ÖSSZEFÜGGÉSTELENÜL Hogy a filmművészet tükrözi-e kora valóságát, tudja a fene. Az viszont valószínű, hogy a filmek többnyire azokra az aktuális gondolatokra kérdeznek rá, amelyek éppen akkor az emberek fejében gomolyognak. S bár történelemkönyvet írni a filmek alapján kockázatos vállalkozás lenne, a mozgókép elég pontosan őrzi egy kor — és természetesen kultúra — félelmeit,
Blöff
szorongásait, vágyait, tárgyi és eszmei divatjait.
58
MÜPAMOZI 2020. november—december
Az elmúlt két évtized brit szatíráit nézve, elemezve sok minden érthetővé/érezhetővé válik abból, ami tör tént. Történik. A Müpamozi Very British sorozatának korábbi darabjai — a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas évekből — klasszikus szatírák voltak. Gúnyrajzok, ame lyek kifigurázták az előítéleteket, a rangkórságot, a bürokráciát, a saját szabályaiba dermedt társadalmi gépezetet, a manipulációt, az atomjaira hulló családot, az önmagában tetszelgő és egyre agresszívabb hatalom ipart. És ez a fajta rendszerkritika éles eszűen muta tott és nagyított fel összefüggéseket. A 21. század filmjei kissé mások. Nem csupán arról van szó, hogy a mobiltelefónia és az internet megváltoztatta a dra maturgiát — ahogy alapjában az életünket is.
