Ahol te vagy, ott vagyunk mi is

ott vagyunk mi is Ahol te vagy,

Az elmúlt hónapokban ezzel a mottóval szólította meg közönségét a Konserthuset Stockholm, melynek honlapján bármikor és bárhonnan ingyenesen elérhető Konserthuset Play elnevezésű szolgáltatásuk – az elmúlt évek hangversenyeiről száznál is több felvételt kínáló online koncertterem, amely akkor is felkereshető, ha személyesen nem jutunk el a nézőtérre.

A járványhelyzet Stockholmban is kihívások elé állította az intézményt: a 2020/2021es szezon programjai, a fellépők személye, az előadások körülményei folyamatosan változnak. Az évad úgy indult, hogy a termekben — a muzsikusokon kívül — legfeljebb ötven fő foglalhatott helyet (egymástól természetesen tisztes távolságban ülve), de az előadások nagy részét élőben lehetett követni a Konserthuset honlapján.

Bár ez az év finoman szólva sem nyújtott kedvező feltételeket hozzá, a Konserthuset már jó ideje arra törekszik, hogy ne „csupán” koncertterem legyen, hanem olyan találkozási pont, amelyet bárki felkereshet — kiállítások, előadások, szemináriumok várják azokat, akik a zenei találkozások mellett elmélyülésre vágynak, vagy többet szeretnének megtudni az őket körülvevő világról. És ha már szóba került az elmélyülés és a világ megismerése: van egy évente visszatérő rendezvény, amelynek 1926 óta (két háborús évet leszámítva) a Konserthuset ad otthont: a Nobeldíjak átadásának ünnepsége. Ilyenkor a nagyterem átalakul, a virágokkal feldíszített színpadra kék szőnyeg kerül, ezen foglalnak helyet a Svéd Tudományos Akadémia tagjai, a díjazottak és a királyi család, a Stockholmi Filharmonikus Zenekar muzsikusai pedig a kóruserkélyen erre az alkalomra épített pódiumról játszanak. A felettük lévő orgonára Svédország és Norvégia színeiből összeállított szalagcsokor kerül, a Nobeldíj 1895ös alapításakor ugyanis Svédország és Norvégia még perszonáluniót alkotott (ezért is tartják a Nobelbékedíj átadását mindig Oslóban). Az épület falainak színe miatt „kék koncertteremnek” is nevezett Konserthuset 1926ban nyílt meg, megépítésével méltó helyet akartak biztosítani a Nobeldíjak átadásának, valamint az 1902ben alapított és az első két és fél évtizedben különböző, nagyzenekari koncertek megrendezésé hez nem ideális helyszíneken működő Stockholmi Filharmonikus Zenekarnak (akkori nevén Stockholmi Koncertegyletnek). Az építészeti pályázatot Ivar Tengbom nyerte, aki görög templomra emlékeztető épületet emelt a Hötorget piaci bódéi mellett. A Konserthuset a város egyik legszebb neoklasszicista épülete lett, mely egy olyan korszak képviselője, amelyben a demokrácia eszméje erősen élt, és inspirációját annak bölcsőjéből, Athénból merítette. Ezt tükrözte az is, hogy a közönség minden tagja ugyanazon a bejáraton keresztül léphetett az épületbe, bárhová szólt is a jegye, az első sorokba vagy a legfelső szintre. (Nem volt ez mindenütt így, a stockholmi Királyi Színházba vagy a Svéd Királyi Operába a különböző társadalmi osztályok tagjait csak szétválasztva, különkülön kapukon engedték be.)

A majdnem 1800 fős befogadóképességű nagyterem mellett egy 460 fős kamaraterem is található, mely nevét Isaac Grünewaldról, a falain látható festmények alkotójáról kapta. A bensőséges hangulatú terem oldalait görög mítoszokból és a zene történetéből vett képek díszítik, az egyik sarokban például Beethoven alakját fedezhetjük fel, a mennyezeti freskón pedig Apolló, a Nap és a zene istene egy lyra napsugarakból font húrjain játszik. A harmadik emeleti

A Konserthuset a város egyik legszebb neoklasszicista épülete lett, mely egy olyan korszak képviselője, amelyben a demokrácia eszméje erősen élt, és inspirációját annak bölcsőjéből, Athénból merítette.

Tanácsterem egykor a Konserthuset legendás igazgatója, Johannes Norrby irodája volt, impozáns mahagóniasztalánál számtalan világhírű karmester és szólista vette át — készpénzben — honoráriumát, melyet előtte a cserépkályha ajtajában elhelyezett széfben őriztek.

Az épület tetőterében még egy kis előadóterem bújik meg, a korábban csak próbateremként üzemelő, az 1994es felújítás óta Tor Aulin nevét viselő Aulin Auditorium. A 19—20. század fordulóján élő karmesterzeneszerzőhegedűművész a svéd zenei élet kiemelkedő alakja, a filharmonikusok egyik alapítója, legelső koncertjének dirigense volt. Ennek a legelső koncertnek a programját is megtalálhatjuk a Konserthuset honlapján elérhető archívumban, melyben összesen több mint huszonnégyezer hangverseny műsora és előadói szerepelnek: 1902től 1926ig még csak a zenekar, 1926tól már a Konserthuset összes koncertjének programjai között böngészhetünk. Ez utóbbiak gerincét is a Stockholmi Filharmonikusok tevékenysége alkotja, és nem mehetünk el szó nélkül az együttes történetének magyar vonatkozása mellett sem: a zenekar életének egyik legfontosabb időszaka volt az 1966tól 1974ig tartó szűk évtized, amikor a vezető karmesteri tisztet Doráti Antal töltötte be — az archívumban 320 koncertet találhatunk, amelyet ő vezényelt. Karmester és együttese rengeteget dolgozott játékuk tökéletesítésén, és a Doráti által vezetett európai, illetve amerikai turnék jelentősen hozzájárultak a zenekar nemzetközi elismeréséhez. Magyarszéky Dóra