h Ős ök
&
h A rco k
•
5 6
Kempelen Farkas és a beszélőgép Kempelen Farkas az egyik legjelentősebb magyar feltaláló volt, aki hivatali elfoglaltsága mellett sakkautomatát, beszélőgépet és vakírógépet tervezett, de igazán híressé a sakkozógépe tette. Legendás sakkozógépe a török a 18. század nagy szenzációja volt. A bécsiek tömegesen jártak csodájára a babonások meg voltak róla győződve, hogy ebben a boszorkányos masinában egy hazajáró lélek rejtőzködik. Pozsonyban született 1734-ben. Apja hivatalnok volt, ő is erre a pályára lépett iskolái elvégzését követően. 21 évesen került Mária Terézia császárnő udvarába, aki két éven belül udvari kamarai titkárrá nevezte ki, 30 éves korára már királyi tanácstag. Hivatali munkája mellett számos ötletes technikai újítással kísérletezett. Az udvarban divatos primitív zenélő bábuk, és más szórakoztató gépezetek helyett valami egészen új szerkezetet akart kitalálni, hogy azzal a császárnőt meglepje és elismerését kiérdemelje. Elkészítette sakkozógépét, melyet Töröknek nevezett el. A szerkezet egy ládaszerű asztalból állt, tetején sakktáblával. Mögötte egy ember nagyságú bábu ült díszes török ruhába öltöztetve turbánnal a fején. Ez a bábu mozgatta a sakkfigurákat, mégpedig olyan ügyesen, hogy senki nem tudta legyőzni. Azt persze senki nem hitte, hogy egy élettelen báb képes gondolkodni, és sakk feladványokat megfejteni, mindig is gyanították, valamilyen csalás van a háttérben, de nem tudtak rájönni mi az. Maga Kempelen mester sem cáfolta a csalás tényét, de titkát nem fedte fel soha. Hogy a nézők kíváncsiságát kielégítse, a játszma megkezdése előtt, mindig kinyitotta a gépezeten található ajtókat, de ott nem láthattak mást, mint a gép mechanikai szerkezetét. A megoldás kulcsa az volt, hogy a szerkezet belsejében egy kistermetű sakkmester ült, aki a saját sakktábláján mozgatta a figurákat, és azokat a lépéseket, melyeket ott lépett a Török kezére és ujjaira vitte át kifinomult szelepek, tükrök és áttételek segítségével. A Török közben pipázott, és egy asztalon lévő betűsorra mutatva kommunikált is az ellenfelével, sőt, ha az hibásan lépett, még figyelem felhívó mozdulatot is tett. A remélt hatás elérésében nagy szerepe volt a rendezésnek!
Mivel a sakkozógépben sötét volt, a sakkmesterek olajmécsessel világítottak, hogy lássák a táblát. Az olajmécses viszont füstölt, ám ezzel a füsttel könnyen lelepleződtek volna. Hogy oldotta meg ezt a problémát? A Török turbánja egy kéményt rejtett A közönség figyelmének elterelésére a Török kezébe egy pipát, adtak, mellette több kandelábert is elhelyeztek, melyek fényében már nem látszott a füst. A Török végigverte sakkban Európa nagyhatalmú urait. A Habsburg uralkodóház tagjain kívül Napóleont, II. Katalin cárnőt, Nagy Frigyest és másokat, titkát ők sem tudták megvásárolni. Sakk automatájával végigjárta egész Európát, megfordult Drezdában, Berlinben, Párizsban, ahol mindenkit elkápráztatott. Kempelen Farkas azonban nemcsak szórakoztatni akart találmányaival, hanem világjobbító szándék is vezette. Elkészítette
