| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |
ERŐS BÁZISA A KÖLTSÉGVETÉSNEK A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS BANAI PÉTER BENŐ | „Miközben a világgazdasági környezet egyre kedvezőtlenebb, addig az erős fundamentumoknak és a növekedést támogató intézkedéseknek köszönhetően az idén is jelentős, négy százalék feletti gazdasági bővülésre számítunk” – jelentette ki a Figyelőnek adott interjújában a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára, hangsúlyozva: a pénzügyi stabilitás mellett is elkötelezettek. Kiemelte: a 2023-as költségvetésben jelentős pénzek fordítódnak a nyugdíjakra, a családok támogatására, de az oktatás is több forráshoz jut, valamint az egészségügyi ágazatban folytatódik az orvosok bérének emelése.
Melyek a jövő évi költségvetés céljai? Mennyiben térnek el a korábbiaktól? Egyáltalán hogyan lehet ilyen kiszámíthatatlan környezetben tervezni? – Kétségtelen, hogy ma a veszélyek, a bizonytalanság és a háborúk korszakát éljük. Az új kormány egyik első feladata éppen ezért az volt, hogy olyan büdzsét készítsen elő, amely számol az elhúzódó fegyveres konfliktus és a brüsszeli szankciók hatásaival, az energiaválság okozta magas inflációs szinttel, az európai gazdaság csökkenő teljesítményével és a világgazdaság bizonytalanságaival. Ez nem volt könnyű feladat. Ezzel együtt véleményem szerint olyan költségvetést állítottunk össze, amely megvédi az eddigi eredményeket: a magas foglalkoztatottsági rátát, a családtámogatásokat, a nyugdíjakat és a rezsicsökkentést – miközben az ország fizikai biztonságát is garantálja. Mindez csak úgy lehetséges, ha más területeken fegyelmezett gazdálkodást folytatunk és biztonságos növekedési pályán tartjuk a magyar gazdaságot. Ezek a 2023-as büdzsé sarokkövei. – A háború ellenére viszonylag nagy növekedési ütemmel számol a PM. Hogy jön össze a több mint 4 százalékos bővülés a fegyveres konfliktus árnyékában, az egyre recesszívebb globális környezetben? – Való igaz, hogy a külső környezet egyre kedvezőtlenebb. Azonban az erős fundamentumoknak és a növekedést támogató intézkedéseknek köszönhetően az idén is 4 százalék feletti gazdasági bővülésre számítunk. Egyrészt 2022-ben a fogyasztás a növekedés egyik fő hajtóereje marad, ugyanis a kormányzati intézkedések ered-
ményeként 1800 milliárd forint többletjövedelem jut a famíliáknak. Ez többek között a családok adó-visszatérítésén, a 13. havi nyugdíj visszaépítésén, a minimálbér-emeléseken, a fiatalok szja-mentességén keresztül valósul meg. Másrészt az eddigi tények is bizakodásra adnak okot. A múlt esztendő növekedése rekordmér-
NÉVJEGY Cegléden született, 1974-ben. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen 1998-ban közgazdász-, 2001-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen jogi szakokleveles közgazdászdiplomát szerzett. 1998 óta első munkahelyén, a Pénzügyminisztériumban, illetve a Nemzetgazdasági Minisztériumban dolgozik. Előbb fogalmazóként, majd a költségvetési és pénzügypolitikai főosztály osztályvezetőjeként, főosztályvezető-helyetteseként, később az EU-s költségvetési kapcsolatok főosztályának a megbízott irányítójaként végezte munkáját. 2010-ben a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésért felelős helyettes államtitkára lett, 2014-től pedig az NGM, 2018 májusától a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára. Angol felsőfokú és orosz középfokú nyelvvizsgája van. Nős, két gyermek édesapja.
tékű, 7,1 százalékos volt. Az orosz–ukrán háború kitörése ellenére az első negyedévi 8,2-es gyarapodás továbbra is lendületes bővülésről tanúskodik. Sőt, a Pénzügyminisztériumban kifejlesztett heti gazdasági index jelzése szerint a növekedési dinamika áprilisban és májusban is töretlen maradt. Feltéve, hogy nem eszkalálódik a háborús helyzet, okkal bizakodhatunk, hogy 4 százalék körüli gyarapodást érhetünk el. Ez az év tehát erős bázist ad a jövő esztendei növekedésnek, amit támogat a stabil munkaerőpiacnak köszönhető belső kereslet és a folyamatban lévő vállalati beruházási programok sora. Emlékeztetnék arra, hogy a beruházási rátánk az elmúlt években az európai élmezőnyben volt – ez pedig támaszt adhat a 2023as gazdasági teljesítménynek is. – Más makrogazdasági számoknál is érezhető az ambíció. A csökkenő hiány és adósságráta, valamint az ideihez képest feleakkora infláció nem a kincstári optimizmust tükrözi? – Az elmúlt évtizedben a kormány bizonyította, hogy elkötelezett a pénzügyi stabilitás, az alacsony szintű hiány és a csökkenő adósságpálya mellett. 2011-től 2019ig – az uniós tagállamok körében egyedülálló módon – minden esztendőben mérséklődött a GDP-arányos adósságráta, 80 százalék feletti szintről indulva 65,5 százalékot érve el. A pandémia idején persze segítenünk kellett a vállalkozásokat, a családokat, ez a hiány- és az adósságszint átme2022/24 FIGYELŐ | 13
F_13-15_Banai.indd 13
2022. 06. 14. 15:30
