Erős bázisa a költségvetésnek a gazdasági növekedés

ERŐS BÁZISA A KÖLTSÉGVETÉSNEK

A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS

BANAI PÉTER BENŐ | „Miközben a világgazdasági környezet egyre kedvezőtlenebb, addig az erős fundamentumoknak és a növekedést támogató intézkedéseknek köszönhetően az idén is jelentős, négy százalék feletti gazdasági bővülésre számítunk” – jelentette ki a Figyelőnek adott interjújában a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára, hangsúlyozva: a pénzügyi stabilitás mellett is elkötelezettek. Kiemelte: a 2023-as költségvetésben jelentős pénzek fordítódnak a nyugdíjakra, a családok támogatására, de az oktatás is több forráshoz jut, valamint az egészségügyi ágazatban folytatódik az orvosok bérének emelése.

Melyek a jövő évi költségvetés céljai? Mennyiben térnek el a korábbiaktól? Egyáltalán hogyan lehet ilyen kiszámíthatatlan környezetben tervezni? – Kétségtelen, hogy ma a veszélyek, a bizonytalanság és a háborúk korszakát éljük. Az új kormány egyik első feladata éppen ezért az volt, hogy olyan büdzsét készítsen elő, amely számol az elhúzódó fegyveres konfliktus és a brüsszeli szankciók hatásaival, az energiaválság okozta magas inflációs szinttel, az európai gazdaság csökkenő teljesítményével és a világgazdaság bizonytalanságaival. Ez nem volt könnyű feladat. Ezzel együtt véleményem szerint olyan költségvetést állítottunk össze, amely megvédi az eddigi eredményeket: a magas foglalkoztatottsági rátát, a családtámogatásokat, a nyugdíjakat és a rezsicsökkentést – miközben az ország fizikai biztonságát is garantálja. Mindez csak úgy lehetséges, ha más területeken fegyelmezett gazdálkodást folytatunk és biztonságos növekedési pályán tartjuk a magyar gazdaságot. Ezek a 2023-as büdzsé sarokkövei. – A háború ellenére viszonylag nagy növekedési ütemmel számol a PM. Hogy jön össze a több mint 4 százalékos bővülés a fegyveres konfliktus árnyékában, az egyre recesszívebb globális környezetben? – Való igaz, hogy a külső környezet egyre kedvezőtlenebb. Azonban az erős fundamentumoknak és a növekedést támogató intézkedéseknek köszönhetően az idén is 4 százalék feletti gazdasági bővülésre számítunk. Egyrészt 2022-ben a fogyasztás a növekedés egyik fő hajtóereje marad, ugyanis a kormányzati intézkedések eredményeként 1800 milliárd forint többletjövedelem jut a famíliáknak. Ez többek között a családok adó-visszatérítésén, a 13. havi nyugdíj visszaépítésén, a minimálbér-emeléseken, a fiatalok szja-mentességén keresztül valósul meg. Másrészt az eddigi tények is bizakodásra adnak okot. A múlt esztendő növekedése rekordmértékű, 7,1 százalékos volt. Az orosz–ukrán háború kitörése ellenére az első negyedévi 8,2-es gyarapodás továbbra is lendületes bővülésről tanúskodik. Sőt, a Pénzügyminisztériumban kifejlesztett heti gazdasági index jelzése szerint a növekedési dinamika áprilisban és májusban is töretlen maradt. Feltéve, hogy nem eszkalálódik a háborús helyzet, okkal bizakodhatunk, hogy 4 százalék körüli gyarapodást érhetünk el. Ez az év tehát erős bázist ad a jövő esztendei növekedésnek, amit támogat a stabil munkaerőpiacnak köszönhető belső kereslet és a folyamatban lévő vállalati beruházási programok sora. Emlékeztetnék arra, hogy a beruházási rátánk az elmúlt években az európai élmezőnyben volt – ez pedig támaszt adhat a 2023as gazdasági teljesítménynek is. – Más makrogazdasági számoknál is érezhető az ambíció. A csökkenő hiány és adósságráta, valamint az ideihez képest feleakkora infláció nem a kincstári optimizmust tükrözi? – Az elmúlt évtizedben a kormány bizonyította, hogy elkötelezett a pénzügyi stabilitás, az alacsony szintű hiány és a csökkenő adósságpálya mellett. 2011-től 2019ig – az uniós tagállamok körében egyedülálló módon – minden esztendőben mérséklődött a GDP-arányos adósságráta, 80 százalék feletti szintről indulva 65,5 százalékot érve el. A pandémia idején persze segítenünk kellett a vállalkozásokat, a családokat, ez a hiány- és az adósságszint átme-

NÉVJEGY

Cegléden született, 1974-ben. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen 1998-ban közgazdász-, 2001-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen jogi szakokleveles közgazdászdiplomát szerzett. 1998 óta első munkahelyén, a Pénzügyminisztériumban, illetve a Nemzetgazdasági Minisztériumban dolgozik. Előbb fogalmazóként, majd a költségvetési és pénzügypolitikai főosztály osztályvezetőjeként, főosztályvezető-helyetteseként, később az EU-s költségvetési kapcsolatok főosztályának a megbízott irányítójaként végezte munkáját. 2010-ben a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésért felelős helyettes államtitkára lett, 2014-től pedig az NGM, 2018 májusától a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára. Angol felsőfokú és orosz középfokú nyelvvizsgája van. Nős, két gyermek édesapja.

neti megugrásával járt együtt. Az eredménye viszont látható: ma nagyobb a gazdasági teljesítményünk, mint a járvány előtt volt, a foglalkoztatottak száma pedig rekordmagas. Épp ez teszi lehetővé, sőt indokolttá, hogy újra visszatérjünk a kisebb hiányok és a csökkenő államadósság pályájára. Ez a magyar gazdaság érdeke. A fegyelmezett költségvetés révén biztosítható, hogy az állam finanszírozása ne szívja el a pénzügyi forrásokat, s a befektetői bizalom fenntartásával a finanszírozásunk feltételei is kedvezőbbek maradhassanak. Ez még akkor is igaz, ha a világon mindenütt látott nagy infláció és a jegybankok monetáris politikai szigorításai miatt ma minden államnak többet kell fizetnie az államadóssága kamatterheként. A korábbi évekhez képest drágább adósságfinanszírozás pedig ismét aláhúzza a fegyelmezett büdzsé jelentőségét. Ami pedig a háborús pénzromlást illeti: az elmúlt időszakban azt láttuk, hogy egyes nyersanyagok drázetben is megőrizzük a rezsicsökkentést. Erre azért van szükség, mert az energiaárak láthatóan a többszörösükre nőttek a világpiacon, a további szankciók pedig újabb drágulást hozhatnak. Ez ellen hivatott védeni a magyar családokat a rezsivédelmi alap. A másik oldalon pedig nem lehet kérdés, hogy Magyarország békéjének és biztonságának a megőrzése a legfontosabb. Ezért a kormány amellett is elkötelezett, hogy folytassa, sőt felgyorsítsa a haderőfejlesztést; erről gondoskodik a honvédelmi alap. A jövő évi költségvetésben azokat a pontokat kerestük meg, ahol úgy generálható többletbevétel, hogy az egyrészt ne zavarja a vállalkozások működését, másrészt úgy fogjunk vissza kiadásokat, hogy az ne okozzon negatív hatást a gazdaságban. A két alap finanszírozását ezért olyan megoldások szolgálják, amelyek nem rónak többletterhet a családokra, s a vállalkozásokat sem lehetetlenítik el. Ezért az extraprofitot elért ágazatoktól várjuk el a nagyobb társadalmi szerepvállalást. Ezt jelenti a nemrégen bejelentett „extraprofitra kivetett különadó” intézménye.

A nagyobb infl áció és a magasabb alapkamat miatt több száz milliárd forintos előre nem tervezett profi t realizálódott a bankszektorban.

gulása, valamint az energiaár-emelkedések az értékláncokon keresztül mindenhol meglódították az inflációs mutatókat. Az idén sok országnál bőven 10 százalék felettieket tapasztaltunk. A jövőbeli árjegyzések alapján viszont az emelkedés üteme remélhetőleg mérsékeltebb lesz. Arra számítunk tehát, hogy az infláció is mérséklődhet 2023-ban. Az 5,2 százalékos prognózisunk megegyezik a Magyar Nemzeti Bank előrejelzésével. – Két különleges eleme lesz a büdzsének: a rezsicsökkentési és a honvédelmi alap. Első és második pillantásra is extrém nagy összegekről van szó. Mi indokolja ezt a volument, s mi lesz ezeknek a forrása? – Valóban változást jelent a költségvetés szerkezetében a 670 milliárd forintos rezsivédelmi és a 842 milliárdos honvédelmi alap létrejötte. Az előbbi lehetővé teszi, hogy az elhúzódó orosz–ukrán háború és a brüsszeli szankciós politika következtében kialakult világgazdasági hely-

– Az extraprofit és a különadók, a számos szegmensben érezhető szigorítások kapcsán az ellenzék brutális megszorítást emleget, valamint azt, hogy a szavazás előtti kiköltekezést most visszaszedi a kormány. Miként vélekedik az ilyen kritikai megjegyzésekről? – A „megszorítás” szót valóban gyakran ismétli az ellenzék, de emlékeztetnék arra, hogy ezt a kifejezést akkor voltunk kénytelenek megtanulni, amikor a baloldali kormányok elhibázott gazdaságpolitikája után a 2008–09-es válság kiszolgáltatott helyzetben találta hazánkat. A koronavírus-járvány által okozotthoz képest nagyjából feleakkora krízis idején az ország finanszírozási nehézségei miatt azonnal a lakosságra hárították a terheket, sorozatosan növelték a rezsit, eltörölték a 13. havi nyugdíjat, a családtámogatásokat, elvettek egyhavi bért a közszolgálati dolgozóktól, valamint a famíliákat és a termelő cégeket sújtó adókat emeltek. Ez tovább mélyítette az akkori gazdasági válságot. A polgári kormány más elveket követ. A családok védelme nemcsak értékválasztást tükröz, hanem a famíliára mint a belső fogyasztási és beruházási potenciált adó erőre is tekint. Az idén első lépésben rendkívüli intézkedésekkel, az élelmiszerár-, a benzinár- és a kamatstoppal védjük a magyar családokat. Megóvjuk a rezsicsökkentést, így a hazai famíliák a második legkevesebb öszszeget fizetik a gázért, az áramot pedig a legolcsóbban kapják Európában. Az egész világon elszálló energiaárak természetesen komoly kihívást jelentenek, a rezsivédelem az államnak többletkiadást okoz. A többletkiadások fedezetét ráadásul az egyensúlyi mutatók javítása, a költségvetés stabilitása mellett kell biztosítanunk. A megoldás az „extraprofitra kivetett különadó” – ez azokra az ágazatokra vonatkozik, amelyek az elmúlt időszakban rendkívüli nyereségre tettek szert. Hogy egy példát említsek: a koronavírus-járvány alatt a magyar családok és vállalkozások jelentős összegű támogatást kaptak, hogy átsegítsük őket a nehéz időszakon. Ezek a pénzek a bankrendszeren keresztül, betétek formájában kamatoznak. A nagyobb infláció és a magasabb jegybanki alapkamat miatt ezzel több száz milliárd forintos előre nem tervezett profit realizálódott a bankszektorban. Ezért kéri azt a kormány az érintettektől, hogy ennek egy részét fordítsák a közterhek finanszírozására. De azt is megemlíthetem, hogy Magyarországon is van olaj- és gázkitermelés, valamint -finomítás, még ha ez a hazai fogyasztás kisebb hányadát teszi is ki. Ennek az ágazatnak szintén jelentősen növekedett a profitabilitása az elmúlt időszakban, ezért ennek az extraprofitnak egy hányadát fordítjuk többek között a rezsicsökkentés fenntartására. – Melyek azok a területek, amelyek számottevően gyarapodhatnak ehhez az évhez képest? – Néhány lényegeset kiemelnék. A nyugdíjasok védelmében a nyugellátásokra a jövő esztendőben több mint 730 milliárd forinttal nagyobb összeget biztosítunk, mint amit erre az évre terveztünk. Az ok-

tatásra is több forrás jut 2023-ban: 2378 milliárdot fordít a kormány a területre, ami közel 200 milliárd forinttal nagyobb összeg, mint a 2022-es. Ennek döntő része a felsőoktatásban jelenik meg. Az egészségügyi ágazatban folytatódik az orvosok bérének emelése; ez adja a döntő hányadát a szektor 100 milliárdos többletének. A jövő évi 2669 milliárd forint már közel 1500 milliárddal több, mint a 2010es szám. A családok támogatását – amely jelenleg a legnagyobb az EU-ban – pedig nemcsak megőrizzük, de több mint 450 milliárddal növeljük, így az erre a célra biztosított összeg 2023-ban meghaladja a 3225 milliárd forintot. – Mikor zárulhatnak le az unióval a tárgyalások, illetve sikerül-e megállapodni a helyreállítási alap forrásainak ügyében? Mit tesz a PM annak érdekében, hogy Magyarországra áramoljanak a több ezer milliárd forintra rúgó dotációk?

– Remélem, mielőbb lezárulnak a tárgyalások, és ténylegesen hozzáférhetők lesznek azon támogatások, amelyeknek a kereteit korábban már az Európai Tanács és a Parlament is elfogadta. Talán naiv vagyok, ha abbéli reményemet említem, hogy az eddigi politikai vita helyett szakmai kérdésekről szakmai alapon tudunk majd megállapodni. A kormányzaton belül a tárgyalások első helyi felelőse Navracsics Tibor miniszter úr és Ágostházy Szabolcs államtitkár úr. Utóbbival szinte napi kapcsolatban vagyunk; a Pénzügyminisztérium pedig gondoskodik arról, hogy áthidalja a már elindított programok kedvezményezetti kifizetése és a brüsszeli átutalások közötti időbeli különbséget. Bízom benne, hogy a különböző EU-s programok kedvezményezettjei eddig semmit sem érzékeltek abból, hogy ténylegesen sok száz milliárd forintot várunk az Európai Bizottságtól – mint ahogy abban is, hogy „helyreáll a világ rendje”, és még az idén, a megállapodás után beérkeznek a kincstárba a megelőlegezett tételek.

– Végezetül, de nem utolsósorban: a horvátok is bevezetik az eurót, csakúgy, mint korábban tették a szlovének, a szlovákok vagy éppen a baltiak. Ekkora árfolyam-ingadozás mellett nem járnánk jobban a közös uniós pénzzel? – Gyakran felmerül ez a kérdés a mostani helyzet kapcsán, de a legfontosabb, amit rögtön le kell szögeznünk, hogy az euró önmagában nem csodaszer. Akkor szabad bevezetni, amikor az Magyarország számára előnyös. Természetesen a kormány elkötelezett a közös valutára való átállás mellett, annál is inkább, mert ez hazánk számára az Európai Unióval kötött csatlakozási szerződésből következő jogi kötelezettség is. Azonban mielőtt ennek dátumáról döntene, az ismert maastrichti konvergenciakritériumok – a költségvetési deficit, az infláció, az adósságszint mértéke – teljesítésén túl fontos a magyar gazdaság versenyképességének a további növelése is. Az euróövezetnek kétségtelen előnyei vannak – mint a gazdaság, az állam finanszírozási költségének a csökkenése –, de főképp a monetáris politikai önállóság feladása árán. A gazdaságpolitikai önállóság pedig igenis lendíthet a gazdasági fejlettségen, mint ahogy lemaradáshoz is vezethet. Megítélésünk szerint a gazdasági felzárkózást nem az euróövezeti tagság, hanem a versenyképességet szem előtt tartó tagállami gazdaságpolitika befolyásolja nagyobb mértékben. Látni kell, hogy az eurózónához tartozás nem garancia a gazdasági fejlődésre vagy a pénzügyi válság elkerülésére. Említek egy példát: az Eurostat legutóbbi, vásárlóerő-paritáson mért gazdasági fejlettségi összevetésében Magyarország olyan államokat előz meg, mint Szlovákia, Görögország vagy éppen Portugália. Mindhárom ország eurót használ. Ezért mondom, hogy a gazdaságpolitika minősége a meghatározó a felzárkózás, illetve a maastrichti kritériumok teljesítése szempontjából. Ez utóbbi feltételeknek pedig meg kell felelnünk – de főképp nem az említett „jogi kényszer” miatt, hanem jól felfogott saját érdekünkben. Bízom abban, hogy ezt az irányt segíti elő a jövő évi költségvetés is, mind a hiány, mind az adósság, valamint az infláció és a finanszírozási költségek csökkentése tekintetében.

SZAJLAI CSABA

FÖLDGÁZSZÁLLÍTÁSI

DILEMMÁK

ENERGIAPOLITIKA | Ellátási veszélyhelyzet esetén állami felügyelet alá vonhatja a kormány az FGSZ Földgázszállító Zrt.-t. Ma ez még csak elméleti lehetőség, hiszen a magyar energiaszállítási piac helyzete stabil, ám e rendeletből is látszik, hogy az ukrajnai háború miatt minden szóba jöhető forgatókönyvre fel kell készülni.

Noha a május végi európai tanácsi csúcstalálkozón Magyarországnak sikerült elérnie, hogy az Oroszország felől vezetéken érkező kőolajra ne vonatkozzon az uniós embargó, azóta többször is felröppentek olyan hírek, melyek szerint az Európai Bizottság importvámot vetne ki az ilyen formában szállított orosz energiahordozóra. A magyar kormány ugyanakkor nem számol azzal, hogy ezt valóban meglépné Brüsszel. Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádióban úgy fogalmazott: nem hiszi, hogy az embargóról szóló megállapodást utólag efféle szabályokkal átértelmeznék. Ám nemcsak a

kőolajjal, hanem a másik alapvető foszszilis erőforrással, a földgázzal kapcsolatban is elhangzik itt-ott a kontinensen, miszerint ennek behozatalát is tiltanák orosz földről. A kérdés húsba vágó hazánk számára, hiszen a földgáz tekintetében 75 százalékos az importkitettségünk, e hányad döntő részét pedig Oroszországból biztosítják. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ezért is bocsátotta előre már hetekkel ezelőtt, hogy a kormány nem fog beleegyezni az orosz gáz behozatalának a szankcionálásába.

ÁLLAMI FELÜGYELET

Mint látható tehát, nem előzmények nélkül döntött a kabinet e hónap elején úgy, hogy egy esetleges földgázellátási veszélyhelyzet esetén elrendeli a Mol-csoporthoz tartozó FGSZ Földgázszállító Zrt. állami felügyelet alá vonását. Erre a katasztrófavédelmi törvény ad lehetőséget, ha fennáll egy veszélyhelyzet súlyosbodásának a közvetlen esélye. A kormánydöntés szerint az állam nevében a procedúra folyamán az energiapolitikáért felelős miniszternek, azaz a technológiai és ipari tárca vezetőjének, Palkovics Lász-

lónak kell eljárnia. Szükség esetén így ő tekinti át a cég vagyoni helyzetét, ellenjegyzi a kötelezettségvállalásokat, biztosítja a működőképességet, és kizárólagosan ő lesz jogosult dönteni a vállalat közgyűlésének a hatáskörébe tartozó ügyekben. Az FGSZ-t érintő rendelet akkor lép hatályba, ha a Magyar Közlönyben megjelenik a földgázellátási válság vészhelyzeti szintjét elrendelő miniszteri határozat.

A cég a döntés után kiadott tájékoztatásában közölte: e vészhelyzet olyan súlyos gázellátási zavart jelent, amikor nem áll rendelkezésre elegendő erőforrás az igények kielégítésére. „Az FGSZ Zrt. rendszer-üzemeltetőként folyamatosan monitorozza az ország földgázellátásának a folytonosságát, ám jelenleg nem tapasztal fennakadást” – húzta alá a társaság, amely nemcsak üzemeltetője, hanem tulajdonosa is az ország területét behálózó – mintegy hatezer kilométer hosszú – nagynyomású földgázszállító vezetékrendszernek; ez látja el mind a gázszolgáltatókat, mind az erőműveket, mind pedig a nagyipari fogyasztókat.

Az FGSZ Zrt. rendszer-üzemeltetőként folyamatosan monitorozza az ország földgázellátásának a folytonosságát, ám jelenleg nem tapasztal fennakadást.

TÁROZÓK

Az FGSZ tehát nyugtatta a kedélyeket, megerősítve, hogy csak szükség esetére született a kormányrendelet. Bár az ország földgáztárolóinak a készletszintje május közepén a korábbi évek azonos időszakához képest jóval alacsonyabb szinten, 1,6 milliárd köbméteren állt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint, fontos megjegyezni, hogy a betárolási időszak csak április elejével kezdődött. Persze ez önmagában még nem teljesen tisztázza a kisebb mennyiség kérdését, az azonban már részben igen, hogy tavaly áprilissal öszszevetve 14 százalékkal kevesebb kereskedelmi forrás állt rendelkezésre, a betárolás üteme ezért is maradt el némileg az előző esztendeitől.

ENERGIAHATÉKONYSÁGI BERUHÁZÁSOKAT SÜRGETNEK A TERMÉSZETVÉDŐK

Legkésőbb az évtized végéig a hazai földgázimportot a negyedével, a teljes éves magyarországi gázfelhasználást pedig az ötödével lehetne csökkenteni a lakásállomány energetikai felújításával a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) szerint. A szervezet arról tájékoztatta az MTI-t, hogy javaslatcsomagot dolgoztak ki egy EU-s forrásokból támogatandó országos energiahatékonysági program megvalósítására, amely Magyarország energiafüggetlenségének a megerősítése mellett tartós rezsicsökkentést eredményezne a lakosság széles körének. Egy komplex energetikai felújítással – hőszigeteléssel, valamint nyílászáró- és fűtés-korszerűsítéssel – az energiamegtakarítás lakásonként 60 százalék feletti lehet – hívta fel a fi gyelmet az MTVSZ.

További magyarázatul a Klímapolitikai Intézetnek a gázvilágpiaci árakkal kapcsolatos elemzése szolgál, amely a földgáztárolási kötelezettségekre vonatkozó európai uniós előírások apropóján született. Brüsszel ugyanis eredetileg azt tervezte, hogy a kapacitások nyolcvanszázalékos feltöltését írja elő a tagállamoknak – végül azonban jelentősen lazított ezen a koncepción. A Klímapolitikai Intézet tanulmányában rámutatott: többek között a magas világpiaci árak következménye, hogy a nyugat-európai, többségében üzleti alapon működő tárolók gyakran nincsenek feltöltve, mert nem lehet nyereségesen értékesíteni a készletezett gázt. „Ha Magyarország a mostani árak mellett feltöltené a tárolóit, fennállna a veszély, hogy csak veszteségesen vagy az energia jelentős drágításával tudná a gázt értékesíteni a fűtési szezonban. E létesítményeket az őszig várhatóan így is feltöltjük 80 százalékra, viszont az, hogy erre nem vagyunk kötelezve, biztosít némi mozgásteret, miszerint a feltöltés nagyobb részét akkor valósítsuk meg, ha ezt kedvezőbb ellenértéken lehet megtenni. Erre nincs garancia, ugyanis a világpiaci árak előreláthatólag hosszabb ideig magasak lesznek, azonban a – nagyrészt szerződéses orosz gázra alapuló – betárolás már elindult Magyarországon” – adtak szakmai támpontokat az intézet szakemberei. Egyébiránt a hazai tározói kapacitás olyan jelentős volument képvisel, amely más országokkal való kooperációra is lehetőséget ad. Ennek jegyében kötött a napokban Szijjártó Péter egy olyan energetikai megállapodást Belgrádban, melynek értelmében Szerbia Magyarországon keresztül szerez be és nálunk tárol ötszázmillió köbméternyi földgázt a következő téli szezonban. A hazánkba irányuló földgázszállítás egy része már eddig is déli szomszédunkon keresztül érkezett, az idén például több mint 1,7 milliárd köbméter. A most aláírt szerződés szerint július elsejétől kezdik el a magyarországi tározókban készletezni a Belgrád által megvásárolt gázt, októbertől pedig napi 3-6 millió köbméteres adagokban juttatják el Szerbiába.

REZSICSÖKKENTÉS

A földgázhelyzettől természetesen elválaszthatatlan a hazai rezsicsökkentés kérdése. A hónap elején látott napvilágot az a hír, mely szerint a kormányzat július elsejei határidővel arra hívta fel a technológiai és ipari, valamint a pénzügyminisztert, hogy tegyen javaslatot „a visszaélések elkerülése érdekében” a rezsicsökkentési szabályok olyan módosítására, melynek alapján az egyetemes villamosenergia- és földgázszolgáltatásra kizárólag a lakossági fogyasztók jogosultak. Bár első körben tehát úgy tűnt, hogy a kisvállalkozók kiesnek a hatóságilag megszabott ár hatálya alól, a kabinet néhány nappal később úgy határozott: mintegy százezer mikrocég továbbra is a piacinál olcsóbban vásárolhatja az energiát, vagyis – mint Orbán Viktor fogalmazott a közrádióban – ők bent maradnak „a védett rezsiköltségvetésben”.

HELMECZI ZOLTÁN

TÍZ SZÁZALÉK FELETT

INFLÁCIÓ | A vártnál nagyobb, 10,7 százalékos infl ációt jelentett májusra a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az elemzők várakozásai szerint az év egészében is 10 százalék feletti lesz a fogyasztói árak emelkedésének mértéke.

Májusban 10,7 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos hónapjához képest, miközben egyhavi összevetésben 1,7 százalékot ért el a drágulás üteme – közölte a KSH. A január–májusi időszakban a fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 9, a nyugdíjas háztartások körében pedig 8,7 százalékkal emelkedtek éves összevetésben.

NAGY A TEMPÓ

A statisztikai hivatal közlése szerint az élelmiszerek ellenértéke különösen nagy mértékben, 18,6 százalékkal nőtt éves összevetésben: ezen belül a margariné 41,4, a kenyéré 37,5, a sajté 35,4, a baromfihúsé 34,3, a száraztésztáé 33,3, a tejtermékeké 30,3, a tojásé 29,9, a péksüteményeké 27,3, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 12,8, az alkoholmentes üdítőitaloké 10 százalékkal. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 6,4 százalékkal drágultak. A tartós fogyasztási cikkekért 11,4, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 18,4, a szobabútorokért 18,3, a használt személygépkocsikért 15,4, az újakért 10,6 százalékkal kellett többet fizetni. A lakásjavító és -karbantartó cikkek ára 28,3, az állateledeleké 22,3, a járműüzemanyagoké 10,8 százalékkal lett magasabb. A szolgáltatások díja 6,8 százalékkal emelkedett, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 20,1, a járműjavítás és -karbantartás 14,4 százalékkal került többe.

TARTÓS HATÁSOK

Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője kommentárjában egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy az alapfolyamatokat jelző maginflációs mutató 2,2 százalékkal emelkedett májusban áprilishoz képest, így éves alapon 12,2 százalékkal nőtt az index értéke, ami az árdinamika tar-

tósságát mutatja. „Mind a headline, mind a trendmutató bő két évtizedes csúcsait dönti az elmúlt időszakban” – tette hozzá.

A szakértő szerint az árstopok, a hatósági árak fenntartása mellett is egyre bizonyosabb a két számjegyű éves átlagos fogyasztói árindex 2022ben: utóbbiak nélkül az Erste becslése alapján 17 százalék körül lehetett a májusi mutató. Nagy János úgy vélte, a kilátásokat illetően sem csökkent a bizonytalanság: kérdéses az árlimitek sorsa; ezek meghosszabbítása a meg-

erősödött inflációs periódus elnyújtását eredményezi, és Damoklesz kardjaként lebeg a szereplők felett. A várakozások nem enyhültek az elmúlt időszakban, a felmérések szerint a megkérdezett gazdasági szereplők többsége még tervez átárazást az elkövetkezendő hónapokban. Emellett a közeljövő nagy kérdése, hogy az érintett vállalatok miként hárítják át a nemrég bejelentett extraprofitadókat. „Az árdinamika rövid távú megfékezéséhez elengedhetetlen lenne a forint erősítése, mivel ez év első harmadában a drágulás döntő része importáltan érkezett hozzánk, és ez rövid távon is igaz lesz. Ezzel együtt jelenleg 11-12 százalékkal gyengébb szinteken áll a magyar deviza az euróval szemben, mint egy esztendővel ezelőtt, míg a dollárral összevetésben 25-30 százalékos ez a különbség. Jelenlegi tudásunk szerint a headline mutató legkorábban a jövő év végén térhet vissza a toleranciasávba, és az inflációs cél

elérése várhatóan csak 2024-ben következhet be” – vélekedett az elemző.

112 111 110 109 108 107 106 105 104 103 102 101 100

A FOGYASZTÓI ÁRINDEX

HAVI ALAKULÁSA

105,1 104,6

V.VI.VII.VIII.IX.X.XI.XII.I.II.III.IV.V. 2021 2022

Forrás: KSH

MAGASAN TETŐZIK

Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója szerint pedig egyre valószínűbb, hogy 12 százalék körül tetőzik az infláció júliusban, és – főképp a különadók átgyűrűző hatása miatt – még az év végén is 10 százalék körül alakul a mutató, ami nem ad lehetőséget az MNB-nek kamatcsökkentésre, pedig sokan reménykednek ebben. Néhány hónapon belül enyhülést hozhat, hogy a nyers élelmiszerek ára májusban már nem emelkedett, így hamarosan a feldolgozottaké is lassulhat.

A szakértő úgy véli, az árstopok miatt egyre kevésbé érdemes a „sima” inflációs mutatót figyelni, inkább az alapfolyamatokat jobban megragadó, az energia- és élelmiszeráraktól, valamint az indirekt adóktól szűrt mag infláció trendje az, amely regionális összehasonlításban használható. Nem mellékesen ez az, amit az MNB is kiemelten figyel. Ennek értéke a világon egyedülálló módon március óta már magasabb is, mint a mindent magában foglaló, de mesterségesen alacsonyan tartott fogyasztói árindex. E mutató szerint a régióban jelenleg Csehország után Magyarországon van a legnagyobb árnyomás (Romániában pedig a legkisebb). „A friss adatok alapján ez a nyomás tovább fokozódott, hiszen az adószűrt maginfláció 12,2 százalékra ugrott” – mutatott rá Kiss Péter. „A májusra vonatkozó, mindent magában foglaló inflációs mutató 10,7 százalékon alakult, ami kissé felülmúlta a várakozásunkat: mi 10,5 százalék körüli adattal kalkuláltunk. Ahogy arra számítani lehetett, megint az élelmiszerek húzták a legjobban a drágulást, az év/év index 120 bázispontos emelke-

déséből 80 bázispont ennek a termékcsoportnak volt tulajdonítható. Enyhülést hozhat viszont a következő hónapokban, hogy ezen belül főleg a feldolgozott élelmiszerek (tejtermékek, pékáruk) ára nőtt gyorsan, a nyers élelmiszereké év/év alapon már csökkent, azaz kevésbé kell attól tartani, hogy ezek drágulása a következő hónapokban beépül a feldolgozott termékek árába. Az iparcikkek körében kitartott a drágulás lendülete, a szolgáltatásokét pedig felhúzta az új fővárosi taxitarifa” – emelte ki a befektetési igazgató.

BARÁT MIHÁLY

IPARI TERMELÉS

Közel öt százalékkal emelkedett áprilisban – munkanaphatástól megtisztítva – a hazai ipar teljesítménye az egy évvel korábbihoz képest, ám ebben az alacsony bázis is nagyban közrejátszott.

BÁZISHATÁS

Az ipari termelés volumene áprilisban 3,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az adatok szerint a termelés bővüléséhez a feldolgozóipari alágak többsége hozzájárult, ellenben a legnagyobb súlyú járműgyártás visszaesett. A másik két jelentős alág, a számítógép, az elektronikai, optikai termék gyártása, valamint az élelmiszer-, ital- és dohánytermék előállítása az ipari átlagot meghaladó mértékben nőtt. A termelés az év első négy hónapjában 4,9 százalékkal nagyobb volt, mint 2021 azonos időszakában.

BIZONYTALAN KILÁTÁSOK

„Az ipari termelés áprilisban 4,7 százalékkal emelkedett éves összevetésben a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint, amihez hozzájárult a tavalyi alacsony bázis. Az ágazat kibocsátása 1,6 százalékkal mérséklődött márciushoz képest, ami elsősorban a kecskeméti Mercedesnél bekövetkezett műszakleállásnak tudható be” – írta kommentárjában Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője.

A rövid távú kilátások a szakértő szerint kérdésesek. A háború kitörése miatt az év elején valamelyest enyhülő ellátási problémák, alkatrészhiányok ismét súlyosbodhatnak, visszafogva az ágazat teljesítményét az elkövetkező hónapokban. Fontos kérdéssé vált a fegyveres konfliktus nyomán a keresleti oldal alakulása is – tette hozzá –, hiszen a kialakult helyzet nyomán az üzleti és a fogyasztói bizalom romlása révén a vásárlói oldal is gyengülhet. Ezenfelül nagy kérdés, hogy a koronavírussal jelenleg is küzdő Kína mikor talál magára és lesz újra a globális növekedés motorja.

Emellett középtávon a járműipar évek óta zajló átalakulása is kockázatokat rejt magában: a hazai autóipari szereplők többsége az egyre inkább visszaszoruló hagyományos meghajtású járművek és az azokhoz szükséges alkatrészek előállítására, valamint beszállítására szakosodott, miközben a feltörekvő alternatív meghajtásoknak jóval kevesebb komponensük van. A feldolgozóipar egésze szempontjából az elmúlt időszakban bejelentett jelentős kapacitásbővítések ellensúlyozhatják a fennálló bizonytalanságokat. „Ebben a tekintetben különösen fontos lehet az egyre több forrás szerint Debrecenbe készülő kínai gigaberuházás is” – mutatott rá az elemző.

AZ IPARI TERMELÉS VOLUMENINDEXE*

IV.V.VI.VII.VIII.IX.X.XI.XII.I.II.III.IV.

*Munkanapokkal kiigazított. Forrás: KSH

ELLÁTÁSI ZAVAROK

„Szinte minden ágazatban bővülés volt éves szinten, ám a legjelentősebb alszektor, a járműgyártás negatív tartományba került” – állapította meg Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. Szerinte a járműgyártásban továbbra is az ellátási zavarok jelentik az egyik legnagyobb problémát, középtávon az autók drágulása ugyancsak visszavetheti a keresletet. „Az ipari termelés az exportot támogatja, és ez látszik a külkereskedelmi adatokból is, hiszen áprilisban nőtt az euróban számolt kivitel értéke, mégpedig 12 százalékkal. Ugyanakkor az import ennél jóval nagyobb mértékű többletet mutatott, 21 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit” – fogalmazott a szakértő, aki szerint az adatokból láthatók a magas energia-, nyers- és alapanyagárak, ezekből ugyanis Magyarország behozatalra szorul. Emellett az erős belső kereslet, továbbá a forint leértékelődése is rontja a külkereskedelmi mérleget.

B. M. T.