| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |
HELYZETBE KELL HOZNI A HAZAI ÉLELMISZERIPART
NAGY ISTVÁN | Minél több embernek akar munkát és megélhetést biztosítani az agrobizniszben a kormány. Ennek érdekében pénzügyileg is igyekszik helyzetbe hozni a magyar élelmiszeripart – mondta az agrárminiszter a Figyelőnek adott interjúban. A tárcavezető az elmúlt négy év mezőgazdasági politikáját úgy értékelte: „Mindent megtettünk, amit ebben az időszakban az agrárpolitikában tenni kellett.”
A koronavírus-járvány sok más egyéb mellett arra is rámutatott, hogy mennyire stratégiai a mezőgazdaság, az élelmiszer-előállítás szerepe egy ország életében. Ennek ellenére az Európai Unió 2030-ig szóló klímapolitikai céljainak a meghatározásakor kezdetben úgy tűnt, Brüsszel nem a helyén kezeli az agráriumot. Nyugvópontra jutott ez a vita? – Az európai mezőgazdaságot egyrészt éghajlatváltozási veszélyek fenyegetik – a kora tavaszi fagyok, az aszályok és más, rendkívül szélsőséges időjárási jelenségek –, másrészt viszont társadalmi kihívásokkal is meg kell küzdenie az ágazatnak. Ilyen elvárás például, hogy legyen az agrárium zöldebb, az élelmiszer-termelés, -fogyasztás fenntarthatóbb, az állattartási körülmények pedig még jobbak. Ezek a szempontok a politikára is óriási hatást gyakorolnak. A mi felelősségünk abban áll, hogy miként találjuk meg az egyensúlyt. E balansszal kapcsolatban a Brüsszelben, az agrárminiszterek tanácsában megszületett első kompromisszum egy vállalható megállapodás volt. Később azonban az Európai Parlament elvetette a sulykot, s teljesen a társadalmi megfelelés irányába tolta a kérdést. A képviselők olyan feltételrendszert akartak előírni, amely rendkívüli módon megdrágította volna az élelmiszerelőállítást, versenyképtelenné tette volna az európai gazdákat. Szerencsére végül sikerült olyan megoldást találni, amely megfelel ugyan a zöldítési elvárásoknak,
mégis a józan ész talaján marad. Kérdés ugyanakkor, hogy az új német kormány felállása milyen változásokat hoz majd, hiszen az agrár- és a klímaügyi tárca is a zöldeké lesz. Ők pedig még nagyobb környezetvédelmi vállalásokra akarják rábírni az EU gazdálkodóit. – A napokban egy másik forró téma is napirendre került az unió agrárpolitikáját illetően. Úgy tűnik ugyanis, hogy Brüsszel nem igazán igyekszik segíteni a sertéságazatban jelentkező válság megoldását. Mi okozta ezt a krízishelyzetet, és a magyar kormány mit várna el az EU-tól ebben a szituációban? – A mostani válság még annál is súlyosabb, mint amely 2015–16-ban a tejágazatban volt tapasztalható. A nehézség egyfelől abból ered, hogy az afrikai sertéspestis (ASP) miatt Ázsia leállította az európai sertéshúsimportot, miközben törekszik saját állatállományának az ASPjárvány utáni visszaépítésére, ami óriási takarmány iránti keresletet jelent, és a gabonaárakat az egekbe lőtte ki. Így a helyzet most az, hogy a takarmány kifejezetten drága, a disznó viszont nagyon olcsó. Ez pedig azt jelenti, hogy minden egyes sertésen legalább tízezer forint vesztesége keletkezik egy gazdának. Ezt nagyon nehéz túlélni. Ezért tizenkilenc tagország – köztük hazánk – kérelmezte az uniónál, hogy nyissa meg azt a krízisalapot, amelyből támogatást folyósíthatna az EU-s államokon keresztül. Brüsszel álláspontja viszont az, hogy nem akarja finanszírozni az átmeneti túltermelés levezetésének a költségét, inkább azt mondja, „essünk túl a válságon”. Ez a hozzáállás elfogadhatatlan, tovább gyengíti az európai élelmi-
szer-önellátást. És ismét bebizonyította, hogy a magyar gazdák csak a magyar kormányra számíthatnak. Nem is hagyjuk magukra őket, hiszen eddig már 4,4 milliárd forintnyi többlettámogatást biztosítottunk nekik. Emellett lehetőséget teremtettünk kedvezményes hitel felvételére is. Jó hír továbbá, hogy több áruházlánc megértette: nagyon fontos, hogy most kiálljanak a magyar termelők és a hazai hús mellett. – Ha már szóba kerültek a dotációk: az elmúlt hónapokban a kormány sokszor hangsúlyozta, hogy a 2027-ig tartó uniós pénzügyi ciklusban történelmi mértékű mezőgazdasági-vidékfejlesztési források állnak rendelkezésre hazánkban. Mik a prioritások ezek elosztásánál? – A magyar gazdák az elmúlt évtizedekben jelentős versenyhátrányba kerültek Európában. Egyrészt még a téeszesítésből fakadóan, másrészt azért, mert a feldolgozóipar 1990 utáni privatizálói visszatolták a mezőgazdaságunkat egy alapanyag-termelő ágazattá. Azt a bűnt is meg kell említenem, hogy a szocialista kabinetek az első uniós forrásokat nem a gazdaság élénkítésére fordították, hanem a szociális szektorra. Ekkortájt mentek el mellettünk például a lengyelek, akik az EU-hoz történő csatlakozás után rögvest fejlesztették a feldolgozóiparukat és a tárolókapacitásaikat. Ezen okokból döntött úgy a közelmúltban a magyar kormány, hogy európai összevetésben is a lehető legnagyobb mértékben biztosítja a nemzeti kiegészítő forrást az uniós támogatásokhoz. Mondhatnám, most kell előz-
16 | FIGYELŐ 2021/50
F_16-18-Nagy-Istvan.indd 16
2021. 12. 14. 16:56
