Közjegyzői okiratszerkesztés – Lehet nem személyesen hanem az ügyvédi törvény szerinti jogi képviselő útján is eljárni?

A közjegyzői okiratszerkesztési eljárás során gyakran fordul elő, hogy a kérelmező (és/vagy érintett más személy) nem személyesen, hanem képviselője útján jár el (elég csak a jogi személyek által kötött ügyletekre vagy az általuk kezdeményezett nemperes eljárásokra gondolni). Jelen írásomban a közjegyzői ügyleti okirat (a továbbiakban ügyleti okirat) szerkesztése tekintetében, jogi képviselő által ellátott képviselettel kapcsolatos és/vagy azzal közvetlen összefüggésben lévő egyes elméleti és gyakorlati kérdéseket kívánom részletesebben elemezni.*

Dr. Szente Szabolcs közjegyzőhelyettes, Budapest

I. ÁLTALÁNOS ALAPVETÉS

1.1 A közjegyzői okirat – az ügyleti okirat és a ténytanúsító okirat elhatárolása (a képviselet szempontjából) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban Kjtv.) 111. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti közjegyzői okiratok ügyleti okiratként vagy ténytanúsító okiratként (közjegyzői tanúsítványként, a ténytanúsítás jellegétől függően jegyzőkönyvi vagy záradéki formában) készíthetők el.

A Kjtv. hivatkozott rendelkezéséből eredően az ügyleti okiratok és a ténytanúsító okiratok fő elhatárolási vonala az ügyleti jelleg, azaz az ügyleti okiratokban a fél/felek – akár egyoldalú, akár két- vagy többoldalú jogügyletről legyen szó – valamely joghatás kiváltására irányuló akaratukat nyilvánítják ki annak érdekében, hogy az ügyleti okirat aláírása (a jognyilatkozat közjegyzői okirati formában történő megtétele) a fél/felek által szándékolt joghatás bekövetkezéséhez vezethessen. Ennek megfelelően az ügyleti okiratba foglalandó jognyilatkozatok/szerződések tekintetében kiemelt jelentőséggel bír, ha a fél/felek részéről képviselő jár el, ugyanis a képviselő által megtett jognyilatkozat közvetlenül a képviseltet jogosítja és kötelezi1, és ezzel összefüggésben ügyfélként mindig a képviselt jogalany jelenik meg.

Ehhez képest a ténytanúsító okiratok – amelyekben a közjegyző az eljárása során általa tapasztalt tényeket, körülményeket tanúsítja – esetében kevésbé hangsúlyos a képviselet kérdése, kivéve a jogügyleti joghatással bíró ténytanúsításokat (mint például a kölcsönszerződés felmondása és az azzal összefüggő kézbesítés közjegyző általi tanúsítása, amelyek közül a felmondást [a jognyilatkozat szövegét] a fél (képviselők)] részére fel is kell olvasni, valamint a jegyzőkönyvet a félnek [képviselő(k)nek] alá is kell írnia/uk).2 A közjegyzői ténytanúsítás típusától függően elegendő lehet, ha a megjelenő természetes személy kerül ügyfélként felvételre az okiratba, akkor is, ha valamely harmadik személy érdekében jár el (hangsúlyozandó, hogy ezen esetben nincs szó képvise-

letről), míg ha a megjelent természetes személy képviselőként eljárva kéri a ténytanúsítás felvételét, ügyfélként a képviselt személyt, az eljáró természetes személyt pedig az ügyfél képviselőjeként kell az okiratban szerepeltetni (a közjegyzői okiratokra vonatkozó általános szabályok szerint szükséges a képviseleti jog igazolása).

1.2 A közjegyzői okiratban történő képviselet ellátása 1.2.1 A képviseleti jog meglétének közjegyzői vizsgálata A Kjtv. szabályai szerint abban az esetben, ha a felet a közokirat készítése során más személy képviseli, a közjegyzői okiratot a képviselőnek alá kell írnia vagy azt kézjegyével el kell látnia, illetve az alá-

írásnak, a kézjegy tételének az aláíró/ képviselő személyét érintő fizikai vagy szellemi akadályoztatása (például az ügyfél kezének lebénulása vagy írástudatlansága miatt nem tud aláírni/kézjegyet elhelyezni az okiraton) esetén a fél aláírását/kézjegyét az okiratnak a közjegyző általi aláírása pótolja.3

A közjegyzői ténytanúsítás típusától függően elegendő lehet, ha a megjelenő természetes személy kerül ügyfélként felvételre az okiratba.

A közjegyzői okirat közokiratiságának egyik alapeleme, hogy a Kjtv. 120. § (1) bekezdés g) pontja szerint a közjegyző – amennyiben az ügyfél a közjegyzői okirat felolvasásánál, aláírásánál képviselő útján jár el – az ügyfél képviselőjének képviseleti jogosultságáról, valamint ha a közjegyző a képviselőt személyesen nem ismeri, a személyazonosságáról és a személyi adatairól az ügyfélre irányadó szabályok alkalmazásával köteles meggyőződni4; ezek bármelyikének elmaradása esetén az okirat elveszíti közokirati jellegét.

A közjegyzői okirat elkészítése alkalmával az eljáró közjegyző részére a fél képviseletére vonatkozó jogosultság meglétét a megjelenő képviselőnek lehetőség szerint közokirattal (például közhiteles nyilvántartás kivonatával) vagy az ügylet körülményeitől függően más megfelelő okirati bizonyítékkal, illetve meghatalmazáson alapuló képviselet esetében a Kjtv. 132. § (1) bekezdése szerint közjegyzői okiratba foglalt vagy olyan magánokirati meghatalmazással kell a félnek igazolnia, amelyen a fél aláírását közjegyző, bíróság, más hatóság vagy magyar külképviseleti szerv hitelesítette.

Abban az esetben, ha a képviseleti jogot igazoló okirat nem közhiteles, vagy a Kjtv. 132. § (1) bekezdése szerint hitelesített, de az a szervezeti (törvényes) képviseleti jog igazolására törvényi rendelkezés (mint például a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény [a továbbiakban: Ptk.] 3:30. § (3) bekezdése vagy a Hpt. 141. § (2) bekezdése5) alapján alkalmas, hatósági hitelesítés hiányában a közjegyzőnek az okirat tartalmát és megfogalmazását kiemelt alapossággal kell megvizsgálnia annak megítéléséhez, hogy az valóban megfeleltethető-e az adott törvényi rendelkezésben előírtaknak (például a társaság munkavállalóinak, együttes aláírási joggal és meghatározott ügykörben az ügyvezetés által biztosított cégképviseleti jogot tartalmazó dokumentum megfogalmazását tekintve ügyleti meghatalmazás6 lehet, amely esetben a Kjtv. 132. § (1) bekezdése szerinti formai követelmények megkövetelésétől nem lehet eltekinteni), illetve annak tartalmi megfelelősége esetén is ellenőrizni kell, hogy az azt magánokiratban aláíró képviselő(k) cégképviseleti joggal rendelkeztek-e. Természetesen olyan esetben, amikor a (törvényes) képviseleti jog ellenőrzése csak magánokiratokból lehetséges (például társasházi közös képviselő az eredeti [hatályos] alapító okirattal, illetve a megválasztását igazoló társasházi eredeti közgyűlési határozattal – adott esetben a társasház közgyűlése által a konkrét ügylet megkötésére vonatkozó felhatalmazottságát alátámasztó közgyűlési határozatot tartalmazó jegyzőkönyv eredeti példányának bemutatásával – tudja igazolni a korlátozott jogalanyisággal rendelkező társasház [a tulajdonostársak közössége]7 képviseletére való jogosultságát), a közjegyző a törvényes (szervezeti) képviseleti jogról ezekből is meggyőződhet.

1.2.2 A képviseleti jog anyagi jogi természete a közjegyzői okiratszerkesztésre irányuló nemperes eljárásban A Ptk. szerinti jognyilatkozatok megtételére, illetve szerződések megkötésére elsődlegesen a polgári jog anyagi jogi rendelkezései az irányadók; a Ptk. a képviselettel összefüggésben számos helyen tartalmaz rendelkezéseket, és kifejezetten nevesíti azon jognyilatkozatok körét, amelyek megtétele során a képviselet kizárt (ezek elsősorban a legszemélyesebb, a családi jog vagy az öröklési jog körébe tartozó jognyilatkozatok8), ebből eredően a polgári jogi ügyletek tekintetében a képviseleti jog meglétét a Ptk. szabályai szerint kell megítélni.

A Kjtv.-ben szabályozott közjegyzői okiratszerkesztés ugyanakkor egy kérelemre induló, sajátos polgári nemperes eljárásnak is minősül9, amelyre – ha a Kjtv. eltérően nem rendelkezik vagy az eljárás sajátosságaiból más nem következik – az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Kjnp.) általános szabályait kell megfelelően alkalmazni, ily módon felmerül a kérdés, hogy – mivel a Kjnp. a képviselet módjáról nem tartalmaz szabályozást (ide nem értve a Kjnp. 12. § (2) bekezdésének10 szabályát), és a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait rendeli mögöttes jogszabályként alkalmazni – a közokirat-szerkesztés során a polgári anyagi jog szabályai mellett/helyett alkalmazandók-e a Pp. szerinti eljárási képviselet szabályai. Ennek különös jelentőségét többek között az adja, hogy a Pp. szerinti eljárási képviseletet nem láthat el akárki, ugyanis a perben meghatalmazottként kizárólag a Pp. 65. §-ában felsorolt személyek járhatnak el.

A fenti anyagi-eljárási jogi jellegű képviselet dilemmáját maga a jogalkotó oldotta fel, mivel a Kjtv. 172/A. §-a rögzíti, hogy az „e törvényben szabályozott eljárásokban – ha e törvény kifejezetten másként nem rendelkezik – a képviseletre az anyagi jog rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a cselekvőképességében részlegesen vagy teljesen korlátozott természetes személy képviselőként nem járhat el, jogi képviselőnek pedig a Pp. 75. § (1) bekezdésében meghatározott személyek minősülnek.”

II. JOGI KÉPVISELET ELLÁTÁSA A KÖZJEGYZŐI OKIRATBAN – JOGSZABÁLYI HÁTTÉR

2.1 Jogi képviselővel történő eljárás elsődleges célja – a közjegyzői okirat felolvasásának mellőzhetősége A közjegyzői nemperes eljárások (így a Kjtv. szerinti közjegyzői okiratszerkesztési nemperes eljárás) lefolytatása tekintetében a közjegyző elsőfokú (járásbírósági) szintnek felel meg, ezért a jogi képviselet a Kjtv. szerinti közjegyzői eljárások során sem kötelező.

A közjegyzői ügyleti okiratokat az eljáró közjegyzőnek fő szabály szerint kötelező felolvasnia, ami elsődlegesen azt hivatott garantálni, hogy a fél/felek a közokirat aláírását megelőzően bizonyosan tudatában legyen(ek) jognyilatkozata/-uk tartalmának. A közjegyzői ügyleti okiratok felolvasására vonatkozó kötelezettség fenti fő szabálya alóli kivételt a Kjtv. 120. § (2) bekezdése tartalmazza, amely szerint: „A tervezeten eszközölt változtatás és kiegészítés szövegének kivételével mellőzhető a felek által rendelkezésre bocsátott írásbeli tervezet felhasználásával készített közjegyzői okirat felolvasása, ha a jogi képviselővel eljáró jogi személy felek a közjegyző előtt együttesen kijelentik, hogy az okirat tervezetét megismerték, és ezért kérik az okirat felolvasásának mellőzését. A felolvasás mellőzése nem érinti a közjegyzői okirat készítésével kapcsolatban előírt egyéb kötelezettségek teljesítését. Nincs lehetőség a felolvasás mellőzésére, ha a felek bármelyike a 124. § a)–c) pontjában megjelölt személy.”

Az ügyfél számára azért is lehet kedvező jogi képviselőt igénybe venni, mivel ezáltal elérhetővé válik a közjegyzői okirat felolvasásának mellőzése, amennyiben annak a Kjtv. 120. § (2) bekezdésében rögzített fenti feltételei fennállnak; különösen igaz ez a nagyobb terjedelmű olyan okiratok vonatkozásában, amelyhez a szerződés(ek) tervezeteit a felek maguk készítik el hosszas üzleti tárgyalások eredményeként, jellemzően ügyvédek közreműködésével, akik a felek üzleti megállapodásait jogszerűségi szempontokat is figyelembe véve rögzítik. A Kjtv. 120. § (2) bekezdése szerinti esetben erre tekintettel a jogalkotó indokoltnak látta, hogy egy ilyen tartalmú közjegyzői okiratot ne kelljen teljes egészében felolvasni (csak annak az esetlegesen a tervezethez képest módosított [kiegészített] részeire vonatkozzon a felolvasási kötelezettség).

Fontos kiemelni, hogy a Kjtv. értelmezésében a jogi képviselővel történő eljárásra a Magyar Országos Közjegyzői Kamarának a közjegyzői okiratok felolvasásáról szóló 51. számú iránymutatásával összhangban van lehetőség, amely szerint: „[…] a jogi személy felek akkor tekinthetők jogi képviselővel eljárónak, ha a jognyilatkozatot a felek nevében a jogi képviselő teszi, és a közjegyzői okiratot a jogi képviselő írja alá. A jogi képviselő meghatalmazását a Kjtv. 132. §-ában foglaltak szerint a közjegyzői okirathoz kell fűzni.” A hivatkozott MOKK-iránymutatás 2013. december 1. napjától hatályos.

2.2 A jogi képviselet ellátására jogosultak alanyi köre A Kjtv. 172/A. §-a szerint jogi képviselőként közjegyzői okiratba foglalás során – a Pp. 75. § (1) bekezdésével összhangban – az alábbi személyek járhatnak el: (i) ügyvéd; (ii) ügyvédi iroda; (iii) a kamarai jogtanácsos az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott körben; (iv) a jogi személy bíróság képviseletére jogosult bíró; (v) a jogi személy bíróság képviseletére jogosult bírósági titkár; (vi) a Legfőbb Ügyészség képviseletére jogosult ügyész; valamint (vii) törvényben meghatározott egyéb személyek.

A felsorolásból látható, hogy a (iv)–(vii) pontok szerinti jogi képviselők közjegyzői okiratszerkesztésre irányuló eljárásban lényegében minimális eséllyel jelenhetnek meg, így a közjegyzői okiratban történő jogi képviselet ellátásában lényegében Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) szerinti jogi képviselők működhetnek közre.

A jogi képviselet ellátása ügyvédi tevékenységnek11 minősül; az Üttv. 39. § (1) bekezdése alapján jogi képviselői tevékenységet ügyvéd, kamarai jogtanácsos, valamint ezek irányítása mellett a helyettesítésükre jogosult láthat el, így az Üttv., a Kjtv. és a Pp. szabályozása alapján a közjegyzői okiratszerkesztés során jogi képviselőként a felsoroltak alapján (1) ügyvéd; (2) ügyvédi iroda; (3) az ügyvéd/ügyvédi iroda jogán alkalmazott ügyvéd; (4) az ügyvéd/ügyvédi iroda jogán (adott esetben, bizonyos feltételek fennállása esetén) helyettes ügyvéd (ügyvéd, ügyvédi iroda vagy európai közösségi jogász); (5) az ügyvéd/ügyvédi iroda jogán ügyvédjelölt; (6) európai közösségi jogász; (7) európai közösségi jogász jogán (adott esetben, bizonyos feltételek fennállása esetén) helyettes ügyvéd (ügyvéd, ügyvédi iroda vagy európai közösségi jogász); (8) kamarai jogtanácsos; valamint (9) a kamarai jogtanácsos jogán jogi előadó járhat el.

III. A JOGI KÉPVISELETI JOG IGAZOLÁSA –ALAKI KELLÉKEK

3.1 Az ügyleti meghatalmazás Kjtv. szerinti alakisága általánosságban Az ügyleti meghatalmazottnak, így a jogi képviselőnek is a képviseleti jogot igazoló, a Kjtv. 132. § (1) bekezdése12 szerinti formában kiállított meghatalmazással kell rendelkeznie ahhoz, hogy a közjegyzői okiratba foglalás során (jogi) képviselőként eljárhasson.

Ennek megfelelően a jogi személy ügyfél által adott ügyvédi (ügyleti) meghatalmazáshoz csatolt közjegyzői (vagy más hatóság által kiállított) hitelesítő záradéknak (1) a meghatalmazást adó jogi személy képviseletében eljáró természetes személy névaláírásának (kézjegyének) valódiságát kell tanúsítania (magánszemélyes aláírás-hitelesítés), amely esetben külön szükséges a meghatalmazást aláíró természetes személynek a meghatalmazó jogi személy képviseletére való jogosultságát megfelelő módon (például közhiteles cégkivonattal) igazolni; vagy (2) a meghatalmazást adó jogi személy képviseletében eljáró természetes személy névaláírásának (kézjegyének) valódisága mellett – amennyiben arra lehetőség van, illetve azt a hitelesítés során az ügyfél kérte – a képviselt jogi személy képviseletére vonatkozó jogosultságát is igazolnia kell (céges aláírás-hitelesítés), amely esetben a meghatalmazó jogi személy képviseletére való jogosultság vizsgálatához további dokumentum nem szükséges. (Amennyiben azonban a meghatalmazás a közjegyzői okiratba foglalás időpontjához képest időben lényegesen korábban került kiállításra [oly módon, hogy az visszavonásig érvényes], a képviselt jogi személy létezéséről és hatályos adatairól való közjegyzői meggyőződés érdekében szükséges megkövetelni további okirat [például közhiteles cégkivonat] bemutatását.)

Érdemes kiemelni, hogy abban az esetben, ha a meghatalmazást kiállító személy általi képviselet módját (önálló/együttes) a hitelesítő záradék nem tartalmazza (ami rendkívül gyakran fordul elő külföldi jogi személyek esetében, jellemzően amiatt, hogy az adott külföldi ország joga az együttes cégjegyzési jogot nem ismeri), és a meghatalmazás mellett a képviseleti jog igazolásához bemutatott cégirat több képviseletre jogosultat tartalmaz anélkül, hogy a képviselet módjára abban utalás lenne, a közjegyző részére a képviseleti jog meglétét alátámasztó további iratok bemutatása szükséges (például egy ciprusi társaság társasági szerződésének vagy tagjának/tagjainak határozata arról, hogy a társaság képviseletére – akár általánosan, akár a konkrét ügyben – önállóan jogosult). Figyelemmel kell lenni továbbá arra is, hogy a meghatalmazást aláíró személy aláírása mellett a hitelesítő záradék ne csak látszólagosan igazolja a céges képviseleti jogot (például ha egy közjegyzői záradék csak azt tartalmazza, hogy a külföldi társaság titkára írta alá a dokumentumot, de nem utal arra, hogy a titkár jogosult a külföldi társaság képviseletében jognyilatkozatot tenni).

Amennyiben magyar jogi személy vagy jogalanyisággal rendelkező egyéb nem természetes személy jogalany esetében fordulna elő a képviselet módja tanúsításának hiánya (például egy alapítvány által kiállított megha-

talmazáshoz fűzött hitelesítő záradékában a közjegyző – a társadalmi szervezetek online elérhető, a civilszervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 86. § (1) bekezdése szerint vezetett közhiteles névjegyzék adathiányos tartalma13 miatt – a természetes személy névaláírásának [kézjegyének] tanúsítása mellett a képviseleti jog vonatkozásában csak annyit tanúsít, hogy az aláíró természetes személy az adott alapítvány kuratóriumának tagja), ez esetben a képviseleti jog fennállásának vizsgálatához – ha az jogszabályi rendelkezés alapján nem állapítható meg – további okirat(ok) bemutatása szükséges (például az alapítvány hatályos alapító okirata).

Közjegyzői okiratba foglalt meghatalmazás esetében a fenti kérdések nem merülnek fel, mivel a közjegyzői okiratban a fél képviselőjének a képviseleti jogáról a közjegyző meggyőződik, és azt a közjegyzői okiratban rögzítetten is tanúsítja, hogy a képviseleti jogról miként győződött meg (mivel a közjegyzői okiratba foglalt meghatalmazásban a jogi személy ügyfél cselekvőképes képviselője útján járhat el, a jogi személy képviseletére való jogosultságot – szemben az aláírás-hitelesítéssel, ahol az nem szükségszerű – a közjegyző a Kjtv. 120. § (1) bekezdés g) pontja14 alapján kötelezően vizsgálja).

3.2 A (jogi) képviselő részére adott meghatalmazás nyelvi szempontú elfogadhatósága A nyelvi jogosítvánnyal rendelkező közjegyző előtt gyakran fordul elő, hogy részben vagy egészben idegen nyelvű meghatalmazással igazolja a jogi képviselő a képviseleti jogát.

Abban az esetben, ha a meghatalmazás, illetve a hitelesítési záradék nyelvét a közjegyző nem érti (például ha annak nyelve nem magyar, illetve a közjegyző az adott nyelvből nem rendelkezik megfelelő nyelvtudással), akkor jár el kellő körültekintéssel, ha az ilyen nyelvű meghatalmazás vonatkozásában az OFFI által készített vagy más hiteles fordítás bemutatását követeli meg az ügyféltől/jogi képviselőtől. Annak ugyanakkor nincs akadálya, hogy a közjegyző „saját kockázatára és felelősségére” olyan idegen nyelvű meghatalmazást (leginkább annak idegen nyelvű közjegyzői záradékát) megfelelő fordítás nélkül is elfogadjon, amelynek hiteles fordítása – a közjegyző megítélése szerint – nem elengedhetetlenül szükséges. Ennek jogszabályi alapját a Pp. 67. § (5) bekezdése adja, amely szerint: „Az idegen nyelven kiállított meghatalmazás hiteles magyar fordítását csak akkor kell bemutatni, ha ezt a bíróság szükségesnek tartja.”

Mindazonáltal álláspontom szerint a közjegyző akkor jár el számára megnyugtató módon, ha az általa nem értett nyelvű meghatalmazás/hitelesítési záradék tartalma tekintetében: (1) a szakfordításról és tolmácsolásról szóló 24/1986. (VI. 26.) MT-rendelet 5. §-a15 szerinti; (2) közjegyzői16; vagy (3) más hatósági személy (például külföldi bírósági szakfordító) által készített (köz)hiteles fordítás csatolását követeli meg.

3.3 A külföldi jog alatti meghatalmazás formai szempontú elfogadhatósága A közokirat-szerkesztésre irányuló közjegyzői nemperes eljárás lefolytatása alkalmával a képviseleti jogot minősített alakiságokkal szükséges igazolni, így a külföldi közokiratba foglalt vagy külföldön aláírás-hitelesítéssel ellátott meghatalmazás hitelesítő záradéka tekintetében – Magyarország és az érintett állam közötti, a köz(jegyzői) okiratok kölcsönös és felülhitelesítés nélküli elfogadása tárgyában kötött államközi megállapodás hiányában – megfelelő tartalmú felülhitelesítés (Apostille-tanúsítvány vagy diplomáciai felülhitelesítés) szükséges ahhoz, hogy a külföldön kiállított közokirat a Kjtv. 132. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfeleljen. Ezekkel kapcsolatos részletes szabályokat a Külföldi közokiratok a gyakorlatban17 című kötet tartalmaz, amelyben országokra lebontva is szerepel információ az ott kiállított közokiratok elfogadhatóságának feltételei tekintetében.

3.4 Az ügyvédi meghatalmazásnak az Üttv. szerint megkövetelendő alakiságai A jogi képviselet ellátása a közjegyzői okiratba foglalásra irányuló nemperes eljárásban ügyvédi megbízás alapján kiállított meghatalmazással történhet azzal, hogy a jogi képviselő soha nem az ügyvédi megbízása18 – mivel az a megbízó és a megbízott közötti olyan (belső jogviszonybeli) jogügylet, amelynek tartalma harmadik személyek irányában fő szabály szerint (titoktartási okból, a titoktartás alóli felmentés hiányában) nem is közölhető – eredetiben vagy hiteles másolatban történő benyújtásával, hanem az okiratba foglalandó jogügylet(ek) megkötéséhez szükséges vagy más jognyilatkozat tételére (aláírására) és azzal kapcsolatban a jogi képviselet ellátására irányuló (ügyvédi) meghatalmazás becsatolásával (amely a képviseleti jogot harmadik személyek, így az eljáró közjegyző irányában [külső jogviszonyban]) igazolja a képviseleti jogosultságát, az Üttv. 34. § (1) bekezdésében19 foglaltakkal összhangban.

Az ügyvédi tevékenység gyakorlására adott meghatalmazást – a Kjtv. alaki követelményeitől függetlenül is – írásba kell foglalni, és tartalmaznia kell a megbízott elfogadó nyilatkozatát is.20

3.5 A kamarai jogtanácsos meghatalmazásának alakisága A kamarai jogtanácsos – a fenti, 2.2.4. pontban részletesen elemzettek alapján – munkaviszonya alapján lát el jogi képviseletet (a munkáltató és a munkavállaló közötti munkajogviszony határozza meg a felek belső jogviszonyát [például az utasítási jog gyakorlása szempontjából]), azonban a külső jogviszonyban a képviseleti jogot – szemben a korábban hatályos szabályozással – a kamarai jogtanácsosnak is (ügyleti) meghatalmazással kell igazolnia.

Az Üttv. 68. § (2) bekezdése alapján „a kamarai jogtanácsos munkáltatóját, munkáltatója kapcsolt vállalkozását, a munkáltatójával irányítási vagy fenntartói viszonyban álló, valamint a 66. § (3) és (3a) bekezdésében meghatározott szervet általános vagy külön meghatalmazással képviseli. A meghatalmazásra alkalmazni kell az ügyvédi meghatalmazás szabályait.”

Ennek megfelelően a meghatalmazás elfogadása tekintetében a kamarai jogtanácsosra is az ügyvédekre irányadó szabályok az irányadók (értelemszerűen a jogi előadó eljárása esetén a kamarai jogtanácsos elfogadó nyilatkozata kell a meghatalmazáson).

IV. A JOGI KÉPVISELETI JOG IGAZOLÁSA –A JOGI KÉPVISELETRE SZÓLÓ (ÜGYVÉDI) MEGHATALMAZÁS TARTALMA

4.1 A jogi képviselői minőséget tartalmazó meghatalmazás Tartalmi szempontból fontos kiemelni, hogy a(z ügyvédi) meghatalmazásból lehetőség szerint kifejezetten, de legalább köz-

vetett módon ki kell tűnnie, hogy az adott jogügylet(ek) vonatkozásában történő jogi képviselet ellátására szól (azaz abból megállapíthatónak kell lennie, hogy a meghatalmazást adó jogalany szándéka jogi képviselet létesítésére irányult), valamint a meghatalmazás nem tartalmazhat olyan korlátozó rendelkezés(eke)t, amely(ek) a közjegyzői okiratszerkesztés során a fél jogi képviseletének akadályát képezi.

Ennek megfelelően jogi képviselet ellátására – néhány gyakorlati példával illusztrálva – akkor tekinthető megfelelőnek a(z ügyvédi) meghatalmazás, ha a meghatalmazott jogi képviselői minősége: (1) abban kifejezetten nevesítésre került (például a meghatalmazott neve mellett az ügyvéd vagy más, jogi képviselői minőségre utaló megnevezés szerepel); (2) abból akár közvetett módon, de egyértelműen megállapítható az ügyvédként (jogi képviselőként) történő elfogadás.

Amennyiben az ügyvéd a közjegyző előtt olyan meghatalmazást mutat be, amelyben ő mint magánszemély szerepel képviselőként, és a jogi képviselet ellátására vonatkozó jogosultsága semmilyen módon nem derül ki a meghatalmazás szövegéből, a jogi képviselet nem tekinthető megfelelően igazoltnak (ettől még a meghatalmazás természetesen normál ügyleti képviseleti jogot igazol), így a közjegyző köteles a közjegyzői okiratot az egyébként ügyvédként dolgozó magánszemély ügyleti képviselő részére teljes terjedelmében felolvasni.

A jogi képviselők részére adott meghatalmazás nemzetközi érintettségű ügyletekben számos esetben külföldi jog alatt készül, azaz nem a magyar jogot kötik ki a felek.

4.2 Az ügyletkötési (aláírási) jog érdemi korlátozásának hiánya Személyes tapasztalataim alapján a gyakorlatban alapvetően háromféle, a jogi képviselet ellátását korlátozó elem fordulhat elő.

Az egyik ilyen esetkör, amikor a(z ügyvédi) meghatalmazás szövege – vélhetően a jogi képviselő felelősségének korlátozása/kizárása érdekében – kifejezetten ellentétes a Kjtv., illetve a MOKK 51. számú iránymutatása szerinti követelményekkel, nevezetesen a meghatalmazás jogi képviselet ellátására szól azzal, hogy abban az is szerepel, hogy a jogi képviselő kizárólag a felolvasás mellőzése érdekében működhet közre a közjegyzői okiratszerkesztés során, azonban nem jogosult a közjegyzői okirat aláírására. Az ilyen tartalmú meghatalmazás a közjegyzői okiratszerkesztési eljárásban nem használható fel (sem jogi, sem normál ügyleti képviseleti jog igazolására, mivel a meghatalmazottnak lényegében nincs aláírási/képviseleti joga).

A másik ilyen típusú korlátozás lehet a meghatalmazásban, hogy a jogi képviselő a meghatalmazás szövegezése szerint együttesen jogosult a közjegyzői okiratot az ügyféllel, annak törvényes képviselőjével vagy más ügyleti meghatalmazottal aláírni. Álláspontom szerint a több személy általi képviseleti jog meghatalmazás útján történő létesítésének nincs akadálya, ugyanakkor a jogi képviselővel történő eljárásnak – amennyiben a jogi képviselő együttesen aláírással jogosult aláírni a közjegyzői okiratot – csak az felel meg, ha mindkét aláíró jogi képviselőként eljárva tud aláírni a közjegyzői okiratban.

A harmadik esetkör, amellyel a gyakorlatban találkoztam, az, amikor maga a meghatalmazás tartalmazza, hogy az eljáró (jogi) képviselő kizárólag a meghatalmazó jóváhagyásával írhatja alá a közjegyzői okiratot (lényegében olyan megfogalmazás szerepel a meghatalmazásban, amely a képviselő általi aláírást valamely feltételtől teszi függővé). A Ptk. 6:15. § (4) bekezdésének második mondata alapján a „meghatalmazás korlátozása […] harmadik személy irányában akkor hatályos, ha arról tudott vagy tudnia kellett”, ennélfogva arra lenne szükség, hogy a meghatalmazásban szereplő ezen korlátozás „feloldásaként” a meghatalmazó engedélyezze a (jogi) képviselő részére az aláírást21 .

4.3 A meghatalmazás tartalma az adott ügyletre vonatkozzon A közjegyzői okirat jogi képviselő általi aláírásához a meghatalmazásnak a 2.3 pont szerinti formai kellékek mellett olyan tartalmúnak kell lennie, hogy abból aggálymentesen megállapítható legyen, hogy a jogi képviselő képviseleti joga kiterjed az okiratba foglalni kért jognyilatkozat megtételére, illetve szerződés(ek) megkötésére.

Különösen a nemzetközi ügyvédi irodák gyakorlatában fordul elő, hogy a jogügyletek körét tételesen és pontosan körülírva felsorolják, de úgynevezett catch-all klauzulákat is szerepeltetnek a meghatalmazásban, amelyekkel az adott ügylethez kapcsolódó egyéb jognyilatkozatok is tehetők. Miután a meghatalmazások hosszabb időtartamra is szólhatnak, vagy visszavonásig érvényesek, előfordulhat, hogy az alapügylet megkötését követően a szerződés módosítására is a korábban már használt meghatalmazást kívánja a jogi képviselő képviseleti jogának igazolása érdekében igénybe venni. Erre van lehetőség, ugyanakkor a catch-all klauzulára alapított képviseleti jogosultságot a közjegyző kizárólag abban az esetben fogadhatja el, ha a meghatalmazás a jogügylet későbbi módosításainak aláírására való feljogosítást legalább olyan pontosságú megfogalmazással tartalmazza, amely alapján a meghatalmazás szövegéből egyértelmű, hogy a képviseleti jog a módosítás tekintetében is fennáll.

4.4 Az ügyleti (jogi) képviseleti jog időbelisége Az ügyleti meghatalmazás és az azzal létesített (jogi) képviseleti jog a Ptk. 6:15. § (3) bekezdése mint fő szabály szerint – ha maga a meghatalmazás nem tartalmaz erre vonatkozó rendelkezést – visszavonásig érvényes. Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy a közjegyzőnek az okiratszerkesztéskor a képviselt jogi személy létezéséről mindig meg kell győződnie, tehát abban az esetben is, ha egyébként a meghatalmazás aláírás-hitelesítési záradéka a névaláírás (kézjegy) valódisága mellett a cégképviseleti jog fennállása tekintetében is tartalmaz közjegyzői tanúsítást.

4.5 A külföldi jog alatti meghatalmazás tartalmi elfogadhatósága A jogi képviselők részére adott meghatalmazás nemzetközi érintettségű ügyletek esetében számos esetben külföldi jog alatt készül, azaz annak tartalma tekintetében nem a magyar jogot kötik ki a felek. Ettől függetlenül a közjegyzői okiratszerkesztésre irányuló nemperes eljárásban a (jogi) képviselet igazolása szempontjából egy ilyen hivatkozást tartalmazó meghatalma-

zás is elfogadható, amennyiben a Kjtv. 132. § (1) bekezdése szerinti formai követelményeknek – a magyar jog szabályai szerint – megfelel, és annak tartalma a magyar eljárás szempontjából is világos, (jogi) képviseleti jog létesítésére vonatkozik és tartalma alapján a magyar jog előírásaival nem ütközik.

V. A JOGI KÉPVISELET ELLÁTÁSÁNAK EGYES GYAKORLATI KÉRDÉSEI

5.1 A természetes személy és a jogi személy jogi képviselő (ügyvédi iroda) A közjegyzői okiratszerkesztés során jogi képviselőként természetes személy jogi képviselő (ügyvéd, kamarai jogtanácsos) és jogi személy jogi képviselő (ügyvédi iroda) is eljárhat – ez utóbbi részéről nyilván valamely jogi képviselet ellátására státuszánál fogva jogosult cselekvőképes személy tud eljárni. Jogi személy jogi képviselő (ügyvédi iroda) eljárása esetén a közjegyzői okiratban az ügyfél képviselőjeként, a képviseleti jog igazolásának módjával a jogi személy jogi képviselőt és a jogi személy jogi képviselő eljárási jogosultságát alátámasztó dokumentum(ok)ra való hivatkozást kell feltüntetni azzal, hogy a jogi személy részéről (annak jogán) közreműködő és a közjegyzői okiratot aláíró jogi képviselőt (személyi adatait) is tartalmaznia kell a közjegyzői okiratnak. Az ügyvédi iroda (jogi személy) mint jogi képviselő a képviseleti jogát ügyleti meghatalmazással igazolja (a fenti alakiságoknak megfelelően), míg az ügyvédi iroda részéről ténylegesen (fizikailag) eljáró ügyvéd vagy más arra jogosult tekintetében a közjegyzőnek azt kell ellenőriznie, hogy e közreműködő személy – figyelemmel a meghatalmazás tartalmára is – a jogi személy részéről jogosult a közokiratba foglalás során jogi képviselet ellátására.

Amennyiben például egy ügyvédi iroda a jogi képviselő, és az irodavezető ügyvédje jár el, a közjegyzőnek elegendő a Magyar Országos Ügyvédi Kamara weboldalán elérhető ügyvédi nyilvántartást (https://magyarugyvedikamara.hu/html/nyilvanos-kereso/) ellenőriznie, mivel az az Üttv. 189–190. §-ai szerinti közhiteles nyilvántartás22 (az erre vonatkozó utalás a weboldalon is szerepel), és a jogi képviselők tekintetében a főbb azonosító adatokat hitelesen tartalmazza. Abban az esetben, ha például az ügyleti meghatalmazás az ügyvédi irodát nevesíti meghatalmazottként, az Üttv. 28. § (5) bekezdése23 és 34. § (3) bekezdése24 alapján – amennyiben az ügyvédi megbízás vagy a meghatalmazás maga nem tartalmaz kifejezetten ezzel ellentétes korlátozást – az ügyvédi iroda bármely tagja, valamint az ügyvédi iroda alkalmazásában álló alkalmazott ügyvéd és ügyvédjelölt is eljárhatnak. Az ügyvédi irodának adott meghatalmazást az ügyvédi iroda részéről az ügyvédi iroda olyan tagjának kell elfogadnia, aki a megbízás/meghatalmazás elfogadására jogosult (például alkalmazott ügyvéd vagy ügyvédjelölt önállóan nem fogadhat el megbízást/ meghatalmazást).

A Kjtv. 130. § (1)–(2) bekezdése alapján a (jogi) képviselő (személyi) azonosító adatait – az ügyfelekhez és a segédszemélyekhez hasonlóan – a közjegyzői okiratnak tartalmaznia kell. Az ügyvédi irodák részéről eljáró vagy egyéni ügyvédként működő ügyvédek részéről gyakori kérés, hogy a lakóhelyük helyett ügyvédi címük kerüljön az okiratban feltüntetésre, amelyre a Kjtv. 130. § (3) bekezdése szerint van lehetőség.

5.2 Az együttes képviseletre jogosult (törvényes) képviselők által különböző helyen és/vagy időben, azonos tartalommal – úgynevezett counterpartban – aláírt meghatalmazás elfogadhatósága A (jogi) képviselő részére ügyleti meghatalmazás aláírása során a meghatalmazást adó jogi személy képviseletében sok esetben együttes cégjegyzési joggal rendelkező vezető tisztségviselők vagy más, együttes aláírásra jogosultak (például az ügyvezetés által együttes aláírási joggal adott ügykörben eljárni jogosult más munkavállalók) járnak el. Nemzetközi hátterű ügyletek kapcsán a közjegyzői okiratszerkesztéshez adandó meghatalmazás formai kellékeinek teljesítése érdekében előfordul, hogy a jogi személy képviseletére együttesen jogosult személyek különböző országok területén tartózkodnak, és a jogi képviselő(k) által elkészített meghatalmazás tervezetét (azonos megszövegezéssel) külön-külön (úgynevezett counterpartban) írják alá más országok közjegyzői általi névaláírás-hitelesítéssel, illetve – jogi személy meghatalmazó esetén – a képviseleti joguk közjegyzői tanúsítására is sor kerülhet (például egy holland gazdasági társaság együttes aláírási joggal rendelkező képviselője német közjegyző előtt írja alá a meghatalmazást magánszemélyes aláírás-hitelesítéssel, míg a másik cégképviselő ugyanezt holland közjegyző előtt teszi meg, valamint a holland közjegyző ez utóbbi aláírás-hitelesítést tartalmazó közjegyzői záradékában vagy külön közjegyzői tanúsítványban azt is igazolja, hogy az említett két aláíró az adott társaság együttes cégjegyzési joggal rendelkező képviselője).

Az együttes cégjegyzési/cégképviseleti joggal rendelkező képviselők tekintetében sem a Ptk., sem pedig a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Cégtv.) nem tartalmaz alaki korlátozást az aláírás formája tekintetében (nem tiltja jogszabály a fentiek szerinti képviseleti jog létesítését), így álláspontom szerint – az általános elveket is figyelembe véve – az együttes cégképviseleti joggal, de külön-külön aláírt (tartalmilag azonos szövegezésű) ügyleti meghatalmazás elfogadható a közjegyzői okiratba foglalás során a cégképviselet igazolására.

5.3 Az együttes aláírási joggal felhatalmazott jogi képviselők A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló (a továbbiakban: Hpt.) hatálya alá tartozó ügyekben – vélhetően azért, mert a Hpt. 141. § (1) bekezdése25 alapján a cégképviselők (törvényes képviselők) tekintetében kötelező az együttes aláírás – esetenként előfordul, hogy az ügyleti meghatalmazás a Hpt. szerinti törvényes képviselet analógiájára együttes aláírási jogot biztosít a jogi képviselők részére. A vonatkozó gyakorlat jogi alapja annyiban vitatható, hogy a jogi képviseletre szóló meghatalmazást nem a hitelintézetet képviselő cégjegyzésre jogosultak mint magánszemélyek adják, hanem cégjegyzési jogukkal élve, a hitelintézet nevében és annak törvényes/ szervezeti képviselőiként biztosítanak képviseleti jogot az eljáró jogi képviselő(k)nek, ily módon a Ptk. és az Üttv. szerinti jogi képviselők által a hitelintézet nevében tett kötelezettségvállalás együttes jogi képviselet nélkül is jogszerűnek tekinthető (a meghatalmazott jogi képviselő eljárása és a közjegyzői okiratba foglalt ügylet aláírása ugyanis nem minősül klasszikus értelemben26 vett cégjegyzésnek). Ezt az értelmezést erősítette meg az időközben a Magyar Közlöny 2021. évi 55. számában közzétételre került, a Kúria 1/2021. PJE-határozata az együttes aláírási jog átruházásáról.

Mindenesetre ha a meghatalmazás együttes jogi képviseleti jogot létesít, ebben az esetben a közjegyzői okiratszerkesztés során (és az okirat aláírásakor) a jogi képviselők csak együttesen járhatnak el, mivel a képviseleti joguk alapvetően az anyagi jog szabályain nyugszik, és a Pp. 64. § (2) bekezdésének szabálya27 – amely szerint a több jogi képviselővel eljáró fél esetén a jogi képviselők jognyilatkozatairól rendelkezik – mögöttes szabályként nem vehető figyelembe.

5.4 Az ellentétesen érdekelt feleket képviselő azonos ügyvédi iroda (ügyvéd) A Ptk. 6:13. § (1)–(2) bekezdése szerint „ha a képviselő és a képviselt között érdekellentét van, a képviselő által tett jognyilatkozatot a képviselt megtámadhatja”, és „vélelmezett az érdekellentét, ha a képviselő az ellenérdekű fél vagy annak képviselője”. Mivel a meghatalmazással igazolni kívánt képviseleti jogról a közokiratba foglalás során a közjegyzőnek meg kell győződnie, megtámadhatónak tekinthető ügyleti képviseleti jog esetén a közjegyzőnek a meghatalmazott útján történő eljárást aggályt keltő körülményként kell értékelnie. E körülmény miatt a közjegyzőnek a közjegyzői okiratban – a Kjtv. 3. § (2) bekezdése28 alapján – fel kellene tüntetnie, hogy az ügyfelek jogi képviselőjét a Ptk. 6:13. §-ának hivatkozott rendelkezéseiben foglaltakra figyelmeztette, illetve – amennyiben a jogi képviselő tiltakozik az ellen, hogy ezt a figyelmeztetést a közjegyzői okirat tartalmazza – a közjegyzőnek a közreműködést a Kjtv. hivatkozott rendelkezése szerint meg kell tagadnia.

A közjegyzői okiratba foglalandó ügylet esetében fennálló érdekellentét közvetlen módon jelenik meg akkor, ha mind a jogosulti, mind pedig a kötelezetti oldalon azonos (jogi) képviselő jár el; a Ptk. 6:13. § (2) bekezdése alapján törvényi vélelem szól az érdekellentét fennállása mellett, így a képviseleti jog vizsgálata során erre a közjegyzőnek kifejezetten figyelemmel kell lennie. Az érdekellentét feloldásának elsődleges eszköze, amenynyiben annak hiányát maga a képviselő részére adott ügyleti meghatalmazás tartalmazza, azaz a meghatalmazó maga deklarálja, hogy tud arról, hogy az ellenérdekű felet is az általa meghatalmazott jogi képviselő fogja képviselni. A Ptk. 6:13. § (3) bekezdése alapján ugyanis a „képviselt nem támadhatja meg a jognyilatkozatot, ha a képviseleti jog alapításakor az érdekellentétről tudott”.

5.5 A hitelbiztosítéki nyilvántartásban történő állandó képviselet A jogi képviselet ellátása mellett a jogi képviselő meghatalmazásában gyakorta előfordul, hogy a Hitelbiztosítéki nyilvántartásban (a továbbiakban: HBNY) történő állandó képviselet ellátása is a meghatalmazás egyik elemét képezi.

A HBNY-be történő bejegyzésnek szükségszerű feltétele (függetlenül attól, hogy a hitelbiztosítéki nyilatkozat rögzítése hitelbiztosítéki nyilatkozat formanyomtatvány vagy okirat alapján történik-e), hogy az adott bejegyzés jogosultja és kötelezettje előzetesen a HBNY regisztrált (azonosított) felhasználóivá29 váljon. Amennyiben a természetes személy ügyfél nem személyesen tenne azonossági nyilatkozatot, vagy jogi személy az érintett fél, aki nem törvényes képviselőjével (mint állandó képviselővel) kerül be a HBNY-be, jellemzően a (jogi) képviselőnek kíván ebben a tekintetben is képviseleti jogot adni (ami alapján a [jogi] képviselő tesz közjegyző előtt azonossági nyilatkozatot az érintett fél állandó képviselőjeként).

A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. év CCXXI. törvény (a továbbiakban: HBNY tv.) szerinti állandó képviseletre szóló meghatalmazás speciális tartalmi elemeit a HBNY tv. 5. § (2) bekezdése tartalmazza, amely szerint „meghatalmazotti képviselet esetén a meghatalmazásban utalni kell arra, hogy azt a meghatalmazó állandó és általános (előre egyedileg meg nem határozott ügyekre kiterjedő) jelleggel, viszszavonásig adja”. Ennek megfelelően az olyan ügyleti meghatalmazások, amelyek határozott időre szólnak vagy csak egy adott zálogbejegyzés tekintetében jogosítanák fel a (jogi) képviselőt a hitelbiztosítéki nyilatkozat megtételére, értelemszerűen nem megfelelők. Szintén nem fogadható el az olyan kiterjesztő tartalmú értelmezés, amely a fentebb említett catch-all jellegű klauzulára alapozva kívánja a HBNY-es állandó képviselet meglétét igazolni, ugyanis a HBNY tv. szerinti állandó képviselet ellátása tekintetében a HBNY tv. fenti rendelkezése minden más ügyleti képviseletre vonatkozó szabályhoz képest lex specialisnak minősül (az ilyen rendelkezésekre alapozva a HBNY tv. 5. § (2) bekezdésének megfelelő tartalmú almeghatalmazás sem adható). Ennek megfelelően a jogi képviselet ellátására teljeskörűen és korlátozás nélkül feljogosító meghatalmazás – a HBNY-es állandó képviselet mint ügykör konkrét nevesítése hiányában – nem fogadható el sem azonossági nyilatkozat tételéhez, sem hitelbiztosítéki nyilatkozat megtételéhez.

Miután a HBNY tv. szerinti állandó képviselő csak természetes személy lehet, kérdésként merül fel, hogyan járjon el a közjegyző, ha az adott ügyfél ügyvédi irodát hatalmaz meg a HBNY tv. szerinti állandó képviseletére.

A kérdés megválaszolását megelőzően érdemes rögzíteni, hogy – szemben a közjegyzői okiratszerkesztési vagy más közjegyzői nemperes eljárásokkal – az alább idézett szakirodalmi álláspont alapján a HBNY-es állandó képviselet vonatkozásában „nem eljárási képviseletről van szó. Hiszen nincs hitelbiztosítéki nyilvántartási eljárás. Ez esetben anyagi jogi nyilatkozatot tesz az ügyvéd a fél képviseletében.”30

Ennek megfelelően álláspontom szerint az ily módon állandó képviseletre meghatalmazott ügyvédi iroda törvényes/szervezeti képviseletére jogosult személy tehetne azonossági nyilatkozatot, amennyiben az anyagi jogi értelemben vett „képviseleti lánc” az azonossági nyilatkozat megtétele alkalmával a közjegyző által vizsgálható és az ellenőrzés eredményeképpen az azonosításra kerülő természetes személy állandó képviseletre való jogosultsága igazoltnak mutatkozik.

Amennyiben a HBNY-ben egy ügyvédi iroda (mint jogi személy) kíván regisztrált felhasználóvá válni, az állandó képviseletére való jogosultságot – ugyanúgy, mint bármely más jogalany esetében – az anyagi jog szabályai szerint kell vizsgálnia a közjegyzőnek az azonossági nyilatkozat megtételekor. Értelemszerűen az irodavezető ügyvéd vagy az ügyvédi iroda törvényes képviseletére jogosult más személy lehet az ügyvédi iroda állandó képviselője, de arra is van lehetőség, hogy e személy legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással (a HBNY tv. 5. § (2) bekezdése szerint) az iroda valamely alkalmazott ügyvédjét vagy ügyvédjelöltjét hatalmazza meg az állandó képviselet ellátására.  * Az Ügyvédek Lapja részére szerkesztett írás bővebb, teljes terjedelmű változata a Közjegyzők Közlönyének 2021. évi 1. számában olvasható.

Jegyzetek

1 Ptk. 6:11. § (1) bekezdése. 2 Kjtv. 142. § (2) bekezdésének második mondata: „A közjegyző a jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozat vagy értesítés szövegét a nyilatkozattevő előtt felolvassa, e jegyzőkönyvet a nyilatkozattevőnek alá kell írnia.” 3 Kjtv. 117. § (3) bekezdése. 4 Kjtv. 122. § (1) bekezdése. 5 Például a Ptk. 3:30. § (3) bekezdése („Az ügyvezetés az ügyek meghatározott csoportjára nézve a jogi személy munkavállalóit írásbeli nyilatkozattal a jogi személy képviseletének jogával ruházhatja fel; a képviseleti jogot a munkavállaló az ügyvezetés írásbeli nyilatkozatában meghatározott, képviseleti joggal rendelkező más személlyel együttesen gyakorolhatja.”) vagy a Hpt. 141. § (2) bekezdése („Az (1) bekezdés szerinti együttes aláírási jog – a hitelintézet igazgatósága által jóváhagyott belső szabályzatban rögzített eljárási rend szerint – együttes aláírási jogként átruházható. A hitelintézet ügyfelének kérésére be kell mutatni a hitelintézet nevében kötelezettséget vállalók aláírási jogát meghatározó belső szabályzatot.”) alapján létesített cégképviseleti jogosultságok esetében. 6 A meghatalmazás tartalmi vizsgálata során a közjegyzőnek azt kell ellenőriznie, hogy a képviseleti jogot igazoló okirat valóban képviseleti jogot keletkeztető belső szervezeti aktus-e (ily módon szervezeti/törvényes képviseletről van-e szó), vagy valójában ügyleti képviseleti jogot keletkeztető meghatalmazásnak minősül. 7 A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 3. § (1) bekezdése: „A társasház tulajdonostársainak közössége (a továbbiakban: közösség) az általa viselt közös név alatt az épület fenntartása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, önállóan perelhet és perelhető, gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat, viseli a közös tulajdon terheit.

A perbeli cselekvőképesség a közös képviselőt (az intézőbizottság elnökét) illeti meg.” 8 Például a házasságkötésre (Ptk. 4:5. § (1) bekezdés), a házassági vagyonjogi szerződés megkötésére (Ptk. 4:64. § (1) bekezdés), az apaság elismerésére (Ptk. 4:101. § (4) bekezdés) vonatkozó jognyilatkozatok, illetve a végrendelkezés tétele (Ptk. 7:11. §). 9 A Kjtv. 1. § (2) és (5) bekezdései alapulvételével. 10 Kjnp. 12. § (2) bekezdés: „Az eljárásban a jogi képviselet nem kötelező, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik.” 11 Üttv. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerint. 12 Kjtv. 132. § (1) bekezdése: „[…] a meghatalmazást közjegyzői okiratba vagy

olyan magánokiratba kell foglalni, amelyben a fél aláírását közjegyző, bíróság, más hatóság vagy magyar külképviseleti szerv hitelesítette.” 13 Sajnos gyakran előfordul, hogy a nyilvántartásban csak a képviseletre jogosultak neve és titulusa (például kuratóriumi tag) van feltüntetve, de a „épviseleti jog terjedelme” illetve a „épviseleti joggyakorlás módja”rovatok nincsenek kitöltve (a közhiteles nyilvántartás erre vonatkozóan adatot nem tartalmaz). 14 Kjtv. 120. § (1) bekezdése: „A közjegyzői okirat elkészítése alkalmával a közjegyző kötelessége, hogy […] g) ha a fél a közjegyzői okirat felolvasásánál, aláírásánál képviselő útján jár el, meggyőződjék a fél képviselőjének képviseleti jogosultságáról.” 15 A szakfordításról és tolmácsolásról szóló 24/1986. (VI. 26.) MTrendelet 5. §a: „Hiteles fordítást, fordítás hitelesítését, valamint idegen nyelvű hiteles másolatot – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – csak az Országos Fordító és

Fordításhitelesítő Iroda készíthet.” 16 Kjtv. 138. § (1) bekezdése: „Az a közjegyző, aki idegen nyelven okirat készítésére jogosult, ezen a nyelven a közjegyzői hatáskörbe tartozó ügyekben keletkezett közokiratról és annak mellékleteiről hiteles fordítást készíthet, vagy a fordítás helyességét tanúsíthatja.” 17 MÁTÉ Viktor – MOLNÁR Ágnes – RAUS

Csaba – SAJBEN Tamás: külföldi közokiratok a gyakorlatban. armadik, átdolgozott és bővített kiadás) HVG-ORAC 2018. 18 A képviseleti jogot az Üttv. 34. § (1) bekezdése szerint a meghatalmazás, nem pedig a megbízás létesíti; a megbízási szerződés a megbízó és a megbízott megállapodását tartalmazza a megbízás tartalma tekintetében, az önmagában nem igazol képviseleti jogot az eljáró jogi képviselő részére. 19 Üttv. 34. § (1) bekezdése: „Ha az ügyvédi tevékenység gyakorlásához az ügyfél képviselete szükséges, a képviseleti jog létesítéséről meghatalmazást kell kiállítani a megbízott részére.” 20 Üttv. 34. § (2) bekezdésének első mondata. 21 Bár az engedély megadásának formájára nincs konkrét jogszabályi előírás, álláspontom szerint a Kjtv. 132. § (1) bekezdése szerinti formai követelményeknek megfelelő okiratban kellene kérni e hozzájárulás megadását (ennek hiányában jogvitára vezethet ugyanis, ha a meghatalmazó utóbb letagadja, hogy adott volna ilyen hozzájárulást az aláíráshoz). 22 Üttv. 189. § (1) bekezdése: „Az ügyvédi kamarai nyilvántartás – az 1. mellékletben meghatározott körben közhitelesen – tartalmazza az ügyvédi és ügyvédaszszisztensi tevékenység természetes

személy gyakorlója 1. mellékletben meghatározott adatait.” 23 Üttv. 28. § (5) bekezdése: „A megbízás teljesítésében – ha a felek eltérően nem rendelkeznek – az egyéni ügyvéd, az európai közösségi jogász, az ügyvédi iroda tagjai, a helyettes ügyvéd, az ezek alkalmazásában álló alkalmazott ügyvéd, alkalmazott európai közösségi jogász és ügyvédjelölt, valamint a külföldi jogi tanácsadó járhatnak el.” 24 Üttv. 34. § (3) bekezdése: „Ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki, a meghatalmazás alapján – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a képviseleti jog mindazokat megilleti, akik a megbízás teljesítése során e törvény alapján eljárhatnak.” 25 Hpt. 141. § (1) bekezdése: „Cégjegyzésre – ideértve a fizetési számla feletti rendelkezést is – és a hitelintézet nevében a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségvállalásra a) részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő hitelintézet esetében két igazgatósági tag, illetve két ügyvezető, b) külföldi hitelintézet fióktelepe esetében két vezető állású személy együttesen jogosult.” 26 A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 89. §§ai alapján. 27 Pp. 64. § (2) bekezdés első mondata: „Több személy részére adott meghatalmazás esetén a felet a meghatalmazottak bármelyike képviselheti, azonban egyegy perbeli cselekménynél, illetve jognyilatkozat megtételénél csak egyikük járhat el; az ezzel ellentétes kikötés hatálytalan. Ha a meghatalmazottak nyilatkozatai vagy cselekményei egymástól eltérnek, ezt a bíróság akként bírálja el, mintha magának a félnek a nyilatkozatai vagy cselekményei lennének eltérőek.” 28 Kjtv. 3. § (2) bekezdése: „Ha a közjegyző az eljárása során aggályos körülményt észlel, de a közreműködés megtagadására nincs ok, köteles e körülményre a fél figyelmét felhívni és ezt az iratban feltüntetni. Ha a fél ez ellen tiltakozik, a közjegyző a közreműködését megtagadja.” 29 HBNYtv. 4. § (1) bekezdése: „Hitelbiztosítéki nyilatkozatot csak a hitelbiztosítéki rendszerben felhasználóként nyilvántartásba vett személy és csak a hitelbiztosítéki rendszerben felhasználóként nyilvántartásba vett személlyel szemben tehet, e törvény szabályai szerint.” 30 ANKA Márton Tibor – ANKA Tibor –

BODZÁSI Balázs – LESZKOVEN László – POMEISL András: hitelbiztosítékok;

HVGORAC 2016., 608. o.

MRI vizsgálat COVID-19 alatt akár első diagnosztikus vizsgálatként!

A RADIVERT DIAGNOSTIC Budapesten egy új, legfelsőbb kategóriás GE SIGNA 1.5 Tesla MRI készülék működik, Budapest. IV. Baross u. 99 alatt levő Klinikán, amely egy diagnosztikai orvosi központ. A rendelő jól megközelíthető, tömegközlekedéssel és gépkocsival is. 25 gépkocsi tud parkolni a parkolóban. A RADIVERT MR a legmodernebb mágnestekercsekkel és szoftverekkel rendelkezik, igy alkalmaz az egész test vizsgálatára az ízületektől, a hasi és kismedencei szervekig, az emlőt, és szívet is beleértve.

Az MRI alkalmazásával a kivizsgálási idő rövidül, és hamarabb kapunk megfelelő diagnózist a kezelés korai elkezdése érdekében.

Speciális terület, amely a gyors kivizsgálást segíti a hasi-kismedencei MR az általános daganat kutatáshoz, nőgyógyászati és urológiai vizsgálatokhoz, a parametrikus prosztata MR vizsgálat emelkedett PSA esetén. A kontrasztos, a nem-kontrasztos koponya MRA vizsgálat a neurológia indikációkhoz, és természetesen a mozgásszervi panaszok esetén az ízületi és gerinc MR vizsgálatok. A COVID járvány miatt nehezebb a személyes konzultációk megszervezése. Több tanulmány már leírta, hogy a nem COVIDos betegek, akiknek panaszaik vannak, de csak késve jutnak orvosi ellátáshoz, gyakoribb a súlyos állapot kialakulása. Ezekben az esetekben a kivizsgálás felgyorsul, és hamarabb juthatunk diagnózishoz. Ebben segít a RADIVERT MR központ.

A vizsgálatokat képzett és nagy gyakorlattal rendelkező MR operátorok segítik. Az orvosi leletezést a Prof. Dr. Bogner Péter vezetésével egy MRI radiológus csapat végzi, olyan módon, hogy a különböző indikációkban a vizsgálatokat az adott szakterülethez az országban legjobban értő radiológusok végzik.

Az MRI készülék tágas, hangszűrő és audiovizuális rendszerrel felszerelt. A beteg a vizsgálat alatt zenét hallgathat, amely segít a relaxációban. Rendszeres kapcsolat tartását biztosítunk VIP vonalon orvoszszakmai és szervezési kérdésekben is. Lehetőséget biztosítunk a lelet elkészülése után orvosi konzultációra a további kezelés érdekében.

Biztosítjuk, hogy 2 napon belül a vizsgálatokat el tudjuk végezni, és a leletek kiadása 72 órán belül megtörténik. Sürgős esetben felár mellett lehetőség van 24 órán belüli leletezésre is. A felvételeket azonnal kiadjuk.

A VIP váróban kávé, üdítő italok, és wifi áll rendelkezésre a kisérők részére is.

Post-COVID és az MR vizsgálat

A COVID-19-en átesett betegek jelentős része számol be a fertőzés lezajlása után is alvászavarról, depreszszióról, szédülésről, és leggyakrabban fejfájásról. A legtöbb beteg teljesen meggyógyul, de bizonyos esetekben a gyógyulás elhúzódó, és akár tartósan is megmaradhat. Ezeknél a betegeknél kezelés szükséges. A tüneteket mutató COVID-on átesett betegek esetében az agyi MR vizsgálatok több, mint 30%-ban volt kimutatható károsodás. A RADIVERT MR speciális szakmai programot indít az agyi károsodások korai kimutatásra, annak érdekében, hogy a tartós szövődmények megelőzhetőek legyenek. A nem kontrasztos MR koponya angio vizsgálat a korai eltérések kimutatását segíti.

A COVID-19 járvány második hulláma is már lecsengőben van, viszont növekszik azon páciensek száma, akik meggyógyultak, de nem váltak panaszmentessé.

A tüdőelváltozások a korai szövődmények közé tartozik, de a mellkas CT regressziója még nem jelenti a gyógyulást. Egyre több beteg fordul meg a kardiológiai ambulanciákon enyhe, bizonytalan tünetekkel, - mint palpitáció érzés, gyengeség, fáradékonyság. Az EKG, az echocardiográfia, és 50%-ban a Troponin sem mutat koros eltérést. A nagy klinikai felmérések adatai alapján a késői COVID-19 leggyakoribb szövődménye a szívizomgyulladás, amely a malignus ritmuszavarok révén a hirtelen halál legygyakoribb oka lehet.

A betegség kimutatása a szív MR vizsgálattal lehetséges. Az MR vizsgálatot korábban csak a versenysportolóknak, később már az amatőr sportolóknak javasoltuk. Ma már, az eredmények tükrében nagy biztonsággal javasolható minden COVID fertőzésen átesett egyénnek.

A RadiVert MR diagnosztikai központban Dr. Tóth Levente radiológus - kardiológus szakorvos vezetésével folynak a szív MR vizsgálatok speciális mágnes tekercs, és program segítségével. Az eddigi vizsgálatok alapján a post-COVIS betegek 29.2%-ban volt kimutatható enyhébb vagy súlyosabb myocarditis!

A RADIVERT által végzett MR vizsgálat és az aktuális árjegyzék a www.radivert.hu honlapon látható.

A MÜK és a RADIVERT megállapodása alapján minden ügyvéd, jogtanácsos és az irodában dolgozó munkatárs is 10% kedvezményt kap minden vizsgálatból.

A recepción a fizetés előtt jelezni kell, hogy melyik irodából, cégből érkeznek.

Bejelentkezés: +36302414960 radivert.hu honlapon radivert@radivert.hu

Természetesen személyes vagy telefonos (online) megbeszélést szívesen egyeztetnénk bármilyen kérdés esetén.