Lelkiismeret

KOVÁCS BRIGITTA EFI

Lelkiismeret

A legtöbbször a jószándékkal, önzetlenséggel azonosítjuk. Ennek megfelelően azonban, amikor lelkiismeretesen cselekszünk, sokszor külső minták, szabályok, szokásrendek vezérelnek bennünket. Ez jelentené a lelki- ismeretet, a lélek ismeretét? Önmagunk ismeretét? „Nem hagyja a lelkiismerete.” Ha ismerem a lelkem, nem teszek olyat, ami ellentmond a lelkem hangjának. Ez a belső hang vezérel, tehát tudom, hogy jó az irány. „Lelkiismeretesen végzi a munkáját.” A belső hangom által vezérelve végzem a munkám. Olyat, és úgy, amit könnyű szívvel teszek. „Lelkiismeretlenül elbánt áldozatával.” Ha nem ismerem a lelkem, akkor könnyen megteszek bármit, akár olyat is, ami ellentmond a belső hangomnak, hiszen ha nem ismerem, nem hallom, s nem tudok annak megfelelően cselekedni. Csak akkor vagyok képes meghallani ezt a hangot, ha ismerem önmagam, a lelkem. „Tiszta a lelkiismerete.” Tiszta az út a lelkemig, nem akadályozza semmi, hogy lássam, halljam, ismerjem, s

figyeljek a jelzéseire. Nem zavarják külső elvárások, nem homályosítják megszokások. „A lelkiismeret ezer tanú.” Ha ismerem a lelkem, akkor mindig kéznél van egy tükör, melyben valódi önmagamat látom, s benne cselekedeteimet. Ez többet ér ezer tanúnál.

*Az idézőjelbe tett részek régi magyar szólások, közmondások, illetve a lelkiismeret szóval szókapcsolatban gyakran használt kifejezések.