Felkészülés a kurzusra

f Új kurzus esetén: a kurzus megtervezése.

Oktatóként egy kurzus előkészítésekor rengeteg feladatunk van, ezek közé tartozik a tantárgy céljának, a kapcsolódó tanulási eredményeknek és kompetenciáknak a megfogalmazása, a tartalom kidolgozása, a tematika megtervezése, a tartalom heti bontásának kidolgozása, a módszerek kiválasztása, a hallgató feladatainak definiálása, az értékelés megtervezése.

f Működő kurzus esetén: update és finomhangolás. Az előző szemeszter tapasztalatai és visszajelzései alapján, valamint az aktuális szakterületi fejlemények mentén a tartalom, a módszerek és az értékelés átdolgozása. A kurzus-újratervezés jó alkalom arra, hogy áttekintsük az eredetileg kitűzött tanulási eredményeket, és végiggondoljuk, hogy valóban a legjobb eszközöket, módszereket választottuk-e ezek eléréséhez, és hogy a korábban alkalmazott értékelési módszerek alkalmasak-e ezen eredmények mérésére.

Kérdésként merülhet fel többek között a tartalom aktualizálásának szükségessége, a szakirodalom-lista frissítése.

f A kurzus előzetes kommunikációja, a hallgatók tájékoztatása. A hallgató élménye egy kurzussal kapcsolatban már akkor kezdődik, amikor először találkozik az adott kurzus kommunikációjával, például a tantárgyleírással. Az olvasottak alapján a hallgató kialakítja az első benyomásait az adott tárgyról, a várható feladatokról, továbbá azok nehézségi szintjéről.

Egy kurzus kidolgozására számos sikeres stratégia elképzelhető, nincs olyan általános gyakorlat, ami minden oktató számára egyformán járható. Ugyanakkor van egy rendkívül fontos szempont, amely minden tervezési gyakorlatba beépíthető, és nagy jelentőséggel bír a kurzus egészére, ez pedig a holisztikus tervezés. Azaz az oktató a tervezés során maximálisan tekintettel van arra, hogy a kurzussal kapcsolatban megfogalmazott tanulási eredmények, ezek kurzusvégi értékelése, valamint a félév során alkalmazott tanulásszervezési módszerek összhangban vannak-e egymással, ugyanazon integráns rendszer elemeit adják-e ki. Egy példán illusztrálva: ha a tanulási eredmények között szerepel, hogy a tantárgy hozzájárul a hallgatók kritikus gondolkodásának fejlesztéséhez, akkor fontos, hogy az értékelés szempontjai között is megjelenjen a kritikus gondolkodás dimenziója, a feladatok és módszerek leírásában pedig szerepeljenek olyanok, amelyekben teret kap a kritikus gondolkodás fejlesztése (például: vita, érvelő esszé).

A kurzus tematikájának véglegesítéséhez az önellenőrzés egyik hasznos eszköze lehet a myBRAND Team által összeállított értékelési szempontok listája, amely megtalálható a kiadvány 1. számú mellékletében. teszt megírása) is lehetőséget lát a tanulásra. Ebből következik, hogy az edukatív értékelésnek fontos előfeltétele a tudatos tervezés az oktató részéről. Vagyis az oktató figyelme a kurzus kereteinek és tartalmának kialakításakor nemcsak arra terjed ki, hogy mik lesznek a tanulási célok, mi lesz a kurzus tartalma, milyen tevékenységeken keresztül történik a tudás megosztása és a hallgatók kompetenciáinak fejlesztése, hanem arra is, hogy mikor és milyen módon kapnak a hallgatók visszajelzést az elért tanulási eredményekről, és milyen kritériumok mentén történik majd a hallgatói teljesítmény értékelése.

Oktatóként fontos tudatosnak lennünk abban, hogy egy kurzusnak nemcsak tudásmegosztó vagy készségfejlesztő dimenziói vannak – egy tanulási élmény ennél sokkal összetettebb. L. Dee Fink szignifikáns tanulás modellje ezt az összetettséget mutatja meg1, és így segítségünkre lehet a tervezésben. Amellett, hogy az adott kurzus lehetőséget ad a hallgatóknak arra, hogy elmélyüljenek a szakterület bizonyos kérdéseiben, és a gyakorlatban is alkalmazni tudják a megszerzett tudást, vajon lehetőséget kínál-e arra, hogy a hallgató önismeretre tegyen szert, érzékenyebbé váljon a társadalmi problémák iránt, esetleg hosszú távon sikeresebb legyen a tanulásban?

Akkor mondhatjuk egy kurzus értékeléséről, hogy az edukatív szemléletű, ha az adott kurzus a tanulási folyamat szerves részeként tekint az értékelésre, és nem utólagos számonkérést jelent a hallgató tudásáról, a kurzus lezárultát követően. Az edukatív értékelés egyrészt folyamatos visszajelzést takar a tanulási folyamatról, másrészt az értékelési helyzetben (legyen az gyakorlati vizsga, portfólió összeállítása vagy

1 Fink, L. Dee: Creating Significant Learning Experiences: An Integrated Approach to Designing College Courses, 30. oldal.

ALAPOZÓ TUDÁS önállóság és felelősség a tanulási folyamatban információ,elméletekmegértéseértékek,érzések, érdeklődés

EMBERI DIMENZIÓ tanulás magamrólés másokról elméletek, emberek, helyzetek ALKALMAZÁSkészségek,kreativitás, praktikus gondolkodás

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat Lorem ipsumdolor sit ametconsecteturadipiscing elit seddo eiusmod tempor incididunt ut labore

Egy kurzusra tekinthetünk úgy, mint egy ígéretre, amelyet az oktató tesz a hallgatónak. Az ígéret azt mondja ki, hogy ha a hallgató aktívan részt vesz az oktató által facilitált tanulási folyamatban, akkor eléri azokat a tanulási eredményeket, amelyeket az oktató a tantárgyi leírásban megfogalmazott. Azaz a hallgató a kurzus eleji ’A’ állapotból a tanulási eredmények által definiált ’B’ állapotba jut. Amikor az oktató egy kurzus megtervezésén dolgozik, az első és legfontosabb kérdés: Mit szeretnék, a hallgatók mit tanuljanak meg a kurzusom által? A második leglényegesebb: Mire emlékezzenek még évekkel azután is, hogy a kurzusomra jártak? Az első kérdés tehát a kurzus tanulási eredményeire vonatkozik, a második pedig ezek értékelésére: Hogyan tudok meggyőződni arról, hogy a hallgatók valóban elérték a kitűzött célokat? Milyen helyzetbe kell hoznom őket, hogy képet kapjak az elért tanulási eredményekről? Csak harmadik lépésben kerül sor a kurzus által lefedett tananyag és feladatok kidolgozására, és a holisztikus tervezést alapul véve ezeknek összhangban kell lenniük az értékelés dimenziójával: Milyen tevékenységekben kell részt venniük a hallgatóknak a kurzus során, hogy az értékelési helyzetekben jól tudjanak teljesíteni?

A tanulási eredmények definiálásakor több kapaszkodó is az oktatók rendelkezésére áll: 1. A METU hallgatói számára kidolgozott kompetenciaháló, amely specializációtól függetlenül magában foglalja azokat az alapkompetenciákat, amelyek fejlesztésére az egyetem lehetőséget ad.2

2. Bloom felülvizsgált taxonómiája3, mely az ismeretek feldolgozásának különböző szintjeit foglalja magában. Bloom modellje arra hívja fel a figyelmet, hogy a tanultak puszta felidézése, az emlékezés csupán elemi szintje az információ feldolgozásának, és a felsőoktatási tanulmányok terén elvárt, hogy a hallgató magasabb szintű kognitív műveletek végrehajtására is képes legyen: tudja az elméletet a gyakorlatra alkalmazni, képes legyen koncepciókat egymással összevetni, megadott kritériumok mentén értékelni, saját megközelítéseket megfogalmazni, új tudást létrehozni.

3. Alkalmazhatjuk az EMMI által közreadott 18/2016. (VIII. 5.) rendeletben felsorolt felsőoktatási szakképzések, alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeinek listáját.4

4. Dr. Declan Kennedy által megfogalmazott javaslatok a tanulási eredmények konkrét meghatározásához.5 hogy utóbbiak is fontosak, ezt minden oktató tudja, aki próbált már interaktív csoportmunkát megvalósítani egy 120 fős, rögzített bútorok által zsúfolt nagyelőadóban...). Hiába dolgozunk ki minőségi tartalmakat, hiába vonultatjuk fel innovatív módszertanok teljes arzenálját, ha nem sikerül kialakítanunk egy olyan légkört, amely lehetőség szerint mentes a tanulást akadályozó pszichológiai, szociális gátaktól.

A kurzusok előkészítése kapcsán fontos szót ejtenünk azokról a szempontokról, amelyek túlmutatnak a tananyagon, az alkalmazott módszereken, és inkább arról a kontextusról szólnak, amelyben a tanulási folyamat megtörténik. Hatékony tanulás csak az azt támogató környezetben tud megvalósulni – és környezet alatt nem csupán a fizikai feltételeket értjük6 (bár kétségtelen,

2Lásd 2. sz. melléklet 3 Bővebben lásd: http://okt.ektf.hu/data/forgos/file/tananyag/nadasi/621_a_pedaggiai_taxonmik_bloom_s_kveti.html, letöltés dátuma: 2020. március 14. 4 https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1600018.EMM&txtreferer=00000001.TXT, letöltés dátuma: 2020. március 14. 5 Lásd 3. sz. melléklet. 6 Az Egyetem kiemelt figyelmet fordít a megfelelő fizikai környezet kialakítására. Ennek jegyében folyamatosan létrehoz úgynevezett myBRAND-termeket, amelyekben a teremelrendezés mellett mágneses falfestés, bútorzat segíti, hogy kényelmesen lehessen dolgozni különböző munkaformákban a diákokkal, támogatva a digitális eszközhasználatot.

Ez nem könnyű feladat, és nem csupán az oktatók felelőssége. De törekedhetünk arra, hogy kurzusainkon tanulásfókuszú, támogató környezetet alakítsunk ki. Ehhez kiindulópontként hasznos az alábbi, Piaget 10 alapelvét7 felsoroló lista, amely akkor is segítségünkre lehet, ha úgy érezzük, hogy egy kurzus nem működik, és elsőre nem világos számunkra, hogy a tanulást támogató környezet mely feltételei hiányozhatnak:

1. A tanulás tehetsége velünk született.

2. Szignifikáns tanulás csak akkor valósul meg, ha a hallgató a saját céljai szempontjából relevánsnak látja a témát.

3. Az a tudás, amely megváltoztatja a saját magunkról kialakított képet, az emberek számára ijesztő, és ellenállást válthat ki.

4. Azokat az ismereteket, amelyek az egyén énképére, világnézetére nézve fenyegetők, könnyebb elfogadni, ha a külső fenyegetések minimálisak. 5. Amikor az egyén nem érzi magát fenyegetve, akkor a tanulási élményre árnyaltabb módon tud tekinteni, és így megvalósulhat a tanulás.

6. A legtöbb szignifikáns tudás tapasztalat útján szerezhető meg.

7. A tanulást előremozdítja, ha a hallgatónak is van felelőssége a tanulási folyamatban.

8. A hallgató által kezdeményezett tanulás, amely a személyiség egészét (az érzéseket és az intellektust egyaránt) magában foglalja, a leginkább mélyreható és tartós hatású.

9. Elősegíti az önállóságot, kreativitást és önbizalmat, ha a kriticizmus és negatív önértékelés minimalizálható, és az egyén mások általi megítélésének jelentősége másodlagos.

10. A modern világban a társadalmilag leghasznosabb tudás a tanulás tanulása: a nyitottság az új tapasztalatokra, és a változásra való képesség beépítése az önmagunkról kialakított képbe.

7 Jaques, David: Learning in Groups. A Handbook for Face-to-Face and Online Environments, 57. o.

Az alábbi lista abban segít, hogy a fejezetben tárgyalt szempontok alapján értékelni tudd saját kurzusaid.

⃣ A kurzus tantárgyi leírásából egyértelműen kiderül, hogy mely tanulási eredményeket érheti el a hallgató a kurzus teljesítésével.

⃣ A tantárgyi leírás a hallgató számára érthető és érdeklődésfelkeltő módon mutatja be a kurzust (például a megfogalmazás nem túl szakmai, a stílus közvetlen, és a tartalomból világosan kiderül, hogy miért lesz hasznos ez a kurzus a hallgató szakmai fejlődése szempontjából).

⃣ A kurzus által defi niált tanulási eredmények összhangban vannak az értékelés módszereivel: minden tanulási eredménynek megfeleltethető valamilyen értékelési technika, amellyel az oktató és a hallgató mérni tudja, hogy az adott tanulási célt sikerült-e elérni.

⃣ Az értékelés technikái és a kurzus módszertana összhangban vannak egymással: a kurzus ideje alatt a hallgatók lehetőséget kapnak arra, hogy gyakorolják azokat a helyzeteket és feladatokat, amelyekkel az értékelés során találkozni fognak.

⃣ A kurzus a tárgyhoz kapcsolódó ismeretek magasabb szintű elmélyítését teszi lehetővé a hallgatók számára (olyan tanulási eredmények is szerepelnek a tantárgyi leírásban, amelyek a Bloom-taxonómia 3-6. szintjén foglalnak helyet).

⃣ A kurzus értékelési módszerei edukatív szemléletet tükröznek, vagyis egyszerű számonkérés helyett újabb tanulási lehetőséget kínálnak a hallgatók számára.

⃣ A kurzuson a szaktárgyi ismeretek megszerzése mellett szerepet kapnak a tanulás egyéb fontos dimenziói is (például: önismeret, kapcsolódás másokhoz, szakmai értékrend átadása, tanulás tanulása).

⃣ Piaget alapelveit áttekintve megállapítható, hogy a kurzuson a tanulást támogató környezet előfeltételei közül több is megvalósul.