2
Nagyító alatt
Közjegyzői okiratszerkesztés
Lehet nem személyesen, hanem az ügyvédi törvény szerinti jogi képviselő útján is eljárni? A közjegyzői okiratszerkesztési eljárás során gyakran fordul elő, hogy a kérelmező (és/vagy érintett más személy) nem személyesen, hanem képviselője útján jár el (elég csak a jogi személyek által kötött ügyletekre vagy az általuk kezdeményezett nemperes eljárásokra gondolni). Jelen írásomban a közjegyzői ügyleti okirat (a továbbiakban ügyleti okirat) szer kesztése tekintetében, jogi képviselő által ellátott képviselettel kapcsola tos és/vagy azzal közvetlen összefüggésben lévő egyes elméleti és gya korlati kérdéseket kívánom részletesebben elemezni.* Dr. Szente Szabolcs közjegyzőhelyettes, Budapest
I. ÁLTALÁNOS ALAPVETÉS 1.1 A közjegyzői okirat – az ügyleti okirat és a ténytanúsító okirat elhatárolása (a képviselet szempontjából)
A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban Kjtv.) 111. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti közjegyzői okiratok ügyleti okiratként vagy ténytanúsító okiratként (közjegyzői tanúsítványként, a ténytanúsítás jellegétől függően jegyzőkönyvi vagy záradéki formában) készíthetők el. A Kjtv. hivatkozott rendelkezéséből eredően az ügyleti okiratok és a ténytanúsító okiratok fő elhatárolási vonala az ügyleti jelleg, azaz az ügyleti okiratokban a fél/felek – akár egyoldalú, akár két- vagy többoldalú jogügyletről legyen szó – valamely joghatás kiváltására irányuló akaratukat nyilvánítják ki annak érdekében, hogy az ügyleti okirat aláírása (a jognyilatkozat közjegyzői okirati formában történő megtétele) a fél/felek által szándékolt joghatás bekövetkezéséhez vezethessen. Ennek megfelelően az ügyleti okiratba foglalandó jognyilatkozatok/szerződések tekintetében kiemelt jelentőséggel bír, ha a fél/felek részéről képviselő jár el, ugyanis a képviselő által megtett jognyilatkozat közvetlenül a képviseltet jogosítja és kötelezi1, és ezzel összefüggésben ügyfélként mindig a képviselt jogalany jelenik meg.
Ehhez képest a ténytanúsító okiratok – amelyekben a közjegyző az eljárása során általa tapasztalt tényeket, körülményeket tanúsítja – esetében kevésbé hangsúlyos a képviselet kérdése, kivéve a jogügyleti joghatással bíró ténytanúsításokat (mint például a kölcsönszerződés felmondása és az azzal összefüggő kézbesítés közjegyző általi tanúsítása, amelyek közül a felmondást [a jognyilatkozat szövegét] a fél (képviselők)] részére fel is kell olvasni, valamint a jegyzőkönyvet a félnek [képviselő(k)nek] alá is kell írnia/uk).2 A közjegyzői ténytanúsítás típusától függően elegendő lehet, ha a megjelenő természetes személy kerül ügyfélként felvételre az okiratba, akkor is, ha valamely harmadik személy érdekében jár el (hangsúlyozandó, hogy ezen esetben nincs szó képvise-
1.2 A közjegyzői okiratban történő képviselet ellátása 1.2.1 A képviseleti jog meglétének közjegyzői vizsgálata
A Kjtv. szabályai szerint abban az esetben, ha a felet a közokirat készítése során más személy képviseli, a közjegyzői okiratot a képviselőnek alá kell írnia vagy azt kézjegyével el kell látnia, illetve az alá-
A közjegyzői ténytanúsítás típusától függően elegendő lehet, ha a megjelenő természetes személy kerül ügyfélként felvételre az okiratba. letről), míg ha a megjelent természetes személy képviselőként eljárva kéri a ténytanúsítás felvételét, ügyfélként a képviselt személyt, az eljáró természetes személyt pedig az ügyfél képviselőjeként kell az okiratban szerepeltetni (a közjegyzői okiratokra vonatkozó általános szabályok szerint szükséges a képviseleti jog igazolása).
írásnak, a kézjegy tételének az aláíró/ képviselő személyét érintő fizikai vagy szellemi akadályoztatása (például az ügyfél kezének lebénulása vagy írástudatlansága miatt nem tud aláírni/kézjegyet elhelyezni az okiraton) esetén a fél aláírását/kézjegyét az okiratnak a közjegyző általi aláírása pótolja.3 Ügyvédek Lapja 2021 | 3
