Egyesület vagy alapítvány? Segítünk a döntésben

Sokszor merül fel kérdésként, hogy egy - egy ügyet, célt milyen szervezeti formában a legcélszerűbb elindítani, működtetni. Természetesen nem a céges formákra gondolok, hiszen civil ügyeket, nonprofit, társadalmi alakulást és segítséget adó, érdekképviseletet nyújtó és sok más dolgot hatékonyabban lehet civilként, civil szervezetként képviselni. Írásomban a hatályos jogszabályok, az Interneten található civil információk alapján próbálom logikusan, tömören, de jól áttekinthetően bemutatni a civilség alapkérdéseit. Az információkért köszönet azon civileknek, akik segítettek tapasztalatukkal.

Mi a civil szervezet:

A 2011. évi CLXXV. Tv. az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 2. paragrafusának 6. pontja meghatározza a civil szervezet fogalmát, amit korábban a gyakorlatban „csak” a nonprofit szervezet fogalmán belül definiáltunk. Civil szervezetnek tekintjük a civil társaságot, a Magyarországon nyilvántartásba vett egyesületet (a párt kivételével) és az alapítványt. Nagyon jó, hogy létezik hivatalos definíció, csakhogy ebből még elképzelésünk sem lehet, hogy terveink megvalósítására melyik lenne a célszerűbb…

Akkor nézzük az alapítvány legfontosabb jellemzőit!

• Alapítványt bármely tartós célra létre lehet hozni, hisz megszűnt az a 2014. március 15. előtti korlátozás, amely szerint az alapítvány célja közérdekű kell, hogy legyen. • Az alapítvány lehet zárt és nyitott. Ha egy alapítvány nyitott vagy nyílt, ahhoz bármely bel- és külföldi természetes és jogi személy csatlakozhat, amennyiben az alapítvány céljával egyetért, azt támogatni kívánja pénz és/vagy egyéb eszközökkel, és csatlakozását a kuratórium elfogadta. Zárt az alapítvány akkor, ha az alapító nem engedi meg az alapítványhoz való csatlakozást. Zárt alapítványnak adományt sem lehet felajánlani, illetve ha fel is ajánlanak neki, azt nem fogadhatja el. Zárt alapítvány esetében ugyanis az alapító a cél megvalósításához szükséges vagyont bocsátja az alapítvány rendelkezésére úgy, hogy ez az összeg csatlakozással, azaz támogatással nem növelhető a későbbiekben. • Alapító vagyonszükséges a létrehozáshoz, amelyet az alapító bocsát a szervezet rendelkezésére. • Az alapító saját elhatározása alapján, alapító okiratban hozza létre az alapítványt. • Alapító lehet magánszemély, vagy jogi személy is.

• Az alapító és az alapító hozzátartozói nem lehetnek többségben a kuratóriumban. • A kuratórium vagy egyszemélyi kurátor irányítja a szervezet működését, amely az alapítvány kezelő szerve.

Az egyesületről

Egyesület alapítható minden olyan célra és tevékenységre, amely összhangban áll az Alaptörvénnyel, és amelyet törvény nem tilt. Legalább 10 alapító tagra van szükség, és a tagok száma később sem lehet ennél kevesebb. Az egyesület olyan civil szervezet, amely: • Magyarországon létrehozott • Önkéntesen létrehozott szervezet • Önkormányzattal rendelkezik, önkormányzati elven működik • Az alapszabályában meghatározott

célra alakul

• Nyilvántartott tagsággal rendelkezik • A céljainak elérése érdekében szervezi tagjai tevékenységét. • Az egyesület jogi személy. Elsődlegesen vállalkozási-gazdasági tevékenység végzésére sem alapítvány, sem egyesület nem hozható létre, viszont bizonyos feltételek mellett végezhetnek vállalkozási tevékenységet!

Mi a két szervezeti forma között a legjelentősebb különbség?

Az egyesület személyeket egyesít, az alapítvány vagyont. Ebből következik, hogy az egyesület valamely cél, tevékenység érdekében a tagok önszerveződő közösségével jön létre, míg az alapítvány célok, tevékenységek támogatására hivatott. Például egy intézmény – óvoda, iskola, kórház, stb. – működésének támogatására megfelelőbb forma az alapítvány, mivel a hangsúly itt nem a tevékenységen van, hanem az anyagi támogatáson. A közös tevékenységek – például kulturális, sport, jogvédő, stb. – végzésére jobb forma az egyesület, mivel itt a hangsúly a személyek együttműködésén van.

Az alapítvány előnyei és hátrányai: Előnyök:

• A kuratórium hatékonyan tudja működtetni • jól megválasztott kuratóriumi létszámmal a kuratórium könnyen összehívható és döntésképes (akár egy fő is elég lehet)

• széles lehet a működési területe (szinte bármely közösségi intézmény, de akár egy személy támogatására is létrehozható) • amennyiben a közhasznú minősítést is megszerzi, adókedvezményre jogosító igazolást adhat ki a támogatónak, és maga is különböző kedvezményekben részesülhet • jó a társadalmi elfogadottsága

Hátrányok:

• ha az alapító nem együttműködő, gyakorlatilag nem lehet módosítani az alapító okiratot • az alapító nem vehet részt befolyásoló, aktív tevékeny módon az alapítvány működésében, tehát ha ő lenne a tevékenység motorja, nem célszerű, hogy ő legyen az alapító • nem módosítható az alapítvány célja utólag

Az egyesület működtetésének előnyei, hátrányai:

Előnyök:

• A céloknak és a működési területnek

„csak” az Alaptörvény és a törvényesség szab határt • Korlátlan a létszám • Teljes szabadság a működés, a szervezeti felépítés terén • Közhasznú minősítés kérhető, ebben az esetben a szervezetet és a támogatókat különböző adókedvezmények illetik meg • Egy jól működő egyesületben minden tag azonosulni tud a szervezettel és ezzel a feladatok, célok jól és hatékonyan megvalósíthatók • A tagok valóban döntési helyzetben vannak, beleszólásuk az ügyekbe ténylegesen érdemi • Az alapszabály, célok, tevékenységek szabadon módosíthatók, változtathatók • A demokrácia drága dolog, tehát a legfőbb szerv összehívása, mint a törvényes működés egyik garanciája költséges lehet, például nagy létszám esetén terembérlet, döntési anyagok előkészítésének költsége stb. • A döntést a szavazati arányok miatt lényegében csak konszenzussal lehet meghozni (egy fő egy szavazat) • A demokratikus működés biztosítása nem egyszer nehézkes, például megismételt közgyűlés elnökség határozatképtelensége stb. • A kezdeti lelkesedés után, ha érdektelenség következik be, nagyon megnehezül a működés