34
Érdekvédelem
Korunk új problémája
Ügyvédek és ügyvédi szolgáltatásokat közvetítő cégek A Magyar Ügyvédi Kamarához érkezett több megkeresés is felvetette: általános érvénnyel és sürgősséggel indokolt egységes kamarai álláspon tot kialakítani az ügyvédek közvetítésével foglalkozó gazdasági társasá gokkal, és az ezek szolgáltatásait igénybe vevő ügyvédek eljárásának megítélésével kapcsolatban. Az üggyel behatóan kezdett foglalkozni a MÜK Szakmai Bizottsága (SzB), amint arról annak elnöke, dr. Kovács Kázmér, beszámolt. És hogy napjaink újonnan, lényegében technikailag az internetes lehetőségek révén létrejött szolgáltatások sokrétű problé mája nem csak nálunk gondolkodtatják el a felelős ügyvédi döntéshozó kat, a MÜK SzB anyagát követően közzé tesszük azt a dokumentumot, amely a széleskörű nemzetközi kutatás alapján összegzi a legnagyobb európai ügyvédi szervezet, a CCBE állásfoglalását. A szakmai vélemények összegyűjtése során sok egyéb mellett hangsúlyosan említésre került, hogy: a Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény rendelkezései jogilag kérdésessé teszik az ügyvédi munkadíjak ügyvédi honlapon történő meghirdetett mértékéhez képest annak valamilyen árlejtéses versenytárgyaláson történő módosítását, és egyébként is kirívóan lealacsonyítóak a közvetítői tevékenységet folytatók módszerei, megoldásai. Külföldi példákat is vizsgálat tárgyává tettek. Kiderült, hogy a jelzett probléma terén az ügyvédi kamarák lehetőség szerint határozottan mondanak véleményt a jelenségről. Olyan külföldi vélemények is vannak, amelyek szerint kérdéses, hogy amennyiben az ügyvéd saját honlapján reklámtevékenységet folytathat, szokásos munkadíját közzéteszi, hogy ezzel is bővítse az ügyfélhez jutás esélyeit, akkor miért tisztességtelen, ha megbíz egy harmadik személyt, hogy fogadja és továbbítsa az ügyfél jelentkezéseket. Ezt többen így önmagában nem tekintki felhajtásnak, mert a felhajtást az eleve meghatározott ügyvéd részére történő kliens felkutatására végzett tevékenységgel azonosítja. Megválaszolandó kérdések
A felvetődő kérdések megválaszolásához a MÜK Szakmai Bizottságának álláspont-
ja szerint a következő alapvetésekben történő pro- vagy kontra többségi álláspont kialakítása szükséges: 1. társadalmi igény mutatkozik arra nézve, hogy az ügyvédi szolgáltatások terén a jelenleg hivatalosan elérhető információkhoz képest az ügyvédek szakosodására, esetleg a szokásos szolgáltatási díjtételeikre nézve internetes platformokon is tájékozódni lehessen,
4. az előző pontaktól írtaktól függetlenül az is lehet a MÜK álláspontja, hogy az EK jelenlegi szabályozása jelentős változtatást nem igényel, ugyanakkor az eddiginél következetesebben fel kell hívni a meg nem engedett közvetítői szolgáltatásokat igénybe vevő ügyvédekkel szemben, erre az eddiginél több időt, energiát kell fordítani, és az ehhez szükséges erőforrásokat meg kell teremteni, mert a mostani, a hatályos szabályozás betartását változatlanul fenntartó, de számon nem kérő rendszer a jogkövető többség számára okoz sérelmet. Amennyiben a hatályos szabályozás viszonylag jelentősebb továbbfejlesztése mellett alakul ki a többségi álláspont, akkor viszont 5. a felvetődő kérdések megválaszolása során nem elegendő a jelenlegi de lege lata, hanem de lege ferenda szabályozás szerinti gondolkodásra van szükség a kamarai önszabályozás tekintetében is, 6. de változatlanul indokolt hangsúlyosan figyelembe venni a lehetőségek határain
Társadalmi igény mutatkozik: az ügyvédek szakosodására, a szokásos díjtételeikre nézve internetes platformokon is tájékozódni lehessen. 2. jelentős számú ügyvéd részéről mutatkozik igény arra nézve, hogy - az ügyvédség számára általában megengedhetővé vált reklámtevékenység nyújtotta lehetőséggel élve közvetítők útján is – összeköthessék saját üzleti promóciójukat az előző pontban jelzett társadalmi igénnyel, 3. az előző pontokban írt társadalmi csoportok közötti érdekazonosságot és az ügyvédi szolgáltatási tevékenységre vonatkozóan általánosságban szabaddá vált reklám- és marketingtevékenység nyújtotta lehetőséget felismerve a gazdasági élet egyre több szereplője épít ki üzleti vállalkozást ügyvédek közvetítésére,
belül az ügyvédi tevékenység jóformán egészére jellemző azon sajátosságot, miszerint az az ügyfél személyes bizalmán alapul, 7. továbbra is fenn kell tartani azt a követelményt, hogy az ügyvédet megillető munkadíjat az ügyfél közvetlenül az ügyvédhez kell befizesse, az nem jelenhet meg egy külső cégnél, amely aztán „kifizeti” az ügyvédet, 8. a továbblépés során meg kell vizsgálni, hogy jelenleg az egyes ügyvédi kamarák nyújtanak-e, és milyen szinten nyújtanak honlapjukon információkat a potenciális ügyfelek számára a fenti 1. Ügyvédek Lapja 2021 | 3
