hogy a kárrendezést kizárólag szakmailag felkészült, ügyvédek végezhessék. Kollégáimmal együtt mindig együttműködésre készek vagyunk a biztosított ügyvédekkel. Úgy gondoljuk ugyanis, mivel mi is főállásban ügyvédként dolgozunk, nagyon körültekintően, mindenre kiterjedően és empátiával tudjuk megvizsgálni az adott ügyben a bejelentett kárigényt, természetesen a bennünket is kötő hivatásrendi normák keretei között. Folyamatosan azon gondolkodunk a vezetéssel, mivel tudnánk olyan hozzáadott szolgáltatásokat adni biztosított ügyvédeink részére – természetesen ezek mind térítésmentes szolgáltatások –, amelyekkel segítjük

munkájukat. A kárrendezés során szerzett tapasztalatainkat egyebek között erre vonatkozóan is felhasználjuk. Hogyan készül fel a MÜBSE a gyorsan változó világ kihívásaira, az esetleges konkurens, versenytárs biztosítók felbukkanására?

– Szeretem a dolgokat a meggyőződésem szerinti jó irányba terelni. Meggyőződésem, dolgozni kell azon, hogy a társadalomban, a hivatásunkban bekövetkezett változásokat követve folyamatosan meg kell újulni. A MÜBSE vezetésében évről évre vizsgáljuk a folyamatokat, felmérjük, hogy milyen termékekeink iránt érdeklődnek a kollégák. 2013-ban az utolsó elnökségi ülésre terjesztettem elő először javaslatomat szakmai anyagok összeállítására abból a célból, hogy felhívjuk a kollégák figyelmét a leggyakrabban előforduló mű-

hibákra, azok jogszabályi környezetére és a vonatkozó bírói gyakorlatra. Összesen tíz témakörben állítottunk akkor össze kolléganőmmel együtt ilyen szakmai anyagot. Ezen kívül tapasztaltuk, sokszor volt igény arra, hogy a már folyamatban lévő, vagy még a biztosítóhoz be nem jelentett, de várhatóan az ügyfél által majd kezdeményezett kárigénnyel kapcsolatban tájékoztatást kértek a kollégák, ezért bevezettük a rendszeres hétfői fogadóórát, előzetes időpont egyeztetés alapján. A fogadóórák és az érdeklődő telefonok alapján javasoltam a beavatkozást azokban az ügyekben, amelyekben a biztosított ügyvédek ellen indult kártérítési per. Az elmúlt három évben sikerült az egész ország területén kialakítani egy csapatot, akik a MÜBSE, mint beavatkozó képviseletét látják magas színvonalon, szorosan együttműködve a biztosított ügyvéddel, vagy Ügyvédek Lapja 2022 | 3

Közelkép

adott esetben jogi képviselőjével. Ezen a területen nagyon jelentős sikereket értünk el az utóbbi években. A MÜBSE nevében az „S” betűvel eredetileg a segélyezésre is utaltak. E téren mi a helyzet?

– Tekintettel arra, hogy belterjes biztosító vagyunk, változatlanul működik a segélyezés mind a születés, mind a temetés esetében. Az utóbbi egy-két év eredménye a praxis indítási segély, ezt fiatal pályakezdő kollégák részére találtuk ki. Azoknak, akik

Nem állhatjuk meg, hogy rá ne kérdezzünk: nőként milyen tapasztalatai vannak az ügyvédi pályán? Érte-e emiatt valaha hátrányos megkülönböztetés?

– Ma már semmilyen különbséget nem tapasztalok amiatt, hogy nőként élem meg hivatásomat. De hogy így rákérdezett, felrémlik: pályám elején ez nem volt teljesen így. A 90-es évek elején sokszor tapasztaltam azt a ki nem mondott kérdést, különösen peren kívüli tárgyalásokon, cégeknél, hogy mit keres a férfiak között egy fiatal nő. Kifejezetten élvez-

Folyamatosan keressük azokat a megoldásokat, amelyekkel vonzóvá tudjuk tenni a kollégák számára, hogy velünk kössék meg a kötelező biztosításukat, hűségüket megtartsuk. legalább három évre elkötelezik magukat a MÜBSE mellett, úgynevezett tartamengedményben részesítjük. Ez azt jelenti, hogy az éves biztosítási díjából 5%-ot elengedünk. Azok a biztosított ügyvédek, akik hosszabb ideig kármentesek, a biztosítási díjból kedvezményt kapnak, amely elérheti akár a négy havi biztosítási díj mértékét is. Megemlítem a szakmai anyagok alapján elkészült oktatási anyagokat, amely a kötelező kreditpontszerzéshez nyújtanak segítséget. Ezen kívül azoknak a kollégáknak, akik egy-egy speciális területen dolgoznak, kiegészítő biztosítás igénybe vételére van lehetőségük. Szóval folyamatosan tervezünk, keressük azokat a megoldásokat, amelyekkel vonzóvá tudjuk tenni a kollégák számára, hogy velünk kössék meg a kötelező biztosításukat, illetve, hogy hűségüket megtartsuk. Sikerként élem meg, mint vezető tisztségviselő, amikor látom, hogy milyen nagy létszámban vannak azok a kollégák, akiknek egy, két, akár három évtizede a MÜBSE-nél van biztosításuk. Hogyan őrzi a MÜBSE azt a komoly történelmi „brand”-et, amit eddig sikerült kialakítania?

– A folyamatos megújulással. Arra való törekvésével, hogy a biztosított ügyvédek mind a tagnyilvántartással, mind a kárrendezés folyamatával, mind pedig a kapcsolattartás során adott tájékoztatással, szolgáltatással elégedettek legyenek, s érezzék, hogy értük vagyunk. Ügyvédek Lapja 2022 | 3

tem, amikor ezeknek az egyeztetéseknek a végén kemény kézfogással köszöntünk el egymástól egyenrangú félként a jelenlévőkkel. Hátrányos megkülönböztetést szerencsére soha nem tapasztaltam. És vajon volt-e pozitív hatása munkája során annak, hogy nő?

– Őszintén megvallom, soha nem szerettem ezt a megkülönböztetést. Magamat ugyanúgy mindig is ügyvédnek tartottam, mint a férfi kollégákat, számomra mindig az számított, ki milyen színvonalon, milyen körülmények között végzi munkáját. Lehet, hogy egy kedves, határozott mosollyal el lehetett intézni dolgokat, de egy kellemes sármos, udvarias megjelenéssel ugyanilyen előnyöket élvezhet férfi kolléga is. Szükség van-e Ön szerint a nők összefogására az ügyvédségen belül?

– Elsősorban a kollégák összefogására lenne szükség ahhoz, hogy kellőképpen tiszteljük egymást. Ezen a területen sok feladat vár még ránk. Engem – hogy említsek egy apróságot – mindig picit bosszant, amikor a lengőajtós bírósági épületben a fiatal kolléga megelőz hosszú lépteivel, előttem beszáguld, ahelyett, hogy előre engedne. Ebben eléggé konzervatív felfogású vagyok. Mi nők a nevelésben talán kicsit finomabban, de határozottabban tudunk részt venni, bár ez is azt gondolom személyiségfüggő. Sajnos, egyre ritkább az olyan kollegiális kapcsolat, amikor egy nehéz és „harcos”

tárgyalás után az ellenérdekű kollégával beülünk egy kellemes kávéra a büfébe nem mint ellenség, hanem mint az ellenérdekű peres felek jogi képviselői. Feleségként, anyaként, hivatását gyakorló ügyvédként, fontos döntéshozó testületek tagjaként miből merít erőt e sokrétű élethelyzetben?

– Tisztségviselőként a pozitív visszajelzésekből, ügyvédként a sikeres jogi képviseletekből, a magánéletemben a családom szeretetéből, az általuk elért sikerekből,. És hogy a hivatásunkat folyamatosan átható stresszt jól tudjam viselni, a rendszeres sportolásból. Reggelente úszom, futok, teniszezek, és hétvégén golfozom. Természetesen minden reggel mást sportolok, ezért kelek korán, amit nem szeretek, és nem is tudok megszokni, de ez az ára ennek az életformának. Ne is mondja, már most lelkiismeretfurdalásunk van… Még csak annyit, mennyire nehéz összeegyeztetnie a munkát a magánélettel?

– Ez egy nehéz feladat, de mi nők ezzel is megküzdünk… Ajjaj, rólunk, férfiakról nem feltételezi ezt?

– Nem erről van szó… Csak azt akarom mondani, hogy ez az egyetlen helyzet, amikor úgy érzem, hogy nőként – a háztartási munkák miatt – több feladat hárul ránk, mint általában a férfi kollégákra, bár mint mindenben, ebben is vannak kivételek. Talán az is nehezíti életemet, hogy kicsit mániásan tartok rendet magam körül, de csak így tudok élni, létezni, dolgozni. De nem akarom elodázni a választ a kérdésére: csak annyit, hogy a hivatás mellett legalább olyan fontos a család és a kiegyensúlyozott háttérkörnyezet ahhoz, hogy jól tudjunk ügyvédként teljesíteni. Ehhez nagy segítség, ha van egy jó társ is. Határozottan úgy gondolom, hogy mindazt, amit életem során elértem, annak egyértelműen részese a harminchat éve mellettem álló férjem is. Hitvallásom pedig, miként azt a ma már felnőtt lányomnak mondtam mindig gyermekkorában: mindegy melyik hivatást választod, de azt kellő szakmai alázattal, magas szinten műveld. Komlós Attila

Cikluszáró számvetések

Közgyűlés a Debreceni Ügyvédi Kamarában

Összetett, de alakítható és meghódítható jövő elé nézünk

Dr. Lampé Zoltán elnök: „Nyitottság, felkészültség és összetartás – ez hivatásrendünk három támpontja” Az elmúlt egy-két év meglehetősen összekuszálta a Debreceni Ügyvédi Kamara életét is. Mondhatni: kizökken tette kerékvágásából. Mindazonáltal a kitartás, a leleményesség és a gyors közösségi döntések révén sikerült nagyobb döccenők nélkül visszatalálni a megszokott életmederbe. Azzal a többlettel, hogy a nehézségek nem csak problémákat generáltak, de azok megoldása révén a kamarai ügyvédség új tapasztalatokkal is gazdago dott, amelyeket remélhetően jól fognak tudni majd hasznosítani a jövőben. Erről az ambivalens időszakról adott átfogó képet jelentésében dr. Lampé Zoltán elnök az immár négyszáz húsz tagra növekedett kamara éves, immáron ciklus záró, március 25-én megtartott közgyűlésen (tisztújítás a tervek szerint 2022 novemberében lesz). A kamarai rendezvényen meghívott vendégként részt vett dr. Halmos Tamás, a szomszédos Nyíregyházi Ügyvédi Kamara elnöke és dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, aki részletes áttekintést adott a hazai ügyvédi hivatásrend időszerű kérdéseiről.

Az események sodrásában

Dr. Lampé Zoltán elnök hangsúlyosan foglalkozott a szomszéd országban, Ukrajnában dúló invazív háborúval, felidézve a nemzetközi ügyvédi szervezetnek, a CCBE-nek és a Magyar Ügyvédi Kamarának a háborút elítélő elvi nyilatkozatait, majd kitért a háború által teremtett menekülthelyzetre. Tájékoztatta a közgyűlést a magyar ügyvédség segítségnyújtásáról: a MÜK, a BÜK és a MÜBSE tíz-tíz millió forintos segélyéről, amit a protestáns Ökumenikus Segélyszervezet, a ró-

mai katolikus Máltai Szeretetszolgálat és nem utolsósorban a Nemzetközi Vöröskereszt közvetítésével juttatnak el a rászorulók megsegítésére. Elmondta azt is, hogy több orosz és ukrán nyelvet is beszélő ügyvéd jelentkezett jogi, pénzügyi, logisztikai segítség nyújtására a menekülteknek, és létrejött az Ügyvédek Ukrajnáért nevű ügyvédi csoport is. Az elmúlt évek sodrásában, amikor is a veszélyhelyzet, a járványhelyzet mélyen átitatta az ügyvédség életét is (a kamarai

közösségi életet, szinte teljesen felfüggesztve), továbbá nem utolsó sorban a változó és nagyszámú új jogszabály, bírósági egyéb intézkedések, elektronikus kapcsolattartás szabályai - az ügyvédi kamara szerepe főleg a tagság lehetőleg gyors tájékoztatására, a társszervezetek és más jogi hivatásrendek felé fenntartott kapcsolattartásra, a jogszabályok folyamatos figyelése és a fontos szakmai tudnivalók kollégák felé való továbbítására összpontosult – mondotta elnöki beszámolójában dr. Lampé Zoltán.

Ügyvédek Lapja 2022 | 3

Cikluszáró számvetések

A fegyelmi tanulságok

A kamarai fegyelmi apparátus magas színvonalú és felelősségteljes munkát végez, ez vonatkozik a fegyelmi biztosokra és a fegyelmi tanácsokra is. Fegyelmire okot adó cselekmények vagy mulasztások változatlanok (ügyvéd elleni büntetőeljárás megindítása, ügyfél tájékoztatásának elmulasztása, ellenjegyzés szabályainak megszegése, határidők elmulasztása), újabban azonban kiegészült több olyan üggyel, amikor a kirendelt védő tevékenységének aktivitását hiányolják a büntetésvégrehajtási intézményekben levő ügyfelek. Oktatás – megkerülhetetlen, egyben nélkülözhetetlen

Ez az elmúlt év második felében indult be, hét előadást tartottak, részben az egyetem jogi karán, részben pedig a DAB székházban, ezek mind igen népszerűek és sikeresek voltak, 2547 kreditpont került jóváírásra. És természetesen előtérbe került az online oktatás is. A MÜK és a Budapesti Ügyvédi Kamara által biztosított online oktatások lehetőségével is sokan éltek. A statisztikák szerint 2021. december 31-re a kamara tagságának 98%-a az előírt kreditpontokat megszerezte. A jelöltoktatás is beindult 2021-ben, ezt már az első félévben megkezdték, ez online módon zajlott az elmúlt évben, és zajlik jelenleg is, ez valószínűleg a jövőben is fog történni. Kamarák közösséggyakorlása

Ezek kiegyensúlyozottak, elnöki szintén több kamara elnökével van konzultáció a MÜK elnökségi üléseken túlmenően is és kiváló a kapcsolatunk a Nyíregyházi Ügyvédi Kamarával (küldöttgyűlés, sportnapok, társasági rendezvények). 2019-ben az év második felében a Debreceni Kamara felvette a kapcsolatot a szomszédos, romániai Nagyváradi Ügyvédi Kamarával, sajnos azonban a vírus-járvány egyelőre keresztül húzta terveiket. A közeljövőben kívánják velük is felvenni ismételten a kapcsolatot. Egymást segítve

HVG-Orac program újabb két évre történő megvásárlása és a tagság részére ingyenes biztosítása, a kreditpontos oktatás élőszavas előadásainak tagság részére ingyenes biztosítása, a kamarai bál kedvezményes belépőjéÜgyvédek Lapja 2022 | 3

nek biztosítása, a kamarai gyermek- és sportnap kedvezményes biztosítása. Az elnök kiemelten foglalkozott a kamara jótékonysági intézményének, a Caritas Alapítvány ügyeivel is. Kiemelte: jelentős összegű, évenként visszatérő támogatást juttatnak az alapítványnak, amely lehetővé teszi, hogy az alapítvány támogatni tudja az arra rászorulókat: ügyvédeket, temetési segélyt tudjon adni, segítse az ügyvéd-özvegyeket, illetve pályakezdő rászoruló fiatal ügyvédeket. (Itt jelezzük, hogy a huszonhárom éve kitűnően működő és nagy tapasztalatokat felhalmozott karitatív ügyvédi alapítványról legközelebbi számunkban részletes képet is adunk, hosszabb interjút készítettünk dr. Léka Andor debreceni ügyvéddel, alapítványi titkárral. – A Szerk.) Megoldásra váró ügyek

A problémás ügyekre kitérve az elnök elmondta, hogy – miként az més területi kamarák esetében is több helyütt tapasztalható – a kirendelt védői óradíj rendkívül alacsony; folyamatban van az emelés igényének érvényesítése, amely vonatkozásban a MÜK határozott lépéseket tesz. A kifizetések időbeliségének kérdése viszont megoldódott az elmúlt évben, ezzel kapcsolatban pozitív együttműködés alakult ki a megyei rendőr-főkapitánnyal, legalábbis negatív ügyvédi visszajelzések nem voltak. Problémát jeleztek azonban a jogi segítségnyújtásban résztvevő kollégák: a pártfogó ügyvédi díjak átutalás az ügyek lezárását követően gyakran öt-hat hónapot is késnek, de a polgári ügyekben elszámolt kirendelt védői díjakkal is gyakorta adódnak problémák. Szintén probléma mutatkozik a helyettes ügyvédi tevékenység vonatkozásában. Főleg a vírusjárvány idézte elő a problémát, amikor is az egyéni ügyvéd megbetegedése esetén, vagy egyéb ok miatt nem tudja ellátni ügyvédi tevékenységét, akkor a helyettes ügyvéd sajnos „nincs képben”, nem kellőképen tájékozott és felkészült tennivalóit illetően, nem tud hozzáférni az adott ügy irataihoz, nem tud az irodába bejutni, nem tud a helyetesítendő ügyvéd letétjéhez hozzáférni, nem látja az ügyfélnyilvántartásokat. Az is kiderült, hogy kiderült, hogy több ügyvédnek nincs valós, helyettesítésre kijelölt ügyvédje annak ellenére, hogy ez kötelező.

Mindezekkel kapcsolatban az elnök jelezte: igyekszenek a szükséges lépéséket megtenni a gondok felszámolása érdekében. Díjak, kitüntetések

Az elnökség döntése alapján Jubileumi gyűrűvel jutalmazta a kamara dr. Boros Bélát több évtizedes példamutató ügyvédi és közélet tevékenységéért. Dr. Boros Béla A kamara Etikai, Érdekvédelmi és Összeférhetetlenségi Bizottságának javaslatára az Etikai díjat dr. Kovács Gyula, harminc éves példamutató és kollegiális ügyvédi tevékenységéért, az elnökségben kifejtett munká- Dr. Kovács Gyula jáért, közéleti tevékenységéért. A Ladányi Sándor Alapítvány díját dr. Kanyuk Petra Ágnes ügyvédjelölt kapta. A Dr. Hollós László Alapítvány díjára ezúttal nem érkezett értékelhető pályázat. Dr. Kanyuk Petra A kamara elnöke be- Ágnes jelentette a közgyűlésnek: a közelmúltban dr. Varga Péter kamarai elnök-helyettes, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségi tagja a Magyar Arany Érdemkereszt Polgári Tagozata állami kitüntetésben részesült, Dr. Varga Péter s egyben kifejezte a kamara elismerését a magas kitüntetéshez. Az elnök arra is emlékeztette a közgyűlést, hogy a 2021. évi Magyar Ügyvédek Napján a Kiváló kamarai jogtanácsos kitüntető jelvényt dr. Fauszt Zoltán aljegyző, debreceni kamarai tag jogtanácsos. A 2021. évi országos perbeszédverseny második helyezettjének járó díjat dr. Kanyuk Petra Ágnes debreceni ügyvédjelölt kapta. Ugyancsak ezen a MÜK-rendezvényen kapta meg a Dr. Kiss Daisy díj második helyezettjének járó elismerést Urbán Antal, a Debreceni Egyetem akkori joghallgatója.

Cikluszáró számvetések

„Rajtunk múlik, van-e erőnk, hogy ne sodródva-alkalmazkodva, hanem cselekvő módon keressük az új utakat” Az előző ciklus idején szerzett tapasztalatait is összegezve, dr. Lampé Zoltán, a Debreceni Ügyvédi Kamara elnöke lapunknak elmondta: az ügyvédi hivatás gyakorlása – bár többen úgy fogalmaznak, hogy „magányos foglalkozás”, ám szerinte inkább – személyre szabott, egyéni, mivel általában az ügyfél egy adott ügyvédben bízik, akit ügyének képviseletével megbíz. Természetesen függetlenül kell eljárnia az ügyvédnek, a szó elvi és szakmai értelmében, ugyanakkor több olyan baráti vagy hivatalos szakmai fórum is van, ahol, kollégákként meg tudják egymással beszélni a különböző ügyeket, illetve jogszabályokat. A fontos jogszabályváltozásokról kamarai elnökként is mindig igyekszik tájékoztatni kollégáit, ez tapasztalatai szerint a koronavírus járvány ide jén különösen fontos volt. Konzultációkat és előadásokat is tartanak a kollégáknak, ezek pedig a kreditpontos képzésbe is beletagozódnak. „Ezek a dolgok, kapcsolatok sokat segítenek abban, hogy ne csak magányos harcosoknak tekintsük magunkat a pályán” – hangsúlyozta.

Dr. Lampé Zoltán pályafutása kezdetétől ügyvédként dolgozik, s – mint elmondta – hivatása gyakorlása során mindig megtalálta az őt érdeklő feladatokat. És ez viszont is érvényes: az ehhez kapcsolódó ügyfelek pedig őt találtak meg. Szakmailag úgy látja, hogy ügyvédi pályafutása során eddig az valósult meg, amit elképzelt. „Természetesen azzal – fűzi hozzá nem kis nyomatékkal –, hogy időközben az ügyvédi munka jelentős része elektronikussá vált, átkerült az online térbe, de az ügyfél-ügyvéd közötti személyes kapcsolat változatlanul fontos, ha nem még fontosabb lett ezek miatt az új körülmények miatt.” Fejleszteni, újítani - elébe menni a kihívásoknak

A jövőt illetően is sok tapasztalatra tett szert az elmúlt években. Úgy véli, a Debreceni Ügyvédi Kamara vezetésének munkáját is tovább kell majd fejleszteni. Javítani kell a kor rendkívül gyorsan megváltozott körülményeit is figyelembe véve a tagsággal való intenzívebb, egyben hatékony kapcsolatot, több segítséget kell adni a jogszabályok új előírásainak ismertetéséhez, ehhez ki kell alakítani majd a megfelelő eszközrendszert. Szintén fontosnak tartja, hogy tovább javuljon, még gördülékenyebb legyen a kapcsolattartás a társszervekkel és egyéb hivatásrendekkel, rendszeresek legyenek az egyez-

tetések az időszerű kérdésekről, és azok eredményei minél előbb ismertek legyenek a tagság előtt. Szintén fontosnak tartja, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara szerveivel és más megyei kamarai vezetőkkel fokozzák a hatékony szakmai eszmecserét a közös hivatásrend béli ügyekről. Bár a visszajelzések alapján úgy véli, hogy az elmúlt ciklus során eddig lépést tudtak tartani a változásokkal, de ezek ma már oly mértékűek és olyan sok-

rétűek, hogy a kamarának ismételten új utakat kell keresni. Véleménye szerint erre pedig a debreceni kamarában minden lehetőség megvan: a tagság nyitott a változások feldolgozására, felkészült az abban való részvételre és folyamatosan erősödik a hivatásrendi szakmai összetartás tudata. Ezek nélkül nehéz lenne szembenézni a jövő minden bizonnyal az eddigieknél sokkal összetettebb kihívásaival. Ügyvédek Lapja 2022 | 3

Cikluszáró számvetések

Rész az egészben

Megítélése szerint ebben a nagy összképben és feladatrendszerben, ami a hazai ügyvédség egészét érinti, taglétszámához mérten a Debreceni Ügyvédi Kamara megfelelő helyen van, azáltal is, hogy szakmai közösségként maga is részt vállal országos, hivatásrendi ügyek feldolgozásában. „A debreceni kamara minden tekintetben a súlyának megfelelően van jelen a hazai ügyvédség színes térképén” – mondta szerkesztőségünknek elismerőleg a debrecenieket jól ismerő egyik testvérkamara vezetője. Megállapodottságuk, kiegyensúlyozottságuk, közösségi életük egyik bíztató visszaigazolás a tény: folyamatosan nő taglétszámuk, jelenleg 426 ügyvéd és 67 jogtanácsos tagjuk van. Dr. Lampé Zoltán értékelése szerint ez azt is jelenti, hogy a fiatalok szép számmal lépnek be hozzájuk és jönnek erre a pályára, bízva abban, hogy itt meg tudnak élni. Azt is elmondta: sok ügyvéd nyugdíj után is folytatja a munkáját – bár ez talán egzisztenciális okokra is visszavezethető, tegyük gyorsan hozzá. A kamarában egyébként a nők-férfiak aránya az általános országoshoz hasonló: 230 férfi, 196 nő ügyvéd gyakorolja hivatását a megyében. Többnyire egyéni ügyvédekként, illetve túlnyomórészt egyszemélyes ügyvédi irodaként gyakorolják hivatásukat. Mint megtudtuk: elenyésző a több ügyvédet foglalkoztató irodák száma, talán négy-öt ilyen van, ezekben nem több, mint három-öt ügyvéd dolgozik együtt. A megyében – kivéve Debrecent – területileg viszonylag egymástól szeparáltan élnek, dolgoznak az ügyvédek. Az elnök ennek ellenére úgy látja, hogy él a kollegialitás, az ügyvédi hivatás kollégákkal ös�szefüggő etikai szabályait betartják, e téren igen kevés kivétel akad csupán. Az ügyvédség társadalmi és szakmai elismertségét a megyében a kamara elnöke megfelelőnek tartja. A tagság túlnyomórésze jól felkészült, ügyfeleiket ennek megfelelően képviselik. Az ügyvédeket alapvetően az értelmiség megbecsült tagjaiként tartja számon a közvélemény.

osztottság, a mesterséges elszigeteltség és a szakmai egymástól elfordulás jelei mutatkoznak. Alapvetően az ügyvédség szervezetileg és tagjai egyénileg is nyitottak az egyéb hivatásrendek felé. Mi több, olyan rendezvényeket is tartanak, ahova bírókat, ügyészeket, végrehajtókat is meghívnak, többségükben el is fogadják a meghívást. Ennek fordítottja azonban mintha akadozna, már csak azért is, mivel ilyen jellegű más hivatásrendi eseményeket nem nagyon rendeznek. Így hát az a benyomásuk, hogy szinte csupán rajtuk múlik a szakmai kollegialitásnak ez a fajta ápolás. Az ügyvédséggel szemben támasztott szakmai, társadalmi elvárásokat a kamarai tagság becsülettel igyekszik teljesíteni – mondta el az elnök. Amit problémának lát, az az, hogy rengeted az új jogszabály, ezeket egy-egy ügyvéd önállóan szinte alig tudja követni. Szintén problémás – főleg a vírusjárvány idején vetődött ez föl –, hogy egyes átmeneti rendelkezéseket tartalmazó jogszabályok szövegezése olyan bonyolult és nem egyértelmű, hogy állásfoglalást kellett a minisztériumtól kérni, illetve egymás között kellett konzultálniuk, miként is kell egyiket-másikat értelmezni. E téren lényeges egyszerűsítésre lenne szükség. Változatlan probléma továbbra is a kirendelt ügyvédekkel kapcsolatos eljárás. A kirendelt védői díj az elsődleges probléma, a díjmegállapítások és a számlák kifizetése gyakran késedelembe esik. Természetesen a hatóságok a kirendelt védőktől is magas színvonalú munkát várnak el. Ezt kellene a kirendelt védői díj összegével és kifizetésével szinkronba hozni. A jövőről szólva az elnök még kiemelte: a jogszabályok jelenleg igen széleskörű ügyvédi munkát tesznek lehetővé és egyre több az a feladat, ami csak ügyvéd közreműködésével végezhető el. „Ezeket az értékeket és az önkormányzatiságunk jelenlegi vívmányait meg kell őriznünk, ezért alapvetően igen következetesen és szigorúan be kell tartani például a fegyelmi eljárásokra, letétkezelésre, illetve a belső ellenőrzésekre vonatkozó törvényi, kamarai szabályokat” – hangsúlyozta az elnök.

Ahol erősíteni érdemes

A társ-hivatásrendek vonatkozásában már kritikusabban kell fogalmaznia – térünk át egy kissé ingoványosabb területre a kamara elnökével folytatott beszélgetésünk során. E vonatkozásban már olykor a megÜgyvédek Lapja 2022 | 3

Egymást is segítve

Külön kitért arra, hogy az elektronikus eljárások elterjedése a jövőben sem fog megállni. A következő nagy kihívás az ügyvédség számára az elektronikus ingatlan-nyil-

vántartási eljárás lesz. Ezekre a sok tekintetben új technikai kihívásokra a fiatal és az idősebb kollégáknak egyaránt fel kell készülniük, ha lehet, egymást is segítve. Országos szakmai-kamarai szolidaritással

Az ország általános helyzetét elemezve az ügyvédség helyzetének szemszögéből, az elnök egyebek mellett elmondta: egy nagyvárosban, különösen is a fővárosban nyilván több munkalehetősége van egy ügyvédnek, mint kisebb helyen, de nagyobb a verseny is. Ezen túlmenően pedig talán az elmagányosodás veszélye is jobban fennáll. A kisebb településeken pedig gyakorlatilag az ügyek hiánya, illetve az egysíkú, kevés ügytípus a jellemző. A kis taglétszámú kamarák (a debrecenit az elnök a négyszáz fő feletti létszámát tekintve nem tartja idetartozónak) nehéz anyagi helyzetbe tudnak hamar kerülni, ha nem tudnak tartalékot képezni, miközben a kiadásaik hasonló arányúak a nagyobb kamarákéval. Ettől függetlenül úgy látja, taglétszámuktól függetlenül a területi kamarák mindent megtesznek – lehet mondani: sikerrel – önállóságuk megtartása érdekében. Örömmel tölti el, mert hogy a hivatásrend, s azon belül a debreceni kamara ügyvédségének a jövőjét is részben ez garantálja, amikor új ügyvédjelöltek jönnek, illetve ügyvédek jelentkeznek tagfelvételre. Örömmel fogadják be őket, azzal az alapfeltétellel, hogy azon a szakterületen, amelyen dolgozni kívánnak, megfelelő – magas – szakmai szinten ismerjék a jogszabályokat, kövessék azok változásait, ezen túlmenően pedig olyan kapcsolattartás alakuljon ki köztük és az ügyfelek között, amely a kölcsönös bizalmon, tiszteleten és szakszerűségen alapul. Aktívan, nem passzívan

Összességében dr. Lampé Zoltán, a debreceni Kamara elnöke úgy véli, hogy a jelen jogszabályi környezetek között az ügyvédi hivatásrend léte biztonságos. Az Üttv. megfelelő kereteket ad a jövőre nézve is. A kamara életét nekik, ügyvédeknek kell megfelelő tartalommal kitölteniük. „Rajtunk múlik – hangsúlyozta –, van-e erőnk, hivatásrendi kohéziónk, hogy nem alkalmazkodva, hanem cselekvő módon keressük az új utakat”. K. A.

Cikluszáró számvetések

A Budapesti Ügyvédi Kamara közgyűlése

Cikluszáró értékelés

Dr. Tóth M. Gábor elnök: „Békét teremtettünk, egyúttal szakmai fejlődést, közösségépítést és távlatokat hoztunk a kamarába” „Aki sokat néz hátra, könnyen nekimegy valaminek vagy a mélységbe zuhan.” Ezzel az Erich Maria Remarquetól kölcsönzött gondolattal nyitotta meg a Budapesti Ügyvédi Kamara őszi tisztújítás előtti cikluszáró közgyűlé sét dr. Tóth M. Gábor elnök. „Mivel azonban utoljára állok itt önök előtt ebben a ciklusban, nyilvánvaló, ez visszatekintést igényel” - mondta. Így az elmúlt négy, „meglehetősen rendhagyó évről” készített számvetést tárt a közgyűlés elé. A jövőt illetően sok feladatot lát még megvalósítandónak, s bejelentette, vállalja a következő ciklusra is az elnöki tisztséget a tagság bizalma esetén. A közgyűlésen részt vett és az elmúlt harminc év szak mai, kamarapolitikai munkájáról adott átfogó elemzést dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke. „Egy nemes versenyben győzelmet arattam” – 2018

„Erősebb kamaráért mindenkivel” volt a jelszó, amivel a kampányban elindult idézte fel az eseményeket, és „egy nemes versenyben győzelmet arattam”. Azért éppen ezzel a jelszóval indult, mert „egy olyan időszak volt előttünk, amikor szükség volt mindenkire, és amikor mindennél nagyobb szükség volt arra, hogy a kamara falai között újból az előremutató munkát lehetővé tevő béke honoljon”. Meggyőződése szerint „sikerült a köztestületet pacifikálni és újra közel hozni a tagsághoz, azzal, hogy lehetővé tette hogy „a köztestület munkájával kapcsolatban a

tagok kérdezhessenek és a véleményüket kifejthessék”. Ennek egyik bizonyítékát abban is látja, hogy „talán még a legádázabb ellenfelem sem mondhatja, hogy ne kommunikálnék a tagsággal, hiszen nem szigetelődhet el a tagságtól a kamarai vezetés, állandó és kétirányú párbeszédre van szükség”. Hasonlóképpen fontos feladatként beszélt arról, hogy „közel kellett vinnünk magunkat a jogkeresőkhöz: lássák a kamara működését, és hogy mit tesz a jogkeresőkért. Az elmúlt év „sikeres brandépítő kampánya megmutatta, hogy jó döntést hozott az ügyvédség akkor, amikor foglalkozott ezzel. Hosszú hónapo-

kig szerepeltünk pozitív kontextusban a híradásokban, a különböző írott és elektronikus felületeken. A 2018-as választást követő időt felidézve arról beszélt, hogy „jó néhány olyan dologgal kellett szembesülnünk, ami azonnal megoldást kívánt. Ilyen ügy volt a tagság számára ki nem adott nagyságrendileg 1700 igazolvány”, amit néhány hónap alatt pótoltak. Azonnali feladat volt „a több, mint 110 millió Ft kintlévőség” (tagdíj és fegyelmi bírság tartozások) felszámolásának elindítása. „Mára ez a nagyságrend jelentősen lecsökkent, a tartozásokat nagyrészt sikerült behajtani”.

Dr. Bánáti János, a MÜK elnöke, dr. Tóth M. Gábor, a BÜK elnöke és dr. Gyalog Balázs a BÜK főtitkára

Ügyvédek Lapja 2022 | 3

Cikluszáró számvetések

„Sikerült a kar politikai intaktságát megőrizni”

„Jól sikerült a rendcsinálás” - 2019

A 2019-es év az elnök értékelése szerint „a rendcsinálás mellett egy újfajta alkalmazkodást kellett elhozzon az ügyvédség számára, ami jól sikerült, mert az ügyvédség tökéletesen adaptálódott a megváltozott eljárási jogszabályi környezethez. „Megoldott váratlan helyzetek” - 20202021

Rátérve a 2020-21-es évek eseményeire, egyebek mellett elmondta, hogy sok váratlan helyzet keletkezett, amire nem tudtak felkészülni. A Budapesti Ügyvédi Kamara munkatársai és tagsága, ha kellett rögtönzésekkel is „az adaptációs készségről tanúbizonyságot téve mesterien alkalmazkodott a megváltozott környezethez, elfogadták a pandémiás helyzet okozta kihívások miatti új feladatokat és tökéletesen oldották meg azokat”. Úgy értékelte a helyzetet, hogy „ciklusunk felét elvitte a pandémia”. A járvány idején a kamara bezárt. Az élet azonban nem állt meg. „Megmutattuk, hogy egy ilyen hatalmas kihívást hozó helyzetben is tudtunk reagálni, és tudtuk biztosítani a kamara működését mindvégig, az online térben a kollégák tudtak ügyintézni, és valamennyi kérdésben, amiben hozzánk fordultak, segítettük őket. Köszönet a tagságnak és a munkatársaknak”. Ügyvédek Lapja 2022 | 3

A továbbiakban azt összegezte, hogy „mi az, amit meg tudtunk csinálni, és mi az, amit nem”. Az első a szakmai érdekvédelmi tevékenység a Magyar Ügyvédi Kamarával karöltve. „Az országos vezetéssel az együttműködés felhő nélküli, ha vannak is kérdések, amikben az eltérő érdek miatt vannak viták, ezek a viták mindig kisimultak és mindig a tagság érdekében észszerű kompromisszum született. Ilyen észszerű kompromisszum volt pl. az, hogy 2019ben a Magyar Ügyvédi Kamara úgy döntött, hogy nem gördít akadályt az elé a budapesti szándék elé, hogy az online térben is valósulhasson meg a kötelező továbbképzés rendszere.” Egy másik jelentős eredményként jelölte meg az elnök, hogy „sikerült a korábbi évek elnökei által kijelölt úton maradni és a kar politikai intaktságát megőrizni. Az, hogy az Üttv. a hangsúlyt helyesen az országos kamara irányába tolta el, ez egyszerűsítette a mi helyzetünket is, hiszen az ostor mindig először a Magyar Ügyvédi Kamarán csattant, ha volt ilyen kérdés, de a Budapesti Ügyvédi Kamara, mint a legnagyobb területi kamara érintett volt. Az ügyvédség érdeke nem azt kívánja, hogy bármilyen szinten is csattanjunk a politikával, a szakma politikával igen, hiszen ott a legmesszebbmenőkig kell a kar érdekeit képviselni, de a napi politikától távol kell magunkat tartani intézményesen. Nem arról van szó, hogy az ügyvédek ne politizáljanak. Ha itt a teremben a tisztelt kollégák körbenéznek, akár a festményeket, akár a márványtáblán a neveket illetően, arról sugárzik az, hogy politizáltak az ügyvédek, és ezt a Facebook csoportban is lehet látni, de a kamarának, amely minden politikai vezetéssel meg kell találja a hangot, nem lehet politizálni”. Harmadik eredményként szólt az elnök a szakmai kodifikációs munkacsoportok létrehozásáról. „Mára ezek tökéletesen vizsgáztak, gyors reagálású hadtestként tudják segíteni mind a területi, mind az országos kamarai jogalkotási véleményeket. Régi adósságot pótoltak 2019-ben az alapszabály módosításával, aminek eredményeként „mára az Igazságügyi Minisztérium által jóváhagyott és a jogszabálynak megfelelő és a budapesti ügyvédség

érdekét szolgáló alapszabályunk van, aminek egy fontos módosítása, amit még a programban ígértem meg, hogy létrehoztuk az Informatikai Bizottságot. Nagyon fontos újításként értékelte az elnök, hogy a BÜK IT szolgáltatását „koncepció váltással nem munkavállalókra bíztuk, … hanem teljesen új alapokra helyeztük, vállalkozói alapokra és egy cég szolgáltatja az informatikát a Budapesti Ügyvédi Kamarának… Január 1-jétől egy teljesen új informatikai szolgáltató rendszert vezettünk be, melynek köszönhetően egyszerűbb, gördülékenyebb lett az ügyintézés. Rendezvények, büfé

Az emberi kapcsolatokat szem előtt tartó feladat a BÜK-ben a másik hangsúlyos terület – mondta az elnök. „Szintén az eredeti program vállalása volt … a büfé újra nyitása, ami mára nem is csak büfé, hanem egy közösségi tér, … Egy klubot sikerült kialakítani, ahol délelőtt, délután és ebéd közben is a kollegák minőségi felszolgálással minőségi ételeket, minőségi helyen tudnak elfogyasztani … Munkahelyi kantinná minősítve az itteni éttermet, a kollegák itt ettek a pandémia idején is, mert nem volt máshol nyitott étterem. Ez is egy olyan döntés volt, amit jó, hogy meghoztunk és szeretném ezt is fenntartani, mert rendkívül fontos”. Elektronikus hírlevél, Pesti Ügyvéd, honlap, levéltár…

A kamarai szolgáltatások sorában kiemelten szólt az elnök a BÜK elektronikus hírlevelének folyamatos tartalmi gazdagodásáról, megköszönve Biricz Melinda munkatárs szerkesztői munkáját, „aki nélkül ez a kamara nem működne, úgy, ahogy”. „Nagy vállalás volt és szakítás negyedszázad korábbi gyakorlatával, megőrizve, mindazt, ami jó volt benne és megújítani: a Pesti Ügyvédet… A velem közölt vélemények - amik remélem, nem csak azért voltak udvariasak, mert nem akartak szembe rosszat mondani - többnyire pozitívak voltak. Ami kritika volt, azt igyekszünk megfogadni… Összességében: el kellett jönnie a megújulásnak és ezt a feladatot jól ugrottuk meg” – értékelt az elnök. A végzett feladatok felsorolásában hangsúllyal szólt a kamarai levéltárral kapcsolatos állagmegóvási és megújítási feladatok elvégzéséről, amihez a Fővárosi Levéltár szakmai segítségét vették igénybe.

Cikluszáró számvetések

Jelezte azt is, hogy a kollégák által kedvelt intézmény a közönségszervező is. Ugyancsak a kamarai szolgáltatások sorában említette az elnök, hogy „a hét nagy részében kihasználatlanul álló fegyelmi tárgyalókat a kollégák használhatják az ügyvédi tevékenység végzésére, online rendszerrel történő bejelentkezéssel”. „Azt is vállaltam a programban, hogy a kamara honlapját megújítom és a jelen időkhöz igazítom - folytatta a beszámolót az elnök. - A megújításnak egy szelete sikerült, mert mára azt tudom mondani, teljességgel hatályos a kamara honlapja, nem úgy, mint 2018-ban, amikor számos olyan adat volt még rajta, ami hatálytalan volt vagy elavult. Ez a része a megújításnak sikerült, de az a folyamat, hogy a kamara honlapja vizuálisan is megújuljon, hogy ez is a kor követelményeihez legyen igazítva, az még előttünk áll”. Szociális háló, cipősdoboz akció, segélyezések, kórus…

A kamara „szociális funkciójáról” szólva, egyebek mellett elmondta: „az alapszabályt is módosítottuk, létrehoztuk a BÜK Szolidaritási Alapját, és az egyik örömhír, hogy van ilyen, a másik örömhír pedig az, hogy nem volt eddig olyan, aki megalapozott igénnyel a szolidaritási alaphoz fordult volna. Örömhír azért, mert ez azt kell jelentse, hogy a kollégák nincsenek rászorulva az éves maximum 300 000 Ft-ra, amit ez az alap nekik ki tud fizetni”. „Szintén fontos vállalásom volt a 2018as programban, ami maradéktalanul megvalósult, a társadalmi felelősségvállalás növelése a kamara részéről” - utalt az elnök a cipősdoboz akcióra, véradásra, pro bono napra, adakozásokra. A közösségépítés kapcsán rendkívül örömteli esemény volt az - tért ki beszámolójában az elnök -, hogy megalakult tavaly szeptemberben a kórus… A karácsonyi fellépést követően tegnapelőtt egy teltházas koncertet tudtunk adni”. „Négy évvel ezelőtt ígéret voltam. Vállalva a megmérettetést, szeretném folytatni az elnöki munkát”

A jövőre vonatkozóan BÜK elnöke a következőképpen tekintett előre: „Vállalást kell tenni arról, hogy én a személyes jövőmet, hogyan képzelem el az ügyvédség kapcsán, és néhány gondolatot meg kell

fogalmazni arról is, hogy az ügyvédség jövője adott esetben milyen feladatokat ró a kamarára és azon belül rám. A személyes jövőmet illetően azt szeretném a közgyűléssel megosztani, hogy ha a BÜK tagsága 2018-hoz hasonlóan úgy dönt, hogy megtisztel a bizalmával, akkor én ezt a bizalmat igyekszem az elkövetkezendő négy évben is megszolgálni. Négy évvel ezelőtt egy ígéret voltam, ami adott esetben bizalmat nyert, most pedig már nem ígéret vagyok, hanem négy év tapasztalata. Ez alapján kell majd, hogy a tagság ősszel megítéljen. Ha úgy ítéli meg a többség, hogy tudtam a kamara hasznára lenni ebben az elmúlt négy évben, akkor azzal a csapattal döntő részben, akikkel ezt a négy évet végigcsináltuk, szeretném folytatni és ehhez kérem majd a megfelelő időben a támogatást”.

ném megünnepelni ezt a kerek évfordulót a Nemzeti Múzeummal közösen létrehozott kiállítással”. Kamarai díjak és elismerések

Az elnökség Eötvös Károly-díjat adományozott: dr. Gortvay Istvánnak, dr. Pálvölgyi Tamásnak, dr. Siegler Konrádnak és dr. Török Ferencnek.

Dr. Gortvay István

Dr. Pálvölgyi Tamás

Dr. Siegler Konrád

Dr. Török Ferenc

Mit hoz a jövő?

Beszámolójában dr. Tóth M. Gábor elnök három jövőbeni feladatot emelt ki: Az első a hivatás: „Az elektronikus ingatlan-nyilvántartás és a jogi személyek elektronikus nyilvántartásának levezénylése. Ebben a munka dandárja a Magyar Ügyvédi Kamara vállát nyomja majd és ebben Budapest annyit tud tenni, hogy erejéhez, számarányához mérten szolgálja az ország ügyvédségét, de ezért nyilvánvalóan több, hiszen létszámarányában, a vitt ügyek fajsúlyában Budapest megkerülhetetlen. Ezért is vagyok benne abban a bizottságban, amelyet Havasi Dezső MÜK elnökhelyettes úr vezet, és ami időről időre egyeztet a minisztériummal, az e-ing rendszer kihívásait illetően, és előre azt tudom mondani, hogy nehéz lesz az átállás, mert teljesen új anyagi és eljárási jogszabályt kell megismerni. Nem beszélve arról az informatikai rendszerről, amely bennünket azzal a „hatalommal” ruház fel, hogy azonnali bejegyzést tudunk tenni az ügyfeleink érdekében. A legfontosabb, hogy zökkenőmentesen tudjuk biztosítani azt a jogkeresők és a jogalkotó felé, hogy a kamara készen áll az új rendszer bevezetésére és rajtunk nem fog múlni ennek a sikere. Ezért Budapest és személy szerint én is mindent meg fogok tenni az elkövetkezendő időben, ha bizalmat kapok”. A másik: a BÜK székházának felújítása. A harmadik: „2025-ben 150 éves lesz a kamarai működéshez köthető hazai ügyvédség története. Méltó módon szeret-

A Bálint Ákos György-díjat idén dr. Kovács M. Gábor ügyvéd és dr. Sükösd Péter kamarai jogtanácsos kapta.

Dr. Kovács M. Gábor

Dr. Sükösd Péter

A Pro Excellentia-díjat idén dr. Halkó Tímea kamarai jogtanácsos kapta. Dr. Nagy Judit-díjat kaptak: dr. Danicz Linda, dr. Gondi Anilla Zsuzsanna és dr. Nagy Dr. Halkó Tímea Daniella. Ötven éves kamarai tagságot honoráló jubileumi oklevelet kapott dr. Kósa Erzsébet, dr. Bócz István, dr. Erdős Ádám, dr. Sipos Árpád és dr. Dávid László.  Ügyvédek Lapja 2022 | 3

Cikluszáró számvetések

Közgyűlés a Szegedi Ügyvédi Kamarában

A hazai ügyvédtársadalom a nagy átalakulások korába lépett

Dr. Kertész József elnök: „Az igazságszolgáltatás rendszerében hivatásrendünknek mindentől független önkormányzati szervként kell továbbra is működnie” A hazai ügyvédtársadalom napjainkban nagy átalakuláson megy át – mondta el a mintegy hétszázötven tagot számláló Szegedi Ügyvédi Kamara április 9-én, Szegeden tartott cikluszáró közgyűlés elnöki beszámolójában dr. Kertész József elnök. „Az elmúlt évek negatív fejleményinek máig tartó hatásaitól alig tudunk szabadulni: a rengeteg új törvény, a koronavírus-járvány, az informatikai követelmények reánk zúdulása szó mi szó megviselte hivatásrendi életünket. S talán egy kicsit – ahogy én látom – szét is zilálta.” Hozzátette: „Egyvalamiben újólag meg erősödtünk: a felfokozódott élethelyzetekben még élesebben előtérbe került az, hogy az igazságszolgáltatás rend szerében az ügyvédség mindentől független önkormányzati szervként kell hogy továbbra is működjön, és hogy – a szakmai szempontok prioritása mellett – kizárólag csak a bizalmukat belénk helyező ügyfeleink érdekében kell eljárnunk, az ő érdekeiket kell mindenek felett képviselnünk.” Ilyen értelemben – mint elmondta – fiatal pályakez dőként az ügyvédségről kialakult elképzeléseit semmiben sem kellett módosítania. Továbbra is az a szakmai meg� győződése, és ezt szeretné továbbadni a következő ügyvédgenerációnak, hogy – miként az az ügyvédi esküben is szerepel – munkája során az ügyvédnek a hatályos jogszabályi kereteken belül maradva csak és kizárólag az ügyfél érdekében kell eljárnia. A közgyűlésen részt vett meghívott vendégként dr. Bánáti János, és előadást tartott a hazai ügyvédség elmúlt harminc évének tanulságairól, a hivatásrend előtt álló feladatokról. A közgyűlésen dr. Hofmann Balázs titkár ismertette a kamara 2021. évi gazdálkodásáról szóló elszámolást, és előterjesztette a 2022. évre vonatkozó költségvetést. A felügyelőbizottság elnöke, dr. Császi Zsüliet adott jelentést a gazdálkodásról, a fegyelmi ügyekről a bizottság elnöke, Feketéné dr. Szemző Margit tett jelentést.

Központi feladatok: oktatás, képzés, tájékoztatás

A kamara fontosabb ügyei közül dr. Kertész József elnök kiemelte, hogy a beszámolási időszakban is nagy súlyt helyeztek a szakmai továbbképzésekre a kötelező kreditpontok megszerzésének érdekében. Idén folytatódnak a továbbképzések, amelyek közül nyomatékkal kiemelte az e-nyilvántartást, amellyel kapcsolatosan

a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségének koordinálásával kerül sor a szakmai oktatásra, illetve az e munkát vállaló ügyvédek kötelezően előírt vizsgájára. Idén dr. Török Bélának, a kamara elnökhelyettesének, illetve dr. Farkas Csabának, az oktatási bizottság vezetőjének szervezésében további oktatásszervezésre kerül sor a büntető, a polgári, a gazdasági és a közigazgatási jogterületen.

Bejelentette: továbbra is fennáll a kamarának a HVG. ORAC Kft.-vel korábban kötött szerződése, amelynek értelmében a kamara tagjai továbbra is ingyenesen hozzáférhetnek a jogtárhoz és a mintaszabályzatokhoz. Az elnök arról is megemlékezett, hogy az utánpótlás nevelésének jegyében – a pandémia ellenére – megrendezték a helyi és a regionális perbeszédversenyt, ahol je-

Feketéné dr. Szemző Margit a fegyelmi bizottság elnöke, dr. Hofmann Balázs titkár, dr. Kertész József elnök, dr. Bánáti János , a MÜK elnöke, dr. Török Béla, szegedi kamarai elnökhelyettes

Ügyvédek Lapja 2022 | 3

Cikluszáró számvetések

löltjeik szépen szerepeltek. A helyi perbeszédverseny eredménye: I. helyezett: dr. Szél Dániel (Hódmezővá sárhely), II. helyezett: dr. Frech Dániel (Szeged), III. helyezett: dr. Csanádi Krisztián (Szeged). A regionális perbeszédversenyen dr. Frech Dániel a III. helyezést érte el. A gyorsan változó környezet miatt is nagyon fontos – hangsúlyozta az elnök –, hogy a tagság továbbra is rendszeresen kísérje figyelemmel a kamarai hírleveleket, kör-e-maileket, látogassák a ka- Dr. Hofszang marai honlapot, ame- Katalin lyen dr. Hofszang Katalin elnökségi tag jóvoltából folytatódik az igen népszerű jogszabályfigyelő, egyben a legfontosabbnak ítélt, gyakran használt jogszabályok változásairól, valamint a kamarai hírekről is információt kapnak a Hírek rovatban. Ugyanakkor innen értesülhetnek a különböző programokról, oktatásról, elnökségi ülések időpontjáról, a közérdekű tudnivalókról is. Az oktatásokról e-mailben is kapnak tájékoztatást a tagok, a jelöltek és a jogi előadók. Érdekvédelem, érdekérvényesítés

Dr. Kertész József elnök beszámolt arról is, hogy milyen ügyekben, milyen területen kellett eljárni a kamarai tagság érdekének védelmében, illetve érdekeinek érvényesítése érdekében. Az elmúlt évben el kellett járnia a Szegedi Törvényszék elnökénél, mivel sok panasz érkezett ügyvédektől egy első fokon eljáró bírónő ténykedésével kapcsolatosan. A peres felek peren kívüli egyezségének jóváhagyása tárgyában nem igazán akceptálta a jogi képviselők munkáját, továbbá egyéb eljárási anomáliát is előidézett. A törvényszék polgári kollégiuma megvitatta a kérdést, és állást foglalt a tárgyköreiben. A NAV-tól állásfoglalást kért a tanyai ingatlanok adásvételével kapcsolatban, ugyanis az országban nem volt egységes álláspont az illeték fizetése vonatkozásában. Dr. Makó András igazgató a kamara által felvetett tényállás alapján előterjesztést nyújtott be a NAV Központi Irányítás Dél-alföldi Tájékoztatási Osztályának egységes állásfoglalás meghozatala iránt, majd ezt követően az elő-

terjesztés az Igazságügyi Minisztériumhoz került. Eddig a kamara még nem kapott érdemi választ a minisztériumtól. Az elnök tavaly nyáron eljárt a Földhivatali Főosztálynál is, ahol állásfoglalást kért a haszonbérleti szerződések esetében kialakult helyzettel kapcsolatban, aminek eredményeképp érdemi választ kapott a tekintetben, hogy a földforgalmi törvény 13. §-ában írtakat a hatóság szigorúan alkalmazza, a jogszabályban, valamint a végrehajtási rendeletben írtaknak megfelelően járnak el, amivel kapcsolatban a szegedi, hódmezővásárhelyi, szentesi, makói, mórahalmi és csongrádi földhivatali osztályt is értesítették az egységes gyakorlat folytatása érdekében. Dr. Kertész József kamarai elnök tájékoztatást adott a közgyűlésnek arról a közelmúltban megesett fordulatról, amikor – értékelése szerint – az Állami Számvevőszék kamarai szervezeti függetlenségüket veszélyeztető eljárást indított. Először 2020 februárjában kereste meg a Magyar Ügyvédi Kamarát és a területi kamarákat adatbekéréssel kapcsolatosan. A területi kamarák a MÜK elnökségében kialakított egységes álláspont alapján azt a döntést hozták, hogy az ÁSZ-nak nincs ellenőrzési jogköre a kamarák felett, hiszen a kamarák nem kezelnek közpénzt. Ezt követően 2021 áprilisában ismét megkeresés érkezett az ÁSZ-tól, törvényességi és célszerűségi ellenőrzés céljából kértek adatszolgáltatást. A Magyar Ügyvédi Kamara, valamint a területi ügyvédi kamarák kezdettől fogva vitatták és jelenleg is vitatják az ÁSZ álláspontját, amelynek érdekében dr. Bánáti János, a MÜK elnöke az alapvető jogok biztosához fordult az Alaptörvény egyes rendelkezéseinek értelmezése érdekében. Az alapvető jogok biztosa – egyetértve a kamara álláspontjával – a jogszabály pontosítását tartotta indokoltnak, ennek érdekében az igazságügyi miniszterhez fordult az ügy előremozdítása érdekében.

mogatták a Heim Pál Gyermekkórház Szent Márton Gyermekmentő Szolgálatát. Ugyancsak hathatós támogatást adtak a Magyar Jogász Egylet Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezetének a Jó reggelt, elvtársak! Ébresztő! Fel! Előfelvételis katonák Kalocsán című dokumentumkötet kiadásához, mivel a könyvben idézték fel a korabeli katonaéveiket töltő, előzetesen a jogi egyetemre felvételit nyert, ma már ügyvédi pályájuk éveit töltő kollégák visszaemlékezéseit egy sajátos korra. Kitüntetések

A kamara Dr. Magyar János-emlékgyűrűjét idén dr. Jelenfi Anna elnökségi tagnak és dr. Simonffy Györgynek, a felvételi bizottság titkárának ítélték oda s adták át a közgyűlésen.

Támogatások

Az elnök megemlékezett arról is, hogy mint minden évben, a beszámolási időszakban gondoltak a nyugdíjas ügyvédözvegyekre, akiknek karácsonyi ajándékcsomaggal kedveskedtek. Kamarai karitatív tevékenységük során 510 000 forinttal tá-

Dr. Jelenfi Anna

Dr. Simonffy György Ügyvédek Lapja 2022 | 3

Cikluszáró számvetések

Ügyvédnek lenni az egyik legszebb hivatás – ezt az élményt tovább kell adnunk az utánunk jövő generációnak A mérleg nyelve a társadalmi egyensúly biztosítása során

Az ügyvédi munkának nagyon fontos szerepe van abban – nyomatékosította a hivatásrendi alapokat a közgyűlés után szerkesztőségünknek dr. Kertész József, a Szegedi Ügyvédi Kamara elnöke –, hogy a társadalmi igazságszolgáltatási egyensúly fennmaradjon, mivel az ügyvéd az, aki segítséget nyújt a jogkereső állampolgároknak, az általuk létrehozott társadalmi és gazdasági szervezeteknek ügyeik intézéséhez akár az állammal szemben folyó perekben is. Ezért az ügyvédeknek igen komoly szakmai és erkölcsi követelményeknek kell megfelelniük. A kamarának szolgáltató kamarának kell lennie, amely mindenben segíti az ügyvédeket a szakmaiság és a hivatásrendi értékek fenntartásában, védi és képviseli érdekeiket. Ebben az összetett munkában különösen nagy jelentősége van annak, hogy az ügyvédség a kamaráin keresztül milyen szakmai kapcsolatot tud kiépíteni, fenntartani a különböző társhivatásrendekkel. Az elnök szerint Csongrád-Csanád megyében a társszervekkel fenntartott kapcsolat kifejezetten jónak mondható. A kamarai háttér

Az ügyvédség életében nagy hagyományai vannak a principálisok, a kiemelkedő ügyvédi személyiségek nevelő, ügyvédi személyiséget formáló munkájának. Dr. Kertész József visszaemlékszik arra, hogy pályafutása kezdeti szakaszában a Szegedi Ügyvédi Kamarát általa igen nagyra becsült elnökök – dr. Gesztesi Ferenc és dr. Dobozy Levente – vezették, akikre fel lehetett nézni szakmai kvalitásaik és emberi hozzáállásuk miatt. Az ő hitvallásuk és ténykedésük indította arra, hogy annak idején elvállalja az elnöki tisztséget és az azzal járó, nagyon összetett feladatokat. A Szegedi Ügyvédi Kamara taglétszám szerint a második legnagyobb kamara az országban, hiszen a jogtanácsosokkal Ügyvédek Lapja 2022 | 3

együtt körülbelül hétszáz-hétszázötvenen vannak. A nők és férfiak aránya 45–55 százalék. Örvendetes módon a kamarai tagság életkora fiatal, harminc-negyven ügyvéd ténykedik a megyében az idősebb korosztályból. A kamara területén zömmel egyéni ügyvédként dolgoznak a kollégák; egyetlen ügyvédi iroda van, amely több ügyvédet foglalkoztat, néhány kétfős iroda, mintegy száz ügyvéd pedig egyszemélyes ügyvédi irodában fejti ki tevékenységét. Bár Szeged nagyváros, ám az elnök tapasztalatai szerint a fővárosi és vidéki ügyvédek élethelyzete sajnos ellentmondásos, pontosabban sok tekintetben hátrányosabb. Ezen a téren a jövőben – minél előbb – egy országos stratégiát lenne szükséges kialakítani, amely segítene ezt a fajta ellentmondást a lehető legárnyaltabban kiküszöbölni. Mélyütések

A megyékben az ügyvédek társadalmi elfogadottságának szintje az elnök ismeretei szerint megegyezik az országos átlaggal, mindamellett hogy komoly csorba esik a hírnéven akár csak egy-két, súlyosabban vétő ügyvéd esete nyomán. A hivatásrenden belül egyébként az elmúlt évek zaklatottsága, mélyütései érezhetően gyengítették a kollegiális összetartást, növelték az egymás iránti közömbösséget. Az elnök úgy látja, hogy a jogszabálycunami nagyon megnehezítette az ügyvédi munkát, amit tetéz a sok törvényértelmezési probléma. Ugyanakkor – ez érthető – az ügyfelek elvárásai egyre fokozottabbak az ügyvédi munka szakmaiságát, emberi attitűdjét illetően. Ez komoly feszültéget tud teremteni azon ügyvédekben, akik becsületesen, a legnagyobb odaadással igyekeznek ellátni munkájukat, és ügyfeleiket a legeredményesebben kívánják képviselni. A jövő ügyvédségét sokkal nagyobb társadalmi megbecsülésnek kell majd öveznie, tette hozzá az elnök, és

nem szabad ilyen irreálisan rövid határidőkkel kötelezni a hivatásrend tagjait az igazságügyi kormányzat előírásainak teljesítésére. Mással nem helyettesíthető szolgálat

Dr. Kertész József elnök a jövőt illetően talán az egyik legfontosabb feladatnak érzi, hogy a pályakezdő fiatal ügyvédek és ügyvédjelöltek oktatása vonzó és hatékony legyen. Ők maguk is fel kell hogy ismerjék, ebben a kamarának is segítenie kell őket, hogy ügyvédnek lenni az egyik legszebb hivatás, mindamellett – vagy tán éppen azért –, hogy rendkívül széles és alapos szakmai ismereteket kíván, és végső soron mással nem helyettesíthető szolgálatot tesz embertársainknak a jog területén való eligazodásban, életük, munkájuk, üzleti vállalkozásuk kiegyensúlyozott fenntartásában, súlyosabb esetben büntetőjogi esetekben a megfelelő szintű védelemhez jutáshoz. K. A.

Cikluszáró számvetések

Közgyűlés a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamarában

Célunk az egyre színvonalasabb ügyvédi szolgáltatás

Dr. Havasi Dezső elnök: „A fiatalabb ügyvédnemzedéket fokozottabban be kell vonnunk saját jövőjük érdekében is a kamarai közéletbe” Magyarország harmadik legnagyobb taglétszámú kamarája április 22-én tartotta soron következő évi közgyűlését. Mint minden területi kamarai számvetés során, Győrben is fontos esemény ez, a számvetés és a tervezés eseménye. És itt is, mint általában a vidéki területi kamarák többségének esetében a taglétszámhoz viszonyítva meglehetősen nagy arányban vettek, vesznek részt a tagok az életüket meghatározó, sok döntés alkalmául szolgáló gyűlésen, amely egyben a hivatásrendi közösséggyakorlás meghatározó éves alkalmai is. A munka mellett mindig egyfajta ünnepélyesség is áthatja a hangulatot. Idén mindennek a tetejébe két olyan mozzanat is meghatározó volt, amely ennek a megyének az ügyvédtársadalmát is erősen érintette: az egyik a beszámolási időszakban még tomboló koro navírus-járvány, a másik napjaink háborús helyzete, annak sok helyi nyomorúságával, amelynek hírei, fotói, televíziós híradásai megdöbbentő hatása alól senki nem tudja kivonni magát, s amelynek lehetséges nemzetközi következmé nyei szinte mindenkit aggodalommal töltenek el. Mindezekre is utalt dr. Havasi Dezső, a kamara elnöke. S hogy oldják a napi, sok tekintetben nyomasztó hangulatot, a közgyűlés előtt Reményik Sándor Béke című versével kíván tak nyomatékot adni egy nyugalmasabb jövő iránti vágyuknak dr. Gál Miklós ügyvéd tolmácsolásában. A közgyűlésen meghívott vendégként részt vett dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, aki a hazai ügyvédség sok tekintetben immáron egy emberöltőt átívelő harminc évéről adott elemző értékelést. Cikluszáró elnöki beszámolójában dr. Havasi Dezső elnök nemcsak a szorosan vett beszámolási időszakról beszélt, hanem áttekintette az elmúlt négy év főbb tendenciáit, fontosabb tanulságait is. Mint mondta, maga sem nélkülözheti a konkrét utalást az orosz–ukrán háborúra, annak borzalmaira és nyomasztó hatására. Elmondta, hogy a nagy nemzetközi szervezetek, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara már alig néhány nappal Ukrajna orosz invázióját követően állásfoglalásban ítélte el a háborús cselekményt, követelve a beszüntetését. Utalt az Ügyvédek Lapjában megjelent CCBE-, az európai ügyvédi kamarák szövetségének és a MÜK-állásfoglalásra. Foglalkozott a koronavírus-járványnak az ügyvédi munkát hátráltató következményeivel. Kiemelte, hogy létrejött a digitális kapcsolattartás minden területen (a kamarával, a bírósággal, a hatóságokkal). Magasra emelkedett a szolidaritási hajlandóság

Ehhez informatikai fejlesztésekkel alkalmazkodtak (például az online konferenci-

Dr. Havasi Dezső elnök és dr. Kerényi Ervin elnökhelyettes

ázást lehetővé tevő egyik számítógépes szoftver ingyenes szolgáltatásával a tagoknak). Magasra emelkedett a szolidaritási hajlandóság is: hetvenkét kamarai ügyvéd vállalt pro bono tanácsadást a járvány tetőzése idején. A kamara tagdíjkedvez-

mény-lehetőséget is felajánlott tagjainak, ezzel azonban – ez jó jel – kevesen kellett hogy éljenek. Összegző jelentésében az elnök arra is kitért, hogy a vírusjárvány az ellenőrzések módszereit is átalakította, egyre gyakÜgyvédek Lapja 2022 | 3

Cikluszáró számvetések

rabban kerül sor úgynevezett távellenőrzésre, amely informatikai eszközök alkalmazásával végül is egyszerűsítheti az ellenőrzést. Az a tapasztalatuk, hogy ebben együttműködők az informatika legújabb vívmányait immár készségszinten alkalmazó kollégák is. A kamara a jövőben is fogja alkalmazni ezt az idő- és energiakímélő módszert, különösen annak kedvező fogadtatására tekintettel. A kamarai közélet azonban jobban megsínylette a járványt, még ma sem tért magához. Több megszokott kulturális és sporteseményt el kellett halasztani. Az elnök szerint azonban már mutatkoznak az élénkülés jelei, remélhetőleg visszaáll az a kamarában megszokott eleven közélet, amely fontos kohéziós erő a tagság számra. A kamarai Mikulást viszont a járvány sem tudta legyőzni: 2021-ben gépkocsival keresett fel huszonnégy ügyvéd-jogtanácsos családnál negyvenhét gyereket. Bajban született leleményes megoldások

Arra is kitért: minden bajból le kell vonni a következtetéseket a jövőre nézve, és ös�szegezni kell azokat a sokszor akár leleményesnek is mondható megoldásokat, amelyekkel ügyvédek, ügyvédi irodák megtalálták a folyamatos munkavégzéséhez szükséges tárgyi, munkamódszerbeli és jogi megoldásokat. Az elnök az elmúlt négy évre visszatekintve azt is elmondta, hogy összességében a kedvezőbb gazdasági és társadalmi környezet kialakulása színvonalasabb ügyÜgyvédek Lapja 2022 | 3

védi szolgáltatást inspirált a megyében. Ennek következtében a kamarai gazdálkodásuk stabilnak mondható, a bevételek fedezik a kiadásokat, sőt még megtakarítást is tudtak produkálni. Kamarai szolgáltatásaik – kiemelten például az ingyenes oktatás minimum tizenhat kreditpontig, a Jogtár ingyenes szolgáltatása minden tagnak – országos viszonylatban is jelentősek. A tagdíjfegyelem jónak mondható – jelezte az elnök –, egy-két százalékos a kintlévőség aránya, főleg a szünetelő tagok díjbefizetése akadozik. Fegyelmi téren a panaszok nagyságrendje évente ötven–hatvan közötti, ez a szám szinte állandónak mondható. Ennél több általában akkor adódik, amikor egy ügyvéd ellen érkezik több panasz. A panaszoknak mintegy tizenöt százalékából lesz fegyelmi eljárás. A problematikus jelenségek

Összefoglaló jelentésében az elnök a problematikus jelenségekről is szólt. Nehézkes olykor a bírósági beléptetés; ebben a megyében is gondot okoz a kirendelési díjak megfizetése körüli anomália, valamint az ügyvédi munkadíjak sok esetben indokolatlan bírósági mérséklése; a helyettes ügyvédi feladatok értelmezése körül bizonytalanság; nézetkülönbségek bírák és ügyvédek között; bizonyos ügyvédi jogosítványok rendezetlensége; az irodagondnok feladatainak meghatározása körüli eltérő, illetve nem egyértelmű értelmezés; valamint az ügyvédek gyakorta előforduló

nem odafigyelése az ügyfelükkel való kapcsolattartás minőségére szakmai és emberi vonatkozásban egyaránt. Végül arról is szót ejtett, hogy nagyobb törődést érdemel a jövőben a kamara részéről a fiatalabb ügyvédnemzedék fokozottabb bevonása a kamarai közéletbe. Jobban rá kell ébreszteni őket arra, hogy saját jövőjük egyik fontos záloga, hogy kamarájuk mindenkor megfelelő módon működjön. A nagy újdonság: az Inyt. és az E-ING

Ami a legfontosabb jövőbeni eseményeket, fejleményeket illeti, dr. Havasi Dezső elnök kiemelten foglalkozott a várhatóan 2023-tól bevezetésre kerülő elektronikus ingatlan-nyilvántartási törvénnyel. Mint ismeretes, ennek kidolgozására, illetve a törvényjavaslat véleményezésére, az új ingatlan-nyilvántartási törvény E-ING-eljárási kodifikációjában való közreműködésre a MÜK elnöke öttagú munkabizottságot hozott létre, amely dr. Havasi Dezső vezetésével végezte munkáját. Közgyűlési jelentésében a győri kamara elnöke mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy az ügyvédi tevékenység jövője szempontjából meghatározó jelentőségű szabályozási elemként az ingatlan-nyilvántartási eljárásban megmarad a kötelező jogi képviselet. Ez alól csak nagyon kevés eset jelent kivételt. Ezzel együtt, különös tekintettel az általános szabályként érvényesülő automatikus döntéshozatali eljárásra az ügyvédek felelőssége is megnő, hiszen az általuk elektronikusan

Cikluszáró számvetések

kezdeményezett bejegyzési eljárás eredményeként, ügyintézői közreműködés nélkül egy órán belül megtörténik a jog, tény adat bejegyzése. Ennek lehetővé tételét az ügyvédség számára a jogalkotó az ügyvédek szakmai oktatásához, kiegészítő felelősségbiztosítás megkötéséhez és a súlyosan gondatlan ügyvédi tevékenység fegyelmi szankcionálásához kötötte. A törvény 2023 elején lép majd hatályba – pontos időpontja még nem ismert, a februári dátumot technikai előkészületek tökéletesítése miatt várhatóan néhány hónappal elhalasztják –, addig mindenkinek, aki ingatlanügyekkel akar foglalkozni, lesz ideje felkészülni és vizsgát tenni. Dr. Havasi Dezső arról is tájékoztatást adott, hogy a MÜBSE által kidolgozott és a MÜK elnöksége által jóváhagyott tervezet szerint az E-ING-eljárásban részt vevő ügyvédek számára a felelősségbiztosítási feltétel a következő: „Minden eddigi jogi tevékenységre 15 millió forint a fedezet, az ingatlanügyletekre ötvenmillió forint a fedezet (kiegészítő biztosítás), havi 19-20 ezer forint a díj (együttesen).” Fegyelmi és etikai tanulságok

A négyéves időszakra visszatekintve az elnök arról is szólt, hogy az etikai és összeférhetetlenségi bizottság feladatai évente hasonló tendenciát mutatnak. Döntő többségben az ügyvédkollégák a saját tevékenységük során felvetődő összeférhetetlenségi kérdésekben előzetesen kérik a bizottság állásfoglalásának megadását, hogy annak figyelembevételével elkerülhetők legyenek az esetleges összeférhetetlenségi szabályszegések. Jóval kevesebb azon megkeresések száma, amelyek valamely ügyvéd etikai szabályzatba ütköző tevékenységével kapcsolatosak. Ezen ügyek témakörei többségében az ügyvédi titok, ügyvédi reklám voltak. Ügyvéd által ügyvéd kolléga ellen benyújtott eljárási kérelem 2018–2021 között nem volt, míg 2019–2020-ban is csupán egy ilyen ügy volt évente. Az elnök emlékeztette a tagságot: a területi ügyvédi kamara elnöke – nem egyedi ügyben történt – felkérésére a bizottság több esetben is állást foglalt az etikai szabályzat egyes pontjainak értelmezésével kapcsolatban is.

A bizottság hatáskörébe tartozó ügyek vizsgálata során megállapítható, hogy az összeférhetetlenségi kérdésekben egyre több ügyvéd fordul előzetesen írásban állásfoglalás megadása iránt a bizottsághoz, amiből azt a következtetést lehet levonni, hogy az ügyvéd kollégák e körben az Üttv.-ben és az Etikai szabályzatban foglaltaknak megfelelően kívánnak eljárni, és az esetleges értelmezést igénylő kérdéseket előzetesen kívánják tisztázni. A bizottság munkájával kapcsolatban a négyéves ciklus alatt azon változás azonban tapasztalható, hogy az ügyek száma ugyan jelentősen nem nőtt, de az egyes ügyek bonyolultabb jogi megítélésűek, így a bizottsági állásfoglalás megadása szélesebb körű szakmai munkát igényel, aminek a bizottság megpróbál teljeskörűen eleget tenni. Oktatás, továbbképzés – új utakon

Az oktatási ügyekről szólva az elnök egyebek mellett elmondta: a bizottság 2021 végén a 2022. évi továbbképzési programtervet is úgy állította össze, hogy széles körét érintő előadások az ügyvédi tevékenységet folytatók részére kifejezetten hasznos információkkal szolgáljanak. A cél az, hogy az előadásokon való részvétellel az ügyvédi kar ne csupán technikailag feleljen meg a továbbképzési kötelezettségnek, hanem szakmailag is gazdagodjon, és a mindennapi praxis során használható elméleti és gyakorlati tudást szerezzen. Az elmúlt négy év oktatási feladatai – hívta fel a figyelmet az elnök –, amelyet az oktatási és továbbképzési bizottság végzett, megváltoztak a korábbi időszakhoz képest. Az ügyvédi tevékenységet végzők kötelező továbbképzése, az ezzel összefüggő mentesítési kérelmek elbírálása, valamint a járványhelyzeti ügyvédés jelöltoktatás új szemléletmódot, munkaszervezést és merőben új szakmai és technikai feladatokat állított a kamara elé, s ezeknek legjobb tudásuk szerint igyekeztek megfelelni. Arra számítanak, hogy a jövőben e változások felgyorsulnak, az új elektronikus eljárások, valamint a digitális technika térhódításából eredő igények megváltozása miatt keletkező új feladataikat a jövőben is a körülményekhez való gyors alkalmazkodással maradéktalanul meg tudják oldani.

Az utánpótlás nevelése hivatásrendikamarai alapérdek

Az elnöki tájékoztató fontos eleme volt, mint mindig, az utánpótlás-nevelés ügye. Tavaly ősszel öt megyére kiterjedően Győrben sikeresen lezajlott hét résztvevővel a Győri Ítélőtáblán Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas és Veszprém megye ügyvédi kamaráinak ügyvédjelölti perbeszédversenye a Felső-Dunántúli Régió Ügyvédi Kamarái részére büntetőjogi területen. A bírálóbizottság elnöke dr. Péntek László, a Győri Ítélőtábla büntetőkollégium vezetője, tagjai pedig dr. Takács Péter megyei főügyész és dr. Bencze Krisztina ügyvéd, a kamara oktatási bizottságának elnökhelyettese volt. A bírálóbizottság véleménye szerint a perbeszédverseny magas színvonalú volt, az első három helyezett pénzjutalomban részesült. Az első és a második helyezett győri ügyvédjelölt volt: dr. Háromszéki Bence, illetve dr. Hidasi Andrea. Kitüntetések, díjak

A közgyűlésen ünnepélyes keretek között adták át a kamara elismerését, a Dr. Nagy Károly-díjat dr. Ács István és dr. Posta Attila győri ügyvédnek, akiknek az

Dr. Czeglédi Attila

Dr. Ács István

Dr. Posta Attila

életútját dr. Czeglédi Attila, a kamara titkára ismertette. Örökös tiszteletbeli tag – ezúttal posztumusz – elismerés odaítélésével emlékeztek meg néhai dr. Glegyák Jenő és néhai dr. Horváth Zoltán István győri ügyvédre. A Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara jelképes dísztárggyal fejezte ki köszönetét dr. Bánáti Jánosnak, a győri kamara közgyűléseire hosszú évek óta rendszeresen ellátogató és ott szakmai tájékoztatókat tartó MÜK-elnöknek. A közgyűlés a jubiláló kollégák köszöntésével zárult. K. A. Ügyvédek Lapja 2022 | 3

Cikluszáró számvetések

Közgyűlés a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamarában

Érdemi párbeszédet kell folytatni jövőnkről

Dr. Rékási Róbert elnök: „Megőrzendő kincsünk a széleskörű bizalom az ügyvédség iránt” Taglétszámát tekintve a Jász-Nagykun Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara országos összehasonlításban a közepes nagyságúak közé tartozik: pillanatnyilag 304-en vannak – jelezte elnöki beszámolójában dr. Rékási Róbert a kama ra április 29-én, Szolnokon tartott közgyűlésén. A közepes minősítés hangsúlyozottan csak a számra igaz, miután köztudott, hogy sok kiváló kolléga magas színvonalon gyakorolja hivatását ebben a megyében is. Az életkorbeli sta tisztika azt mutatja, hogy vannak, akik a 75 életévüket betöltve aktívan dolgoznak, a fiatalok azonban többségben vannak. A nembeli megoszlás pedig azt mutatja, hogy az aktív ügyvédek közül 86 nő, 130 férfi, a kamarai jogtaná csosok közül 14 nő és 13 férfi, az ügyvédjelöltek közül 14 nő és 13 férfi. A többség egyéni ügyvédként tevékenykedik, ezt követi az egyszemélyes ügyvédi iroda, és van néhány ügyvédi iroda, ahol többen dolgoznak. Ezen irodák rendsze rint nem csak szolnoki vagy Szolnok megyei irodával, hanem fiókirodával is rendelkeznek. A közgyűlésen, amelyen országos átlaghoz viszonyítva szép számmal voltak jelen a tagság köréből, meghívott vendégként részt vett dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, s előadást tartott a hazai ügyvédség tapasztalatairól, amelyek az elmúlt harminc év alatt halmozódtak fel, majd kitekintést adott a jövő kihívásaira és azokra adható lehetséges válaszokra. Miután dr. Stefkó Katalin kamarai titkár beszámolt a kamara 2021. évi gazdálkodásáról, a felügyelő bizottság jelentését dr. Bíró Ferenc bizottsági elnök terjesztette elő. Majd ugyancsak a kamarai titkár előterjesztésében megvitatták a kamara 2022. évi költségvetését. Az előterjesztések elfogadását követően dr. Rékási Róbert összegezte a bizottsági jelentéseket és adott átfogó beszámolót a kamarai eseményekről. Elemezte a fegyelmi helyzetet: panaszbejelentések száma átlagos volt: 2021-ben 36 bejelentés érkezett. Beszélt az új ügyvédi törvény következtében bekövetkezett módosulásokról a fegyelmi eljárásban. Foglalkozott a helyettes ügyvédi rendszer gyakorlata során kialakult anomáliákkal, s azok orvoslásának mielőbbi megoldásának sürgető igényével. Egyebek mellett elmondta: kamarájukban is sürgető szükségként jelentkezik egy biztonságos informatikai rendszer felállítása, működtetése. Egyben felhívta a tagság figyelmét a helyettes ügyvédről való gondoskodás felelősségére. A kirendelt ügyvédek díjazása körüli problémákat sorra véve, jelezte: folyamatos, esetenként akár több hónapos a késedelem a teljesítésben, ennek érdekében további tisztázandó kamarai lépések megtételére készül a megyei rendőrfőkapitánnyal. Felhívta arra is a figyelmet, hogy a vonatkozó jogszabályváltozások folytán a Ügyvédek Lapja 2022 | 3

Dr. Bánáti János, a MÜK elnöke, dr. Stefkó Katalin szolnoki kamarai titkár és dr. Rékási Róbert elnök

kamarával ma már csak elektronikus kapcsolattartás révén lehet ügyet intézni. Komoly informatikai fejlesztés szükségeltetik, e téren – jelezte -, amihez a MÜK komoly anyagi támogatást tervez nyújtani a területi kamaráknak. A törvénytár kiadójával, a Wolters Kluwer Kft -vel pozitív kapcsolatfejlesztésben áll a kamara, tagjainak a jogtárhoz való további hozzáférés érdekében anyagi támogatást tud biztosítani, az előfizetés teljes költségét viszont nem tudja vállalni. Az elnök részletesen foglalkozott az informatikai fejlesztések ügyvédeket is érintő nehézségekkel, kialakulatlan, bizonytalan technikai eljárások okozta problémákkal. A továbbiakban a pénzmosás megakadályozását szolgáló törvény szigorú ren-

delkezéseinek maradéktalan betartására szólította fel a tagságot. Az oktatásról és a kötelező továbbképzésről szólva egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy bár kényelmesnek és praktikusnak tűnnek az online oktatási események, a tagság általános véleménye szerint nagyon hiányoznak az eddig főként a vírusjárvány miatti korlátozások következtében elmaradt „élőszavas képzési események”. Tájékoztatta a közgyűlést a kamara székházfejlesztésének jelenlegi helyzetéről. Végül arra is emlékeztette, a közgyűlést, hogy a koronavírus járvány idején nyújtott példamutató jószolgálati tevékenységükért kamarájuk elnyerte 2021-ben a Magyar Ügyvédi Kamara Ügyvédek a közjóért Pro Bono elismerő díját.

Cikluszáró számvetések

Az azonos szakmai erkölcsi, etikai értékrend az alapja mindennek Lapunk hasábjain igyekszünk mindig bemutatni az újonnan elnökké válasz tott kamarai vezetőket. Valahogy úgy alakult, az elmúlt egy-két év zaklatott sága miatt, hogy bár többször terveztük, de erre a bemutatásra dr. Rékási Róbert esetében eddig nem került sor. Most pótolni igyekszünk ezt az elma radást. A beszélgetésre, amelyet az alábbiakban foglalunk össze, a kamara közgyűlése adott jó alkalmat. A kezdetekre visszaemlékezve az 1962-ben Szolnokon született elnöktől megtudjuk, hogy a család Rákóczifalván élt, édesanyja pedagógus, édesapja ügyvéd volt, aki 1953ban szerzett diplomát az ELTÉN, évfolyamtársa volt a néhai dr. Horváth Jenőnek, a Magyar Ügyvédi Kamara hosszú éveken át elnöki tisztet betöltő, immáron legendás alakjává vált, örökös tiszteletbeli elnökének, és sok más kiváló, ismert és elismert jogásznak a szakma minden területéről. A középiskolát a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnáziumban végezte, mint visszaemlékszik csodálatos négy év volt, kiváló tanárokkal, máig élő kapcsolatokkal.

lölt, kisebbik fia az ELTÉN most végez, ő is jogász lesz, de mivel évek óta az amerikai jog és alkotmányfejlődéssel foglalkozik, „nem tudom merre indul majd” – mondja a büszke és egyben aggódó apa. Meglepő fordulat mindezen egyenes jogi életpálya vallomásban, amikor arról beszél, hogy sokáig szeretett volna zenével foglalkozni, olyannyira, hogy közel húsz évig aktívan zenélt is, „de sajnos a halál fiatalon elszólította kiváló zenész társaimat...”. A siker kettős természete

Amikor immáron már gazdag ügyvédi élettapasztalatairól kérdezzük, elmondja, mindig azt gondolta, hogy ha valaki rá bízza az ügyét, úgy kell eljárnia, mintha az az ő saját ügye lenne, ha lehet, még annál is jobban. Balczó András híres magyar sportolót idézi, akinek a gondolata mély hatást gyakorolt rá annak idején: ha a siker érdekében mindent megtettél, akkor már a többi nem rajtad múlik, ha nem, akkor csak magad hibáztathatod.

Bár a zene is csábította, a jog győzött

Talán nem meglepő: édesapja miatt lett ügyvéd, bár voltak más elképzelései is, teszi hozzá, de a középiskolai évek végére egyértelművé vált a pályaválasztás. Megtetszett neki ez a pálya, nevezetesen az, hogy mások ügyeivel foglalkozhat, segíthet az embereknek, problémákat oldhat meg. Megaztán az is, hogy a szabad foglalkozásnak és szabad gondolkodásnak a lehetősége is vonzó volt. Ne felejtsük, teszi hozzá, ekkor már a 80-as években jártunk. 1986-ban végzett az ELTÉN. Szolnokon lett ügyvédjelölt. Az 1989-ben tett ügyvédi esküje óta folyamatosa ezen a pályán van. Közéleti szerepet is vállalt: volt Szolnokon önkormányzati képviselő, és tíz éven át kuratóriumi elnökhelyettese a Duna Tv-t akkor felügyelő Hungária Televízió Közalapítványának. Három gyermeke van, felesége bíró, mindhárom gyermeke jogász. Lánya az OBH-nál dolgozott, a gyermekvállalás miatt jelenleg otthon van. A szolnoki kamarai elnöki immáron két unoka boldog nagyapja. Középső fia irodájában ügyvédje-

„Nem úgy van most, mint volt régen, nem az a nap süt az égen...”

Fiatalkori ügyvédkedése ügyvédjelöltként részben egybe esett a hetvenes-nyolcvanas évek ügyvédi munkájával. Majd azután jött az 1988. évi társasági törvény. A rendszerváltással aztán meg elindult egy gyors fejlődési folyamat, amellett, hogy az ügyvédi munka a 2000-es évekig alapvetően kiszámítható volt. A ma nyugdíjba vonuló kollégák is így emlékeznek erre a korszakra. Mára - folytatja kis szünet után - az ügyvédkedés teljes egészében átalakult, nemcsak az új eljárási és anyagi jogszabályok miatt, hanem azért is, mert a joggyakorlat a jogismeret biztonsága csak folyamatos, napi szintű tanulással érhető el, ami feltétele az eredményes és színvonalas munkának. E mellett az informatika és napi szintű kihívást jelent, teszi hozzá nyomatékkal. Úgy látja, hogy az ügyvédi tevékenység jelentősen átalakult. Már rég nem ugyanaz, mint amit elhíresült mondásával Ügyvédek Lapja 2022 | 3

Cikluszáró számvetések

egykoron dr. Horváth Jenő fogalmazott meg: „Kis réztábla a kapu alatt...” Az informatika folyamatos térhódítását nem lehet elkerülni. Kötelező alkalmazása, igazi, komoly kihívás, de a hivatásrend érdekében ennek a követelménynek elébe kell menni, az ügyvédi vezetésnek abban kell közreműködni, hogy a kollégák ezen feltételeknek meg tudjanak felelni. Ez azért is fontos - folytatja meggyőződéses lendülettel -, mert a jogalkotás egyre több lehetőséget ad az ügyvédnek (kötelező ügyvédi képviselet kiszélesedése, az ingatlan-nyilvántartást érintő ügyek és cégügyek megtartása), nem is beszélve az E-ing eljárásokban részt vevő ügyvédi jogosítványokról, amelyek egyedülálló, gyakorlatilag hatósági jogosítványokat adnak az ügyvédnek. Meggyőződése, hogy a 2020 óta kötelező ügyvéd továbbképzés bevezetése fontos és szükséges lépés volt, a szakmai színvonal az önképzés más hivatásrendekhez hasonlóan nem mellőzhető, és amennyiben mód van az élőszavas előadásokra akkor ennek további előnye, a személyes konzultáció, a kollégákkal való találkozás, beszélgetés az emberi kapcsolatok építése. Összetettebb és bonyolultabb lett a kamarai élet

Kamarai elnökként is sok tapasztalatot szerzett megválasztása óta. Tudja mindenki: a kamarai tisztség viselése lehet vonzó, ám azt már kevesebben tudják,

Ügyvédek Lapja 2022 | 3

mennyi munkával, törődéssel jár. Vajon megéri? Amikor erről faggatjuk, elmondja, hogy amikor ennek a szerepvállalásnak a lehetősége felvetődött, megérlelődött benne a gondolat, hogy tudniillik szeretne az általa megismert és megszeretett szakmai közössége érdekében tenni valamit, mind szakmai mind közösségi értelemben. Természetesen – teszi hozzá – ez sem ugyanaz már, mint húsz éve volt. A kamara feladatai ma már sokkal összetettebbek és bonyolultabbak lettek, mint régebben voltak A köztestületre ma már nem csak érdekképviseleti-érdekvédelmi feladatok hárulnak, hanem igazgatási, hatósági feladatok és a belső ügyek rendezése (fegyelmik, pénzmosás ellenőrzése stb.), amelyek nem egyszerű feladatok, de el kell látni és kiemelt figyelemmel kell kezelni azokat, különösen akkor, ha a közhatalom ezen feladatokat az ügyvédségre bízta. Ez pedig szinte példa nélküli. A fegyelmi szabályozás az intézmény rendszer, a Pmt. ellenőrzések kamarai végrehajtása olyan érték és olyan bizalom az ügyvédség kiránt, amelyet meg kell őrizni. Az új ügyvédi törvény e körben további jogosultságokat adott, így a kamara is sok tekintetben megváltozott – emlékeztet –, mindamellett, hogy „természetesen továbbra is mi magunknak kell megvédenünk értékeinket és azok megtartásáról, a kollégák körében való betartatásáról, a hivatásrend magas szakmai és etikai színvonalának meglété-

ről magunknak kell gondoskodnunk. Ha mi nem tesszük, más se fogja, legfeljebb az ügyvédi hivatás/ hivatásrend presztízse csökken, esetleg jogosultságokat veszíthetünk. Talán ez lenne a legfontosabb, hogy hivatásrendi, szakmai és erkölcsi értékeink sértetlenül maradjanak. Ez egyben az ügyvédség társadalmi elismertségét is garantálhatná. Ha egy elrontja, a többi is megsínyli

Ha már szóba került az ügyvédi hivatás újabban egy kicsit megtépázottnak mondott presztízse, dr. Rékási Róbert elmondta: az általános jó hír helyreállításához sok munkára lesz szükség. A dolog persze annyiban pontosítandó, hívta fel figyelmünket -, hogy az ügyvédség általános minősítése olykor sajnos egyes ügyvédek teljesítményén szakmai emberi megítélésén múlik. Így akár egy hiba vagy ügyvédhez nem méltó magatartás az ügyfelek szemében az „ügyvédek” re vonatkoztat pejoratív, általánosító ítéletet. Természetesen látjuk, hogy ezek sorában sok alaptalan állítás fogalmazódik meg, de vannak jogos kritikák. Ezért fontos feladat, hogy az ügyvédség maga állítson fel szakmai és etikai követelményeket, amelyekhez ragaszkodik, és aki ezen szakmai etikai minimumot nem képes tartani, annak nem biztos, hogy a hivatásrendben a helye. Az ügyvédi foglalkozás szabad – hangsúlyozza –, ennek így is kell lennie, aki megfelel a feltételeknek az gyakorolhassa ezt a hivatást. Ez azonban

Cikluszáró számvetések

nem azt jelenti, hogy ne kellene magát tartani a szabályokhoz, egy szigorú és következetes értékrendhez. Szakmai és etikai stabil élő értékrend – e nélkül nem megy

Összességében megállapította: ha a fentiek következetesen működnek, akkor élő dologról beszélünk, és nem lesznek egyik oldalról etikátlan magatartás-tünetek, például egymás feljelentgetése, másfelől vállalhatatlan helyzeteket sem kell eleve elvtelenül védeni. A régi mondás szerint az ügyvéd az ügy első bírája, ezért az ügyvéd az egyes ügyek „mikénti alakulásában” komoly szerepet játszhat, amennyiben „számít a véleménye”. Ez persze közmegbecsülést, tiszteletet feltételez mind szakmai mind emberi vonatkozásban. Az azonos szakmai erkölcsi, etikai értékrend az alapja mindennek, így az ügyvédi munka és az ügyvédi hivatásrend elfogadottságának. Megtartani mindezt nehéz, elveszíteni annál könnyebb – teszi hozzá a tapasztalatokhoz ezt is. Amikor egy ügyvéd jelentős súlyú bűncselekményéről adnak hírt a médiumok, akkor az óhatatlanul minden ügyvédre rávetül és az általánosság szintjén kihat az egész hivatásrendre. Az ügyvédi munka valós elismerése nem azonos a hivatásrendi vezetők jó kapcsolatával

De vajon hogyan lehetne ezen javítani? Véleménye szerint a magas szintű szakmai munka mindig lendít a megítélésen. Ugyanakkor azt is fontosnak tartja, hogy a társhivatásrendekkel fenntartott kiegyensúlyozott szakmai kapcsolat is meglegyen. Kiemelt fontosságúnak látja azt, hogy azok, akik az ügyvédi hivatásrendet megjelenítik a hivatalokban a bíróságokon, a kis jelentőségű és nagy jelentőségű perekben egyaránt, azok az ügyvédség szakmai és erkölcsi tekintélyét is megjelenítsék. Azt sosem szabad elfelejteni, hogy az ügyfélnek a saját ügye a legfontosabb, az ennek során kifejtett képviselet minősége pedig nemcsak az ügyfél felé, de a bíró felé is üzenetet sugároz: az ügyvéd egy komplex feladat megjelenítője, tudása, viselkedése, habitus tiszteletet vált ki, mint ahogy maga is tisztelettel van ügyfele és a bírósági szereplők mindegyike iránt. A szakmai és emberi teljesítmény akkor is elismerést hozhat, ha az adott ügy kime-

netele nem, vagy csak részben eredményes. „Egyébként sosem láttam olyan ügyfelet, aki bár pert vesztett, de feljelentette ügyvédjét, ha látta, tudta, hogy megbízott jogi képviselője minden tőle telhetőt megtett a siker érdekében. „A színvonalból sosem lehet leadni, nem engedhetjük meg a felkészületlenséget és tudásbeli hiátust. Ez lehet a kulcsa nemcsak a közvélemény, hanem a más hivatásrendek tagjai általi valós elismerésnek, amely nem ugyanaz, mint a hivatásrendek vezetői közötti jó kapcsolat” summázta véleményét az elnök. Széleskörű a bizalom az ügyvédség iránt

Dr. Rékási Róbert elnöknek általánosságban az a véleménye, hogy a hazai ügyvédségnek olyan jogosultságai vannak, amelyekkel nem sok más ország ügyvédsége és kamarája rendelkezik. Például okiratok szerkesztése, a cégeljárásokban való közreműködés, a 2023-ban bevezetendő E-ING eljárásban való bekapcsolódási lehetőség. Véleménye szerint mindez az ügyvédi hivatásrendbe vetett bizalom jele. Ennek a bizalomnak a jelét látja abban is, az ügyvédek feletti fegyelmi eljárások is kamarai körben intéződnek, valamint a Pmt. vonatkozó kötelezettségeit is a kamarák végzik. Ezeket a jogosítványokat meg kell őrizni. Az egész ügyvédség érdeke – hangsúlyozza az elnök, hogy ezek az intézményi szabályok legalább így maradjanak és ez nem, illetve nem csak a kamarai vezetésen múlik. „Akkor lehetünk eredményesek, ha az ügyvédség az önkormányzatiság és önigazgatás körében rá ruházott sajátos, gyakorlatilag hatósági feladatokat ellátja, a kamarai tagok a rájuk irányadó szabályokat betartják” – hangsúlyozta. A jelenlegi jog szabályozás és bizalom látható jelei mellett dr. Rékási Róbert úgy látja, hogy az állam úgy tekint az ügyvédségre, mint az igazságszolgáltatás egyik meghatározó hivatásrendjére. Polarizált élethelyzet

Mindazonáltal a hazai ügyvédség munkaés életlehetőségei meglehetősen polarizáltak. Egészen mások a lehetőségek a fővárosban, mint vidéken, különösen a kisebb településeken. Ez régi probléma. Nem gondolja persze, hogy a fővárosban minden ügyvédnek könnyű az élet. A kis

településeken dolgozó kollégák szerepe és helyzete egészen más. Sok szempontból meghatározó személyiség is lehet a településen. Rajta múlik megbecsültsége, az, hogy milyen tiszteletet vív ki magának. „Sok kollégát ismertem és ismerek, akik köztiszteletnek és megbecsülésnek örvendenek - mondja dr. Rékási Róbert -, akiknek a közügyekben is számít a véleményük, és ennek személy szerint is örülök. A már hivatkozott mondás szerint az ügyvéd az ügy első bírája. Ha megvan a tisztelet az ügyvéd iránt akkor sokszor jogvitákat is képes eldönteni a véleménye. Van még ilyen és ez úgy gondolom, jó.” Szélesedő kamarai feladatkörök

A feladatok növekedésével egyre több teendő hárul a kamarára – vélekedik a szolnoki kamarai elnök. A területi, kis létszámú kamarák ugyanazt a feladatot kell, hogy ellássák, mint a nagy vagy nagyobb kamarák, de mivel nem azonos forrásból teszik ezt, a gazdálkodási szempontokra kiemelten oda kell figyelniük. Emlékeztet arra a fontos tényre, hogy az elmúlt időszakban át kellett állniuk az elektronikus kapcsolattartásra – megjegyzi: örömmel vették a MÜK hozzájárulását az informatikai rendszer fejlesztéséhez - , a fegyelmi ügyekkel kapcsolatban is jelentős feladat-változás következett be, a hatósági ügyek intézése, a kötelező képzéssel., az ügyvédjelölti képzéssel kapcsolatos feladatok, a pénzmosással kapcsolatos kamarai feladatok mind új kihívásokat jelentenek, amelynek során – és ez persze jó és hasznos az ügyvédségnek – egyre több kollégát kell bevonni a kamarai életbe. Ez az elnök szerint azért is fontos, mert egyre több ügyvéd érzi át azt, hogy a jogszabályok adta lehetőségekkel saját érdekükben élni kell és komolyan kell venni - például - az ellenőrzéseket. Ezen kollégák részére díjazást kell megállapítani, sőt még ebben az évben alapszabályi szinten kell rendezni az oktatás és az ellenőrzés kérdéseit is – sorolja a közeljövő elodázhatatlan feladatait. Terhelő körülmények

A pandémia talán ma még teljesen fel sem mérhető károkat okozott – térünk át egy még mindig vissza-visszatérő témára, ami az ügyvédséget igen érzékenyen érinÜgyvédek Lapja 2022 | 3

Cikluszáró számvetések

tette. Nem csak az a gond, mondja az elnök, hogy megszűnt a személyes találkozások lehetősége, és a tiltás ma is lassan oldódik. Próbálták ezt persze valamilyen módon pótolni, de nem sok bíztató eredménnyel. 2020-ban nagy reményekkel kezdtek neki a kredites élőszavas kötelező képzés szervezésének, de ebből semmi sem lehetett. Biztos sokat számított volna, latolgatja a lehetőségeket az elnök -, ha folyamatos rendezvényekkel élő kapcsolat alakul ki a tagsággal. Ez sajnos elmaradt. Az ügyvédi munkában komolyabb visszaesést végül is összességében nem tapasztalt, de az bizonyosnak vehető, hogy a törvénykezési-ítélkezési szünet sok kollégának gondot okozott. Dr. Rékási Róbert elnök felidézi: a pandémia idején az agrárkamara kezdeményezésére ingyenes telefonos jogi segítségnyújtást szerveztek, amelyet minden társ-szervezet támogatott. Ez még jelenleg is tart. Kollegáim tevékenységét a MÜK is elismerte, 2021.évben megkaptuk az ügyvédség a közjóért Pro Bono kitüntetést. Kitért a napjainkat is beárnyékoló orosz-ukrán háborúra, amelyről úgy vélekedik, hogy feltehetően mindenki számára elképzelhetetlen volt, de mégis bekövetkezett, itt a szomszédságban. Néhány héttel ez előtt a kormánymegbízott megbeszélést hívott össze, ahova a szolnoki kamarai elnököt is meghívták, s amelyre hivatalosak voltak a megye meghatározó településeinek vezetői, a kamarák képviselői és civil szervezetek vezetői is. Közös gondolkodás indult a tekintetben, hogy miként tudnak segíteni azokon, akik menekülnek a háború elől. Nyilván, az ügyvédség nevében a jogi segítség nyújtását tudta felajánlani tudjuk biztosítani, de ez már más jellegű feladatok lesznek, mint amilyeneket például a pandémia idején vállaltak. Elébe kell menni, nem lehet kikerülni

Végül próbálunk a jövőre is kitekinteni. Azt mondja az elnök: számára talán ez a legérdekesebb kérdés. A korábbi években mindig felvetődött, hogy mit tesz a kamara a tagságért – emlékszik vissza. Most ilyen kérdést ugyan nem kap, de azt látja, hogy a tagság egyre szélesebb körét a várható és egyben ki nem kerülhető feladatok foglalkoztatják. Ha csak az informatika oldalát nézi a feszítő feladatoknak, be kellett látni: nem elég az, hogy a Ügyvédek Lapja 2022 | 3

kamara jogtárhoz juttatják a kollegákat és támogatást is ad ahhoz, anyagi erejéhez képest, azt is biztosítani kell, hogy a kollégák használni is tudják azt. A fiatalok már ebbe nőttek bele, de nagyon sok olyan kolléga van, aki a számítógépet csak alapszinten tudja használni, nemhogy a különböző, egyre bonyolultabb alkalmazásokat, szoftverket. Ezért ismét szerveznek a jogtár használatát segítő képzést. Ugyancsak probléma a 2021. január 1-je óta kötelező elektronikus kapcsolattartással összefüggő kötelezettségek teljesítése. Sokan nem tudják alkalmazni ezt a kapcsolattartási formát, így tömegesek az át nem vett kamarai felhívások, de a hatósági ügyintézés kapcsán is folyamatosan jelentkeznek informatikai- technikai problémák. Csontvázak a szekrényből

Az elnök egy gyakorlati példát is említ, milyen kalamajka tud kerekedni mindebből: az át nem vett értesítéseknek a Pmt. ellenőrzések terén súlyos következménye van, hiszen ilyen esetben a kolléga automatikusan a magas kockázati besorolásba kerül... Egyébként éppen a Pmt. ellenőrzések rávilágítottak arra, hogy eleinte több ügyvéd nem rendelkezett minősített aláíró kártyával, amire pedig még az ellenőrzések előtt külön felhívták a figyelmet. Ugyancsak a Pmt. ellenőrzések gyakorlati tapasztalatai hívták fel a figyelmet arra, hogy az ellenőrzések eredményességéhez elengedhetetlenül szükség egy átlátható

nyilvántartó rendszer. Ez sok kollégánál nincs. Elmondja, hogy a kamara felvette a kapcsolatot egy szolgáltató céggel és rövidesen mindenki számára megfizethető és a célnak megfelelő nyilvántartó rendszert tudnak ajánlani, természetesen képzéssel, prezentációval összekötve. Mindenképpen meg kívánta említeni azt is, hogy 2018 óta probléma a helyettes ügyvéd intézményének bejegyzése, amelynek hiánya a kamara felelőssége. Talán most sikerül ezt a korábbról ittragadt problémát is megnyugtató módon megoldaniuk. A változások elkerülhetetlenek – jobb nekünk szorgalmazni azokat

Változnak az idők – összegzi mondanivalóját a szerkesztőségünkkel folytatott beszélgetés végén dr. Rékási Róbert elnök – és jól kitapinthatók az ügyvédi szervezeti rendszer változásának jelei is. Érdemes és szükséges lenne az ügyvédi törvény bizonyos rendelkezéseinek áttekintése, értékelése az öt év tapasztalatai alapján, de a köztestületi szabályozás kérdésében is felvethetők változtatási elvárások az ügyvédség részéről. Ez persze összetett kérdés – mondja -, fontos megismerni az ezzel kapcsolatos ügyvédi véleményeket és csak az után lesz érdemes közös, felelős döntést hozni. Ez már túlmutat egy területi kamara elnökének kompetenciáján, mindazonáltal, ha ezen kérdésekben az ügyvédség, az ügyvédi vezetés érdemben párbeszédet kezdeményez, úgy természetesen kész részleteiben is kifejteni véleményét. K. A.

Cikluszáró számvetések

Közgyűlés a Komárom-Esztergom Megyei Ügyvédi Kamarában

Az ügyvédi és kamarai függetlenség egyik fontos garanciája az anyagi önállóság

Dr. Becker Tibor elnök: „Országos stratégiát kell kialakítanunk a fiatal ügyvédgeneráció felkészítésére a hivatásrendi és kamarai életre” „Az ügyvédség számára is közvetlenül érezhetők voltak már eddig is a hatások: a gazdaság lassulása, a recesszió, az infláció (…) Minden többe kerül, a mi díjemelési kényszereinket viszont nehezen fogadják az ügyfelek” – jelle mezte a helyzetet dr. Becker Tibor, a kamara elnöke az április 29-én Tatán tartott közgyűlésen, amelyen díszven dégként részt vett dr. Orbán Ferenc, a Tatabányai Törvényszék elnökhelyettese. Meghívott vendégként átfogó előadást tartott dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke a hazai ügyvédség helyzetének harminceszten dős történetéről, tapasztalatairól. A közgyűlésre a kamara elnökségének-tisztségviselőinek 2021. évi tevékenysé géről dr. Sándor Bernadett elnökhelyettes készített beszámolót, a bizottságok munkáját pedig előzetesen a bizott sági elnökök, így dr. Németh Gábor, az oktatási bizottság elnöke, dr. Árvay Nikolett, az ellenőrző bizottság elnöke és dr. Martin Mihály, az összeférhetetlenségi bizottság elnöke foglalta össze, míg a fegyelmi ügyekről dr. Erdei Mária, a kamara fegyelmi biztosa adott helyzetelemzést. Végül dr. Izsó Attila András kamarai titkár előterjesztését követő en elfogadták a 2021. évi költségvetési beszámolót és a 2022. évi kamarai költségvetést. tés elhallgatását és tagadását nem lehet semlegesség mögé bújva elleplezni” – hangsúlyozta. Elmondta, ő is tud arról, hogy Ukrajnában a háborús konfliktus elszenvedői között ügyvédek is vannak. Elnöki jelentését követően, a közgyűlés végén bemutattak egy olyan videófelvételt, amelyen egy ügyvéd nyilatkozik az invazív orosz háború szörnyűségeiről, következményeiről és arról, miként tudja segíteni honfitársait ebben a helyzetben egy ügyvéd. Arról is beszélt, hogy szükségesnek tartja megkeresni azon ügyvédeket, akik késztetést éreznek a közvetlen segítségnyújtásra annak érdekében, hogy a magyar hatóságok jogilag, közigazgatásilag jobban tudják kezelni azokat az extrém helyzeteket, amelyeket a menekültügy előidéz. Nem maradhatunk semlegesek

Az általános helyzetet az ügyvédség szemszögéből elemezve dr. Becker Tibor elnök a gazdasági nehézségeken kívül arról beszélt, hogy az ügyvédek is érzékenyen reagáltak az orosz háborús invázió keltette, ukránok millióit menekült földönfutóvá tévő háborúra. Amit tehettek, megtették: kinyújtották segítő kezüket, kiállnak a

nemzetközi, európai ügyvédi szervezet, a CCBE és a Magyar Ügyvédi Kamara háborút elítélő nyilatkozataiban megfogalmazottak mellett. „Fontos szempont függetlenségünk megőrzése érdekében a korrekt semlegesség, azonban vannak olyan helyzetek, amelyekben nem maradhatunk szótlanok, hiszen a legsúlyosabb jogsér-

Alapkövetelmény az ügyvédség függetlenségének megőrzése

Áttérve a szorosabban vett hivatásrendi kérdésekre, dr. Becker Tibor elnök a továbbiakban azokkal a kihívásokkal foglalkozott, amelyekkel a magyar ügyvédségnek, annak részeként a Komárom-Esztergom Megyei Ügyvédi Kamarának és tagságának szembe kell néznie. Ügyvédek Lapja 2022 | 3

Cikluszáró számvetések

Elsőként az ügyvédi kamarai függetlenség megőrzésének fontosságát említette. Bár ezt az eddigi jó tapasztalatok alapján a hazai ügyvédség természetesnek tartja, vannak azonban olyan, még ha szórványosan előforduló jelek, amelyek veszélyeztetni látszanak az önállóságot és az önkormányzatiságot. Az egyik fontos garancia: az anyagi függetlenség

Mint kifejtette: az ügyvédi és kamarai függetlenség egyik fontos garanciája az anyagi függetlenség. E téren sokatmondók a kamarai költségvetések. A Komárom-Esztergom Megyei Ügyvédi Kamara költségvetése esetében is észlelhető néhány zavaró körülmény. Különösen az, hogy hosszú évek óta először az idei költségvetés valószínűleg deficites lesz. Persze van a kamarának tartaléka, de ez hosszú távon nem lehet megoldás, a tartalék felélése rendkívül veszélyes következményekkel járhat, és nem oldja meg a problémát. Lehetséges megoldásként felvetette: a kisebb taglétszámú kamarák függetlenségének biztosítása érdekében központilag kellene gondoskodni a tagdíj mértékének diverzifikálásáról a területi kamarák köz-

Ügyvédek Lapja 2022 | 3

ponti kamarába történő befizetéseinek differenciálásával vagy a befizetések egy részének újraelosztásával. Ez több területi kamara közgyűlésén is előkerült lehetséges megoldásként. Erősíteni a közösségi kohéziót

Bár a Komárom-Esztergom Megyei Ügyvédi Kamara híres sokféle, sokrétű szakmai, közösségi, kulturális, ezen belül irodalmi, zenei és sportrendezvényeiről, amelyek mindeddig igen sikeresek voltak, az elnök szükségesnek tartja az ügyvédek közötti közösségi kohézió erősítését: úgy véli, jobban oda kell figyelni arra, hogy miként lehetnének vonzóbbak a kamarai rendezvények a tagság körében, miként lehetne növelni a részvételi arányt a közösségi rendezvényeken. Észrevételezte ugyanis, hogy a korábbi igen pozitív, a közösségi életet fenntartó lendület mintha lelassult volna, feltehetően a vírusjárvány okozta helyzet következményeképp. Ugyanakkor felfedezni véli, hogy a közösségi események iránti igény mintha újabban fokozódna, idén talán már el is érhetik korábbi érdeklődési szintjüket az egyébként népszerű és sokak által látogatott – külső szemlélők által is elismert –, színvonalas rendezvényeik.

Folyamatos párbeszéd a társhivatásrendekkel

A kamara más hivatásrendekkel fenntartott kapcsolatának ápolása a megyében – nemcsak az elnök értékelése szerint, de az említett hivatásrendek képviselőinek állítása szerint is – kiválóan működik. Ennek egyik jele az volt, hogy az április 29-i közgyűlésen – miként az előző években is – kiemelkedő volt más hivatásrendi képviselők jelenléte. Ami e téren nagyon fontos: a szakmai párbeszédre való készség és a jogszolgáltatás melletti elkötelezettségből fakadó kollegialitás a megyében immár bevett gyakorlat. Lökéshullám-szerűen zúdult az ügyvédségre

Jelentésében dr. Becker Tibor elnök kiemelten foglalkozott azzal a sokat emlegetett információtechnológiai fejlődéssel, amely hirtelen, lökéshullám-szerűen zúdult az ügyvédségre. A következményekkel már sokat foglalkoztak az elmúlt egykét évben. Most is hangsúlyoznia kellett azonban: rendkívüli terheket rótt a legtöbb ügyvédre a megfelelő informatikai ismeretek gyors elsajátításának kényszere. Mindazonáltal, mint mondta, a szükségből lassan immár előnyt is tudnak ková-

Cikluszáró számvetések

csolni több területen. Megemlítette pozitív példaként, hogy a kamarát is elérte a digitalizációs hullám, hiszen az ügyvédek már kizárólag elektronikusan tarthatnak kapcsolatot a kamarai hatósági ügyekben a kamarával, az elnökségi döntések sok esetben leegyszerűsödtek az elektronikus szavazással. A fiatal ügyvédgeneráció bevonása létkérdés

E tekintetben is fontosnak tartja, hogy fokozottan figyeljenek a fiatal ügyvédgeneráció bevonására a kamarai közélet minden területén. Az elnök ezt a munkát hivatásrendi és kamarai kötelezettségnek jelölte meg, hiszen a jövő alapja a jól felkészült, tájékozott, hivatásrendileg tudatos és öntudatos ügyvédgeneráció nevelése, kamarai készségeik kifejlesztése, a munkába való hatékony bevonása. Ezt a fiatal generáció körében talán sokan még nem érzik, nem kellő súllyal tudatosult bennük ez az elkötelezettség és egyben lehetőség. E téren a jelenleg döntéshozó ügyvédgenerációnak megfelelő stratégiát kell kialakítania és következetesen végigvinnie. Választott tisztségviselők, kamarai munkatársak – összehangolt munkát és több figyelmet irántuk

Kiemelten foglalkozott azzal, hogy a kamarai választott tisztségviselők munkájának összehangolására a jövőben is nagy hangsúlyt kívánnak helyezni. Az a sokrétű tevékenyég, amelyet a választott tisztség ellátásával foglalkozó kollégák végeznek például a különböző bizottságokban, sokrétű tájékozottságot, sok felhalmozott tapasztalatot és nagyfokú körültekintést igényelnek a döntéshozatal előkészítésében, meghozatalában. Éppen ezért dr. Becker Tibor kiemelten foglalkozott azzal a kötelességükkel, hogy anyagilag és erkölcsileg egyaránt elismerjék a kamarai ügyekben munkát vállaló kollégákat. A kamarai téren végzett munkájuk elismeréséül jutalmazta a kamara dr. Nemes Andrea komáromi ügyvédnőt, aki fegyelmi ügyekben tanácselnökként végzett kiemelkedő munkát, továbbá dr. Sümegi Márta nyergesújfalui ügyvédnőt, aki az oktatási bizottság tagjaként a továbbképzési kötelezettség teljesítése körében a kollégák felé végzett kiemelkedő tevékenységet.

Megbecsült megyei ügyvédség

Az elnök szerint nincsenek negatív tapasztalataik a megyei ügyvédség helyi társadalmi elfogadottságát illeti. Ennek érdekében korrekt kapcsolatot ápolnak a megyei sajtóval, így a legnagyobb példányszámú megyei napilapban például rendszeresen jelennek írások kamarai tag ügyvédektől, amelyekben a szerzők – a szerkesztőség

ezt, és megfelelő stratégiát, módszereket, eszközöket kell kidolgozni ennek a megterhelő állapotnak a megváltoztatására annak érdekében, hogy idejük több részét fordíthassák az ügyvédek arra, amiért vannak: a jogkeresők ügyeinek minél kiegyensúlyozottabb, szakmailag megalapozott képviseletére és vitelére, amihez folyamatos készülés, továbbképzés is szükségeltetik.

A menekülteket a helyi kollégák is ingyenes jogi segítségnyújtással támogatják a menekültekkel foglalkozó szervezetek útján. felkérésére – jogi tanácsadással, jogi ismeretterjesztéssel foglalkoznak, s ezzel implicite is tudatosítják a jogkereső állampolgárokban, hogy napi életük fontos fordulópontjain bizony legtöbb esetben érdemes ügyvédi segítséget igénybe venniük. Arról is szólt, hogy az ingyenes jogi tanácsadásokon való részvétel – személyes és telefonos segítségnyújtás révén – nagyon népszerű volt a pandémia idején. Jelenleg a háborús területről menekülők számára szerveznek hasonló helyi kezdeményezéseket. Így támogatják a menekültekkel foglalkozó szervezetek útján a menekülteket ingyenes jogi segítségnyújtással, az országos pro bono napon aktívan részt vettek a helyi kollégák is. Csökkenteni kell az adminisztrációs terheket

Áttérve az egyes ügyvédeket érintő kihívásokra dr. Becker Tibor elnök egy amerikai vizsgálat eredményére utalva rámutatott, hogy az ügyvédség körében az utóbbi években rendkívül gyors tempóban és mértékben nőttek az adminisztrációs terhek. A vizsgálat során azt kutatták, hogy az USA területén működő kisebb ügyvédi irodákban mennyi időt töltenek el valós jogi munkával az ügyvédek. Az eredmény meglepő: a munkaidejüknek csupán 56 százalékát! Az ügyvédek munkaidejének többi része, mintegy fele adminisztratív ügyekre megy el. Bár erre nézve nincsenek hazai kutatások, de az elnök megítélése szerint a magyarországi ügyvédség körében sincs másképp: az informatikai feladatok teljesítése, az ügyfélszerzés, az adminisztrációs és egyéb gyakorlati feladatok igen sok idejét lekötik az ügyvédeknek. Mielőbb át kell gondolni mind-

Ehhez kapcsolódóan részletesen szólt a kötelező oktatás követelményeinek folyamatos teljesítéséről. Egyebek között kiemelte: a pandémiás helyzet lassú megszűnésével szeretnének több személyes részvétellel megrendezett oktatást végezni. Szakmai függetlenség akár a saját megbízótól is

Végezetül egy sajátos, ritkán szóba hozott jelenségre hívta fel a figyelmet: munkája során az ügyvéd akkor szolgálhatja legjobban megbízója érdekeit, ha – adott esetben akár megbízó ügyfele értetlenségét váltva is ki, de – következetes marad saját szakmai elveihez, ügyvédi munkavégzésének stratégiájához. Mindez akkor okozhat feszültségeket, ha az ügyvéd hosszú évek óta állandó megbízó ügyfele olyan követelményeket támaszt vele szemben, amelyek – természetesen az ügyfél szándékától függetlenül – az ügyvéd megítélése szerint szakmailag és etikailag nem a legalkalmasabb megoldások lennék az ügy sikeres rendezésére. Az ilyen és hasonló esetekben az elnök szerint a szakmaiságbak kell felülkerekednie, az ügyvédnek meg kell találnia a legmegfelelőbb módot arra, hogy nem elveszítve stabil, rendszeres megbízóját, szakmai függetlenségét mégis megőrizve tudjon az adott ügyben megfelelő eredményeket elérni. Ilyen szakmai-etikai problematikus területnek jellemezte az ingatlanközvetítők esetében a velük közreműködő ügyvédek felé megfogalmazott kívánságokat, elvárásokat, amelyek ha szakmai okokból nem vállalhatók, azokra az ügyvédnek – még ha döntésével adott esetben anyagilag hátrányos helyzetet is teremt maga számára – nemet kellene mondania. K. A. Ügyvédek Lapja 2022 | 3

Cikluszáró számvetések

Közgyűlés a Békés Megyei Ügyvédi Kamarában

A kis létszámú kamarák is egyetemes hivatásrendi értékek hordozói, oda kell rájuk figyelni Dr. Legeza László elnök: „Az új ingatlan-nyilvántartási törvény gyökerestől megváltoztatja eddigi tevékenységünket” Most talán visszaállhatunk a régi kerékvágásba, bár még hatályban van a Veszélyhelyzeti tv., döntően 2021-et is a vírus jelenléte és az ebből fakadó korlátozások, megszorítások jellemezték. Gyakorlatilag 2021 végéig a vírus adta állapotok álltak fenn – mondta az állapotokat összefoglaló elnöki jelentésében dr. Legeza László, a mintegy 220 tagú Békés Megyei Ügyvédi Kamara elnöke. Van azonban egy újabb kihívás, fűzte hozzá: neveze tesen az ukrán–orosz háború. A helyzet nem látszik javulni, félő, hogy eszkalálódni fog – tette hozzá aggoda lommal. „A háború hatása hozzánk is elérhet. Nem tudom, miként fog jelentkezni, de ha lesznek ezzel kapcso latban feladataink, kellőképpen fel fogunk rá készülni.” A szomszéd országban dúló háborús helyzet következtében Magyarországon is tömegével jelentek meg ukrán menekültek, főként fiatal anyák kiskorú gyermekeikkel, és idős emberek, akiknek megsegítésére a Magyar Ügyvédi Kamara tízmillió forintot adományozott a menekültek ellátásával foglalkozó segélyszervezeteknek. Ehhez a Budapesti Ügyvédi Kamara hozzátett még tízmillió forintot, sőt a Magyar Ügyvédek Kölcsönös Biztosító Egyesülete (MÜBSE) is, így összesen harmincmillió forinttal segítette a magyar ügyvédség a menekültek ellátását. Jogszabályokból 2021-ben sem volt hiány

Az elnök elmondta, hogy utánanézett: 2021-ben 13 000 oldal telt meg az új jog-

Ügyvédek Lapja 2022 | 3

szabályokkal. Ez még akkor is sok – tette hozzá –, ha nem számoljuk a Covid-járvánnyal kapcsolatos rendelkezéseket. A jogszabálydömping terhelő hatásait valamennyi ügyvéd megérezte. A legfontosabb az időszerűség

Jelenleg az ügyvédséget érintő legfontosabb kérdés az elnök szerint az új ingatlan-nyilvántartási törvény, amely valamikor 2023 elejétől lép hatályba. „Ez gyökerestől megváltoztatja az eddigi tevékenységünket – már aki szerződésekkel, ingatlan-nyilvántartással foglalkozik. Eddig minden ügyvéd folytathatott ilyen praxist, ezután már csak az, aki levizsgázott e tárgykörből. A szükséges oktatást és vizsgát a MÜK szervezi, bevonva a területi kamarákat.”

Tájékoztatásul elmondta, hogy az az ügyvéd, aki ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos feladatokat kíván végezni februártól, ez év szeptemberétől előregisztráció keretében jelentkezhet majd a területi kamaránál. A törvény előkészítésében a MÜK tevékenyen részt vett, a MÜK részéről dr. Havasi Dezső elnökhelyettes, a Győr-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara elnöke volt a munkacsoport vezetője. Az egyik legfontosabb tudnivaló a törvénnyel kapcsolatban az, hogy marad az ügyvédkényszer a földhivatali eljárásban. A másik fontos dolog az elektronikus eljárás. Az ügyvéd közvetlenül is jegyezhet be jogot, tényt az ingatlan-nyilvántartásba, ami gyakorlatilag államigazgatási feladat ellátását jelenti. „Mondanom sem kell,

Cikluszáró számvetések

Dr. Szatmári Csaba elnökhelyettes

Dr. Tóth Enikő titkár

hogy ez mekkora felelősség lesz.” Aki ezzel kíván foglalkozni a jövőben, annak – a vizsga letétele mellett – magasabb összegű biztostást is kell kötnie. Felhívta arra is a figyelmet, hogy további változást generál mindez a fegyelmi eljárásban is. Önálló fegyelmi büntetés lesz az ingatlan-nyilvántartási eljárástól való eltiltás.

Kamarai közélet

Országos kitekintés

Az elnök tájékoztatta a közgyűlést, hogy a Magyar Ügyvédi Kamarában milyen döntések születtek a beszámolási időszakban. Ezek közül kiemelte, hogy módosítottak több szabályzatot: a MÜK alapszabályát, a helyettes ügyvédekkel kapcsolatos rendelkezéseket, a tagfelvételi, a nyilvántartásba vételi, a pénzmosási, a fegyelmi, a továbbképzési szabályzatokat. Kiemelte: a tagdíjakkal kapcsolatban az elnökség és a küldöttgyűlés is a jelenlegi mérték megtartása mellett volt, azzal, hogy előbb-utóbb felül kell majd vizsgálni, döntően az arányos teherviselés miatt. A végelszámolás alatt álló Sberbanknál elhelyezett több ügyvédi letét vonatkozásában MÜK hathatós közbenjárására módosítottak a jogszabályokon, így a letétek nem kerülhetnek be a végelszámolandó, felszámolandó cég vagyonába. Összességében megállapította: a kis létszámú kamarák is egyetemes hivatásrendi értékek hordozói. Oda kell rájuk figyelni, egymást is fokozottabban számon kell tartaniuk. A gazdálkodásról

Bár meglehetősen sok, kihívással teli év van mögötte, a kamara gazdálkodása megnyugtató módon stabilnak mondható, a biztonságos működéshez szükséges tartalékkal is rendelkeznek.

A vírus miatt ismert helyzet okán nem voltak rendezvények, elmaradtak a tervezett kirándulások, összejövetelek. Tervezték, hogy 2021-ben talán minden rendben lesz, de a negyedik hullám megint közbeszólt. Remélik, hogy idén nem lesz újabb zárás. Az elnök felhívta a figyelmet arra, hogy ősszel tartják a választási közgyűlést. Kérte azon kollégákat, akik mindennapi munkájuk mellett szeretnének részt venni a kamara működtetésében, jelezzék, mivel a választási szabályzat alapján előre lehet tisztségekre jelentkezni. 2021-ben nem adott ki a kamara Dr. Csomós Tamás-díjat. Fegyelmi ügyek

A felállított regionális fegyelmi bizottságok jól működnek. 2020-ban emelkedtek a panaszszámok a korábbi évhez képest, de sok olyan panasz érkezett, amely alapján előzetes vizsgálatot sem rendeltek el, illetve megszüntették. Súlyosításra irányuló fellebbezést nem adtak be, nem volt szükség rá. Az elnök emlékeztetett: a fegyelmi eljárási szabályzat módosul, kiegészül az inglatan-nyilvántartással kapcsolatos fegyelmi ügyekkel, önálló büntetés lesz az inglatan-nyilvántartási eljárástól való eltiltás. 2021-ben is a szerződéssekkel és az ügyvéd magatartására, kapcsolattartására vonatkozó problémák kerültek előtérbe leggyakrabban. Nyomatékosan felhívta a figyelmet az ügyfelekkel való korrekt kapcsolattartásra, ezzel a kötelező ügyvéd-ügyfél bizalom megteremtése mellett sok panaszt is meg lehetne előzni. Oktatás

A tagokat a leginkább foglalkoztató kérdés a továbbképzés, oktatás. Korábban is

jelezte, hogy a kérdés sarkalatos. Elmondta: a kamara igyekszik a lehetőségekhez mérten oktatást szervezni, de ezek – terveiktől eltérően – nem elegendők a teljes pontszám megszerzéséhez, ezért ajánlatos a MÜK honlapján lévő vagy az egyéb oktatások igénybevétele. Külön felhívta a figyelmet a kötelező oktatásokra, ebből most három van, amelyeket az ötéves ciklus alatt kell elvégezniük azoknak is, akik egyébként kaptak mentességet. A korábban két évre előfizetett jogtárat mindenki használhatja. Bár jövőre lejár az előfizetésük, de szeretnének megállapodni a szolgáltatóval, hogy folyamatosan biztosítani tudják a tagságnak. Együttműködés a társszervekkel

Bár manapság az ügyvéd önállóan dolgozik, a rengeteg jogszabály – amelyek sajnos nem mindig egyértelműek – és specializálódás elkerülhetetlenné teszi, hogy akár másik ügyvéddel, akár hatósággal konzultálni kelljen egy-egy ügyben – hangsúlyozta az elnök. Ezért kiemelten fontos a kamara számára Békés megyében is a társszervekkel való együttműködés, ami esetükben korrektnek mondható. Változatlanul rendszeresen kapnak meghívót a Szegedi Ítélőtábla Büntetőjogi Kollégiumának ülésére, valamint a büntetés-végrehajtás évi értékelő értekezletére, amelyen a Gyulai Megyei Bv. Intézet parancsnoka számol be munkájukról. A törvényszék elnökével folytatott megbeszélésen szóba került az ügygondnoki díj kérdése, amellyel kapcsolatban a kamara elnöke kérte az egységes gyakorlat kialakítást, ami meg is történt. A bíróság a védői díjakat fizeti, nem úgy, mint a rendőrség. A rendőrségnél jelentős csúszások tapasztalhatók. Kamarai megkeresésre a főkapitány bűnügyi helyettese elmondta, hogy dolgoznak a megoldáson. Megújították a Békés Megyei Kormányhivatallal való együttműködésüket. Nagyon jónak mondható az együttműködés a földhivatali főosztállyal. Hagyomány az ügyvédjelöltek évenkénti regionális, majd országos büntetőjogi perbeszédversenye. 2021-ben Szegeden tartották a regionális versenyt, amelyet dr. Baranyi Bella nyert, aki ezzel jogot szerzett az országos versenyen való indulásra, ahol tisztességen helytállt. Az idei versenyt a Békés Megyei Ügyvédi Kamara rendezi. Ügyvédek Lapja 2022 | 3

Cikluszáró számvetések

A hivatásrend és a jogkereső állampolgárok iránti kettős elkötelezettség Dr. Legeza László elnök a közgyűlés után a hazai hivatásrend időszerű ügyeiről beszélgetve szerkesztőségünknek elmondta – utalva a korabeli munkaközösségek rendszerére –, hogy meglátása szerint régen az ügyvédség egy csapat volt, jóval kevesebb területen dolgozott, mint ma, sokkal koncentráltabb volt a működés. Ma sokkal több dologra kell figyelniük, több az előírás, bonyolultabbak az ügyek. Ennek ellenére szerinte – és bízik benne, hogy ez lesz az általános gyakorlat a jövőben – az ügyvédség akkor működik jól, ha megtartja közösségi hagyományait, és azokra építkezik. Ebben a munkában, konkrétan Békés megyében is különös súly és felelősség nehezedik a mindenkori elnökre. Visszaemlékezve elnökké választására elmondta: bár meglehetősen sok munkával jár, a kamarai elnökség nagy megtiszteltetés számára, különösen olyan elődök után, mint dr. Bereczki Lajos, dr. Herjeczki János, dr. Juhász István és nem utolsósorban dr. Csomós Tamás. „Ha utánuk a tagság engem választott elnöknek, arra nem lehet nemet mondani” – jegyezte meg. Magáról a kamaráról elmondta: a Békés Megyei Ügyvédi Kamra országos összehasonlításban a kisebbek közé tartozik. Ennek ellenére bízik benne, hogy országos szinten is hozzá tudnak járulni az ügyvédséggel kapcsolatos feladatok, elvárások, érdekérvényesítések alakításához, nemcsak az ügyvédség, hanem az egész társadalom érdekében. Nem vezetnek statisztikát a tagság életkorbeli viszonyairól, a korfáról, de bizonyos, hogy minden korosztály megtalálható benne. Az utóbbi időben a fiatalok száma nő, de van több, hatvanöt éven felüli tagjuk is. A nemek aránya kezd kiegyenlítődni, bár még több a férfi, mint a nő. A megye adottságai miatt – az egyik legszegényebb megye az országban – döntően egyéni ügyvédként vagy egyszemélyes irodaként dolgozik a tagság. Nagy irodák – mint Budapesten vagy nagyobb megyeszékhelyeken – nincsenek. Ügyvédek Lapja 2022 | 3

Az elnök szerint az ügyvédség megítélése, presztízse talán valamelyest csökkent az utóbbi időkben, de úgy véli, hogy ügyvédnek lenni még mindig társadalmi rangot jelent. Dolgozni kell azon, hogy az ügyvédség megbecsülése stabil legyen és az is maradjon. Az egyéni ügyvéd és a nagyobb társas irodák között van/lehet érdekkülönbség – utalt a hivatásrendi belső viszonyok árnyaltságára az elnök. Mindazonáltal úgy látja, hogy a szolidaritás kellő mértékben megvan az ügyvédek között, amit a Magyar Ügyvédi Kamara és annak elnökségének munkája is segít. Országos viszonylatban úgy véli, a jogállamiság kívánalmai jegyében a társhivatásrendek akceptálják az ügyvédséget. A gyakorlat nem mindig ezt mutatja – teszi hozzá a mindennapok tapasztalatai alapján. A hivatásrend jövőjét illetően reményei szerint könnyebb nem lesz a munka. A folyamatos jogszabályi változások – kiemelten utalt a közgyűlésen is alaposan körbejárt legidőszerűbb témára, az ingaltan-nyilvántartási törvényre és folyományaira – nehéz feladatok elé állítják az ügyvédséget. „Ezeknek meg kell majd felelni, ha továbbra is működni akarunk.” Ami azonban az elnök szerint korszakfüggetlen követelmény minden ügyvéd előtt mindenkor, az a hivatásrendhez való tudatos tartozás, az ügyfelek érdekeinek védelme, kiszolgálása. Az új szabályok megtanulása, alkalmazása, az elektronikus eljárások elsajátítása – jó sok van belőlük, teszi hozzá nyomatékkal –, végül, de nem utolsósorban fokozottabb empátia az ügyfelekkel. Amikor nem a mennyiség, hanem a minőség a fontos

A jövőt illetően némi aggodalommal arról is beszélt, hogy a vidéki kis irodák, egyéni ügyvédek sorsa a kérdés, mert „a nagy irodák mindent meg tudnak oldani. A kicsiket kell segíteni, támogatni, az ő létük az, ami jelenleg veszélyben lehet, esetenként veszélyben is van. Márpedig rájuk is nagy szükség van!”

Ezért is, de szerinte az országos érdekeket is tekintve oda kell figyelni a kis létszámú kamarákra. Igyekeznek megmaradni, igyekeznek a szakmai, hivatásrendi elvárásoknak megfelelni, hogy a jogkereső állampolgárok igényeinek maximálisan eleget tudjanak tenni. Ha itt is központosítás lenne, az főként ezt a széles hazai jogkereső közönséget érintené nagyon hátrányosan. A tapasztalatokat be kell építeni az életünkbe

Összességében dr. Legeza László, a Békés Megyei Kamara elnöke megállapította: nem lehet nem figyelembe venni a legutóbbi két-három évet, a koronavírus-járványt és a vele járó következményeket, amelyek alaposan átszabták hivatásrendi életüket is, még ha egyes részleteiben csak ideiglenesen. A pandémiát mindenki megszenvedte, az ügyvédség is, mint a társadalom egésze. „Higgadtan le kell vonnunk a tanulságokat, és a tapasztalatainkat be kell építeni az életünkbe. Ebben nagyon számítunk szakmánk fiatal generációjára: kitartást, aktivitást, elkötelezettséget, empátiát kívánok elnökként és kollégaként is ehhez a korszakváltó munkához.” K. A.

Cikluszáró számvetések

Közgyűlés a Zala Megyei Ügyvédi Kamarában

A sikeresen működő ügyvédségre egész társadalmunknak szüksége van

Dr. Török Ferenc: „Munkánkhoz a feltételeket, ha nehézségek árán is, de meg tudjuk teremteni, csak fel kell ismernünk lehetőségeink új területeit” Egyik legnyugatibb területi ügyvédi kamaránk a Zala megyei. Tagjainak lélekszáma szerint országos összehason lításban a közepes nagyságrendűek közé tartozik. Megvannak természetesen az itteni helyi sajátosságok is. Ám tekintettel arra, hogy hazánkban az ügyvédi hivatás gyakorlása, bár a budapestivel együtt húsz területi kamarában zajlik, összességében mintegy tizenöt-tizenhatezer tag életét öleli fel, a történeti és lokális különbözőségek elle nére az ügyvédek helyzete közel hasonló, kivéve a főváros–vidék közötti, esetenként markánsabb jellemzőket. Zala megyében – miként az a május 6-án, a Zala Megyei Törvényszék dísztermében megtartott cikluszáró közgyű lésen is elhangzott az elnök és több előadó részéről is – az elmúlt évek hektikussága mintha kicsit csendesedett volna a pandémia enyhülésével és a jogszabályi dömpinghez való fokozottabb alkalmazkodással. Amint az a közgyűlésen kiderült, levontak sok tanulságot négy év felgyorsult eseményeiből, és készek arra, hogy ezeket a tapasztalatokat beépítsék a kamara jövőjének stabilizálásába. Összességében a közgyűlésen elhangzottakból az derült ki: okos vezetéssel, kellő közösségi döntéshozatallal biztonságosabban lehet a holnap elé nézni. A Zala Megyei Ügyvédi Kamara 2022. évi rendes közgyűlésén megjelenteket a korábbi évek gyakorlatának megfelelően a Zalaegerszegi Törvényszék képviseletében dr. Adorján Csaba elnökhelyettes köszöntötte. A megyei eseményen meghívott vendégként részt vett dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, aki áttekintést adott a hazai ügyvédi hivatásrend életében az elmúlt három évtizedben megélt változatos helyzetről, a jövő kilátásairól. Amikor elnökké választották, 1992-ben kilencvenegy fő választásra jogosult ügyvéd volt a kamarában. Ma már a tagok száma: 208 ügyvéd, öt alkalmazott ügyvéd, 46 kamarai jogtanácsos, összesen 259 fő, továbbá egy jogi előadó és 18 ügyvédjelölt. Az elmúlt négy évre visszatekintve elnöki beszámolójában dr. Török Ferenc emlí-

tést tett az Üttv. hatálybalépésével kapcsolatos pozitívumokról és az új, a törvényben szereplő fogalmakról: kamarai jogtanácsos, kamarai jogi előadó, ügyvédasszisztens stb. Kiemelte, hogy az Üttv.-n túlmenően 2020tól a – pandémia miatt – a kamara működése is lényegesen megváltozott: sokan vették igénybe az otthoni munkavégzés lehetőségét, annak hátrányaival és előnyeivel együtt. Megköszönte dr. Királyné Herczeg Ida irodavezetőnek a pandémiás helyzetben tanúsított áldozatos munkáját. Elismerőleg beszélt arról, hogy a területi regionális fegyelmi bizottság zalai tagjai – valamennyien nők – és a fegyelmi biztosok a pandémia időszakában is minden tekintetben helyt álltak, ezért nem volt fennakadás az ügyvédek elleni bejelentések, az esetleges fegyelmi eljárások elbírálása során. A fegyelmi

eljárásokban egy esetben egymillió forintos pénzbírságot szabott ki a tanács zalai ügyvéddel kapcsolatban – amely szerinte országosan is magas összeg –, az ügy fellebbezés hiányában első fokon jogerőre emelkedett. A pandémia ideje alatt is lehetőségeikhez képest próbáltak ingyenes kreditpontszerzési lehetőséget biztosítani a kamara tagjai részére. A jelennel kapcsolatban kiemelten foglalkozott az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos ügyvédi feladatokról. „Aki kimarad, az lemarad” – ezzel utalt arra, hogy a 2022. első három hónapjára vonatkozó országos statisztika szerint az első negyedévben harmincezer lakásra, lakóingatlanra és építési telekre vonatkozó szerződés köttetett, ami egész évre vetítve 120 000 jogügyletet jelent. Ha egy-egy jogügyletre százezer forintot számítunk, az évi tizenkétmilliárd forintos

Ügyvédek Lapja 2022 | 3

Cikluszáró számvetések

piacot jelent az ügyvédség részére, mivel közjegyzői közreműködéssel nagyon kis számú ilyen jellegű jogügylet készül. Mint a MÜBSE igazgatótanácsának tagja utalt arra, hogy az ügyvédek legfontosabb biztosítója is egy olyan biztosítási kategória kifejlesztését tervezi, amelyet külön igényelhetnek azok az ügyvédek, akik az okiratszerkesztés elektronikus módját választják. A jövőre nézve megismételte a legnagyobb feladatot, az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos felkészülést, az ezzel kapcsolatos központi oktatási anyag kiadását a MÜK részéről – természetesen a végrehajtási rendelet megjelenése után –, valamint az ezzel kapcsolatos esetleges kamarai továbbképzési lehetőségeket. Változatlanul fennáll az élő szavas oktatás lehetősége, legközelebb a megyei Zala-

egerszegi Törvényszék bírái fognak négynégy kreditpontos ingyenes képzést adni a kamara tagjai részére. Felvetette, hogy a jelenlegi magas infláció miatt célszerű lenne a kamarai tagdíjak mértékét és esetleges differenciálását is megfontolás tárgyává tenni. Összeségében úgy jellemezte a helyzetet: a feltételeket az ügyvédi munkához, ha nehézségek árán is, de meg tudják teremteni, csak fel kell ismerniük lehetőségeik új területeit. Dr. Király László, a kamara elnökhelyettese a kamara 2021. évi gazdálkodásáról szóló beszámolóját és a 2022. évi költségvetésről szóló előterjesztést követően dr. Kovács Ildikó, a felügyelőbizottság elnöke tett jelentést a bizottság munkájáról, dr. Németh Györgyi elnök az etikai bi-

Dr. Király László

Dr. Károlyi Attila

zottság tevékenységéről, dr. Károlyi Attila, a kamara titkára a Magyar Ügyvédi Kamara Oktatási Akkreditációs Bizottságának munkájáról, valamint a kamara ügyvédjelölti oktatásáról, Tódorné dr. Vercz Hajnalka a vezető fegyelmi biztosi munkájáról, dr. Farkas Roland, a kamara elnökhelyettese a kamarai jogtanácsosi tagozat tevékenységéről adott beszámoló tájékoztatást.

Közösségi ereje sok nehézségen átsegítette a zalai ügyvédséget is

Mindig a közösség erejét tartotta fontosnak az ügyvédi hivatásrend életében is – hangsúlyozta a közgyűlés után, szerkesztőségünkkel folytatott beszélgetésében dr. Török Ferenc, a Zala Megyei Ügyvédi Kamara elnöke. Úgy tapasztalta, hogy az elmúlt években ez az erő minden váratlanul közbejövő, kivédhetetlen esemény ellenére végeredményben a kamarai közösség megerősödését eredményezte. Ehhez Ügyvédek Lapja 2022 | 3

örömteli tapasztalatai szerint sok tekintetben hozzájárult, hogy a kamara sorai megerősödtek a jogtanácsosokkal. Lökésszerű robbanással érkezett

Az ügyvédi munka feltételei, technikai követelményei is igen nagy hatással voltak és vannak a hivatásrend átalakulására. Ezek közül is kiemeli az informatikai robbanással járó rohamszerű fejlődést. Ez

tapasztalatai szerint igen nehéz helyzetbe hozta azt az ügyvédgenerációt, amely éppen abba a korba érkezett, amelynek tagjai a korábbi élethelyzetnek megfelelően gazdag élettapasztalatukkal, szakmai ismereteikkel és kapcsolatrendszerükkel szakmai pályafutásuk csúcsán jártak. Ezt a generációt érte el az a lökésszerű robbanás, amelyet a számítógépek megjelenése, de leginkább az elektronikus ügyintézés szinte általános térfoglalása jelentett a magyar igazságszolgáltatás rendszerében, amely igen elevenen érintette, érinti a mindennapi ügyvédi munkát. Ráadásul nem ez jelentette a fő problémát – mint hangsúlyozta –, nem pusztán arról van szó, hogy egy technikai rendszer ékelődött be a jogszolgáltatás munkájába, hanem az informatikai alapismereteken túl jóval több szakismeretet kívánó programalkalmazási készség és ismeret, amelyet ráadásul folyamatosan és rohamtempóban kellett, kell minden ügyvédnek követnie. Jelezte: számos olyan ügyvéd kollégáról tud, akik ezt a nagy váltást egyáltalán nem vagy nagyon nehezen tudták követni. Sokak pályafutás szakadt meg, rossz esetben ért véget emiatt.

Cikluszáró számvetések

A bizalom nélkülözhetetlen

Az elnök felidézte hajdani elődje, a legendás dr. Takáts Ádám ügyvéd, kamarai elnök példamutató pályafutását, akit szakmai példaképének tekint, és aki mellett több éven át kamarai titkárként dolgozott. Ha jól tudjuk, dr. Török Ferenc az egyik olyan területi kamarai elnök, aki a leghosszabb időt töltötte kamarája tagságának bizalmával, immár mintegy harminc éve. Ez a tény önmagáért beszél, mert kifejezi azt a bizalmat, amely három évtized alatt létrejött az elnök és a kamarai tagság között, s a következő évekre is hatással lehet. Helyben is, országosan is

Létszámát tekintve egyébként a Zala Megyei Ügyvédi Kamara országos összehasonlításban a tagok létszámát tekintve közepes méretűnek számít, mindazonáltal több Dr. Iglódi Endre fontos országos tisztség betöltője a zalai kamara tagja: dr. Iglódi Endre az országos fegyelmi főbiztos, dr. Károlyi Attila kamarai titkár a Magyar Ügyvédi Kamara Országos Akkreditációs Bizottságának tagja, dr. Németh Györgyi a szervezet megalakulása óta a Magyar Ügyvédnők Egyesületében végez fontos munkát, nem utolsósorban dr. Gárdos Tamás a Magyar Ügyvédek Kölcsönös Biztosító Egyesülete (MÜBSE) küldöttgyűlésének tagja, dr. Török Ferenc elnök pedig 2006 óta a Magyar Ügyvédi Kamara titkári tisztségét tölti be. Állták a rohamot

Bármennyire is megtépázták soraikat a koronavírus-járvány következményei meg a jogszabálydömping, ami az utóbbi években szintén az értelmezési problémák és egyéb anomáliák sorával nehezítette munkájukat, az elnök szerint az ügyvédség állta a rohamot. Ez egyebek mellett abban is megmutatkozik, hogy tapasztalatai szerint megyéjükben is a korábbi évekhez hasonlóan pozitív az ügyvédség szakmai és társadalmi megítélése. Ennek egyik bizonyságát abban is látja, hogy a 2022. évi választásokon a megyei választási bizottság elnöke, illetve a nagyobb városokban lévő bizottságok tagjai túlnyomó részben ügyvédek voltak. Utalt arra is – mint a közgyűlés hegyszíne is bizonyítja –, hogy a Zalaegerszegi Törvényszékkel 2016-ban kötött együttműkö-

dési megállapodás mindkét fél részéről rendkívül hasznosnak bizonyul. Ami általában a hazai ügyvédség egymáshoz való kollegiális viszonyulását illeti, az elnök szerint – csakúgy, mint országos tekintetben – összességében biztatónak mondható. Attól eltekintve, teszi hozzá, hogy nagyon sajnálatosnak, kifejezetten immorálisnak tartja: bár ritka esetben, de mégis előfordul, hogy ügyvéd elleni panaszügyben nyilvánvalóan ügyvédektől származó és alá nem ír beadványokkal találkozik. Egyebek mellett nemcsak a szakmai színvonal – immár kötelező – ébren tartása, művelése érdekében, hanem az ügyvédi hivatásrend folyamatos morális, értékrendi karbantartása érdekében is az egyik legfontosabb jelenleg is folyó, de a jövőben még továbbfejlesztendő minél magasabb és színvonalasabb szakmai továbbképzés biztosítását tartja. Önismeret, önértékelés, önbecsülés

A megőrzendő értékek növelik a kar mindenkori tagjainak önismeretét és egyben önértékelését. Ezért kiemelten fontos jövőbeni rendezvénynek jelöli meg a méltó megemlékezést a jövő évben esedékes, a hazai ügyvédség kamarai önszerveződés megalakulására való megemlékezést, minél színvonalasabb megtartását. Rá kell mutatni annak történelmi és a mai ügyvédtársadalom önértékelésében betöltött jelentőségére, hogy 150 éve van jelen az ügyvédi kamara mint köztestület a magyar igazságszolgáltatás rendszerében. A folyamatos fejlődés igénye és kötelezettsége

Ami a jövő terveit, tennivalóit illeti, dr. Török Ferenc elnök fontosnak tartja a kamarai élet folyamatos fejlődését, fejlesztését, a gyorsan változó világ kihívásainak szintén gyors, egyúttal alapos értékelését, valamint a megfelelő válasz és megoldás kialakítását. Ennek jegyében kívánatosnak tartja például, hogy a területi kamarák előtt váljék láthatóvá az ügyvédi kar gazdálkodása. E tekintetben a korábban, 2015-ben előterjesztett, majd visszavont törvényjavaslatra utalt, amely kötelezővé tette volna az ügyvédi irodák gazdasági beszámolójának az illetékes kamara részére történő benyújtását. Nem hátrányosabb, csak nehezebb

Az ügyvédség általános helyzetéről szólva azon a véleményen van, hogy vidéken, különösen a kisebb településeken köztudottan

nehezebb az ügyvédek helyzete, már csak amiatt is, hogy gyakorlatilag minden ügyet el kell vállalniuk, mivel rendszeres megbízójuk igényli saját ügyvédjét, akibe évek óta helyezte a bizalmát. Az anyagi állapotokat elemezve az elnök egyebek mellett elmondta, hogy sajnos a magas infláció miatt mind az ügyvédeknek, mind pedig magának a kamarának is komoly helyzettel kell szembenéznie. 2022. évi költségvetésüket is egyre nehezebb betartaniuk, mivel egyre nehezebb a fenntartási költségeket fedezni. Természetesen ott takarékoskodnak, ahol csak tudnak. Az, hogy a közgyűlés utáni közös ebéd megrendezésétől ezúttal eltekintettünk – avat be a bizalmas részletekbe –, azért történt, hogy az erre szánt költségből nyolc kötelező kreditpont ingyenes megszerzésének lehetőségét tudja biztosítani a kamara a tagjai részére. A közgyűlés résztvevői jóváhagyólag tudomásul vették ezt a bejelentést is. A lényeg – kezdők figyelmébe is

Egyébként abban a szerencsés helyzetben van a kamara – mondja el, ha már az oktatás területére tértünk át –, hogy dr. Károlyi Attila szakavatott irányításával az ügyvédjelölti oktatás lehetőséget kapott arra, hogy a Zalaegerszegi Törvényszék bírái és ügyvéd kollégák tartsák az ügyvédjelöltek részére a kötelező, szakvizsga előtti oktatást – szintén a törvényszék dísztermében. Az ezen való részvételt leckekönyvvel dokumentálják a számonkérés igazolásával együtt. A pályán való indítással kapcsolatban az elnök szerint a lényeg az, hogy kellő alázattal és minél nagyobb, sokrétű, friss szakmai tudással vágjanak bele az ügyvédi hivatás gyakorlásába. Úgy látja, hogy ha mindez, nevezetesen az egyes ügyvédek tudatos szakmai önművelése, az összetartozás tudatának erősítése, az egyes területi kamarák és nem utolsósorban a stabil önkormányzatiságra támaszkodó, saját szabályzatainak megalkotására felhatalmazott Magyar Ügyvédi Kamara érdekérvényesítő és érdekképviseleti szolgálata összehangoltan, szervesen egymásra és egymásból épülve tud jelen lenni az életükben – s ehhez a 2017. évi LXXVIII. törvény biztos jogi támaszt ad –, a haza ügyvédség jövője hosszú távon biztosítva van, sikerre van ítélve. Amire nemcsak maguknak, hivatásrendüknek, hanem egész társadalmunknak alapvetően szüksége van. K. A. Ügyvédek Lapja 2022 | 3

Kamarai kezdeményezések

Bemutatjuk a debreceni kamara Ügyvédi Caritas Alapítványát

Amikor egybefonódik a gondoskodás és a közösségi összetartozás Beszélgetés dr. Léka Andor ügyvéddel, alapítványi titkárral

A hazai területi kamarák – a budapesti és a tizenkilenc megyei kamara – mindegyike ilyen-olyan formában igyekszik rendszeresen gondoskodni azon tagjairól, akik az élet valamilyen váratlan fordulata következtében gyors segítségre, vagy ideiglenesen hosszabb támogatásra szorulnak. Ennek a tulajdonképpen önsegélyző, fraternális szolgáltatásnak az egyik kiemelkedő, példaszerűen működő intézménye a Debreceni Ügyvédi Kamara keretében és hathatós kamarai és tagsági támogatással működő intézménye a Debreceni Ügyvédi Kamara alapító által létrehozott Ügyvédi Caritas Alapítvány, amelynek elnöke dr. Lampé Zoltán (a kamara elnö ke), fő animátora dr. Léka Andor debreceni ügyvéd, a Debreceni Ügyvédi Kamara elnökhelyettese, az alapítvány kuratóriumának titkára. Őt kérdeztük a részletek felől. Mióta működik az Ügyvédi Caritas Alapítvány?

– A Debreceni Ügyvédi Kamara 1998ban hozta létre közhasznú alapítványát, amellyel önsegélyező jelleggel kíván támogatást nyújtani tagjainak, esetenként a tagok hozzátartozóinak. Hogyan épül fel az alapítvány vezetése, munkája?

– Az alapítványt három tagú kuratórium képviseli, dr. Lampé Zoltán elnökletével, illetve vezeti, szorosan együttműködve a Debreceni Ügyvédi Kamara elnökségével. Melyek a konkrét célkitűzései?

– Az alapítvány célja az alábbiakban foglalható össze: - elsősleges cél, hogy támogatást nyújtson az önhibájukon kívül nehéz anyagi helyzetbe kerülő ügyvédek és hozzátartozóik részére (például baleset, tartós munkaképtelenség, rokkantság esetén); - támogatást nyújtáson a nyugdíjba vonult kollégáknak; - temetési segélyt nyújtson az elhunyt kollégák hozzátartozóinak; - szülési segélyt nyújtson fiatal kollégák részére; - igény szerint támogatást nyújtson fiatal és anyagi segítségre szoruló ügyvédek, ügyvédjelöltek tanulmányaihoz, tudományos tevékenységéhez, - kamarai közösségi rendezvényeket szervezzen, azokat szükség szerint Ügyvédek Lapja 2022 | 3

pénzügyileg is támogassa, de azokból bevételeket is szedhessen karitatív céljai megvalósítása érdekében. Ezen alapításkori nemes célok igen széleskörű tevékenységet festenek fel. Hogyan tudná az alapítvány immáron több mint két évtizedes múltjának tapasztalatait összegezni?

– Céljaink, vállalásaink a lehetőségeink szerint és az igényeknek megfelelően jelentős részben teljesültek. Szeretném ezúttal is hangsúlyozni: működésünk alapelve az önkéntesség, mind a támogatás, mind pedig a támogatást, illetve segélyt igénylők esetében. Ez pontosan mit jelent?

– A fenti célok valamelyikére hivatkozással írásban terjeszthetik elő az arra rászorulók az igényeket, melyet a háromtagú kuratórium bírál el, majd hoz határozatot. Az igénylőket és az általuk hivatkozott okokat természetesen a lehető legnagyobb diszkrécióval kezeljük, határozatainkat és az igénylőket nem hozzuk nyilvánosságra, mindamellett, hogy működésünkről természetesen évente általános pénzügyi beszámolót terjesztünk a kamara közgyűlése elé. Évente több alkalommal felhívjuk a tagság figyelmét az alapítványt támogató lehetőségekre, utalva arra is, hogy amen�nyiben bármelyik kolléga egy másik kolléga rászorultságáról tudomást szerez, kérjük, jelezze a kuratóriumnak.

Mely területen jelentkeztek főként az igények?

– Jellemzően a segélyek iránt terjesztettek be igényeket. Egyben folyamatos a kamarai közösségi rendezvények évente történő megszervezésének igénye és anyagi támogatása alapítványunk részéről. Ha lehet erről beszélnie: mit mutat házi statisztikájuk a beterjesztett igények elfogadottsága, illetve elutasítottsága tekintetében?

Kamarai kezdeményezések

– Összefoglalva megállapítható, hogy a jelenleg fennálló kuratórium még semmilyen igényt nem utasított el... Ritkán hall az ember ilyet. Hogy érték ezt el? Illetve mi erre a magyarázat?

– Nincs e mögött titok. A megfejtés egyszerű: az igények - eddig legalább is - mindig kellően indokoltak voltak. Így aztán kuratóriumunk legfeljebb a támogatás mértékét igazította az alapítvány anyagi lehetőségeihez. Vannak állandó, visszatérő akcióik?

– Igen, vannak. Visszatérő akciónk például a nyugdíjba vonuló kollégák karácsonyi segélyezése, amelynek nem csak a pénzügyi vonzatát emelném ki, hanem gesztus értékét is, hiszen ez számukra közösségük, hivatásrendjük, kamarájuk kollegiális gondoskodását szimbolizája.

ványt önkormányzatiságunk egyik megjelenülésének tekinti. Ezért aztán tagjaink hajlandók személyenként és esetenként is támogatást nyújtani. Vannak ügyvédek, akik évente visszatérően támogatást nyújtanak az alapítványnak, részben a közösség iránti elköteleződésükből, részben pedig a konkrét eseti ügyekben való segítségnyújtás céljából. - Rendezvények bevételei is fontosak számunkra. Ilyen rendezvények például évente visszatérően – az ügyvédi sportés gyermeknap, a kamarai szintű jótékonysági ügyvédbál, a Mikulás ünnepség. Meg kell jegyeznem, hogy ezek sajnálatos módon a korona vírus járvány idején részben elmaradtak, azonban egyértelmű, hogy kamarai tagjainknak hiányoznak ezek az események és igénylik ezeket a rendezvényeket.

Az alapítvány jövőképe: összetartozás erősítése, a segélyezés pénzügyi biztosítása, új feladatként pedig szerepvállalás az oktatás és a továbbképzés terén. Akárhogy is van, bármennyire is okosan sáfárkodnak a rendelkezésükre álló anyagiakkal, rendszeres bevételre van szükségük ahhoz, hogy az elmúlt több mint két évtizedre ilyen elégedettséggel tudjanak visszatekinteni. Hogy csinálják? Magyarul: honnan van pénzük?

– Az alapítvány alapvetően az alábbi bevételi forrásokkal rendelkezik: - a Debreceni Ügyvédi Kamara minden költségvetési évben, lehetőségeihez mérten, az üzleti tervében meghatározottak szerinti fix összegű támogatást nyújt az alapítványnak. Ezen kamarai támogatás az alapítvány bevételeinek több mint felét jelenti, és így alapvetően biztosítja az alapítvány biztonságos működését, céljainak teljesítését; - a másik forrásunk az SZJA 1%-os befizetésekből adódik. Ezen támogatási mód lehetne a legnagyobb bevételi forrás, azonban el kell nyíltan mondanom, hogy kuratóriumunk nem elégedett az ezen a jogcímen érkező bevételekkel, mivel e téren további jelentős, kiaknázatlan lehetőségeket látunk; - Nagyon fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy kamarai tagságunk az alapít-

Összességében?

– Összességében tehát elmondhatom, hogy kuratóriumunk törekszik arra, hogy működése lehetőség szerint minden évben nyereséges legyen, azaz tartalékkal is rendelkezzen olyan nem várt esetekre, amikor fokozottabb igény jelentkezik a támogatásra. Mára az alapítvány az általános segélyezési igényekhez képest jelentős megtakarítással is rendelkezik, amelyet biztonságosan, állampapírban kezelünk. Amit eddig megtudtunk, az egy biztonságos elvi, támogatottsági és anyagi háttérrel, rutinosan működtetett és működő szervezetre vall. Van-e igény arra, hogy a jól bevált ösvényen haladjanak, más, újabb feladatokkal is szembenézzenek?

– Az elmúlt évek tapasztalatai az alapítvány szükségességét és továbbműködésének fenntartását igazolták vissza. Ennek megfelelően a Debreceni Ügyvédi Kamara továbbra is elkötelezett az alapítvány támogatására és alapvető segítséget nyújt a rendezvények szervezéséhez is adminisztrációs tevékenységével. Az alapítvány jövőképét talán a következő három mozzanatban tudnám összefoglalni: először is az összetarto-

zás és egymásra utaltság erősítése a kamarai tagokban. Továbbá: a segélyezés további fenntartásának pénzügyi biztosítása. Újabban pedig – ezt akár egy eddig járatlan ösvény kitűzésének is felfoghatjuk - az oktatásban, azaz az ügyvédi képzés- és kötelező továbbképzés terén történő szerepvállalásunk. Az oktatásban való részvételünk inkább technikai jellegű lenne, mert bizonyos költségmegosztást tesz lehetővé a kamarával és kedvezőbb adózási feltételeket biztosíthatna. Mindehhez még csak annyit szeretnék hozzátenni, hogy az alapítvány pénzügyi lehetőségeinek bővülését nem csak az önkéntes befizetések növelésében, hanem az szja 1%-a felajánlásának remélt jelentős számú növekedésében is látjuk. Bíztatjuk erre kamaránk tagjait is, hiszen ez a fajta támogatás nem jelent többlet kiadást az adományozónak, viszont az Ügyvédi Caritas Alapítvány jogosulti megjelölésével közösségi szolgáltatásunk - az ügyvédi kamarával továbbra is szorosan együttműködve - jelentős többlet forráshoz jutna. – Az alapítvány munkájában természetesen mindenki díjazás nélkül vesz részt, s ezt az önzetlen szolgálatot ezúton is köszönöm valamennyi közreműködőnek. K. A. Ügyvédek Lapja 2022 | 3

BÉRLETVÁLTÁS 2022. JÚNIUS 30-IG OPERA ÉRTÉKESÍTÉSI CENTRUM, EIFFEL MŰHELYHÁZ ÉS INTERNETES VÁSÁRLÁS

JEGYVÁSÁRLÁS 2022. JÚLIUS 4-TŐL OPERAHÁZ, OPERA ÉRTÉKESÍTÉSI CENTRUM, EIFFEL MŰHELYHÁZ ÉS INTERNETES VÁSÁRLÁS

LXI. évfolyam 3. szám

VisegRád vár 2022-ban is!

Időpont: 2022. október 11–13. Helyszín: Thermal Hotel Visegrád

2022 május–június

shop.wolterskluwer.hu

Nemzetközi jogon alapuló bűncselekmények valósulnak meg

Az oroszok ukrajnai háborújának jogi háttere és jogi következményei

Ügyvédek Lapja 2022/3, május-június

Articles inside

Hivatásunkat magas szinten és kellő szakmai alázattal kell

Az orosz–ukrán háború és az egyén felelőssége a ius ad bel

A tisztességes eljáráshoz való jog védői szemmel

A jog uralma, avagy az uralom joga

A tisztességes eljáráshoz való jog a digitális korban