Ügyvédek és ügyvédi szolgáltatásokat közvetítő cégek

Korunk új problémája Ügyvédek és ügyvédi szolgáltatásokat közvetítő cégek

A Magyar Ügyvédi Kamarához érkezett több megkeresés is felvetette: általános érvénnyel és sürgősséggel indokolt egységes kamarai álláspontot kialakítani az ügyvédek közvetítésével foglalkozó gazdasági társaságokkal, és az ezek szolgáltatásait igénybe vevő ügyvédek eljárásának megítélésével kapcsolatban. Az üggyel behatóan kezdett foglalkozni a MÜK Szakmai Bizottsága (SzB), amint arról annak elnöke, dr. Kovács Kázmér, beszámolt. És hogy napjaink újonnan, lényegében technikailag az internetes lehetőségek révén létrejött szolgáltatások sokrétű problémája nem csak nálunk gondolkodtatják el a felelős ügyvédi döntéshozókat, a MÜK SzB anyagát követően közzé tesszük azt a dokumentumot, amely a széleskörű nemzetközi kutatás alapján összegzi a legnagyobb európai ügyvédi szervezet, a CCBE állásfoglalását.

A szakmai vélemények összegyűjtése során sok egyéb mellett hangsúlyosan említésre került, hogy: a Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény rendelkezései jogilag kérdésessé teszik az ügyvédi munkadíjak ügyvédi honlapon történő meghirdetett mértékéhez képest annak valamilyen árlejtéses versenytárgyaláson történő módosítását, és egyébként is kirívóan lealacsonyítóak a közvetítői tevékenységet folytatók módszerei, megoldásai.

Külföldi példákat is vizsgálat tárgyává tettek. Kiderült, hogy a jelzett probléma terén az ügyvédi kamarák lehetőség szerint határozottan mondanak véleményt a jelenségről. Olyan külföldi vélemények is vannak, amelyek szerint kérdéses, hogy amennyiben az ügyvéd saját honlapján reklámtevékenységet folytathat, szokásos munkadíját közzéteszi, hogy ezzel is bővítse az ügyfélhez jutás esélyeit, akkor miért tisztességtelen, ha megbíz egy harmadik személyt, hogy fogadja és továbbítsa az ügyfél jelentkezéseket. Ezt többen így önmagában nem tekintki felhajtásnak, mert a felhajtást az eleve meghatározott ügyvéd részére történő kliens felkutatására végzett tevékenységgel azonosítja.

Megválaszolandó kérdések A felvetődő kérdések megválaszolásához a MÜK Szakmai Bizottságának álláspontja szerint a következő alapvetésekben történő pro- vagy kontra többségi álláspont kialakítása szükséges: 1. társadalmi igény mutatkozik arra nézve, hogy az ügyvédi szolgáltatások terén a jelenleg hivatalosan elérhető információkhoz képest az ügyvédek szakosodására, esetleg a szokásos szolgáltatási díjtételeikre nézve internetes platformokon is tájékozódni lehessen, 4. az előző pontaktól írtaktól függetlenül az is lehet a MÜK álláspontja, hogy az EK jelenlegi szabályozása jelentős változtatást nem igényel, ugyanakkor az eddiginél következetesebben fel kell hívni a meg nem engedett közvetítői szolgáltatásokat igénybe vevő ügyvédekkel szemben, erre az eddiginél több időt, energiát kell fordítani, és az ehhez szükséges erőforrásokat meg kell teremteni, mert a mostani, a hatályos szabályozás betartását változatlanul fenntartó, de számon nem kérő rendszer a jogkövető többség számára okoz sérelmet. Amennyiben a hatályos szabályozás viszonylag jelentősebb továbbfejlesztése mellett alakul ki a többségi álláspont, akkor viszont 5. a felvetődő kérdések megválaszolása során nem elegendő a jelenlegi de lege lata, hanem de lege ferenda szabályozás szerinti gondolkodásra van szükség a kamarai önszabályozás tekintetében is, 6. de változatlanul indokolt hangsúlyosan figyelembe venni a lehetőségek határain

belül az ügyvédi tevékenység jóformán egészére jellemző azon sajátosságot, miszerint az az ügyfél személyes bizalmán alapul, 7. továbbra is fenn kell tartani azt a követelményt, hogy az ügyvédet megillető munkadíjat az ügyfél közvetlenül az ügyvédhez kell befizesse, az nem jelenhet meg egy külső cégnél, amely aztán „kifizeti” az ügyvédet, 8. a továbblépés során meg kell vizsgálni, hogy jelenleg az egyes ügyvédi kamarák nyújtanak-e, és milyen szinten nyújtanak honlapjukon információkat a potenciális ügyfelek számára a fenti 1.

Társadalmi igény mutatkozik: az ügyvédek szakosodására, a szokásos díjtételeikre nézve internetes platformokon is tájékozódni lehessen.

2. jelentős számú ügyvéd részéről mutatkozik igény arra nézve, hogy - az ügyvédség számára általában megengedhetővé vált reklámtevékenység nyújtotta lehetőséggel élve közvetítők útján is – összeköthessék saját üzleti promóciójukat az előző pontban jelzett társadalmi igénnyel, 3. az előző pontokban írt társadalmi csoportok közötti érdekazonosságot és az ügyvédi szolgáltatási tevékenységre vonatkozóan általánosságban szabaddá vált reklám- és marketingtevékenység nyújtotta lehetőséget felismerve a gazdasági élet egyre több szereplője épít ki üzleti vállalkozást ügyvédek közvetítésére,

és 2. pontban írt területeken és ez mennyiben jelent többletinformációt a

MÜK ügyvédnyilvántartási rendszeréhez képest, kívánatos-e, és amennyiben igen, akkor alkalmasak-e, illetve milyen feltétellel válhatnak alkalmassá, (például egyszemélyes gazdasági társaság létrehozatalával) hogy netán önállóan, inkább regionálisan, de leginkább országosan egységesen a MÜK égisze alatt a jelenlegi közbeékelődött vállalkozások szerepét részben átvéve nyújtsanak az ügyfeleknek a jelenleginél bővebb információkat az elérhető ügyvédi szolgálgatások közelebbi paramétereiről, mindenképpen feltüntetve az értékelési és ajánlási mechanizmus elemeit, melyet ez esetben kidolgozni szükséges, 9. a jelenlegi szabályozás továbbfejlesztése során versenyjogi szempontokat, és a tárgyra vonatkozó európai jogfejlődés tapasztalatait is hangsúlyosan szükséges figyelembe venni.

Amit nem lehet figyelmen kívül hagyni A Szakmai Bizottság több, figyelembe veendő rendelkezésre is felhívja a figyelmet: a.) Az nem vitás, hogy a 6/2018. (III.26.)

MÜK Szabályzat (a továbbiakban: Etikai

Kódex: EK) 6.12. szerint: „Az ügyvéd nem oszthatja meg a megbízási díját olyan személlyel, aki nem az ügyvédi tevékenység megbízás elfogadására jogosult gyakorlója…” Hasonlót tartalmaz a CCBE Etikai Kódexe is, ami a

MÜK Etikai Szabályzat 1-es mellékletében található és ugyan ez a határon átnyúló szolgáltatásokra vonatkozó közvetlen tilalom, a 3.6.1. és 5.4. szerint, de a hatályos magyar szabályozás ezzel harmonizál. Erre vonatkozik a fenti 7-es pontban írt továbbra is fenntartandó követelmény, ami tehát a közvetítő cégek szolgáltatását igénybe vevő ügyvéddel szemben magatartásszabályok megsértése miatti eljárás kezdeményezésére továbbra is alapot nyújt. b.) Szempont az EK 9.3. ugyancsak, miszerint: „Az ügyvédi tevékenységre vonatkozó tájékoztatás, reklámozás során fokozott gondossággal és körültekintéssel kell biztosítani …. az ügyvédi hivatás méltóságának megtartását, továbbá az ügyvédi tevékenységre vonatkozó reklámnak összeegyeztethetőnek kell lennie az ügyvédnek az igazságszolgáltatásban való közreműködésével, valamint a jogállamban és a demokratikus társadalomban betöltött szerepével.” c.) A következő kérdés az EK 6.12. szerinti követelmény fenntartásának ügye, miszerint az ügyfélszerzés tisztességtelen formája, ha az ügyvéd ellenszolgáltatás fejében közvetítőt, felhajtót vesz igénybe. Nem vitás egyrészről, hogy bizonyos ügyvédközvetítő cégek szolgáltatásainak igénybe vétele ezen tilalomba ütközik, és az sem, hogy a tilalom megszegését nem a közvetítő cégeken, hanem a közvetítőt igénybe vevő ügyvédeken van módja a kamarának számon kérni.

Amiben dönteni kell A valójában megvitatásra érdemes kérdés azonban, hogy a fent 1-es és 2-es alapvetésként kezelni javasolt tételekre tekintettel van-e szükség az EK vonatkozó rendelkezésén belül olyan részletező, az eddiginél differenciáltabb szabályozás kialakítására, ami úgy kíván tekintettel lenni az 1. és 2. pontok alatti tételekre, hogy továbbra is követelményként, a differenciálás elhatároló ismérveként határozza meg a fenti 6. pont alatti követelményt.

A jelenlegi szabályzás lényegi bővítésére vonatkozó döntés esetén a MÜK-nek határozatot lenne indokolt hoznia - nemcsak az EK tárgyi rendelkezéseinek bővítése szükségességére nézve, - hanem a munka volumenére és fontosságára tekintettel ennek megvalósítása érdekében a Szakmai Bizottsággal részben átfedésben levő, de attól elkülönülő előkészítő bizottságot szükséges létrehoznia o az ügyvédi tevékenység közvetítésével, o az ügyvédi reklám- és marketingtevékenységgel, o az ezekben közreműködést vállaló szervezetekre vonatkozó követelményekkel, o ezeknek az ügyvédi kamarákkal történő kapcsolata minimális tartalmával összefüggő szabályozás előkészítésére.

Albizottság foglalkozik a problémával és tesz majd javaslatot a szakmai nyilvánosság bevonásával A MÜK a kérdéssel foglalkozó albizottságot hozott létre, amelynek vezetője dr. Becker Tibor, a Komárom-Esztergom Megyei Ügyvédi Kamara elnöke, tagjai: dr. Hidasi Gábor, dr. Homoki Péter, dr. Horváth István, dr. Kovács Zoltán, dr. Szuchy Róbert, Az SzB kívánatosnak tartja, hogy az albizottság munkája a nyilvánosság előtt történjék, hogy minél több észrevétel figyelembe vételével történhessék meg „Az ügyvédi tevékenység közvetíthetőségére vonatkozó szabályozás” előkészítő anyag kidolgozása.

Számítani kell rá, hogy az előkészítő anyag esetleg alternatív megoldásokat javasol majd, ebben az esetben az egymással szembenálló vagy versengő szempontok mellett, és ellene szóló érvek bemutatása szükséges lesz – hangsúlyozta előterjesztésében a MÜK SzB elnöke.

Ugyancsak szükséges az SzB szerint, hogy az albizottság mérje fel a területi kamarákban mutatkozó igényeket: van-e szándékuk, kapacitásuk, részint saját erőforrásaik felhasználásával, esetleg erre a célra létrehozandó egyszemélyes gazdasági társaságaik működtetése útján a nagyobb nyilvánosság számára elérhető megjelenési lehetőséget nyújtani a kamarájuk területén működő ügyvédek ügyfélhez jutási esélyeinek növelése érdekében. Továbbá: ha igen, akkor melyek legyenek azok a taxatív meghatározott ismérvek (jogászi munkakörben eltöltött idő, ügyvédi gyakorlat ideje, jogi szakvizsga, egyetem oktatói tevékenység, nyelvismeret, ügyvédi társulásban való részvétel, ügyvédi felelősségbiztosítás mértéke, web-en elérhető tanulmány címe, más társadalmi szervezetben viselt tisztség, tagság, ügyvédi kamarai tisztség, kitüntetés stb.,), amelyek a közvetítés során szóba jönnek.

Versenyjogi szempontok figyelembantartásával meg kell vizsgálni: az árat licit útján lefelé hajtó rendszerben való ügyvédi közreműködés összeegyeztethető-e az ügyvédi hivatás méltóságának megtartásához fűződő szempontokkal, és hogy ennek tilalmazása versenyjogilag nem kifogásolható-e. Hollandiában például, a helyi versenyhatóság kifogást emelt az ottani ügyvédi kamara etikai szabályzatának azon rendelkezésével szemben, ami korlátozta egy hasonló célú internetes platform részére történő a jutalékalapú díjfizetési rendszer igénybe vételét, és a helyi kamara meghátrált. A francia ügyvédi kamara maga nyújt megjelenési és értékesítési felületet a saját ügyvédeinek (htps://consulation. avocat.fr/) 