
2 minute read
HATÁRSÉRTŐK
Fotó: Csibi Szilvia, Müpa
MOST MÁR ELÖL IS SZERETEK ÁLLNI
Advertisement
Alig van olyan műfaj vagy stílus, amelyben HRUTKA RÓBERT ne próbálta volna ki magát az elmúlt évtizedekben. Az indulás nehézségeiről és a szabad választás szépségeiről mesélt.
Gyerekként már zenélt. Természetes volt a korai indulás?
Korántsem: kisgyerekként gyakorlatilag elvesztettem a hallásomat, a műtét és a lábadozás után évekig jártam vizsgálatokra. Az orvos azt mondta, hogy a hallásom olyan, amilyen, legfeljebb nem lesz belőlem zenész. Sokat voltam egyedül, és a hangszerek társaságában jól éreztem magamat.
Vagyis autodidakta módon kezdett zenélni.
Igen, de aztán jött a zongoratanár, majd belekaptam sok hangszerbe, következett a harmonika, a szájharmonika, a pengetősök. Tizenhárom évesen jött a nagy áttörés, amikor a próbateremben megláttam egy fiúnál egy vasalódeszkából eszkábált elektromos gitárt.
A nyolcvanas években járunk. Ekkor átlépett egy újabb határt: punkzenész lett.
Ez vagányul hangzik, de én voltam a fiú, aki csak ült a sarokban. A zenélés öröme miatt csatlakoztam, meg aztán mi amúgy is intellektuális punkzenekar voltunk: Juhász Gyulakötettel lófráltunk a téren... Hamar többet akartam: elkezdtem jazzt tanulni, hangszerelést, és rájöttem, hogy a zene lesz az életem.
A pályáját nézve mintha mindig elégedetlen lenne azzal, amit épp csinál.
Sokaknak köszönhetek sokat, de itt Lerch Istvánt emelem ki, aki meghívott a Supergroupba, ami után rengeteg ajánlatot kaptam. Érdekes időszak volt: kevesen gondolkodtak közös zenélésben, de professzionális stúdiózenészként akár évi félszáz albumot is fel lehetett játszani. Harminc körül kezdtem saját zenéket is felvenni, majd jöttek és jól működtek a reklámzenék, közben a filmes és színházi munkák is megtaláltak. Jamie Winchesterrel sokáig zenéltünk együtt, talán mondhatom, hogy 2008ban a csúcson hagytuk abba. Fontos lett Bereményi Géza barátsága is, aminek a Für Anikóval közös lemezeink is köszönhetőek. És persze ott vannak az újabb albumok Udvaros Dorottyával, Tompos Kátyával.
Mindeközben a koncertek is megmaradtak.
Igen, mert csak ott kapom meg, amiért valójában zenélek. A harmadik szám után már tudom, hogy hová fog kifutni az az este... Szeretem a háttérben állva összerakni és figyelni, hogy működik az egész, de ma már elöl is szeretek állni. Nagyképűség nélkül mondhatom, hogy megtanultam a receptet, de a sok irány mutatja, hogy valójában a kihívások vonzanak.
A GRECSÓ KRISZTIÁNnal közös albuma újabb kihívás?
Büszke vagyok Krisztián barátságára. Remekül kommunikál, miközben imponál a szerénysége, az alázata. Az is tetszik, hogy milyen sokat merít a múltjából, az életéből. És ma már zenészként is szépen helyt áll. A Müpában közös estünk alapja a lemezünk, de keveredni fog benne színház és zene, próza és líra. Jászay Tamás
2020. november 23.
Fesztivál Színház LITERÁRIUM EXTRA
GRECSÓ—HRUTKA TANDEM: ELSŐ ÉVRE FECSKE
MÜPA SPECIAL — ZENÉS IRODALMI EST Közreműködik: Fehérvári Attila — basszusgitár Nádor Dávid — ütőhangszerek Szabó Árpád — hegedű Vendég: Vecsei H. Miklós — színművész Rendező: Balog József

Az élmény összeköt!
