14
Nagyító alatt
Az orosz–ukrán háború és az egyén felelőssége a ius ad bellum és a ius in bello normák megsértéséért Jelen írás – anélkül hogy lefedné a problémakör valamennyi aspektu sát – arra igyekszik megadni a választ, miként állapítható meg az orosz–ukrán háborúban az egyén büntetőjogi felelőssége a nemzetkö zi jogi normák megsértéséért: legyen szó a ius ad bellum normák, azaz az államok közötti erőszak alkalmazására vonatkozó szabályok ról, vagy a ius in bello normák, vagyis a fegyveres konfliktusok során figyelembe veendő előírások, tilalmak megsértéséről. Dr. Csapó Zsuzsanna egyetemi docens, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Nemzetközi Jogi Tanszék, Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Társadalomtudományok és Nemzetközi Tanulmányok Intézete
jogi és az emberi jogi normák (egyúttal a fundamentális morális követelmények) lábbal tiprása szomszédunkban. 2. Miként vonhatók felelősségre háborús és emberiség elleni bűncselekmények, netán népirtás, illetve agresszió elkövetői? 2.1. A területi állam és az állampolgárság szerinti állam nemzeti bíróságai előtti eljárás
Az orosz–ukrán háború kapcsán tehát delicta iuris gentiumról, nemzetközi jogon alapuló bűncselekmények megvalósulásáról
1. Nemzetközi jogon alapuló bűncselekmények valósulnak meg
Mindenekelőtt a következő két alapvetésből indulnék ki. Egyfelől a 2022. február 24-én Ukrajnával szemben megindult orosz iorús képnvázió a ius ad bellum („jog a háborúhoz”) kérdéskörét szabályozó nemzetközi jogi normák semmibevételét jelenti, az államok közötti erő alkalmazásának tilalma alóli egyetlen kivételre sem hivatkozhat ugyanis az Orosz Föderáció megalapozottan, az agresszió tankönyvi példáját követik el. Másfelől az azóta zajló fegyveres konfliktusban a ius in bello („jog a háborúban”) normák ugyancsak gyakorta sérülnek, legalábbis a hozzánk eljutó híradások alapján arra lehet következtetni, hogy a fegyveres konfliktusok során alkalmazandó szabályokat számos esetben figyelmen kívül hagyják. Utóbbi következtetésre jutott a Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court, ICC) ügyésze is. Két alapvetésem szerint tehát nemzetközi jogon alapuló bűncselekmények valósulnak meg: hiszen egyrészt a ius ad bellum normák semmibevételéről, azaz agresszióról beszélhetünk, másrészt szintúgy a ius in bello normák ignorálása, vagyis háborús bűncselekmények és emberiség elleni bűntettek elkövetése erősen valószínűsíthető az elérhető információk
alapján (s vannak, akik a nemzetközi jogon alapuló bűncselekmények mindegyikét, így népirtást, genocídiumot is feltételeznek). Fontosnak tartom megjegyezni: utóbbi három bűntett kapcsán a valószínűsítésnél azért nem fogalmazhatok erősebben, mert nem vagyok a bizonyítékok birtokában. Ha azonban csak a hírekre támaszkodva kell állást foglalnom, elkeserítő, megdöbbentő, felháborító a hadi
beszélhetünk, vagyis olyan cselekményekről, amelyek esetében ezek pönalizálása közvetlenül nemzetközi jogi normákból ered. Ez azonban távolról sem jelentheti azt, hogy e bűncselekmények elkövetőinek számonkérése kapcsán ne lenne szerepe a nemzeti igazságszolgáltató fórumoknak, sőt! Joghatósága van e bűntettek vonatkozásban egyrészt azon állam nemzeti bíróságainak, amelynek területén elkövették a Ügyvédek Lapja 2022 | 3
