A klímaváltozás és a jég... - Hogyan változik?

Kardinális kérdés a jégbe fagyott édesvíz mozgása és mennyiségének változása. A klímaváltozás az Alpok legtöbb gleccserét fenyegeti: egy kutatás szerint az évszázad végére a gleccserek 92 százaléka eltűnhet a hegyláncból. Ez hatással lesz az édesvíz készlet arányára Európában.

A walesi Aberystwyth Egyetem tudósai a Change (változás) projekt keretében 2019ben végeztek kutatásokat az Alpokban. A hegyvonulatban mintegy 4000 gleccsert tartanak számon, köztük olyan híres síparadicsomokat, mint a svájci Zermatt vagy a franciaországi Tignes - ismertette a BBC News.

Az egyetem előrejelzése szerint ezek a népszerű síterepek is eltűnnek, de az Alpok vízfolyásait, víztartalékait, ökoszisztémáját is jelentősen érinti a klímaváltozás.

A kutatók az Alpok európai régióinak több mint száz évre visszatekintő klímaadatait elemezték és 2100-ig állították fel előrejelzésüket. A kutatás modellezte az Alpok gleccsereinek úgynevezett környezeti „magassági egyensúlyvonalát” (ELA). Ez az a tengerszint feletti magasság, ahol a felhalmozódó hó és jég mennyisége megegyezik azzal, amely egy év alatt megolvad vagy elpárolog. Ez alapján fogalmazták meg a tudósok előrejelzésüket arról, hogy hogyan hat a gleccserekre a klímaváltozás. A kutatás megállapítása szerint „gyors és nagyon változó” hatásokkal számolnak.

Mont-Blanc

Neil Glasser professzor, az Európai Unió által finanszírozott projekt vezetője szerint a gleccserek olyanok, mint a mérges gázokat jelző „kanári a bányában”, annyira gyorsan megfigyelhetők rajtuk a klímaváltozás hatásai. A professzor hozzátette, hogy ha a gleccserek viselkedésére globális mintaként tekintünk, az a tengerszint emelkedésére is figyelmeztet.

Drámai hatással jár, ha a gleccserek eltűnnek az Alpokból, egyebek mellett az ivóvízforrás, a termények, az öntözés, a szennyvízkezelés és a vízenergia is megsínyli. A tudósok szerint 2050-re már szinte az összes, 3500 méter alatt fekvő gleccser elolvad az Alpokban.

Kutatócsoport indul a világ egyik legnagyobb jéghegye, az A68a tanulmányozására.

A brit antarktiszi kutatóprogram (BAS) vezette tudóscsoport a James Cook kutatóhajón közelíti meg a jéghegyet az Atlanti-óceán déli részén, hogy megvizsgálja a 3900 négyzetkilométeres jégóriást.

Víz alatti robotműszereket és mintavevő eszközöket fognak használni, hogy megvizsgálják, hogyan befolyásolja környezetét a jégtömeg - írja a BBC.com. Az A68a a Déli-sarkvidék Larcen C szektoráról vált le 2017-ben és azóta folyamatosan halad északi irányban, a Déli-Georgia-sziget felé. Az elmúlt hetekben és hónapokban olyan sok része szakadt le, hogy elveszítette a „világ legnagyobb jéghegye” címet is - bár mérete továbbra is hatalmas.

Ha a sekélyebb vizekben megreked, hatalmas problémát okozhat a Brit Tengerentúli Területek élővilágának. A szakértők szerint a szárazföldhöz ilyen közel kerülő jéghegy súlyos hatással lehet az ott élő ragadozók táplálékszerzésére. Nagy a veszélye ugyanis annak, hogy a szárazföldön élő pingvinek és fókák nem jutnak majd elég élelemhez kicsinyeik etetéséhez, ha a jéghegy eltorlaszolja megszokott táplálékszerző útvonalaikat. A nagy jéghegyek megváltoztatják a körülöttük lévő víz hőmérsékletét és olvadásukkal nagy mennyiségű édes vizet engednek az óceánba. Ez hatással van minden tengeri élet körülményire a legegyszerűbb planktonoktól kezdve a legnagyobb tengeri állatokig, a bálnákig. A szakértők a tervek szerint január végére érik el a jéghegyet. Munkájukat két víz alatti kutatóegység segíti, melyek csaknem négy hónapot fognak tölteni az A68a vizsgálatával.

Megfigyelik a tengervíz hőmérsékletét és sósságát, mérik a klorofill koncentrációját és a visszaverődés mértékét, tehát alapvetően azt, mennyire tiszta a víz - közölte Povl Abrahamsen, a BAS oceanográfusa. A klorofillra vonatkozó adat arról ad információt, mennyi fitoplankton van a vízben. Ezek az organizmusok vannak a tápláléklánc alján, ezekkel táplálkoznak az apró rákfélék, a krillek, melyeket a terület csúcsragadozói fogyasztanak el. „A Déli-Georgia-sziget körül meglehetősen jól működik az ökoszisztéma. A magasabb hőmérsékletű és trópusi területeken jóval bonyolultabb a tápláléklánc. A Déli-Georgia-szigetnél a fitoplanktonok egyenesek a krillekbe kerülnek, melyek egyenesen a pikvinekbe, fókákba és bálnákba. Ez egy rövid lánc. Szóval, ha változást látunk a fitoplanktonban, szinte elkerülhetetlen, hogy az megjelenjen feljebb is” - mondta Geraint Tarling, a BAS ökológusa.

A68