CZECZON
FĂ©l fokkal tartjĂĄk hƱvösebben a Földet az erdĆk
Az erdĆk legalĂĄbb fĂ©l Celsius-fokkal hƱvösebben tartjĂĄk a Földet egy Ășj kutatĂĄs friss adatai szerint. A globĂĄlis Ă©s helyi hĆmĂ©rsĂ©kletre gyakorolt hatĂĄsuk miatt a vilĂĄg erdei sokkal nagyobb szerepet jĂĄtszanak a klĂmavĂĄlsĂĄg elleni vĂ©dekezĂ©sben, mint korĂĄbban gondoltĂĄk - Ărja a The Guardian online kiadĂĄsa a Frontiers in Forests and Global Change cĂmƱ tudomĂĄnyos lapban megjelent kutatĂĄs alapjĂĄn. Az erdĆk szĂ©n-dioxid-felvĂ©telben jĂĄtszott szerepĂ©t alaposan megvizsgĂĄltĂĄk mĂĄr. Ăj, ĂĄtfogĂł adatok azonban arra utalnak, hogy ennĂ©l sokkal jelentĆsebb elĆnyöket nyĂșjtanak: ahogy az energiĂĄt Ă©s a vizet ĂĄtalakĂtjĂĄk, segĂtenek hƱvösen Ă©s nedvesen tartani a közeli Ă©s tĂĄvoli levegĆt. Az egyes erdĆk - a szĂ©n-dioxid-felvĂ©telen tĂșli - elĆnyeit feltĂĄrĂł elsĆ kutatĂĄs azt talĂĄlta, hogy a
Latin-AmerikĂĄn, KözĂ©p-AfrikĂĄn Ă©s DĂ©lkelet-ĂzsiĂĄn vĂ©gighĂșzĂłdĂł esĆerdĆsĂĄvbĂłl jut a Földnek a legtöbb elĆny. Amerikai Ă©s kolumbiai kutatĂłk megĂĄllapĂtottĂĄk, hogy összessĂ©gĂ©ben legalĂĄbb fĂ©l Celsius-fokkal tartjĂĄk hƱvösebben a Földet az erdĆk. BrazĂliĂĄtĂłl Ă©s GuatemalĂĄtĂłl CsĂĄdig, Kamerunig Ă©s IndonĂ©ziĂĄig a trĂłpusokon több mint egyfokos a hƱtĆhatĂĄs. CsPM
7








































