| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |
KÜZDELMES ÉVEK A BORÁSZATBAN
HEGYKÖZSÉGEK Nagyszabású, bel- és külpiaci marketingkampánnyal készül növelni a magyar bor népszerűségét és fogyasztási volumenét a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, ellensúlyozandó a több mint két esztendeje tartó krízishelyzetet.
Sok más gazdasági szektor mellett a szőlő-bor ágazatot is sújtotta az elmúlt két év válságos időszaka: először a koronavírus-járvány rendezte át teljesen a piacot, az értékesítési csatornákat és az exportstruktúrákat, jelenleg pedig az ukrajnai háború következtében elszabadult energiaárak okoznak nehézségeket. E helyzet kezelése mindenképpen ágazati szintű megoldásokat kíván a szektor öszszes szereplőjét tömörítő, 35 ezer tagot számláló szakmaközi szervezet, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) szerint.
A pandémia és a háború a 2016-ban elfogadott és 2030-ig szóló Szőlő-bor ágazati stratégia időtartamának első felében érte a szektort, amely az előző évtized közepén a minőség fejlesztése mellett a tudatos gazdálkodásnak, az öngondoskodásnak, valamint a magyar bor bel- és külföldi elismertségének a növelését tűzte célul – idézte fel Brazsil Dávid, a HNT főtitkára egy minap rendezett szakmai háttérbeszélgetésen. Persze hat esztendővel ezelőtt nem gondolták, hogy a világban zajló történések jelentősen beleszólnak a tervek megvalósításába, pontosabban még fajsúlyosabbá tesznek bizonyos törekvéseket, így például a marketing erősítését. A hegyközségi tanács ugyanakkor a járvány ideje alatt sem tétlenkedett: felülvizsgálták például a birtokkatasztert, s ennek folyamán mintegy háromezer hektár elhanyagolt vagy már kivágott ültetvényt töröltek a nyilvántartásból. Részt vettek továbbá a szőlő-bor ágazati szabályozás kidolgozásában, melynek eredményeképpen – az átláthatóság és a bü-
A TOKAJI POLGÁRMESTER A TOKAJ-HEGYALJAI SZÜRETI NAPOKON. MINDENHOL NÉPSZERŰSÍTENEK
rokráciacsökkentés jegyében – mára kilenc helyett három jogszabály rögzíti a szakágra vonatkozó hazai előírásokat. A jogi aggályok viszont nem tűntek el véglegesen, bár nem a magyar regula
okoz fejfájást a szakmaközi szervezetnek, hanem az uniós, azon belül is a jelölési szabályok tervezett átalakítása. A probléma abban áll – magyarázta a főtitkár –, hogy az Európai Bizottság pusz-
FOTÓK: BALÁZS ATTILA, KOMKA PÉTER, MTI
STRATÉGIA 2030-IG
22 | FIGYELŐ 2022/24
F_22-23_boraszok.indd 22
2022. 06. 13. 17:23
