4 minute read
Megalakult az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központja
Nagy előrelépés történt. Az Állatorvostudományi Egyetem (ÁTE) új szervezeti egységeként január elsején kezdte meg működését az Állatvédelmi Központ, amelynek feladata az edukáció mellett, hogy tudományos hátteret biztosítson az állatvédelem területén dolgozó valamennyi szereplőnek - hangzott el az intézményt bemutató keddi budapesti sajtótájékoztatón.
Az új jogi, elemző és módszertani központ az állatvédelemmel foglalkozó valamennyi tudományágat összefogja. Feladata, hogy a tudomány oldaláról támogassa a hazai állatvédelem fejlődését, hozzájáruljon a társadalmi szemléletformáláshoz, a felelős állattartás fontosságának tudatosításához - emelte ki az online is közvetített eseményen Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora. Mint hangsúlyozta, az állatvédelem egy komplex, tudományágakon átívelő terület, ennek megfelelően az új központban az állatvédelem multidiszciplináris kutatását és oktatását végzik, többek között állatorvosok és jogászok bevonásával. Hozzátette, hogy az ÁTE a hazai állatvédelmi kutatások és szakemberképzés legfontosabb helyszíne, ahol már 2017 óta kötelező tárgy az állatvédelem az elsőéves hallgatóknak. A negyedéves állatorvos hallgatók 2021-től új kötelező tárgyként összehasonlító állatvédelmet is hallgatnak magyarul és angolul az új központ keretei között. A már végzett állatorvosok számára pedig hamarosan megteremtik az állatvédelmi szakállatorvos képzés feltételeit.
Sótonyi Péter kitért arra is, hogy az állatvédelemben sokszor kizárólag a társállatokra koncentrálnak, pedig a gazdasági haszonállatok védelme ugyanolyan fontos feladat.
Ovádi Péter, a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos beszédében a felelős állattartás fontosságára hívta fel a figyelmet. Mérföldkőnek nevezte az állatvédelem tekintetében a központot, amelynek célja, hogy tudományos és szakmai alapon támogassa az állatok védelmében tett intézkedéseket. Mint mondta, fel kell lépni az állatok érdekében, szót kell emelni a felelős állattartás mellett, és minden eszközzel küzdeni kell az illegális szaporítók, a gondatlan állattartók és az állatkínzók ellen.
A miniszteri biztos egyben hangsúlyozta az állatvédelem területén dolgozó szakmai és civil szervezetek együttműködésének erejében rejlő lehetőséget, és köszönetet mondott munkájukért. Vetter Szilvia, az ÁTE Állatvédelmi Központ vezetője a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a központ nem csupán az állatorvosképzésben biztosítja a korszerű állatvédelmi ismeretek átadását, hanem a nem állatorvos szakembereknek, civileknek is szervez képzéseket, szakmai napokat. Vállalkoznak továbbá arra is, hogy a legújabb állatvédelmi kutatási eredményeket közérthető módon megosszák a nagyközönséggel is. Az új szervezeti egység fontos feladata egyes állatvédelmi ütközőpontok, vitatott témák azonosítása, majd ezek tanulmányozása, kutatása és oktatása. Ilyen téma például az állatvédelem jogszabály- és intézményrendszerének megfelelősége, hatékonysága, a végrehajtás körüli polémiák, a gazdasági haszonállatok állatjólléti helyzete, valamint a menhelyekkel, kóbor állatokkal, ivartalanítással, szaporítótelepekkel, az állatkínzás jogi, pszichológiai és kriminológiai vonatkozásaival, a természetvédelem és az állatvédelem kapcsolódási pontjaival, az állatkínzás és az emberek elleni erőszak összefüggéseivel, a cirkuszi állatokkal és a vadászat állatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatos kérdések - emelte ki Vetter Szilvia. Hozzátette: a központ képzéseket, konferenciákat, szakmai napokat tervez - többek között - hatósági állatorvosok, civil szervezetek, közigazgatásban dolgozó szakemberek részére. Emellett lehetőséget biztosítanak arra is, hogy az állatvédelem különböző szereplői megvitathassák a területet érintő kérdéseket, vitatott témákat. A központ tervei között említette egy állatvédelmi kódex megalkotását is a terület meghatározó szereplőivel összefogva. A dokumentum aláírását nyár elejére tervezik. Hangsúlyozta, hogy az ÁTE Állatvédelmi Központ hosszú távú partnerségre törekszik az állatvédelem minden szereplőjével, be-
leértve azokat a szakmai, állami vagy civil szférában tevékenykedő szervezeteket és személyeket is, akik mindennapos tevékenységük során állatokkal foglalkoznak.
A Nagykőrösi Konzervgyár egykori paradicsom-vonalának helyén, a József Attila út 22. szám alatti telepen 2011-ben kezdte meg működését a Nagykőrösi Konzerv Kft.
A cég kíméletes hőkezeléssel tartósított, vitaminban gazdag, egészséges kézműves termékeket állít elő.
A zöldségkrémek, melyek kenyérfeltétként, vagy tészták önteteként használhatók minden segédanyag nélkül készülnek. A konzisztencia, szín, íz kialakítására más zöldségeket, gyümölcsöket alkalmaznak, ezzel váltva ki a mesterséges adalékanyagokat. Mivel a termékek zöldségtartalma 90% feletti így rostban gazdagok és alacsony kalóriatartalmúak: vargányás gombakrém, petrezselymes zellerkrém, padlizsánkrém, batátakrémek, medvehagymás cukkini krém, cékla krém. A termékekben felhasznált zöldségek hozzájárulnak ahhoz, hogy a fiatalok ne idegenkedjenek a zöldségektől, és közelítsenek az egészséges táplálkozás felé. A lakossági fogyasztók körében gyorsan népszerűek lettek a levek, mind hideg italként, mind forró italként fogyasztva (kajszibarack almával, sárgarépával, homoktövissel; őszibarack almával, sárgarépával, homoktövissel; feketeribiszke almával, céklával; kivi almával, spenóttal; meggy almával céklával; narancs almával, sárgarépával, homoktövissel).
A préselt zöldséglevek jótékony hatással lehetnek az emberi szervezet immunrend-
szerére. Az ezekhez adagolt homoktövisvelő magas vitamintartalmán kívül olyan kémhatást alakít ki, hogy alacsony hőkezeléssel is 1 évig eltartható a termék. A spenótból rostos levet készítenek, amelynél a kívánatos kémhatást gyümölcslé sűrítményekkel biztosítják. Üdítőitalként 100% természetes alapanyagokból készítenek zöldség-gyümölcsleveket. Az élvezhető ízt gyümölcslé sűrítmények adagolásával biztosítják.
Minden adalékanyagtól, hozzáadott cukortól mentesek a termékek. A szükséges szín és íz kialakítását különféle gyümölcs és zöldséglevek keverésével biztosítják: préselt céklalé almával, préselt sárgarépalé naranccsal, rostos paraj almával, kivivel, eper rebarbarával, sütőtök almával, paradicsomlé almával, uborka, almával, spenóttal.
Hasonló elgondolás alapján készítik a dzsemeket gyümölcsdarabokkal. Az előállítás során a cukrot vagy mesterséges édesítőszereket gyümölcslé sűrítményekkel oldják meg a kellemes, édes íz biztosítása céljából. A különleges szilvalekvár 100 %-ban csak szilvát tartalmaz, mely hagyományos agyagedényben is kapható.
