Kempelen Farkas és a beszélőgép

Kempelen Farkas az egyik legjelentősebb magyar feltaláló volt, aki hivatali elfoglaltsága mellett sakkautomatát, beszélőgépet és vakírógépet tervezett, de igazán híressé a sakkozógépe tette. Legendás sakkozógépe a török a 18. század nagy szenzációja volt. A bécsiek tömegesen jártak csodájára a babonások meg voltak róla győződve, hogy ebben a boszorkányos masinában egy hazajáró lélek rejtőzködik.

Pozsonyban született 1734-ben. Apja hivatalnok volt, ő is erre a pályára lépett iskolái elvégzését követően. 21 évesen került Mária Terézia császárnő udvarába, aki két éven belül udvari kamarai titkárrá nevezte ki, 30 éves korára már királyi tanácstag. Hivatali munkája mellett számos ötletes technikai újítással kísérletezett. Az udvarban divatos primitív zenélő bábuk, és más szórakoztató gépezetek helyett valami egészen új szerkezetet akart kitalálni, hogy azzal a császárnőt meglepje és elismerését kiérdemelje.

Elkészítette sakkozógépét, melyet Töröknek nevezett el. A szerkezet egy ládaszerű asztalból állt, tetején sakktáblával. Mögötte egy ember nagyságú bábu ült díszes török ruhába öltöztetve turbánnal a fején. Ez a bábu mozgatta a sakkfigurákat, mégpedig olyan ügyesen, hogy senki nem tudta legyőzni. Azt persze senki nem hitte, hogy egy élettelen báb képes gondolkodni, és sakk feladványokat megfejteni, mindig is gyanították, valamilyen csalás van a háttérben, de nem tudtak rájönni mi az. Maga Kempelen mester sem cáfolta a csalás tényét, de titkát nem fedte fel soha. Hogy a nézők kíváncsiságát kielégítse, a játszma megkezdése előtt, mindig kinyitotta a gépezeten található ajtókat, de ott nem láthattak mást, mint a gép mechanikai szerkezetét.

A megoldás kulcsa az volt, hogy a szerkezet belsejében egy kistermetű sakkmester ült, aki a saját sakktábláján mozgatta a figurákat, és azokat a lépéseket, melyeket ott lépett a Török kezére és ujjaira vitte át kifinomult szelepek, tükrök és áttételek segítségével. A Török közben pipázott, és egy asztalon lévő betűsorra mutatva kommunikált is az ellenfelével, sőt, ha az hibásan lépett, még figyelem felhívó mozdulatot is tett.

A remélt hatás elérésében nagy szerepe volt a rendezésnek! Mivel a sakkozógépben sötét volt, a sakkmesterek olajmécsessel világítottak, hogy lássák a táblát. Az olajmécses viszont füstölt, ám ezzel a füsttel könnyen lelepleződtek volna. Hogy oldotta meg ezt a problémát? A Török turbánja egy kéményt rejtett A közönség figyelmének elterelésére a Török kezébe egy pipát, adtak, mellette több kandelábert is elhelyeztek, melyek fényében már nem látszott a füst. A Török végigverte sakkban Európa nagyhatalmú urait. A Habsburg uralkodóház tagjain kívül Napóleont, II. Katalin cárnőt, Nagy Frigyest és másokat, titkát ők sem tudták megvásárolni. Sakk automatájával végigjárta egész Európát, megfordult Drezdában, Berlinben, Párizsban, ahol mindenkit elkápráztatott.

a híressé vált beszélőgépét is, amit mindig a sakkozó géppel együtt mutatott be. A hallgatóság által kimon dott szavakat próbálta a géppel utánozni. Ez a gép valójában egy síppal, szelepekkel és fújtatóval ellátott lágy gumitölcsér volt. A szerkezeten átpréselt levegő emberi hanghoz hasonló rezgéseket adott ki, ami az emberi beszéd látszatát keltette, sikere frenetikus volt. A beszélőgépet valójában nem a közönség szórakoztatására fejlesztette ki, hanem a siketnémákon akart segíteni, hogy ezt az eszközt használva kapcsolatba léphes senek az egészséges emberekkel. A beszélőgépet azért szerkesztette meg, mert

meg akarta ismerni az emberi beszéd mechanizmusát, és ennek ismeretében olyan esz közt akart szerkeszteni, mellyel a siketnémák is kifejezhetik gondo lataikat. A gépen sokat dolgozott, alapos foneti kai kísérleteket végzett, mielőtt a közönségnek bemutatta.

Megalkotta továbbá a világ első bizonyíthatóan működő vakírógépet, melyet Paradis Teréz vak zongoraművésznőnek ajándékozott. Igazi polihisztor volt, megtervezte a schönbrunni palota szökőkútjainak szerkezetét, a pozsonyi vár vízvezetékrendszerét, és nem utolsósorban Budán a Karmelita Kolostor épületében 1787-ben az ő tervei szerint építették meg a Várszínházat, Buda első állandó színházát, mely rövidebbhosszabb megszakításokkal 2001-ig működött.

Kempelen Farkas öt uralkodót szolgált hűségesen és üres óráiban mindig módot talált arra, hogy találmányaival a megbízója, egyben az emberiség javát is szolgálja. Mint független gondolkodó azonban a jakobinus eszmékkel szimpatizált, melyet I. Ferenc Habsburg uralkodó nem tolerált ezért megvonta tőle nyugdíját. Ez a rendelkezés Kempelen Farkast olyan mélyen érintette, hogy néhány hónap múlva 1804 márciusában elhunyt.