Jól érzik magukat a német cégek hazánkban

JÓL ÉRZIK MAGUKAT

A NÉMET CÉGEK HAZÁNKBAN

SÁVOS ANDRÁS | Magyarország stabil, megbízható partnere a német cégeknek. Nagyon fontos és megnyugtató számunkra az, hogy a járvány kezdetétől a mai napig bevon bennünket a kormányzat a döntések előkészítésébe – hangsúlyozta lapunknak adott interjújában a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) elnöke. A Knorr-Bremse alelnöke kitért arra is: új pozíciójában a közép- és hosszú távú stratégiára összpontosít.

Immár a digitalizációért felelős alelnöke a müncheni székhelyű KnorrBremse vállalatnak; a kinevezésétől azonban nem volt hangos a hazai gazdasági közélet. Tudatos ez a diszkréció? – A Knorr-Bremse budapesti leánycégétől jó húsz év után búcsúztam el, ez egy nagyon hosszú idő. Nekem is időre volt szükségem, hogy megszokjam ezt az új helyzetet. Az elmúlt húsz esztendőben majdnem mindent elértünk, amit egy konszern leányvállalataként el lehet érni: meghatározó helyünk van a cégcsoporton belül, megbecsülnek bennünket és támaszkodnak ránk. A budapesti vállalat alapításának 25. évfordulójára készült rövid videó, amely a LinkedInen is megtalálható, nagyon jól megmutatja ezt a fejlődést és azt a munkát, amelyet kollégáimmal együtt végeztünk. A váltás után a jövőbe tekintek, és nagy megtiszteltetésnek érzem, hogy a cég legfelső vezetése engem választott ki erre a pozícióra. Ez a beosztás egy corporate pozíció, amely egy nagyon szép kihívás számomra – főleg azért, mert az operatív világból jövök. Ott a legfontosabb a gyors és hatékony döntések meghozatala, hogy a feladatokat rövid időn belül megoldjuk. Az új szerepkörben a közép- és hosszú távú stratégiát kell kialakítani és követni. Ez nagyon nagy felelősség. – A digitalizáció sok cégnél „trendprojekt”. Hogyan közelíti meg a KnorrBremse ezt a témát? – A digitalizáció nálunk is központi helyen szerepel, hiszen ez a vállalat minden területére kihatással van – a termékeinkre, a szolgáltatásainkra és a belső folyamatainkra. Mivel a KnorrBremse konszern már régóta nagyon sikeres a kulcspiacain, megvannak az ehhez szükséges erőforrásaink. Korábban jó néhány kisebb és nagyobb digitalizálási projektünk volt, a vasúti divíziónkban például külön business unit alakult a digitális termékek számára. Emellett a digitalizációt a Knorr-Bremse cégcsoport igazgatósága kiemeltként feladatként kezeli. Számomra a legnagyobb kihívás az innovatív ötletek megvalósítása és a meglévő projektek, kezdeményezések használhatóvá tétele a konszern részére szerte a világon. A tevékenységem lefedi mind a vasúti, mind a közúti divízió digitalizációs tevékenységét.

A legnagyobb kihívás az innovatív ötletek megvalósítása és a meglévő projektek, kezdeményezések használhatóvá tétele.

– Összvállalati szinten mekkora csapást jelentett, avagy jelent a járvány? Átírta a válság az üzleti terveket? – Természetesen a pandémia ránk is hatással van. A Knorr-Bremsének azonban szilárd alapjai, erős piaci pozíciója, nagyon stabil pénzügyi háttere, valamint rendkívül elkötelezett és lojális munkaereje van. Emellett – például Budapesten is – már korán reagáltunk az új körülményekre, és mind a beszerzésben, mind a gyártásban meghoztuk a szükséges intézkedéseket. Ezek a sikerek meghatározók voltak a kihívások leküzdésében és az üzleti életünk folytatásában. A pandémia továbbra is NÉVJEGY

Diplomáit a Budapesti Corvinus Egyetem mellett Bécsben és Minnesotában szerezte gazdasági és pénzügyi területen. 2015 óta ügyvezető igazgatója a német Knorr-Bremse vállalatcsoport budapesti vasúti ágazatának. 2017 óta tagja a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnökségének 2019 májusa óta a kamara elnöke. 2021 április 1-től a Knorr-Bremse digitalizációért felelős alelnöke.

– Minden bizonnyal visszatekint a budapesti Knorr-Bremsére is. Milyen a „korábbi” társaságának a pozíciója a globális vállalaton belül?

Mi kezdeményeztük a német mintát követőKurz arbeiter geld, azaz a csökkentett munkaidőre nyújtott állami bértámogatás hazai bevezetését.

kivételezett helyzet marad, de nagyon büszkék lehetünk a teljesítményünkre. – Volt jelentősebb változás a cégnél a dolgozók számában? Mi most csoportszinten az „irány”? – Nem volt komolyabb változás. A Knorr-Bremse cégcsoport igazgatósága nyilvánvalóvá tette házon belül és kívül, hogy a vállalat legfontosabb értéke az elkötelezett és szakképzett munkatársai. Az ő egészségük és biztonságuk áll az első helyen, ez a jelenlegi irányvonal legfontosabb eleme.

– Szívesen visszatekintek, de most már 100 százalékban az új feladataim ra koncentrálok. Még mindig nagyon büszke vagyok arra, hogy mennyi sikert értünk el az elmúlt években. Például az év vállalata lettünk 2019-ben Ma gyar országon. Büszke vagyok minden kollégámra, akivel a budapesti leányvállalatot együtt hoztuk arra a magas szintre, ahol most van.

– A Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke is. Hogyan látják a helyzetüket a hazánkban működő német hátterű cégek? – Magyarországon ezen vállalatok többsége nagyon jól érzi magát. Természetesen vannak eltérések a szektorok között, de az adózási, az adminisztrációs és az üzleti környezetet tekintve Magyarország stabil, megbízható partnere a német cégeknek. Nagyon fontos és megnyugtató számunkra az, hogy a kormányzat a járvány kezdetétől a mai napig bevon bennünket a döntések előkészítésébe. 2020 tavaszán például mi kezdeményeztük a német mintát követő Kurzarbeitergeld, azaz a csökkentett munkaidőre nyújtott állami bértámogatás hazai bevezetését, amely a pandémia alatt jelentős mértékben tehermentesítette a vállalatokat. Ez csak az egyik példája azoknak az általunk javasolt intézkedéseknek, amelyek nagyon sikeresnek bizonyultak az elmúlt időszakban. – Itt a negyedik hullám, milyen rizikófaktorokat valószínűsítenek a kamarai vállalatok? – Természetesen a legnagyobb kockázat az, ha a munkatársaink megbetegednek. Ismerünk olyan vállalatokat, ahol – azon túl, hogy a dolgozóik egészsége a legfontosabb – a megbetegedések komolyabb termeléskieséseket okoznak rövid távon. Az egész országban közösen kell megtennünk mindent a munkatársaink jólétének védelme érdekében. Ezzel párhuzamosan meg kell említenem a globális ellátási láncokban tapasztalható zavarokat is, amelyek lassítják a fejlődést. Mindezek ellenére optimista vagyok: a tagvállalataink sikeresen néznek szembe a mostani üzleti környezet kihívásaival és megoldják a jelenleg fennálló problémákat is.

SZAJLAI CSABA

FRANCIA

MEGLÁTÁSOK

LEGRAND | A járványt a francia cégek is megszenvedték, de a magyar vállalatoknak némi könnyebbséget jelentett, hogy anyavállalataik révén a nemzetközi piac egészségügyi, üzleti reakcióiról első kézből értesültek – fejtette ki a Figyelőnek Károlyi László, a Magyar–Francia Kereskedelmi és Iparkamara (MFKIK) elnöke, a Legrand Zrt. vezérigazgatója.

Károlyi László több tekintetben is átélte a járvány gazdasági, közösségi életre gyakorolt hatását, mert a Francia–Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2020 szeptemberében megválasztott elnökeként egy olyan időszakban lépett hivatalba, amikor ismét lehetetlenné vált a személyes kapcsolattartás. „Meggyőződésem, hogy minden vészhelyzetben csak a gyors, agilis döntések lehetnek eredményesek. Mivel a pandémia kezdetekor a távolságtartás volt az egyetlen kockázatcsökkentő lehetőség, a francia cégek gyorsan reagáltak, és rendkívül rövid

idő alatt bevezették a távmunkát, illetve a home office-t ott, ahol a munkavégzés számítógéppel történik. Ami viszont továbbra is kihívás marad, az az otthon, a magánélet és a munka szétválasztása, a munkahelyen a csapatösszetartás, illetve a networking fenntartása. Volt olyan cég, ahol arról számoltak be, hogy hetente négy napot dolgoznak otthonról a kollégák, a szerdát pedig mindenki a munkahelyen tölti. Így viszont teljesen megváltozott a munka ritmusa, mert amíg otthon mindenki igyekszik maximálisan kitölteni a munkaidőt, vagy még azon túl is dolgozik, addig szerdánként, a munkahelyen szinte felerészben a kávészünet és a munkatársi beszélgetések töltik ki az ott töltött időt, ezzel „pótolva” a kényszerű elzártságot. A home office után az idén nyáron a Legrand-nál is visszarendeződtünk egy kis időre, és örömmel tapasztaltam, hogy szinte mindenki örült, hogy együtt dolgozhat a többiekkel. Talán ez a legjobb bizonyítéka annak, hogy egy jó és hatékony csapatot sikerült felépítenünk” – elemezte a helyzetet Károlyi László.

Vészhelyzetben csak a gyors, agilis döntések lehetnek eredményesek.

KAPCSOLATOK

Megjegyezte: jó hír, hogy a pandémia alatt nem csökkent a francia cégek Magyarország iránti aktivitása. Ez azért fontos, mert a Magyar Nemzeti Bank legutolsó, 2020. második negyedéves adatai szerint Franciaország a negyedik legnagyobb külföldi befektető hazánkban, közel 5 milliárd euróval. Emellett idehaza több mint 800 bejegyzett francia tulajdonú vállalat működik, miközben 2012-ben ez a szám csak 336 volt. A francia cégek többsége a szolgáltatások terén van jelen (33,3 százalék), míg a második helyen a kereskedelem áll (24,3 százalék). A beruházásaik elsősorban az ipar (14,2 százalék), az építőipar, valamint az ingatlanszektor (13,6 százalék) területén valósulnak meg. Érdekes, hogy az új invesztíciók döntően a már itt lévő társaságok újbóli befektetéseihez kötődnek, míg az új vállalatok létrehozásával összefüggő befektetések sokkal szerényebbek.

A Legrand példája ugyanakkor azt is mutatja, hogy nem csak a termelést érdemes Magyarországra hozni, a hazai szaktudás és szellemi tőke a kutatás-fejlesztés területén is kiválóan hasznosítható. Nem véletlen, hogy a Kontavill privatizációjával Magyarországon letelepedett Legrand az eltelt 29 év alatt 1 milliárdról 30 milliárd forintra növelte a forgalmát. Úgy, hogy miközben a kapcsolók területén piacvezetővé és a nagy teljesítményű energiaelosztó berendezések, illetve az IT/datacom szegmensében meghatározó szereplővé vált, a Szentesen fejlesztett Allure kapcsolócsaládja már Európa minden országába eljutott.

A MAGYAROK

A vezető menedzser kiemelten fontosnak tartja, hogy a hazai mérnökök munkája is szerepet játszik abban, hogy termékeik és megoldásaik 17 százaléka jelenleg is a hatékony energiagazdálkodást elősegítő kategóriába sorolható, és ezt a számot a tervek szerint pár éven belül meg is duplázzák. Abban, hogy a forgalmunk a járvány időszakában sem esett vissza, az is nagy szerepet játszott, hogy az építőipart az átlagosnál kevésbé érintette a pandémia. Ez véleménye szerint abból is fakad, hogy ez esetben a munkavégzés nagy része a nyílt térben zajlik, a termékeket pedig nemcsak a hagyományos, hanem a webes szegmensben is el lehet érni, és ez nagymértékben segítette a termékellátás biztosítását. „Az idén viszont a vírusnál is nagyobb kárt okoztak az építőipari alapanyag-ellátási gondok, amelynek hatása véleményem szerint még 2022-ben is érezhető lesz, és ez a mi értékesítési lehetőségeinket is visszaveti. Ebben a helyzetben a Legrand Magyarország a nemzetközi szakirodalom mellett a saját tapasztalatokra építkező crenchmarking(TM), azaz a kreatív benchmarking vállalatszervezési és üzletfejlesztési módszertanra építve érte el azokat a sikereit, amelyek hosszú távon is fenntartható növekedést biztosítanak. Ez a 2008-as globális gazdasági válság idején általam kidolgozott, és az akkori recesszió éveiben is két számjegyű növekedést eredményező módszertan abban segít, hogy a korábbi tapasztalatokat a már meglévő, sikeres, akár más üzleti szegmensből átemelt meg-

oldásokkal és az új, kreatív elképzelésekkel ötvözve gyorsan, kisebb erőforrásigénnyel lehetővé teszi a piac számára az új, a konkurencia számára meglepő megoldások megszületését.”

Ezt igazolja az is, hogy a Károlyi László által kidolgozott – és könyv formájában is elérhetővé tett – módszertanával a Legrand a pandémia időszakában is minden esztendőben két számjegyű növekedést ért el.

Az üzletember szerint a járvány kirobbanása óta a kormányzatok a világ több országában igyekeztek különféle adókedvezményekkel, gyorssegélyekkel életben tartani a gazdaságot és kiemelten a legveszélyeztetettebb szektorokat. Ebből a szempontból szerencsére Magyarország sem kivétel.

INTÉZKEDÉSEK

„A váratlan vészhelyzetben azt tartom jó támogatásnak, ami gyorsan elérhető és kevés adminisztráció mellett azonnal likviditástámogatással segíti a vállalkozásokat. Ebből a szempontból a magyarországi gyakorlattal kapcsolatban vegyes érzéseink vannak, mert kaptunk örvendetes és kevésbé jó visszajelzéseket is a francia cégektől. Az viszont biztos, hogy az elmúlt időszakban sok munkahelyet mentett meg a szétosztott munkahely-támogatási keret és más, a nehéz helyzetbe jutott cégeket segítő intézkedés. A Legrand-nál például a termékfejlesztésben dolgozók munkahelymegtartását támogató kormányzati támogatás, illetve a bér egy részének átvállalása kifejezetten segített a létszám szinten tartásában.”

A szakember szerint a Covid nemcsak rövid, hanem hosszú távon is megváltoztatja világunkat. „Szerencsére az új technológiákkal viszonylag gyorsan ki lehet dolgozni megfelelő oltóanyagot, ráadásul több gyógyszer is az utolsó tesztelési fázisban van, ami kezelhetővé teszi a helyzetet. De mindez csak akkor ér valamit, ha az emberek az oltást is felvállalják. Mi mindenesetre nem hanyagoltuk el az oltakozásra való ösztönzést, így a Legrand-nál 70 százalék feletti az átoltottság.”

A pandémia talán legfontosabb és hosszú távon is megkerülhetetlen hatása a digitális transzformációhoz kötődik – állítja a szakember –, mert már rövid távon elveszíti a versenyképességét az, akinek nincsenek megfelelő digitális eszközei, képességei és megoldásai.

A Covid okozta bizonytalan időszakot követő új gazdasági normalitás kapcsán Károlyi László kifejtette: a pandémia nem rontotta Magyarország versenyképességét. Sőt, a kamarai tagokkal beszélgetve azt látja, hogy a járványhelyzet előnyt is jelenthet a hazai cégek számára, hiszen ismét megnő a regionalitás szerepe, emellett felértékelődnek a rövidebb ellátási láncok. Ezeket figyelembe véve Magyarország középtávon, az ország földrajzi fekvése miatt is attraktív befektetési célpont marad a francia és más nemzetközi cégek szempontjából.

ÉRSEK M. ZOLTÁN

HIRDETÉS

KLÍMASEMLEGESSÉG:

JÓL HALADUNK

STEINER ATTILA | Magyarország jól halad a 2050-re tervezett klímasemlegesség felé. Az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának a csökkentését célzó programban most a háztartások kerültek a fókuszba. E hónapban indult a napelemes rendszerek telepítését, a nyílászárók cseréjét és a fűtésrendszer korszerűsítését támogató pályázat. A kormányzat zöldprojektjéről beszélgettünk az ITM államtitkárával.

Mik az első tapasztalatok a Zöldbuszprogrammal kapcsolatban? – Egyelőre a demonstrációs időszaknál tartunk. A mintaprojektnek, amely most éppen Mosonmagyaróváron zárult és Dunakeszin zajlik, az a célja, hogy ezeket a járműveket igazi élethelyzetben, valós klimatikus és domborzati viszonyok között futtassuk, s így kapjunk pontosabb képet a tulajdonságaikról, hogy aztán ezzel a tudásbázissal írhassuk ki az 1100 busz beszerzésére irányuló pályázatot. Ma Budapesten kívül nagyjából 28002900 busz van forgalomban a helyi közösségi közlekedésben, a programot pedig az egyik háttérintézményünk, a HUMDA Zrt. vezényli le. A demonstrációs mintaprojektben részt vevő járművek eddig összesen 44 ezer kilométert futottak, egyenként átlagosan 166 kilométert tettek meg naponta. Az már most látszik, hogy a buszok hatótávjának kifejezetten jót tesz a dombos terület, ugyanis lefelé jövet a fékezési energiából meglehetősen sok töltődik vissza az akkumulátorba. A szemléltetési szakaszban részt vevő közlekedési eszközök eddig 5 ezer kilogramm káros anyagtól mentesítették azokat a területeket, ahol rendszerbe álltak, s a fenntartási költségük nagyjából 67 forinttal kerül kevesebbe kilométerenként, mint a hagyományos, dízelerőforrással üzemelő társaiké. Az a célunk, hogy a fenti buszokat minden tekintetben versenyképessé tegyük a nagy károsanyag-kibocsátásúakkal szemben. Így magára a járműre 80, a töltőállomásokra pedig 60 százalékos támogatást adunk. – Mennyi ilyen busz van jelenleg forgalomban, és milyen ütemben szerezhetők be a járművek? – A most futó programban helyszínenként egy-egy ilyen busz közlekedik, de az eucharisztikus kongresszuson és a vadászati kiállításra 40 ilyen jármű szállította a látogatókat. Ezek a közlekedési eszközök nemrég, a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozón is jó szolgálatot teljesítettek. A cél, hogy belátható időn belül a teljes vidéki helyi személyszállításban elektromos autóbuszok üzemeljenek. – Egyelőre nagyobb ezen járművek karbonlábnyoma, mint a hagyományosaké; 2030-ra ígérik a valóban „zöld” eszközöket. – A karbonlábnyomot a teljes gyártási, üzemeltetési, leszerelési, újrahasznosítási ÜHG-hatás figyelembevételével lehetne megállapítani. Tisztában vagyunk vele, hogy a szóban forgó inkább hosszú távon beváló megoldás, és nemcsak elektromos járművekkel érhető el a cél, hanem például hidrogénhajtású vagy szintetikus üzemanyagot égető motorokkal is. Mivel a karbonmentes hidrogénen alapuló szintetikus üzemanyag előállítása egyelőre rendkívül költséges és nagy energiaigényű, így belátható időn belül inkább a szimpla hidrogénhajtásban látunk növekedési lehetőséget, ehhez mérten készülünk a támogatásokkal is. Jelenleg azonban az emissziócsökkenést az e-járművek eredményezik, és ahol közlekednek, ott valóban mérséklődik a levegőben a káros anyagok mennyisége. – A tömegközlekedésnek mekkora szerepe van a károsanyagkibocsátásban? – Hazánkban a közlekedés az emisszió ötödéért felel. Logikus tehát, hogy a nagy károsanyag-kibocsátó eszközöket minél előbb le kell cserélni. Ám ahhoz, hogy valóban zöldek is legyenek, az általuk használt energiát szintén azzá szükséges tennünk. Ennek érdekében a kormány célkitűzése az, hogy a villamosenergia-termelésünk 2030-ra 90 százalékban szén-dioxid-kibocsátástól mentes legyen. Ehhez kedvező pozícióban vagyunk, hiszen dinamikus a naperőművek térnyerése. – Magyarországi cél is a 2050-re elérendő klímasemlegesség. Milyen intézkedéseket tettek eddig? – Tudni kell, hogy az EU és persze hazánk is az 1990-es kibocsátási szintet tekinti bázisnak, mindent ehhez képest veszünk figyelembe. Eddig 32 százalékkal csökkentettük a szén-dioxidemissziónkat, úgy, hogy közben nőtt a gazdaságunk teljesítménye. Ráadásul nem minden uniós tagállamnak sikerült ezen időintervallum alatt eredményeket felmutatnia. Ilyen például Spanyolország, Portugália és – meglepő módon – Ausztria is. Németországban történt előrelépés, de az úgynevezett atomstop miatti energiatermelés-átütemezéssel nem a tervezettek szerint mérséklődött a kibocsátás.

A kormány online társadalmi párbeszédet indított zöldügyekben, melynek keretében a magyar emberek e hónap végéig elmondhatják véleményüket olyan témákról, mint a megújuló energia növekvő részesedése, a közlekedés zöldítése, az egyszer használatos műanyagok forgalmazásának a szigorítása vagy az illegális hulladéklerakatok felszámolása.

– Hogyan lehet tovább fokozni a hazai kibocsátás visszafogását? – A mostani körben a lakossági emisszió csökkentését célozzuk. Nemrég kezdődött a lakosoknak szóló első nagyszabású klímavédelmi felhívás első beadási fordulója; ebben az etapban összesen 100 milliárd forint értékű támogatásra nyújtható be pályázat. Dotációt családi házak napelemes rendszerének a telepítéséhez, nyílászárók cseréjéhez, a fűtés korszerűsítéséhez és akkumulátorok telepítéséhez lehet igényelni. Százszázalékos vissza nem térítendő támogatáshoz lehet jutni, s ezzel reményeink szerint 35 ezer család juthat korszerűbb, kisebb kibocsátású energiarendszerekhez. Ezzel a pályázattal azokat a famíliákat célozzuk meg, amelyek számára a korábbi szubvenciókkal együtt is túlságosan költséges volt a napelemes struktúrák telepítése. Megjegyzem, jelenleg már több mint 110 ezer családi ház, vállalkozás, közintézmény van felszerelve napelemmel. Lényeges, hogy a háttéripar is felkészüljön az energiaátállásra. Szükség lesz az egyébként ritkaföldfémeket tartalmazó napelemek és akkumulátorok újrahasznosítására, s persze ezek hazai gyártására. Éppen ezért komoly erőfeszítéseket teszünk ezen iparágak erősítésére. Fontos megemlíteni továbbá a nagyszabású erdőtelepítési programot is. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint az Agrárminisztérium munkájának közös eredményeként eddig már 670 hektáron ültettünk fákat az Újszülöttek erdeje programban. – Az unió miért a lakossággal akarja megfizettetni a széndioxid-kibocsátás költségeit? Milyen hatással lehet ez a rezsicsökkentésre? – Az üvegházhatást okozó gázok csökkentése, a klímavédelem közös, hosszú távú feladat, ez mindannyiunk érdeke. Az viszont korántsem mindegy, ki viseli a döntésekkel járó terheket. Az Európai Bizottság jelenleg egy olyan javaslaton dolgozik, amely jelentős költségeket róna a társadalomra, megvalósulása esetén ez egy magyar családnak akár több százezer forintos többletkiadást jelentene évente. Ha e brüsszeli tervek keresztülmennek, akkor emelkedik az áram ára, a fűtés költsége, növekszik a távfűtési díj és drágulnak az üzemanyagok, azaz nő a rezsi. Ez a kormány szerint elfogadhatatlan. A mi álláspontunk világos: a legnagyobb terheket nem a családoknak, hanem a környezetszennyezésért elsősorban felelős nagyvállalatoknak kell viselniük. A kabinet emellett azért is mindent el fog követni, hogy az európai energiaválság ne érintse a magyar embereket.

Az energiaárak ugyanis egész Európában drasztikusan nőttek, ezt azonban a magyar famíliák a rezsimérséklésnek köszönhetően nem érzik – a földgázt a legolcsóbban, a villamos energiát pedig a második legkedvezőbb áron kapják az öreg kontinensen. A kormány arról döntött, hogy fenntartja a rezsicsökkentést, sőt kiterjeszti a kisvállalkozói szektorra is. A maximum 4 milliárd forintos éves nettó árbevételű vagy mérlegfőösszegű, legfeljebb tíz munkavállalót foglalkoztató vállalkozások jogosultak lesznek az egyetemes szolgáltatásra. A kabinet emellett fontosnak tartja, hogy az önkormányzati rendszer működése szintén zavartalan legyen, a járvány miatt előállt világpiaci helyzetben minél kisebb pluszterhet kelljen viselniük e helyhatóságoknak, ezért számukra is elérhető az egyetemes szolgáltatás. – Mi a helyzet az állami tulajdonba került Mátrai Erőművel? – A létesítmény alaperőműnek számít, kiemelt szerepet tölt be a hazai energiarendszerben, különösen az észak-magyarországi térségben. Ám azt is tudni kell, hogy teljes kapacitáskihasználtság esetén a magyarországi szén-dioxid-kibocsátás 14 százalékáért felel. A cél az, hogy 2025-re végrehajtsuk a fejlesztést, olyan technológiára állítsuk át, amellyel jelentősen csökkenthető az emisszió. Az objektum lignitalapúról gázüzemre áll át, valamint innovatív, megújulóenergia-termelési és -tárolási megoldásokat is megvalósít. A földgázalapú fejlesztés mellett olyan korszerű technológiák, megoldások jutnak szerephez, mint a napelemes áramtermelés, az erőmű hulladékégetői kapacitásának a növelése, továbbá a villamosenergia-tárolás. – A most rendelkezésre álló áramhálózat alkalmas a megújulók befogadására? – A jelenlegi beépülési ütem alapján – ha minden változatlan – a Nemzeti energiastratégiában 2030-ra előirányzott 6000 MWos naperőművi kapacitást már 2025-ben elérjük, így a rendszert fel kell készíteni a gyors növekedésre. Az ellátásbiztonság garantálása érdekében mindenképpen szükséges összhangba hozni a megújulókapacitások bővülését és a rendszerszabályozási képesség fejlődési ütemét. A cél a pontos menetrendadás és -tartás ösztönzése, valamint a hazai villamosenergia-rendszer rugalmasságának a növelése. A jelenlegi RRF (helyreállítási és ellenálló képességi eszköz) 100 milliárd forintot irányoz elő a hálózatok modernizálására és felújítására. Ezenfelül komoly reményeket fűzünk az úgynevezett energiaközösségek létrehozásához. Ezek azt segítik elő, hogy a megújulótechnológiákkal lokálisan megtermelt energiát ne a rendszerbe táplálják, hanem helyben fogyasszák el, ami nagyban tehermentesíti a teljes hálózatot. Ez sok helyen megvalósult már, s vannak magyar startupok is, amelyek jó ötleteket vonultatnak fel az energiaveszteség mérséklésére vagy a többletenergia hasznosítására. Az idén meghirdetett pályázati felhívás (2021-ÉMI-MA) keretében a kormány 4 milliárd forintos támogatással járul hozzá az energiaközösségek (és független aggregátorok) létesítéséhez, valamint működtetéséhez. – A távhőszektorban is várhatók fejlemények? – Nehéz lenne nem kihasználni a régióban azt az előnyt, hogy geotermikus nagyhatalom vagyunk. Magyarországnak egyedülálló geológiai adottságai vannak, ami versenyképes alternatívát biztosíthat más, fosszilis energiaforrásokkal szemben. Ezt az energiát már most is sok helyen hasznosítják, és szerintünk elengedhetetlen fontosságú a kormány által vállalt 2050-es klímasemlegességi célok eléréséhez. Ezért az ITM a nyáron pályázati felhívást tett közzé a geotermikus energia hasznosítását célzó tevékenységek támogatására, s további pályázatok megjelenésére is számítani lehet a jövőben. – Hogy állunk a hulladékgazdálkodással? Milyenek a visszagyűjtési arányaink? – Sajnos az elkülönítetten gyűjtött hulladékok a rossz szelektálás miatt szennyezettek, és ez alaposan megnehezíti a hasznosítók dolgát. Az ágazat átalakításával a visszagyűjtési rendszert is fejlesztjük, így a visszaváltási struktúra az italcsomagolásokra (az üveg- és műanyag palackokra, valamint a fémdobozokra) is kiterjed majd – ezzel a lakosság szintén érdekeltté válik a gyűjtésben. Ehhez többek között meg kell szervezni a hátteret, egyedi azonosítókkal szükséges megjelölni az italpalackokat, visszagyűjtő automatákat kell telepíteni, illetve ott, ahol ez nem működik, a hagyományos, kézi visszaváltást szükséges biztosítani.

„FRISS INNOVÁCIÓKAT SZÁLLÍTUNK

A PARTNEREINKNEK”

KOVÁCS ZSOLT | Egyre több iparágból érkező vállalatok látják meg az értéket a Startup Campus szolgáltatásaiban. Interjúalanyunk innovációs ügynöksége egyedi megoldásokkal segíti ügyfeleit, akik/amelyek körében ebben az évben különösen megugrott a külföldi partnerek száma.

A Startup Campus nemzetközi innovációs és befektetési ügynökségként határozza meg magát. Meglátása szerint hol van a legnagyobb szükség önökre? – Egyre több iparágból érkező vállalatok látják meg az értéket az innovációs és startupprogramjainkban. Folyamatosan felértékelődnek a szolgáltatásaink, amelyek egyedi lehetőséget biztosítanak tehetségekhez, szakemberekhez, innovációkhoz való hozzáférésben, továbbá a PR-kommunikáció terén is támogatják a partnereinket. A divat-dizájn, a sport és egészség, a turizmus, a borászat, a logisztika, az autó-motor sport területein indultak el a startupprogramjaink, melyek keretében a legfrissebb innovációkat kerestük, s számos induló vállalkozásnak tudtuk megadni a kezdőlökést üzleti képzéssel, a legjobbaknak 20 millió forintos kockázatitőkebefektetéssel, valamint partnereink révén felbecsülhetetlen iparági kapcsolatokkal.

– A tehetségeket már akár középiskolás korukban kiemelik. Mit tapasztalnak, mekkora lehetőség ez akár egy nagyvállalat számára? – Hiszünk abban, hogy az innovációs, vállalkozói szemlélettel érdemes minél korábban megismerkedni, ezért az idén középiskolásoknak szóló tehetségkutató versenyt indítottunk Év felfedezettje címen. Itt például egy olyan 15 éves fiatal győzött, aki a szabadidejében többek között robot-tengeralattjárót épít. Ahogy a startupprogramoknál, úgy ebben az esetben is témától függetlenül kerestük a legkreatívabb, legbátrabb elméket, akik adott esetben akár világcégek számára is értékelhető ötleteken, projekteken dolgoznak. Ezzel párhuzamosan különdíjat is elindítottunk, amely ebben az esztendőben a divatiparra fókuszált. Ez szintén azt erősíti, hogy egyre fontosabb az iparági szereplőknek megtalálniuk a kapcsolatot, a kommunikációs felületet és a kiemelt tehetségeket már a 20 év alatti korosztályban is. – A nemzetközi porondon az idén mit tekint kiemelkedő sikernek? – A világ egyik első és máig a legnagyobb startupkeltetője, az innovációs és üzleti kultúra globális formálója az amerikai Techstars-közösség, amelyhez ebben az évben csatlakoztunk egy mindenki számára nyitott ötletversennyel. Emellett kiemelkedők voltak a Discover Europe programjaink, amelyeket az azeri és az indiai innovációs ügynökségekkel indítottunk, és az ottani vállalkozásoknak adunk betekintést az európai startupéletbe. Ezt a tevékenységünket egyébként Brazília, Üzbegisztán, a Fülöp-szigetek és Marokkó felé is bővítjük. Továbbá cégünk berlini lába, amely a németországi piacra lépésben segíti a startupokat, ma már nemcsak magyar, de portugál, angol, francia, svéd és spanyol ügyfeleket is támogat a terjeszkedésben. – A társaság befektetőként is aktív. Ezen a területen milyen évet zártak? – A 2021-es évben a Startup Campusnak 8 saját befektetése született, 11 esetben pedig más invesztorok támogatták a portfóliócégeinket. Cégeink arányaiban a saját befektetéseink össszegének közel ötszörösét vonták be befektetési piacról, független szereplőktől. Vagyis az ügynökség a saját invesztíciói közel ötszörösét vonta be a befektetési piacról, független szereplőktől.

JELENTŐS EXPORTOT CSINÁLNAK SZERENCSEN

ÉS DIÓSGYŐRBEN

KÁVÉ-CSOKI | Megnéztük, hogyan gyártják Diósgyőrben az üreges csokifi gurákat, Szerencsen pedig az instant kávéporokat. A Nestlé két kelet-magyarországi bástyája jellemzően exportra termel, innen látják el a termékekkel Európa jelentős részét. Miniriport a gyárakról.

FOTÓK: NESTLÉ HUNGÁRIA

Nehéz lenne nem összekötni a Szerencsi Csokoládégyárat a Nestlével, annak ellenére, hogy ma már az üzemegységben gyártják a csokit. Ugyanakkor az üzem közel harminc éve áll a svájci élelmiszeripari vállalat tulajdonában. A cég 2018-ban adta át a város büszkeségének számító védjegyet a Szerencsi Bonbon Zrt.-nek – mindenki örömére, hiszen ezzel városon belül maradt a csokoládégyártás, ezzel egy időben pedig megindult a Nestlé szerencsi üzemének a fejlesztése.

DIÓSGYŐR

A Nestlé nem vitte messzire Szerencsről a csoki készítését, a diósgyőri egységébe telepítette az üreges figurák gyártását, ahol az elmúlt tíz évben kétmilliárd forint értékű fejlesztést hajtott végre. Amikor a Figyelő stábja ott járt, a húsvéti szezonra készülve gőzerővel folyt a csokinyulak készítése.

Ma az egység nem tekinthető óriásnak, sőt, uniós szinten tulajdonképpen manufaktúra, több termékhez a mai napig a hagyományos kiöntő formákat kézzel töltik meg. Ugyanakkor a látszat kicsit csalóka, hiszen a hazai üreges csokoládéfigurák piacán kimondottan erős verseny zajlik, és ahhoz képest, hogy milyen kicsi a gyár, rendkívül nagy a kapacitása. A magyar piacon évente mintegy 1500 tonna üreges csokifigura fogy, ez értékben közel 10 milliárd forintot je-

KAKAÓPOR

A Nestlé Hungária Szerencs városának adományozza a magyar háztartások egyik kedvencének számító Szerencsi kakaópor védjegyének tulajdonjogát – jelentették be a felek az erről szóló megállapodás hivatalos aláírásakor. A szerződés értelmében a több mint 90 éves múltja során folyamatos népszerűségnek örvendő Szerencsi cicás kakaóport a jövő évtől a Szerencsi Bonbon Kft. gyárthatja és forgalmazhatja.

MUNKA KÖZBEN. HATALMASAT MENT A SMARTIES HÚSVÉTKOR

lent. Ennek felét a nyuszi- és a mikulásfigurák teszik ki. Az üreges figurák kategóriában a Nestlé, illetve a diósgyőri gyár piacvezetőnek számít közel 27 százalékos részesedéssel, három topmárkájával: Smarties, KitKat, Boci. Diósgyőrben a hazai piacra több mint 405 tonna üreges csokit állítanak elő. Ennél persze jóval nagyobb az üzem kapacitása, volt olyan év, hogy a kibocsátott mennyiség 4000-4200 tonna volt, amelyet nagyjából 400 emberrel termel a gyáregység. A figurák 88 százaléka exportra megy, 25 országot lát el innen a Nestlé.

A gyárban ezt egyedül abból lehet észrevenni, hogy olyan márkajelzésű csomagolóanyagokat is használnak, amelyeket itthon nem látni a polcon. Persze ennél szofisztikáltabb a dolog, hiszen az egyes piacokon más az ízlés, mást várnak el a termékektől. Ennek függvényében a különböző márkák csokimasszái más és más receptúra alapján készülhetnek, attól függően, hogy a soron melyik brand terméke készül. Vannak persze olyan márkák, amelyek mindenhol megtalálhatók, ahol a Nestlé jelen van. Ilyen például a KitKat, amely itthon is komoly sikersztori.

Az idei húsvéti szezonban például túlnőtte az egyik legnagyobb versenytársát, vagyis a cégen belül a növekedés motorja volt a kategóriában. Ezzel a KitKat a Nestlé hazai portfóliójának harmadik meghatározó eleme lett a Boci és a Smarties mellett. A márka megerősödésével a cég belföldön fontos piacrészt nyert húsvétkor, amivel az amúgy a járvány miatt nem túl erős szezonban nagyon sikeres időszakot mondhatott magáénak. A karácsonyt hasonlóan erősre tervezi, és több újdonággal, valamint erős aktivitással készül(t). Ez persze érthető, hiszen az évek óta emlegetett premiumizációs trend tovább folytatódik. Egyre többen választják a magasabb kategóriás termékeket, a minőség előtérbe kerül a mennyiséggel szemben. A minőség tekintetében nemcsak a belső (a valódi csokoládé térnyerése a bevonóval szemben), hanem a külső – a megkapó, vonzó csomagolás – is nagyon fontos szempont a vásárlás során. Emellett továbbra is jellemző az innovációk iránti nyitottság. A fogyasztók keresik azokat a termékeket, amelyek valamivel többet nyújtanak. Emiatt érzékelhető a különböző ünnepi ajándékcsomagok (csokival és egyéb ajándékkal, plüssfigurával) térnyerése. Az édesipari piacon is egyre fontosabbá válik az egészségtudatosság, ugyanakkor íz tekintetében itt kevésbé ismernek kompromisszumot a vásárlók.

DIÓSGYŐR

Kibocsátás: 4000 tonna elérhető kapacitás éves szinten Munkavállaló létszám: több mint 400 fő Alapterület: 22 450 négyzetméter Márkák: Smarties, KitKat, Boci, After Eight, Milkybar Export: a teljes kibocsátás 85-88 százaléka Gyárigazgató: Helene Kovalevsky

SZERENCS

Kibocsátás: 38-40 ezer tonna termék gyártása évente Munkavállalói létszám: 450 fő Alapterület: 52 300 négyzetméter Márkák: Nescafé, Nesquik Export: a teljes kibocsátás kb. 84 százaléka 29 országba

SZERENCS

Diósgyőrhöz képest egészen más a miliő, a gyáron a patina mellett sokkal inkább érződik a nagyüzem. Itt készítik az instant Nescafé és Nesquik termékeket – huszonnégy országot lefedve. Az anyavállalat az utóbbi években 9 milliárd forintnyi fejlesztést hajtott végre a térségben, amelynek 76 százalékát a szerencsi üzemre fordította, ahol erős automatizálás mellett közel 500 munkavállalónak biztosít lehetőséget. A kibocsátás évi 38-40 ezer tonna, amelynek több mint 80 százaléka megy exportra. A diósgyőri termékekhez hasonlóan, itt is az egyes országok ízléséhez kell igazítani az ízeket és a receptúrákat.

Persze nincsenek nehéz helyzetben, hiszen a Nestlé idetelepítette a regionális érzékszervi laboratóriumát, amelyben az innovációkon van a hangsúly – tehát nemcsak az egyes termékek megfelelését, hanem az egyes piacokra való receptúrákat is itt dolgozzák ki.

Bár a járvány kedvező hatással volt az instant kategóriára, az elmúlt években enyhe csökkenést mutat a fogyasztás. Ezt nagyrészt a mind nagyobb kínálatban és egyre kedvezőbb áron elérhető kapszulás kávék hatása.

Az instantkávé-kategória két legnagyobb szegmense az üveges instant és a 3in1 kávé. Mindkét szegmensnél hasonló csökkenés mutatkozik a fogyasztásban. Bár mind az üveges instantkávé-, mind a 3in1-piacon a Nescafé piacvezető, az elmúlt években egyre erősödnek a saját márkás termékek, valamint a kisebb márkák. Az instant kategórián belül erős az árverseny, a Nestlé azt tapasztalja, hogy a vásárlók egyre jobban odafigyelnek a minőségi termékek fogyasztására és a környezettudatos döntésekre. A Nescafé márkával a cég figyelmet fordít a minőségre, a fenntarthatóságra, és ezt a törekvésüket fémjelzi a Cup of Respect (Egy csésze megbecsülés). Ezen keresztül a fogyasztók betekintést nyerhetnek abba, hogy mit jelent a Nescafé számára a felelős kávézás, azaz hogy a kávétermesztéstől kezdve a termékek megalkotásán és csomagolásán keresztül a fogyasztói edukációig milyen lépéseket tesznek a kávé jövőjének biztosításáért.

Szerencsen tisztában vannak azzal, hogy a kávézás és a kávézás élménye az utóbbi évtizedben új irányt vett. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy az instant feketék a magas minőségük ellenére jellemzően funkcionális termékek. Vagyis ha valaki nem tud friss pörkölt kávét inni, akkor az instant termékek jelentik a legkézenfekvőbb választást. Igaz, a fogyasztók között szép számmal találni olyan „rajongókat”, akik kifejezetten kedvelik ezen termékek ízét. Vagyis a következő évtizedekben is lesz kereslet ezekre. Ennek megfelelően a gyárban a legmeszszebbmenőkig törekszenek a minőségre, komolyan veszik és hisznek a termékben.

FENNTARTHATÓSÁG

A Nestlé ügyel fenntarthatósági vállalásainak betartására, és ennek a két gyárban kézzelfogható eredményei is vannak. A tavalyi év folyamán a diósgyőri üzem közel 70, az összes csomagolóanyagra vonatkoztatva pedig 142 tonnával kevesebb műanyagot használt fel. Az optimalizációs projektek eredményeként 76 kamionnal kevesebbre volt szükség ugyanannyi termék kiszállításához, ami a műanyag-felhasználás mellett a szállítás közben keletkező karbonlábnyomot is csökkenti. A fenntarthatóság itt nem merül ki, a cég egyrészt zöldáramot használ, amiben nem mérhető a kibocsátás (igaz, más a karbonlábnyom), másrészt a munkafolyamatok során is igyekszik energiatakarékosan és a hőkibocsátás mérséklésével visszafogni a szén-dioxid-termelését.

Mindent összevetve, a svájci cég két kelet-magyarországi egysége modern és automatizált, ahol nemcsak magas szinten űzik a termelést, hanem összhangban vannak az üzemeknek otthont adó városokkal és a mai igényekkel, elvárásokkal.

HGY

HIRDETÉS