YAMAK DIÁNA
Külső - belső elvonulás karácsonykor Az élet néha furmányos… Pár éve Thaiföldön töltöttem az Új évet és a születésnapomat. Előtte a karácsonyomat – most már tudom, hogy az utolsót – a családdal töltöttem. 2018… Utána meghalt márciusban a mamám, aki nevelt… Valahogy ebben az évben augusztusban is ért egy csapás, ami által eldöntöttem, se kutyám se macskám, mi lenne, ha idén kihagynám az amúgy is egyedül töltendő Ünnepeket. Most vagy siránkozok a fagyöngy alatt, vagy keresek egy kalandot és élményt magamnak. Így is lett. Kerestem a megfelelő helyet arra, hogy kicsit eltávolodhassak a megszokott környezetemtől, annak érdekében, hogy közelebb kerülhessek Önmagamhoz. Kicsit ráfeküdjek a forrásra és áramlásba kerüljek újfent a Belső Mesteremmel. Néha messzire kell mennünk ahhoz, hogy közel legyünk magunkhoz. Ezzel nem menekülünk el a fájdalmaink elől, csupán bölcsebben tudunk rátekinteni és erőt meríteni a folytatáshoz. Nekem kell az, hogy ráfeküdjek az Élet lehetőségeire, az Isteni gondviselésre, és a hitemet magamba, és a világba rendezzem. Hogy lássam, mire vagyok képes, milyen kreatív vagyok, egyedül is képes 70 CsPM
vagyok, meg tudom oldani, és ha nem, akkor megengedni, hogy legyen, ahogy lennie kell. Kontroll nélkül. Szeptember volt, amikor elkezdtem gondolkodni, merre kéne venni az utat. Kevesebb volt a pénzem, így akkortájt Thaiföld nem jöhetett szóba. A buddhista főiskolán részt vettem különböző Cser Zoli által tartott légzés képzésen és ott jött szóba Tenerife, ami felkeltette az érdeklődésem…
Miért? Miért megyek el mindig és vállalok be veszélyesnek vagy épp hülyeségnek hangzó dolgokat? Miért és mit keresek? Egyszerű a válasz. Ki vagyok én? Amikor megkérdezik ki vagy te, vagy mesélj magadról, csak az ego dolgait mondogatjuk. Yamak Diána vagyok, kettős állampolgár, 31 éves budapesti lakos, személyi edző, blablabla. Tényleg ez vagyok én? Egyáltalán ki az az én, aki felteszi a kérdést? És ki az, aki neki
