Figyelő 2022-20 by Mworks

Ü Z L E T I

H E T I L A P

ÚJ TÁRCÁKKAL ÉS MINISZTEREKKEL KEZD AZ ÖTÖDIK ORBÁN-KABINET

Gazdasági fókusz a kormányban

NYOLC SZÁZALÉK FELETTI GDP-BŐVÜLÉS

MARADTUNK AZ ÉLBOLYBAN

BEVÁSÁROLTAK A KISBEFEKTETŐK

KIHASZNÁLTÁK AZ ESÉST MESZESI ZSOLT, AVE ÁSVÁNYVÍZ KFT.

BERUHÁZÁS UTÁN PROFILBŐVÍTÉS

UKRÁN GABONAEXPORT

HÁBORÚS ÜZEMMÓDBAN

ÁTALAKULÓ JÁRMŰPIAC

NÉPAUTÓK ALKONYA

ÁRA: 790 FT

20. SZÁM | 2022. MÁJUS 19–25.

F_BI-Kormany.indd 1

2022. 05. 17. 15:29

HIRDESS!

KERESS!

TALÁLJ

OTTHONRA!

F_BII-ib.indd II

2022. 05. 17. 14:49

| TARTALOM |

4 A HÉT HÍREI 6 NAGYTOTÁL 9 INFOGRAFIKA

PUBLICISZTIKA

8 MARSI NORBERT Tovább pörög a hazai környezetkímélő autók piaca

CÍMLAPON

GDP-növekedés: nekünk nyolc

Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2022 első negyedévében a nyers adatok szerint 8,2, a kiigazított számok alapján 8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva – jelentette a KSH.

Milliárdos árbevételnövekedést terveznek

Az AVE Ásványvíz Kft. egy mintegy hárommilliárd forint értékű kapacitásbővítő beruházásnak köszönhetően nem csak a kibocsátását növelte az elmúlt évben, új irányt is nyitott. A fejlesztésnek köszönhetően ugyanis belép a szénsavas üdítők piacára, a későbbiekben pedig funkcionális italok gyártását tervezi.

Bevásárlási láz

Az állampapírjaikat inkább adták, a részvényeket és a befektetési jegyeket viszont nagyon vették az első negyedévben a háztartások. A márciusig tartó egy esztendő alatt közel tizedével hízott a lakossági értékpapír-portfólió.

Népautók alkonya

A nagy gyártók sorra vezetik ki a piacról robbanómotoros városi kisautóikat. Azok elektromos társai viszont az alapanyagárak emelkedése miatt egyre drágábbak. Az alsó középosztály így gépkocsi nélkül marad.

Háborús üzemmódban az ukrán gabonaipar

Tavaly rekordmennyiségű, 107 millió tonnás gabona- és olajnövénytermést takarítottak be az ukrán gazdák és vállalatok. Ezen belül a búzatermés megközelítette a 33, a kukoricavolumen pedig a 40 millió tonnát. Árpából 9,65 millió, napraforgóból pedig 16,4 millió tonna termett. A világpiaci folyamatok is jól alakultak ukrán szempontból – egészen az orosz invázió kezdetéig. Címlap: Vémi Zoltán; MTI; Földházi Árpád, Mandiner; KSB

10 STRATÉGIA Gazdaságközpontú kormányzat alakul

12 BÜDZSÉKARBANTARTÁS A legnagyobb gond az infláció

GAZDASÁG ÉS POLITIKA

16 FRAGMENTÁLTSÁG Válságban az ellenzék 18 ÉRDEMI BŐVÜLÉS GDP-növekedés: nekünk nyolc

48 BEFEKTETÉSI ALAPOK Divatba jött a kiszervezés

GEOPOLITIKA

50 OROSZ–UKRÁN HÁBORÚ Küszöbön a NATO bővítése

52 FRANCIA POLITIKA Diplomáciai

offenzívával javítaná belföldi esélyeit Marcon 54 NAGY-BRITANNIA Észak-Írország igyekszik elkerülni a „bajokat” 56 JÁRMŰIPAR Népautók alkonya

RÉGIÓ

58 MULASZTÁS KÓDOLVA Román kollektív tragédia

60 PUSKÁS BÁLINT ZOLTÁN Kárpát-medencei magyar alkotmánybírák Háromszéken

19 KIIGAZÍTÁST SÜRGET BRÜSSZEL Borúlátó az 63 KORMÁNYALAKÍTÁS Baloldali hármas 20 23 24 26

Európai Bizottság VÉTÓELLENESSÉG Dübörgő uniós föderalizmus AUTÓPÁLYA-ÉPÍTÉSEK Úthálózat koncesszióban ORSZÁGGYŰLÉS Választási térképészet VÍZGAZDÁLKODÁS Új távlatok az öntözésfejlesztésben

CÉGVILÁG

28 AVE Milliárdos árbevétel-növekedést terveznek

31 AGRÁRIUM Vetni, állatokat etetni háború idején is kell

34 E-MOBILITÁS A beszállítói lánc régiós éllovasa lehet Magyarország 36 VÍZTISZTÍTÁS Új elemzőrendszer 38 WET WIPE Hatalmas biznisz lett a törlőkendő

SZEMÉLYI HÍREK

41 VÁLTOZÁSOK A CÉGVILÁGBAN

PÉNZ BESZÉL

42 BANKSZEKTOR A bankrendszer megőrizte a stabilitását

45 VÁLLALATI HITELEK Eltolódott hangsúlyok

TŐZSDE

46 ÉRTÉKPAPÍROK Befektetési láz

fogat Szlovéniában

64 POZSONYI FESZÜLTSÉGEK Vitatkoznak a mentőövről

66 ALTERNATÍV ÚTVONALAK Háborús

üzemmódban az ukrán gabonaipar

67 TARTÓS TREND Lakásvásárlási láz Szerbiában

68 RÉGIÓS HÍREK

SKYNET

70 EGY HÁBORÚ MELLÉKHATÁSAI Nem lesz semmi az orosz csipgyártásból?

CAPPUCCINO

72 RÁCZ ANIKÓ

TÁRSADALOM

74 JÖVŐKÉP Az egészségügy meghatározó trendjei

76 VISSZARENDEZŐDÉS Újjáéled a német turizmus

78 MUCSI ZALÁN Egy álmom valósult meg

SPORT

80 NB I. Zöldre van a magyar futball festve

AJÁNLÓ

82 TÚRA, SÖR, BOR

LXV. évfolyam Főszerkesztő: Deák Bálint Főszerkesztő-helyettesek: Barát Mihály, Szajlai Csaba Főmunkatársak: Helmeczi Zoltán, Tóth Balázs Olvasó szerkesztő: Friedrich Csaba Rovatvezetők: Dózsa György, Halaska Gábor, Hőnyi Gyula, Lengyel Gabriella, Moszkovits János, Pindroch Tamás, Szigeti Hajni Képszerkesztő: Somogyi Nóra Online képszerkesztő: Wanger Alexandra Vezető tervezőszerkesztő: Babay Zsolt Tervezőszerkesztők: Hajnal Anna, Leszt Kata, Soproni Béla Korrektor: Baross Gábor Szerkesztőségi titkár: Szebényi Katalin, telefon: (1) 489-11-28 E-mail: szerkesztoseg@figyelo.hu Internet: www.figyelo.hu Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt., 1082 Budapest, Üllői út 48. | Felelős kiadó: Kálmán Erika elnök-vezérigazgató | Terjesztés: ugyfelszolgalat@mediaworks.hu; telefon 06-46/998-800 | Nyomtatás: Mediaworks Hungary Zrt., Nyomda | Címe: 6729 Szeged, Szabadkai út 20. | Felelős vezető: Szabady Balázs nyomda üzletág igazgató | HU ISSN 0015-086X | Árusításos úton terjeszti a Lapker Zrt. Előfi ze tés ben ter jes z ti a Magyar Posta és a MédiaLOG–DMHM Zrt. Előfi zethető: a lapcentrum.hu oldalon és az ugyfelszolgalat@mediaworks.hu e-mail-címen, illetve a 06-46/998-800 telefonszámon. Kézbesítéssel kapcsolatos reklamációk fogadása: telefon: 06-46/998-800, e-mail: hirlapelofi zetes@posta.hu. A Figyelő kiadványban megjelent minden szerzői mű (cikk, fotó, táblázat, grafika) a nyilvánosság számára a sajtóban csak a kiadó előzetes írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével tehető hozzáférhetővé, illetve többszörözhető. Ez a nyilatkozat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 36. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti tiltó nyilatkozatnak minősül.

2022/20 FIGYELŐ | 3

F_03_tartalom.indd 3

2022. 05. 17. 17:13

| A HÉT HÍREI |

ÚJBÓL „SIMÁN” UTAZHATUNK AUSZTRIÁBA

Ausztria feloldotta a koronavírus-járvány miatt bevezetett valamennyi beutazási szabályt, így ismét feltétel nélkül lehet meglátogatni a világ bármely országából. A feloldást a jelenlegi járványügyi helyzet indokolta – számolt be az osztrák Kleine Zeitung. Ugyanakkor a mutációkra vonatkozó korábbi regulák hivatalosan továbbra is érvényben maradnak, de jelenleg egyetlen ország sem szerepel az úgynevezett vírusvariáns-területek listáján. Amennyiben egy új változat jelenik meg, az gyorsan a tesztelési, regisztrációs és karanténkötelezettségek újbóli életbeléptetéséhez vezethet az adott államok esetében.

PESSZIMISTÁBBAK LETTEK A MAGYAR CÉGEK

A vállalkozások üzleti bizalma áprilisban csökkent a tavaly októberi szinthez képest: a konjunktúramutató +31 ponton állt az év negyedik hónapjában, szemben a korábbi felmérés +38 pontjával – közölte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által alapított Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI). A közleményben felidézték, hogy a felmérés 1998-as kezdete óta a legalacsonyabb értéket 2020 áprilisában mérték, amikor –25 pont volt a mutató. A bizonytalansági index értéke ez év negyedik hónapjában emelkedett tavaly októberhez képest. Jelenleg 53 ponton áll, ami arra utal, hogy a magyar vállalkozások helyzetértékelése továbbra is polarizált – jegyezték meg. A legkedvezőbb üzleti klímára a nagyvállalatok, a feldolgozóipari cégek, az exportáló társaságok és a külföldi (rész) tulajdonban lévő vállalatok számítanak – írta a GVI. A konjunktúramutató négy komponensből áll, amelyek a következő hat hónapra vetítik elő a cégek várakozásait. Ezek: a várható üzleti helyzet, a megrendelések előre látható alakulása, a gépberuházások, valamint az építési invesztíciók volumenének alakulása.

A HÉT 10,5 SZÁMA 4 | FIGYELŐ 2022/20

F_04-05-Hirek.indd 4

százalékkal nőtt márciusban az építőipar árhatástól megtisztított termelési volumene az előző év azonos időszakához képest. A szektor gyors bővülési üteme a Takarékbank értékelése alapján annak ellenére kitartott a februári megugrás után, hogy az építőanyagok drágulása továbbra is lendületes volt. A pénzintézet közgazdászai szerint az ágazat legnagyobb problémája továbbra is az elszabaduló alapanyag-ellátási és áremelkedési gondokkal való szembenézés lesz – ezek láthatóan tovább tetéződnek, főként az energiaválság és az ukrán háború következményeiként, miközben a kereslet rövid és középtávon változatlanul erős az iparágban. Ugyanakkor a jelenlegi rekordnagy rendelésállomány kifutásával lassulás érkezhet a szektorba a jelenlegi árszintek következményeként.

2022. 05. 17. 17:36

| A HÉT HÍREI |

A HÉT IDÉZETE

„Vitorlázógépek, vitorlázó repülőgépek, csodálatos repülőgépek. Ez áll a legközelebb ahhoz, hogy madár legyél” – Neil Armstrong űrhajós.

ELADÓ A TOSHIBA

FOTÓK: MTI; PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK; FIGYELŐ-ARCHÍV

TOVÁBBFEJLESZTIK A CSEPELI KIKÖTŐT

A japán Toshiba Corp. a napokban közölte, hogy tíz potenciális befektető jelezte eddig az érdeklődését a vállalat megvétele iránt. Ugyanakkor mindegyikükkel titoktartási megállapodást íratott alá, és megkapták a Toshiba pénzügyi dokumentációját. A társaságot felvásárolni kívánó cégek május 31-ig jelentkezhetnek, majd megkezdődnek a tárgyalások a Nomura Securities befektetési bank bevonásával. Közben a Toshiba Corp. közzétette a március végével zárult pénzügyi évre vonatkozó adatait is. A vállalat adózott eredménye 70,8 százalékkal, 1,6 milliárd dollárra nőtt. Egy éve a Toshiba 20 milliárd dollár körüli vételi ajánlatot kapott a CVC Capital Partners európai befektetési alaptól, de a társaság igazgatósága azt végül elvetette.

Nyertest hirdetett a Mahart-Szabadkikötő Zrt. a Csepeli Szabadkikötő fejlesztésére kiírt pályázaton az uniós közbeszerzési portálon. A kivitelezőnek a kikötő infrastruktúra-hálózatának a komplex fejlesztése a feladata. A tervezési és kivitelezési folyamatokat a Swietelsky Vasúttechnika Kft. és a Swietelsky Magyarország Kft. végzi – írja a Magyar Építők. 2015-ben 3,5 milliárd forintból újult meg a létesítmény, 2018-ban pedig új logisztikai csarnokokat hozott létre az üzemeltető Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt. A kikötőben működik Magyarország legnagyobb konténerterminálja. A szolgáltatásokat biztosító Mahart Container Center 2020-ban 411 500 konténermozgatást végzett, valamint 2264 irányvonatot indított, fogadott.

ELHAGYJA OROSZORSZÁGOT A MCDONALD’S

A McDonald’s bejelentette, hogy eladja oroszországi érdekeltségeit, bő 30 évvel azután, hogy ott is éttermeket kezdett működtetni. A döntést a február 24-én indult ukrajnai orosz invázióval indokolták. Márciusban a cég már bezárta valamennyi oroszországi éttermét, most pedig azt közölte: végleg kilép az ottani piacról. A határozat nyomán a vállalatnak 1,2-1,4 milliárd dollár nem közvetlen költsége keletkezik. „A humanitárius krízis, amelyet az Ukrajnában kirobbant háború okozott, valamint a kiszámíthatatlan működési környezet nem teszi lehetővé a fenntartható oroszországi üzletvitel folytatását” – idézte a társaság közleményét a Reuters. Az első oroszországi McDonald’st 1990. január 31-én nyitották meg, Moszkvában, a Puskin téren. Az ikonikussá vált étterem a világ legnagyobbjának számított mostanáig a cég hálózatában, mintegy 900 férőhellyel. 2022/20 FIGYELŐ | 5

F_04-05-Hirek.indd 5

2022. 05. 17. 17:36

F_06-07_nagytotal.indd 6

2022. 05. 17. 16:58

A Magyar Honvédség 24. Bornemissza Gergely Felderítő Ezred ejtőernyős katonája gyakorlóugrást hajt végre a hajdúszoboszlói repülőtéren, május 11-én. A katonák az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis Mi–17 típusú helikopteréből hajtották végre az ugrásokat, 500–3000 méteres magasságból. A Magyar Honvédség egyetlen felderítő alakulatának ejtőernyősei ugrásaikkal az április végén gyakorlat közben balesetet szenvedett, ezen a napon elhunyt Gál Szabolcs főtörzsőrmesterre is emlékeztek.

F_06-07_nagytotal.indd 7

FOTÓ: CZEGLÉDI ZSOLT, MTI/EPA

NAGYTOTÁL

2022. 05. 17. 16:58

| PUBLICISZTIKA |

MARSI NORBERT KÖZGAZDÁSZ, A MAGYAR ELEKTROMOBILITÁSI ÉS TECHNOLÓGIAI EGYESÜLET ELNÖKE

Hazánkat sem kerülik el a világot, benne Európát érintő politikai, gazdasági és társadalmi változások. A folyamatosan szigorodó környezetvédelmi előírások, a klímapolitikai célok, a koronavírus-járvány közvetett és közvetlen hatásai, a kibontakozó energiaválságot katalizáló orosz–ukrán konfliktus. De vajon a kihívásokban, nehézségekben „gazdag” múlt és jelen milyen hatással lesz a jövő Magyarországa elektromos közlekedésére? Tavaly sem lassított a környezetkímélő gépjárművek terjedése. Világszinten megduplázódott az eladásuk, míg hazánkban az új autók közel 5 százalékkal zsugorodó teljes piacán az e-modellek értékesítése csaknem 42 százalékkal növekedett. A fejlődésnek köszönhetően immáron közel 50 ezer zöld rendszámos autó fut hazánk útjain, s már több mint a felük tisztán elektromos meghajtású. Az e-autók beszerzését támogató állami pályázati rendszer mellett már e-kerékpárok támogatott vásárlására is lehetőséget biztosított az állam. A Zöld Busz Program keretében e-buszok beszerzésére nyílt lehetőség a környezetkímélő helyi közösségi közlekedés biztosítására. Világszinten már 1,5 millió, míg nálunk immáron közel 2000 nyilvános töltő áll rendelkezésre. A felhasznált energia mennyisége csaknem 60 százalékkal nőtt 2021ben, annak ellenére, hogy már alig találhatunk ingyenes áramvételi pontot. A jövőben is várható a töltő-infrastruktúra fejlesztése, hiszen a „zöldátállást” elősegítő EU-s programokon keresztül jelentős támogatásban részesülhetnek a tagállamok. Az e-mobilitás terjedése szempontjából kevesebb a lassító tényező – az akkumulátorok gyártásához szükséges alapanyagok árának növekedése, a töltő-infrastruktúra lassabb ütemű bővülése –, mint a gyorsító faktor. Az egész autóipart érintő csiphiányon kezdenek túllendülni a gyártók, s a volumen felfutásával az előállítási költség, ezzel párhuzamosan pedig az e-gépkocsik és a hagyományos belső égésű motorral szerelt járművek ára közötti különbség is csökkenni kezdett. A jelenlegi üzemanyagár-sapka mellett hazánkban átlagosan hetedével kisebb „üzemanyagköltséggel” számolhatunk a villanyautók használatakor. A különböző e-jármű-vásárlást támogató programok (egyszeri dotáció, illeték- és regisztrációsadómentesség), a fenntartással összefüggő kiadások mérséklését elősegítő könnyítések (adókedvezmények, ingyenes parkolás és behajtás) hazánkban is tovább pörgetik e gépkocsik terjedését. Mindezeken túl számos más tényező is fűti ezt a folyamatot. A modellkínálat bővülésével, valamint a hatótáv növekedésével párhuzamosan jó néhány gyártó már csak elektromos autót kínál a jövőben. Magyarország esetében távoli jövő, de több nyugati országban már számolnunk kell különböző korlátozásokkal (kibocsátásmentes zónák, városrészek) vagy a belső égésű motorral szerelt gépjárművek értékesítésének a betiltásával is. A megújuló energia részarányának folyamatos bővülésével, kiváltképpen az otthoni napelemrendszerek telepítésének a támogatásával az e-autózás egyik méregfogát, vagyis az elektromos áram előállítási módjából adódó szennyezést is kihúzhatjuk. A világ legnagyobb gépkocsipiacain a klímavédelem, a kibocsátáscsökkentés (Európában 2050-ig a karbonsemlegesség elérése) keretében az e-mobilitás a jövőben is kiemelt szerepet kap. Örvendetes, hogy egyre több a beruházás az ehhez kapcsolódó gyártás területén, számos akkumulátor-összeszerelő (hazánkban a koreai SK Innovation vagy a Samsung SDI) és újrahasznosító üzem létesül. Az elektromos mikromobilitás (e-kerékpár, e-roller) itthon is egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Az energiaválsággal összefüggő folyamatok katalizátorként fel fogják gyorsítani az e-mobilitás terjedését, tovább pörgetve a villanyautók piacát hazánkban is.

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

TOVÁBB PÖRÖG A HAZAI KÖRNYEZETKÍMÉLŐ AUTÓK PIACA

8 | FIGYELŐ 2022/20

F_08_Szerintem.indd 8

2022. 05. 17. 16:59

| SZÁMLÁLÓ |

3&,>43 *7ö8*3 0*?)9* &? ;*9 & 1&0 8-.9*1*0 5.&(& 7JPTWIºXX_JLď Pº_JQ RNQQN¥WI KTWNSYS^N QFP¥XMNYJQW÷Q PºYºYYJP X_JW_÷IXY F_ NIJN JQX÷ SJL^JI[GJS F M¥_YFWY¥XTP & PNZLW· YJQOJX±YRS^GJS OJQJSY÷X X_JWJU OZYTYY F Y¥RTLFYTYY PTSXYWZPHN·PSFP Ɠ ±L^ PÀQºSºXJS F ?ºQI 4YYMTS -NYJQSJP & QFP¥XPºQHXºSºP ¥QQTR¥S^F Pº_GJS ¾O HX¾HXWF RNQQN¥WI KTWNSY KºQ JRJQPJIJYY F_ JQX÷ SJL^JI[ [LWJ ±L^ X¾Q^ZP NXRY XYFGNQFS ºY[JS X_¥_FQP KJQJYYN F YJQOJX QFPTXX¥LN UTWYK·QN·S GJQÀQ Forrás: MNB

&? / 8?*7?ö) 8*0 88?*,* & - ?9&79 840 1&0 8-.9*1*.3 1

242,5

203,4

171,6

125,1

Milliárd forint

233,1

348,3

&ITYY [ JQX÷ SJL^JIGJS

& 9 24,&9499 1&0 8-.9*1*0 &7 3>&

& 1&0 8-.9*1*0 1142 3>&

Százalék

Milliárd forint

11,2

10,0

2019

2018 18,2

15,1

2020

2021

3110

2972

2939

3054

2015

2016

2017

2018

3692

3383

40,7

2022

&ITYY [ JQX÷ SJL^JIGJS RJLPºYºYY ¾O X_JW_÷IXJPJS GJQÀQ

2019

2020

2020. ...

2022

2021. .

4,51

4,05

4,32

4,33 2020. .;

3,93

3,89

3,97

3,93

4,06

Százalék

2020. ..

2021

&ITYY [ R¥WHNZX¥GFS

& +47.391&0 8-.9*1*0 ;*8 91&,48 0&2&91 '&

2020. .

4074

4663

2021. ..

2021. ...

2021. .;

2022. .

&ITYY SJL^JI[ ZYTQX· M·SFUO¥GFS RJLPºYºYY X_JW_÷IXJPSQ

& 1&0488 ,. -.9*15479+ 1. 2*,48?1 8& Százalék

14,4 10,1 12,2

Lakáshitel

8,5

'FGF[¥W· MNYJQ

2021

14,3

49,0

11,7 2022

12,3

8_JRQ^N PºQHXºS 8_FGFI KJQMFX_S¥Q¥X¾ OJQ_¥QTLMNYJQ *L^G

50,4

17,1

&ITYY [ R¥WHNZX¥GFS

2022/20 FIGYELŐ | 9

F_09_Szamlalo.indd 9

2022. 05. 17. 16:59

| CÍMLAPON |

STRATÉGIA | Új kormányzati struktúra, két tárca nélküli miniszter, 11 minisztérium, közülük hét tárca valamilyen módon gazdaságpolitikával foglalkozik majd – így összegezhető az új kormány profilja. Egyértelmű, hogy a miniszterelnöknek milyen stratégiája van az elkövetkező négy évre: a válságkezelés és az ország biztonságának a garantálása áll az ötödik Orbán-kormány fókuszában.

FOTÓ: ILLYÉS TIBOR, MTI

GAZDASÁGKÖZPONTÚ KORMÁNYZAT ALAKUL

10 | FIGYELŐ 2022/20

F_10-14-Cimlapon.indd 10

2022. 05. 17. 17:00

| CÍMLAPON |

A százharminchárom „igen” szavazattal huszonhét „nem” ellenében – az Országgyűlés alakuló üléséhez hasonlóan foghíjas ellenzéki padsorok előtt – ötödször is miniszterelnökké választott Orbán Viktor hétfőn letette a parlamenti esküt. Az ezt követő országgyűlési beszédében nem hagyott kétséget afelől, hogy miként mindhárom új miniszterére, úgy a többi kormánytagra is komoly munka vár a most kezdődött ciklusban.

VÁLSÁGOK KORA

A miniszterelnök emlékeztetett: a 2010 és 2020 közötti időszak Magyarország számára a nagy előretörés évtizede volt, így Görögországot és Portugáliát sikerült fejlettségben megelőznünk. Mint folytatta, „sok mindent láttunk, de olyat nem, hogy a világgazdaság egymás után fenekestül felforduljon” – a 2020-ban kitört koronavírus-járvány és a mostani orosz–ukrán háború miatt ez is bekövetkezett. Elmondta: a pandémia okán 114 millió ember maradt állás nélkül, de a járvány enyhülésével éles verseny indult az országok között. Hazánk ebben a megmérettetésben a győztesek közé került, 1886 milliárd forintnyi beruházás indult meg tavaly Magyarországon. A kormányfő meglehetősen borús jövőképet festett a 2020as évtized tekintetében, amelyet a veszélyek, a bizonytalanság és a háborúk koraként jellemzett. A Coviddal kezdődött évtized az orosz–ukrán háborúval folytatódott, az arra válaszként adott európai szankciós politika pedig energiaválságot idézett elő. E krízis és az amerikai kamatemelések együtt elhozták a nagy infláció, majd elhozzák a recesszió időszakát, amikor a gazdasági teljesítmény csökkenése, stagnálása és csekély növekedésének az esztendei fogják váltogatni egymást Európában – vázolta komor előrejelzését a miniszterelnök. Szerinte ebben az évtizedben további fenyegető járványok újulhatnak ki, a gazdasági visszaesés nagyobb lehet, a gazdag országok irányában pedig tovább erősödhet a migráció, s mindeközben Ukrajnában egy elhúzódó és világméretű kiterjedéssel fenyegető háború zajlik. Az északkeleti szomszédunkban dúló fegyveres konfliktusról szólva ismét világossá tette: Magyarország az európai egység érdekében nem akadályozza meg az uniós szankciókat, mindaddig, amíg azok nem lépik át a magyar gazdaság önvédelmének vörös vonalát, vagyis nem veszélyeztetik hazánk energiabiztonságát. Orbán Viktor szavaiból arra is lehetett következtetni, hogy komoly feladatokat szán Szalay-Bobrovniczky Kristófnak, ugyanis a legsürgetőbbnek a honvédség megerősítését, valódi véderőt kifejteni képes hadsereggé alakítását nevezte. „Sárkány ellen sárkányfűre van szükség. A sárkányfüvet Magyar Honvédségnek hívják” – fogalmazott.

FELÉRTÉKELŐDŐ GAZDASÁGPOLITIKA

A miniszterelnök gazdasági helyzetelemzése szintén azt támasztotta alá: nem véletlenül foglalkoznak majd az új kormányában heten is gazdasági kérdésekkel. Mint mondta, a pandémia után kitört háborúval a világgazdaság újabb sokkot kapott, s ebben a helyzetben a magyar kabinet több korábbi stratégiai döntése is felértékelődik. Példaként említette a Budapest–Belgrád-vasútvonal korszerűsítését – mely jó eséllyel válthatja ki a lerombolt ukrajnai szállítási útvonalakat –, valamint a déli gázvezetéket, amely az északkeleti szomszédunkon áthaladó csőrendORBÁN VIKTOR MINISZTERELNÖK ESKÜTÉTEL UTÁN. NAGY KIHÍVÁSOK KORSZAKA JÖN

szert helyettesítheti. Ugyancsak kiemelte a saját forrásból előállított energia jövőbeli fontosságát, amellyel kapcsolatban jelezte: az új paksi blokkok és a napenergia-beruházások nemzetbiztonsági szempontból is kulcsfontosságúak lesznek. Emlékeztetett továbbá, hogy a háborúzó felek a világ legjelentősebb gabonaexportőrei, ezért fontos, hogy a magyar mezőgazdaság ma kétszer annyi élelmiszert tud előállítani, mint amennyire szükség van. Közölte: a gabonakivitel esetében fenntartják az állami elővásárlási jogot. Orbán Viktor a parlamenti képviselők előtt vállalta, hogy kormánya ezután is megvédi a teljes foglalkoztatottságot, a családtámogatásokat, a nyugdíjak értékállóságát, valamint a rezsicsökkentést, s azt is ígérte, hogy óvatos, de határozott árszabályozó intézkedéseket hoznak, és először megszelídítik, majd megfékezik az egész Európában vágtató inflációt.

ÚJ KORMÁNYSZERKEZET

A kormányzati struktúrát egyértelműen a világban zajló változások befolyásolták, a kihívásokra Magyarország hatékonyan kíván reagálni. A magyar berendezkedés a német közjogi rendszerre hasonlít, erős „kancelláriakormányzás” jellemzi az ország vezetését. Ez 1990 óta azt jelenti, hogy a demokratikusan megválasztott kormányzat miniszterelnök-központú, minden kormányzati lépésért a mindenkori kormányfő felel. Ezért ő is alakítja ki a számára legmegfelelőbb struktúrát. A szerkezet nem új, az előző ciklusban is így lehetett összefoglalni a működést: a működő állam, a szolgáltató állam és a fejlesztő állam hármassága határozza meg. Ezek centrumában a kormányzati központ, a miniszterelnök és a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda áll. A kormányfő munkáját a most létrejövő Nemzetbiztonsági Tanács és a Nemzeti Szuverenitás Tanácsa is segíti majd. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára elmondta: biztonságpolitikai okokból megerősítik a kormányfő közvetlen munkaszervezetét; éppen ezért a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a Miniszterelnöki Kabinetirodához fognak tartozni. Ezek felügyeletét a Belügyminisztériumból érkező Papp Károly látja majd el államtitkári rangban. Dömötör tájékoztatása szerint a kormányfő munkaszervezetének az erősítése a nemzetközi gyakorlatoknak is megfelel: a nemzetbiztonsági szolgálatok számos uniós országban tartoznak a miniszterelnökök és a kancelláriaminisztériumok szervezeti rendjébe. Magyarországon sem példátlan ez a megoldás. 2002 és 2006 között a polgári titkosszolgálatokat a Miniszterelnöki Hivatal felügyelte. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok közé a hírszerzési feladatokat ellátó Információs Hivatal (IH), az elhárítási funkciót betöltő Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) és az ezeket technikailag segítő Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) tartozik.

HÁRMASSÁG

Vegyük górcső alá az imént jelzett kormányzati működés hármasságát minisztériumokra lebontva. Az új Orbán-kormányban a „szolgáltató államot” továbbra is a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM), a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM), valamint a Belügyminisztérium (BM) testesíti meg. Fontos szakkérdés a paksi atomerőmű bővítésének a területe, államtitkárként a KKM-ben folytatja a munkát az eddig tárca nélküli miniszterként dolgozott Süli János. A KIM élén az egyik új miniszter, Csák János áll majd, 2022/20 FIGYELŐ | 11

F_10-14-Cimlapon.indd 11

2022. 05. 17. 17:00

| CÍMLAPON |

források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszterként tér vissza, Nagy Márton, a kormányfő korábbi gazdasági főtanácsadója pedig gazdaságfejlesztésért felelős tárca nélküli miniszterként segítheti az új kormány munkáját. Az előző ciklus Innovációs és Technológiai Minisztériuma (ITM) jelentősen átalakul, Palkovics László azonban marad a kabinet tagja: ő lesz a technológiai és ipari miniszter. Az új kormányzati ciklusban nincs változás az általános miniszterelnök-helyettes személyében. Továbbra is Semjén Zsolt látja el ezt a feladatot, aki emellett a nemzetpolitikáért, a nemzetiségpolitikáért, az egyházpolitikáért és az egyház-diplomáciáért felelős miniszterként is dolgozik majd.

ÚJONCOK

Már jeleztük, hogy a kipróbáltak és a nagy visszatérők mellett három újonc tagja is van az ötödik Orbán-kabinetnek. Persze ők is csak a kormányzati tisztséget illetően kezdők, hiszen a maguk szakterületén már mindannyian bizonyítottak, legyen szó akár a gazdaságtudományról, akár az üzleti életről, akár a diplomáciáról. Sőt, a londoni nagyköveti poszt kifejezetten jó ajánlólevélnek tűnik, hiszen két új tárcavezető is irányította a korábbi években az egyesült királyságbeli magyar külképviseletet.

A LEGNAGYOBB GOND AZ INFLÁCIÓ BÜDZSÉKARBANTARTÁS | A Figyelőnek nyilatkozó makroelemzők szerint a felálló új kormány számára a legégetőbb problémát az egyre növekvő és gyorsuló infláció kezelése jelenti, de a költségvetési folyamatok karbantartása és a folyó fizetési mérleg hiányának hosszabb távú lefaragása is a kiemelt feladatok közé tartozik majd.

Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője szerint a megalakuló új kormány előtt álló legjelentősebb probléma az infláció, a második jelenleg látható és megoldandó kiemelt gazdaságpolitikai feladat az uniós forrásokról való megegyezés és a folyósítások megindítása, amely a költségvetési folyamatok stabilizálásában is segíthet. A pénzromlás világszerte az elmúlt esztendő második felétől jelent meg, mivel a járvány alatt felhalmozódott megtakarításokat gyorsan akarta elkölteni a lakosság, de időközben az ellátási lánc problémái a kínálati oldalon jelentős súrlódásokat idéztek elő. Ehhez jött ez év elején az orosz–ukrán háború által okozott energia-, nyersanyagés élelmiszerár-robbanás, amely most kezd begyűrűzni az inflációs alapfolyamatokba. Bár az importált pénzromlás nagy részével nem tud mit kezdeni a lokális gazda-

ságpolitika, az árstopok fenntartása átmenetileg segít mérsékelni a globális inflációs alapfolyamatokat. Emellett az „elkötelezett” jegybanki kamatemelések is középtávon segíthetik a forint erősödését, ami szintén inflációcsökkentő hatású. Kérdés, mennyire tartható a büdzsé 2022-re tervezett 4,9 százalékos hiánycélja, melynek elérésére, tartására már történtek lépések a múlt év végén, egy 755 milliárd forintos beruházási csomag befagyasztásával. A rezsicsökkentés fenntartása a jelenlegi globális energiaárak mellett további 1000 milliárd forintos összeggel terhelheti meg az egyenleget, így ebben az esetben is újabb lépések szükségesek a stabilizáció érdekében. Suppan Gergely a harmadik nagy problémának nevezte, hogy romlott az egyik legfontosabb külső egyensúlyi mutató – a folyó fizetési mérleg jelentős hiányt mu-

tat. Az orosz–ukrán háború miatt az idén igen jelentős bizonytalanság övezi a folyó fizetési mérleg alakulását. Egyfelől a meredeken emelkedő energiaárak okán szignifikánsan romlik a cserearány, ami érdemben rontja a külső egyensúlyt. Másfelől az ingataggá váló külső kereslet, a vásárlóerő várható romlása a főbb exportpiacainkon, a beszállítói láncoknak a fegyveres konfliktus miatti megszakadása továbbra is akadályozhatja a folyamatos termelést. Így ebben az esztendőben biztosan tovább romlik a folyó fizetési mérleg egyenlege, de ennek nagyságrendjét érdemben befolyásolja a háború időtartama, kimenetele, a további szankciók vagy azok esetleges későbbi enyhítése, az energia- és nyersanyagárak kiszámíthatatlan alakulása. A makroelemző jelezte: a következő években azonban ismét javulhat a folyó fizetési mérleg egyenlege, részben az áruforgalom, részben pedig az idegenforgalom fokozatos helyreállásának köszönhetően, miközben az új exportkapacitások üzembe helyezése adhat lökést a kivitelnek. A tőkemérleg pedig az uniós források lehívásának köszönhetően megugorhat a következő években, így átmeneti emelkedés után folytatódhat a külső adósság leépülése. A szakember kiemelte: az idén 5,5-6, jövőre pedig 3,2 milliárd eurós hi-

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

ehhez a tárcához kerül a megszűnt Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) a kultúra, az ITM-től az innovációs terület, valamint a felsőoktatás, a kutatás és a tudomány. A volt humánminisztériumtól az egészségügyi, a közoktatási és a szociális terület Pintér Sándor belügyminiszter felügyelete alá kerül. A BM irányítása alá tartozik majd ezeken kívül a „klaszszikus portfólió”, a rendvédelem és a közigazgatás irányítása is. A „működő állam” fogalomkörébe a Gulyás Gergely vezetésével dolgozó Miniszterelnökség, az ugyancsak tovább szolgáló Varga Judit igazságügyi tárcája és a Szalay-Bobrovniczky Kristóf irányítása alá kerülő Honvédelmi Minisztérium tartozik. A „fejlesztő állam” táborába a gazdaságfejlesztéssel foglalkozó minisztert és csapatát, a Nagy István vezetésével tovább dolgozó Agrárminisztériumot, a területfejlesztést, az ugyancsak újrázó Varga Mihály Pénzügyminisztériumát, a Technológiai és Ipari Minisztériumot, továbbá a teljesen új Építési és Beruházási Minisztériumot sorolhatjuk. Ezek mindegyike „gazdasági tárca” lesz az új kormányban. Az egyik nagy viszszatérő Lázár János volt kancelláriaminiszter, aki az építési és beruházási tárcát irányítja majd. Az ágazati szereplők egyébként már régóta lobbiztak egy „saját” minisztérium létrehozásáért; a terület eddig széttöredezve jelent meg, különböző tárcáknál a legfelsőbb közigazgatási szinten. Az új minisztérium feladata a koordináció lesz, tehát nagy lépést jelent az építésgazdaságnak. Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós

12 | FIGYELŐ 2022/20

F_10-14-Cimlapon.indd 12

2022. 05. 17. 17:00

| CÍMLAPON |

Nagy Márton leendő gazdaságfejlesztési miniszter két évvel ezelőtt igazolt a Magyar Nemzeti Bank alelnöki székéből Orbán Viktor szakértői gárdájába, s miniszterelnöki megbízotti rangban egyenesen a kormányfő gazdasági főtanácsadójává lépett elő. Szakmai előéletét tekintve nyilvánvaló, hogy a tisztséget nem véletlenül kapta: a szolnoki születésű, 46 éves közgazdász majdnem két évtizeden át töltött be kulcspozíciókat a jegybanknál. Alelnöki kinevezése előtt dolgozott például pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatóként, majd 2015-től – immár alelnökként – tagja lett a Monetáris Tanácsnak, s 2017 márciusáig a Budapesti Értéktőzsde elnöki posztját úgyszintén betöltötte. Emellett jelenleg is a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. igazgatósági elnöke. Bár lapzártánkig a miniszterek részletes feladatköréről rendelkező statútumrendelet még nem jelent meg, a tárcák felsorolását tartalmazó törvényjavaslat már a Ház előtt fekszik, s mivel önálló gazdaságfejlesztési minisztérium nem szerepel az előterjesztésben, Nagy Mártonra tárca nélküli miniszterként számíthat majd az új kormányában Orbán Viktor, aki minden bizonnyal fontos szerepet szán eddigi főtanácsadójának a gazdaságpolitika tartalmának kialakításában. A Magyar Tartalékosok Szövetségének társadalmi elnöke, tartalékos százados a Magyar Honvédség Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár 32. Nemzeti Honvéd Díszegységénél, a Palotaőrség állományában tartalékos csoportparancsnok – a

ányra számít a folyó fizetési mérlegben a tavalyi 4,74 milliárdos deficitet követően, azonban a következő években újra többletet mutathat az egyenleg. Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágának a vezetője rámutatott: a magyar gazdaság jól indította az esztendőt, az idei első negyedéves növekedés meghaladta a várakozásokat, így ebben az évben – az orosz–ukrán háború hatásait is figyelembe véve – 5 százalék fölötti bővülésre számítanak. Persze a koronavírus-járvány és a fegyveres konfliktus kedvezőtlenül hatott a gazdaság egyensúlyi mutatóira, a költségvetés helyzetére, az infláció mértékére, a folyó fizetési mérleg egyenlegére. A felálló új kormányzat feladata, hogy ezekre a problémákra megfelelő választ adjon, javítson az egyensúlyi gondokon. A büdzsé helyzetének a javítása a 2020as mélyponthoz képest megkezdődött, ám a 3 százalékos hiány – vagy az egyensúly – elérése még távol van. 2022 eleje sem alakult jól: a pénzforgalmi deficit a transzferek miatt megnőtt, ezért az év további részében a költségvetési fegyelem erősítésére lesz szükség. A büdzsé módosítására nem számít az elemző, a teljesen átdolgozott költségvetés nyilvánosságra hozatalára még 2020-ban sem került sor. Sok a bizonytalanság is – idetartoznak olyan

SZÜNTELEN KRÍZISKEZELÉS Orbán Viktor miniszterelnökként 2010 óta szinte folyamatosan válságot kezelt. Az első kétharmados felhatalmazásával a 2008-as pénzügyi krízissel és a Gyurcsány–Bajnai-kormányok örökségével kellett megküzdeni. Új alapokra kellett helyezni a gazdaságot, a pénzügyeket és a közigazgatást, illetve új alaptörvényt is elfogadott ebben a ciklusban a parlament. 2014–18-ban a migrációs válsággal kellett szembenézni, majd a 2018-ban kezdődött ciklusban, 2020-ban köszöntött be a koronavírus-járvány, utána a gazdasági krízis. A parlamenti választási kampány idején robbant ki az orosz–ukrán válság, amely magával hozta az újabb globális krízist is.

honvédelmi miniszteri székben Benkő Tibort váltó Szalay-Bobrovniczky Kristófot a legtöbben vélhetőleg nem a katonai tisztségeiről azonosították be – eddig. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen végzett 51 éves szakembert a szélesebb közvélemény először mint a Heti Válasz kiadóját és főszerkesztőjét ismerhette meg, majd 2011-től mint a Századvég Alapítvány egyik vezetőjét. Később londoni nagykövetté nevezték ki. Jelenleg is igazgatósági tagja a Liget Budapest projektért felelős Városliget Zrt.-nek, és több más gazdasági társaságban is vannak érdekeltségei, például egy harcászati gépeket gyártó cseh vállalatban. Felesége Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő.

kérdések, hogy mennyibe kerül a rezsicsökkentés, milyen ütemben érkeznek az uniós források. Az inflációval kapcsolatban az a legnagyobb probléma, hogy jelentős részben nem hazai tényezők okozzák, így kezelni is nehezebb, és ez elsősorban jegybanki feladat. Bár a kormányzat eddig is hozott intézkedéseket az árdrágulás leszorítása érdekében, csak lassítani tudta azt. Jól látszik viszont, hogy az infláció letöréséhez a mostaninál jóval erősebb és stabilabb forintárfolyamra van szükség. Ezt támogathatná a folyó fizetési mérleg egyenlegének a javítása is. Itt az egyik mód az exportbevételek növelése, a másik az import csökkentése – például a beruházások egy részének elhalasztásával, amely a költségvetési egyenlegen is javítana. Nem mindegy ugyanakkor, milyen beruházásokat odáznak el: a gazdasági bővülést segítő vagy éppen az emberek mindennapjait érintő (például közlekedési, egészségügyi) invesztíciók elhalasztását nem javasolja a szakember. Természetesen más kihívások is várnak a kormányzatra, amelyek szintén hatnak a gazdaságra. Így a Brüsszellel való kompromisszum elérése az EU-s források kapcsán, vagy a pedagógusbérek rendezése – mondta végezetül Regős Gábor. TÓTH BALÁZS 2022/20 FIGYELŐ | 13

F_10-14-Cimlapon.indd 13

2022. 05. 17. 17:00

| CÍMLAPON | SZELFI A KORMÁNYFŐVEL. KAPCSOLAT A VÁLASZTÓKKAL

TIZENEGY MINISZTÉRIUM MŰKÖDIK MAJD Az Országgyűlés elfogadta a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt, amelynek értelmében az ötödik Orbán-kormányban tizenegy tárca működik majd. A jogszabály alapján a leendő kabinet minisztériumai a következők lesznek: » Agrárminisztérium, » Belügyminisztérium, » Építési és Beruházási Minisztérium, » Honvédelmi Minisztérium, » Igazságügyi Minisztérium, » Kulturális és Innovációs Minisztérium, » Külgazdasági és Külügyminisztérium, » Miniszterelnöki Kabinetiroda, » Miniszterelnökség, » Pénzügyminisztérium, » Technológiai és Ipari Minisztérium. A törvény szövege kitér arra, hogy a miniszterelnök munkaszervezete a Miniszterelnöki Kabinetiroda, amelynek része kormányzati igazgatási munkaszervezetként a Miniszterelnöki Kormányiroda.

helyzetet hirdethessen. Az indoklás szerint azért, hogy minden szükséges eszköz rendelkezésre álljon a menekülők segítésére, valamint a felmerülő káros gazdasági hatások kivédése, a következmények enyhítése érdekében. Mindezek után pedig következhet a 2023-as költségvetési előterjesztés benyújtása. HELMECZI ZOLTÁN–PINDROCH TAMÁS

FOTÓ: ORBÁN VIKTOR/FACEBOOK

Az ötödik Orbán-kormányban a volt nagy-britanniai magyar nagykövetek felülreprezentáltságához járul hozzá Csák János is, az új kulturális és innovációs miniszter, aki 2014-ig vezette hazánk londoni külképviseletét. A Közgázon diplomázott, 59 éves, négygyermekes szakember a diplomáciába az üzleti világból érkezett, ahol számos nagyvállalatnál tevékenykedett vezető pozícióban, köztük a Matávnál, a Mol-csoportnál, a T-Mobile Magyarországnál, a Budapest Banknál és a Richter Gedeonnál. A Magyar Érdemrend középkeresztjével kitüntetett közgazdász-üzletember-diplomata további – egykori és most is viselt – gazdasági-társadalmi tisztségeit felsorolni is nehéz. Csak néhány példa: ő alakította ki a Helikon Kiadó új üzleti stratégiáját, megújította a Heti Választ, elnöke és társtulajdonosa volt a Design Terminalnak, s dolgozott a Budapesti Corvinus Egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány kuratóriumában. Jelenleg is társelnöke a Magyar–Szlovák Kereskedelmi és Iparkamarának, igazgatótanácsi tagja a Bank of China CEE Zrt.-nek, továbbá a Magyar Olimpiai Bizottság Etikai Bizottságában ugyancsak tag. A kormányalakítást követő hetek igencsak sűrűnek ígérkeznek a törvényhozásban. A képviselők lapzártánk napján fogadták el a minisztériumok felsorolásáról szóló jogszabályt, a hozzá kapcsolódó, kétszáznegyvenöt paragrafusból álló javaslatnak – amely átvezeti az egyes törvényeken a kormányszerkezet-változásból eredő módosításokat – a határozathozatala pedig a május 23-ával kezdődő héten várható. Emellett alkotmánymódosításra is készül a Ház – várhatóan még ebben a hónapban –, mivel a kormány az alaptörvényben lehetőséget akar adni arra, hogy szomszédos országban felmerülő háborús helyzet, fegyveres konfliktus vagy humanitárius katasztrófa esetén veszély14 | FIGYELŐ 2022/20

F_10-14-Cimlapon.indd 14

2022. 05. 17. 17:00

ÖKOKALAND KOKALAND EXTRA EXTR

k képe reménye A tárgynye ció. rá zt us csak ill

Töltsd fel nyeretlen ÖKOKALAND EXTRA sorsjegyed adatait az akciós nyereményekért! HETI NYEREMÉNYEK: 4 db Xiaomi MI Pro 2 elektromos roller 6 db, egyenként 1OO.OOO Ft pénznyeremény

FŐNYEREMÉNY:

SKODA ENYAQ iV 60 ELEKTROMOS AUTÓ!

AZ AKCIÓ IDŐTARTAMA: 2O22. május 13. – június 5. További részletek a lottózókban, a karitatív sorsjegyárusoknál és a www.szerencsejatek.hu honlapon.

F_15_szrt_hirdetes.indd 15 SZRT_Okokaland_sj_AKCIO_200x292mm.indd 1

2022. 05. 17. 17:00 2022. 04. 25. 9:37:20

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

A balliberális oldal sokkal rosszabb állapotban van, mint a 2018-as választások után volt. Akkor is kétharmados vereséget szenvedtek, de a választóik mégsem fordultak el tőlük, nem süllyedtek apátiába. Olyannyira nem, hogy rögtön a szavazások után tüntetéshullámmal engedték ki a gőzt, két hónapon keresztül tartottak megmozdulásokat. Az első demonstrációkon több ezren vettek részt.

NEM JÖTT BE

A szavazók akkor az ellenzéki pártok teljes összefogását követelték, a vereség okát a „széthúzásban” látták. Akkor ugyanis csak részleges volt az együttműködés. Voltak ugyan koordinált baloldali egyéni jelöltek (a Jobbik nélkül), de a formációk külön választási listákon indultak. A baloldali holdudvar, média és a szimpatizánsok szinte minden lehetséges eszközzel a teljes összefogás felé szorították az alakulatokat. Erre ráerősített a választási törvény múlt év végi módosítása, amely szerint önálló listát az a párt (vagy szövet-

ség) állíthat, amely legalább 14 megyében és a fővárosban minimum 71 egyéni jelöltet tud állítani. Erre a legtöbb ellenzéki formáció egyedül nem lett volna képes. Bíztak abban is, hogy a 2019-es budapesti előválasztás sikeréhez hasonlóan a baloldali előválasztás lendületet ad majd a kampányban. Az ellenkezője történt. A Fidesz–KDNP sohasem kapott még anynyi voksot, mint most, és a baloldali öszszefogás 900 ezer szavazót veszített az előző megmérettetéshez képest, amikor külön-külön indultak. Most a teljes apátia jellemzi a baloldali pártokat. A felelősséget egyik pártelnök sem vállalta, nem mondott le a posztjáról. A Jobbik a 2006 utáni legrosszabb választási eredményét produkálta – csupán 10 listás képviselőt tudott az Országgyűlésbe juttatni –, de a tisztújító kongresszus küldöttei újra Jakab Pétert bízták meg a vezetői teendőkkel. A harcias pártelnök

nem ígér mást, mint amit eddig tett a parlamentben – bizonyosan folytatja agreszszív, már-már a becsületsértésig elmenő felszólalásait. Elemzők szerint a párt a teljes szétesés felé halad, a botrányok morálisan is szétzilálják a mozgalmat. Jakab most ki akarja zárni azt a Szilágyi Györgyöt, akinek az élettársát állítólag szexuális erőszak érte egy tavaly decemberi pártvezetőségi összetartáson. A Jobbik eddigi parlamenti stratégiája szerint bemennek az ülésekre, de már többször dacosan kivonultak, mint ahogy Orbán Viktor miniszterelnöki megválasztásán sem vettek részt. Jakab Péter nem is gratulált a kormányfőnek. Az egykori radikálisok már ott tartanak, hogy a friss közvélemény-kutatások szerint egyedül a parlamentbe sem kerülnének be. Ugyanígy mély válságban van az egykori erős kormánypártnak számító MSZP. Tóth Bertalan társelnök vette is a kalapját, lemondott, viszont marad a tízfős frakciójuk vezetője a parlamentben. Tóth – nem úgy, mint a DK, a Jobbik és a Momentum frakcióvezetője – gratulált Orbán Viktornak a megválasztásához. A másik társelnök nem búcsúzott el; Kunhalmi Ágnest erősíti, hogy budapesti egyéni körzetében – ha kis előnnyel is, de – le tudta győzni fideszes kihívóját. Bizonyosan az uniós képviselő Ujhelyi István lesz a másik társelnök. Szerinte elhervadt a szegfű, az MSZP brandet is lecserélné. Nemzeti elkötelezettségű és civil közösségeket építő szociáldemokrata formációt csinálna a pártból, melynek neve Esély lenne. Belső bírálói szerint mindezzel csupán magának kíván esélyt teremteni arra, hogy ismét ő kerülhessen ki a párt listájáról Brüsszelbe a 2024-es uniós választások után. A MOMENTUM POLITIKUSAI ÉRKEZNEK AZ ORSZÁGGYŰLÉS ALAKULÓ ÜLÉSÉRE. LÁZADÁS HELYETT LETETTÉK AZ ESKÜT

FOTÓK: ILLYÉS TIBOR, KOVÁCS TAMÁS, MTI

VÁLSÁGBAN AZ ELLENZÉK

FRAGMENTÁLTSÁG | Az ellenzéki pártok szövetsége teljesen szétesett a választási vereség után. Többféle parlamenti stratégiát választottak – biztos, hogy a 2024-es uniós megmérettetésen külön indulnak. Egyedül a Mi Hazánk Mozgalom magabiztos.

16 | FIGYELŐ 2022/20

F_16-17_ellenzek.indd 16

2022. 05. 17. 17:12

NOVÁK ELŐD, A MI HAZÁNK ALELNÖKE ÖRÜL A VÁLASZTÁSI EREDMÉNYNEK. MÁR ŐK A LEGNÉPSZERŰBB ELLENZÉKI PÁRT

A Momentumban szintén hatalmas a bizonytalanság. Már az országgyűlési antré is felemásra sikerült: először harciasan bejelentették, hogy nem tesznek parlamenti esküt, aztán mégis felesküdtek az általuk (is) folyamatosan bírált Alaptörvényre. Így a frakciótagok felvehetik a képviselői fizetésüket és beülhetnek a bizottságokba, a majd egymilliárdos frakciójuttatáshoz is hozzájuthatnak, tanácsadókat alkalmazhatnak. Bizonyosan ők világosították fel Fekete-Győr Andrásékat arra, hogy ne támogassák az eskübojkottot. Ennek szellemi atyját, Hadházy Ákost már akkor kizárták a frakcióból, amikor az még meg sem alakult. Hadházy különc viselkedéséből tehát nekik is gyorsan elegük lett. A volt fideszes, majd LMP-s honatya az alakuló ülésen valóban nem tette le az esküt, így hivatalosan nem képviselő, miközben a zuglói egyéni körzetben több mint harmincezren szavaztak arra, hogy képviselje őket a parlamentben. Az eskütételre csak hónapok múlva lesz lehetősége a független képviselőnek. Visszatérve a Momentumra, a pártban tisztújítás várható. Az eddigi elnök, Donáth Anna uniós képviselő nem jelölteti újra magát a posztra – na nem a választási kudarc miatt, hanem mert anyai örömök elé néz. Az viszont forrásaink szerint nem kérdés, hogy 2024ben a leendő kismama már elég erőt érezhet magában ahhoz, hogy vezesse a párt uniós listáját. Donáth helyére már bejelentkezett a magát közgazdásznak tituláló, ámde ilyen diplomával nem, nemzetközi érettségivel viszont rendelkező Haj-

nal Miklós. Ő egyéni mandátumot szerzett az egyik budai választókerületben. A Momentum – hasonlóan a Jobbikhoz – már többször kivonult az ülésteremből, de láthatóan lemondtak a rendszerkritikai hozzáállásról, hiszen részt vesznek a parlamenti munkában.

ÚJ ELLENZÉKI PÁRT

Ungár Péter vezetésével az LMP ötfős képviselőcsoportja a konstruktív ellenzéki szerepfelfogást választotta. A frakcióvezető a megmérettetések után többször bírálta szövetségeseit. Például azt mondta: egy budapesti zárt elit rétegnek politizált az ellenzék, azon kívül pedig senkit sem érdekelt a vekengésük. Tartalmi problémák voltak az oppozíció kampányával, és önfelmentés a médiakörnyezetet okolni az újabb kétharmados vereségért. Náluk augusztusban lesz a tisztújítás. Még nem dőlt el, hogy Kanász-Nagy Máté és a parlamentből kiesett Schmuck Erzsébet társelnökök folytatják-e a munkát. A másik „zöldpártnál”, az LMP-ből Karácsony Gergely vezetésével 2013-ban kivált Párbeszédben viszont lesz változás: Karácsony Gergely és Szabó Tímea nem kíván elnök maradni. A budai egyéni mandátumot nyert Tordai Bencének nagy esélye van Karácsony után a társelnöki posztra, a női elnök személye még kérdéses. Pont Tordai volt az, aki bejelentette, hogy vége az MSZP-vel való szövetségüknek; 2024ben, fennállásuk óta először önállóan kívánnak indulni egy választáson.

A DK-ban semmilyen változás nem lesz, az ellenzéken belüli legnagyobb, 15 fős frakciót Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök vezeti majd. Ő már rögtön, az első parlamenti felszólalásában törvénytelennek nevezte a megalakuló új kormányt, amiért Kövér László parlamenti elnök a pulpitusról bírálta a bukott kormányfőt. A DK helyzete stabil – nem kérdés, hogy Gyurcsány és felesége, Dobrev Klára vezetői pozíciói megkérdőjelezhetetlenek. Dobrev bizonyosan két év múlva is ott lesz pártja uniós listájának az élén. Forrásaink szerint az sem kizárt, hogy a megerősödő DK a főpolgármesteri pozícióra is „ráhajt” majd, Dobrev erre a posztra ugyancsak esélyes lehet. Az oppozíció fragmentáltságát tovább erősíti, hogy a parlamenti mandátumáról lemondott Márki-Zay Péter Civilek Pártja néven jobboldali pártot alapít, és beszáll az ellenzéki versenybe. Miközben a baloldal tovább töredezik, egyre több szervezet startol rá mind kevesebb szavazóra, a radikális jobboldal és a Fidesz–KDNP erősödik. A Medián közvélemény-kutató cég például azt mérte, hogy immár a Mi Hazánk Mozgalom a legerősebb ellenzéki párt. A biztos pártválasztók között nyolc százalékon állnak, míg a kormánypártok népszerűsége 60 százalékos – ez hétszázalékos javulást jelent az április 3-i eredményhez képest. PINDROCH TAMÁS 2022/20 FIGYELŐ | 17

F_16-17_ellenzek.indd 17

2022. 05. 17. 17:12

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

GDP-NÖVEKEDÉS: NEKÜNK NYOLC

Bivalyerős volt a magyar gazdaság az idei első negyedévben a KSH friss számai alapján. Miközben a tavalyi negyedik negyedévhez képest 2,1 százalékkal nőtt a GDP, addig az előző esztendő azonosított időszakához viszonyítva a gazdasági teljesítményünk 8,2del bővült. Mindkét szám mögött szép produkció áll: az elemzői konszenzus alacsonyabb értékekkel kalkulált. A Központi Statisztikai Hivatal közlése értelmében az első negyedéves gazdasági növekedéshez szinte valamennyi nemzetgazdasági ág hozzájárult, de leginkább az ipar és a piaci szolgáltatások. Az iparon belül különösen az élelmiszer- és

italgyártás, a kőolaj-feldolgozás, illetve a villamos berendezés gyártása, a piaci szolgáltatások közül pedig főként a kereskedelem, a szálláshely-szolgáltatás, a vendéglátás, valamint a szállítás, raktá-

UNIÓS TAGÁLLAMOK I. NEGYEDÉVES GDP-NÖVEKEDÉSE Románia Portugália Ausztria Lengyelország Lettország Magyarország EU-átlag Eurózóna átlaga Németország –0,2 –0,5 –0,5 Forrás: Eurostat

Százalék

2,6 2,5 2,4 2,1 2,1

0,4 0,3 0,2 Olaszország Dánia Svédország

5,2

rozás bővülése volt jelentős – derül ki a KSH jelentéséből. Az első negyedévben érdemben gyorsulhatott a háztartások fogyasztása, döntően a nagy volumenű transzferek (szja-visszatérítés, 13. havi nyugdíjkifizetés) és a kimagasló bérdinamika miatt. Azonban bázishatások is hozzájárultak a felpattanáshoz, mivel az egy évvel ezelőtti lezárások miatt visszaesett a fogyasztás. A beruházások ugyancsak részben az egy esztendővel korábbi alacsonyabb bázis miatt mutathattak élénkülést – hangsúlyozta Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője. Arra a kérdésre, hogy mi várható a negyedéves GDP-szám alapján, a közgazdász azt mondta: éves alapon 5,9 százalékos bővülést vár, mivel egyáltalán nem biztos, hogy a lassulás felé mutató kockázatok beigazolódnak. Önmagában a bérek emelkedése és az egyes gazdasági szegmensek, például az ipar vagy az építőipar jelentős támaszt adnak a növekedésnek az idén is, továbbá tetemes mennyiségű új beruházás is tervben van – húzta alá a szakértő. Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője azt hangsúlyozta, hogy az első negyedéves adatokban még nem érződik a háború kedvezőtlen hatása. A vártnál örvendetesebb növekedés nyomán az éves bővülés mértéke is nagyobb lehet, meghaladhatja az 5 százalékot – tette hozzá. Idetartozik, hogy az Eurostat közzétette az uniós tagállamok legfrissebb rangsorát, amely a legtöbb tagország első negyedéves GDP-növekedési adatát tartalmazza, igaz, a lista még nem végleges. A magyar gazdaság bővülésénél nagyobb növekedést csak Ausztria, Lengyelország, Portugália, valamint Románia ért el, Lettországé pedig 2,1 százalékkal nőtt, ami megegyezik hazánk teljesítményével. SZAJLAI CSABA

FOTÓ: GETTY IMAGES

ÉRDEMI BŐVÜLÉS | Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2022 első negyedévében a nyers adatok szerint 8,2, a kiigazított számok alapján 8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva – jelentette a KSH.

18 | FIGYELŐ 2022/20

F_18_19_makro1_2.indd 18

2022. 05. 17. 17:19

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

BORÚLÁTÓ AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG KIIGAZÍTÁST SÜRGET BRÜSSZEL | Az EB szerint az idén 3,6 százalékra lassulhat a magyar növekedés, majd 2023-ban már csak 2,6-del bővülhetünk. Konszolidáció nélkül pedig 6 százalékos lesz a hiány.

Miközben az év elején erős növekedést mutatott a magyar gazdaság, addig az orosz–ukrán háború miatt jelentősen visszaesik hazánk teljesítménye – derül ki az Európai Bizottság (EB) friss elemzéséből. Brüsszelből úgy lát-

ILLUSZTRÁCIÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

A REZSICSÖKKENTÉS HATÁSA Az EB szakértői külön blokkot szenteltek a rezsicsökkentés költségvetési hatásainak. Szerintük az intézkedés fenntartása jelentős veszteségeket okoz majd a többségében állami tulajdonú közműszektornak. Azzal kalkulálnak a brüsszeli közgazdászok, hogy tőkejuttatásként 2022-ben a GDP 1,1 százalékát (mintegy 700 milliárd forintot), jövőre pedig további 0,7 százalékát kell a területnek biztosítani a büdzséből.

ják, nem jön össze a kormány 4,9 százalékos hiánycélja, mert túl sokba kerül a költségvetésnek a rezsimérséklés. Az EB szakértői 2022-ben 6 százalékos deficittel számolnak, szerintük ez jövőre csökkenhet 5 százalék alá. Ez részint az esztendő elején végrehajtott kormányzati kiadásoknak, részint pedig a drágább energiaszámlának tulajdonítható. A nagyobb költségvetési hiány miatt a bizottság azzal kalkulál, hogy az államadósságunk az idén csak minimálisan csökken, a 2021 végi 76,8ről a GDP 76,4 százalékára, majd 2023 végére 76,1-re. Az EB összefoglalója alapján az idén 3,6 százalékra lassulhat a magyar GDP-növekedés, és 2023-ban már csak 2,6-del bővülhet a gazdaság. Ennek hátterében a háború következtében megdráguló import, a nagyobb kockázati prémium, valamint a kereskedelmi fennakadások állnak. A bizottság közgazdászai úgy tartják, hogy a háztartások fogyasztása lassulni fog,

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG 2&074,&?)&8 ,. *1ö7*/*1? 8* 2022 Százalék

GDP-növekedés 3,6 –6,0

Költségvetési hiány

.SƼ¥HN·

9,0

Adósságráta 76,4 Forrás: Európai Bizottság

miután az év eleji jelentős kormányzati stimulusok hatása kipörög, a magasabb inflációs szint pedig csökkenti a vásárlóerőt. Az áremelkedés kapcsán a prognózis 9 százalékos pénzromlással számol, ez jövőre lemehet 4,1-re. A testület várakozásai alapján az idei harmadik negyedévben tetőzhet a drágulás üteme, az üzemanyagok árstopjának lejárta után. SZ.CS. 2022/20 FIGYELŐ | 19

F_19_makro2.indd 19

2022. 05. 16. 17:49

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

DÜBÖRGŐ UNIÓS FÖDERALIZMUS

Egy évig tartott az az uniós párbeszéd, melynek folyamán az éghajlatváltozás és környezetvédelem; az egészségügy; az erősebb gazdaság, a társadalmi igazságosság és a foglalkoztatás; az EU a világban; az értékek és jogok, a jogállamiság, a biztonság; a digitális átállás; az európai demokrácia; a migráció; az oktatás, kultúra, ifjúság és sport témakörben lehetett javaslatokat tenni.

FELFORGATNÁK A KÖZÖSSÉGET

Ezen indítványok az európai polgári vitacsoportokban tett ajánlásokon, a nemzeti vitacsoportok hozzászólásain és a többnyelvű digitális platformon összegyűjtött ötleteken alapulnak. Az Euró-

pai Parlament (EP) egyetértett a konferencia következtetéseivel. A képviselők tudomásul vették, hogy a javaslatok megvalósításához az EU-ról szóló szerződések módosítására van szükség, és felkérték az alkotmányügyi bizottságot, hogy dolgozzon ki ajánlást a reformra, amely a közösségről szóló szerződés 48. cikke értelmében egy konvent keretében történhet meg. Most az Európai Parlament, az Európai Bizottság (EB) és az Európai Tanács (ET) – saját hatáskörén belül és a szerződésekkel összhangban –

megvizsgálja, miként lehetne hatékonyan továbblépni a megfogalmazott javaslatok alapján. Az unió történetében már többször felmerült, hogy búcsút kellene inteni az Európai Tanácson belüli vétó jogának, ami egyértelműen az EU föderális vonását erősítené. Ez a jog azért került be az uniós döntéshozatalba, hogy a nagyobb tagállamok összefogása ne söpörhesse el a kisebb országok politikai akaratát. 2003-ban a tervezett új európai alkotmány – amelyet a franciák és a hollandok

ILLUSZTRÁCIÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

VÉTÓELLENESSÉG | Az Európa jövőjéről szóló konferencia 49 javaslatot fogadott el. Ezek közül a legfontosabb elem kétségkívül az, hogy az Európai Tanácson belül eltörölnék a tagállami vétójogot.

20 | FIGYELŐ 2022/20

F_20-22_vetojog.indd 20

2022. 05. 16. 17:49

FOTÓ: RALPH ORLOWSKI, REUTERS

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

is népszavazáson utasítottak el – szintén tartalmazta a vétó eltörlését. A tervezet azonban elbukott. Jogilag megkérdőjelezhető módon 2015-ben „kicselezték” az intézményt: a kötelező kvótáról szóló döntést egyszerűen „leadták” a Belügyminiszterek Tanácsának, ahol többségi szavazással lehet dönteni. Tavaly, amikor Lengyelország és Magyarország is vétóval fenyegetőzött, amiért jogállamisági feltételekhez kívánták kötni a közösségi támogatásokat, a legnagyobb EU-tagállam akkori külügyminisztere vetette fel a tiltakozási lehetőség eltörlését. A szociáldemokrata Heiko Maas amellett érvelt, hogy a liberális demokráciák ellenálló képességének a megerősítése érdekében az is szükséges, hogy a vétó intézményének a felszámolásával javítsák az unió külpolitikai cselekvőképességét. „Az EU nem engedheti meg, hogy túszul ejtsék, hogy vétóval megbénítsák a külpolitikáját” – mondta. Majd hozzátette: „A vétónak mennie kell, akkor is, ha így akár minket is leszavazhatnak.” Az Európa jövőjéről szóló konferencia európai parlamenti felelőse a liberális belga exminiszterelnök, Guy Verhofstadt volt. A föderalista politikus a Euronewsnak arról beszélt, hogy az egyik legfőbb javaslat a vétójog megszüntetése az unióban. „Tehát az, hogy hagyjunk fel az egyhangú szavazással és döntéshozatali folyamattal. Mert emiatt mindig túl kicsit és túl későn tudott lépni az EU. Ez volt a helyzet a gazdasági válság esetében is. A migrációs krízisnél. A koronavírus időszakában. S ez még ma is probléma a háború miatt. Vagyis azt kell tennünk, hogy ezt eltöröljük, és bevezetünk egy egyszerű vagy egy minősített többségű rendszert minden egyes közösségi témában, és akkor a korábbinál gyorsabban cselekedhetünk” – fejtette ki. Arra a riporteri felvetésre, hogy ehhez szerződésmódosításra van szükség, azt mondta: az Európai Parlament felvállalja ennek a felelősségét. Hozzátette: „Tehát kérni fogjuk a szerződésmódosítást.”

Mario Draghi olasz miniszterelnök (2011 és 2019 között az Európai Központi Bank elnöke) felszólította az EU-t, hogy hagyjon fel a konszenzusos döntéshozatallal a külügyi kérdésekben. Szavai szerint ő a „pragmatikus föderalizmus” híve, hogy az unió hatékonyabban tudja kezelni a gazdasági, energia-, védelmi és külpolitikai kérdéseket. Úgy véli, túl kell lépni az egyhangúság elvén, amely a gátló vétók logikájához vezet, és a minősített többséggel hozott döntések irányába szükséges elmozdulni. Szakértők szerint egyértelműen az Európai Egyesült Államok kialakítása a célja ezzel az Európai Parlamentben többségben politizáló baloldali-liberális-zöld frakcióknak, s ezt a konzervatív Európai Néppárt francia, német, Be-

járulása is. Tehát a vétólehetőség megszüntetését célzó indítvány annak az Európai Tanácsnak a jogköreit csorbítaná, amelynek a miniszterelnökei a legnagyobb demokratikus felhatalmazással gyakorolják azokat a közösségen belül.

A VÉTÓJOG ÉS A MAGYAR ÁLLÁSPONT Az uniós szerződések az ET szavazásaira minden esetben a többségi szabályt írják elő – olvasható a testület honlapján. A blokkoló kisebbségnek

MARIO DRAGHI OLASZ MINISZTERELNÖK. Ő IS TÁMOGATNÁ A VÉTÓJOG ELTÖRLÉSÉT

nelux államokbeli és skandináv politikusai sem elleneznék. A tagállami vétójog eltörlésének a javaslata mögött egyértelműen az Európai Parlament és az Európai Bizottság jogkörei ET-vel szembeni bővítésének a szándéka áll. Ez a demokratikus alapjogok szempontjából azért lehet furcsa megoldás, mert az EP tagjai listáról kerülnek az intézménybe, tehát a polgárok nem közvetlenül választják meg őket, az EB tagjait pedig különféle politikai háttéralkukon keresztül az EP szavazza meg – igaz, a kinevezéshez kell az ET hozzá-

az Európai Tanács legalább 4, az EU népességének több mint a 35 százalékát képviselő tagállamból kell állnia. Ha az ET nem minden tagja vesz részt a voksoláson (például az egyes szakpolitikai területeken lehetséges önkéntes kívülmaradás miatt), az adott határozat akkor minősül elfogadottnak, ha a szavazó tagok közül a részt vevő uniós államok lakosságának minimum a 65 százalékát képviselő 55 százalék

2022/20 FIGYELŐ | 21

F_20-22_vetojog.indd 21

2022. 05. 16. 17:49

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

mellette teszi le a voksát. Amikor az ET nem az EB vagy a főképviselő által benyújtott javaslatról szavaz, az adott határozat akkor számít elfogadottnak, ha úgynevezett „megerősített minősített többség” jön létre. Ez azt jelenti, hogy az Európai Tanács tagjainak legalább a 72 százaléka mellette voksol, s e tagok az EU népességének legalább a 65 százalékát képviselik. Minősített többségi szavazás esetén a tartózkodás ellenszavazatnak számít. A tartózkodás nem ugyanaz, mint a voksolástól való távolmaradás. Bármely tagállam bármikor tartózkodhat.

vadis, Európa? – Nemzetek Európája és a magyar érdek című konferenciáján is beszélt a magyar álláspontról. A brüszszeli nyilatkozatokra reagálva kifejtette: a lisszaboni konstrukció, a szerződéses keret lehetővé tette a lopakodó hatáskörbővítést, azt, hogy meghaladhatják a nemzetállamokat. Látható, micsoda túlkapásban vannak az uniós intézmények bárminemű felhatalmazás nélkül, és az egyre mélyülő Európa gon-

táskörbővítést. Ehhez kell egy eszköz, ez pedig a szerződések módosítását jelenti, úgyhogy ezt a magyar kormány számára javasolni is fogom” – taglalta Varga Judit. A miniszter az Európa jövőjéről szóló konferenciával kapcsolatban a közösségi oldalán kifejtette: hazánk az elsők között fogalmazta meg a kontinensünk jövőjéről szóló hét pontját, s több mint 800 eseménnyel a párbeszéd legaktívabb tagjai voltunk. Azonban szerinte uniós szinten a konferencia kudarcot vallott. Az EP a saját kicsinyes politikai céljaira használta fel az eseményt, melynek keretében olyan ajánlásokat tett, amelyek figyelmen kívül hagyják a nemzetállami érdekeket – gondoljunk csak a transznacionális lista bevezetésére (az EU-s választáson a tagállami pártlisták helyett a közösség pártcsaládjainak az uniós listájára lehetne szavazni – a szerk.) vagy az egyhangú döntéshozatal eltörlésére.

URSULA VON DER LEYEN, AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ELNÖKE, ROBERTA METSOLA, AZ EURÓPAI PARLAMENT ELNÖKE, EMMANUEL MACRON FRANCIA ELNÖK ÉS ANTONIO COSTA PORTUGÁL MINISZTERELNÖK. ŐK ÖRÜLNÉNEK A FÖDERÁLIS UNIÓ LÉTREHOZÁSÁNAK, A MAGYAR KORMÁNY VISZONT NEM

Egyébként magának a vétójognak az eltörléséhez is kellene az ET hozzájárulása, így azt a jelenlegi szabályok szerint bármelyik tagállam megvétózhatná. Varga Judit igazságügyi miniszter szerint a magyar álláspont világos: a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek. „Eltörlésével a tagállami sajátosságok és a nemzeti érdekek csorbulnának, a szuverén országok akaratát ellehetetlenítenék. Ezt nem engedhetjük! Nemet mondunk az európai birodalomra!” – fejtette ki közösségi oldalán. A tárcavezető a Polgári Magyarországért Alapítvány Quo

dolata rossz logika mentén indította el a közösségeket. Tehát a magyar javaslatok alapján ezt valahogy meg kellene állítani, s valamilyen módon rögzíteni kellene néhány garanciát, biztosítékot, hogy ilyen irányba ne haladjon az EU. „Éppen ezért Európa jövője kapcsán – összegyűjtve a magyar véleményeket – az a cél, hogy az uniót úgy változtassuk meg, hogy minden olyan legyen, mint 2004-ben, amikor csatlakoztunk. Tehát egy stabil közösség legyen jogilag is, ne egy ingoványos talaj, ahol a politikai ideológia befolyásolni tudja a jogértelmezést és segíti a lopakodó ha-

„Európa hosszú ideje lejtmenetben van. És miközben olyan kihívásokkal kell szembenéznie, mint a migráció, a világjárványok vagy a háború, egyesek mégis a hatalmi és ideológiai érdekek mentén mélyítenék az EU-t” – fejtette ki a tárcavezető. Azt is írta: Magyarország tovább küzd a föderációs törekvések ellen, egy egymást kölcsönösen tisztelő nemzetekből álló Európáért. Kovács Attila, az Alapjogokért Központ szakértője a Figyelőnek azt mondta: az Európa jövőjéről szóló konferencia fő konklúziói kivétel nélkül a föderalista EU megteremtésének az irányába mutatnak. A megfogalmazott javaslatok egyike az egyhangúsági döntéshozatal – más megközelítésben a tagállami vétójog – megszüntetése, például a külügyek terén. Az egyhangú határozathozatal eltörlése alapvetően sérti a tagállamok, köztük Magyarország érdekét is. Így ugyanis a véleményük az EU meghatározó döntéseiben megkerülhető lenne. Az elképzeléssel az a föderalista intézmények célja, hogy csökkenjen a tagállami vezetők és az Európai Tanács szerepe az uniós döntéshozatalban. PINDROCH TAMÁS

FOTÓ: RONALD WITTEK, MTI/EPA

EGYHANGÚSÁG

22 | FIGYELŐ 2022/20

F_20-22_vetojog.indd 22

2022. 05. 16. 17:49

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

ÚTHÁLÓZAT KONCESSZIÓBAN

FOTÓ: CZEGLÉDI ZSOLT, MTI

AUTÓPÁLYA-ÉPÍTÉSEK | Az Európai Unió a következő hétéves költségvetési ciklusban nem támogatja az autópálya-építéseket, ezért a kormány tavaly úgy döntött, hogy a gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetését, fenntartását koncesszióba adja. A Themis Magántőkealap vezette konzorcium nyerte a megbízást.

A nyilvános, kétszakaszos tárgyalásos uniós koncessziós pályázat kiírását tavaly nyáron jelentették be. A kiírásban a magyar gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése – új szakaszok építése, a meglévők bővítése – is szerepelt. Fontos kitétel volt, hogy a koncesszió 35 évre szól, s állami támogatások igénybevétele nélkül lehetővé teszi majd a hazai autópálya-hálózat teljessé tételét. Amennyiben ezt a feladatot az állam látná el, az államadósság-növekedés kockázattal járna. Május elején Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter jelentette be a pályázat győztesét. A Mészáros Lőrinc és Szíjj László üzletemberek érdekeltségébe is tartozó Themis Magántőkealap, a Konzum tőkealap, az Opus Bridge Magántőkealap, az Opus New Way Magántőkealap, a Cronus Magántőkealap, a Vesta Magántőkealap és a Via Magántőkealap alkotta konzorcium adta a legjobb ajánlatot. A győztes a Dömper Kft.-vel szemben nyerte el a megbí-

M5, M6: FELÜLVIZSGÁLANDÓ KONCESSZIÓK A 2010 előtti MSZP–SZDSZ-koalíció idején 2852 milliárd forintnyi kár keletkezett az M5-ös autópálya meghosszabbításából és az M6-os autópálya megépítéséből – derül ki a kormányzati jelentésekből. Biró Marcell, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának az elnöke elmondta: e két sztráda esetében a Koncessziós Tanács a koncessziós szerződések egyes részeinek az újratárgyalását javasolja. Ezzel a lépéssel több száz milliárd forint takarítható meg.

zatást. A harmadik pályázó, a Strabag– Colas konzorcium kiesett a versenyből, mert Ausztriában versenyhatósági eljárás indult a Strabag ellen. Összesen 317 kilométernyi új autópályát, illetve gyorsforgalmi utat és 265 kilométernyi sávbővítést kell kiviteleznie a Themis vezette konzorciumnak. Ez azt is jelenti, hogy tíz éven belül az M1-es

és az M7-es sztráda kétszer három sávos lesz. Ugyancsak bővíteni kell a sávokat az M3-as autópályán és az M85-ös egyes részein. Az üzemeltetés-fenntartás a koncessziós időszak idején 1044 kilométernyi szakaszon valósul meg, ezek nemzetgazdaságilag kiemelt beruházások lesznek. A konzorciumnak a nagy karbantartási munkálatokat is el kell végeznie az etapokon. Az állami karbantartási rendszert – amenynyiben szüksége van rá – megkaphatja a koncesszor. Továbbra is az a cél, hogy az autópályák vezessenek el az országhatárig, minden megyeszékhely elérhető legyen gyorsforgalmi útról, és az ország bármelyik pontjáról harminc percen belül rá lehessen hajtani gyorsforgalmi úthálózatra. Fontos kitétel, hogy a konceszszióba adott jelenlegi és a tervezett utak is állami tulajdonban maradnak s kerülnek. A kockázat nagyobb részét végig a tender győztese viseli majd, s nem a magyar állam és az adófizetők. Azt már a pályázat kiírásakor egyértelműsítették: a kormány a koncesszió keretében sem a sztrádaépítésért, sem az üzemeltetésért nem kíván több pénzt fizetni, mint amennyi az állami útdíjbevételekből befolyik. Tehát az autópályadíj beszedése állami hatáskör marad. Ez az összeg nagyjából 185 milliárd forintot jelent. Az úgynevezett rendelkezésre állási díj (rád) struktúráját alkalmazzák majd az elszámoláskor, tehát az állam 35 év alatt fizeti ki a karbantartás-építés teljes összegét. Ez egy esztendőre és egy kilométerre vetítve 96,2 millió forint. A koncesszornak a saját költségére kell felvennie a projekt megvalósításához szükséges hitelt, miközben az állam által beszedett útdíjaknak fedezniük szükséges a teljes rendelkezésre állást. Tehát a koncesszor nem számolhat azzal, hogy megnöveli az autópályadíj-bevételeket, arra nem lesz jogköre. PINDROCH TAMÁS AZ M3-AS ÉS AZ M35-ÖS AUTÓPÁLYA GÖRBEHÁZI CSOMÓPONTJA. A KONCESSZIÓ NYERTESÉNEK FELADATA LESZ AZ AUTÓPÁLYA-SZAKASZOK BŐVÍTÉSE, KARBANTARTÁSA IS

2022/20 FIGYELŐ | 23

F_23_autopalya.indd 23

2022. 05. 16. 17:50

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

VÁLASZTÁSI TÉRKÉPÉSZET

ORSZÁGGYŰLÉS | Ha a parlament figyelembe akarja venni a Nemzeti Választási Iroda (NVI) jelzését, valamint eleget tenne a képviselő-választási törvénynek, akkor a most kezdődött négyéves ciklusában, legkésőbb 2025 végéig módosítania kell a szóban forgó jogszabályban a választókerületek beosztását. Az elmúlt esztendőkben ugyanis oly mértékben nőtt a fővárosi agglomerációban élők száma, hogy egyes egyéni körzetekben a választásra jogosultaké ma már jelentősen meghaladja az előírt lehetséges felső határt.

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR

Az országgyűlési képviselők választásáról szóló jogszabály a százhat egyéni körzet határának a megrajzolásánál fő

szabály szerint a körülbelül 75 ezer fős országos átlagtól tizenöt százalékos eltérést tesz lehetővé az egyes választókerületek szavazásra jogosultjainak a számában. Ennél nagyobb mértékben kizárólag annak érdekében lehet eltérni, hogy a körzetek ne lépjék át a megyehatárokat, valamint a főváros határát, s hogy összefüggő területet alkossanak. Abban az esetben, ha a különbség meghaladja a húsz százalékot, a parlamentnek módosítania kell a törvény körzethatárokat tartalmazó mellékletét. Ez azonban az általános képviselő-választás évében a voksolás napjáig bezárólag tilos, ezért is emelte ki a 2025-ös dátumot Nagy Attila, hiszen a következő szavazás 2026-ban esedékes. A beosztás megváltoztatására egyébként az előző ciklusban is volt kísérlet a Házban – az NVI-t akkor vezető Pálffy Ilona javas-

AGGLOMERÁCIÓ

Sokat elárul az ország demográfiai helyzetéről, hogy mind a hét átrajzolandó választókerület Pest megyében, a főváros agglomerációjában fekszik. A magyarázat egyértelmű: a Központi Statisztikai Hivatal adatait vizsgálva világosan látszik, hogy az ezredforduló óta dinamikusan bővül a megye népessége. Míg 2001-ben még „csak” egymillió-hetvenezer lakosa volt, az előző esztendőben a számuk már meghaladta az 1,3 milliót, ami több mint húszszázalékos gyarapodást jelent. Ez a létszámváltozás természetesen nyomot hagyott a 2011-től hatályos választási törvényben rögzített körzethatárokon is. A hét közül a legnagyobb eltérést a 75 ezer fős átlagos kerületi választópolgárszámtól Pest megye 5-ös, dunakeszi központú egyéni körzete produkálta har-

ILLUSZTRÁCIÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

„A választópolgárok száma hét egyéni választókerületben (Pest megye 2., 3., 5., 6., 7., 8. és 11. számú körzetében) több mint 20 százalékkal meghaladta az országos átlagot a szavazás napján, ezért – az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény alapján, legkésőbb 2025 végéig – a választókerületi beosztás módosítására van szükség” – hívta fel a frissen megalakult parlament tagjainak a figyelmét Nagy Attila, az NVI elnöke az április 3-i voksolás megszervezéséről és lebonyolításáról készített beszámolójában.

lata alapján –, hiszen már akkor aktuális volt a kérdés, de a kezdeményezés végül kudarcba fulladt.

24 | FIGYELŐ 2022/20

F_24-25_valasztokeruletek.indd 24

2022. 05. 16. 17:50

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

MOST NEM OKOZOTT GONDOT AZ ÁTJELENTKEZÉS mincszázalékos differenciával, az övezetet alkotó hét településen – Dunakeszi mellett Csomádon, Csömörön, Erdőkertesen, Fóton, Gödön és Veresegyházon – ugyanis kétezer híján öszszesen százezren szerepeltek a névjegyzékben. Összevetésül érdemes megjegyezni: a Székesfehérvár nagy részét lefedő Fejér megyei 1-es választókerületben ez a szám mindössze hatvanezer volt, ami azt jelenti, hogy jókora a különbség egy-egy voks értékében. A dunakeszi persze nem véletlenül vezeti a legsűrűbben lakott körzetek rangsorát, hiszen a központi település a maga 44 ezer lakosával – akik a rendszerváltáskor még csak 26 ezren voltak – a megyeszékhelyek és a megyei jogú városok után a legnépesebbnek számít az országban. Sőt, az előző két kategóriából is többeket megelőz, így Salgótarjánt és Szekszárdot, továbbá Hódmezővásárhelyt, Dunaújvárost, valamint a megyei jogú városi rangját a közelmúltban visszakapott Baját és Esztergomot is. Szintén jócskán meghaladta az előírtat a budakeszi központú övezet névjegyzékében szereplők száma (94 ezer), ahogyan a szentendrei és a szigetszentmiklósi (92-92 ezer), valamint a gödöllői, a vecsési és a dabasi székhelyű kerület esetében, utóbbiakban 90 ezer körüli

2018-ban még komoly problémát jelentett az átjelentkező választópolgárokat fogadó szavazóhelyiségekben a többórás sorban állás. A tapasztalatok alapján a Nemzeti Választási Iroda javasolta az átjelentkezésre nyitva álló határidő lerövidítését, amelyet az Országgyűlés el is fogadott. Ezen túlmenően tavaly decemberben az NVI munkatársai két vidéki települést és hét budapesti kerületet kerestek fel, ahol helyszíni bejáráson a helyi választási iroda vezetőjével egyeztettek arról, hogy miként lehet a leghatékonyabban megszervezni az érintett szavazókörök működését. „Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően annak ellenére is sikerült az átjelentkezéses szavazóhelyiségek esetében elkerülni a hosszú várakozást, hogy az átjelentkezők száma megközelítette a 158 ezret” – írta parlamenti beszámolójában Nagy Attila, a választási iroda elnöke.

számmal. Ezeken az agglomerációs területeken kivétel nélkül az elmúlt másfél évtized máig tartó népességrobbanása okozza a kiugró értékeket. A törvényhozás minden bizonnyal ebben a ciklusban már nem tekinthet el ettől az ordító differenciától, de az is valószínűsíthető, hogy csak a következő általános országgyűlési választást megelőző esztendőben, az NVI-elnök által is jelzett 2025-ben nyúl hozzá a jogszabályhoz. Hiszen ma még csak becsülni lehet, hogy három év alatt hány

lakossal bővül majd e közép-magyarországi térség. Papírforma szerint a növekedés egyelőre folytatódik. A kérdés az, hogy a budapestiekhez egyre inkább közelítő környékbeli ingatlanárak mikor eredményezik a folyamat megtorpanását, illetve az agglomeráció határainak fővárosi szemszögből nézve kijjebbre tolódását.

LEVÉLSZAVAZÁS

A Nemzeti Választási Iroda elnöke egyébként nemcsak a választókerületi beosztást illetően fogalmazott meg javaslatokat az alakuló ülésen az Országgyűlésnek, hanem a levélszavazással kapcsolatosan is. Ismét jelentkezett ugyanis az a probléma, miszerint igencsak magas azoknak a voksolóknak a száma, akik helytelenül csomagolják a két borítékba a szavazólapot és az azonosító nyilatkozatot. A beérkezett szavazási iratok több mint tíz százaléka emiatt érvénytelen volt az áprilisi választáson. Ezért Nagy Attila fontosnak tartja annak megvizsgálását, hogy a dupla borítékos megoldás helyett miként alakítható ki olyan eljárásrend, amely – a szavazás titkosságának a biztosítása és a jogosulatlan voksolás kizárása mellett – kevesebb hibázási lehetőséget rejt magában. HELMECZI ZOLTÁN

2022/20 FIGYELŐ | 25

F_24-25_valasztokeruletek.indd 25

2022. 05. 16. 17:50

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

ÚJ TÁVLATOK AZ ÖNTÖZÉSFEJLESZTÉSBEN Nyugat- és Dél-Európában, valamint világviszonylatban is már hosszú ideje kipróbált megoldásnak számít a felszín alatti vízutánpótlási és -visszatartási műszaki megoldások (MAR) alkalmazása, legyen szó akár mezőgazdasági földek öntözéséről, akár ivóvíz-biztosításról. A parti szűrést és egy-egy lokális esetet leszámítva azonban Közép-Európában eddig nem alkalmaztak ilyen eljárásokat. Ezért a Magyarország mellett Horvátország, Lengyelország, Németország és Szlovákia részvételével lezajlott, hároméves DEEPWATER-CE nemzetközi együttműködésben – amelynek a finanszírozása 85 százalékban uniós pénzből, 1,77 millió euróból, a fennmaradó részben pedig hazai forrásból valósult meg – ennek a lehetőségeit vizsgálták országos, valamint regionális szinten. Magyar oldalról vezető partnerként a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) az irányítása alatt működő Földtani Igazgatóság – melynek jogelődje a Magyar

Bányászati és Földtani Szolgálat – vett részt a projektben, továbbá a GeoGold Kárpátia Környezetvédelmi és Mérnöki Kft. Társult partnerként pedig közreműködött az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) is.

MAROS–KÖRÖS KÖZE

„Magyarország ivóvízellátása biztosított, ezért idehaza – csakúgy, mint Szlovákiában – a mezőgazdasági célú vízbiztosítás vizsgálatára fókuszáltunk a programban, azaz arra, hogy miként lehetne ezt javítani és hosszú távon is fenntarthatóvá tenni” – mondta a Figyelőnek Szőcs Teodóra, a Földtani Igazgatóság Vízföldtani Osztályának a vezetője, aki két munkatársával – Rotárné Szalkai Ágnessel és Jordánné Szűcs Andreával – közösen mutatta be a magyar tudományos hátteret. Felszín alatti vízutánpótlásból és -tá-

rozásból többfajta létezik, a nemzetközi konzorcium kutatói hatot választottak ki közülük a projektben. Ezek a beszivárogtató kutak és medencék, a parti szűrésű rendszerek – amelyek egyébként régóta működnek Magyarországon –, a felszín alatti és az utánpótlást segítő gátak, valamint a betápláló kutak. A tudományos munka kezdetén – e műszaki megoldások alkalmazhatóságához – először kidolgozták azt a módszertant, melynek alapján kijelölték a potenciálisan szóba jöhető hazai régiókat mind a hat kiválasztott MAR-típusra. Ezt követően a választásuk a Maros–Körös köze legjelentősebb vízföldtani egységére, a Maros-hordalékkúpra esett. A területen az említett műszaki megoldások közül a kutatók a felszín alatti gátas víztározás lehetőségét vizsgálták, amely jelentős tárolókapacitást biztosíthat az aszályosabb időszakokra, egyben hozzájárul a felszín alatti vízkészletek hosszú távú védelméhez. Tehát ebben az esetben nem egy „fe-

FOTÓK: GETTY IMAGES; H. SZABÓ SÁNDOR, MTI

VÍZGAZDÁLKODÁS | A célzott felszín alatti víztározásra, a készletek mezőgazdasági és ivóvízutánpótlási célú hasznosítására kerestek és találtak technológiai megoldásokat egy magyar szakemberek vezetésével zajlott és a napokban zárult nemzetközi programban. A kutatók részletesen bemutatták lapunknak, hogy a hazai öntözési rendszerek fejlesztése érdekében miként lehetne kiaknázni ezeket az innovatív lehetőségeket.

26 | FIGYELŐ 2022/20

F_26-27-Ontozesfejlesztes.indd 26

2022. 05. 16. 17:50

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

lülről származó” többletvízbevitelről van szó – mint például a beszivárogtatásnál –, hanem a felszín alatt áramló víznek a visszatartásáról. „Ezt ugyanúgy kell elképzelni, mint egy felszíni gátat, csak éppen a szerkezet a kőzetekben helyezkedik el, és ott duzzasztja vissza a vizet” – magyarázta az eljárást Szőcs Teodóra.

AZ EGYKORI MAROS-MEDER

A célirányos mintavételekkel, mérésekkel, korábbi és új geofizikai adatok felhasználásával beazonosították, hogy a Maros-hordalékkúp pontosan mely része lenne alkalmas e gát kivitelezésére. Természetesen azt is figyelembe vették, hol van a legnagyobb vízigény, már csak azért is, mert a hatályos előírások szerint kizárólag ott lehet agrárcélú öntözésre felszín alatti vizet igénybe venni, ahol a felszínen bizonyítottan nem áll rendelkezésre víz. Végül a mintaterületen belül két Békés megyei község, Csanádapáca és Medgyesbodzás vonzáskörzetében, húsz-harminc méteres mélységben találtak rá a megfelelő, sőt kiváló víztartó képességű zónára. Itt eltemetett folyómedrek vannak, tehát olyan szakaszok, ahol valaha a Maros folyt és rakott le kavicsos-homokos üledéket, a medren kívüli iszapos-agyagos üledék pedig oldalirányú gátként is szolgálhat a tározásnál. Mindezek alapján úgy ítélték meg, hogy ez a terület – a régi folyómedernek gyakorlatilag az újrahasznosításával – megfelelne nagyobb mennyiségű felszín alatti víz készletezésére. A szakemberek a módszertan kidolgozása mellett kockázatelemzést is végez-

tek, felmérték az esetleges technikai, üzemeltetési, egészségügyi és környezeti rizikófaktorokat. Az osztályvezető jelezte, hogy természetesen az ország más részein is vannak aszálynak erősen kitett térségek – ilyen például az elsivatagosodással fenyegetett Duna–Tisza közi homokhátság, valamint a Nyírség –, ahol már most csökken a talajvízszint, viszont a mezőgazdasági vízigény jelentős. Ezekben a régiókban szintén felmerülhet a felszín alatti vízutánpótlási és -tározási szisztémák valamelyikének a használata. A felszíni víztárolással szemben ezek előnyei közé sorolható többek között az, hogy nem esnek ki termőterületek a hasznosításból, párolgással is csak minimális mértékben kell számolni, és a víz szűrése, ezen keresztül pedig a minősége ugyancsak kiválóbb „odalent”. Emellett e műszaki megoldások erősítik azt az egyre inkább elterjedt vízgazdálkodási szemléletet, mely szerint a többlettől nem mihamarabb megszabadulni kell, hanem inkább eltárolni szükséges azt.

A JÖVŐ

„A felszín alatti vízutánpótlás hatalmas előnye, hogy fenntartható vízgazdálkodást tesz lehetővé, ebből a szempontból stratégiai jelentőségű” – hangsúlyozta lapunknak a Földtani Igazgatóság vezetője. Fancsik Tamás úgy fogalmazott: ha a klímaváltozás problémakörében vizsgáljuk a vízgazdálkodást, azt látni, hogy a következő esztendőkben – amikor minden bizonnyal egyre gyakoribbak lesznek a

csapadékhiányos periódusok, a csapadék időbeli eloszlása pedig egyenlőtlenebbé válik – az öntözési kérdések mindinkább égetőbbé válnak. Sőt, könnyen elképzelhető, hogy néhány évtized múlva nemcsak az öntözéssel, hanem a ma még természetesnek vett ivóvízellátással kapcsolatban is kérdések merülnek fel – tette hozzá az igazgató, ezzel is magyarázva az április végén zárult nemzetközi kutatás jelentőségét. Szavai szerint most, hogy a MAR-rendszerek alkalmazására potenciálisan megfelelő területek kiválasztásának a módszertana, valamint a műszaki megoldások is rendelkezésre állnak, „csak” a finanszírozási és a szabályozási környezet kialakítása szükséges az eljárás gyakorlati működtetéséhez. Érdemes megjegyezni: azt figyelembe véve, hogy az öntözhető terület mérete függ az öntözés módszerétől és a növény vízigényétől, a technológia kialakítható úgy, hogy akár két-három hektár vízutánpótlása is biztosítható legyen. A folytatásban a kutatói szakpolitikai ajánlások, a MAR-akcióterv véleményezése zajlik, amelyben a szakminisztériumok és az OVF munkatársai vesznek részt. A projektet összefogó szakemberek javaslatot tettek a különféle célzott felszín alatti vízutánpótlási és -tározási műszaki megoldások közép-európai alkalmazhatóságára, a felszín alatti víztározók potenciális térségeire, valamint a kapcsolódó jogi szabályozás és nemzeti stratégiák továbbfejlesztésére. HELMECZI ZOLTÁN 2022/20 FIGYELŐ | 27

F_26-27-Ontozesfejlesztes.indd 27

2022. 05. 16. 17:50

| CÉGVILÁG |

AVE | Az AVE Ásványvíz Kft. egy mintegy hárommilliárd forint értékű kapacitásbővítő beruházásnak köszönhetően nem csak a kibocsátását növelte az elmúlt évben, új irányt is nyitott. A fejlesztésnek köszönhetően ugyanis belép a szénsavas üdítők piacára, a későbbiekben pedig funkcionális italok gyártását tervezi.

A beruházás kapcsán Meszesi Zsolt ügyvezető igazgató a Figyelőnek elmondta, amellett, hogy új kiszereléssel bővítették az ásványvízgyártást, vagyis a fél- és a másfél literes palackok után most már kétliteres kiszerelésben is megjelennek az ásványvizeik, a nagyobb hozzáadott érték előállítása felé is el kívánnak mozdulni. Ez pedig az ízesített, illetve szénsavas üdítők gyártása, míg a későbbiekben a funkcionális italok előállítása lehet. A beruházáshoz több konstrukcióban is sikerült vissza nem térítendő támogatásra szert tenniük, és mivel a fejlesztés addicionális beruházásokat szintén maga után vont, az összköltségvetésen belül mintegy 35 százalékos támogatási arányt értek el. „A telephelyünkön három ásványvízi minősítésű kutunk van, a vizek több száz méter mélyről érkeznek. Kedvező ásványianyag-tartalmuk miatt korlátlan mennyiségben fogyaszthatók, tehát egyetlen ásványi anyagból sincs benne annyi, ami meg-

FOTÓK: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK, DEBRECENI EGYETEM

MILLIÁRDOS ÁRBEVÉTEL-NÖVEKEDÉST TERVEZNEK

28 | FIGYELŐ 2022/20

F_28-30_asvanyviz.indd 28

2022. 05. 16. 17:51

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

| CÉGVILÁG |

terheli a szervezetet. Mivel a szervezetnek nagyon sok folyadékra van szüksége, ehhez a mi vizünk az előbb elmondottak miatt tökéletes választás lehet. Van prémiumkategóriás – Oscar-díjas – ásványvizünk, az AVE, amely 2005-ben Párizsban nyert az Aqua Expón. A kedvezőbb árfekvésű szegmensben is létezik hasonlóan kiváló minőségű termékünk, a Cívis Ásványvíz” – emelte ki az ügyvezető. Magyarország a 13. helyet foglalja el a világranglistán az egy főre jutó ásványvízfogyasztásban. Ez tavaly mintegy 120 litert jelentett fejenként, ami a 2019-es 131 literes csúcs után némi visszaesés. A Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség honlapján elérhető adatok szerint a fogyasztás 2015-ig folyamatos növekedést mutatott, és elérte a 126 litert, majd 2020-ban 117-re csökkent. Ennek az oka Meszesi Zsolt szerint az, hogy a Covid miatt a kis kiszerelésű – jellemzően a

AZ EGYETEMI MEGÁLLAPODÁS ALÁÍRÁSA. AZ AVE ÚJ PIACOKRA KACSINGAT

vendéglátásban kínált – ásványvizek fogyasztása visszaesett. A szakmai szövetség szerint a tavalyi enyhe emelkedés után az ásványvízpiac az idén tovább bővül.

NÖVEKEDÉS

Az elmúlt esztendőben az AVE jelentősen növelte a kibocsátását, ennek eredménye-

ként a korábban nyolcszázmillió forint körül mozgó árbevételük 1,6 milliárdra emelkedett. Az idei évre 2,5 milliárdot terveznek, ami az ügyvezető szerint az eddigi számok alapján megvalósítható. A beruházásaikat tavaly év közben élesbe fordították, ennek köszönhetően duplázták meg az árbevételüket. A szakmai szövetség adatai szerint az ásványvizek árnövekménye mindössze 0,54 százalékos volt, így ennek hatása az AVE árbevétel-emelkedésében nem szignifikáns. „Az ásványvízfogyasztás értelemszerűen függ attól, hogy milyen meleg a nyár, hiszen a forróságban több vizet iszunk. Nyáron tehát három-négyszeres igény is felmerül a partnereink részéről, így a szerződéseinket úgy »lőjük be«, hogy mindig mindenkit ki tudjunk szolgálni. Vagyis a megelőző években annyit termeltünk, amennyit a technológia lehetővé tett ahhoz, hogy a fogyasztóinkat a legnagyobb kánikulában is ellássuk megfelelő menynyiségű termékkel. A kapacitásbővítő beruházásunk termelésbe állítását követően sok partnerünk megduplázta, megtriplázta a rendeléseit, ami azt jelzi, hogy van igény az ásványvizeinkre. A nagyobb kibocsátásra alkalmas technológia miatt tehát nagyobb mennyiséggel tudjuk őket ellátni.” Az AVE tavaly a piaci részesedését is növelte, a korábbi 2,5-3-ról 5 százalékra. Termékeiket Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szat2022/20 FIGYELŐ | 29

F_28-30_asvanyviz.indd 29

2022. 05. 16. 17:51

MOZGÁSBAN A GYÁRTÓSOR. A BERUHÁZÁS JELENTŐSEN NÖVELI A KAPACITÁST

már-Bereg, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében értékesítik, és továbbra is ebben a 70 kilométeres körzetű körben maradva kívánják tovább erősíteni a pozícióikat. Egybek mellett erről szól az ízesített és a szénsavas üdítők piacán való megjelenés, amit az ügyvezető izgalmas területnek talál. „Az ezen a piacon történő megjelenés összhangban van a filozófiánkkal, miszerint megfelelő mennyiségű egészséges itallal kívánjuk ellátni a partnereinket és a fogyasztóinkat, illetve az üzleti céljainkkal, hiszen ennek a termékkörnek a gyártása nagyobb hozzáadott értékű áru előállítását is jelenti.”

FELSŐ FOK

A negyven alkalmazottat foglalkoztató cég tíz éve partnere a Debreceni Egyetemnek – emellett együtt dolgoznak a Balásházy János Gyakorló Technikum és Gimnáziummal –, és a technológia-, valamint termékfejlesztéssel összhangban nemrég együttműködési megállapodást is kötöttek. Stündl László dékán ennek kapcsán elmondta, hogy az AVE szakmai gyakorlati helyként, szakdolgozati témaként már hagyományos partnernek számít, mostantól viszont közös kutatás-fejlesztést is terveznek, illetve külföldi hallgatók gyakorlati helyeként is számítanak rájuk. Az utóbbi két együttműködési forma lehetőségeit erősíti a szénsavas és ízesített üdítők gyártásának megindítása. Filep Miklós, a hármas megállapodásban részt vevő középiskola igazgatója úgy értékelte, hogy a technikusi képzés két év-

vel ezelőtti bevezetésével felértékelődött az AVE-val kialakított együttműködés. „Ma már az intenzív szakképzés együtt fut a gimnáziumival, nem csak utána kezdődik. Az új alapokra helyezett együttműködéstől azt reméljük, hogy a cégnél a 9.-es, 10.-es diákok megismerhetik a legkorszerűbb élelmiszeripari technológiát, szakmai gyakorlatokat végezhetnek a üzemben, a 11. osztálytól kezdve pedig duális képzés keretében élesben vehetnek részt a termelésben, természetesen megfelelő felügyelet mellett. Tehát az AVEnél minden technikusképzést szolgáló elvárásunk megvalósulhat: sor kerülhet a technológia bemutatására, nyári gyakorlatokra, illetve duális képzésben is részesülhetnek a Balásházy tanulói.”

ÚJ TERÜLETEK

Meszesi Zsolt a megállapodás kapcsán hangsúlyozta, hogy a régió meghatározó alkoholmentesital-gyártójává kívánnak válni. Ebben előrelépést jelent a két év alatt megvalósított hárommilliárd forintos fejlesztés, emellett a céljaik eléréséhez fontos lehet az egyetemmel és középiskolájával megvalósuló együttműködés. „Eddig az ásványvíz-palackozás volt a fő profil, amit üdítők, később pedig funkcionális italok gyártásával kívánunk bővíteni. Ez rengeteg feladatot von magával, ami több területet biztosít az együtt-

működésre, többek között szakmai fejlődést biztosító, megfelelő szakmai tartalmú gyakorlati tematikát alakíthatunk ki a külföldi hallgatók számára is.” Az alkoholmentes italok (ízesített vizek, szénsavas üdítőitalok, gyümölcslevek, jeges teák, szörpök) összesített forgalma 2007 és 2013 között 27 százalékkal csökkent, a 2014-ben kezdődött növekedés után 2019-ben 2018-hoz viszonyítva közel 4 százalékkal emelkedett. A szénsavas üdítőitalok – beleértve az ízesített vizeket is – piaca, amely az utóbbi évtizedben 31 százalékkal csökkent, az előző évek növekedése után 2019-ben az előző esztendőhöz képest 2,7 százalékkal nőtt. A gyümölcslevek fogyasztása (amelyekből a 2007-es csúcsévhez képest 35 százalékkal fogyott kevesebb 2013-ban) a 2014-es bővülés után 2019-ben szintén nőtt. A szegmensen belül a 100 százalékos gyümölcslevek forgalma 2018-hoz viszonyítva közel 9 százalékkal emelkedett, a gyümölcsnektárok forgalma több mint 10 százalékkal csökkent, a gyümölcsitalok piacának növekedése pedig 7 százalék volt – olvasható a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség honlapján. Megváltozni látszik az ásvány- és ízesített vizek, illetve a szénsavas üdítők alkoholmentes italokon belüli aránya. Míg 2006-tól megfigyelhető az ásványvizek térnyerése az üdítőkkel szemben, elérve a 2013-as legnagyobb különbséget (ásványvíz közel 60, szénsavas üdítők mintegy 26 százalék), addig 2020-ban az ásványvízfogyasztás 49 százalékot tett ki, míg a szénsavas üdítőké 35-öt. Eközben a 100 százalékos gyümölcslevek piaca enyhe emelkedést mutat (2013-ban 10,5, 2020ban 12 százalék), a jegestea-fogyasztás pedig tartósan tartósan négy százalék körül mozog. Egyes piaci szakértők úgy értékelik, hogy az ásványizek terén nem várható szignifikáns bővülés a fogyasztásban, nem úgy, mint az ízesített termékek és a szénsavas üdítők piacán. A funkcionális italoknál a növekedés 2019-ben 15 százalékos volt, és bár ez a fogyókúrás italok kivételével 2020-ban a Covid alatt viszszaesett, tavaly óta újra két számjegyű az emelkedés mind a növényi alapú, mind a sportitaloknál. DOMBI MARGIT

FOTÓ: DEBRECENI EGYETEM

| CÉGVILÁG |

30 | FIGYELŐ 2022/20

F_28-30_asvanyviz.indd 30

2022. 05. 16. 17:51

| CÉGVILÁG |

VETNI, ÁLLATOKAT ETETNI HÁBORÚ IDEJÉN IS KELL

FOTÓ: BALÁZS ATTILA, MTI

AGRÁRIUM | A magyar vetőmag hagyományos piacait érintő fegyveres konfliktus borús képet fest a jövőről. Az árakat egyelőre felfelé nyomja a költségek növekedése, ám a háború elhúzódása az említett területeket jellemző kereslet tartós csökkenését vetíti előre.

A magyar vetőmag évtizedek óta keresett exportcikk. Jelenleg hazánkban több mint ezer vállalkozás és intézmény foglalkozik vetőmag-nemesítéssel és -előállítással. Több mint 1300-félét termesztenek, s tavaly az ágazat mintegy 120 ezer hektáron 410 ezer tonnán felüli mennyiséget produkált. A Vetőmag Szövetség adatai szerint 2017-ben Magyarország még e termék hatodik legnagyobb

exportőre volt globálisan Franciaország, Hollandia, az Egyesült Államok, Németország és Chile után. A magyar gazdák ekkor 113 ezer hektáron 316 ezer tonna vetőmagot termesztettek, melynek túlnyomó része exportra ment, ám a kivitel mennyisége az elmúlt pár esztendőben nagymértékben apadt. A 2021-es visszaesés mintegy 15-17 százalékos volt, például a hibridkukorica-vetőmag esetében az export értéke 11 milliárd forinttal múlta alul az előző évit. Ez hozzávetőleg 600 ezer hektárnyi kukoricamennyiséggel kevesebbet jelent. A zsugorodás okai között előkelő helyen szerepel, hogy Ukrajnába pénzügyi problémák, Oroszországba pedig adminisztratív nehézségek miatt már a háború előtt is lényegesen kevesebb kukorica-vetőmagot tudtak értékesíteni a magyar cégek, mint korábban. Az ez év februárjá-

tól tartó fegyveres konfliktus természetesen csak tovább nehezíti – ha el nem lehetetleníti – a térségbe irányuló kivitelt. A keresletcsökkenés ellenére egyelőre lassan, de folyamatosan emelkedik a vetőmag ára. A drágulás mértéke nem éri el a kommersz termékeknél – a végfelhasználásra termelt búzánál, kukoricánál – tapasztalható szintet, átlagosan 10-15 százalékos.

CSÖKKENŐ TERÜLET

Mint azt dr. Forgács Barna tulajdonos cégvezetőtől megtudtuk, a háború a debreceni székhelyű Agrárgazdaság Kft. értékesítéseit is jelentősen akadályozza, ám a vállalat semmiképpen sem kívánja feladni ezt a tevékenységét, még akkor sem, ha az erre használt földjei az elmúlt tíz év viszonylatában jelentősen zsugorodtak. Míg korábban 3000 hektáron állítot2022/20 FIGYELŐ | 31

F_31-33-Agrar.indd 31

2022. 05. 16. 17:51

| CÉGVILÁG |

rendelkezésre állnak úgy az Agrárgazdaság Kft.-nél, mint az egész országban.

AKADOZÓ SZÁLLÍTÁS

A háború itt is gondot okoz, hiszen a hazai vetőmagok egy jó része hagyományosan Ukrajnában, Oroszországban talált gazdára az eddigiekben. E mennyiség esetleges kiesése nagy kár, ugyanis a vetőmagban megjelenő hozzáadott érték nemzetgazdaságilag is jelentős. Ez egy olyan komparatív előny, amelyet nem szabad feladni. Hazánkban 1958-tól kezdődően 16 vetőmagüzem épült, az ország teljes területét lefedve, annak érdekében, hogy az időjárási körülmények viszonylag nagy biztonsággal kiszűrhetők legyenek. Az első két egység Martonvásáron és Debrecenben létesült. A nálunk megtermelt vetőmag 80 százaléka külföldre ment. Ugyancsak nem elhanyagolható, hogy a szellemi háttér is megvan, irányítói, nemesítői, szakmunkásszinten egyaránt. Ez jól működő, komplett rendszer, ezt nem szabad feladni, és nem is akarjuk, még akkor sem, ha az erre szánt területet kénytelenek voltunk csökkenteni. Az arányok eltolódása az Agrárgazdaság Kft. árbevételében is jól érzékelhetően jelentkezik. Míg korábban a vetőmagtermesztés adta a forgalom 80 százalékát, addig most ez az arány 70-30 a tejtermelés javára. „Ez egyrészt azért történt, mert a kezelésünkben lévő vetőmag-előállító terület folyamatosan csökkent, másrészt megalapítottuk az Alföldi Tej Kft.-t, és ott a második legnagyobb tejbeszállítók vagyunk. A tejüzem alapanyagigényének a folyamatos erősödésével érthető módon lépést kívánunk tartani, ezért a tejelőállomány intenzív növelésébe kezdtünk. E szarvasmarhák takarmánnyal való ellátásához jelentős területlekötés indokolt. A debreceni tejüzem, amelyet két éve – tízmilliárdos nagyságrendű beruházással – egy sajtgyárral és egy savóporító üzemmel bővítettünk, légvonalban mindössze három kilométerre van tőlünk, így észszerű részünkről a tejter-

melés felfuttatása. Jelenleg a tejelő- és a hozzá kapcsolódó növendékállomány létszáma meghaladja a háromezer egyedet; 13 millió liter tejet termeltünk az előző esztendőben” – részletezte a cégvezető.

BÉRLETI DÍJAK

A társaság mezőgazdasági területei az elmúlt években abszolút értékben is zsugorodtak, mert a földárak és a földbérleti díjak növekedése a debreceni löszháton olyan mértéket mutatott, illetve mutat, amit sem a tej, sem pedig a vetőmag ellenértékében nem igazán tudnak érvényesíteni. Így a nagy állattenyésztő gazdaságok jelentős része komoly kihívások előtt áll. „Az utóbbi időben a szénát – a nagy szállítási távolságok ellenére – egy az egyben a piacról vásároljuk, de ugyanez a helyzet a szalma mintegy 50 százalé-

FOTÓ: VARGA GYÖRGY, MTI

tak elő vetőmagot (elsősorban hibrid kukoricából), addig most mindössze 1000 hektáron termesztenek szaporítóanyagot, döntő többségben kalászos növényekét (őszi búza, őszi árpa, tritikálé). A szakember elmondta: az Agrárgazdaság termőterülete 3000 hektár, s ebből 1000 hektár a vetőmag-előállító terület. A társaság elődje egyetemi tangazdaságként azon 16 cég egyikeként működött, amelynek a feladata a jórészt külföldi piacon eladott magyar hibridkukorica-vetőmagok előállításában való részvétel volt. A debreceni kukoricahibrideknek a fajtatulajdonosi jogát a kft. képviseli. Ezeket Forgács Barna, valamint az akkori Agrártudományi Egyetemen dolgozó kutatók nemesítették, a tesztelést pedig a Növénytermesztéstani Tanszéken végezték, dr. Nagy János vezetésével. A vállalat jelenleg is több faj vetőmagjának az előállításával, feldolgozásával, valamint értékesítésével foglalkozik. Többek között hibridkukorica-, őszibúza-, ősziárpa-, tritikálé- és napraforgó-vetőmagot termelnek (sőt, az utóbbi időben ezt a palettát cirokkal is bővítették). A csövesen betakarított hibrid kukoricát a szárítókamrákban tárolják. A morzsolás után a vetőmag a hibridüzem meghatározó részét képező feldolgozótorony kilencedik emeletére kerül, s onnan lefelé különböző szinteken, szeparátorokon keresztül válogatják szét, majd csávázzák és zsákolják az árut. A vetőmag-előállítás folyamán egyre nagyobb gondot jelent az izolációs távolságok (kukoricánál 300, míg napraforgónál 1000 méter) biztosítása, ez pedig ahhoz kell, hogy az idegen beporzást százszázalékos biztonsággal el tudják kerülni. Ez a jelenlegi birtokviszonyok mellett nehézkes, hisz minél apróbb táblákról van szó, annál több szomszéddal kell egyeztetni. Ennek ellenére semmiképpen sem szabad lemondani erről a lehetőségről, mert a bejáratott piacok mellett a természeti adottságok, a műszaki feltételek s nem utolsósorban a jó szakemberek is 32 | FIGYELŐ 2022/20

F_31-33-Agrar.indd 32

2022. 05. 16. 17:51

| CÉGVILÁG |

kánál is. A szarvasmarhák tömegtakarmány-igénye tekintetében a legnagyobb mennyiségeket a kukoricaszilázs, illetve a különféle szenázsféleségek jelentik. Viszont a silókukorica mellett a fonnyasztásos eljárással készülő szenázst – amelyhez őszi tritikálé, rozs, akár még borsós keverék is számításba jöhet – egyelőre magunk termeljük meg Debrecenben és Bödönháton is. Ez a takarmányféle nagyon fontos, mert az újabb kutatások szerint sokkal egészségesebb a jószág számára, jóval kevésbé terheli meg a bendőjét, mint az abrak/szemestakarmányok. A szenázsalapanyag betakarítása most kezdődött el mindkét területrészünkön.

Az abraktakarmányok a szarvasmarhák étrendjének csak a harmadát teszik ki, de a sertésnél és a baromfinál teljesen más az arány. Emiatt takarmánytermesztésre a gazdák nem kötnek hosszú távú szerződést, hanem arra spekulálnak, hogy mire betakarítják a terményt, akár háromszoros is lehet az ár, vagyis nem lehet előre tervezni. Ez különösen azért gond, mert a szilázs például egy egész évig érik a silóban, tehát nem lehet a technológiát a piac hektikus kilengéseihez igazítani. Abban reménykedünk, hogy a mi végtermékünk, a tej esetében lesz egy mértéktartó, ám folyamatos drágulás, de ezt az áruházláncokkal és a fogyasztókkal is el kell fogadtatni. A terimés takarmányokat a betakarítás után néhány óra alatt silóterekbe kell betárolni és betaposni. Nagyobb

szállítási távolságok mellett ez lehetetlen, de környezetvédelmi szempontból is célszerűtlen. Ezért ezeket a tömegtakarmányokat mindenképpen a szarvasmarhatelepek közelségében kell megtermelni. A tejelő marha szemestakarmányszükségletét – vagyis a kukoricát, a takarmánybúzát, a tritikálét – mintegy 20 százalék híján biztosítani tudjuk. Ezek a takarmányféleségek jobban elviselik a szállítási költségeket. A szarvasmarha-állományunk tömegtakarmány-igényének a biztosítására a térségben gazdálkodókkal való együttműködésben gondolkodunk, de a kitűnő löszháti földeken a gazdák – érthető módon – egyelőre nem silókukorica- vagy szenázsalapanyag-termelésben gondolkodnak” – fejtette ki Forgács Barna. DOMBI MARGIT 2022/20 FIGYELŐ | 33

F_31-33-Agrar.indd 33

2022. 05. 16. 17:51

| CÉGVILÁG |

A BESZÁLLÍTÓI LÁNC RÉGIÓS ÉLLOVASA LEHET MAGYARORSZÁG

E-MOBILITÁS | A napokban a Chervon Autó 17 milliárd forintos kapacitásbővítést jelentett be miskolci üzemében. Csúcstechnológiás berendezésekkel fémöntvényeket kívánnak előállítani az elektromos járművekhez. Közben az ágazatban hatalmas akkufejlesztések zajlanak.

A csipgyártás globális akadozása másfél éve hatalmas gond a világgazdaságban, a probléma felbukkanása óta alig csillapodnak a kedélyek. A népszerűbb autók közül sok típusra fél-egy évet is várni kell. Továbbá 2021 tavaszától hónapról hónapra folyamatosan növekednek a nyersanyagárak. Ezt tetézte az orosz–ukrán háború okozta ellátási gond. Például Ukrajna volt az uniós összeszerelő üzemek egyik legnagyobb kábelköteg-, kábelkorbács-szállítója, s bár a termelés nem állt le teljesen, az ellátás február vége óta igen kiszámíthatatlan. Az alternatív beszerzési források felkutatása vagy a gyárak elköl-

töztetése hosszú hónapokig tart, tovább növelve az új autóra várakozók sorát. Mert hát a kereslet – egyelőre – igen élénk a személygépkocsik iránt. Ám a jövő bizonytalanabb, mint valaha.

HOSSZÚ VÁRÓLISTA

Az ágazati problémák miatt növekvő várólisták a használtautó-piacra is hatással voltak. Egyes népszerű és újszerű használt gépkocsik ára gyakorlatilag a beszerezhe-

tetlen újakéval egyezik meg. Például a népszerű Suzuki vagy Škoda modellek esetében. A Suzuki SUV típusnál fél, a Škoda Octaviánál pedig másfél év most a várakozási idő, ennek megfelelően a használtpiacon is megkérik a jó állapotban levő, keveset futott járgányok árát.

ERŐS KERESLET

Persze nem lesz ez mindig így: az autók iránti kereslet visszaesésére az esztendő második felétől, illetve 2023-tól mind régiós, mind globális szinten számítani kell, hiszen a fejlett és a fejlődő gazdaságok egyaránt csökkenő, eltűnő növekedési

FOTÓK: HANNIBAL HANSCHKE, MIKE BLAKE, REUTERS

TESLÁK SORBAN. EGYELŐRE IGEN ÉLÉNK A KERESLET AZ AUTÓPIACON

34 | FIGYELŐ 2022/20

F_34-35_e-auto.indd 34

2022. 05. 16. 17:52

| CÉGVILÁG |

KONCEPCIÓAUTÓ LOS ANGELESBEN. PONT MINT EGY SPORTCIPŐ, AMIRE MINDIG SZÜKSÉG VAN

mutatókra számítanak, illetve a legjobbak is (mint például Kína vagy akár régiónk éllovasai, minket is beleértve) a korábbiaknál, illetve a tavaly vártnál sokkal lassabb tempóban bővülhetnek. Ugyanakkor a háttérben több olyan vállalat jelent meg nálunk, melynek révén lényegében régiós nagyhatalom maradhatunk néhány meghatározott autóalkatrész beszállítása terén. És szerencsére nemcsak a belső égésű motorokkal szerelt „régi”, hanem az új, elektromos hajtásláncok tekintetében is.

STRATÉGIAI TERÜLET

Talán az egyik legkritikusabb szegmens az akkuk gyártása. Nem csupán egy ketyeréről van szó a sok közül, hanem akár stratégiai ipari ágazatként is felfogható az előállításuk. Mégis: a tengerentúl és az EU jócskán le van maradva a tervezésben és a gyártásban egyaránt. Az alágazatban dél-koreai, japán és kínai cégek dominálnak, s az akkumulátorgyártáshoz köthető bányászati területeken, valamint a nyersanyagok feldolgozásában és vegyipari előkészítésében is igen nagy az ázsiai fölény. Ez utóbbi függés csökkentése, a hazai ellátási láncok erősítése, valamint az itthoni autóipar védelme érdekében igyekszik komolyabb összegekkel támogatni az aksi-előállítást mind az Európai Unió, mind Amerika. Bár sokszor annyi történik, hogy akkuvégszerelő üzem létesül, így például Gödön a régió legnagyobb e-autó-akkumulátorokat készítő gyára épül.

Mindenesetre – a csipgyártáshoz hasonlóan – ezen áramforrások gyártása is stratégiai ágazattá kezd válni.

JÓ HÍREK

Fontos volt ugyanakkor az e-mobilitás terén az a múlt hét elején tett bejelentés is, mely szerint az Észak-Magyarországon már jelen lévő Chervon kínai járműipari

ÚJ AKKUTECH: KÍNA NYEREGBEN Egy-két év, s óriási változás jön az e-autózás világában, ugyanis nem az európai és nem is az amerikai, hanem a kínai mérnököknek sikerült jóval hatékonyabb, könynyebb, kisebb helyen elférő akkumulátorpakkokat gyártani. A tavalyi kínai siker láttán a világ leggazdagabb embere, Elon Musk meg is kereste a csúcstechnológiás BYD (Build Your Dreams) gyártót, amely gyakorlatilag a kínai Teslának felel meg. Az üzletember célja, hogy a mainál is sokkal jobbá tegye a Tesla autók akkumulátorait. Mert közel sem csak arról van szó, hogy egy gépkocsiban összesen 1,2 millió kilométert is elmennek ezek az akkuk, így nem kell teljesítménycsökkenéstől tartani a jármű teljes élettartama alatt. Vang Csuan-fu (Wang Chuanfu), a BYD vezérigazgatója úgy mutatta be ezt a „penge akksit” (Blade Battery), mint a világ jelenleg legbiztonságosabb autóakkuját, hiszen míg egy klasszikus e-gépkocsi-cellát mondjuk egy ütközésnél hirtelen átfúr valamilyen tárgy, akkor az fel is robbanhat, de minimum túlforrósodik, esetleg kigyullad. Ezzel szemben az új kínai akkumulátor hőmérséklete az átfúrási tesztek folyamán mindössze 30-60 fokot melegedett.

vállalat újabb 17 milliárd forintos beruházást hoz Miskolcra. Itt rövidesen csúcstechnológiás berendezésekkel fémöntvényeket állítanak elő elektromos járművekhez. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a bejelentés kapcsán többek közt elmondta: az állam négymilliárd forinttal támogatja a 122 új munkahely létrehozásával járó fejlesztést. Ugyanis kapacitásbővítést hajtanak végre a kínai óriáscég miskolci alkatrészgyártó üzemében. Ennek első ütemét sem régen, 2021 tavaszán jelentették be, mégpedig a Chervon Auto Kínán kívüli legelső, zöldmezős beruházásaként. A tárcavezető fontos mondatokkal egészítette ki a közleményt. Kifejtette: a nyugati országok korábbi technológiai fejlettségi előnye némiképpen elpárolgott, a keleti társaságok mögötti pénzügyi erő közben jelentősen megnőtt, a munkaerő szempontjából pedig mindig is jobban álltak, mint mi.

KELET FELÉ

Szijjártó Péter szerint a keleti nyitás stratégiája révén az ottani országokba irányuló magyar export 45, a kereskedelmi forgalom 48 százalékkal bővült, és az utóbbi három évben keletről érkezett a legtöbb beruházás hozzánk. Továbbá a múlt esztendő volt minden idők legsikeresebb éve a magyar–kínai kereskedelemben. E relációban a kivitelünk értéke 20 százalékkal, 2,5 milliárd dollárra nőtt, a teljes kereskedelmi forgalom pedig 11 százalékkal bővült, volumene így meghaladta a rekordnak számító 12 milliárd dollárt (mai árfolyamon már több mint 4400 milliárd forintot), és e tendencia az idén is folytatódott. Az sem mellékes, hogy hazánkban immár közel háromszáz kínai vállalat mintegy húszezer embernek ad munkát. A miniszter úgy látja, az autóipari forradalom a világgazdaság egyik legjelentősebb folyamata, és „ennek a passzátszelét keletről fújják”, azaz onnan szállítanak eszközöket a nagy nyugati gyártóknak, így elképesztő erejű globális verseny zajlik a kínai beruházásokért is. Hozzátette: azok az országok lehetnek sikeresek a jövőben, amelyek képesek magukhoz vonzani a szektor új korszakának a beruházásait, márpedig Magyarország az európai elektromosautó-ipar egyik éllovasa, és ez a pozíciója tovább fog erősödni. HG 2022/20 FIGYELŐ | 35

F_34-35_e-auto.indd 35

2022. 05. 16. 17:52

| CÉGVILÁG |

ÚJ ELEMZŐRENDSZER

VÍZTISZTÍTÁS | A Water MiniLab (WML) csapata egy olyan vízelemző eszköz és a hozzá kapcsolódó rendszer kifejlesztésén dolgozik, amely a ma létező megoldásoknál költséghatékonyabb, könnyebben kezelhető és sokoldalúbb.

AZ ÖTLET

A WML ötlete eredetileg Szombathy Péter alapító fejében született meg, aki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) környezet-

kiderült, hogy még nincs a piacon olyan vízelemző automata készülék, amely elérhető árban lenne a kisebb telepek számára. Nagyon jól jött már a kezdetekkor, hogy az alapítónak többéves vízipari kutató-fejlesztői tapasztalata van (Organica Zrt., UTB Envirotec Zrt.), és több kutatócsoport munkájában is részt vett. Két éven át laborvezető volt, s három esztendeig dolgozott az egyetemi biológiai szennyvíztisztítási kutatócsoportban.

A JELEN

A csapatot ma már három másik fiatal is erősíti. Az egyikük Czipó Bernadett operatív vezető, aki a BME-n biomérnöki mester szakos hallgató, szintén labortapasztalatokkal felvértezve. Ő a műszerek kalibrálásáért és ellenőrzéséért,

FOTÓ: WATER MINILAB

A Water MiniLab által fejlesztett eszköznek főként a szennyvíztisztító telepeken veszik hasznát, ahol a rendszeres, gyors, pontos mérések révén nemcsak költséget, villamos energiát lehet megtakarítani, de a szennyvízkezeléshez alkalmazott vegyszerek egy részét is. Az újabb, továbbfejlesztett automata vízelemző készülék lehetséges felhasználási területe ráadásul túlmutat a szennyvízkezelésen, így a csapat fő célja a terjeszkedés – mind földrajzi, mind iparági tekintetben.

mérnöki alapszakon és biomérnöki mester szakon végzett, s jelenleg doktoranduszhallgató a biológiai szennyvíztisztítás témakörében. A szakember pár éve a vízzel elárasztott budapesti Molnár János-barlang kutatásával foglalkozott. E munka közben merült fel az igény az egyszerű és költséghatékony helyszíni mérések iránt, mivel előfordult, hogy nem lehetett bevinni a vízmintát a laboratóriumba, illetve gyorsan volt szükség a mérési eredményekre. Az eredeti elképzelés okostelefonnal készült képek színkódelemzésén alapult, ám ez a módszer nem volt elég pontos, így a fejlesztés egészen új irányt vett, mivel Szombathy Péter másik kutatási területe a szennyvíztisztítás. Az iparágban dolgozó szakemberek elmondásából

36 | FIGYELŐ 2022/20

F_36-37_Startup.indd 36

2022. 05. 16. 17:52

| CÉGVILÁG | ERŐS KOLLEKTÍVA. MÁR KÉT BEFEKTETÉSEN IS TÚL VAN A TÁRSASÁG

a laboratóriumi folyamatok koordinálásáért felel. A harmadik résztvevő Pasics Richárd mérnök informatikus, tapasztalt szoftverfejlesztő, aki szintén a BME-n ismerte meg a csapat többi tagját. Ő a vízelemző műszer informatikai fejlesztéseit végzi: az applikáció, a webes alkalmazás a mérések elemzését, vizualizációját oldja meg. A negyedik tag Óré Dániel, aki a pénzügyekért, az üzletfejlesztésért felel. Ő a Budapesti Corvinus Egyetem vezetés és szervezés mesterképzésének végzős hallgatója, a Rajk Szakkollégium diákja, s dolgozott a PwC Magyarország technológiai tanácsadás részlegén. Az erős kollektívának is hála, ma már két befektetési körön van túl a Water MiniLab. Az első folyamán egy még nem automatizált megoldást fejlesztettek, amelyet sikeresen értékesítettek. Ekkor alakult ki a mai csapat és kezdődött el az újabb munka az automatizált megoldáson. Azóta több prototípus is elkészült ebből a verzióból, amelyeket pilotprojektek során teszteltek. Az iparági környezetben végzett tesztek eredménye ígéretes volt, hiszen az eszköz működése stabil, megbízható. A jelenleg is folyamatban lévő tesztprojektek a mérési pontosság meghatározását és hitelesítését foglalják magukban. Továbbá megtörtént a piacra lépés előkészítése és letisztult az üzleti modell. Természetesen hardverfejlesztő startupként a WML-t is érintették az ellátási láncok akadozásai és az alapanyagok drágulása. Szerencsére a munka a járványidőszak alatt sem állt le. Továbbá a csapat már az induláskor részt vett több versenyen, amelyeken az ötlet piacképességét validálták. Azóta számos környezetvédelmi és technológiai konferencián, valamint expón voltak. Így például 2021 tavaszán az Ökoindustria Zöldipari Expón nyertek különdíjat, ezt követően a Smart Budapest ötletverseny 12 kiemelt projektje közé kerültek. Továbbá nemrég megjelentek az Agtech Summiton, és csatlakoztak a Körforgásos Gazdaság Platformhoz.

Nagy siker számukra, hogy végül két hazai szennyvíztisztító teleppel is sikerült megállapodniuk pilotprojektekről. A múlt év végén a Greendex.hu egy díjátadóra hívta meg a Water MiniLabot, ahova az év folyamán az olvasói közönségszavazás legnépszerűbb ötletei kerültek be. A tavalyi időszak remek lehetőséget jelentett a csapatnak arra, hogy ismertté váljon.

TERVEK

Nagy siker számukra, hogy végül két hazai szennyvíztisztító teleppel is sikerült megállapodniuk pilotprojektekről, s disztribútori szerződést is kötött a cég 2021-ben. Sőt, az idén további disztribútori megállapodások is tárgyalás alatt vannak. Ezzel párhuzamosan 2022-ben újabb, immár harmadik befektetési kör bevonását tervezi a vállalat, jelenleg erről is tárgyalnak. Továbbá a technológia szabadalmi bejelentése is sínre került tavaly, ami tovább erősítette a startup piaci hitelességét, és védelmet is jelent. Természetesen a piacismeret és a földrajzi közelség miatt először itthon próbálja ki magát a WML, viszont már rövid távon is cél a nemzetközi terjeszkedés. Az Európai Unión belül olyan szabályozások várhatók a következő években, amelyek egyre szigorúbb határértéket szabnak a szennyvíztisztító telepek számára, de világviszonylatban is az a tendencia, hogy mind fontosabbá válik a szennyvízkezelés.

És persze nemcsak a lakossági szennyvíztelepeket célozza meg a csapat, hanem azon ipari üzemeket, gyárakat is, ahol jelentős mennyiségű szennyvíz keletkezik a termelés folyamán. A későbbiekben pedig természetes vizekkel, kikötőkkel és más vízipari területekkel kapcsolatos tevékenységek eszköztárában is megjelenhet a Water MiniLab megoldása. Emellett céljuk, hogy a technológiai fejlesztésüket olyan szegmensekben is hasznosítani tudják, ahol már napjainkban nagy problémát jelent a tiszta ivóvíz szűkössége. Ennek kapcsán nemrégiben a Közel-Keleten, Dubajban részt vettek egy piacra lépést támogató képzésen, ahol több befektető és potenciális ügyfél jelezte érdeklődését. A csapat részletes ügyfélinterjúk elkészítésével piackutatást végez azt illetően, hogy pontosan milyen igényekre és problémákra jelent választ a megoldásuk.A befektetések megszerzése után az elsődleges cél a piacra lépés és a sorozatgyártás elindítása lesz. Szerencsére az invesztorok manapság nemcsak a pénzügyi megtérülés szempontjait veszik figyelembe, hanem azt is, hogy milyen társadalmi vagy környezeti hasznot teremt az adott vállalat. A Water MiniLab a Start it @K&H inkubátorprogramba ez év tavaszán került be. A fiatal csapat számára kiemelt jelentősége lesz a szakmai mentorálásnak, képzésnek; a K&H hazai és nemzetközi kapcsolati hálója is segíti a fejlődésüket. HG 2022/20 FIGYELŐ | 37

F_36-37_Startup.indd 37

2022. 05. 16. 17:52

| CÉGVILÁG |

38 | FIGYELŐ 2022/20

F_38-40_wet_wipe.indd 38

2022. 05. 16. 17:52

| CÉGVILÁG |

HATALMAS BIZNISZ LETT A TÖRLŐKENDŐ WET WIPE | A stabil piaci növekedés érdekében a fertőtlenítőkendők szegmensében erősíti jelenlétét a miskolci Wet Wipe Kft., amely emellett regionális márkaépítésbe kezd az orvostechnikai eszköz törlőkendők piacán. Kozsnyánszky Gyula gyárigazgató szerint cégüknek komoly előnyt jelent, hogy a régiónkban ritkaságszámba menő tanúsítványaik vannak a fertőtlenítőkendők területén.

„A Wet Wipe Kft. története jó példája annak, amikor egy vállalkozás a reális lehetőségeit felmérve teszi meg a növekedéshez szükséges következő lépéseket. Az 1998-ban alapított cég egy bérelt helyiségből indulva hozott létre saját telephelyet a miskolci megyei kórház mellett, majd 2011-ben, zöldmezős beruházással jött létre az az üzem, amely jelenleg már a bővítés harmadik üteme előtt áll. Miközben a Wet Wipe mindvégig magyar érdekeltségű volt, a tulajdonosi konszolidáció eredményeként mostanra csak az egyik alapító, Kohányi Ferenc jegyzi ügyvezetőként (is) a társaságot. Ő a stratégiai tervezésre fókuszálva egyre kevésbé vesz részt a napi operatív irányításban. Ezt a feladatot az elmúlt évek alatt fokozatosan rám ruházta” – magyarázta Kozsnyánszky Gyula, aki egy évtizede, minőségirányítási vezetőként került a vállalathoz, majd a ranglétra több fokát bejárva öt esztendeje lett gyárigazgató, később pedig az orvostechnikai eszközök piacán kijelölt felelős személy.

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

MEGNŐTT A PIAC

Azt tapasztalja, hogy az elmúlt évtizedben jelentősen fejlődött az európai és a magyarországi higiéniai kultúra, s ennek köszönhetően a nedves törlőkendők piaca is megnőtt. A babaápolásból szép lassan átszivárgott a használatuk a mindennapi higiéniába, ráadásul a Covid is erőteljes hatással volt ezen termékek alkalmazására. Ugyancsak érdekesség, hogy az autóápolásban szintén egyre nagyobb szerep jut ezeknek a produktumoknak. Amit régen hajtógázas flakonba zártak, azt ma nedves törlőkendő formájában árulják – legyen az autóbelső-ápoló vagy gépkocsiüveg-tisztító. Sőt, mostanra a műszerfaltisztítókat is törlőkendőkkel árulják. „Elsőre mindenki a babapopsitörlésre gondol, amely valóban a törlőkendők legnagyobb mennyiséget igénylő, elsődleges felhasználása, de rendkívül jelentősek az egyéb kozmetikai termékek is – a szépség-

ipari produktumoktól kezdve az autóápolási, -tisztító kendőkön át a kisállattörlőkig. A másik meghatározó felhasználási terület a fertőtlenítőkendők szegmense, amellyel kapcsolatban még egzotikumról is beszámolhatok, mert a dubaji piacra gyártott termékkel a tevék tőgyét fertőtlenítik le fejés után” – mondta a Figyelőnek a szakember. A fertőtlenítőkendők iránt amúgy is nőtt a kereslet, ám a koronavírus-járvány kitörését követően drámai mértékben megugrott rájuk az igény. Mára viszont – igaz, a 2019-es forgalomnál lényegesen erősebb bázison – Európában és Magyarországon is nyugvópontra jutott a piac. „A pandémia kirobbanása után egyik pillanatról a másikra a három-négyszeresére bővült a rendelésállományunk. A hirtelen megnövekedett keresletnek még úgy is emberpróbáló feladat volt megfelelni, hogy közben majdnem megdupláztuk az üzemi létszámot. Ma negyvenen vagyunk, s közülünk huszonöten dolgoznak az üzemben úgy, hogy az állandó létszámunk a járvány után is stabil maradt. A Covid megjelenését követően a megszokott kettőről így is azonnal átálltunk három műszakra, amin másfél évig nem is változtattunk, miközben termelésvezető kollégáimmal még a hétvégéket is végigdolgoztuk, az üzemi munkatársakkal együtt. Mindeközben a munkaszervezésnél is nagyobb feladatot jelentett az alapanyag-beszerzés, ami rendkívüli szervezést igényelt. A mi produktumainkhoz szükséges alap- és hatóanyagok többsége ugyanis európai gyártóktól érkezik, viszont ezeket a legtöbb ország stratégiai terméknek minősítette, s betiltotta az exportjukat. Így, miközben hirtelen áruhiány keletkezett, mert minden

2022/20 FIGYELŐ | 39

F_38-40_wet_wipe.indd 39

2022. 05. 16. 17:52

| CÉGVILÁG |

törlőkendőgyártó ugyanazt kereste, a bajt tetézve elképesztő módon megugrottak az árak” – foglalta össze a gyárigazgató.

ALKALMAZKODÁS

Kozsnyánszky Gyula szerint ennek a kritikus időszaknak azért annyi előnye van, hogy olyan alkalmazkodóképességre tett szert a szervezet, hogy ők már egy pillanatra sem ijednek meg, ha esetleg egyik napról a másikra növelni kell a termelési kapacitást. A járvány alatti, korábban példa nélküli helyzetek sikeres megoldása kapcsán emelte ki azt az esetet, amikor a pandémia kitörése előtt Észak-Olaszországból vásárolt gyártógépet éppen akkor szállították le nekik, amikor a partner régiójában Európa első és legsúlyosabb járványhelyzete alakult ki. Ezért szó sem lehetett arról, hogy Itáliából érkezzenek szakemberek a beüzemeléshez. Igaz, a magyar cég munkatársai a megrendelés előtt, a helyszínen már láthatták működés közben az eszközt, de a rendkívül bonyolult berendezés termelésbe állítása önerőből így is lehetetlen feladatnak látszott. Szerencsére az olaszok is egyetértettek abban, hogy akkor, amikor éppen a fertőtlenítőkendőkre van a legnagyobb igény, nem maradhat fólia alatt a gép. Így végül az olasz és a magyar szakemberek online kommunikálva, együttes erővel oldották meg a sikeres üzembe állítást. „A stabil gazdálkodás szempontjából kulcstényező, hogy a Wet Wipe Kft. az egyetlen olyan hazai cég, amelyik mind a két legjelentősebb szegmensben, a kozmetikai és a fertőtlenítő törlőkendők piacán is jelen van, miközben szinte egész Nyugat-Európa mellett a Közel-Keletre is exportálunk. A kozmetikai termékvo-

nal alatt elsősorban a babatörlő kendőket értjük, amelyekből a saját mellett bérben gyártott, kereskedelmi márkás produktumok is vannak. A megrendelőink között a világ legnevesebb brandjei szintén megtalálhatók. A fertőtlenítőkendők jelentős része exportra megy, főként a skandináv piacra, ahol már másfél évtizede dolgozunk együtt egy nagy partnerrel. Emellett autóápolási kendőink is vannak, amelyek piaca növekszik, és ahol például az egyik legnevesebb töltőállomás-üzemeltetőnek gyártunk árucikket” – taglalta az igazgató.

PROFESSZIONALITÁS

A szakember szerint számukra azért is rejt nagy lehetőségeket, hogy az orvostechnikai eszközök közé sorolt fertőtlenítőkendők területén szintén jelen vannak, mert abban a szegmensben rendkívül nehéz egy új szereplőnek a piacra lépés. Ahhoz ugyanis először rendkívül szigorú követelményeknek megfelelve előírt minősítések, tanúsítványok megszerzésére van szükség, ami önmagában még így sem elég, mert az igazán komoly megrendelésekhez referenciák is kellenek. Viszont a 2-3 milliárdos forgalmú Wet Wipe Kft.nek – ahol orvos, gyógyszerész, biológus PhD-doktor, mérnökök, közgazdászok és kereskedők dolgoznak ebben az üzletágban – már olyan tanúsítványai vannak, amelyek birtoklása Kelet-Közép-Európában egyedülálló, s ezt az egész kontinensen is csak néhány másik cég mondhatja el magáról.

„A piaci előrelépés így is komoly erőfeszítéseket igényel, mert a fertőtlenítők és az orvostechnikai eszközök szegmensében az eddig elért eredmények mellett is csak hosszú évek alatt megtérülő anyagi és szellemi befektetés árán lehet növekedni. De a már megszerzett presztízsre és tapasztalatra építve mindenképpen növelni akarjuk a jelenlétünket ezen a piacon, ahol a rendkívül szigorú követelmények miatt jobban is lehet tervezni, mint a kozmetikai területen, ahol a rengeteg gyártó okán hihetetlenül nagy az árverseny. Arról nem beszélve, hogy a legfontosabb produktum, a babatörlő kendő gyakorlatilag a nagy márkák melléktermékének számít, ráadásul vásárláskor így az anyukák többsége popsitörlőt választva is automatikusan nyúl a pelenkák és egyéb termékek kapcsán megismert brand felé. Ennek ellenére ezen a területen sem mondunk le a növekedésről, melynek érdekében most a regionális terjeszkedést és az ehhez kötődő márkaépítést tűztük ki célul” – mondta Kozsnyánszky Gyula. A szakember hozzátette: ahogy minden vezető, ő is szeretné elhinni magáról, hogy csapatjátékos. Igaz, a gyakorlatban szintén sokat tesz azért, hogy ez így is legyen. Ezért amellett, hogy a menedzsment tagjainak a nagy részével már régi személyes ismeretség révén megteremtette a zökkenőmentes együttműködés alapját, az új munkatársak közé is igyekszik olyanokat beválasztani, akik nemcsak szakmailag vannak a legjobbak között, hanem emberileg szintén alkalmasak a csapatmunkára. ÉRSEK M. ZOLTÁN

FOTÓ: WET WIPE

„A Wet Wipe az egyetlen olyan hazai cég, amelyik mind a két, a kozmetikai és a fertőtlenítő törlőkendők piacán is jelen van” – Kozsnyánszky Gyula.

40 | FIGYELŐ 2022/20

F_38-40_wet_wipe.indd 40

2022. 05. 16. 17:52

| SZEMÉLYI HÍREK |

ÁRUKERESŐ.HU

Távozik az Árukereső.hu-tól Rácz Csaba ügyvezető igazgató, aki ezen a poszton 2013 óta dolgozott Magyarország legnagyobb árösszehasonlító oldalánál, a hazai e-kereskedelmi szektor leglátogatottabb platformjánál. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen végzett szakember ezt megelőzően a tartalom- és szolgáltatásfejlesztési területet irányította a cégnél. Ügyvezetése alatt a társaság éves árbevétele 900 milliós szintről közel 7 milliárd forintra növekedett. A megüresedett pozíció betöltéséig az operatív irányítást a tulajdonos Heureka Group menedzsmentje látja el.

Új vezérigazgatót választott és újraválasztotta igazgatósági elnökét az Opus Global Nyrt. A tőzsdei társaság vezérigazgatójává dr. Lélfai Koppány Tibort, az igazgatóság elnökévé ismételten Vida Józsefet nevezték ki. A május 10-től új pozícióba lépő, jogászvégzettségű Lélfai Koppány 2018-tól 2022-ig elnökvezérigazgatóként irányította a Budapest Bankot, de igazgatósági elnökként már 2017-től részt vett a hitelintézet vezetésében és stratégiai döntéseinek meghozatalában. 2000 és 2011 között a Magyar Fejlesztési Bank (MFB Zrt.) üzleti, később jogi területén dolgozott, majd 2016 novemberéig vezérigazgatóként irányította a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-t. Onnantól kezdve az MFB Zrt. vezérigazgató-helyettesi és belső igazgatósági tagi tisztségeit látta el.

RÁCZ CSABA

OPUS GLOBAL NYRT. LG ELECTRONICS DR. LÉLFAI KOPPÁNY TIBOR

SUNG SIK CHOI

MATHIEU DELOLY

Európa vezető mikromobilitási szolgáltatója, a TIER Mathieu Delolyt nevezte ki a vállalat közép- és kelet-európai régiójának élére. A szakember ez év áprilisától vette át a Magyarországot, Lengyelországot és Szlovákiát is magában foglaló, 225 főt foglalkoztató szegmens irányítását. Az új vezetőnek – aki a francia CentraleSupélec egyetemen végzett építőmérnökként – széles körű mikromobilitási tapasztalata van. Korábban a Bird elektromosrollermegosztó cégnél, valamint a BikeU közbringa-szolgáltatónál töltött be vezető pozíciókat.

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

TIER

Sung Sik Choi személyében új ügyvezető irányítja az LG Electronics magyarországi leányvállalatát, amely régiós központként ezenfelül tíz délkelet-európai ország (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Koszovó, Észak-Macedónia, Montenegró, Románia, Szerbia és Szlovénia) kereskedelmi tevékenységét is koordinálja. A szakember – aki a Koreai Űrkutatási Egyetemen és a Hanjang Egyetemen mérnökként diplomázott – több mint húsz éve kezdett a cégnél. jó néhány vezetői pozíciót is betöltött a vállalat szórakoztatóelektronikai üzletágában.

2022/20 FIGYELŐ | 41

F_41_szemelyihirek.indd 41

2022. 05. 16. 17:53

| PÉNZ BESZÉL |

VIRÁG BARNABÁS. A HITELEZÉS A SIKER KULCSA

A BANKRENDSZER MEGŐRIZTE A STABILITÁSÁT

BANKSZEKTOR | A magyar bankrendszer a koronavírus-válságban is megőrizte stabilitását, jobb helyzetben voltunk, mint a 2008-as krízis hasonló időszakában – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Világgazdaság üzleti napilap Bankszektor 2022 című konferenciáján. Az alelnök szerint elhúzódó infláció elleni küzdelemre kell felkészülni. A tanácskozás résztvevői szerint az állami támogatású, zöldhitelcélokat szolgáló programok megdobják a kölcsönök iránti keresletet, de több gonddal nézhet szembe az agrárfinanszírozás.

A magánszektor banki hitelállományának bővülése hazánkban volt a legmagasabb 2020 márciusa és 2022 februárja között – mondta Virág Barnabás, a jegybank alelnöke a Világgazdaság konferenciáján. Az MNB – tette hozzá – 11 ezer milliárd forinttal járult hozzá a válságkezeléshez, amiből közel 4500 milliárd a vállalatok forrásbevonását támogatta. A gazdasági felzárkózásunk a válságban is folytatódott, az idei első negyedévben 8 százalék fölött volt a hazai gazdasági növekedés, míg 2022-ben egészében 4 százalék fölötti bővülést érhetünk el, és ezzel dobogós helyen leszünk az Európai Unióban.

Az infláció magas szintjére jelentősen hat az, hogy nagyon felgyorsultak Magyarországon az átárazások. Most a jegybank azt várja, hogy az éves átlagos infláció 9-10 százalék lehet, ezzel az európai államok középmezőnyében helyezkedünk el. Világszerte romlanak a növekedési kilátások, emelkedik az infláció és elhúzódó pénzromlásra lehet számítani. Az orosz– ukrán háború kitörése tovább rontotta a gazdasági bővülés lehetőségeit. A jegybank alelnöke rámutatott: folytatódik a monetáris szigor, de a proaktív

agresszív szakaszból a fokozatosság felé kell elmozdulni. Elmondta: az MNB Európában elsőként indította el kamatemelési ciklusát, egyúttal az MNB hajtotta végre összességében a legnagyobb kamatemelést a régióban.

ELHÚZÓDÓ KÜZDELEM

A monetáris politika alakulására erőteljesen hat az orosz–ukrán háború és a szankciós politikák fejleményei. A makrogazdasági egyensúlyok helyreállításának kérdése és időzítése a következő hetekben lesz időszerű. Annyi bizonyos, hogy elhúzódó infláció elleni küzdelemre kell felkészülni, így folytatódik a monetáris kondíciók szi-

42 | FIGYELŐ 2022/20

F_42-44_konferencia.indd 42

2022. 05. 16. 17:53

| PÉNZ BESZÉL |

ződés adósát érinti, ezeknél a kontraktusoknál a medián havi törlesztőrészlet-kedvezménye 4900 forintot ér el. gorítása. Virág Barnabás jelezte: az infláció az idei csúcsát a harmadik negyedévben érheti el, ebben a rendkívüli környezetben a kamatemeléseknél a korábbinál nagyobb szerephez juthat a fokozatosság. Az MNB alelnöke rámutatott: a magyar bankrendszer stabil, a jövőben fokozatosan kell „letapogatni” azt az optimális kamatszintet, amelynek a fenntartása megfelelően fékezi az inflációt. A nemzeti bank lassabb ütemben, de addig folytatja a kamatemelési ciklust, ameddig az inflációs kilátások a jegybanki célon stabilizálódnak. A szigorítási periódus időben elnyújtottabb lehet.

FOTÓK: KALLUS GYÖRGY

NŐNI KELL A BETÉTI KAMATOKNAK

Jelezte, hogy az orosz–ukrán háború fejleményei további kockázatot jelentenek, amelyekre fel kell készülnie a bankszektornak. Az inflációs közegben a megtakarítások védelme kulcskérdés, a lakossági betétek kamatai még mindig nem emelkedtek eléggé. 2022 márciusában a lakossági lekötött betétek átlagos kamatlába 3,5 százalék volt, a vállalati lekötött betéteké pedig 4,9. A tartósan alacsony betéti kamat szélsőséges esetben a betétesek elpártolásával járhat az alternatív befektetési lehetőségek és szolgáltatók irányába. A lakosságnak is meg kellene kapnia azt a betéti kamatlábat, amit a vállalatoknak adnak. A banki beszámolók szerint a jövőben a beruházási hitelek iránti kereslet csökkenésére, míg a forgóeszközkölcsönök iránti kereslet növekedésére lehet számítani. A bizonytalanná váló gazdasági kilátások miatt a bankok mintegy negyede szigorítani kíván a hitelezési feltételeken, mivel a tavalyi hitelezési dinamikát már nem lehet fenntartani. A fogyasztási kölcsönök feltételein a bankok 10 százaléka szigorított az első negyedévben. A hitelintézetek 45 százaléka további szigorítást irányoztt elő, emellett visszaeső kereslettel számolnak. A lakáskölcsönöknél 2022 első negyedévében az élénkülő hitelkereslet mellett nem változtak a feltételek. Előretekintve, a bankok 48 százaléka a felárak emelését helyezte kilátásba, míg a hitelkereslet tekintetében visszaesésre számítanak. Virág Barnabás rámutatott: a kamatstopnál célzott hosszabbításra lenne szükség, az ügyfelek egy célzott, segítségre szoruló köre számára kellene fenntartani a kamatstopot. Ez mintegy 330 ezer szer-

A ZÖLDÍTÉSÉ A JÖVŐ

Kandrács Csaba, az MNB alelnöke szerint széles körben elfogadott az a nézet, hogy a klímaváltozáshoz az emberi tevékenység is hozzájárul, és ez felvethet pénzügyi stabilitási kérdéseket is. Mint mondta, az Országgyűlés tavaly elfogadta a jegybanktörvény módosítását, ennek következtében a Magyar Nemzeti Bank – Európában elsőként – fenntarthatósági mandátumot kapott. Mindezt figyelembe véve alkotta meg az MNB az eddigi zöldintézkedéseinek szerves folytatásaként, az árstabilitási cél elsődlegességének fenntartása mellett, a monetáris politikai eszköz-

tabb emelkedése következtében a fizikai hatások jelentősen csökkennének. Az alelnök elmondta: bár a hitelintézetek többsége üzleti lehetőséget lát a zöldhitelezésben, azonban csak a pénzintézetek tizedénél alakítottak ki zöldhitelezési politikát. A Zöld Ajánlás mellett a jegybank 2020– 2021-ben több új adatszolgáltatást épített ki a piacon zajló zöldfolyamatok nyomon követésére. Tavaly év végére 218 milliárd forintnyi zöldhitel került be az MNB zöldvállalati és -önkormányzati tőkekövetelmény-kedvezmény programjába, az infrastruktúra átalakítását segítő zöldköl-

KANDRÁCS CSABA. FENNTARTHATÓSÁGI MANDÁTUM A JEGYBANKNAK

tárát érintő zöldstratégiát. Kandrács Csaba hangsúlyozta: a klímaváltozás jelentősen érinti a pénzügyi szektort, ez főleg az átállási kockázatokban, a fogyasztási szokásokban és a technológiai fejlődésben mutatkozik meg. A jegybank egy úgynevezett hosszú távú klímastresszteszt keretében vizsgálta meg, mi történne, ha a gazdasági szereplők a klímaváltozás mérséklése érdekében kezdenének el tevékenykedni. Ha nem változtatnának a bankok, a vállalkozások a működésükön, azaz meghiúsulna a zöldátállás, a GDP szintje 2050 végére 4,25 százalékkal lenne alacsonyabb a klímaváltozás fizikai következményei miatt. Rendezett átállás esetén pedig a globális hőmérséklet visszafogot-

csönök állománya az elmúlt évben meghaladta a 461 milliárd forintot.

GLOBÁLIS KIHÍVÁSOK

Az előjelzések arra utalnak, hogy a jövőben is több nemzetközi zöldprogramot kell finanszíroznia az exporthitelezésre szakosodott EXIM-nek – mondta a hitelintézet üzleti vezérigazgató-helyettese a konferencián. Mintegy 2 ezer milliárd forintnyi kitettsége és több mint 2600 ügyfele van az EXIM-nek, amelyek 90 százaléka kis- és közepes vállalkozás – jelezte Szabó István Attila, az EXIM üzleti vezérigazgató-helyettese. Napjainkig a jelentős ügyfélkörrel büszkélkedő hitelintézet a magyar termékeket és szolgáltatásokat mintegy 150 országba segített eljuttatni, exportálni. A vezérigazgató-helyettes rámutatott: több kritikus globális 2022/20 FIGYELŐ | 43

F_42-44_konferencia.indd 43

2022. 05. 16. 17:53

| PÉNZ BESZÉL |

KEREKASZTAL AZ AGRÁRFINANSZÍROZÁSRÓL. BEHÚZZÁK-E A BANKOK A KÉZIFÉKET?

kockázatra is fel kell készülnie a bankszektornak a következő 5-10 évben. Utalt arra, hogy egyre szaporodnak a globális kihívások, ezzel párhuzamosan figyelni kell az úgynevezett uniós taxonómiákra is, amelyek a fenntartható gazdálkodás alapjait foglalják magukban. Az EXIM ehhez kapcsolódott a zöldfinanszírozási programjával, amelynek keretében több nemzetközi projekt is megvalósulhatott. Ilyen a vietnami víztisztítóprojekt, amelynek köszönhetően százezrek jutnak tiszta ivóvízhez, Szerbiában a Száva és a Drina folyó megtisztítására vonatkozó vízipari terv, illetve Ghánában egy szennyvíztisztító telep beruházása, amely több mint 100 ezer ember életminőségén javíthat. A bankszektor vezetői azt remélik, hogy a különböző államilag támogatott zöldhitelcélokat szolgáló programok a jövőben megdobják a kölcsönök iránti keresletet – hangzott el a rendezvény egyik kerekasztal-beszélgetésén. Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára szerint még mindig nagy potenciál van a háztartási hitelezésben. Hangsúlyozta, hogy a növekedés támogatásában eddig is aktív volt a kormány, azonban óvatosságra intett, mondván, meg kell várni az új kabinet felállását. Jelezte, az év elején erős volt a dinamika, az első negyedévben a nagyvállalati devizaalapú kölcsönöknél elképesztő bővülést tapasztaltak. Az elmúlt év egy lokális csúcs volt – mondta Molnár Gergő, a K&H lakossági hitelkezelési vezetője, aki úgy látja, az állami támogatások nagyon segítették

a folyamatot, várakozásai szerint a jövőben lassuló keresletre kell számítani. Szerinte a zöldátállás meghirdetésekor elsősorban az alacsony kamatok miatt volt roham a bankoknál, ezt a jövőben szeretnék meglovagolni, olyan jelzálogalapú zöldtermékekkel akarnak előállni, amelyek népszerűek lehetnek. Sziráki László, a CIB digitális csatornák és lakossági szegmens vezetője jelezte: a GDP-arányos eladósodottsági mutató alapján nagyon alacsony a hazai háztartások eladósodottsága, például Csehország és Bulgária is megelőz minket. Úgy vélte: a zöldhitelprogram még nem teremtett igazi piacot, ez egy olyan, éveken át tartó folyamat, amit a bankszektor csak lassan tud követni. Jendrolovics Péter, a Gránit Bank ügyvezető igazgatója is úgy ítélte meg, hogy a környező országokban mindenhol magasabb az eladósodottság mértéke. A jelzálog-hitelezés további bővítését segíti a digitalizáció, a digitális kölcsönigénylés elterjedése, amely lehetővé teszi, hogy az ügyfelek ezt a bonyolultnak tűnő terméket is egyszerűen elérhessék.

GONDOK AZ AGRÁRIUMBAN

A mostani környezetben a mezőgazdaságot finanszírozó bankoknak be kell húzniuk a kéziféket – jelezték a konferencia agrárfinanszírozási kerekasztal-beszélgetésének résztvevői. Az agrárágazat nincs rossz kondícióban, az előző nyolc évben folyamatosan javult az eredménytermelő képessége, de most – az alapanyagok árának elszállása miatt

– 100-200 milliárd forint forgótőke hiányzik az agrárpiaci szereplők büdzséjéből – mondta Hollósi Dávid, a Magyar Bankholding agrár- és élelmiszeripari ügyvezető igazgatója. Az ágazat likviditási helyzete ezzel együtt jó, több tízmilliárd forintnyi kamattámogatott forrás áll rendelkezésre. Mivel a termékpályákon még nem tudták mindenütt teljes mértékben érvényesíteni a költségek emelkedését, további átvételiár-növekedés várható. Szabó István, az OTP Bank agrárágazati igazgatóságának vezetője szerint a mostani környezetet az áremelkedések és az orosz–ukrán háború határozza meg. Az OTP-nél azt tapasztalták, hogy az első negyedévben a szokásosnál lényegesen intenzívebb volt az ügyfelek forgóeszköz-finanszírozási igénye. Az agrárügyfelek tőkeellátottságát nézve nem rózsás a helyzet, a termelők költségeinek növekedése folytatódik, emellett az élelmiszerek ára tovább emelkedik. Fel kell készülni a két számjegyű hitelkamatokra – jelentette ki. Egy évvel ezelőtt még kedvező volt a kép, mivel a kormányzat észrevette, hogy stratégiai és biztonsági szempontokból óriási kihívás az élelmiszer-biztonság megteremtése, így a mezőgazdaság és az élelmiszeripar intenzív fejlesztéséhez jelentős hazai költségvetési forrásokat biztosít a kabinet. Ádám János, a Bonafarm Mezőgazdaság vezérigazgatója szerint aki az elmúlt, kedvező időszakot nem használta ki beruházásra, az nehéz helyzetbe került. Hozzátette: ezekben az években elsősorban a kkv-k kerültek előtérbe a finanszírozás támogatásában, de a kedvező kamatok a nagyvállalatokra is előnyösen hatottak. TÓTH BALÁZS

44 | FIGYELŐ 2022/20

F_42-44_konferencia.indd 44

2022. 05. 16. 17:53

| PÉNZ BESZÉL |

ELTOLÓDOTT HANGSÚLYOK VÁLLALATI HITELEK | Közel kilenc százalékkal nőtt a márciusig tartott egy év alatt a vállalati hitelek állománya. A portfólió összetétele viszont némileg átalakult – leginkább a feldolgozóipar kárára.

A történelmi csúcs közelében, 10 347,6 milliárd forintnál járt március végén a nem pénzügyi cégek hiteleinek állománya Magyarországon, ami 8,6 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból. A vállalati hitelportfóliónak közben egyre nagyobb hányadát teszik ki az éven túli lejáratú kölcsönök: az állományon belüli súlyuk ez év harmadik havának utolján elérte a 78,6 százalékot, ami másfél százalékpontos emelkedés 2021 azonos időszakához viszonyítva.

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

STAGNÁLÁS AZ IPARBAN

Az MNB számai szerint az egyes ágazatok egyáltalán nem egyenletesen vették ki a részüket a kilenc százalékhoz közelítő állománygyarapodásból. A céges hitelmennyiségnek hagyományosan a legnagyobb szeletét adó feldolgozóiparnál például mindössze 1,4 százalékos éves bővülést mutat a jegybanki statisztika, 2412,4 milliárdos portfólió mellett. Ez azt jelenti, hogy a szektor súlya egyetlen esztendő alatt 25-ről 23,3 százalékra csökkent a vállalati kölcsönök állományában. A másik, a céges finanszírozásban hagyományosan erős ágazat, az ingatlanügyek szempontjából sem alakult túlságosan fényesen az elmúlt egy év, hiszen itt is mindössze 0,7-es bővülést mutatott ki az MNB, 2050 milliárd forinthoz közelítő állomány mellett. Ennek megfelelően az ingatlanok területének a részesedése tizenkét hónap leforgása alatt bő 1,5 százalékponttal csökkent a vállalati hitelportfólióban, és az első negyedév végére már éppen húsz százalék alatt járt.

A nagyobb finanszírozási igényű ágazatok közül egyedül a kereskedelem és a járműjavítás terén alakult jól az elmúlt egy esztendő – legalábbis ami a hitelállomány alakulását illeti –, hiszen utóbbi közel 15 százalékos szökkenése nyomán a szegmens részesedése egy százalékponttal, 17,7 százalékra ugrott a márciusig számolt egy év alatt.

NAGY ÉTVÁGY AZ AGRÁRIUMBAN

Ami a hitelezés szempontjából közepes vagy kisebb súlyú ágazatokat illeti, figye-

A VÁLLALATI HITELEK ÁLLOMÁNYA*

9 030,4

Milliárd forint

10 347,6 9 525,6

7 618,8 6 036,6

2017

6 635,8

2018

2019

*Adott év márciusában.

2020

2021

lemre méltó, hogy a mezőgazdaságban – amelyet jelen esetben az élelmiszeripar nélkül kell érteni – egyetlen esztendő elteltével 11,4 százalékkal, 525,4 milliárd forintra nőtt a kölcsönök állománya, így a szektor részesedése is 4,9-ről 5,1 százalékra nőtt a céges portfólión belül. Az építőiparban viszont visszafogott, nem egészen ötszázalékos hitelállomány-bővülést hozott a márciusig tartó egy év, így az ágazat részesedése kisebb mértékben ugyan, de csökkent, s 6 százalékot ért el. Figyelemre méltó azonban, hogy az információ, kommunikáció területén érdekelt társaságoknál és a pénzügyi, biztosítási szektorban tevékenykedő vállalatoknál 43, illetve 55,6 százalékkal hízott a portfólió egyetlen év alatt. Ennek következtében a kommunikációs szektor részesedése már három százalék közelében jár a céges hitelállományon belül, de a pénzügyben érdekelt társaságok is 5,7 százalékos szeletet mondhatnak a magukénak. B. M. T.

2022

Forrás: MNB

2022/20 FIGYELŐ | 45

F_45_vallalati_hitel.indd 45

2022. 05. 16. 17:54

| TŐZSDE |

BEVÁSÁRLÁSI LÁZ

ÉRTÉKPAPÍROK | Az állampapírjaikat inkább adták, a részvényeket és a befektetési jegyeket viszont nagyon vették az első negyedévben a háztartások. A márciusig tartó egy esztendő alatt közel tizedével hízott a lakossági értékpapír-portfólió.

SZÉPEN NŐ A PORTFÓLIÓ

A jegybank számai szerint a háztartásoknál lévő értékpapírok állománya 15 836,9 milliárd forintot ért el március végén, amely dinamikusnak mondható, 9,5 százalékos emelkedés a megelőző év azonos időszakához képest. Az egyes eszközosztályoknál viszont eltérően alakult a növe-

kedési dinamika. Az értékpapír-befektetések hagyományosan legnagyobb szeletét adó állampapíroknál például „csak” 6,3 százalékkal hízott egy esztendő alatt az állomány, így 10 046,5 milliárd forintot ért el. Ez jóval elmaradt a februári, 10 288,4 milliárdos csúcstól, de drámai visszaesésről azért egyáltalán nem lenne indokolt beszélni. A befektetési jegyek állománya viszont 10,8 százalékkal, 4577,1 milliárd forintra hízott egy év leforgása alatt, a tőzsdei részvények lakosságnál lévő mennyisége pedig drasztikus mértékben, közel 39 százalékkal ugrott meg egy esztendő alatt, így az első negyedév végén meghaladta az 1133 milliárd forintot. Ez ráadásul új csúcs a részvényállományban, ami rövid időn belül többször is megdőlhet, rész-

ben a még várható vásárlások, részben a később – remélhetőleg – újra emelkedésnek induló árfolyamok miatt. A két, a háztartások befektetésein belül kisebb súlyt képviselő kategóriánál – a banki és a vállalati kötvényeknél – szintén igen dinamikusan, 17 és 24,2 százalékkal duzzadt az állomány, ám így is csak valamivel több mint 65 milliárd és 14,9 milliárd forintot ért el.

JÖNNEK FEL A RÉSZVÉNYEK

Az eltérő intenzitású állományi változások miatt a márciusig tartó egy év alatt jelentősen átalakult a háztartások értékpapír-portfóliójának az összetétele is. Az állampapírok még mindig a 63,4 százalé-

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

A hazai háztartások értékpapír-befektetéseit is nagyban befolyásolta az orosz–ukrán konfliktus, hiszen a csökkenő tőkepiaci árfolyamok nyomán ismért megjött a kisbefektetők vásárlási étvágya – legalábbis erről tanúskodnak a Magyar Nemzeti Bank friss statisztikai adatai.

46 | FIGYELŐ 2022/20

F_46-47_kisbefektetok.indd 46

2022. 05. 16. 17:54

| TŐZSDE |

A HÁZTARTÁSOK ÉRTÉKPAPÍR-ÁLLOMÁNYA Változás* Milliárd forint 9 757,5

2018

15 836,9 14 459,8

7,2 28,9

12 516,2

10 672,5 63,4

2019

*Adott év márciusában.

2020

2021

kát adják a teljes állománynak, ám ez jóval elmarad az egy esztendővel korábbi 65,3-től. A befektetési jegyek súlya viszont 28,6-ről 28,9 százalékra emelkedett a kisbefektetői kosárban, a tőzsdei részvényeké pedig egészen látványos mértékben, 5,6-ről 7,2 százalékra nőtt. Ami a tranzakciók – tehát a vásárlások és az eladások – negyedéves egyenlegét illeti, az idén nagyon érdekesen alakult a kép 2021 első három hónapjához viszonyítva. Az állampapíroknál például tavaly még összességében 315,4 milliárd forintos, pozitív egyenleget mutatott a statisztika, az idén viszont 57,2 milliárddal már

0,5 Megoszlás 2022. március, százalék Egyéb Részvények Befektetési jegyek Állampapírok

2022

Forrás: MNB

az eladások kerültek többségbe a háztartásoknál. Utóbbihoz nagyban hozzájárult, hogy csak márciusban közel 240 milliárd forintos mínuszt mutatott a tranzakciós egyenleg. A befektetési jegyeknél hasonlóan alakult a helyzet, igaz, jóval kisebb léptékekkel: miközben tavaly az első három hónapban még 30,8 milliárd forinttal a vételek kerültek többségbe, az idei első negyedév már 76,6 milliárdos mínuszt hozott, miután csak márci-

usban 90,5 milliárd forinttal több pénzt vettek ki az alapokból a kisbefektetők, mint amennyit frissen betettek. A tőzsdei részvényeknél ugyanakkor pont ellentétes tendencia érvényesült: a tavalyi 17,7 milliárdos pluszt az idén 195 milliárd forintnyi többlet követte a tranzakcióknál, miközben utóbbi túlnyomó része a harmadik hónapban keletkezett.

JELENTŐS VESZTESÉGEK

Az értékpapírjaik átértékelődésén igen sokat veszítettek az első negyedévben a háztartások, ami nem különösebben meglepő az újabb krízishelyzet, azaz az orosz–ukrán háború tükrében. A teljes értékpapír-portfólión az idei első negyedévben közel 165 milliárd forintos árfolyamveszteségük keletkezett a kisbefektetőknek, miközben tavaly összességében 59 milliárdot nyertek a piaci mozgásokon. Ami az egyes eszközosztályokat illeti, a befektetési jegyeknél az idén az első három hónapban 68,8 milliárd forintnyi veszteség keletkezett a tavalyi azonos időszaki, közel 40 milliárdos plusz után, a részvényeknél pedig a 2021. első negyedévi 23,1 milliárdos plusz után ebben az évben 86,7 milliárdos mínuszt hoztak az árfolyammozgások. BARÁT MIHÁLY

HIRDETÉS

F_46-47_kisbefektetok.indd 47

2022. 05. 16. 17:54

| TŐZSDE |

DIVATBA JÖTT A KISZERVEZÉS BEFEKTETÉSI ALAPOK | A globális vagyonkezelői piacon egyre jobban terjed a tevékenység kiszervezése, annak ellenére, hogy ez erős összeférhetetlenségi problémákat vet fel.

Iparági becslések szerint az elmúlt öt évben a kiszervezett vagyonkezelési tevékenység több mint a duplájára emelkedett, 2,46 ezer milliárd dollárnyi eszközt kezelnek más intézmények.

GIGAÜGYLETEK

A folyamat az elmúlt időszakban felgyorsult, és ezt néhány gigatranzakció is tükrözi. Az AIG például az idén márciusban a BlackRock alapkezelőre bízta egy 150

milliárd dollár értékű portfólió kezelését. A British Airways tavaly bízott meg egy amerikai vagyonkezelőt két legnagyobb nyugdíjalapja kezelésével, összesen 21,5 milliárd font értékben. Áprilisban a brit Schroders kapott megbízást arra, hogy a Centrica energiaszolgáltató nyugdíjalapjait gondozza. A Schroders Solutions hasonló típusú megízások alapján 234,5 milliárd fontot kezel. A Chestnut Advisory Group egy elemzése szerint az ilyen típusú kiszervezési ügyletek révén ez a piac 2026-ig 4 ezer milliárd dollárra nő. Tipikus megbízók a kisebb nyugdíjalapok, amelyek a nagyobb vagyonkezelőkhöz fordulnak,

hiszen azok jobban képesek diverzifikálni a befektetéseket, csökkentve ezáltal a kockázatokat. A pandémia, majd az orosz–ukrán háború nyomán bekövetkező tőkepiaci helyzet felborította a hagyományos befektetési stratégiákat, azaz a korábbinál sokkal szélesebb és mélyebb kockázatkezelési módszerekre van szükség, ebben pedig a nagy alapkezelők jobb lehetőségekkel indulnak, mint a kicsik.

SZÉDÍTŐ PIACBŐVÜLÉS

A piac főleg az USA-ban bővül, de Európában is egyre jobban terjed. Az ügyletekhez közvetítőket (outsourced chief in-

FOTÓ: BRENDAN MCDERMID, REUTERS

SZÉNBÁNYÁSZOK TÜNTETNEK A BLACKROCK SZÉKHÁZÁNÁL. KISZERVEZNEK A NYUGDÍJALAPOK

48 | FIGYELŐ 2022/20

F_48-49_vagyonkezeles.indd 48

2022. 05. 16. 17:54

| TŐZSDE |

& 1*,3&,>4'' ;&,>430*?*1ö0 ; 2021 vestment-officer, OCIO) vesznek igénybe, közülük is az egyik legnagyobb a Mercer, amely 388 milliárd dollár ilyen típusú vagyon felett diszponál. „Az elmúlt három évben növekedésünk motorjai közé tartoztak a biztosítók, az alapítványok, a különböző családi vagyonalapok” – mondta a Financial Timesnak (FT) Jo Holden, a Mercer globális befektetésekért felelős kutatási igazgatója. Jellemző az is, hogy a kiszervezett vagyon kezelésében a megbízottak egyre szélesebb jogosultságokat kapnak. Néhány ügyfél szinte mindent a vagyonkezelőre bíz: az eszközök allokációját, az alapok és a menedzserek kiválasztását, a kockázatmenedzsmentet, valamint a back office tevékenységet. Mások viszont inkább szeretik a saját kezükben tartani az alapvető döntéseket, vétójogot tartanak fenn ezekben vagy speciális eszközosztályok vagyonkezelését szervezik ki. Ez utóbbira példa az AIG–BlackRock-üzlet, amelyben a biztosító a kötvényportfóliót, valamint egyes nem nyilvános forgalomban lévő vagyonelemeket bízott a BlackRockra. Az amerikai alapkezelő, a világ legnagyobbja, ilyen outsourcing ügyletek keretében 120 intézményi befektető több mint 200 milliárd dollárját felügyelte tavaly év végén. Hasonló szolgáltatásokat végez más vagyonkezelőknek is, további 230 milliárd dollár értékben. A társaság közölte, hogy portfóliókezelési tevékenysége tavaly 16 százalékkal emelkedett, a piac átlagosan 7 százalékkal bővült. A Goldman Sachs (GS) 220 milliárd dollárt kezel OCIO-megbízások keretében. Greg Calnon, a GS

BlackRock 1. Vanguardd Group Grooup upp 2. UBS UB B BS 3. Fidelity Investment ments 4. State tat ta aate t Street Global Advisors 5.St Morgan Sta Stanley 6. Chasee 7. USA JPMorgan Chase Allia llianz llia 8. Capital Group G 9. Goldman oldma man Sachs Sach 10. BNY Mellon BN lon 11. PIMCO MCO 12. Am Amund mundi 13. Legal & Gene General neral 14. Credit Suissse 15. Prudential Financial all 16. tss 17. Edward Jones Investments Deutsche Bannk 18. T. Rowe Pricee 19. Bank of America 20.

Milliárd dollár

9464

8400 4432 4230 3860 3274 2996

D F

2953 2600 2372 2310 2200 2099 1794 1742 1727 1714 1663 1610 1579

multi-asset megoldásokért felelős globális vezetője szerint a fenntartható befektetések elterjedése nagy lökést adott a piacnak. A kisebb szereplők nehezebben igazodnak ki a szerteágazó és egyre szigorodó előírások, elvárások között. A vagyonkezelés kiszervezése kezdetben a kisebb, 100 millió–egymilliárd dolláros ügyfelekre, főleg nyugdíjalapokra volt jellemző, amelyek elsősorban költ-

SORRA ZÁRNAK BE AZ OROSZ ALAPOK, DE A NAGYOK KIVÁRNAK A pénzügyi szankciók következtében a nagy orosz kitettségű befektetési alapok közül sokan az alap megszüntetését választják. Nem sokkal az Ukrajna elleni orosz invázió után, március elején a nagy orosz részvénykitettségű alapok működését felfüggesztették, részben a szankciók, részben az orosz értékpapírpiacok bezárása miatt. A büntetőintézkedésekre Moszkva ellenszankciókkal válaszolt, így többek között betiltotta a külföldiek kereskedését a moszkvai tőzsdén. Így több milliárd dollár értékű befektetés fagyott be. A helyzet rendeződése rövid távon reménytelennek látszik, így jó néhány alapnál a felszámolás mellett döntöttek. A dán Danske Bank például három orosz, illetve kelet-európai alapjának a likvidálását kezdte el április végén. A Nordea Funds is közölte, hogy minden orosz érdekeltségű alapját felszámolja. Hasonlóan jár el a brit Jupiter alapkezelő, valamint a svéd Carnegie Fonder. Külföldi befektetőknek 2021 végén 170 milliárd dollár értékű orosz eszközük volt. A legnagyobb alapkezelők (JPMorgan, BlackRock, Amundi, UBS, BNP Paribas, Abrdn, Schroders, Pictet) szinte mindegyike befagyasztotta oroszkitettségű alapjait az invázió után, egyelőre azonban nem nyilatkoztak arról, hogy végleg be is zárják-e ezeket.

Forrás: advratings.com

ségcsökkentési céllal bízták az általuk kezelt vagyont a méretük folytán jobb kockázatkezelési lehetőségekkel büszkélkedő nagyokra. Aztán néhány évvel ezelőtt beléptek a piacra a nagyobb nyugdíjalapok is.

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG

Azonban ahogy az a gyorsan bővülő piacokon általában lenni szokott, itt is probléma az átláthatóság. Az OCIO-ügyletek megbízási díjai ritkán nyilvánosak, és azokat az adott befektetési megbízáson felül kell megfizetni. Ez magában hordozza az összeférhetetlenség lehetőségét. „A nagyobb alapkezelő ugyanis mondhatja azt, hogy egy OCIO-megbízásért alig számolok fel neked valamit, viszont a tőke felének az én alapjaimba kell áramolnia” – nyilatkozta egy nagy vagyonkezelő vezérigazgatója az FT-nek. Probléma lehet az is, hogy a megbízó menedzserei számára nem elsősorban az elért hozam a fontos, hanem a saját kockázatuk csökkentése. D. GY.

2022/20 FIGYELŐ | 49

F_48-49_vagyonkezeles.indd 49

2022. 05. 16. 17:54

| GEOPOLITIKA |

OROSZ–UKRÁN HÁBORÚ | Finnország és Svédország NATO-hoz történő csatlakozásával duplájára nő az Oroszország és a transzatlanti szövetség tagállamai közti határ hossza.

KÜSZÖBÖN A NATO BŐVÍTÉSEd Nem került közelebb az ukrajnai háború a befejezéshez. Mindkét oldalon ellentmondásos nyilatkozatok hangzanak el ennek kapcsán, amelyekből egy dolog bizton leszűrhető: jelenleg nem érettek a feltételek egy kompromisszumos békére, a megszálló csapatok visszavonására. Ezt Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is jelezte. Kijev több fegy-

vert követel a Nyugattól, a szárazföldi nehézfegyverzet után harci repülőgépeket is. Ez utóbbiak a NATO-vezetésnél, figyelembe véve Joe Biden amerikai elnök óvatos problémamegközelítését, vízválasztónak számítanak. Az észak-at-

lanti szövetség ezen eszközök szállításával átléphet egy maga húzta vörös vonalat, amelyen túl aránytalanul megnő egy az Oroszország és a NATO közötti közvetlen katonai konfliktus veszélye.

LEVÁLASZTANI KÍNÁT

Finnország és Svédország küszöbönálló NATO-tagsága oda vezet, amit Moszkva

50 | FIGYELŐ 2022/20

F_50-51_ukran.indd 50

2022. 05. 16. 17:55

FOTÓ: ALEXANDER ERMOCHENKO, REUTERS

| GEOPOLITIKA |

a leginkább el akart kerülni: az észak-atlanti szervezet keleti terjeszkedésének a felgyorsulásához. Az orosz–finn határ 1300 kilométer hosszú, s Helsinkinek a transzatlanti védelmi szövetséghez történő csatlakozásával megduplázódik az Oroszország és a NATO közt húzódó „limes” hossza. Ellentétben a katonailag nem túl erős három baltikumi állammal, az öt és fél milliós Finnországnak igen komoly hadereje van, számottevő légierővel, tüzérséggel. Ha ehhez hozzávesszük a 10,4 milliós Svédország szuper minőségű, topfelszerelésű, csúcskiképzettségű hadseregét, a NATO északi szárnya nagymértékben megerősödik. A Kreml február 24-én indított offenzívája beláthatatlan következményekkel fenyegeti az ukrajnai hadjárat balsikerei, vontatottsága, az oroszországi gazdaságban egyre inkább érződő negatív szankció-

hatások, a pekingi támogatás bizonytalansága miatt amúgy is mind nehezebb helyzetű moszkvai vezetést. Politikai-katonai vonalon az északkeleti szomszédunk elleni orosz agresszió sok tekintetben összehozta, szorosabbra fűzte a Nyugat belső kapcsolatait. Ám ez a transzatlanti viszony gazdasági elemeire nem teljes mértékben érvényes. A fő kérdés továbbra is Peking és Moszkva kapcsolata. Vajon sikerül-e a stratégiai cél, leválasztani Kínát Oroszországról, amely a távol-keleti óriásban és tartalékaiban bízva egyelőre dacol a nyugati szankciócsomagokkal? Május közepén, Párizs egyik külvárosában tartották az EU–USA Kereskedelmi és Technológiai Tanács (TTC) második ülését, amelyen az amerikai delegációt Antony Blinken külügyminiszter vezette. Európát Margrethe Vestager, a brüsszeli bizottság elnökhelyettese és munkatársai képviselték. Az áttörés elmaradt, egyelőre nincs döntés arról, hogy felújítanák az átfogó transzatlanti kereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalásokat. Meg kellene oldani például a nyugati ipar félvezetőkkel való ellátásával kapcsolatos problémát. Korábban kinevették az oroszokat, amikor az ukránok kezére került harckocsikban mosógépekből, mosogatógépekből kiszerelt csipeket találtak beépítve. Mostanában, amikor egyre súlyosabb a globális félvezetőhiány, már nyugaton is ráfanyalodhatnak erre a háztartási gépeket kannibalizáló megoldásra.

KERESKEDELMI GONDOK

FRISS SÍROK MARIUPOL HATÁRÁBAN. KÖZELEBB HÚZTA MAGÁHOZ A NATO-T OROSZORSZÁG

Megoldhatatlannak látszik a dilemma, amely a minapi párizsi TTC-tárgyalásokon is felvetődött: hogyan fokozzák a Kínára gyakorolt nyomást anélkül, hogy előmozdítanák Peking és Moszkva gazdasági számításokon alapuló közeledését? A „Mennyei Birodalom” roppant óvatos, de nyomós érdekei fűződnek a jó viszony fenntartásához Oroszországgal, hiszen az a legfontosabb nyersanyagforrása. Az Egyesült Államok, mint a washingtoni USA–ASEAN-csúcstalálkozó is jelezte, kulcsfontosságúnak tartja a Csendes-óceán nyugati részén a hajózás szabadságának a fenntartását. Ezzel azonban fokozza az ázsiai nagyhatalom azzal kapcsolatos aggodalmait, hogy az USA dominálja a külkereskedelme, energiaimportja szempontjából létfontosságú tengeri útvonalakat. A kínai vezetés effajta aggályai (amelyeket felerősít az orosz hadihajók Ukrajna el-

leni tengeri blokádja) szinte automatikusan Moszkva energiaellátó szerepének a további növeléséhez vezetnek. Marjorie Chorlins, az amerikai kereskedelmi kamara alelnöke egy nyilatkozatában rámutatott a második nagyon lényeges szempontra: Kína aggasztóan gyors térnyerésére a globális kereskedelemben. „Versenyellenes gyakorlatával Peking kikönyökli magának a világpiaci jó pozíciókat. Hiszünk a globális kereskedelmi szabályokban. De nem tudjuk, hogyan egyesítsük, integráljuk e tekintetben a legjobb elemeket, amelyeket a két világ nyújthat” – mondta. Közben az energiafronton sem javul a helyzet. Az EU27-ek továbbra sem képesek az oroszországi piacokról úgy kivonulni, hogy e megmozdulás minden tagállam érdekeit figyelembe venné. Még a könnyebbnek látszó kőolajimport-leállítás is problematikus. Németországban például ismét felerősítette az országon belüli kelet–nyugati ellentétet. A volt NDK-ban (lásd az urálra beállt Schwedt olajfinomítót) még ma is sokkal nagyobb mértékű az orosz energiahordozókra való ráutaltság. A földgáz még keményebb dió. Az Eurostat adatai szerint tavaly az EU földgázfelhasználásának a 83 százaléka származott importból. Eközben az unió saját kitermelése a múlt évben 7,6 százalékkal csökkent az igen alacsony 2020as szinthez képest is.

SZIBÉRIA EREJE

Moszkvát láthatóan nem különösebben kavarja fel, hogy az európai földgáz- és kőolajvásárlók leállhatnak az importtal. A McKinsey egyik elemzése alapján Kína 2035-ig megduplázza földgázfelhasználását, így hosszú távon pótolni tudja az esetleg kieső európai vásárlásokat. A Szibéria Ereje 1 vezetéken 2019 óta szállítanak gázt Pekingnek, és az épülő 2-es csőre is megkötötték a 30 évre szóló egyezményt. Ez persze rövid távon nem oldja meg az orosz költségvetés problémáit. D. P.

2022/20 FIGYELŐ | 51

F_50-51_ukran.indd 51

2022. 05. 16. 17:55

| GEOPOLITIKA |

DIPLOMÁCIAI OFFENZÍVÁVAL JAVÍTANÁ BELFÖLDI ESÉLYEIT MACRON Megszokhattuk már a francia belpolitikában, hogy a meglehetősen túlmozgásos, nagy ívű tervekben és víziókban igazán nem szűkölködő, nemrég újra elnökké választott Emmanuel Macron a belső politikai feszültségeket a külpolitikával igyekszik felülírni. Ez bizonyos fokig be is jön a szavazóknak, akik Németország meggyengülésével szeretnék újra Európa vezető hatalmaként látni Franciaországot. Az államfő mindent meg is tesz ezért, még ha tisztában is van azzal, hogy bár a tárgyalóasztalnál elérhet bizonyos részsikereket, a francia ipar soha nem lesz képes azt a gazdasági befolyást biztosítani neki, mint amelyet a német ipar tesz az aktuális kancellár mögé.

ÚJ EURÓPÁT!

A régi pattern ismétlődik most is, amikor közelegnek a törvényhozási választások. Ha Macron pártja nem szerez többséget, akkor a politikus a következő ötéves ciklusát béna kacsaként lesz kénytelen eltölteni az elnöki székben. Az államfő legújabb külpolitikai kezdeményezése egyfajta új Európáról, új európai együttműködésről szól, amelyben nem EU-tag országok is részt vennének. A múlt hétfőn, az Európai Parlamentben tartott beszédében Macron emlékeztetett arra, hogy hasonló indítványt tett nagy elődje, François Mitterrand a Szovjetunió 1989-es összeomlása idején. A néhai köztársasági elnök „egy nagyon jó kérdést vetett fel, amely

azóta is kérdés: miként lehetne Európát politikai értelemben megszervezni, szélesebb módon, mint az EU?” – mondta a jelenlegi államfő. A Macron által elképzelt új közösség azokat az országokat fogadná be, amelyek magukénak vallják az unió „alapértékeit”, hogy létrejöhessen az együttműködés többek között biztonsági, energetikai, szállítási, infrastrukturális területen. Ugyanakkor hozzátette: az ebbe a klubba való belépés nem prejudikálná az EU-hoz történő csatlakozást. Politikai elemzők rámutatnak arra, hogy az elnök felvetése annak a feszültségnek a feloldását célozza, amely az uniós tagságért régóta folyamodó országok – például a nyugat-balkáni államok (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia) – és az ukrán felvételi kérelem relációjában alakult ki. Macron hozzátette azt is: a kezdeményezéshez például Nagy-Britannia is csatlakozhatna.

balról érkező szavazatok nagyban hozzásegítették a győzelemhez az áprilisi elnökválasztáson. Most azonban éppen a szélsőbal, a La France Insoumise (LFI – Engedetlen Franciaország), a Jean-Luc Mélenchon vezetésével létrejött koalíció próbálja megakadályozni, hogy Macron pártja, a La République en Mar-

FOTÓ: GONZALO FUENTES, REUTERS

FRANCIA POLITIKA | Újfajta európai összefogást kezdeményez Emmanuel Macron francia köztársasági elnök. Hazai pályán szinte a teljes baloldal összefogott ellene, egyedül a szocialisták ingadoznak.d

ÖSSZEFOGÁS MACRON ELLEN

Közben javában zajlik az élet a francia belpolitikában is. Az államfő számára nem túl kedvezően alakulnak a dolgok, valószínűleg ezért is indított újabb külpolitikai offenzívát. A francia baloldali pártok ugyanis egységfrontba tömörültek ellene, ami az elnök számára a június közepi törvényhozási megmérettetésekre készülődve igencsak rossz hír. Főleg annak tükrében, hogy a szélsőEMMANUEL MACRON FRANCIA ELNÖK FELESÉGE TÁRSASÁGÁBAN KÖSZÖNTI NARENDA MODI INDIAI MINISZTERELNÖKÖT. A MOSOLYDIPLOMÁCIA MÁR KEVÉS A SIKEREKHEZ

52 | FIGYELŐ 2022/20

F_52-53-Macron.indd 52

2022. 05. 16. 17:55

| GEOPOLITIKA |

che (LREM) többséget szerezzen a törvényhozásban. Ehhez a kezdeményezéshez csatlakoztak még a zöldek (Europe Écologie-Les Verts – EELV), valamint a kommunisták is. A három párt közös listát állít, hogy minél több helyet szerezzenek meg az 577 tagú Nemzetgyűlésben. A túlélésért küzdő, az áprilisi elnökválasztáson súlyosan leszerepelt szocialisták elvben csatlakoznának, de a párt nagy öregjei, például a volt elnök François Hollande egyenesen a szocialista elvek elárulásának nevezte a kezdeményezést. A baloldalnál az vágta ki a biztosítékot, hogy Macron emelni akarja a nyugdíjkorhatárt, továbbá csökkentené a vállalati adókat. A közvélemény-kutatások szerint az LREM vezet, de az elnökválasztáson meglepően jó, 22 százalékos eredményt elért Mé-

Ha Macron pártja nem szerez többséget, akkor a politikus a következő ciklusát béna kacsaként lesz kénytelen eltölteni az elnöki székben. lenchon arra törekszik, hogy a koalíciós tárgyalásokon megkerülhetetlen partner legyen. Az LFI 62-ről 60 évre csökkentetné a nyugdíjkorhatárt, emelné a minimálbért és átalakítaná az alkotmányt. A programpontjaik sokkal radikálisabbak, mint a hagyományos baloldali követelések. Uniós kérdésekben az LFI követi a

nevéhez illő „engedetlenséget”, ragaszkodnak az erős jóléti államhoz. A zöldek és a szocialisták régi támogatói az európai projektnek, de az otthoni siker érdekében, úgy tűnik, egy időre félre tudják tenni a föderalista Európa melletti elkötelezettségüket. A Macron-ellenes baloldali összefogás erősen taktikai jellegű, sokkal kevésgé ideologikus. Erre utal az is, hogy az együttműködésben kerülik az őket valóban megosztó témákat. Az LFI ellenzi a fegyverszállításokat Ukrajnának, valamint kilépne a közös NATO-parancsnoki rendszerből – egyébként Marine Le Pen álláspontjához hasonlóan.

JOBBOLDALI SKIZO

A hagyományos jobboldal, a gaulle-ista Les Républicains meglehetősen skizofrén helyzetben van. A szocialistákhoz hasonlóan gyászosan szerepeltek az elnökválasztáson, ők is a túlélésért küzdenek. A párt középvonala hajlandó lenne kiegyezni Macronnal, az inkább a szélsőjobbal szimpatizálók viszont Le Pen Nemzeti Tömörülését (Rassemblement National) támogatnák. A pártelnök Christian Jacob láthatóan nem meri felvállalni a szakadás veszélyét. Arra szólította fel a tagságot és a még megmaradt támogatókat, hogy maradjanak függetlenek, az önálló törvényhozási megjelenés a cél. Ez azonban erősen kétséges, lévén az elnökválasztáson a szocialistákhoz hasonlóan a hagyományos jobboldal sem érte el az 5 százalékos küszöböt – vagyis az állam nem téríti vissza a kampányköltségeiket. D. GY. 2022/20 FIGYELŐ | 53

F_52-53-Macron.indd 53

2022. 05. 16. 17:55

| GEOPOLITIKA |

ÉSZAK-ÍRORSZÁG IGYEKSZIK ELKERÜLNI A „BAJOKAT”d

NAGY-BRITANNIA | Az északír választásokon nyertes Sinn Féin tervei között nem szerepel az Ír-sziget újraegyesítése. Sokkal inkább kihasználnák az abban rejlő gazdasági lehetőségeket, hogy Észak-Írország a kapu az Egyesült Királyság és az EU között.

Impozáns győzelmet aratott ÉszakÍrországban a Sinn Féin, a korábbi évtizedekben Londonból szeparatizmussal vádolt, Dublinból országegyesítő erőként elismert, alapvetően munkáspártiként számontartott politikai mozgalom. Észak-Írország jövője mindazonáltal tele van kérdőjelekkel. Az első és a legnagyobb: mit akar a Sinn Féin, amelynek három ismert személyiségét látjuk a politikai plakátokon, három csinos, szép arcú fiatalaszszonyt, akik egyáltalán nem emlékeztetnek a korábbi zűrzavaros időszakra – a „bajok” (The Troubles) érájára. Pártjuk most sem akarja a területet kiszakítani Nagy-Britanniából, ami némi meglepetést kelt. Belpolitikai, pártpolitikai, felekezeti (ír katolikus és ulsteri protestáns), gazdasági, nemzetközi jogi szempontok vegyülnek.

TILTAKOZÁS A BREXIT ELLEN. ÉSZAK-ÍRORSZÁG JÓL JÁRT A BRIT KILÉPÉSSEL

ÚJRATÁRGYALANDÓ BREXIT?

Mivel nyert a Sinn Féin? Mindenekelőtt a korábbi gondokon, a szeparatizmus támasztotta problémákon való túllépés meghirdetésével. Riválisával, a lojalista (London-hű) unionistákkal (Democratic Unionist Party – DUP) ellentétben a gyakorlati kérdésekre, a gazdaságra, az életszínvonalra, a megélhetésre összpontosított. Be is jött nekik ez a megközelítés. A brexit épp elég problémát okoz; az északíreknek (katolikusoknak, protestánsoknak egyaránt) nem hiányzik a régi gondok felemlegetése.

A brexit egyezménycsokrának fontos része az észak-írországi jegyzőkönyv (NIP), amely nyitott határt tart fenn a sziget két része között. Elég bonyolult viszonyt fejez ki ez a protokoll, amely öszszeköti Nagy-Britanniát az EU-val. Például kereskedelmi ügyekben (beleértve a villamosenergia-exportot is Ulster és Írország között) az északi területen az Európai Unió jogrendszere érvényes, így az Európai Bíróság (ECJ) jogértelmezése a mérvadó. Amely most, az Oroszország elleni EU-s, valamint nagy-britanniai szankciócsomagok gyakorlati értelmezése körül gyakran gerjeszt belső vitákat. London igyekszik kifogni a szelet a szeparatistának tartott erők vitorlájából. Má-

jus 10-én az Észak-írországi Hivatalt vezető államtitkár két törvénytervezetet terjesztett elő a londoni parlamentben való megvitatásra. Az egyik a nagyjából fél évszázados The Troubles korszakot próbálja lezárni „az örökség és a megbékélés” jegyében, nagyobb információs hozzáférést, az áldozatok, túlélők családjának támogatást ígérve. A másik az északír identitást és a nyelvi problémákat igyekszik orvosolni. A két jogszabálytervezet közös nevezője: jobb gazdasági helyzetet kell teremteni Észak-Írországban. Ehhez Londonnak is erős érdeke fűződik, hiszen a terület Nagy-Britanniát és a brexit utáni EU-t gazdasági-kereskedelmi szempontból összekötő kapu. Brüsszel azonban súlyos kifogásokat emelt e törvénytervezetekkel, kiváltkép-

54 | FIGYELŐ 2022/20

F_54-55_irorszag.indd 54

2022. 05. 16. 17:55

| GEOPOLITIKA |

FIATAL ARCOKKAL KAMPÁNYOLT A SINN FÉIN. AZ ÚJ GENERÁCIÓ A HÉTKÖZNAPI PROBLÉMÁKRA KONCENTRÁL

pen az elsővel szemben, amely az uniós apparátus szerint nyíltan felülírja a brexitcsomag rendelkezéseit. Május utolsó harmadára várják azonban az igazi bombát, az észak-írországi jegyzőkönyvre vonatkozó jogszabálytervezet részleteit, amelyek akár lenullázhatják a brit kilépéssel kapcsolatos megállapodáscsokor egyes részeit. Michael Ellis, a Boris Johnson-kormány kabinetminisztere (a harmadik legfontosabb poszt a kormányban) a főtárgyaló London részéről, aki most Maroš Šefčovič EU-alelnökkel próbál zöld ágra vergődni. Nem kevesebbről lehet szó, mint a brexit esetleges újratárgyalásáról.

FOTÓK: CLODAGH KILCOYNE, REUTERS; PAUL FAITH, EUROPRESS/AFP

LONDONI SÖTÉTSÉG

Árnyalja a képet az orosz–ukrán háború, amely közelebb hozza egymáshoz Nagy-Britanniát és az Európai Uniót. Londonnak és Brüsszelnek egyaránt érdeke, hogy ebben a helyzetben ne éleződjenek ki a viták. Ám Ellis köti az ebet a karóhoz: „Folytatjuk a tárgyalást az EUval, de azt nem engedjük meg, hogy ez Észak-Írország, az ottani béke és stabilitás rovására menjen.” A kabinetminiszter pozícióját komoly hazai hátszél erősíti: Boris Johnson és külügyminisztere, Liz Truss is leszögezte, hogy megvédik a London–Dublin–Belfast (nagypénte-

ki)-egyezményt, amelyet 1998-ban kötöttek, s amely szabályozza Észak-Írország státusát. Nagy-Britannia az EU-val való vitájában számíthat Washington támogatására – legalábbis a szavak szintjén. Ám az USA nagyon óvatos lavírozásra kényszerül ebben a kérdésben, hiszen a Moszkva és Kijev közötti fegyveres konfliktus közepette egyáltalán nem érdeke, hogy elmérgesedjen a Londonnal vagy Brüszszellel meglévő viszonya. Conor Burns, Észak-Írország államminisztere amerikai útja után a brit kormányban közölte, hogy „növekvő támogatást” észlelt Washingtonban. A londoni Times viszont a brit kormány frusztrációjáról ír, amelyet állítólag a Nagy-Britanniában tevékenykedő amerikai diplomaták panaszai („London sötétben hagy bennünket a valós szándékait illetően”) váltanak ki. A brexit első évében, 2020-ban Nagy-Britannia kivitelének a 49, behozatalának az 52 százaléka kötődött az EU27-ekhez. A fizikai export-import tevékenység egy része Észak-Írországon keresztül bonyolódott le. Az utóbbi terület és Írország (egyébként nyitott) határa menti közúti ellenőrző-beléptetési pontok

jelentősége, a kamionforgalom ugrásszerűen megnőtt, ennek előnyeivel és hátrányaival együtt. Észak-Írország az Egyesült Királyság legkisebb komponense; nagyjából annyian lakják, ahányan Budapesten élnek. Nagy-Britannia lakossága jelenleg meghaladja a 68 millió főt.

AZ EU KAPUJA

A Sinn Féin 1905-ös megalakulását a történészek összekötik az 1867-es, Deák Ferenc nevével fémjelzett osztrák–magyar kiegyezéssel, a dualizmussal. Olyan kompromisszumon alapuló angol–ír dualista monarchiát akartak, amilyen 1867-ben létrejött Bécs és Budapest között. Paul McCartney 1972-es protestdala (Adjátok vissza Írországot az íreknek – Give Ireland back to the Irish) ma sem aktuális. A 2022-es választási győztes Sinn Féin mint Észak-Írország meghatározóvá vált politikai ereje, mint Nagy-Britannia EU-kapuja nem akarja feladni az ebből származó előnyöket. Hogy a győzelme és az ezzel járó politikai fejlemények milyen kihatással lesznek a Nagy-Britanniát jellemző skót, walesi kilépési (az EU-ba való visszatérést célzó) mozgalmakra, Anglia magára hagyására a brexitketrecben – az még a jövő zenéje. D. P. 2022/20 FIGYELŐ | 55

F_54-55_irorszag.indd 55

2022. 05. 16. 17:55

| GEOPOLITIKA |

RENDŐRAUTÓNAK ÁTALAKÍTOTT VW BOGÁR EGY KIÁLLÍTÁSON. BILINCSBE VERI A GÉPJÁRMŰGYÁRTÓKAT AZ EGYRE SZIGORÚBB SZABÁLYOZÁS

NÉPAUTÓK ALKONYAd

JÁRMŰIPAR | A nagy gyártók sorra vezetik ki a piacról robbanómotoros városi kisautóikat. Azok elektromos társai viszont az alapanyagárak emelkedése miatt egyre drágábbak. Az alsó középosztály így gépkocsi nélkül marad. d

kategóriákban is – viszonylag alacsony maradjon.

MEGSZŰNŐ KISAUTÓK

A pandémiát követő inflációs sokk – amelyre az orosz–ukrán háború által előidézett piaci bizonytalanság még rátett egy jókora lapáttal – azonban reálértelemben csökkentette a béreket. Az ellátási nehézségek felhajtották az árakat, hiány alakult ki az új autókból, ami a használt járművek piacán is jelentős drágulást okozott. A kisebb jövedelműek

FOTÓ: FABIAN BIMMER, REUTERS

A Ford 1908-tól 1927-ig gyártotta a T-modellt, az első igazi népautót. A Volkswagen (VW) a Bogár (hivatalosan Typ 1.) sorozatgyártását 1945 nyarán kezdte el. A New York Times, megismerve a prototípust, 1938-ban „ezer és ezer csillogó kis bogárról” írt, amelyek

benépesítik majd a német utakat. Az autó a közép-, sőt az alsó középosztály számára is elérhető mindennapi használati tárggyá vált. A FIAT 2003-ban dobta piacra a megújított Pandát, a VW pár évvel később az Up modellt – mindegyik ára 10 ezer euró alatt volt. Olcsó kisautók tömege árasztotta el a piacokat, még a pénzügyi válság esztendeiben is lehetővé téve, hogy a szerényebb jövedelműek gépkocsit vásároljanak. Ennek a korszaknak most vége van. Az olcsó miniautók a közelmúltig nagyjából évi 7 százalékos piaci részesedést tartottak, nagyban hozzájárulva ahhoz, hogy a használt járgányok ára – még a drágább

56 | FIGYELŐ 2022/20

F_56-57_autoipar.indd 56

2022. 05. 16. 18:01

| GEOPOLITIKA |

így már nem engedhetik meg maguknak az autóvásárlást. A gyártók a nagy árrést hozó, drága szegmensre koncentrálnak, a népautó mítosza leáldozóban van. A Mercedes és a VW nyeresége például annak ellenére nőtt, hogy összességében több millióval kevesebb gépkocsit adtak el az elmúlt években megszokottnál. A befektetők vették a lapot, nyomást gyakoroltak a gyártókra, hogy álljanak le az olcsó kisautók előállításával. A viszonylag elfogadható árú közepes és kompakt járgányok mennyisége már a mostani fegyveres konfliktus előtt sem volt elegendő – a járvány megszakította az ellátási láncokat, korábban soha nem látott hiány alakult ki például a félvezetők szegmensében. Mindezek következtében az olcsó, városi kisautókból Európában tavaly már csak 787 ezret gyártottak; 2019-ben még 1,13 milliót – áll az LMC Automotive elemzésében. A várakozások szerint az évtized végére 584 ezerre csökken a számuk, a gyártók várhatóan a modellkínálatot is megfelezik. A Mercedes a kínai Geelyvel közös leányvállalatba szervezte ki a Smartok előállítását, még 2019-ben. A Stellantis-csoporthoz tartozó Opel pedig még a pandémia előtt felhagyott a Karl és az Adam kisautók gyártásával. A VW közölte, hogy ha véget ér az Up termékciklusa, nem újítja meg a modellt. A Renault 2020-ban még 43 ezer Twingót adott el, ám tavaly bejelentették: a mostani generáció kifutásával befejezik a típus gyártását. Luca de Meo, a francia gyár vezérigazgatója társaihoz hasonlóan az uniós szabályozás szigorodásával, az egyre növekvő fajlagos költségekkel indokolta a döntést. Az olcsó kisautókon elérhető nyereség amúgy is szerény volt, az EU kibocsátási normá-

AKKUMULÁTOROK BEKERÜLÉSI KÖLTSÉGÉNEK VÁLTOZÁSA USD Áremelkedés** USD Ár* kWh Akkukapacitás 30,8 1694

4325

21 614 I.

21 997

22 585 22 695 22 259 22 425

II.

Forrás: AutoScout24

III.

IV.

VI. 2021

56,6

5706

6281

111

2JWHJIJX *68 3(2

*2022. március 8.; **1 kWh/dollár, az egy évvel korábbi NI÷UTSYMT_ PUJXY +TWW¥X .-8 2FWPNY

inak a folyamatos szigorítása megkongatta a vészharangot e szegmens felett.

DRÁGULÓ ALAPANYAGOK

A népnek így nem nagyon marad más választása, mint hogy használt gépkocsit vegyen – egyre drágábban –, vagy meglévő autóját tuningolja, újítsa fel. Az AutoScout24 statisztikái szerint egy használt Opel Astra ára Németországban ez év februárjában 2 ezer euróval volt magasabb, mint tavaly, átlagosan 12 322 euróért kínálták. A VW, amely villanyautó-fejlesztésekre eddig 52 milliárdot költött, 2025-ig elhalasztotta 20 ezer euróba kerülő kisautójának a piacra dobását, annak ellenére, hogy ebben a kategóriában nagyon erősen jön fel a kínai konkurencia. „Valószínűleg jelen tudnánk lenni a mikro-villanygépkocsik szegmensében, de nem igazán látunk benne nyereséget” – nyilatkozta a Financial Timesnak a VW egyik vezetője. Az autóipari mérnökök korábban előszeretettel mutogatták azt a táblázatot, amely az akkumulátorok árának a csökkenését és a robbanómotorok gyár-

22 966 23 196

VII.

60,1

Tesla Y Tesla Y &ZIN J YWTS MFL^TR¥S^TX MTXX_¾ Y¥[¾ 3(2

HASZNÁLT AUTÓK ÁTLAGOS ÁRALAKULÁSA NÉMETORSZÁGBAN Euró

56,5

VIII.

24 502

24 979

25 599

26 122

26 756

23 728

IX.

XI.

XII.

2022

II.

tási költségeinek a növekedését jelezte – úgy becsülték, hogy az évtized közepére a két meghajtás ellenértéke már azonos lett volna. A háború azonban szertefoszlatta ezeket a várakozásokat. Az IHS Markit elemzése szerint az orosz inváziót követő alapanyag-drágulás miatt egy e-autó akkumulátora átlagosan 7 ezer dollárra drágult. Drasztikusan emelkedett a nikkel, a kobalt és a lítium ára (egy év alatt 36, 125, 750 százalékkal). A nikkelt a hagyományos motoroknál az acél ötvözésére használták, az elektromos gépkocsik elterjedésével azonban az akkukban jelent meg. Egy villanyautó az aksi kapacitásától függően 40–80 kiló nikkelt tartalmaz. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) elemzése alapján a lítium és a nikkel árának a kétszeresére emelkedése pont annyival növeli meg a termékegységre jutó költségeket az akkumulátorgyártásban, amennyivel a termelés megduplázódása csökkentené azokat. Az akkukhoz használt fémek drágulása ráadásul strukturális, vagyis nem kizárólag átmeneti „feszültségek” (orosz–ukrán háború) miatt következik be; az autóipar trendszerű átalakulása áll a háttérben.

BAJBAN A KÍNAIAK IS

A költségek ekkora növekedését már a hatalmas állami hátszéllel, támogatással a piacra lépő kínai mikrovillanyautógyártók sem képesek kezelni. A járműveiket otthon adják el, néhány esetében kénytelenek be is szüntetni az előállítást. A Great Wall Motors (GWM) például februárban már nem vett fel európai megrendelést 8-10 ezer euróba kerülő Ora Black Cat és Ora White Cat modelljeire. A cég vezérigazgatója közölte: a GWM 10 ezer jüan (körülbelül 1500 dollár) veszteséget szenved el átlagosan egy eladott autón. Henry Ford 1909-ben meghirdette az autózás demokratizálódását. Két világháború sem tudta ezt a folyamatot megakasztani. Most azonban nagyon úgy néz ki, hogy vége a népautók korának. D. GY. 2022/20 FIGYELŐ | 57

F_56-57_autoipar.indd 57

2022. 05. 16. 18:01

| RÉGIÓ |

ROMÁN KOLLEKTÍV TRAGÉDIA

MULASZTÁS KÓDOLVA | Véget ért Bukarestben az a per, amely a hat és fél éve történt, 65 ember halálát okozott diszkótűz vétkeseit volt hivatott felelősségre vonni. Kemény börtönbüntetéssel sújtották a Colectiv nevű szórakozóhely tulajdonosait, a kerületi polgármestert, tűzoltókat és pirotechnikusokat egyaránt. De sokak szerint a procedúra elhúzódása miatt enyhült a felelősök mulasztásának a megítélése. Mások felróják, hogy azóta sem épültek meg a súlyos égési sérültek kezelésére alkalmas kórházak. volt, és az is szűknek bizonyult a menekülő tömeghez viszonyítva. Ráadásul a helyiséget belülről rendkívül gyúlékony hangszigetelő anyaggal burkolták. A Goodbye to Gravity együttes második lemezét bemutató koncerten mintegy négyszázan vettek részt. Egy rosszul elhelyezett pirotechnikai eszköz belobbantotta a hangszigetelést, a helyiség pillanatok alatt lángba borult, a szűk kijáraton keresztül

pedig az áldozatok nem tudtak idejében kimenekülni. A tűzvész éjszakáján 27en vesztették életüket, 150 ember került kórházba. További 38 áldozat napokkal, hetekkel később halt bele égési sérüléseibe, a füstmérgezés szövődményeibe, valamint a kórházi fertőzésekbe.

HATÓSÁGI FELELŐSSÉG

A katasztrófának politikai következményei is voltak. Tízezrek vonultak az utcára, a hatóságok bűnös hanyagságát és felelősségét elhárító korrupt politikusok

GYÁSZ A TŰZVÉSZ UTÁNI NAPOKBAN, 2015 NOVEMBERÉBEN. A TÜNTETÉSEK KORMÁNYVÁLSÁGOT IDÉZTEK ELŐ, DE KÓRHÁZMODERNIZÁCIÓT NEM HOZTAK

FOTÓK: ARTUR WIDAK, GETTY IMAGES

A 2015. október 30-i dátum mélyen a románok kollektív emlékezetébe vésődött, hiszen ezen a szokványosnak indult péntek estén történt a rendszerváltozás utáni évtizedek legnagyobb katasztrófája: kigyulladt a Colectiv szórakozóhely elhanyagolt épülete, ahol a kommunizmus idején a Pionier (Úttörő) cipőgyár működött. A tragédia emberi mulasztások sorozata miatt történhetett meg, hiszen kiderült, hogy túl sok embert engedtek be a klubba, amelynek csak egyetlen bejárata

58 | FIGYELŐ 2022/20

F_58-59-Roman-Collective.indd 58

2022. 05. 16. 17:56

| RÉGIÓ | TÜNTETŐK AZ ORTODOX PÁTRIÁRKÁT GÚNYOLJÁK. SOKÁIG EGYETLEN PAPJA SEM KERESTE FEL A TRAGÉDIA SZÍNHELYÉT, MONDVÁN, HOGY NEM EGY KLUBNÁL, HANEM A TEMPLOMBAN KELL IMÁDKOZNI

lemondását követelve. A népharag hatására Victor Ponta akkori szociáldemokrata miniszterelnök lemondott. A tragédia után két évvel, 2017 októberében egy olyan szakértői jelentést tettek közzé, amely az egészségügyi hatóságok és az akkori tárcavezető felelősségét is felveti. A baleset idején ugyanis egyetlen kórházban sem voltak megfelelő körülmények a súlyos égési sérültek hatékony ellátására, a felajánlott külföldi segítséget a hatóságok mégis csak napokkal később, a közvélemény nyomásának engedve vették igénybe. A késlekedés miatt sokan a kórházban szerzett fertőzésekbe haltak bele, holott külföldön megmenthették volna őket. Hatéves pereskedés és többszöri halasztás után most jogerős ítélet született a tűzvész felelőseinek ügyében. A bukaresti táblabíróság többnyire enyhítette az alapfokon eljáró fővárosi törvényszék által kiszabott büntetéseket. A klub üzemeltetőit és a végzetes tűzijátékot elindító pirotechnikusokat így is 6 és 11 év közötti, a szórakozóhely működését engedélyező IV. kerületi polgármestert (jelenleg V. kerületi szocdem polgármester), Cristian Popescu Piedonét pedig 4 esztendei letöltendő börtönbüntetésre ítélték. Két tűzoltó – aki hanyagul végezte el a klub ellenőrzését, s megadta a tűzvédelmi engedélyt – több mint nyolc-nyolc évet kapott.

ENYHÍTETT ÍTÉLET

Első fokon összesen 40 millió euró kártérítés kifizetésére kötelezték a vádlottakat, másodfokon e tekintetben is enyhítették az ítéletet. A legkisebb kártérítés mértéke 50 ezer, a legnagyobbé 1,2 millió euró. Átlagban 150 ezer és 250 ezer euró közötti összeget szabtak ki. A pénz-

beli kárpótlást 140 magánember, 11 kórház és további öt közintézmény követeli. Emellett a betegek kórházak közötti szállítási költségeit is meg kell téríteniük az elítélteknek. Popescu Piedone egykor fogyasztóvédelmi ellenőrként tett szert népszerűségre, hasonlított ugyanis a Piedone-filmek főhősét alakító Bud Spencerre. Ezért előbb becenévként ragadt rá az olasz színész művészneve, majd 2006-ban a személyes politikai marketing részeként hivatalosan is felvette azt. A klub az ő közigazgatási egységéhez, a IV. kerülethez tartozott. Azzal védekezett a per folyamán, hogy neki elöljáróként közvetlen felelőssége nem volt, ugyanis nem végzett személyesen ellenőrzést, csak aláírta a szakapparátus által összeállított aktacsomót. A bukaresti táblabíróság vélhetőleg ezt figyelembe véve enyhítette büntetését. Első fokon ugyanis nyolc év és hat hónap szabadságvesztésre ítélték, amit most kevesebb mint a felére csökkentettek, és a kártérítés megfizetése alól is felmentették.

SZUPERBAKTÉRIUMOK

A Colectiv-tragédia ráirányította a figyelmet a romániai kórházak gyatra állapotára, s kiderült, hogy sokszor rontják a betegek állapotát és túlélési esélyeit, hiszen olyan szuperbaktériumok melegágyai, amelyek a nem megfelelő higiéniai körülmények miatt szaporodnak el. Komplikációkat idéznek elő, a fekvő betegek egy részénél halált okoznak. Fény derült arra is, hogy a Hexi Pharma nevű vállalat több száz kórházat tévesztett meg hamisított fertőtlenítők forgalmazásával. A felhígított szerek is hozzájárultak ahhoz, hogy a gyógyintézmények egy része nem felelt meg az alapvető higiéniai

követelményeknek. Emellett a kórházak jelentős része elavult, akár száz évvel ezelőtt épült ingatlanokban működik. Ezek szerkezete, beosztása sem felel meg a korszerű orvoslás követelményeinek. Keleti szomszédunkban például azért gyulladt ki több ilyen intézmény a koronavírus-járvány idején, mert az intenzív terápiás orvosi felszereléseket kiszolgáló villamosenergia-hálózat régi, a Covid-betegek ellátására használt nagy mennyiségű oxigén pedig lángra lobbant a rövidzárlatoktól.

HALOGATOTT KÓRHÁZFEJLESZTÉSEK

A múlt héten kihirdetett jogerős ítélet azért sem csillapította le a kedélyeket, mert a tragédia óta eltelt hat és fél év alatt egyetlen súlyos égési sérültek ellátására alkalmas korszerű centrumkórház sem épült meg. A megvesztegetés elfogadása miatt korrupció gyanújával vád alá helyezett Sorina Pintea volt szociáldemokrata egészségügyi miniszter hivatali idején, 2018ban úgy nyilatkozott, hogy 2020 után négy ilyen létesítmény is megépül: kettő Bukarestben, egy Temesváron és egy Marosvásárhelyen. Egyelőre egyik terv sem került olyan fázisba, hogy belátható időn belül megvalósulhasson. A bukaresti egészségügyi tárca azt is előírta már 2017-ben, hogy az égési sérülteket ápoló kórházaknak külön központot kell kiépíteniük, ahol a súlyosabb, mélyebb és kiterjedtebb égési sebeket elszenvedetteket megfelelő ellátásban tudják részesíteni. Ezek a centrumok azonban nem készültek el, és a sors iróniája, hogy a minisztérium éppen a Colectiv-perben született jogerős ítéletet követően két nappal 2025. december 31-re halasztotta az újabb határidőt, miután már ez év május 18-ig meg kellett volna építeni e központokat. BORBÉLY TAMÁS 2022/20 FIGYELŐ | 59

F_58-59-Roman-Collective.indd 59

2022. 05. 16. 17:56

| RÉGIÓ |

KÁRPÁT-MEDENCEI MAGYAR ALKOTMÁNYBÍRÁK HÁROMSZÉKEN PUSKÁS BÁLINT ZOLTÁN | Első ízben tartanak közös konferenciát Kárpátmedencei alkotmánybírák. A május 21-re összehívott, hagyományteremtő szándékú sepsiszentgyörgyi rendezvény ötletgazdája, a székely városban élő volt bukaresti alkotmánybíró szerint a magyarországi és romániai, szerbiai, szlovákiai magyar kollégái a közös megoldások megtalálása mellett a kisebbségvédelem nemzetközi képviseletét is erősíthetik.

Milyen személyes elvárásai vannak a Kárpát-medencei magyar alkotmánybírák ön által kezdeményezett konferenciájával szemben? – Mindenekelőtt szeretnénk azonosítani a Kárpát-medencei országok kisebbségekkel foglalkozó jogi szabályozásait és alkalmazásukat a mindennapi életben, illetve azt, hogy ezek miként nyilvánulnak meg az egyes államok alkotmánybírósági döntéseiben. Részben azt is, hogy hogyan jelenítődnek meg ezek a kérdések az EU bíróságainál. Minden említett esetben léteznek ezek a problémák, a megoldások között pedig vannak jók és kevésbé azok. Ugyanakkor szeretnénk egységesíteni a jogi törekvéseket,

amelyek a politikum számára is segítséget nyújthatnak a gondok kezelésében. – Milyen mértékben fésülhető össze a Kárpát-medencei országok alkotmánybírósági gyakorlata kisebbségügyi kérdésekben? – A konferencia ötletének a megszületésekor, egy budapesti találkozó alkalmával vetettem fel a környező országokban élő magyar alkotmánybíró kollégáknak, hogy miközben sok egyformán felmerülő kisebbségügyi kérdés van az utódállamokban, a rájuk adott válaszok, illetve megoldások különböznek. Ilyen

A SEPSISZENTGYÖRGYI TALÁLKOZÓ A május 21-i konferencia házigazdái: Kovászna Megye Tanácsa és Sepsiszentgyörgy Önkormányzata. A vendégeket Tamás Sándor elnök és Antal Árpád András polgármester köszönti, valamint a szervező Puskás Bálint, aki előadást is tart. A meghívott előadók között van Sulyok Tamás, a magyar AB elnöke, Varga Zs. András, a Kúria elnöke, Szerbiából Korhecz Tamás alkotmánybíró és kisebbségi jogi szakértő, Szlovákiából Szigeti Lubos, a kassai taláros testület alelnöke és Mészáros Lajos volt alkotmánybíró, a szlovákiai országos bírói tanács magyar tagja, Romániából Varga Attila alkotmánybíró és Benke Károly, a román alkotmánybíróság segédbírói testületének a vezetője.

például a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak a kérdése vagy a kettős állampolgárság témája. Szlovákiában például az alkotmánybíróság éveken át halogatta az állásfoglalást a kettős állampolgárságot szankcionáló Fico-féle törvény ügyében. Amikor azt a kérdést, hogy megfosztható-e valaki akarata ellenére a szlovák állampolgárságától, a kassai székhelyű taláros testület elé terjesztették, három magyar tagja is volt a szervezetnek, plusz egy olyan szlovák kolléga, akinek magyar nemesi felmenői vannak, tökéletesen tud magyarul – azt állítja, a családja annak idején felesküdött a magyar királyra, így a família tagjainak beszélniük kell a nyelvünket. E négy alkotmánybíró előzetes különvéleménye miatt gyakorlatilag „eltemették” a kérdést. Formai okokra és eljárásjogi problémákra hivatkozva a testület úgy döntött, hogy nem vizsgálja meg a beadványt. Azóta is egyfajta hallgatólagos elutasítás van érvényben. Hasonló a helyzet a román parlament elé terjesztett nemzeti kisebbségi törvény esetében is (az autonómia bizonyos elemeit tartalmazza – a szerk.), amelyet a felsőház (szenátus) elvetett, átküldte a fő döntéshozónak, a képviselőháznak, ahol azóta sem került napirendre. Meggyőződésem,

60 | FIGYELŐ 2022/20

F_60-62_alkotmanybirok.indd 60

2022. 05. 16. 17:56

ILLUSZTRÁCIÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

| RÉGIÓ |

hogy több hasonló témáról is fogunk beszélni a sepsiszentgyörgyi konferencián. – Úgy általában milyen szakmai kapcsolatok léteznek a különböző országok alkotmánybíróságai között? Odafigyelnek egymás munkájára? – Élénken figyeljük egymás tevékenységét. Annak idején az egyik dolgozatomban épp azt a témát taglaltam, hogy milyen kapcsolat és befolyás létezik a különböző országok taláros testületei között, illetve a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága döntései milyen mértékben befolyásolják e szervezetek határozatait. A román alkotmánybíróságon legtöbbször a német és a magyar testület döntéseiből idéztünk. A magyaroktól többnyire az emberi méltóságra való hivatkozásokat vettük át, míg a németek részéről az alaptörvény demokratikus szellemének a megőrzésére vonatkozó megállapításokat tartottuk leginkább követendőnek. Ilyen volt például az az eset, amikor a 2008–09-es gazdasági krízis idején a Merkel-kormány

a Görögország megsegítését célzó pénzösszegről határozott a parlament megkérdezése nélkül, pedig az alkotmány szerint nem tehette volna meg. Itt az ügy sürgőssége volt az érvelés alapja, késlekedés esetén ugyanis az unió egyensúlya került volna veszélybe, a döntés így a demokrácia védelmét szolgálta. A német alkotmánybíróság erre való tekintettel hozott támogató határozatot, hangsúlyozva azonban az eset kivételességét. – A Kárpát-medencei alkotmánybírói összefogás a hatékonyabb EU-s képviseletet is szolgálni kívánja? – Mivel a konferencia meghívottjai európai szinten is elismert jogtudósok, nem titkolt célunk, hogy a magyar kisebbség érdekének megfelelő egységes állásfoglalás alá soroljunk be. A háromszéki eseménnyel hagyományt is kívánunk teremteni, egy folyamat kezdetének szánjuk, a megoldási javaslatokat pedig folyamato-

san tervezzük eljuttatni az európai jogi fórumokhoz. Az első együttlétünk egyfajta helyzetábrázolást is céloz, „felleltározzuk” a közös problémákat: autonómiakérdések, anyanyelvhasználat, kettős állampolgárság. Egyelőre csak a kisebbségekhez tartozó alkotmánybírók részvételével, de a későbbiekben a többségi nemzetekből származó kollégákat is tervezünk meghívni az álláspontok szélesítése, a megoldások árnyalása érdekében. Személyes tapasztalatom ugyanis, hogy a román kollégák között többen is vannak, akik osztják a többségétől eltérő álláspontomat, de eddig nem mertek kiállni mellette. A 2014-es alkotmánymódosítási javaslatok tárgyalásakor például védtem a kisebbségi szimbólumok használatát, próbáltam elfogadtatni a minoritások nemzetalkotó státusát. Javasoltam az 1918-as gyulafehérvári román nagygyűlés kiáltványa szövegének alkotmányba való belefoglalását is. (Ez tartalmazza a magyaroknak és a németeknek tett autonómiaígéretet – a szerk.) Az alaptörvény ugyanis kimondja, hogy a román demokratikus hagyományokra épül, márpedig a román demokrácia története a gyulafehérvári aktussal kezdődik. A belső vitáink során a kollégák elfogadták a véleményemet, szavazáskor azonban 8:1-es elutasítás volt az eredmény. Azt követően részletes különvéleményben fogalmaztam meg az álláspontomat, amely meg is jelent a Hivatalos Közlönyben (Monitorul Oficial). – Milyen mértékben lehetnek részesei, támogatói ennek az álláspont-öszszefésülő kezdeményezésnek az anyaországi jogi intézmények? – A magyar Alkotmánybíróság elnöke, dr. Sulyok Tamás messzemenően támogatja az elveinket, a nézeteinket, akárcsak Varga Zs. András, a Kúria elnöke, aki lévén marosvásárhelyi származású, alaposan ismeri a romániai helyzetet. Természetesen nemcsak a romániai magyarság számíthat rájuk, hanem a többi Kárpát-medencei magyar közösség is. A különböző országokban élő kollégák is keményen kiállnak a kisebbségi kérdésekben, a megoldások keresésében, a törvény által kínált lehetőségek érvényesítésében. Ezért is vállalták a konferencián való részvételt és előadást, mert azt is tudni kell, hogy egy tisztségben lévő 2022/20 FIGYELŐ | 61

F_60-62_alkotmanybirok.indd 61

2022. 05. 16. 17:56

„Egy rigai konferencián az asztalon a román zászló mellett a következő két névtábla állt: Puskás V. Zoltán, Benke Károly. Szinte turisztikai látványosságként fényképeztek bennünket.” – Puskás Bálint. alkotmánybíró számára nem kockázatmentes a nyilvánosság előtt beszélni ezekről a kérdésekről. Kell hozzá némi bátorság, közösség iránti felelősségérzet, hiszen a nyilvánosság bármikor készen áll a kényes helyzetek demagóg és tendenciózus interpretálására. Lásd a legutóbbi, a Székely himnusszal kapcsolatos műbotrányt (amikor a román sajtótámadás után bukaresti politikusok is elítélték, hogy a zömében székely játékosokból álló romániai hokiválogatott tagjai a magyar szurkolókkal és a nemzeti csapattal együtt elénekelték a Székely himnuszt a ljubljanai jégkorong-világbajnokság utolsó mérkőzése után). – Erről ön hogyan vélekedik? – Megítélésem szerint az egyesek által élénken kifogásolt cselekedet semmiféle jogi, illetve román alkotmányossági akadályba nem ütközik. Ellenkezőleg: a kisebbségeknek joguk van szimbólumaik szabad használatára. Épp az cselekszik törvénybe ütköző módon, aki akadályozza, bírálja ezt. – A sepsiszentgyörgyi konferencia résztvevői közül csak ön nem aktív jogász. Nyugdíjas alkotmánybíróként mivel dicsekszik a legszívesebben? – Talán a nyugdíjcsökkentés érvénybe léptetésének a megakadályozása kívánkozik a lista élére. Emberi és hitbéli meggyőződésem alapján mindig is az elesettek pártján álltam. Ama döntést követően egyfajta nyugdíjügyi szakértővé váltam, az alkotmánybíróságon a későbbiekben mindig én írtam ebben a témában a döntési javaslatot. Odáig jutottam, hogy a munkaügyi miniszter is konzultált velem a szociális juttatásokkal kapcsolatos tervezetek ügyében. Arra is büszke vagyok, hogy az alkotmánymódosítási törvénnyel kapcsolatos különvéleményemben felvetettem: ha 1848-ban történelmi tettként

kezelték a kisebbségek önrendelkezési jogának a megfogalmazását, miért ne szerepelhetne napjaink román alkotmányában is? Ezután a román sajtóban felhívást fogalmaztak meg, hogy indítsanak eljárást ellenem államellenes cselekedetre való izgatás ügyében. Közel két éven át tartó kivizsgálás zajlott, amelyet 2016 februárjában zártak le. – És mi van a másik serpenyőben? – Sajnos több esetben is politikai töltetű döntésekben kellett részt vennem, még ha ellenvéleményt is fogalmaztam meg. Azt is nehezen viseltem, hogy a bukaresti taláros testületben szintén sokszor eluralkodott a román hivatalokban elterjedt nézet, miszerint nekünk mindent szabad, azt csinálunk, amit akarunk, mert mi vagyunk a legerősebbek.

NÉVJEGY Április 19-én, Szovátán született. A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Jogtudományi Karán diplomázott. 1989 előtt tanár, majd jogász lett, 1996tól a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátora, 2000-től 2004-ig a román felsőház állandó bizottságának alelnöke, 2004-től a szenátus jegyzője. 2007–16-ban alkotmánybíróként tevékenykedett. A Romániai Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke.

– A barikád mindkét oldalát megjárta. Korábban RMDSZ-es politikai pályát is befutott jogászként milyennek tartja napjaink romániai jogbiztonságát? – Ingatagnak. Elsősorban azért, mert az európai átlaghoz képest rengeteg törvény van, ezek igen sűrűn változnak, miközben a minőségük többnyire gyengül, hiszen eleve és tudatosan úgy szövegezik meg azokat, hogy könnyen értelmezhetők legyenek. Ma is közel húsz általam előterjesztett jogszabály van érvényben, közülük később mégis alkotmányellenesnek voltam kénytelen nyilvánítani a szövetkezeti törvény egyik megfogalmazását, amelyet annak idején, még RMDSZ-es szenátorként, az általam képviselt társadalmi réteg érdekének megfelelően foglaltam össze. A hangsúly azonban a jóhiszeműségen van, mert sokan bizony a pillanatnyi körülményeket kívánják kihasználni, míg a kontrollszervek rá nem jönnek a dolog kifogásolhatóságára. Az értelmezhetőséggel kapcsolatban felmerültek pedig súlyos visszásságokat, sérelmeket okozhatnak, s így aligha beszélhetünk jogbiztonságról. – A különböző országok alkotmánybíróságai közötti kapcsolattartásban milyen szerep jut a magyar tagoknak? – Amíg politikusként dolgoztam, többször is éreztem a nemzetközi reprezentációk kirakat jellegét. A román parlament szenátusának az alelnökeként annak idején több uniós előcsatlakozási tárgyaláson vettem részt kirakatbábuként: „Menjél te, jól fest, hogy magyar van a küldöttségben.” Az alkotmánybíróságon akadémikusabb a légkör, a reprezentálásra való felkérés az egyén értékének szól. Aktív pályafutásom vége felé másodmagammal vettem részt egy rigai konferencián. Az asztalon a román zászló mellett a következő két névtábla állt: Puskás V. Zoltán, Benke Károly – utóbbi segédbíró volt a bukaresti taláros testületben. Szinte turisztikai látványosságként fényképeztek bennünket. A lengyelek meg is jegyezték, hogy milyen két jellegzetes román név. Én írtam a román jelentést az alkotmánybírói testületek Rio de Janeiróban tartott találkozójára is, ott mindenki számára ismerősen csengett a Puskás név. Természetesen nem nekem köszönhetően. CSINTA SAMU

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

| RÉGIÓ |

62 | FIGYELŐ 2022/20

F_60-62_alkotmanybirok.indd 62

2022. 05. 16. 17:56

| RÉGIÓ |

BALOLDALI HÁRMAS FOGAT SZLOVÉNIÁBAN KORMÁNYALAKÍTÁS | Az új középbal mozgalom, a Svoboda április végi választási győzelme után némi meglepetésre hárompárti, úgymond a baloldal egész spektrumát összefogó, kényelmes többségű koalíció rajzolódik ki Szlovéniában. A szerződést várhatóan legkésőbb június elejéig véglegesítik, majd aláírják.

A néhány hónapja alakult Szabadság Mozgalom (Gibanje Svoboda) történelmi sikert ért el a 90 fős törvényhozásban szerzett 41 mandátumával, és várható volt, hogy a párt vezére, Robert Golob a szintén balközéphez sorolható Szociáldemokraták (SD) hét képviselőjével alakít majd kormányt, mert nem lesz szüksége a szélsőbaloldali Levica (Baloldal) öt képviselőjére. Nem így történt, minden jel arra mutat, hogy e három formáció alkot majd egy 53 szavazattal megtámogatott kormányt. Már meg is állapodtak a koalíciós szerződés tartalmáról és a minisztériumok elosztásáról.

FOTÓ: EUROPRESS/AFP

ZSÁKMÁNYELOSZTÁS VETERÁNOKKAL

Robert Golob beemel a kabinetbe két korábbi baloldali kormányfőt, Marjan Šarecet és Alenka Bratušeket, cserébe azért, hogy a parlamentből kiesett pártjaik beépülnek a Svobodába, azaz jogilag megszűnnek. Látható tehát, hogy Golob egy egységes, nagy baloldali alakulatot épít, de nem biztos a sikere, figyelmeztetnek az elemzők. A Levica kormányba invitálása ugyanis veszélyeket rejt magában, mivel két és fél éve a baloldali koalíció külső támogatójaként előidézett már egy kormánybukást. Most tárcákat is kap, és

URŠKA KLAKOČAR ZUPANČIČ (BALRA) EGYÜTT ÖRÜL A VÁLASZTÁSI GYŐZELEMNEK MOJCA SETINC PAŠEKKEL, A KÖZMÉDIA „FÜGGETLEN” ÚJSÁGÍRÓJÁVAL. BALOLDALI MONOLITOT ÉPÍT ROBERT GOLOB

koalíciós zavarokat okozhat, tekintettel az orosz–ukrán háború okozta válság gazdasági-politikai következményeire is. Közben már összeült az új parlament, és a baloldali hármas fogat szavazataival megválasztották a törvényhozás első női elnökét, a Svoboda 45 éves képviselője, Urška Klakočar Zupančič személyében. A leendő koalíció napirendre tűzte a kormányról szóló törvénymódosítást is, amely rekordszámú, 19 minisztérium vezetőjéből és egy tárca nélküli miniszterből álló kabinetről rendelkezik. Tizenhárom minisztere lesz a Svobodának, közülük Šarec a védelmi, Bratušek az infrastrukturális tárcát kapja. A legerősebb kormánypártnál lesz továbbá a bel-, a pénz-, az egészségügy, a közigazgatás, a mezőgazdaság, a környezetvédelem, a digitalizáció, az éghajlat-energetikai, az oktatási-nevelési, a felsőoktatási-tudományos tárca és a határon túli szlovénokért felelős kormányhivatal (a tárca nélküli miniszter vezetésével). A Szociáldemokraták négy tárcát kapnak: a gazdasági, sport- és turisztikai minisztériumot, a regionális-kohéziós tárcát, az igazságügyet, valamint a külügyet. A szlovén diplomácia vezetője Tanja Fajon, az SD elnöke lesz. A Levica három minisztériumot vezet majd: a kulturálisat, a teljesen új, a szolidáris jövő minisztériumát, valamint a munka-, szociális és

családügyi tárcát. Mindhárom pártnak lesz egy-egy kormányalelnöke is.

TÁVOLODÁS A V4-EKTŐL

Nagyjából kirajzolódtak a leendő kormánykoalíció prioritásai és első várható lépései. Erősíteni szeretnék a zöldpolitikát, a generációk közötti szolidaritást, a digitalizációt, illetve a térségfejlesztést, azaz a regionális politikát, a felsőoktatásra szánt összeget pedig a ciklus végéig a GDP 1,5 százalékára emelik. A koalíciós szerződés eddig kiszivárgott részeiből látható, hogy az új kabinet visszavonja Janez Janša leköszönő jobboldali kormányának az adóreformját, és újratárgyalná, módosítaná az EU-val kötött helyreállítási megállapodást. Az alakuló koalíció bejelentette, hogy visszatérnek a Janša-kormány előtti szociális párbeszédhez, 800 euróra emelik a minimálbért, 700-ra a minimális nyugdíjat, elsődleges kérdésként kezelik a lakáskrízist, emellett szükség esetén árszabályozást vezethetnek be. A külügyi prioritások között az EU zöldpolitikáját, fejlesztési irányait jelölték meg, hatékony uniós külügyi és biztonságpolitikát szorgalmaznak, miközben a V4-ekkel való együttműködés a háttérbe szorul. -TOTI2022/20 FIGYELŐ | 63

F_63-Szloven-kormany.indd 63

2022. 05. 16. 17:57

| RÉGIÓ |

VITATKOZNAK A MENTŐÖVRŐL

rácia felé hajló OĽaNO párt vezetője, Igor Matovič akkori kormányfő, jelenlegi pénzügyminiszter között.

KÉT DUDÁS EGY CSÁRDÁBAN

Sulík a gazdaságot kevésbé korlátozó járványügyi szabályok mellett kardoskodott, a miniszterelnökkel éles konflik-

tusba került a tesztelési és az oltási kampány kapcsán is. A Szputnyik V oltóanyag megvásárlása miatt kirobbant koalíciós válság végül Matovič bukásához vezetett. A kormányszövetség Eduard Heger vezetésével működött tovább, aki igyekszik szót érteni a Sulík vezette SaS-szel. Így a koalíciós feszültség egy időre enyhült, de a kormányzati munkát pénzügyminiszterként folytató

FOTÓ: VLADIMIR SIMICEK, EUROPRESS/AFP

Így a fokozódó megélhetési válság enyhítésére hozandó érdemi intézkedések továbbra is váratnak magukra, ami még inkább erodálhatja a 2020 tavasza óta hatalmon lévő kormánypártok támogatottságát. A politikai viták végigkísérték előbb az Igor Matovič, majd tavaly április óta az Eduard Heger által vezetett kabinet működését. A koalíción belül már a koronavírus-járvány kezelése kapcsán is éles törésvonal alakult ki a jobboldali liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) elnöke, Richard Sulík gazdasági miniszter és a kereszténydemok-

POZSONYI FESZÜLTSÉGEK | Miközben az infláció több mint két évtizedes csúcsra, 11,8 százalékra ért, a négypárti szlovák kormány továbbra sem tudott megegyezni a 2023 végéig nyújtandó 1,3 milliárd eurós szociális mentőcsomag részleteiről.

BORIS KOLLÁR (BALRA), MELLETTE IGOR MATOVIČ, VERONIKA REMIŠOVÁ ÉS RICHARD SULÍK 2020 MÁRCIUSÁBAN, KORMÁNYALAKÍTÁS ELŐTT. AZ EGYMÁSRAUTALTSÁG TARTJA ÖSSZE A KOALÍCIÓT

64 | FIGYELŐ 2022/20

F_64-65_szlovak-csomag.indd 64

2022. 05. 16. 17:57

| RÉGIÓ |

FERENC PÁPA A SASVÁRI (ŠAŠTÍN) KEGYTEMPLOMNÁL, TAVALY SZEPTEMBERBEN. CSAK AZ ÁTOLTOTT FELNŐTTEK ÉS GYERMEKEK LEHETTEK A KÖZELÉBEN

Matovič és Sulík között hamar kiújultak az ellentétek. Utóbbi éppúgy bírálta a pénzügyi tárca által kidolgozott adóreformot, mint az oltakozási kedvet növelni hivatott vakcinalottót vagy az időseknek járó oltási pénzjutalmat. Az adójogszabályok átalakítása kapcsán a gazdasági miniszter azt kifogásolta, hogy a tervezet nincs eléggé alaposan kidolgozva, a fedezete sem megalapozott – Matovič végül némileg átdolgozva a múlt ősszel mutatta be a pénzügyi tárca 2023-tól életbe lépő adóreform-tervezetét, melynek kapcsán végül elvi egyezség született.

FOTÓ: SEAN GALLUP, GETTY IMAGES

TÖBB DUDÁS…

A pozsonyi koalíción belül a szociális és gazdasági kérdésekben a törésvonal a megszűnés határára jutott kis liberális kormánypártból, a Za ľudíból (Az emberekért) távozó képviselőkkel megerősödött SaS és az OĽaNO mellé felsorakozott, a szociálpolitikai kérdésekben ugyancsak konzervatív felfogást képviselő Sme rodina (Család Vagyunk) között húzódik. Ez mutatkozott meg az utóbbi párt irányította szociális és családügyi tárca által kidolgozott nyugdíjreform kormányon belüli vitáiban is. Hasonlók a frontvonalak a nemrég bejelentett szociális mentőcsomag ügyében is. Mielőtt ennek részleteibe bocsátkoznánk, érdemes megemlíteni, hogy az OĽaNO a legfontosabb választási ígéretét jelentő korrupcióellenes küzdelemben nem számíthat egyértelműen a Sme rodina támogatására, ami egy újabb markáns törésvonalat képez a pozsonyi koalícióban. Ennek láthattuk a példáját, amikor a Boris Kollár házelnök által vezetett Család Vagyunk képviselői nem szavazták meg Robert Fico exkormányfő mentelmi jogának a felfüggesztését az ellene indított

korrupciós eljárásban. Fico végül nem is került vizsgálati fogságba, szabadlábon védekezik. A félreszavazás súlyos presztízsveszteséget okozott a támogatottsági mélypontján lévő szövetségnek.

CSALÁDTÁMOGATÁS

A kormánypártok megítélését aligha javítja, hogy a múlt héten továbbra sem sikerült megállapodásra jutniuk az infláció hatásait mérsékelni hivatott mentőcsomagot illetően. A tervek szerint az idén 260 millió, jövőre pedig több mint egymilliárd eurót fordítanának erre a célra. Az OĽaNO, a Sme rodina és a Za ľudí képviselői még április 21-én jelentették be, hogy gyorssegélyként 133 milliót, az év végéig pedig további 130 milliót adnának a leginkább rászorulóknak és a gyermekes famíliáknak. A jövő évre pedig – a családtámogatást tovább növelve – már gyerekenként havi 200 eurót ígértek. Az SaS kifogásolja, hogy az egy gyermek után járó támogatás mintegy harmadát (60 euró) ún. szabadidős tevékenységre fordítható utalvány formájában kapnák meg a családok, de Sulíkék az adóbónusz növelését is ellenzik. Utóbbival a kormány, mivel a személyi jövedelemadót csökkenti, forrásokat vonna el a települési önkormányzatoktól. Szlovákiában a települési és a megyei önkormányzatok a természetes személyek, vagyis az alkalmazottak és a kisiparosok adójából befolyó összeget kapják vissza, 70:30 arányban. Vagyis ha kevesebb jövedelemadót fizetnek a természetes személyek, akkor az önkormányzatok bevétele is csökken. Az SaS azt is kifogásolja, hogy Matovič a száz legnagyobb nyereséget felhalmozó cég megadóztatásából fedezné a mentő-

csomagot. Az újabb koalíciós vitában a hírek szerint az SaS-nek az elvi kifogások mellett más feltétele is van. Sulíkék az adóbónusz növelését csakis akkor támogatnák, ha a pártjuk jelölhetné a gazdasági versenyhivatal új elnökét. A szociális csomag a múlt héten végül nem is került a kormány elé, a pénzügyminiszter egy hetet adott a kérdés tárgyalásos rendezésére. Matovičék szerint a koalíciónak nincs értelme, ha az SaS akadályozza a családok megsegítését.

HUSZONKÉT ÉVES NEGATÍV CSÚCS

Miközben a koalíciós pártok a szociális csomag elfogadásáról vitáztak, a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala (ŠÚSR) múlt pénteken közzétette a legfrissebb inflációs adatait. A pénzromlás üteme áprilisban a márciusi 10,4-ről 11,8 százalékra nőtt. A fogyasztói árak már a tizenötödik egymást követő hónapban emelkedtek, a drágulás legutóbb 2000 júniusában volt hasonló mértékű. A nagy ütemhez leginkább az élelmiszerek, az üzemanyagok árának és a rezsiköltségeknek a növekedése járult hozzá. A szlovákiai háztartások a legtöbbet továbbra is a lakhatásra és az élelmiszerekre költik, ezeken a területeken a drágulás az előző hónapban két számjegyű volt. Tavaly április óta az élelmiszerek ára 14,3 százalékkal nőtt – ezen belül a kenyér és a pékáruk 16,4, az étkezési olajok 29,8, a zöldségek 26,2, a tejtermékek 13,2, a húsfélék pedig 12 százalékkal kerülnek többe. A lakbérek 19,7, a karbantartási költségek 19,2 százalékkal növekedtek. A fenti időszakban az üzemanyagok 31,2 százalékkal drágultak. Öröm az ürömben, hogy a havi pénzromlás üteme némileg lassult. A szakemberek várakozása szerint az év második felében már némileg mérséklődhet az infláció, de a szlovák gazdaság kilátásai a kiszámíthatatlan külgazdasági környezet miatt cseppet sem rózsásak. Az elemzők a következő hónapok tekintetében a megélhetési válság fokozódásával számolnak, ez csakis érdemi kormányzati lépésekkel enyhíthető. Várakozásaik alapján a pozsonyi koalíció, ha megkésve is, de végül rábólint a szociális csomagra, ám a tervezett intézkedések csak részben csökkentik majd az árdrágulás hatásait a leginkább rászorultak körében. KOLEK ZSOLT 2022/20 FIGYELŐ | 65

F_64-65_szlovak-csomag.indd 65

2022. 05. 16. 17:57

| RÉGIÓ |

ALTERNATÍV ÚTVONALAK | Tavaly rekordmennyiségű, 107 millió tonnás gabona- és olajnövénytermést takarítottak be az ukrán gazdák és vállalatok. Ezen belül a búzatermés megközelítette a 33, a kukoricavolumen pedig a 40 millió tonnát. Árpából 9,65 millió, napraforgóból pedig 16,4 millió tonna termett. A világpiaci folyamatok is jól alakultak ukrán szempontból – egészen az orosz invázió kezdetéig.

Ukrajna az utóbbi években egyike volt a világpiac legjelentősebb élelmiszer-exportőreinek. Búzából az ötödik, kukoricából a negyedik, árpából a harmadik legnagyobb értékesítő, a napraforgóolaj-kivitelben pedig világelső volt. Az ország gabonakivitele tavaly 51,5 millió tonnát tett ki. Az idén a háború kitöréséig 10,4 millió tonnát szállítottak külföldre, túlnyomórészt Ázsiába és Afrikába. Ezen belül a tengeri szállítások részesedése meghaladta a 60 százalékot. Az orosz–ukrán háború kitörését követően Kijev felfüggesztette a rozs, a zab, a köles, a hajdina, a só, a cukor és a hús exportját, emellett különböző engedélyekhez kötötte a búza kivitelét. Ugyanakkor az ország jelentős búzakészletet halmozott fel – mutatott rá az ukrán gabonakereskedők 90 százalékát öszszefogó Ukrainian Grain Association (UGA) elnöke. A tavalyi termésből 12 millió tonnát tárolnak még, miközben másfél-két hónap van hátra az új kenyérgabona betakarításáig. Azt senki sem tudja, mikor érhet véget a fegyveres konfliktus, de a belföldi fogyasztás éves szinten legfeljebb 4 millió tonna lehet – áll az UGA közleményében. Vagyis nincs értelme fenntartani a kiviteli korlátozásokat – hangsúlyozzák. A megszokott szállítási láncok jó része szárazföldön és vízen egyaránt megszakadt. Az azovi- és a fekete-tengeri kikötők többsége orosz kézre került, amelyik pedig nem, abból a tengeri blokád miatt nem futhatnak ki a hajók. Ez szinte teljesen lefékezte az exportot, hiszen békeidőben a legolcsóbb módon, tengeri úton szállították a termékek 75 százalékát. A lezárt kikötőkben közel 4,5 millió tonna gabona már a hajók rakterében várta az indulást, amikor kitört a háború. Ennek csupán a töredékét sikerült közúton és vasúton kiszállítani, a zöme tíz teherhajóval együtt a kikötőkben maradt. Sőt, időközben az oroszok dézsmálásba kezdtek mind e létesítmé-

nyekben, mind pedig a megszállt területeken lévő magtárakban. A kijevi agrártárca becslése szerint a részben vagy teljesen orosz ellenőrzés alá került Doneck, Luhanszk, Herszon és Zaporizszsja megyékből 400-500 ezer tonna búzát szállíthattak el több száz millió dollár értékben. Az utóbbi hetekben történtek próbálkozások arra, hogy alternatív úton exportáljon agráripari termékeket északkeleti szomszédunk (Magyarországon keresztül – főként Olaszországba – az első negyedévben 41 ezer tonna termény jutott el, és június végéig további 85 ezer tonna feladását jelezték korábban, de például a Fekete-tenger romániai kikötőibe is érkezik a szárazföldön termény, amelyet ott hajóra pakolnak). Mind a közúti, mind pedig a vasúti fuvarozás drágább a tengerinél, így egyelőre az elszállítható mennyiségek is nagyságrendekkel kisebbek, mint azelőtt. A globális élelmiszer-biztonsági fenyegetésről az elmúlt hét végén a legfejlettebb országokat tömörítő G7-ek külügyminiszterei is tárgyaltak Németországban, és felszólították Moszkvát, hogy oldja fel az ukrajnai gabonaexport blokádját. Másfelől további tranzitlehetőségeket is megvizsgáltak, például a balti államok kikötőin keresztülit, mivel a közeli romániai tranzit a vasúti nyomtáv eltérő szélessége miatt nehézségekbe ütközik. Igaz, a moldovai Duna-kikötőhöz vezető széles nyomtávú vasút még megvan, így a folyamon lehetne továbbszállítani a búzát a tenger felé. A háború ellenére Ukrajnában folynak a mezőgazdasági munkálatok, ahol csak lehetséges – a frontvonalak közelében sokszor golyóálló mellényben és sisakban. Az idei terméskilátásokat különbözőképpen ítélik meg az elemzők, de mindenki jelentős, 30-50 százalékos visszaesést prognosztizál a tavalyi, rekordtermést hozó esztendőt követően. Becslések szerint a termőföldek legalább negyede vált használhatatlanná a harci cselekmények következtében. Ahol használható a termőföld, ott a tavaszi gabonák vetése 20-30 százalékkal elmarad a tervezettől és az egy évvel korábbi mutatóktól – közölte a napokban Mikola Szolszkij agrárpolitikai miniszter. SZŐLŐSI HUNOR

FOTÓ: GLEB GARANICH, REUTERS

HÁBORÚS ÜZEMMÓDBAN AZ UKRÁN GABONAIPAR

66 | FIGYELŐ 2022/20

F_66-67_ukran-szerb.indd 66

2022. 05. 16. 17:57

| RÉGIÓ |

LAKÁSVÁSÁRLÁSI LÁZ SZERBIÁBAN TARTÓS TREND | Déli szomszédunkban az ingatlanvételt tekintik a legbiztosabb befektetésnek, ennek következtében pedig az árak is szédületesen emelkednek.

Belgrádban, de Újvidéken is sorra dőlnek meg az értékesítési rekordok. Nemrégiben arra a hírre kapta fel a fejét a szerb közvélemény, hogy a Száva mellett elhelyezkedő, egyesült arab emírségekbeli befektetéssel épülő Belgrád Víziváros (Belgrade Waterfront) egyik tömbjében 10 068 eurós (mintegy 3,8 millió forint) négyzetméteráron kelt el egy 144 négyzetméteres lakás. Azonban nemcsak a monumentálisra tervezett új negyedben van drágulás, hanem a főváros más részeiben is. Vračarban például közel négyezer euróért adják az otthonok négyzetméterét (a régiekét is), és az árak szintén felfelé ívelnek Újvidéken, ahol az újabb építésű, a városközponthoz közeli ingatlanok esetében sem lepődik meg senki a háromezer eurót meghaladó ellenérték hallatán. Különösen a kisebb lakások (a garzonok és a másfél szobásak) esnek ebbe a kategóriába. Belgrád Víziváros újonnan felépített lakóházaiban egyébként 4000 euró körüli az átlagos négyzetméterár, egész Belgrádban pedig a régi és az új otthonok esetében 1740 – ez csaknem 20 százalékkal haladja meg a bukaresti és 35-tel a szófiai átlagárat.

TOVÁBB DRÁGUL

Szerbiában bevett gyakorlat, hogy a válságos időkben az emberek leginkább ingatlanba fektetik a pénzüket. Jelenleg is

ezért drágulnak a lakások – jelentette ki a napokban Nenad Đorđević, a szerb Ingatlanklaszter igazgató bizottságának az elnöke. Mint mondta, a lakásárakat egyértelműen az 1,7 milliós lélekszámú Belgrád és a félmillióhoz közelítő Újvidék növeli országos szinten, más településeken ugyanis nem ment végbe erőteljesebb változás – némi drágulást feljegyeztek még Nišben és Szabadkán. Az év végéig további legalább húszszázalékos ugrás várható a szakember szerint. Az árak a pandémia első esztendejében és tavaly lőttek ki, amikor tízéves csúcsot ért el a kereslet, most pedig az orosz–ukrán háború és a gazdasági következményei élénkítik a szerbiai piacot. Így volt ez az 1990es évek délszláv háborúi idején is – emlékeztetett a klaszter vezetője. Hozzátette: a drágulást (akárcsak más országokban) jelentősen fokozza az építőipari anyagok ellenértékének és a szállítási költségeknek a növekedése.

KEDVEZŐ FELTÉTELEK

A Köztársasági Földmérő Intézet (RGZ) adatai is arról tanúskodnak, hogy robusztus bővülést jegyez évről évre a szerb in-

gatlanpiac. Míg 2020-ban 4,1 milliárd euróban határozták meg a teljes értékét, addig tavaly már 6,5 milliárdban, ami csaknem 60 százalékos növekedésnek számít. A piacon az árakat az új, modern lakóházak növekvő száma, a lakások nagyobb értéke is húzta fölfelé, és az idén már az első negyedévben 6-7 százalékos volt a drágulás. A Szerb Nemzeti Banknak és a Szerbiai Bankok Egyesületének az adatai szerint a lakáshitelek iránti igény is folyamatosan erősödik déli szomszédunkban. Tavaly összesen 630 millió euró értékben adósodtak el polgárok ingatlanvétel miatt a pénzintézeteknél. A teljes tartozás elérte a 4,52 milliárd eurót, ez bő 16 százalékos állománygyarapodást jelent a 2020 végi számokhoz viszonyítva. Ami a leginkább hozzájárulhatott a hitelek iránti érdeklődés növekedéséhez, az a kötelező letét (az önrész) értékcsökkenése: ez a korábbi 20 helyett ma már csak 10 százalékot tesz ki. A kölcsönök, illetve a törlesztőrészletek drasztikus változására azután sem lehet számítani, hogy a belgrádi jegybank az irányadó kamatot másfélről két százalékra emelte a múlt héten. Az éves infláció áprilisban 9,6 százalékos volt, így most még bőven megéri fix kamatozású hitel segítségével lakásba fektetni a családi tőkét – mutatnak rá az elemzők. VIRÁG ÁRPÁD

FOTÓ: BELGRADE WATERFRONT

A BELGRÁD VÍZIVÁROS LÁTVÁNYTERVE A 2015-ÖS KEZDÉSKOR. HATEZER LAKÁS, SZÁMOS IRODAHÁZ ÉS A RÉGIÓ LEGNAGYOBB PLÁZÁJA ÉPÜL, 12 EZER EMBERNEK LESZ MUNKÁJA A NEGYEDBEN

2022/20 FIGYELŐ | 67

F_66-67_ukran-szerb.indd 67

2022. 05. 16. 17:57

| RÉGIÓ |

SZABAD A SZERB LISZTEXPORT

Az új döntéssel kapcsolatban Zdravko Šajatović, a szerb Gabonaunió szervezet vezetője közölte: ideje volt megszüntetni a kvótát, de már így sem lehet pótolni az idei veszteségeket. Emlékeztetett, hogy a tilalom miatt mintegy 40 ezer tonna liszt maradt otthon, a veszteség hozzávetőleg 17 millió euró. A búzaexport is lecsökkent, alig 830 ezer tonnát szállítottak ki az idén, ami meglehetősen szerény kivitelnek számít. Šajatović szerint az idén átlagos búzahozam várható déli szomszédunkban. 2,7-2,8 millió tonna kenyérgabonát arathatnak le, ami bőven elég a szerbiai szükségletek fedezésére, és másfél millió tonna juthatna exportra. A tavalyi aratás óta egyébként mintegy százezer tonna lisztet exportált az ország, főként a szomszédos balkáni államokba. A múlt ősszel 630 ezer hektár területet vetettek be a gazdák búzával. VIRÁG

NAGYOBB KERESETRE SZÁMÍTÓ CSEHEK A Hays ügynökség áprilisi felmérése szerint a cseh alkalmazottak kétharmada számol ebben az évben fizetésemeléssel. Mivel azonban az országban 14 százalékos infláció várható, a reálbérek jelentősen csökkennek majd. A felmérésből kitűnik: a vizsgálatba bevont munkavállalók 16 százalékának az idén már nőtt a bére, további 27 százalékuk pedig arra számít, hogy év végéig a munkaadója nagyobb fizetést ad. A megkérdezettek 26 százaléka éppen munkahelyet vált, s azzal kalkulál, hogy többet kereshet az új pozíciójában. Ellenben a válaszadók 31 százaléka kizártnak tartja, hogy az idén javuljon a keresete. A Cseh Statisztikai Hivatal (ČSÚ) adatai szerint az átlagbér 2021 utolsó negyedében 40 135 koronára (mintegy 620 ezer forint) emelkedett. A pénzromlás miatt viszont a fizetések reálértéken két százalékot veszítettek az értékükből. A mediánbér éves bázison 4,9 százalékkal, 34 360 koronára (540 ezer forint) növekedett. A Hays elemzői hangsúlyozzák: a cseh munkavállalók bérprognózisa szinkronban van a globális tendenciákkal. A világ több országában végzett felmérések alapján a dolgozók 31 százaléka nem számol javulással, 57 százalékuk viszont jobb jövedelmet vár – a többiek nem foglaltak állást. A szakemberek megjegyzik: mivel a magas inflációs szint globális problémaként jelentkezik, e tényező mindenképpen hatással lesz a keresetek növekedésére. Várakozásaik szerint azonban a munkaadók óvatosak maradnak, általános béremelés helyett a cégek számára legfontosabb munkavállalók anyagi ösztönzésére, megtartására helyezik majd a hangsúlyt. K. ZS.

FOTÓK: 123RF; FIGYELŐ-ARCHÍV

Feloldotta a búzalisztre kirótt kiviteli kvótát a szerb kormány, így vasárnap óta újra a március 10. előtti szabad exportálási jog van érvényben. A döntést bejelentő Branislav Nedimović mezőgazdasági miniszter ugyanakkor megvédte a korábbi intézkedéseket, a lisztre, búzára, kukoricára, étolajra vonatkozó kiviteli tilalmat, majd az április derekától bevezetett kvótákat. Így a liszt exportját havi 23 ezer, a búzáét és a kukoricáét 150 ezer tonnára, a finomított napraforgóolajét nyolcmillió literre korlátozták. Mint mondta, a kabinet bármikor közbeavatkozhat – s ez az alapvető élelmiszerek (például a liszt és egyes kenyérfajták) árstopjára is vonatkozik –, ha úgy gondolja, hogy a világpiacon valamilyen rendellenesség lép fel. A szigorításokat a szakmai szervezetek élesen bírálják. A lisztexport korlátozásával kapcsolatban az agráregyesületek kifejtették: elegendő hazai tartaléka volt Szerbiának, és joggal lehetett attól tartani, hogy leállnak a munkával a malmok, mert a búzafelvásárlók tárolási kapacitásai teljesen kimerültek volna.

68 | FIGYELŐ 2022/20

F_68-69_Terkepes.indd 68

2022. 05. 17. 17:02

| RÉGIÓ |

SEGÍTSÉG A LENGYEL HITELESEKNEK

NAGYOT DRÁGULT A HORVÁT TERMŐFÖLD

Szlavóniában egy hektár jó minőségű földért akár 15 ezer eurót (5,8 millió forint) is elkérnek, de egy ugyanekkora roszszabb termőképességű parcella sem sokkal olcsóbb. Az árak 25 százalékkal növekedtek a múlt év tavasza óta. A drágulás legfőbb oka, hogy az országban alig van eladó földterület, a kereslet viszont nagy, ami árfelhajtó erőt jelent, s az infláció és az élelmiszerárak emelkedése is felfelé tolja a szántók értékét. Horvátországban 2023-ban jár le a földvásárlási moratórium a külföldiek számára, ezért a helyi gazdák, vállalatok többsége további drágulástól tart. (Jelenleg csak szigorú feltételek mellett juthatnak földhöz a határon túliak.) A zágrábi mezőgazdasági tárca viszont úgy véli, a tilalom feloldása jót tesz majd a horvát gazdaságnak, versenyösztönző hatása lesz, de a piac torzulása esetén újból moratóriumot vezethetnek be. Az idén valószínűleg nem nő tovább a termőföld ára, mert nemsokára lejárnak azok a hosszú távú, 25 éves bérleti szerződések, amelyeket a horvát kormány közvetlenül a délszláv háború után kötött a mezőgazdászokkal. Ezeket a kontraktusokat most újratárgyalják, ezúttal viszont egy gazda legfeljebb csak 50 hektárt bérelhet. Ez biztató a kisebb területet művelők számára, 25 esztendeje ugyanis ilyen korlát nem volt, így akadt, aki akár 1000 hektárnál is nagyobb területet bérelt, ráadásul mindvégig az 1998-ban meghatározott áron. Horvátországban egyébként a gazdák, vállalkozások 1,566 millió hektárnyi termőföldet művelnek, ebből 128 ezer hektár tartósan bérbe adott állami tulajdon. HORDÓSI

A Lengyel Nemzeti Bank (NBP) referenciakamatának emelésével párhuzamosan a jelzáloghitelek kamata is emelkedik, valamint növekednek a havi törlesztőrészletek. Akik lakásvásárlásra kölcsönt vettek fel, sokan a háztartás havi jövedelmének a felét meghaladó összegben fizetnek törlesztőrészleteket – közölte a mentőintézkedést kidolgozó pénzügyminisztérium. A tárcavezető rámutatott: a járvány utáni újabb válság, a háború csak fokozta az inflációt, a magas kamatlábak pedig nehéz helyzetbe hozták a hiteleseket, ezért támogatásra van szükségük, ami három elemből áll majd. Akárcsak a pandémia idején, hitelmoratóriumot vezetnek be: a złotyban eladósodott ügyfelek az idén és jövőre is négy-négy törlesztőrészletet (tőke- és kamatrészletet) jogosultak elhalasztani. A visszafizetéskor a bank pluszkamatot nem számolhat el. E mentőöv összköltsége mintegy hárommilliárd złoty. A második pillér a hat éve létrehozott Hitelfelvevők Támogatási Alapjának (FKW) a feltőkésítése a jelenlegi 600 millió złotyról kétmilliárdra (az év végére), hiszen egyre többen szorulnak segítségre. Ebből az alapból részesülhetnek a svájci frankban eladósodottak is. Az FWK-tól legfeljebb havi kétezer złoty (mintegy 165 ezer forint) támogatást lehet igényelni három éven át, tehát maximum 72 ezer złotyra lehet számítani. A törlesztés két évvel az utolsó támogatás felvétele után kezdődik, havi 500 złotynként kell visszafizetni legfeljebb 144 hónapig, azaz 12 évig. A harmadik pillér a varsói bankközi kamatlábnál (WIBOR) alacsonyabb hitelkamat bevezetése. A tervek szerint a következő évtől a jegybank által számított Polonia egynapos kamat lesz a viszonyítási alap (amely cikkünk írásakor 4,88 százalék volt, míg a WIBOR már elérte a 6,33 százalékot). GIZIŃSKA

VÁRAKOZÁSON FELÜLI A ROMÁN NÖVEKEDÉS

A román bruttó hazai termék 6,5 százalékkal nőtt az első negyedévben a tavalyi azonos időszakhoz mérten. A bukaresti országos statisztikai intézet gyorsjelentése alapján a szezonális és naptárhatással kiigazított érték szerint is éves összevetésben 6,5 százalékos volt a bővülés a vizsgált időszakban. A tavalyi utolsó negyedhez viszonyítva a GDP 5,2 százalékkal nőtt január és március között. Elemzők az idei első negyedév tekintetében szerényebb növekedésre számítottak. A várakozáson felüli adatot a gyenge bázishatással, illetve a belföldi fogyasztásnak a január–márciusban tapasztalt jobb eredményével magyarázták. A kormány gazdasági előrejelzési bizottsága a teljes évre 2,9 százalékos gyarapodást prognosztizált, az Európai Bizottság 2,6, a Nemzetközi Valutaalap 2,2, míg a Világbank 1,9 százalékos román GDP-növekedésre számít. Az infláció áprilisban elérte a 13,8 százalékot. A jegybank az esztendő végére 12,5-es értéket vár, és előreláthatólag csak 2023 második felében mérséklődik egy számjegyűre az árindex. Emiatt az elemzők szerint a fogyasztás csökkenni fog, így a gazdasági növekedés is várhatóan lassul. BORBÉLY 2022/20 FIGYELŐ | 69

F_68-69_Terkepes.indd 69

2022. 05. 17. 17:02

| SKYNET |

NEM LESZ SEMMI AZ OROSZ CSIPGYÁRTÁSBÓL? EGY HÁBORÚ MELLÉKHATÁSAI |Súlyos lemaradásban volt eddig is az orosz félvezetőgyártás, de a szankciók okán elveszni látszik a remény, hogy az oroszok maguk állítsanak elő modern csipeket, s függetlenné váljanak a nyugati beszállítóktól, fejlesztőktől.

A technológiai szakma szempontjából igen fontos hír látott napvilágot, és mutatja egyúttal azt, hogy mennyire átalakul a világgazdaság sok-sok szegmense az Oroszországgal szembeni, egyre szigorúbb büntetőintézkedések miatt. A múlt héten ugyanis a két legnagyobb orosz csipgyártó, a Baikal Electronics és az MCST (teljes nevén Moscow Center of SPARC Technologies) is felkerült a brit kormány május 11-től hatályossá vált szankciós csomagja által érintett 63 orosz vállalat és intézmény listájára. Ez elsőre nem tűnne fontos hírnek, de egyszerűbben megfogalmazva az történt, hogy derékba tört a szárnyait bontogató – nem „történelmi előzmény nélküli” – oroszországi félvezetőgyártás karrierje. Nem mintha eddig világszínvonalú előállítást tudtak volna megvalósítani, de legalább volt arra remény, hogy a hatalmas ország valamilyen szinten saját maga fejlesszen és gyártson néhány olyan áramköri lapkát, amelynek sok területen hasznát vehetik.

MIT FOGNAK GYÁRTANI?

Ugyanakkor a szankciók miatt egyértelmű, hogy mondjuk az orosz autógyárak vagy akár a katonai járműveket és egyéb eszközöket előállító üzemek a nagy ázsiai csipgyártók, -összeszerelők révén már nemigen juthatnak modern technikához. Miért? Mert a fent említett orosz

cégek egész egyszerűen nem vásárolhatnak csiplicenceket, miközben a saját fejlesztésű áramköri lapkáik technológiája döbbenetesen elavult. Éppen ezért csak előszörre tűnik jó megoldásnak, hogy Oroszország a csipgyártást is hazatelepítse. Anélkül, hogy túl mélyre mennénk a részletekben: az ottani csipkészítő üzemek jelenleg több mint 15 esztendős technológiával dolgoznak, 90 nanométeres lapkákat képesek legyártani. Miről is van szó pontosan? Arról, hogy bár Nagy-Britannia nemigen készít mikroprocesszorokat, a legfontosabb proceszszorarchitektúrákat fejlesztő és azokat a világ legkülönfélébb tervező-gyártó cégeinek licencelő, brit központú Arm Ltd. révén mégis jelentős szerepet tölt be a csipgyártási értékláncban.

HOSSZÚ ÉVEK ALATT PÓTOLHATÓ

A brit kormány múlt heti döntése ugyanakkor gyakorlatilag teljesen lehetetlenné tette Oroszország számára, hogy saját, otthon kifejlesztett vagy éppen licencelt darabot helyben gyártson, illetve a belpiacot efféle processzormegoldásokkal lássa el. Egyelőre az a helyzet, hogy a kereskedelmi embargó miatt sem az Intel, sem az AMD nem adhat el az oroszoknak egyetlen félvezetőt vagy licencet sem.

Ugyanakkor a hazai gyártás még igencsak gyermekcipőben jár, pontosabban „ősi” technológiákat használ. A licencelés megszüntetésén felül a két említett gyártó, a Baikal Electronics és az MCST így semmilyen fontos nyugat-európai vagy amerikai technológiához nem jut hozzá a jövőben. A csiptervezés és a gyártástechnológia fejlesztése pedig sok-sok éves feladat, sőt kínai segítséggel is kizárt, hogy az oroszoknak saját, modernnek nevezhető, nagy sorozatú gyártási kapacitásuk álljon üzembe esztendőkkel az évtized vége előtt. És ez nemcsak a kommersz, vagyis a tömegtermékek, hanem a hadiipari áruk, a korszerű fegyverrendszerek terén is jelentős lemaradást okozhat. Egy drón vagy egy rakéta vezérlése egy ideig fenntartható tartalék alkatrészekkel, de a szankció akadályozza a nagyobb sorozatú fegyvergyártást, nyilván a legkritikusabb új, intelligens rendszerek területén.

FEKETEPIAC HÓDÍTHAT TERET

Szakmai hírek szerint a Baikal és az MCST processzorok nagy többsége a tajvani TSMC vagy a koreai Samsung régebbi, 28, esetenként 16 nanométeres gyártástechnológiájának a felhasználásával kerül piacra. A teljesítményük kritikán aluli

70 | FIGYELŐ 2022/20

F_70-71_sky.indd 70

2022. 05. 17. 17:03

FOTÓ: GETTY IMAGES

| SKYNET |

egy-egy mai környezetben. Mégis: az orosz technológiai ágazat részére ezek a csipek adnák meg az esélyt, hogy országon belül új hardvereket fejlesszenek. No persze a valóságban nyilván titkos beszerzési utakon, a feketepiacon hozzájuthatnak majd nyugati műszaki megoldásokhoz a cégek, de a hivatalos csatornák bezárulása mindenképpen látványos vérveszteség lesz, ameddig a szankciók tartanak – jelentősen tovább lassítva ezzel az orosz belső gazdaság digitalizációját, megújulását, amelyre pedig igen nagy szükség lenne. Moszkvának így egy sokkal nagyobb fejtörést okozó problémával is szembe kell néznie e kritikus, kulcsfontosságú ágazat szintjén. Egy olyannal, amely még az innovációban, a technológiák terén jóval erősebb Kínának is óriási kihívást jelent egyelőre. Ugyanis a processzorgyártók jellemzően kétféle licencet vehetnek az Armtól; az egyik a csipek megtervezéséhez, a másik pedig a gyártástechnológiához kell. Viszont a nagy bérgyártók semmit sem gyártanak majd az oroszoknak, beleértve az olyan ázsiai óriásokat, mint a tajvani Foxconn (Hon Hai), a Flextronics, nem szólva az amerikai Jabilről, így – ahogyan említettük – a 146

millió fős Oroszországban gyakorlatilag megszűnhet „a modern kor olajának” tekinthető információgazdaság fejlődésének egyik kulcsfontosságú alágazata, a hardverfejlesztés, illetve az újabb hardverek üzembe állítása. Moszkvának ezért a csipgyártást is házon belülre kellene hoznia, amire viszont, mint láttuk, nem vagy csak nagyon korlátozottan lesz képes. Legalábbis amíg nem talál egy-két olyan nagy gyártót, amely a büntetőintézkedések ellenére is bevállalja az ország ellátását e kritikus félvezetőkkel...

ELMEGY MELLETTÜK A VILÁG

A helyi előállítás tehát gyakorlatilag megvalósíthatatlannak tűnik. Az orosz gyártók, mint utaltunk rá, 15 évvel ezelőtti szintű technológiával tudnak dolgozni, amellyel nemcsak az a gond, hogy lassú, hanem az is, hogy komoly kompatibilitási gondok adódhatnak, továbbá az olyan fontos ágazatokkal is bajban lesz az ország, mint az energetikai ipar vagy az autógyártás, hiszen ma már e területeken is igen jelentős a csipek felhasználása. A moszkvai vezetés felismerte ezt a problémát, így mintegy 38 milliárd dollárnyi (14 ezer milliárd forint) támoga-

tási pénzt különített el. Viszont, ahogyan már erről is szó esett, egy lapka-előállító komplexum felépítése rengeteg időbe telik. Még a világ vezető gyártója, az amerikai Intel számára is évekbe és dollármilliárdokba kerül egy Ázsiától lényegében független észak-amerikai kapacitás kiépítése, amit a kínai–amerikai kereskedelmi háború miatt határoztak el. Mindezek fényében a hat-nyolc vagy tízéves időtávon elkezdődő csipgyártás orosz viszonylatban még kifejezetten optimista becslésnek számít. S eközben a világ már az ötödik generációs (5G) mobilhálózatok kialakításának a lázában ég, így az orosz gazdaság lemaradása minden egyes, a korszerű csipektől elzárt év alatt a sokszorosával növekszik. Hiszen e téren a globális fejlődés iszonyatos tempót diktál. És közel sem a YouTube letöltéséről van szó, hanem arról, hogy az iparban, a mezőgazdaságban, a logisztikában – gyakorlatilag mindenütt – alakulnak az intelligens, igen hatékony hálózatok. Ez a lemaradás tehát a GDP-növekedési potenciál sok-sok százalékának az elvesztését jelenti, túl azon a számos tényezőn, amelyet az eddigi szankciók okoztak. Nagy kérdés, hogy a sok ezer milliárd forintnyi helyi ösztönző e téren mire lesz elegendő, illetve annak felhasználására miként kerül sor. HG 2022/20 FIGYELŐ | 71

F_70-71_sky.indd 71

2022. 05. 17. 17:03

| CAPPUCCINO |

RÁCZ

ANIKÓ

Sofa-tailorként, azaz kanapészabászként definiálják magukat – ez mit jelent? – A legnagyobb rizikó a kanapévásárlásban, hogy ami egy bútorboltba beesve, „politikailag korrekt” üléspozícióban kényelmesnek tűnik, az otthon okozhat csalódást, mert általában egészen másképp használjuk a terméket, mint ahogy kipróbáljuk. Viszont ha előre tudjuk, hogy mondjuk egy száznyolcvan centiméter magas férfi fekve szeret rajta tévézni, a felesége pedig felhúzott lábbal szokott olvasni, akkor ehhez mérten alakíthatjuk ki a felületeket. Az ipari forradalom azon fázisánál tartunk, amikor megtervezhetjük a saját sportcipőnket, és az igényünk egyenesen a gyártóhoz fut be. Egyre tudatosabbak az emberek a környezetükkel kapcsolatban is: tízből nyolc vásárlónk már az első találkozásnál pontosan tudja, hogy milyen kialakítású kanapét szeretne. Felmérik a család igényeit, szokásait, lejegyzik a test-

méreteiket, majd ezeknek megfelelően rendelik meg az egyik legfontosabb bútordarabot a lakásukba. Amit mi centiméterre pontosan rájuk – és a rendelkezésre álló térre – szabunk, ahogy egy öltöny készül. Ebben az iparágban ez a típusú szolgáltatás nemzetközi szinten is egyedülállónak minősül. Miközben öt-tíz centin is múlhat, hogy egy bútor működik-e. – A home office térhódítása óta a bútorainknak még több elvárásnak kell megfelelniük, mint eddig? – Korábban hat évig egy kis bútorgyártó műhelyben dolgoztam belsőépítészként,

tervezőként. Ott tapasztaltam, hogy 2010ig főleg reprezentálásra szolgált a kanapé. Gyakori kérdés volt a vevők részéről, hogy hány vendég fér el rajta. Ma ezt már senki sem kérdezi, megoldják puffokkal, párnákkal. Az otthoni munkavégzéssel a funkcionalitás erősödött fel, mert valóban több feladatuk lett a bútoroknak – korábban nem kellett munkaállomásként is szolgálniuk. A fenntarthatóság térhódítása miatt pedig a minőségre, az időtállóságra helyeződött nagyobb hangsúly.

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

Nemzetközi szinten is egyedi megközelítéssel, tizenkét éve készíti személyre szabott bútorait a Hannabi nevű magyar márka. Az alapító, kreatívigazgató az interaktív tervezésben hisz, amelyben a megrendelő aktív szerepet vállal: először is szembenéz önmagával.

72 | FIGYELŐ 2022/20

F_72-73_Cappuccino.indd 72

2022. 05. 17. 17:03

| CAPPUCCINO |

NÉVJEGY Békéscsabán született, 1974-ben. Autodidakta módon tervezői irodáknál, műhelyekben tanulta ki választott szakmáját. Tíz évet töltött belsőépítészeti és bútortervezői munkákkal, két esztendőt az Elle Dekor stylistjaként. 2010-ben alapította meg saját cégét, a Hannabit. KEDVENCEK Film » Jim Jarmusch: Éjszaka a földön Könyv » Murakamitól bármi Zene » világzenék, a 80-as évek undergroundja, Be Svendsen Ahonnan merít, ha kimerül » egy erdei sétából vagy egy jó könyvből Ahova bármikor elutazna » Bali Akivel szívesen beszélgetne » Yuval Noah Harari izraeli történésszel Legjobb/legrosszabb tulajdonsága » kitartó/makacs

– A kanapévásárlás bizalmi üzlet, mivel jórészt azt a minőséget fizetjük meg, amelyet kívülről nem látunk. – Így van. Egy ponton rájöttem arra, hogy a nemzetközi kanapébrandek nagyjából ugyanazt kínálják, mint amit a vásárlók keresnek, csak fordított sorrendben. A dizájnbútorokat hosszú távra tervezik, minőségi alapanyagokkal – erre garancia a márka, a tervező neve. Amely el is adja a terméket. De a felhasználóknak ennél előbbre való a kényelmi faktor, valamint – prózai, de – a kanapénak be kell férnie a nappaliba. Remek produktumok kaphatók a piacon, de a legtöbb ke-

vés méretben érhető el. Mi tizenkét esztendeje kezdtük, ám csak három év után foglalkoztunk komolyan az értékesítéssel, mert ez a szakma lassú építkezéssel jár. Meg kellett találni a megfelelő kivitelezőket, alapanyagokat. Amikor megalapítottam a brandet, az motivált, hogy ne csak szép és kortalan, de életrevaló, „okos” bútorokat készítsek, amelyek egy életen át kiszolgálják a tulajdonosaikat. – Mitől válik értékállóvá egy ülőbútor? – Itt nincsenek köztes minőségek, mint például az autóiparban. Ha beteszünk egy minőségi teherhordó vasalatot, az eloszlatja az egy pontra jutó terhelést, így a jobban igénybe vett felületek nem kopnak, nem használódnak el. Mivel ezeknek az acélrugóknak a feszülése hatalmas nyomásnak teszi ki a keretet, ezért csak gondosan összeállított keményfa- vagy fémszerkezetbe építhetők be. Egy gyengébb szerkezetet szétrobbantanának. Az így készült termékek ára lényegesen magasabb, de az élettartamuk, a komfortérzet a sokszorosára nő. A megfontolt vásárlók olyan gyártókat keresnek, amelyek legalább anynyi ideje vannak a piacon, ahány év élettartamot várnak el a bútortól. Különben nem hiszik el a minőségi garanciát. – Egyedi kooperációkat kezdeményeznek – ezek miért fontosak? – A dizájn a sokféleségtől izgalmas, és úgy gondolom, alapvetően az együttműködésről szól. Minden bútorunk mögött komoly csapatmunka áll, de ez akkor mutatja meg magát jobban, ha külsős tervező, gyártó is kapcsolódik hozzánk. Különböző útkereszteződésekben

találkozunk másokkal, és segítjük egymást. 2015-ben terveztem egy szőnyeget a japán tatamik arányrendszere alapján. Gyártót keresve ismertem meg a dévaványai Csaba kézműves családi manufaktúrát, ahol még hetven-nyolcvan éves tölgyfa szövőszékeket használnak. A gyapjú nagy részét kézzel dolgozzák fel, így a tömör, szúrós tapintás helyett pihe-puha érzetet kapunk. Legutóbb faasztalkákat fejlesztettünk a Timbart céggel, amely szintén családi vállalkozás. Hihetetlen tisztelettel, szeretettel nyúlnak a fához. Elsősorban minőségi padlók gyártásával foglalkoznak, csak természetes anyagokat használva. Náluk nincs hulladék, a fűrészporral fűtenek, rászorulókat segítenek a maradék fával. Egyedi bútorokat készítettünk velük olyan faanyagból, amelyet mások hibásnak vagy csúnyának tartanának. – Legutóbb egy művészeti galériában láttam egy kanapéjukat, amely a múzeumi ülőfelületet értelmezte újra. Min dolgoznak éppen? – Most például két nanoházgyártó keresett meg minket, velük dolgozunk. Olyan miniépületeket készítenek, amelyek arra szolgálnak, hogy ha valaki bővíteni szeretné egy vendég-, elvonuló- vagy dolgozószobával a házát, ezt leteheti a kertbe. De vannak jóval nagyobb felkéréseink is, például a Westend Hilton kétszáz szobájába terveztünk bútort. Megtaláltunk egy fehér foltot a piacon, így sosem kellett komolyabb saleses vagy marketingtevékenységgel foglalkoznunk. A felhasználóbarát kanapéink visznek előre minket. Ügyfeleink között van például a Wizz Air, a Burger King vagy a Raiffeisen Bank, és kiváló magyar tervezőkkel kooperálhatunk. Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy egy nehéz piacon befektetők nélkül tudtuk sikeressé tenni a márkát, pedig a kreatív- és nem az üzleti oldalról jövünk. Tele vagyunk ötletekkel, de dizájnerként nincs elég kapacitásunk kiaknázni a brandben rejlő üzleti lehetőségeket, miközben a számaink azt mutatják, hogy rendületlenül növekszünk. Így tavaly hoztunk egy döntést: szeretnénk változtatni a cég tulajdonosi struktúráján – jelenleg ez a legaktuálisabb projektünk. Megépítettük a hajót, most keressük a kapitányunkat egy dizájnhoz, kereskedelemhez értő tulajdonostárs (vagy csapat) személyében, akivel/amellyel akár nemzetközi vizekre is kievezhetünk. SZIGETI HAJNI 2022/20 FIGYELŐ | 73

F_72-73_Cappuccino.indd 73

2022. 05. 17. 17:03

| TÁRSADALOM |

AZ EGÉSZSÉGÜGY MEGHATÁROZÓ TRENDJEI JÖVŐKÉP | A koronavírus-járvány pillanatok alatt rámutatott az egyes országok ellátórendszereinek gyenge pontjaira, a globális ellátási láncok sérülékenységére, és sok helyütt nyugtalanító látleletet adott a lakosság általános egészségi állapotáról. Innen kell majd nyerni.

lentése, amelyben a globális egészségügyi trendeket igyekeznek jelezni. Egyre tudatosabbá válnak a fogyasztók, ezzel együtt pedig eltolódik a hangsúly a betegségek kezeléséről a megelőzés, valamint a jóllét felé. Ezek a folyamatok a katalizátorai annak a tudományos, üzleti és működésbeli átalakulásnak, amely a Deloitte globális előrejelzése szerint az egészségügyre várhat. A közelmúltban villámgyorsan bővült a virtuális egészségügyi szolgáltatások köre, és új partnerségek alakultak ki a kezelések, a vakcinák, az eszközök előállítása, valamint beszerzése érdekében. Eközben változatlanul sürgős megoldásra váró problémát jelent az ellátáshoz való hozzáférés egyenlőtlensége, továbbá a rendszer pénzügyi és környezeti fenntarthatósága. A Deloitte 2022-es Global

Sok nemzet jobban felkészült egészségügyileg, mint egy évvel ezelőtt. amelyek védőfelszerelés előállítására pályáztak, aztán az ígéretekből nem lett semmi. Miközben az egészségügyi szektor figyelmét továbbra is egy történelmi jelentőségű világjárvány köti le, exponenciálisan fejlődik az orvostudomány és robbanásszerűen terjednek az adatalapú, digitális technológiák – adta közre a Deloitte je-

Health Care Outlook jelentésében áttekinti a globális egészségügyi ágazat jelenlegi helyzetét és annak legfőbb kihívásait. Fábián Dorottya, a Deloitte Magyarország egészségügyi iparágra fókuszáló csoportjának a vezetője úgy fogalmazott: a Co-

vid–19 számos meglévő vagy kialakulóban lévő egészségügyi trendet felgyorsított, különösen az egyenlőség és a fenntarthatóság terén. Ezek mellett a változó fogyasztói preferenciák, az iparág integrációja, a gyorsan fejlődő digitális egészségügyi technológiák, valamint a klinikai innovációk továbbra is olyan területek, amelyeket a szektor vezetőinek fontos szem előtt tartaniuk.

„ZÖLD” EGÉSZSÉGÜGY

Az egészségügyi rendszerek működtetésénél a korábbinál sokkal nagyobb hangsúlyt kell kapnia az ESG-nek, vagyis a környezeti (environmental), társadalmi (social) és irányítási (governance) megfontolásoknak. A nemzetközi tanácsadó cég tanulmánya megjegyzi, hogy a legtöbb kórházat és egészségügyi szervezetet nem az energiahatékonyságot szem előtt tartva hozták létre. Az éghajlatváltozás elleni összefogás teljes sikeréhez ugyanakkor ezen ágazat részvételére is szükség van, például a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése által. Ezen célkitűzés jegyében kulcsfontosságú, hogy az egészségügyi ipar szereplőinek a vezetői az

FOTÓ: GETTY IMAGES

Az elkövetkezendő évek kulcskérdései az ellátórendszerekkel, az ellátási láncokkal, a népesség egészségi állapotával kapcsolatosak lesznek, ezekre kell méltányos és finanszírozható válaszokat adniuk a helyi kormányzatoknak és a szövetségi rendszereknek. Sőt, sokkal nagyobb empátiával kell fordulni a harmadik világ lakóinak az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférése felé, mint a vakcinák elosztásánál – hívta fel a figyelmet az Egészségügyi Világszervezet. Ha valóban a járványok kora jön, akkor az önellátás fontosságát nem szabad újra lesöpörni az asztalról, nem fordulhat elő többé például maszk- vagy flakonhiány. A kormányoknak számon kell kérniük a fejlesztéseket azon vállalatoktól, amelyek a pandémia évei alatt állami támogatást kaptak. Mint erről korábban a Figyelő is írt, az Egyesült Államokban is rengeteg pénzt költöttek olyan cégek fejlesztésére,

74 | FIGYELŐ 2022/20

F_74-75_egeszsegugy.indd 74

2022. 05. 17. 17:14

| TÁRSADALOM |

közvetlen költségek éves szinten közel 6 billió dollárra rúgnak majd. Ezért a fentebb említett politikai figyelem mellett még mindig nagyobb tudatosságra van szükség mind munkáltatói, mind kormányzati oldalról. A beszámoló arra is rámutatott: ezen törekvésekben a digitális technológiák jelentős szerepet fognak játszani azáltal, hogy a mentális egészséget, valamint a jólétet kiszolgáló rendszereket megfizethetőbb és hozzáférhetőbb szolgáltatásokká alakítsák át.

DIGITÁLIS TRANSZFORMÁCIÓ

A különböző technológiai újítások átalakíthatják, hatékonyabbá tehetik az egészségügy működését, a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. A tanulmány kiemeli többek között az 5G-re való átállást, a platformalapú szolgáltatások létrehozását, a telefonos applikációk használatát, a felhőalapú működést, valamint a mesterséges intelligenciát és a virtuális valósággal kapcsolatos technológiákat, amelyek révén gyorsabb, egyszerűbb, hatékonyabb lehetne a gyógyítás, a betegek elérése és az erőforrások felhasználása.

egészségipar szereplőinek a vezetői törekedjenek arra, hogy infrastruktúrájukba, ellátási láncukba és munkaerő-szervezésükbe egyfajta ellenálló képességet építsenek be a jövőbeli természeti katasztrófákkal szemben.

MENTÁLIS EGÉSZSÉG ÉS JÓLÉT

ESG-stratégiák mentén irányítsák szervezeteiket. Az elkövetkezendő években a szektornak többek között a klímaváltozás okozta egészségügyi (pl. légzőszervi, szív- és érrendszerbeli) problémákkal küzdő betegek növekvő számának a kezelésére is fel kell készülnie. Ennek mentén a Deloitte szakértői azt javasolják: az

A karanténban töltött időszak soha nem tapasztalt helyzetbe hozta a globális társadalmat. Meg kellett tanulni elviselni és kezelni a félelmeket, a korlátozásokat, s meg kellett tanulni kezelni az oltásellenes konteógyártókat is. Emellett a betegség hosszú lefolyása is erősen megterhelte mentálisan a pácienseket. A Deloitte-tanulmány arról ír: ezek után nem meglepő, hogy a mentálhigiéné jó néhány országban politikai napirendre került, s számos törekvést látunk arra, hogy széles körben elérhetővé tegyék a minőségi és megfizethető szolgáltatásokhoz való hozzáférést. A jelentés szerint 2030-ra a mentális betegségekkel kapcsolatos járulékos és

AZ ORVOSTUDOMÁNY JÖVŐJE

A XXI. századi egészségügyi ökoszisztéma új tudományos felfedezései, újfajta klinikai kutatásai, digitális eszközei és innovációi alapjaiban változtatják meg az egyes betegségek diagnosztikájáról és kezeléséről kialakított tudásunkat, amely hatást a Covid–19-világjárvány csak tovább gyorsította. A rendkívül nagy kutatás-fejlesztési költségek miatt várhatóan drágábban lesznek elérhetők az olyan innovatív megoldások, mint az immunterápia vagy a digitális orvosi eszközök. Az egészségügyben érdekelt feleknek rugalmasnak kell maradniuk a folyamatban lévő világjárvány kezelésében, mindazonáltal a folyamatos kihívások ellenére több fronton is növekszik az optimizmus, miszerint sok nemzet jobban felkészült egészségügyileg, mint egy évvel ezelőtt – értékeli a helyzetet a nemzetközi tanácsadó cég. L. G.

2022/20 FIGYELŐ | 75

F_74-75_egeszsegugy.indd 75

2022. 05. 17. 17:14

| TÁRSADALOM |

ÚJJÁÉLED A NÉMET TURIZMUS

VISSZARENDEZŐDÉS | Bár Berlinnek és Münchennek nagyobb a nemzetközi presztízse, a németek többsége a Hamburgban élőket irigyli. Az ország beutaztató turizmusának felélesztésében nagy szerepe lehet az Elba-parti kikötővárosnak, akárcsak az azt övező idilli vidéknek.

HÍV A TERMÉSZET. PÁSZTORKÉNT DOLGOZIK A 28 ÉVES JOSEFINE SCHÖN

Ahány ház, annyi szokás, avagy ahány tartomány, annyi különböző arcát mutatja Németország a természeti kincseit és épített örökségét újra felfedezni vágyó turistáknak. Bár a Covid-válságból kifelé jövet a szövetségi köztársaság ismét a világ minden tájáról várja látogatóit, a visszarendeződésnek egyelőre az európai piacok a legfőbb támaszai. Jelzésértékű, hogy két év szünet – pontosabban virtuális lebonyolítás – után újra élőben láthatták egymást az idegenforgalmi ipar képviselői a 48. GTM Germany Travel Marton, amely a németországi turizmus legnagyobb beutaztató szakmai vására, workshopja. A csúcseseménynek a festői – 365 napos úti célként hívogató – Zugspitze régió, azon belül is Oberammergau adott otthont, amely egy valódi ékszerdoboz a Bajor-Alpok szívében.

A sokszínűség jegyében a Német Turisztikai Hivatal (DZT) igyekezett ezúttal is minél több térséget bevonni, a GTM-et megelőző legnépszerűbb tematikus programok közé tartozott a Boden-tó körüli kalandozás, illetve fent, északon Hamburg és a várost körülvevő idilli vidék felderítése. Az utóbbi program résztvevői az első napon a fenntarthatóság jegyében a már több mint 1,8 millió lakosú Elba-parti nagyváros zöldpontjainak nyomába szegődtek. Hamburg közlekedésében és infrastruktúrájában is tetten érhető az ökológiai, társadalmi és gazdasági fenntarthatóságra való törekvés. Erre építve rendezett volna nyári olimpiát 2024-ben az Észak Velencéjeként is ismert Hanza-város, ám a népszavazás után visszavonta a pályázatát, miután a helyi lakosság 51,7:48,3 százalékos arányban nem támogatta azt. Noha Rotterdam és Antwerpen után Európa harmadik legnagyobb forgalmú kikötővárosa, az ebből fakadó ipari túlsúly mellett Hamburg a német média és a könyvkiadás központjának is számít, itt van például a tekintélyes Der Spiegel hetilap székhelye. Az indusztriális jelleg tagadhatatlan, de ezt érezhetően oldja a nagy alapterület – kétszer akkora, mint Budapest –, mint ahogy az is, hogy a botanikus kertek, a tavak éppúgy

a városszövet részei, mint az állatkert vagy a halpiac. Berlinnek és Münchennek nagyobb a nemzetközi presztízse, Németországon belül azonban a város kiemelt figyelmet kap a gazdasági teljesítménye miatt. Ebben közrejátszik az is, hogy itt található az Airbus egyik legnagyobb összeszerelő üzeme, amelynek köszönhetően Hamburg a világ harmadik legjelentősebb repülőgépgyártó központja Seattle és Toulouse után. A város azonban nem mindenben éri be a képzeletbeli dobogó harmadik fokával, így a majd 2500 híd, ami városszerte található, jóval túltesz Amszterdamon (1200) vagy Velencén (400). A németek többsége irigyli az itt élőket.

KICSIBEN A VILÁG

Nemre és korra való tekintet nélkül a turisták nagy kedvence a Miniatur Wunderland, ami egy vasúti terepasztal alapú többemeletes kiállítás a raktárvárosban, Speicherstadtban. Hat nagy témát dolgoz fel a látványos, interaktív tárlat: Hamburg és környéke, Amerika, Skandinávia, Svájc, Olaszország, illetve Ausztria. A Miniatur Wunderland építése 2000 decemberében kezdődött el, egy évvel később pedig meg is nyitotta a kapuit. Folyamatosan bővítik, legutóbb 2019-ben kapott új termet. A bejáratnál egy reptereket és pályaudvarokat idéző, hatalmas digitális kijelzőn tartják nyilván, hogy eddig melyik országból hányan keresték fel a látnivalót; ottjártunkkor Magyarország számlálója – bő 20 év után – 12 519-en állt. Viszonyításképp Romá-

FOTÓK: GYÖNGYÖSSI BALÁZS; EUROPRESS/AFP

FENNTARTHATÓ NAGYVÁROS

76 | FIGYELŐ 2022/20

F_76-77_nemet_tarsadalom.indd 76

2022. 05. 17. 17:04

| TÁRSADALOM |

VADREGÉNYES TÁJ. A KROMLAU RHODODENDRON PARK ÉKKÖVE A BAZALTKÖVES HÍD

gatni a kikötőbe. A turisták azonban előszeretettel kapják lencsevégre a jellegzetes favázas házakat is, amelyek sorába tökéletesen illeszkedik a Városháza és az Insel Múzeum.

A VIDÉK ÍZEI

AZ ÉSZAK VELENCÉJE. PÁRATLAN A VILÁGON HAMBURG KÉTEZER-ÖTSZÁZ HÍDJA

nia már több mint 15 ezer vonatrajongót „delegált”, Szlovákia viszont csak 4 ezret. A túra második napja már a vidéki élmények jegyében telt, az alsó-szászországi Stade alig több mint 40 kilométerre, Hamburgtól nyugatra terül el. Egy jó hangulatú hajókirándulás tökéletes kezdet a városnézéshez, amelyet érdemes a szárazföldön is folytatni. Fontos történelmi előzmény, hogy 1659-ben nagy tűzvész pusztított, amely Stade kétharmadát felemésztette, a harmincéves háború után pedig rövid ideig dán, majd 1712-ig svéd megszállás alatt állt a város. Az újjáépítés ennél jobban aligha sikerülhetett volna, a mai Stade egy északi meseváros, ahol a halászat ma is meghatározó, úgyhogy már csak ezért is érdemes elláto-

LEJÁRT LEMEZ A TŰZIJÁTÉK A GTM-résztvevők érkezése egybeesett Hamburgban a Nemzetközi Zenei Fesztivál megnyitásával. A tűzijáték szerepét egyre inkább a fényinstalláció tölti be, amelyet a holland Drift művészduó prezentált Breaking Waves, azaz Hullámtörés című előadásával. Kellemes, lágy zene szólt, miközben több száz megvilágított drón gondoskodott egyidejűleg a páratlan látványról. Mindezt az Elbphilharmonie (Elbai Filharmónia), a Hafen Cityben lévő koncertterem futurisztikus épülete köré varázsolták az égboltra. Ráadásul a VIP-vendégek egy Elbán ringatózó sétahajóról élvezhették az előadást.

Aki pedig a DZT vendégeihez hasonlóan ellátogat a Stadéhoz közeli Jorkba, Altes Land központjába, testközelből tapasztalhatja meg Európa egyik legnagyobb almatermelő országának kulisszatitkait a Herzapfelhof biogyümölcsfarm szemüvegén keresztül. A bor- és sörkóstolókhoz szokott ínyenceknek első hallásra talán meglepő, hogyan lehet akár 250 almafajtát is megkülönböztetni, a házigazda lelkesedése azonban hamar átragad a látogatókra, és az élményt csak fokozza az Alma Expressz traktoros birtokjárat. A vendéglátók betekintést engednek a tárolási technológia és a feldolgozás rejtelmeibe is. Mint megtudtuk, egyre nagyobb divat az almafák örökbefogadása – népszerű meglepetés nászajándéknak is. Érdemes ízlelgetni az oklevéllel járó felelősséget: ami nálunk a gyűrűsfarkú maki vagy a szurikáta, az itt az almafa. A túra harmadik napján is a vidéket járta a delegáció, ekkor azonban már a bakancsok is előkerültek, a Lüneburger Heide természetvédelmi terület és natúrparkban ugyanis jó 14-15 kilométeres gyalogtúra várt Undelohból indulva, a Wilseder Bergen és a Totengrundon át Wilsedébe. A kiadós ebéd után aligha bánta bárki is, hogy a második etap helyett sétakocsikázás következett, a fogatot ráadásul magyar lovak húzták, és erre különösen büszke lehet az, aki Kincsem, Imperiál vagy Overdose hazájából érkezett. Üde színfolt volt az Undelohba visszavezető úton találkozni Josefine Schönnel, annál meglepőbb, hogy a 28 éves szépség nem modellként, hanem heidschnuckeni csordáját hajtva pásztorként keresi a kenyerét. Mielőtt bárki azt hinné, hogy pusztán egy tematikus turisztikai hosztesszel van dolgunk, természetközeli anekdotáival hamar eloszlatta a kételyeket. Ezek után Egetsdorfban zárult a program, ahol előbb a világ egyik legkisebb – mindössze pár négyzetméteren termelő –, de annál sikeresebb ginfőzdéjét, a Brennerei Bosselmannt kereste fel a küldöttség, amit a World Spirit Award aranyérme is bizonyít. Az Acht Linden étteremben pedig majd minden fogás tartalmazott spárgát, ami a tavaszi hónapokban egészen magától értetődő a német gasztronómiában. Ha előétel, ha krémleves, ha köret a főételhez, akkor spárga – talán csak a desszertsoron kerülhetjük el, de ma már akár ott is visszaköszönhet. GYÖNGYÖSI BALÁZS (Hamburg) 2022/20 FIGYELŐ | 77

F_76-77_nemet_tarsadalom.indd 77

2022. 05. 17. 17:04

| TÁRSADALOM |

EGY ÁLMOM VALÓSULT MEG MUCSI ZALÁN | z élet felülírta interjúalanyunk eredeti terveit, így többéves borértékesítési múlttal a háta mögött Magyarország legelfeledettebb borvidékén alapította meg Grál Borpince néven saját borászatát. Mára nedűinek a nagy része hazánkban, több európai országban, valamint a tengerentúlon, például Kanadában és az Egyesült Államokban talál gazdára a csúcsgasztronómiában, a Michelin-csillagos éttermekben.

gyen egy hétvégi házunk, ahol kicsit elfelejthetjük a főváros nyüzsgését. – Ezek szerint az élet felülírta a terveit… – Akinek kiadtuk bérletbe a szőlőst, visszamondta, így ránk maradt a megművelése. Aztán az egyik lépés hozta a másikat: felújítottuk a Pelzberg-dűlőben található, 1880-ban épült présházat, szőlőt telepítettünk, s belevágtam a borok készítésébe. Ezzel egy álom valósult meg, hiszen 14 évesen, egy hegy-

vidéki pincelátogatás után annyira rabul ejtett ez a hivatás, hogy már akkor elhatároztam: életem végéig ezzel szeretnék magas szinten foglalkozni. – Milyen filozófia mentén készülnek a borai? – A koncepció a kezdetek óta változatlan: bár gazdaságilag nem kifizetődő, rossz évjáratban nem készítek bort, hanem inkább eladom a szőlőt. Célom, hogy a nedűimmel felhívjam a figyel-

FOTÓK: GRÁL BORPINCE

Alföldi születésű, harmadik generációs, fiatal borászként mi hozta a Tolnai borvidékre, pontosabban a sváb hagyományokkal büszkélkedő Gyönkre? – A szerelem! Ide udvaroltam, s bár kacérkodtam azzal a gondolattal, hogy a Szekszárdi borvidéken kezdjek borászkodni, apósom javaslatára és szó szerint az esküvőn összetáncolt pénzből mégis Gyönkön, egy romos présház megvásárlásával alapítottam meg a saját pincészetet, 2008-ban. A történethez viszont az is hozzátartozik, hogy az eredeti tervem nem a borkészítés volt, hanem hogy le-

78 | FIGYELŐ 2022/20

F_78-79_Mucsi-borasz.indd 78

2022. 05. 17. 17:04

| TÁRSADALOM |

met azokra az értékekre, amelyeket csak ezen a borvidéken lehet felmutatni. Maximalista természetemből adódóan az organikus szőlőműveléstől kezdve egészen a palackozásig szinte mindent egyedül csinálok. A borkereskedői múltamnak köszönhetően tudtam, hogy a külföldi piac elsősorban a hungarikumokra kíváncsi, így a borkészítés szempontjából elsősorban a kadarkára és a kékfrankosra helyezem a hangsúlyt. Három hektáron gazdálkodom, ebből másfelet tesz ki a kadarka, egyet pedig a kékfrankos. – Mit jelent önnek ez a két szőlőfajta? – Az életemet tettem fel rájuk, mindegyiküket valami másért kedvelem. A kadarkában – amely számomra olyan, mint egy érdekes nő, aki az eleganciájával képes hódítani – a gyümölcsösség mellett a fűszerességet szeretem. A kékfrankos szofisztikáltabb, és dolgozni is egyszerűbb vele, közben strukturált, érlelhetőbb bort ad. Belőle készül a Pelzberg tétel, amelynek az első nagy sikereimet köszönhetem. Az első évben készült 300 palack két nap alatt kelt el, majd a 2012-es évjárat Magyarország legjobb kékfrankosa lett 2015-ben. Szintén ezzel a borral nyertem meg a fiatal borászok tehetségkutató versenyét, a Talentométert. Ekkor tudatosult a családomban, hogy érdemes borkészítéssel foglalkozni. – Ennyi év távlatából miként látja a Tolnai borvidéket? – Sok sebből vérzik a viszonylag nagy, ennek ellenére mégis kevésbé ismert borvidék helyzete. Egyrészt kevés pincészet készít piacra bort, másrészt a szőlőt elviszik innen, s más borvidékeken készítenek belőle nedűt. De sokszor az is előfordul, hogy palackban vagy tartályban elhagyja Magyarországot a termék, és külföldi címke alatt forgalmazzák. Ezért a tolnai bor szinte ismeretlen. Valamivel több mint húszan vagyunk, akik borokat készítünk itt. Ez nagyon kevés egy kö-

zel háromezer hektáros területű borvidéken. Bár igyekszünk összefogni, programokat szervezni és a lehetőségeinkhez mérten minden fontos borászati kiállításon részt venni, nagyon lassan jutunk el a majdani tényleges változásig. – Szomorú ezt hallani, főleg úgy, hogy a közvetlen szomszédságában Szekszárd található, amely az egyik legismertebb hazai borvidék… – Ráadásul a kettő együtt ezer évig egy borvidéket alkotott, Tolna csak 1997-ben vált le Szekszárdról. Egyébként a termelési és a klimatikus viszonyok is nagyon hasonlók, talán egy szorosabb együttműködés sokat lendíthetne az ügyünkön. Ennek ellenére elvakult vagyok a borvidékkel kapcsolatban, és a legjobb döntésnek tartom, hogy itt valósítottam meg az álmaimat. A világ egyik legcsodálatosabb helye lehetne, ha több szőlővel lenne betelepítve, s több borászat készítene itt bort. Nagyon jó a tagoltsága, a talajszerkezete, a klimatikus adottsága. Isten is szőlőtermesztésre és borkészítésre szánta ezt a vidéket. – Kifizetődő borászatot alapítani? – Amikor még csak gondolati síkon tartott a saját pincészet létrehozása, egy barátom azt mondta, hogy az első száz

év veszteséges, utána már minden jó. Még ha nem is volt teljesen igaza, a lényeget jól megfogalmazta. Önerőből, befektető és hitel nélkül, apró lépésekkel haladtunk, közben minden megkeresett fillért visszafordítottunk a vállalkozásba. Most kezdünk csak egy kicsit helyreállni pénzügyileg, de így is a nyereség közel 80 százalékát további területek vásárlására, telepítésekre, valamint a borászat korszerűsítésére fordítjuk. És mi még szerencsés helyzetben vagyunk, mivel nagyon gyorsan bekerültünk a köztudatba. – A jövőre nézve mik az elképzelések? – Rentábilisabbá tennénk a borászatot, de hogy ebből meggazdagodjak, az soha nem érdekelt. A példaképeim azok a burgundiai és osztrák termelők, akik bebizonyítják, hogy ilyen kicsi területekből is tisztességesen meg lehet élni, ezekből is rentábilisan működtethető egy családi vállalkozás. Nekem ennyi pont elég, ezért hat hektárnál többet nem is szeretnék. Most három hektárnál tartunk, az idén további egyet vásárolunk. Remélem, idővel a fiam is csatlakozik az elkezdett munkához, és továbbviszi a borászatot. NÉMETI SÁNDOR 2022/20 FIGYELŐ | 79

F_78-79_Mucsi-borasz.indd 79

2022. 05. 17. 17:04

| SPORT |

DUPLÁZOTT A FERENCVÁROS. A ZÖLD-FEHÉREK A 33. BAJNOKI CÍM UTÁN A 24. KUPAGYŐZELMET IS BEBIZTOSÍTOTTÁK

ZÖLDRE VAN A MAGYAR FUTBALL FESTVE „Kicsit sárgább, kicsit savanyú, de a mienk” – sokan jellemzik még ma is a magyar labdarúgó NB I.-et Bacsó Péter klasszikusából, A tanú című szatírából idézve. Valóban nehéz összehasonlítani a hazai bajnokságot a tucatnyi sportcsatorna révén, a kanapén ülve is könnyen hozzáférhető európai topligákkal. Mármár értelmezhetetlen is a párhuzam, a régiós versenytársakat tekintve viszont kevésbé hervasztó a kép, a sorozatban negyedszer aranyérmes Ferencváros számára ugyanis többé nem álom a főtáblás nemzetközi szereplés. Az elmúlt három évben mindig csoportkörösök voltak a zöld-fehérek, a 2020–2021-es szezonban a Bajnokok Ligájában, előtte és utána pedig a második számú sorozatban, az Eu-

rópa-ligában. Ez nem kis bravúr, tekintettel arra, hogy 25 esztendő múltán tértek vissza a futball nagyszínpadára. Ki ne emlékezne: az 1995-ös BL-csapatban még Lisztes Krisztián, Vincze Ottó és Zoran Kuntics viselte a Fradi mezét.

KIS PÉNZ, KISVÁRDA

A múlt hétvégén lezárult bajnokságban az FTC mögött a Kisvárda lett az ezüst-, a Puskás Akadémia pedig a bronzérmes. Erre előzetesen kevesen fogadtak volna, a mögöttünk hagyott 33 forduló összképe alapján azonban vaskos meglepetésről nem beszélhetünk. A „kis pénz, kis foci” analógia pedig ott bicsaklik meg, hogy a Mol Fehérvár nagy nehezen lett csak negyedik, miközben a gazdasági hátterük

alapján a piros-kékeknek ott kellene lihegniük a címvédő nyakában. Vagyis a pénzügyi stabilitás önmagában nem elég megfelelő szakmai koncepció nélkül: öthat évvel ezelőtt hasonló lehetőségei voltak a két klubnak, azóta viszont egészen eltérő fejlődési ívet tettek meg. Sóstón még Szabics Imre is megbukott, pedig az osztrák válogatott másodedzői pozícióját adta fel az Európa-bajnokság előtt az NB I.-es kispadért. Igaz, a szakmai stábban az Üllői úton is volt törés, ahogy Kubatov Gábor elnök és Orosz Pál, az FTC Labdarúgó Zrt. vezérigazgatója előszeretettel fogalmaz: Peter Stöger nagy tudású szakember, de a karaktere nem passzolt az öltöző szellemiségéhez. Ellenben az őt váltó Sztanyiszlav Csercseszov a vezetőség és a szurkolók szerint is visszahozta a Szerhij Rebrov-féle szigort – és eredményességet.

FOTÓK: ILLYÉS TIBOR, KOVÁCS TAMÁS, MTI

NB I. | Sorozatban negyedszer lett magyar bajnok a Ferencváros, amellyel szemben immár évről évre reális elvárás, hogy főtáblás legyen a nemzetközi porondon. Bár a 12 csapatos bajnokság kétségtelenül szoros, hatalmas űr tátong a címvédő és a mezőny többi tagja között.

80 | FIGYELŐ 2022/20

F_80-81_sport_nbi.indd 80

2022. 05. 17. 17:05

| SPORT |

Mivel a Magyar Kupát ugyancsak a Ferencváros nyerte – majd 40 ezer néző előtt 3–0-ra verve a Paksot a Puskás Arénában –, a hátsó ajtón a fehérváriak is eljuthatnak Európába, legalábbis a Konferencia Liga selejtezőjében rajthoz állhatnak. A Felcsúthoz és a Kisvárdához hasonlóan a második kvalifikációs körben kapcsolódnak be. Ellenben a Bajnokok Ligájában az elmúlt évek sikerei ellenére az FTCnek már az első körben jelenése lesz, és ellenfélként a lengyel bajnok Lech Poznańt is megkaphatja, kedvezőbb sorsolással viszont feröeri vagy máltai ellenfél is jöhet. Az a hír járja, hogy a Groupama Arénából öt-hat játékos is távozhat, a helyükre pedig Hajnal Tamás sportigazgató vezetésével olyan labdarúgókat keres a szakvezetés, akikkel újra elérhető a csoportkör. Bár a IX. kerületi gárda az NB I.-ből így is, úgy is kiemelkedik, mivel a játék gyorsaságában a nemzetközi tempó a mérce, csak olyan futballistát igazolnak le, aki legalább 32 kilométer/órás sebességgel tud futni.

FEL IS ÚT, LE IS ÚT

A 12 csapatos lebonyolítás kétségtelenül több izgalmat tartogat, mint anno a 16-18 résztvevős, évről évre egészen az utolsó fordulóig kérdéses az is, hogy ki marad bent. Az idén már idő előtt eldőlt, hogy a Gyirmótnak jövőre marad az NB II., az MTK viszont kis híján megmenekült. Állva „haltak meg” a kék-fehérek, miután az utolsó négy fordulóban 10 pontot gyűjtöttek, végszóra a Debrecent verték otthon 3–0-ra, mi több, egy héttel korábban a már bajnok Ferencvárosra idegenben mértek ugyanakkora csapást. Mindez azonban nem volt elég, végül az év elején merészebb célokat kitűző Honvéd hoszszabbította meg az élvonalbeli tagságát. Az új évadban visszatér a Vasas, amely csak negyedik próbálkozásra került a legjobbak közé, a másik feljutó helyre pályázó Diósgyőr–Szeged versenyfutásból pedig nevető harmadikként a Kecskemét került ki győztesen. Az utóbbival viszont aligha nő a 2739-es átlagnézőszám, miután a KTE pályája nem alkalmas az NB I.-re, így albérletben épp az MTK stadionját használja majd. A helyszíni érdeklődést tekintve is a Ferencváros vitte a prímet, persze telt ház a Groupama Aré-

IZGALMAS VÉGJÁTÉK. HIÁBA KAPASZKODOTT AZ MTK, VÉGÜL A HONVÉD MARADT BENT

nában sem volt mindig, a csúcsot a 29. fordulóban a Ferencváros–Újpest jelentette. Az egy dolog, hogy a 2–1-es hazai sikert 20 155-en látták a stadionban, de Dibusz Dénesék épp azzal a győzelemmel lettek bajnokok. Az FTC olyannyira felülteljesít, hogy aki magyar játékosként rendszeresen pályán van Csercseszovnál, annak lényegében automatikusan jár a válogatott meghívó. Igaz, Marco Rossinál Dibusz a kapuban továbbra is csak a második számú választás Gulácsi Péter mögött, a védelemben Botka Endre, a középpályán pedig Vécsei Bálint neve viszont gyakran köszön vissza. Korábban Sigér Dávid is élvezte az olasz szakvezető bizalmát, súlyos térdsérülése miatt azonban szinte a komplett szezont ki kellett hagynia. Üde színfolt a csapatban az erdélyi Pászka Lóránd, aki a bal oldalon minden poszton bevethető, és alighanem rövidesen Rossi is lehetőséget ad neki. Ne feledjük, az FTC-légiósok jelentős részére is számít a hazája, a teljesség igénye nélkül Olekszandr Zubkov (Ukrajna), Adnan Kovačević és Eldar Ćivić (Bosznia-Hercegovina), Lasha Dvali (Grúzia), Miha Blažič (Szlovénia), Aïssa Laïdouni (Tunézia), illetve Ryan és Samy Mmaee (Marokkó) is ritkán lógatja a lábát a válogatott szünetekben.

NYILASI NYOMÁBAN

Az NB I. gólátlaga gyakorlatilag stagnált – az előző évi 2,83 után 2,84 lett –, a paksi Ádám Martin ellenben úgy termelt, ahogy a magyar bajnokságban évtizedek óta senki: 31 találatig meg sem állt. Az immár a magyar válogatottnál is számításba vett 27 éves támadóra a robusztus testalkatát látva tökéletesen illik az erőcsatár megnevezés, ráadásul az 1980–1981-es szezon óta ő az első, aki el-

érte a 30 gólos határt. Akkor Nyilasi Tibor zárt 30-cal, egy évvel korábban pedig Fazekas László végzett az élen 36tal. Megoszlanak azonban a vélemények Ádám Martin teljesítményéről, az egyik tábor szerint ideje légiósként is próbára tennie magát, a nemzeti csapatban pedig Szalai Ádám utódja lehet, mások viszont úgy ítélik meg, hogy az NB I.-nél magasabb szintű bajnokságban kudarcra lenne ítélve, mert nem elég gyors. Mindenestere Marco Rossi a júniusi Nemzetek Ligája-mérkőzésekre készülő keretben a csatárok közül számít a 12 Bundesliga-szezon után a svájci FC Baselt erősítő Szalaira, a magyar gólkirály Ádámra, valamint Sallai Rolandra (SC Freiburg), Sallói Dánielre (Sporting Kansas), Schön Szabolcsra (FC Dallas) és Vancsa Zalánra (MTK) is. A szövetségi kapitány úgy nyilatkozott a mindössze 17 éves újoncról, hogy „nem kell Josep Guardiolának vagy Jürgen Kloppnak lenni ahhoz, hogy valaki meglássa benne a tehetséget, kiváló alapsebessége van”. Már januárban eldőlt, hogy Vancsa az idén nyáron a Manchester Cityben folytatja a karrierjét, pontosabban a játékjoga az angol sztárklubot működtető City Football Group holding kötelékébe kerül. A magyar válogatott június 4-én az Eb-ezüstérmes angolokat fogadja zárt kapuk mögött, három nappal később az Európa-bajnok olaszok vendége lesz Cesenában. Június 11-én a németek következnek hazai környezetben, immár nézők előtt, június 14-én pedig Anglia lesz az ellenfél Wolverhamptonban. Az NB I.-es labdarúgók május 23-án kezdik a közös edzéseket Telkiben, míg a légiósok egy héttel később csatlakoznak. GYÖNGYÖSI BALÁZS 2022/20 FIGYELŐ | 81

F_80-81_sport_nbi.indd 81

2022. 05. 17. 17:05

| AJÁNLÓ |

SZIGETMONOSTOR | Június 19-én az egész napos szabadtéri fesztivál zenei programjában ott lesz a Kaláka Együttes, amely Pál apostol leveleit bemutató műsorával készül, Szalóki Ági, aki gyerekműsort ad elő. Rajtuk kívül fellép a Ferenczi György és az 1ső Pesti Rackák, az Eucharist együttes Mező Misivel, Heinczinger Mika, Bolyki Balázs és a B4, Szabó Balázs, Csiszér László, Prazsák László, Fóris Rita, Andelic Jonathan Jota, Bari Laci, a Sign, a Szigeti Veszedelem. Csókay András idegsebész pedig előadásában a józan ésszel is felfedezhető istenhitről osztja meg gondolatait.

KERESZTÉNY KÖNNYŰZENEI FESZTIVÁL

TÚRA, SÖR, BOR

A Balaton Turista és Szabadidő Egyesület május 21-én, szombaton rendezi meg a Tanúhegyek teljesítménytúrákat 55, 30, 20 és 10 km-es, gyerek-, valamint körúti séta távon. A kirándulások a badacsonytördemici faluháztól indulnak. Bebarangolhatjuk a Tapolcai-medence tanúhegyeit, fröccsözhetünk a vidék legmenőbb borászataiban, a túra után pedig fürödhetünk a Balatonban.

CORVIN SZEZONNYITÓ SÖRFESZTIVÁL

A malátarajongók örömére immár 7. alkalommal nyitják sörfesztivállal a szezont Budapest szívében, a Corvin sétányon. Május 18-tól 22-ig minden a minőségi sörökről (na meg a jó hangulatról) szól több mint 20 kiállító részvételével, valamint különböző nemzetek közel százféle csapolt és üveges sörével.

BALATONI SZALON

BALATONALMÁDI | Június 10-ig látható Almádiban a Kerényi Imre KultMagtár épületében a szezonnyitó kortárs képzőművészeti kiállítás, ahol 75, a tó körül élő alkotó – festő, grafikus, szobrász, fotóművész – mutatkozik be.

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: LENGYEL GABRIELLA

TOTAL DANCE FESTIVAL CABRIO

BUDAPEST PARK | Az ország legnagyobb egyéjszakás retrobulija május 21-én tér vissza a Budapest Parkba. Legyél ott te is a küzdőtéren, és bulizz együtt több ezer emberrel olyan legendás előadók zenéjére, mint a Mr. President, az Ice MC, a Basshunter, az Italobrothers, az UFO és a Kozmix.

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

BAKY PÉTER: FANTÁZIAVÁROS ÉJJEL, 2019.

TANÚHEGYEK TELJESÍTMÉNYTÚRÁK

82 | FIGYELŐ 2022/20

F_82_ajanlo.indd 82

2022. 05. 17. 17:06

WWW.LAKASKULTURA.HU

9 tipp

A TÁLALÓSZEKRÉNY KIVÁLASZTÁSÁHOZ CSAK

LAKASKULTURA.HU LAKASKULTURA.H

695Ft

ot thon dekorá ció ker t élet mó d l

Változatok V álto

Megjelent a Lakáskultúra Otthon, dekoráció, kert, életmód: mindez egy helyen! .(5(66( $= µ-6 * 5862.1 / 9$*< ),=(66(1 (/Į A ::: /$3&(17580 +8ǖ/$.$6.8/785$ OLDALON!

F_BIII-lakas.indd III

hidegburkolatra h ideg MEGHATÁROZZA M MEG EGHAT EG A SZÍNVILÁGOT SZÍN ZÍNV V ÉS É SAS STÍLUST TÍ

Toile T oile de Jouy EGY E GY 260 ÉVES MINTA M INTA ÚJ Ú ÉLETE

tipp

A TÁLALÓSZEKRÉNY KIVÁLASZTÁSÁHOZ

Ragyogó,

napsütötte terek HATALMAS NYÍLÁSZÁRÓK, ÁRADÓ FÉNY

MOSOGATÓTÁLCÁK: M OS SOGA FORMÁK, BEILLESZTÉSI MÓDOK ÉS ALAPANYAGOK

2022. 05. 17. 14:49

Budapest

Nemzeti Összetartozás Napja 2022

Magyarság Háza Filmklub Extra 2022. június 2. (csütörtök), 18:00 Nyelvépítész Benedek Zsuzsanna portréja (Argentína) Uránia Nemzeti Filmszínház – 1088 Budapest, Rákóczi út 21. Nemzeti Összetartozás Napja 2022. június 4. (szombat), 10:00 – 20:30 10:00 Gyermektáncház (Horgos, Vajdaság) 11:00 Lúdas Matyi (Szabadkai Gyermekszínház, Vajdaság) 12:00 (WEP«HM O³^QńZIW JSKPEPOS^«W (erdélyi, felvidéki és vajdasági mesterekkel) Izolda népi játékai (Szécsény, Magyarország) 16:00 Mosó Masa mosodája F«FSW QIWIIPĤEH«W ÊXQ«VR³QIXM WÊOM ^¸RL«^ Harag György Társulat Brighella Bábtagozat, Erdély) 19:00 Hetedhét (zenés-táncos produkció Kárpát-medencei QńZ³WÎO OÁ^VIQńOÁH³W³ZIP Ƴ 57*2.*7 Nemzeti Táncszínház – 1024 Budapest, Kis Rókus u. 16-20. 2022. június 15. (szerda), 18:00 2EK]EV ` 2ńZ³W^ ` :MP«K kiállításmegnyitó '«PRE 'YHETIWX Ƴ 'YHETIWX +ĤZ«Q X³V 2EH³JEPZE Június 1. (szerda), 11:00 Szerencsés Jankó (Jancsi Bohóc bábszínháza, Ada, Vajdaság)

Kulturális rendezvények a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából Budapesten, Csíksomlyón, Gyergyóremetén, :ƼĜĵåŸüåĬŸŌĬŅĩŅĹØ 8±ųĩ±ŸĬ±ĩ´Ĺ és Madéfalván – a Magyarság Háza szervezésében. A belépés minden programra ingyenes.

Június 1. (szerda), 18:00 &^ IPWĤ X¸^ ³Z Ƴ ÎQIPZ³R]IO E 2EK]EVW«K -«Ê ³PIX³FĤP (kiállításmegnyitó) Június 5. (vasárnap), 18:30 Kárpátok visszhangja & 2EK]EV 3IQÎXM 8«RGIK]ÇXXIW IPĤEH«WE Június 5. (vasárnap), 21:00 Csík koncert Csíksomlyó Június 2. (csütörtök), 19:15 Tamási Áron élete képekben (kiállításmegnyitó) Farkaslaka Június 4. (szombat), 19:00 :MX³^ P³PIO & '³O³WGWEFEM /¾OEM ^¸RL«^ IPĤEH«WE ,]MQIWJIPWĤPSO Június 5. (vasárnap), 20:30 Republic koncert Gyergyóremete /ÅRMYW L³XJĤ Kárpátok visszhangja & 2EK]EV 3IQÎXM 8«RGIK]ÇXXIW IPĤEH«WE

e ĵơŸŅųƴ´ĬƋŅǄƋ±Ƌ´Ÿ ģŅč´Ƌ üåĹĹƋ±ųƋģƚĩţ & V³W^Z³XIP MRK]IRIW *PĤÎXIW VIKMW^XV«GM¾ NEZEWSPX VIKMW^XVEGMS%QEK]EVWEKLEÊ MRJS & VIKMW^XV«GM¾ E 2EK]EVW«K -«Ê IPJSKEH¾ Z«PEW^PIZIP³ZIP EOXMZ«P¾HMO -IP]JSKPEP«W ³VOI^³WM WSVVIRHFIR 0³VNÇO VIKMW^XV«PX ZIRH³KIMROIX LSK] LIP]ÇOIX PIKO³WĤFF E QIKLMVHIXIXX OI^H³WM MHĤTSRX IPĤXX LÅW^ TIVGGIP JSKPEPN«O IP 3IQ VIKMW^XV«PX ZIRH³KIMRORIO E JIRRQEVEH¾ WÊFEH LIP]IO JÇKKZ³R]³FIR XYHYRO LIP]IX FM^XSW¸XERM 8SZ«FFM MRJSVQ«GM¾ MRJS%QEK]EVWEKLEÊ RIX 0³VNÇO SPZEWWE IP LSRPETYROSR &HEXOIÎP³WM 8«N³OS^XEX¾ROEX

WWW.MAGYARSAGHAZA.NET

F_BIV_magyar.indd 200x292mm MH NONIV Figyelo hirdetes.indd 1

2022. 05. 05. 15. 17. 23:12 14:48 2022.