SZEGHY KRISZTINA
Kenyeret és cirkuszt a népnek? Inkább ne! …avagy hogyan okozhat a gluténérzékenység meddőséget?
Mind a meddőség, mind pedig a gluténérzékenység kapcsán gyakran hallhatjuk, hogy úgynevezett „civilizációs betegség”, azaz a modern kori táplálkozás, életmód következménye. Sőt. Újabb kutatások alapján már azt is tudjuk, hogy a kezeletlen, fel nem fedezett gluténérzékenység is okozhatja, hogy egy pár évek óta hiába vár a baba érkezésére.
„Kenyeret mindig is ettünk!”
Szendi Gábor „Paleolit táplálkozás” című könyvében levezeti, hogy az ősember 70 Na de mi a baj a gluténnal? Hiszen egy is- %-ban fehérjét és zsírt fogyasztott, gabonát merősömet idézve: „az ember MINDIG evett egyáltalán nem. A szervezete az életmódja kenyeret, ez a gluténérzékenység egy hü- során megszerzett ételeknek a megemészlyeség…”. tésére és hasznosítására volt alkalmas, és ez a mai napig nem változott. A gabonafélék bekerülése az étrendbe valójában csak egy „kényszerválasz” volt a népesség növekedésére, mert sok lett az ember, és kevés a vadászható állat. Az 1800-as évek ipari forradalma után még rosszabbá vált a táplálkozásunk: rohamosan terjedni kezdett a cukor és megjelentek a finomított gabonák. Ekkortól vált tömegessé a tápanyag- és vitaminhiány, és a degeneratív megbetegedések. Azt gondoljuk, hogy öröktől adott az étrendünk, mindig így táplálkoztunk, pedig az általános iskolai történelem órák anyagából emlékezhetünk rá, hogy az ősember vadászó-halászó-gyűjtögető életmódot folytatott. Szó sem volt még búzáról, aratásról, kenyérről! 64 CsPM
Ennek megfelelően a mai átlagember étkezését a gabonapehely, pékáru, péksüti, tésztafélék, sütemények, kukorica, rizs, burgonya és a nokedli uralják. Szénhidrát túlsúlyos az étkezésünk, kalóriában és gluténban bőséges, nem kíméljük a szervezetünket.
