Figyelo_2021-50

Ü Z L E T I

H E T I L A P

SÁVOS ANDRÁS, A KNORR-BREMSE ALELNÖKE

BÍZNAK HAZÁNKBAN A NÉMET CÉGEK NAGY ISTVÁN AGRÁRMINISZTER

HELYZETBE HOZZÁK AZ ÉLELMISZERIPART AUSZTRIA ÉS A JÁRVÁNY

FÉKEZŐ HATÁSOK

HOMOLYA RÓBERT, A MÁV ELNÖK-VEZÉRIGAZGATÓJA

ÁTSZERVEZÉS FEJLESZTÉSEKKEL

RIGÓ CSABA BALÁZS, A GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL ELNÖKE

ÓRIÁSI KÁROKAT OKOZ A KARTELLEZÉS 50. SZÁM | 2021. DECEMBER 16–22.

ÁRA: 790 FT

F_BI-RigoCsaba.indd 1

2021. 12. 14. 14:43

MEGJELENT! Ára: 395 Ft január 12. 15. – 2022.

A nagy legendák sorozat hatodik h t dik része: é

& 9 (-

16 O L D

CSA K

395Ft

A

LA

T

M

T AJÁN OS

K DÉ

Új Suzuki S-Cross!

LE

, 5 $ 9 $ 3 Ą

K

mber 2021. dece

S M E LL

É

melléklettel! 5 $9 $3

lista Csalási top

UCKS MONSTER TeRjönnek! Budapestr

Nissantervek

EICMA

ÚJÉVI MENÜ

DNI O M L Á T O Y G MERNEK NA

+JÁTÉK

Ą , & 9(-

LEGEN DÁK

6.

rész

VW GoelftéIIsInap 30. szüle

A csal ádi sik errece pt nyo mában AV VEZETĄ MAGAZIN A kép illusztráció.

Játsszon az Autó-Motor magazinnal, és nyerjen egy RASTAR - PORSCHE 911 GT3 RS 1:14 fekete színű távirányítós autót. A játék részletei az Autó-Motor magazin 2021. december 15-én megjelent lapszámában vagy a www.automotor.hu/jatek oldalon olvashatók.

F_BII-auto.indd II

2021. 12. 14. 14:11

| TARTALOM |

4 A HÉT HÍREI 6 NAGYTOTÁL 9 INFOGRAFIKA

PUBLICISZTIKA

8 SZAJLAI CSABA Például Ausztria

CÍMLAPON

10 RIGÓ CSABA BALÁZS Kezdetektől fogva harcolunk a kartellezés ellen

GAZDASÁG ÉS POLITIKA

16 NAGY ISTVÁN Helyzetbe kell hozni

16

Helyzetbe kell hozni a hazai élelmiszeripart

Minél több embernek akar munkát és megélhetést biztosítani az agrobizniszben a kormány. Ennek érdekében pénzügyileg is igyekszik helyzetbe hozni a magyar élelmiszeripart – mondta Nagy István agrárminiszter.

30

Jól érzik magukat a német cégek hazánkban

Magyarország stabil, megbízható partnere a német cégeknek. Nagyon fontos és megnyugtató számunkra az, hogy a járvány kezdetétől a mai napig bevon bennünket a kormányzat a döntések előkészítésébe – hangsúlyozta lapunknak Sávos András, a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) elnöke.

44

Fejlesztések és stabilitás a MÁV-Volánnál

A pandémia átlagosan harmadával csökkentette az utasforgalmat, ám 2021. január 1-jétől a Volánbusz Zrt.-vel mint leányvállalattal kiegészült a teljes magyarországi helyközi közösségi közlekedést működtető MÁV-Volán-csoport, amely pénzügyileg és működését tekintve is stabilan munkát tud adni 56 ezer embernek. A vasúti pályahálózat felújítására szánt keret is megduplázódott 2021-ben, miközben nagyberuházások zajlanak – mondta lapunknak Homolya Róbert a MÁV-csoport elnök-vezérigazgatója.

60

Kancellárok futószalagon

A belpolitikai botrányok ellenére az osztrák gazdaság viszonylag tűrhető állapotban van, bár ha az újabb járványhullám miatt korlátozni kell a turizmust, az súlyos veszteségeket okoz majd. Címlap: Fürjes Viktória

19 20 22 24 26 28

a hazai élelmiszeripart DEMOGRÁFIA Intő jelek ÉPÍTŐIPAR Stratégiai ágazat MUNKAERŐPIAC Bíznak a jövőben TENDER Tervezik az új Nyugati pályaudvart KOMPLEX FEJLESZTÉS Autómentes lehet a Városliget ÁLLAMI SEGÍTSÉG Napelem a háztartásoknak

CÉGVILÁG

30 SÁVOS ANDRÁS Jól érzik magukat 33 36 40 41 44

a német cégek hazánkban LEGRAND Francia meglátások STEINER ATTILA Klímasemlegesség: jól haladunk KOVÁCS ZSOLT „Friss innovációkat szállítunk a partnereinknek” KÁVÉ-CSOKI Jelentős exportot csinálnak Szerencsen és Diósgyőrben HOMOLYA RÓBERT Fejlesztések és stabilitás a MÁV-Volánnál

SZEMÉLYI HÍREK

48 VÁLTOZÁSOK A CÉGVILÁGBAN

PÉNZ BESZÉL

49 BANKSZEKTOR Rekordprofit kis

segítséggel 50 HITELPIAC Megterhelik a bankszámlákat

TŐZSDE

52 TECHNOLÓGIAI RÉSZVÉNYEK Gondok a SoftBanknál

54 KÍNAI RÉSZVÉNYEK Távozik az amerikai tőzsdéről a Didi 55 LAKOSSÁGI ÉRTÉKPAPÍROK Fontolva vásárlók

GEOPOLITIKA

56 ÚJ SELYEMÚT EU-s ellenprogram indul Kínával szemben 58 NÉMETORSZÁG Borítékolható a feszültség a kormányon belül 60 AUSZTRIA Kancellárok futószalagon

RÉGIÓ

62 KÖZVITÁT JAVASOL VUČIĆ Lítiumkitermelés elnapolva

64 NAGY BUMM Szürreális kolozsvári lakáspiac

66 KIKÖTŐK, SZÉLERŐMŰVEK A tengeren fejleszt Varsó

67 BIZALMI SZAVAZÁS JANUÁRBAN Zeman kinevezi az új cseh kormányt 68 SZLOVÉNIAI BEFEKTETÉS Európa új digitális csillaga lehet

69 HORVÁTORSZÁGI LÁTVÁNYOSSÁGOK Adventi hangulat újratöltve

70 RÉGIÓS HÍREK

SKYNET

72 FIZETÉS FACEBOOKKAL Jön a Messenger-alapú mobilbank

CAPPUCCINO

74 DIVINYI RÉKA

TÁRSADALOM

76 TORNAI TAMÁS Hagyományokra épülő innovatív szemlélet 78 ÉPÍTÉSZET A kocka el van vetve

SPORT

80 PRODUKTIVITÁS Mérlegre teszik az utánpótlást

AJÁNLÓ

82 AUKCIÓK, AUTÓK, TENISZ

LXIV. évfolyam Főszerkesztő: Deák Bálint Főszerkesztő-helyettesek: Barát Mihály, Szajlai Csaba Főmunkatársak: Helmeczi Zoltán, Tóth Balázs Olvasó szerkesztő: Friedrich Csaba Rovatvezetők: Dózsa György, Halaska Gábor, Hőnyi Gyula, Lengyel Gabriella, Moszkovits János, Pindroch Tamás, Szigeti Hajni Képszerkesztő: Somogyi Nóra Online képszerkesztő: Wanger Alexandra Vezető tervezőszerkesztő: Babay Zsolt Tervezőszerkesztők: Hajnal Anna, Leszt Kata, Soproni Béla Korrektor: Baross Gábor Szerkesztőségi titkár: Szebényi Katalin, telefon: (1) 489-11-28 E-mail: szerkesztoseg@figyelo.hu Internet: www.figyelo.hu Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt., 1082 Budapest, Üllői út 48. | Felelős kiadó: Kálmán Erika elnök-vezérigazgató | Terjesztés: ugyfelszolgalat@mediaworks.hu; telefon 06-46/998-800 | Nyomtatás: Mediaworks Hungary Zrt., Nyomda | Címe: 6729 Szeged, Szabadkai út 20. | Felelős vezető: Szabady Balázs nyomda üzletág igazgató | HU ISSN 0015-086X | Árusításos úton terjeszti a Lapker Zrt. Előfi ze tés ben ter jes z ti a Magyar Posta és a MédiaLOG–DMHM Zrt. Előfi zethető: a lapcentrum.hu oldalon és az ugyfelszolgalat@mediaworks.hu e-mail-címen, illetve a 06-46/998-800 telefonszámon. Kézbesítéssel kapcsolatos reklamációk fogadása: telefon: 06-46/998-800, e-mail: hirlapelofi zetes@posta.hu. A Figyelő kiadványban megjelent minden szerzői mű (cikk, fotó, táblázat, grafika) a nyilvánosság számára a sajtóban csak a kiadó előzetes írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével tehető hozzáférhetővé, illetve többszörözhető. Ez a nyilatkozat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 36. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti tiltó nyilatkozatnak minősül.

2021/50 FIGYELŐ | 3

F_03_tartalom.indd 3

2021. 12. 14. 17:03

| A HÉT HÍREI |

ELON MUSK LETT AZ ÉV EMBERE A TIME-NÁL

A SpaceX és a Tesla alapító-vezérigazgatója, Elon Musk lett a Time magazinban a 2021-es Év embere cím birtokosa. A magazin ítészeinek véleménye szerint a most 50 éves Musk egyszerre „bohóc, zseni, élenjáró, látnok, iparmágnás és showman”. A lap a döntés bejelentését kísérő indoklásában kitért arra, hogy Elon Musk az idén a világ leggazdagabb embere is lett, nettó 250 milliárd dollár értékű vagyonnal. A Time döntnökei szerint Musk űripari cége, a rakétáiról ismert SpaceX maga mögé utasította a nagy konkurens Boeinget és a többi riválisát az Amerika űrhajózási jövőjéért folyatott küzdelemben, míg másik vállalata, az elektromos autókat gyártó Tesla a piac vezető szereplője, 1000 milliárd dollár körüli értékkel.

HÁZKUTATÁS A VÁROSHÁZA-ÜGYBEN

ÚJ SZABÁLYOZÁS A NAGY ÉLELMISZERLÁNCOKRA

A lejáratközeli élelmiszertermékekre új szabályokat tervez bevezetni a kormány 2022 februárjától, és a legnagyobb kiskereskedelmi láncokra a jelenleginél magasabb különadókulcs vonatkozik majd – ez derül ki abból a törvényjavaslatból, amelyet Semjén Zsolt miniszterelnökhelyettes nyújtott be az Országgyűlésnek. Az érintetti kör a 100 milliárd forint éves árbevétel feletti kereskedelmi láncok lesznek. Ha a parlament megszavazza a javaslatot, akkor a kiskereskedelmi különadó is emelkedik, 2,5-ről 2,7 százalékra. Emellett változik a számítás módja, továbbá a nagy élelmiszerláncoknak hulladékcsökkentési tervet is készíteniük kell. A 48 óránál hosszabb minőségmegőrzési időtartammal forgalomba hozott élelmiszert a minőségmegőrzési időtartam lejárta előtt legalább 48 órával az Élelmiszermentő Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (ÉMK) részére ajánlják fel. Az ÉMK nemcsak begyűjtené a hozzá került élelmiszereket, de koordinálná annak újraelosztását is.

A HÉT 30 SZÁMA 4 | FIGYELŐ 2021/50

F_04-05-Hirek.indd 4

bázisponttal, 2,4 százalékra emelte az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa kedden – közölte a központi bank. Mivel a jegybank irányadó eszköze november óta valójában az egyhetes jegybanki betét kamata, a mostani kamatemelés szimbolikusnak nevezhető. Az egynapos betét kamatának 80 bázispontos emelésével az megegyezik az alapkamattal, a folyosó tetején az egynapos hitelkamat pedig szintén 30 bázisponttal lett magasabb.

Az Index információi szerint egyszerre több helyszínen kezdett házkutatást a rendőrség, amely már korábban megerősítette, hogy nyomoznak a Városháza tervezett eladása és a fővárosnál a gyanú szerint működő jutalékos rendszer miatt. A Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. Attila úton lévő székháza az egyik helyszín, ahol házkutatást tartanak – számolt be róla az internetes portál. Ismeretes, hogy a Városháza tervezett eladásának ügyében már több feljelentés született, a rendőrség pedig korábban megerősítette, hogy nyomozás is folyik az ügyben.

JELENTŐS ADÓCSÖKKENTÉS LESZ JÖVŐRE

A kormány adócsökkentési törvényjavaslatáról szavazott az Országgyűlés, amelynek értelmében jövőre 1500 milliárd forinttal több maradhat a családoknál és a vállalkozásoknál – írta közösségi oldalán Varga Mihály pénzügyminiszter. A kormány javaslata alapján a 25 év alattiak szja- mentessége 140 milliárd forintot biztosít a fiatalok számára, az szjavisszatérítéssel 600 milliárd forintot kapnak vissza a gyermeket nevelő szülők, a munkáltatói adó mérséklésével 600 milliárd forint marad a munkaadóknál, az 1 százalékra csökkentett iparűzési adó 150 milliárdot hagy a kis- és közepes vállalkozásoknál, a 11-ről 10 százalékra csökkenő kisvállalati adókulcs pedig 10 milliárdot hagy a kisvállalkozóknál.

2021. 12. 14. 17:22

| A HÉT HÍREI |

A HÉT IDÉZETE

„Minden csalogató árucikk, amely mellett elhaladunk a kirakat előtt, és nem vásároljuk meg, porrá zúzott impulzus, ami lassan és módszeresen nyirbálja az akaraterőnket – és ami valószínűbbé teszi, hogy aznap, később, engedünk majd valamilyen csábításnak” – Dan Ariely, a pszichológia és a viselkedési

közgazdaságtan professzora.

MEGHOSSZABBÍTOTTÁK A VESZÉLYHELYZETET

AZ APPLE MÁR AKKORA, MINT A BRIT GDP

Az Apple a napokban megközelítette a 3 ezer milliárd dolláros piaci értéket, mindössze egy évvel azt követően, hogy átlépte a 2 ezer milliárdos álomhatárt. Ezzel a technológiai óriás majdnem annyit ér, mint a világ ötödik legnagyobb gazdasága, Nagy-Britannia GDP-je. Továbbá a számok alapján az Apple egyedül értékesebb, mint a teljes német részvénypiac.

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

A kormány javaslatára az Országgyűlés kedden 2022. június 1-jéig meghosszabbította a járvány miatti veszélyhelyzetet. A Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter által jegyzett, a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló törvényjavaslatot 133 igen, két nem szavazattal és egy tartózkodás mellett fogadták el a képviselők. A kormány korábban arra hivatkozással kezdeményezte a december 31-ig tartó veszélyhelyzet meghosszabbítását, hogy így biztosítható a hatékony és gyors döntéshozatal ahhoz, hogy a pandémia okozta nehézségekre rugalmasan lehessen válaszokat adni. Amennyiben a járványhelyzet lehetővé teszi, a kormány kezdeményezi a veszélyhelyzet korábbi megszüntetését – olvasható a törvény indoklásában. Döntöttek arról, hogy 2022. június 30-ig lesz érvényben a hiteltörlesztési moratórium. Meghatározták a gyermeket nevelők adó-visszatérítésével kapcsolatos szabályokat, a kedvezményt, legfeljebb 809 ezer forintot, az adóhatóság február 15-ig utalja. Az a hallgató, aki 2020. szeptember 1. és 2021. augusztus 31. között sikeres záróvizsgát tett, mentesül az oklevél kiadásának előfeltételéül szabott nyelvvizsga-kötelezettség alól. Ismét meghosszabbítják a lejárt okmányok érvényességét, az új határidő 2022. június 30. A rendelkezés a magyar hatóság által kiállított, Magyarország területén hatályos, 2020. március 11. és 2020. július 3. között lejárt, vagy 2020. november 4. és 2022. május 31. között lejárt vagy lejáró hivatalos okmányokra vonatkozik, ideértve a forgalmi engedélybe bejegyzett műszaki érvényességi időt is.

2021/50 FIGYELŐ | 5

F_04-05-Hirek.indd 5

2021. 12. 14. 17:22

F_06-07_nagytotal.indd 6

2021. 12. 14. 16:54

FOTÓ: MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA, FISCHER ZOLTÁN, MTI

NAGYTOTÁL

F_06-07_nagytotal.indd 7

Orbán Viktor fogadta Emmanuel Macron francia köztársasági elnököt a Karmelita kolostorban. A magyar miniszterelnök a tárgyalások során hangsúlyozta, hogy az EU-nak stratégiai autonómiára van szüksége, ehhez viszont többek között saját védelmi ipar, atomenergia-ipar és mezőgazdasági önellátás kell. A francia elnök közölte, hogy a nézetkülönbségek ellenére megvan benne a szándék a közös munkára. Fontosnak nevezte ugyanakkor a jogállamiság kérdését. Az európai határvédelemről kifejtette, hogy a kérdés közös gondolkodást igényel, hangsúlyozta továbbá, hogy egyetért a magyar kormányfővel az atomenergia jelentőségével kapcsolatban.

2021. 12. 14. 16:54

| PUBLICISZTIKA |

SZAJLAI CSABA FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES

Nem pusztán beköszöntött a Covid-diktatúra, hanem az ki is fog teljesedni – állítja a Mi Hazánk Mozgalom, amelynek képviselői demonstrációkat is szerveznek az „egyeduralom” ellen. Elméletileg önkényuralom idején hatalmas plakátokon tiltakozni nem különösebben lehet, pláne gyűléseket szervezni, de most nem is ez a lényeg. Sokkal inkább az, hogy nem kellene a magyar társadalmat tovább heccelni. Annak egy rétege egyébként is fogékony az oltás-, mi több, a Covidtagadásra. Ebben a helyzetben – amikor a negyedik járványhullám szomorú halálozási adatokkal sokkol, és még minden harmadik magyar felnőtt kimaradt az oltás védelme alól – felelős magatartás lenne elvárható minden politikustól. Tudniillik a Covid súlyos betegség, és nincs ellene jobb módszer, mint az átoltottság magas aránya. S mindenki nyugodjon meg, a mellékhatások elenyészők – világszerte. Természetesen kötelezően elrendelt oltásról szó sincs, aki pedig esetleg nem tudná: a kormány a munkáltatók hatáskörébe „telepítette” ezt a rendelkezést. A vonatkozó szabályok pedig európai mércével sem tekinthetők erős rendelkezésnek. Sőt, anno mi voltunk az az ország, amely gyorsan lemenedzselte a gazdaság újranyitását, és minden jel szerint szép 2021-es növekedési szám kerül a karácsonyfa alá. Ugyanakkor a jelenlegi hatvanszázalékos átoltottsági arányon javítani kell! A mostani hullámot az előrejelzések alapján 2022 elején követheti egy újabb, amelynek nem pusztán társadalmi következményei lehetnek, mivel az átoltottság közvetlenül hat a gazdaságpolitikára is. Szaknyelven szólva: többletkockázata van. Ezen logika mentén cseppet sem a véletlen műve, hogy a nyugat-európai országok folyamatosan szigorítanak: elég csak az olasz vagy a francia járványügyi intézkedésekre gondolni. S egy kicsit elmerengeni a pandémia kitörésekor ijesztő észak-olaszországi állapotokra. Aki pedig esetleg nem értesült róla: New Yorkban, amely népességszámra nagyjából akkora, mint Magyarország, az év végétől kötelező a koronavírus elleni védőoltás felvétele. Első európai országként pedig Ausztriában teszik általánosan kötelezővé a Covid elleni oltást, 2022. február 1-jétől. Miközben pont most járt le a karantén korszaka a Lajtán túl, komoly pénzbüntetéssel, forintra átszámolva akár több mint egymillióval (!) is bírságolhatók lesznek azok, akik megtagadják a koronavírus elleni vakcina felvételét. Figyelem! Ausztriáról van szó, amelyről nagyjából úgy tartjuk, fegyelmezett polgárok lakják. Mindenesetre az osztrák kormány azért döntött így, mert Nyugat-Európához képest viszonylag alacsony a beoltottsági arány. Vagyis azoknak, akiknek a demokráciafelfogásába nem férnek bele a „kötelező erejű döntések”, gondoljanak csak arra, hogy Ausztria milyen lépésre szánta el magát. Szó se róla, tüntetések ott is vannak, de senki sem diktatúrázik. Mert a járványügyi helyzet kezelése a politikai kultúra kérdéskörébe is tartozik. Itt is, ott is.

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

PÉLDÁUL AUSZTRIA

8 | FIGYELŐ 2021/50

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 8

2021. 12. 14. 16:55

| SZÁMLÁLÓ |

AKCIÓBAN A VERSENYFELÜGYELET & ,F_IFX¥LN ;JWXJS^MN[FYFQ ,;- YºWY­SJYJ QJLSFL^TGG ºXX_JLď [JWXJS^KJQÀL^JQJYN G±WX¥L¥Y X_FGYF PN NI­S F RďYW¥L^FUNFHN PFWYJQQ W­X_Y[J[÷NWJ & RNQQN¥WI KTWNSYTX GÀSYJY­X SFL^ W­X_­Y F 3NYWTL­SRď[JP HXTUTWY [¥QQFQ PT_¥XFN PFUY¥P & ,;- XYFYNX_YNP¥NG·Q PNIJWÀQ YT[¥GG¥ MTL^ F ;JWXJS^YFS¥HX ·YF SJR W·YY PN FPPTWF SFL^X¥L¾ G±WX¥LTY RNSY YF[FQ^ FRNPTW ºXX_JXJS RNQQN¥WI KTWNSYYFQ X_FSPHNTS¥QYF F [JWXJS^X_FG¥Q^TPFY RJLX_JL÷ H­LJPJY & '&3 0.8?&'499 ;*78*3>+*1 ,>*1*9. ' 78 ,40 2*,48?1 8&

& ,;- 9 79 3*9 3*0 1*,0.8*'' 8 1*,3&,>4'' ;*78*3>+*1 ,>*1*9. ' 78 ,&

2NQQN· KTWNSY

1075 5 ezer forint 1993

& YJWRJQ÷P Y¥O­PT_YFY¥X¥SFP JQRZQFX_Y¥XF F KJQ[¥X¥WQ¥X ¥Y[­YJQN KJQY­YJQJNW÷Q

7347

14,1 milliárd forint 2021

+TL^FX_Y·[­IJQRN G±WX¥L ;JWXJS^PTWQ¥YT_¥X RNFYYN G±WX¥L

3^TQH H­L JL^ÀYYJX G±WX¥LºXX_JLJ F RďYW¥L^FUNFHN PFWYJQQJ_­X­WY Forrás: GVH

+TWW¥X ,;- GJX_¥RTQ·

& ,;- '&3 .3) 9499 *1/ 7 8&.

66 ÜGY

21 ÜGY

6 ÜGY

3 ÜGY

XX_JKTS·I¥XTP JQQJS÷W_­XJ

Tisztességtelen PJWJXPJIJQRN L^FPTWQFY

;JWXJS^PTWQ¥YT_· RJL¥QQFUTI¥X

*W÷KºQ­SS^JQ [FQ· visszaélés Forrás: GVH-beszámoló

& Ɠ 0 ? 99 .3) 9499 0&79*11 8 *7ö+ 1 3>*8 ,>*0 &? *: '&3 Forrás: GVH-beszámoló

276

196

+WFSHNFTWX_¥L

195

82

*: ¥YQFLF

191

Magyarország

4QFX_TWX_¥L

12

X_YTWX_¥L

185

3­RJYTWX_¥L

11

1Z]JRGZWL

8UFS^TQTWX_¥L

8

Málta

Forrás: GVH/Európai Versenyhálózat

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 9

2021. 12. 14. 16:55

| CÍMLAPON | RIGÓ CSABA BALÁZS

KEZDETEKTŐL FOGVA HARCOLUNK A KARTELLEZÉS ELLEN

FOTÓ: FÜRJES VIKTÓRIA

RIGÓ CSABA BALÁZS | A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) történetének legkisebb versenyfelügyeleti bírságát (5000 forint) egy egyéni vállalkozó kapta 1993-ban, a termelők tájékoztatásának elmulasztásáért. A műtrágyakartell összesen 14,1 milliárdos büntetése pedig az autonóm államigazgatási szerv történetének a legnagyobb versenyfelügyeleti bírságot kiszabó döntése. Ám ez az összeg nyolc kartellező cég között oszlik meg – hangsúlyozta a Figyelőnek adott interjújában a GVH elnöke, kitérvén arra is: a legsúlyosabb versenyjogi jogsértésekkel szembeni harc kezdettől fogva a szervezet prioritásai közé tartozott, hiszen a kartellezés óriási társadalmi károkat okoz.

10 | FIGYELŐ 2021/50

F_10-14-RigoCsaba-cimlap.indd 10

2021. 12. 14. 16:55

| CÍMLAPON | RIGÓ CSABA BALÁZS

2021/50 FIGYELŐ | 11

F_10-14-RigoCsaba-cimlap.indd 11

2021. 12. 14. 16:55

| CÍMLAPON | RIGÓ CSABA BALÁZS

Sokakat foglalkoztat a „Bige-ügy”, tekintettel arra, hogy Bige László nem pusztán vállalatbirodalmat tulajdonló nagyvállalkozó, hanem az ellenzék egyik legnagyobb támogatója. S pont ezért zajlik ellene eljárás! Mi az igazság? – Rögtön kiemelném, hogy a GVH elnökeként a szervezet független Versenytanácsának egyetlen döntését sem kommentálhatom. Éppen ezért konkrét ügyekben nem szívesen nyilatkozom, mivel nem dolgom. A GVH elnöke egyetlen versenyjogi eljárásban sem vesz részt. Így nincs feladata sem a vizsgálati szakaszban, sem a döntéshozatalban. Fontos rögzíteni, hogy a szervezetet nem befolyásolja semmilyen politikai nyomás vagy az érintett tulajdonos politikai kötődése. A versenyfelügyeleti eljárásokban alapvetően vállalkozások érintettek. A procedúrák folyamán kizárólag a jogszabályban meghatározott tényezőket veszik figyelembe a GVH szakemberei. Tény, hogy az említett eset minden közreműködője számára adott volt a hivatallal való együttműködés, de nem mindenki élt ezzel a lehetőséggel. Magyarországon a jogszabályok bírósági jogorvoslati rendszert garantálnak az ügy valamennyi érintettjének. A versenyhatóság eljárásai a vállalkozások piaci magatartását vizsgálják, és semmilyen formában nem foglalkoznak a szereplők vagy a szóban forgó cégek tulajdonosainak vélt vagy valós politikai hovatartozásával. Egyébként maga a procedúra sem kormányzati vagy névtelen bejelentés alapján indult 2017-ben, hanem az érintett piac egyik jelentős szereplője, egy műtrágya-kereskedelemmel foglalkozó versenytárs jelzése nyomán. Mivel a jogsértő magatartás – tekintettel a teljes magyarországi piac érintettségére és a műtrágya határon átívelő adásvételére – a vonatkozó európai bizottsági közlemény szerint alkalmas lehetett arra, hogy a tagállamok közötti kereskedelemre érzékelhető hatást gyakoroljon, így megsértette az EU működéséről szóló szerződésben foglalt kartelltilalmakat is. A GVH ezért az Európai Unió működési szerződésében meghatározott versenyszabályok betartatásáról szóló rendeletnek (1/2003/EK) megfelelően egyeztette előzetes álláspontját az ügyről az Európai Bizottsággal. A Versenytanács határozata alapján – bár a Nitrogénművek az eljárás folyamán végig tagadott – a kartell résztvevőinek a fele elismerte a jogsértést. A fenti, egy csoportba tartozó társaságon kívül ugyanis még három másik cég a versenykorlátozó megállapodás alanya, vagyis a műtrágyakartell négy önálló szereplőből állt, s ebből kettő teljeskörűen beismerte a vádpontokat. – A nemzeti versenyhatóság Versenytanácsa a Bige-ügyben összesen 14,1 milliárd forintos bírságot szabott ki. Mekkora tétel ez a GVH esetében? – Az említett kartellügyben a Versenytanács által összesen kiszabott 14,1 milliárdos büntetés a GVH gyakorlatában is számottevő tétel. Ugyanakkor a kiszabott bírságok nem maradnak a GVH-nál, azok a központi költségvetést illetik, befizetés esetén a Versenyfelügyeleti bírságszámlára kell utalniuk a megbírságolt cégeknek. A jelentős bírság elsősorban a jogsértés hosszú időtartamának és jelentős kiterjedtségének, valamint a jogsértő vállalkozások jelentős releváns forgalmának a következménye. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa által kivetett bírságok meghatározásának a módja nyilvános, a hatóság honlapján bárki számára elérhető, előre rögzített elvek mentén történik. Az összeg megállapítása többlépcsős folyamat, melynek során számos tényezőt vesznek figyelembe, így – előre rögzített súlyozás alapján – tekintettel vannak többek között a jogsérelem súlyára, a jogsértő állapot időtartamára. Valamint a jogsértő piaci helyzetére, a magatartás felróhatóságára, az eljárásban való együtt-

működésre, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, gyakoriságára, a gazdasági verseny veszélyeztetettségének a fokára és a végső üzletfelek érdekei sérelmének a körére, kiterjedtségére is. A Versenytanács kizárólag a közvetlen törvényi korlátok között szabhat ki felügyeleti bírságot. A versenytörvény ezt az érintett cég előző évi, vállalatcsoport-szintű nettó árbevételének a 10 százalékában maximálja. Számos jogszabályi együttműködési lehetőség áll a vállalkozások rendelkezésére, amelyekkel csökkenthető a büntetés összege, s ezen eljárásban is voltak cégek, amelyek éltek ezekkel. Ha a Nitrogénművek szintén így tett volna, akkor a procedúra alatt például engedékenység keretében szolgáltatott többletbizonyítékkal akár 50 százalékos, egyezséggel akár 30, utólagos megfelelési programmal 5, törvényi kötelezettségen túlmutató együttműködéssel további 5 százalékos bírságkedvezményben részesülhetett volna. Az egyes kooperációs formák miatt kapható engedmények összeadódnak, így a csoport az együttműködése révén – tehát ahelyett, hogy következetesen tagadja a többi résztvevő által már bevallott jogsértéseket – akár egy kiemelten jelentős bírságcsökkentést is el tudott volna érni. A GVH így változatlanul minden céget arra biztat, hogy az eljárások folyamán használja ki a törvény adta kooperációs lehetőségeket, mert mind a közérdek, mind az adott társaság érdekeinek a szempontjából ez az optimális cselekedet. – Ha már itt tartunk, mi volt a legkisebb, valamint a legnagyobb büntetés? – A GVH történetének legkisebb versenyfelügyeleti, 5000 forintos bírságát egy egyéni vállalkozó kapta 1993-ban, a termelők tájékoztatásának elmulasztásáért egy felvásárlással, az átvételi feltételekkel kapcsolatban. A műtrágyakartell összesen 14,1 milliárdos büntetése az eddigi legnagyobb versenyfelügyeleti bírság. Ez az összeg összesen nyolc kartellező cég között oszlik meg, elsősorban a jogsértéshez kötődő úgynevezett releváns pénzügyi forgalmuk, a kartellben betöltött szerepük, valamint az abban való részvételük időtartamának a figyelembevételével. A Versenytanács határozata szerint a Nitrogénművek-csoportnak a jogsértésben részt vevő hat vállalatával szemben egy összegben, a tagokat egyetemlegesen kötelezve szabták ki a büntetést, vagyis az ő esetükben a mintegy 11,1 milliárd forint az egyes társaságok bírságából adódik össze. Ha a vállalatcsoport-szintű bírságot elosztjuk a kartellben érintett hat cégre, a Nitrogénművek vállalkozásai számára egyenként átlagosan 1,85 milliárdos öszszeget jelent, ami nem kirívó. Ennél volt nagyobb egy társaságra kiszabott büntetés (például 4,2 milliárd forintos) a GVH történetében. A Gazdasági Versenyhivatal korábban is kirótt nagy bírságot. Például a végtörlesztéses banki kartell ügyében 2013-ban 11 pénzintézetre összesen 9,5 milliárd forintot (jóllehet az öszszeg a bírósági döntések nyomán később több lépcsőben, jelentősen csökkent). Továbbá 7 milliárd forint feletti összeget szabott ki a vasútépítési kartell esetében 2010-ben, valamint az autópálya-kartell ügyében 2003-ban. – Eddig csak bírságokról beszélgettünk, holott fontos szegmense a tevékenységüknek a hazai piac és a magyar fogyasztók védelme is. Miként véd bennünket a GVH? – A szervezet meglehetősen összetett feladatot lát el. Ennek elsődleges oka, hogy a verseny rendszerszintű feltételeinek a biztosítása mellett ahhoz, hogy a fogyasztók a verseny kínálta előnyö-

12 | FIGYELŐ 2021/50

F_10-14-RigoCsaba-cimlap.indd 12

2021. 12. 14. 16:55

| CÍMLAPON | RIGÓ CSABA BALÁZS

NÉVJEGY 1965. január 1-én született Salgótarjánban. Az ELTE-n diplomázott programtervező matematikusként. Szakközgazdászként másoddiplomázott a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, közbeszerzési menedzser szakértői képesítést szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen, majd egyetemi szakközgazdászként diplomázott a Budapesti Corvinus Egyetem angol nyelvű MBA szakán. Pályáját az olajiparban kezdte, majd szoftverfejlesztőként tevékenykedett. 2002-től 2010-ig önkormányzati képviselő Zalaegerszegen, a város Gazdasági Bizottságát és Közbeszerzési Testületét vezette. 2010-től a Közbeszerzési Hatóság Tanácsának tagja, 2012-től a hatóság alelnöke. 2011-től a Zala Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott, 2015–2020-ig a Közbeszerzési Hatóság elnöke. 2020. április 15-től vezeti a Gazdasági Versenyhivatalt. A Pannon Egyetemen gazdaságpolitikát, az ELTE szakjogász képzésében pedig közbeszerzést oktatott, jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem Vendég előadója.

ket ténylegesen is élvezni tudják, az is szükséges, hogy az elérhető lehetőségek közül kellő körültekintéssel és megfelelő információk birtokában képesek legyenek kiválasztani a számukra legkedvezőbbet. Jelentős számú vevő döntésének a torzulása a piaci és a versenyfolyamatokat is deformálhatja. Ily módon a versengés és a vásárlói döntés szabadságának a védelme kölcsönösen feltételezi egymást; mindkét tevékenység közös célja a fogyasztói jólét növelése. A GVH a működésével tehát a fogyasztó döntéshozatalát is védi – ez egyben a hatásos piaci mérkőzés oltalmát is jelenti. A hivatal ezzel kapcsolatban három pillérre épít. Felügyeleti munkája végzésekor érvényesíti a magyar versenytörvény és a hatáskörébe tartozó más törvényi rendelkezések, valamint az uniós versenyjog szabályait. Ez a hatósági jogalkalmazói tevékenység a leghangsúlyosabb a GVH teendői között. E feladatkörében a hivatal mint versenyhatóság fellép a versenyt korlátozó megállapodások, a gazdasági erőfölénnyel történő visszaélés, továbbá az üzletfelek döntéseinek a tisztességtelen befolyásolása, valamint a fogyasztókkal szembeni helytelen kereskedelmi gyakorlatok ellen. A versenyfelügyeleti feladatok közé tartozik a GVH-nak a vállalkozások közötti összefonódások engedélyezésére vonatkozó tevékenysége is. Fogyasztóvédelmi hatáskörében a hivatal fellép a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben, amenynyiben azok a piaci versengés érdemi befolyásolására alkalmasak. A verseny érdemi érintettségét az alkalmazott kereskedelmi gyakorlat kiterjedtsége, továbbá az adott vállalkozás mérete határozza meg, bizonyos feltételek megvalósulása esetén pedig ezt a törvény vélelmezi. A versenyfelügyeleti eljárásokhoz képest sajátos, de nem kevésbé lényeges a GVH működésének a másik két pillére: a versenypártolás, valamint a versenykultúra fejlesztése. Ezek nem közvetlenül a társaságok magatartására irányul-

nak, hanem a piaci vetélkedés védelmét és erősítését olyan területeken célozhatják, ahol a hivatalnak nincs közvetlen beavatkozási lehetősége. E tevékenységi körbe tartozik például a vállalkozások versenyjogi ismeretei bővítésének, önkéntes jogkövetésének és megfelelési törekvéseinek a támogatása, hiszen a cégek önkéntes szabálykövetése nyilvánvalóan egyszerűbb módja a tiszta piaci verseny elérésének, mint a hosszú ideig tartó, egyetlen vállalati magatartásra koncentráló egyedi versenyfelügyeleti eljárások. Idesorolhatjuk a fogyasztói tudatosságot növelő, a tájékoztató, figyelemfelhívó programokat és tevékenységet is. Ha kellő segítséget nyújtunk a vásárlóknak a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok felismeréséhez és elkerüléséhez, a versenyproblémák szintén hatékonyan, akár a GVH közvetlen felügyeleti beavatkozása nélkül megoldódhatnak. – Miként fékezik meg a kartellezést? Például egy gigavállalat esetében? – A legsúlyosabb versenyjogi jogsértések elleni harc kezdettől fogva a GVH prioritásai közé tartozott, hiszen a kartellezés óriási társadalmi károkat okoz. Árfelhajtó hatása egyrészt a legtöbb esetben közvetlenül érinti a fogyasztókat. A magasabb ár miatt pedig csökken a kereslet, így a piacon kevesebb termék jelenik meg, mint tiszta versenykörülmények között. A csökkenő versenynyomás továbbá kevésbé készteti a vállalatokat a fogyasztókért folytatott innovációra, az áruválaszték bővítésére és a minőség javítására. A társaságok mérete nem befolyásolja a hivatal eljárásait, nekünk nem számít, hogy kicsi vagy nagy céggel szemben kell-e fellépni. Mint a döntéseinkből kiviláglik, a GVH nem retten meg olyan nagy nemzetközi vállalatok hazai piacokat érintő kartelljeinek a feltárásától sem, mint például a General Electric vagy a Siemens. A társaságok nagyságától függetlenül minden olyan ügy egyformán fontos a számunkra, amelyben egyetlen magyar fogyasztó is érintett lehet. A kartellek felszámolására a GVH-nak széles repertoárja van, amelyben a megelőzés és az önkéntes jogkövetés támogatása legalább akkora szerepet kap, mint a versenyfelügyeleti eljárások keretében történő feltárás és bizonyítás. Évek óta képzésekkel és kiadványokkal támogatjuk például a hazai közbeszerzések ajánlatkérőit abban, hogy a közbeszerzési eljárások folyamán felismerjék a verseny korlátozására utaló jeleket, sőt lehetőség szerint már a kiírás során kedvezőtlen környezetet teremtsenek a kartellek számára. A hivatal emellett nemzetközi szinten is élen jár az utóbbiak feltárását elősegítő innováció tekintetében. Néhány éve például a világ versenyhatóságait tömörítő Nemzetközi Versenyhálózat (ICN) és a Világbank versenykultúra-fejlesztési megmérettetésének a különdíját nyertük a Kartell Chat nevű, anonim kapcsolatteremtési technológiáért. Ezen a csatornán keresztül az érdeklődők névtelenül léphetnek kapcsolatba a GVH szakértőivel, így félelem nélkül jelezhetik a versenykorlátozás gyanúját. Az idén eddig a Kartell Chaten a hatóság kollégái 14 témában vették fel a kapcsolatot a nevük elhallgatását kérőkkel. Természetesen elengedhetetlen, így folyamatos a piacok ellenőrzése a hivatal hagyományos eszköztárával is. A hatóság kartellfelderítő munkatársai ebben az évben már több mint ötven vállalatnál jelentek meg. A rajtaütések folyamán 13,5 TB-nyi adatot gyűjtöttek a versenykorlátozás jeleit kutatva. Ez a mennyiség hozzávetőleg egymillió fotónak vagy 1350 mozifilmnek felel meg. 2021/50 FIGYELŐ | 13

F_10-14-RigoCsaba-cimlap.indd 13

2021. 12. 14. 16:55

| CÍMLAPON | RIGÓ CSABA BALÁZS

– Hatósági úton sikerült-e megfékezni az építőipari drágulást? Nemrég úgy nyilatkozott, hogy vadnyugati állapotok uralkodnak a hazai építőanyag-piacon. – Lényeges, hogy az építőipari áremelkedést a GVH önmagában nem tudja megfékezni, és soha nem is állítottunk ilyet. Amit megígérhetek: mivel a terület meghatározó jelentőségű a hazai gazdaság szempontjából, így az eddigiekhez hasonlóan minden rendelkezésre álló eszközzel dolgozunk majd a drágulások okainak a feltérképezésén, s ezen keresztül az esetleges piaci torzulások vagy visszaélések feltárásán, hogy azokat kezelni tudjuk, vagy javaslatokat tehessünk a mérséklésük érdekében. Az ezen ágazatbeli áremelkedés alapvetően nem magyar sajátosság, inkább világpiaci jelenség. Az egyik fő problémát a gyártáshoz szükséges anyagok – az acél, a fa, a műanyag – drágulása okozza. A koronavírus-járvány miatt ugyanis sok gyár leállt vagy kisebb fordulaton működött. A pandémia lecsengésével másfél év elhalasztott

A Gazdasági Versenyhivatal jogi eszköztára nemzetközi szinten is hatékonynak mondható. kereslete egyszerre zúdult erre a visszafogottabb termelésre, ami hirtelen okozott feszültséget a világpiacon. Ezen túlmenően is nőtt a kereslet, mert az emberek nem tudták nyaralásra és egyéb programokra költeni a pénzüket, hanem otthon voltak, tehát az otthonukat szerették volna felújítani, szebbé tenni. Azonban nem minden építőanyag drágulása tudható be az alapanyagárak nemzetközi növekedésének. Egyrészt a kitettség mellett Magyarországon bizonyos alapanyagok tekintetében olyan oligopolpiacok is kialakultak, ahol a gyártók kis számban vannak jelen, nagy az erejük, s könnyen megtehetik, hogy az áraikat a versenypiacra jellemző szintnél magasabban állapítják meg. A GVH már tavaly ősszel versenyfelügyeleti eljárást indított a hazai cementpiac három legjelentősebb szereplőjével szemben gazdasági erőfölénnyel való visszaélés gyanújával. Ez év júliusában pedig a közép-magyarországi kavicskitermelés egyik fajsúlyos vállalkozása ellen indult vizsgálat, ugyanezen okból. Másrészt egyes esetekben a piac olyan torzulása tapasztalható, amelyet csak a gyakran sokszereplős értékesítési láncok teljes, átfogó ellenőrzésével lehet feltárni. A GVH ezért a nyáron gyorsított ágazati vizsgálatot indított a téglapiacon. Ez immár le is zárult, az eredményei alap-

ján pedig többek között javaslatot tettünk a hazai gyártás bővítését támogató állami ösztönzők alkalmazására. A versenyjogi szempontból megfelelő beszerzési társulások jelentőségére is rámutattunk. Ezek erősítik a hazai kis építőipari kereskedők alkupozícióját, s a végső fogyasztói ár csökkenését is előidézhetik. A vizsgálat eredményeit egyébként nyilvános társadalmi konzultációra bocsátottuk, amire kedvező észrevételeket kaptunk. A fa építőanyagok piacán pedig jelenleg zajlik az ágazati ellenőrzés; annak eredményéről később tudok beszámolni. – Versenyjogi szempontból fehéredik-e a gazdaság? – A szakirodalom egyetért abban, hogy a kartellezés nagy latenciájú jelenség, így borzasztóan nehéz – lényegében lehetetlen – megmondani, hány működik éppen az országban. Ami biztosra mondható, hogy jelentős eredményeket tudunk felmutatni a visszaszorításuk kapcsán. A GVH rendszeres társadalmihaszonelemzéseket (impact assessment) végez, hogy feltérképezze tevékenységének ezzel kapcsolatos eredményét. Ez alapján a hivatal által észlelt versenyellenes magatartások, fúziók megakadályozása konzervatív kalkuláció alapján is több mint 25 milliárdos társadalmi hasznot hoz évente Magyarország számára. Ennyivel tehát minimum fehéredik a hazai gazdaság, még úgy is, hogy óvatos becsléseken alapul, és nem terjed ki például a fogyasztóvédelmi eljárásainkból vagy az elrettentésből származó nyereségre. A tényleges fogyasztói megtakarítás így minden bizonynyal jelentősen nagyobb a kimutatottnál, akár annak a többszöröse is lehet. Ezt az esztendőt egyébként kiemelnénk a versenykorlátozások feltárása szempontjából, korábban ugyanis gyakran felrótták a GVH-nak, hogy csak fogyasztóvédelmi ügyekkel foglalkozik, míg a kartellekkel szemben alig lép fel. Ehhez képest a Versenytanács a 2021-ben kiszabott összes, mintegy 17,3 milliárd forintnyi bírság 94 százalékát versenykorlátozások miatt rótta ki. Ez jól mutatja, hogy a kartellek leküzdésén folyamatosan és nagy erőkkel dolgozunk, mivel a felszámolásuk minden esetben nyereség a magyar embereknek. – Elegendő a jogkörük a piaci torzulások feltárására? – Igen, a GVH jogi eszköztára nemzetközi szinten is hatékonynak mondható. Fontos, hogy a jogalkotó teljesen tisztában van a verseny hatékony védelmének a jelentőségével. Példaként említhetjük a hivatal jogköreivel kapcsolatos legújabb jogszabályi változtatásokat. A koronavírus-járvánnyal összefüggésben egyes piacokon – elsősorban az építőipari ágazatban – viharos gyorsasággal léptek fel káros anomáliák, melyek pontos feltérképezése és okainak feltárása a hagyományos versenyhatósági jogi eszközkészlettel túl lassú és nehézkes lett volna. Ezt a kormány is időben felismerte, így a nyáron ideiglenesen kibővítette a Gazdasági Versenyhivatal jogköreit egy új eszközzel, a gyorsított ágazati vizsgálat lehetőségével. Ennek köszönhetően a hatóság célzottabban, az érintett vállalkozásoktól gyorsabb, kötelező válaszadást elváró eljárási szabályozás segítségével tárhatja fel a verseny torzulásának a részletes okait, hogy megtehessük a szükséges lépéseket azok kiküszöbölésére. Mint említettem, máris két különböző építőipari alapanyag kapcsán éltünk az új lehetőséggel: tehát a tégla piacán folytatott gyorsított vizsgálat már le is zárult, a fa építőanyagok szegmensében pedig jelenleg zajlik. SZAJLAI CSABA

14 | FIGYELŐ 2021/50

F_10-14-RigoCsaba-cimlap.indd 14

2021. 12. 14. 16:55

Együtt erősek vagyunk. Csapatban. Több mint 75.000 ember, mintegy 700 helyszínen: a STRABAG, mint globális építőipari technológiai konszern rendelkezik a legerősebb csapatokkal, bármilyen megrendelői elképzelés megvalósítására is kapunk megbízást. Legyen szó magas- vagy mérnöki létesítményekről, útépítésről, mélyépítésről, híd- vagy alagútépítés kivitelezéséről, ipari és kikötői létesítmények építéséről, épületüzemeltetésről vagy akár projektfejlesztésről – a projektek sikeres és partnerségen alapuló megvalósításában, mindenkire, minden egyes munkatársunkra számítunk. Csapatban együttműködni és személyesen továbbfejlődni! Amilyen változatosak a megrendeléseink, ugyanolyan sokrétűek a STRABAG-nál a karrier lehetőségek. Melyek az Ön erősségei? Jelentkezzen hozzánk most, és legyen Ön is csapatunk tagja! STRABAG Magyarország 1117 Budapest, Gábor Dénes utca 2. (Infopark D épület) Tel. +36 1 358 5000 karrier.strabag.hu

200x292_5mm_ANZ_STR_EB_Ungarn_20211117.indd 1 F_15_strabag_hirdetes.indd 15

18.11.21 14:16 2021. 12. 14. 16:56

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

HELYZETBE KELL HOZNI A HAZAI ÉLELMISZERIPART

NAGY ISTVÁN | Minél több embernek akar munkát és megélhetést biztosítani az agrobizniszben a kormány. Ennek érdekében pénzügyileg is igyekszik helyzetbe hozni a magyar élelmiszeripart – mondta az agrárminiszter a Figyelőnek adott interjúban. A tárcavezető az elmúlt négy év mezőgazdasági politikáját úgy értékelte: „Mindent megtettünk, amit ebben az időszakban az agrárpolitikában tenni kellett.”

A koronavírus-járvány sok más egyéb mellett arra is rámutatott, hogy mennyire stratégiai a mezőgazdaság, az élelmiszer-előállítás szerepe egy ország életében. Ennek ellenére az Európai Unió 2030-ig szóló klímapolitikai céljainak a meghatározásakor kezdetben úgy tűnt, Brüsszel nem a helyén kezeli az agráriumot. Nyugvópontra jutott ez a vita? – Az európai mezőgazdaságot egyrészt éghajlatváltozási veszélyek fenyegetik – a kora tavaszi fagyok, az aszályok és más, rendkívül szélsőséges időjárási jelenségek –, másrészt viszont társadalmi kihívásokkal is meg kell küzdenie az ágazatnak. Ilyen elvárás például, hogy legyen az agrárium zöldebb, az élelmiszer-termelés, -fogyasztás fenntarthatóbb, az állattartási körülmények pedig még jobbak. Ezek a szempontok a politikára is óriási hatást gyakorolnak. A mi felelősségünk abban áll, hogy miként találjuk meg az egyensúlyt. E balansszal kapcsolatban a Brüsszelben, az agrárminiszterek tanácsában megszületett első kompromisszum egy vállalható megállapodás volt. Később azonban az Európai Parlament elvetette a sulykot, s teljesen a társadalmi megfelelés irányába tolta a kérdést. A képviselők olyan feltételrendszert akartak előírni, amely rendkívüli módon megdrágította volna az élelmiszerelőállítást, versenyképtelenné tette volna az európai gazdákat. Szerencsére végül sikerült olyan megoldást találni, amely megfelel ugyan a zöldítési elvárásoknak,

mégis a józan ész talaján marad. Kérdés ugyanakkor, hogy az új német kormány felállása milyen változásokat hoz majd, hiszen az agrár- és a klímaügyi tárca is a zöldeké lesz. Ők pedig még nagyobb környezetvédelmi vállalásokra akarják rábírni az EU gazdálkodóit. – A napokban egy másik forró téma is napirendre került az unió agrárpolitikáját illetően. Úgy tűnik ugyanis, hogy Brüsszel nem igazán igyekszik segíteni a sertéságazatban jelentkező válság megoldását. Mi okozta ezt a krízishelyzetet, és a magyar kormány mit várna el az EU-tól ebben a szituációban? – A mostani válság még annál is súlyosabb, mint amely 2015–16-ban a tejágazatban volt tapasztalható. A nehézség egyfelől abból ered, hogy az afrikai sertéspestis (ASP) miatt Ázsia leállította az európai sertéshúsimportot, miközben törekszik saját állatállományának az ASPjárvány utáni visszaépítésére, ami óriási takarmány iránti keresletet jelent, és a gabonaárakat az egekbe lőtte ki. Így a helyzet most az, hogy a takarmány kifejezetten drága, a disznó viszont nagyon olcsó. Ez pedig azt jelenti, hogy minden egyes sertésen legalább tízezer forint vesztesége keletkezik egy gazdának. Ezt nagyon nehéz túlélni. Ezért tizenkilenc tagország – köztük hazánk – kérelmezte az uniónál, hogy nyissa meg azt a krízisalapot, amelyből támogatást folyósíthatna az EU-s államokon keresztül. Brüsszel álláspontja viszont az, hogy nem akarja finanszírozni az átmeneti túltermelés levezetésének a költségét, inkább azt mondja, „essünk túl a válságon”. Ez a hozzáállás elfogadhatatlan, tovább gyengíti az európai élelmi-

szer-önellátást. És ismét bebizonyította, hogy a magyar gazdák csak a magyar kormányra számíthatnak. Nem is hagyjuk magukra őket, hiszen eddig már 4,4 milliárd forintnyi többlettámogatást biztosítottunk nekik. Emellett lehetőséget teremtettünk kedvezményes hitel felvételére is. Jó hír továbbá, hogy több áruházlánc megértette: nagyon fontos, hogy most kiálljanak a magyar termelők és a hazai hús mellett. – Ha már szóba kerültek a dotációk: az elmúlt hónapokban a kormány sokszor hangsúlyozta, hogy a 2027-ig tartó uniós pénzügyi ciklusban történelmi mértékű mezőgazdasági-vidékfejlesztési források állnak rendelkezésre hazánkban. Mik a prioritások ezek elosztásánál? – A magyar gazdák az elmúlt évtizedekben jelentős versenyhátrányba kerültek Európában. Egyrészt még a téeszesítésből fakadóan, másrészt azért, mert a feldolgozóipar 1990 utáni privatizálói visszatolták a mezőgazdaságunkat egy alapanyag-termelő ágazattá. Azt a bűnt is meg kell említenem, hogy a szocialista kabinetek az első uniós forrásokat nem a gazdaság élénkítésére fordították, hanem a szociális szektorra. Ekkortájt mentek el mellettünk például a lengyelek, akik az EU-hoz történő csatlakozás után rögvest fejlesztették a feldolgozóiparukat és a tárolókapacitásaikat. Ezen okokból döntött úgy a közelmúltban a magyar kormány, hogy európai összevetésben is a lehető legnagyobb mértékben biztosítja a nemzeti kiegészítő forrást az uniós támogatásokhoz. Mondhatnám, most kell előz-

16 | FIGYELŐ 2021/50

F_16-18-Nagy-Istvan.indd 16

2021. 12. 14. 16:56

FOTÓ: EUROPRESS/AFP

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

nünk a kanyarban. A prioritás – miután a rendszerváltást követően tönkretették a feldolgozóiparunkat – természetesen az élelmiszer-termelés helyzetbe hozása. Ez egyúttal hozzájárul a vidék megtartóerejének a növeléséhez, a helyi gazdaságok fejlesztéséhez. Ezért nagyon fontos társadalompolitikai cél, hogy minél több embernek tudjunk munkát és megélhetést kínálni az agrobizniszben. – Ha csak a belföldi élelmiszer-keresletet nézzük, optimizmusra adhat okot ezzel kapcsolatban, hogy egyre trendibb hazai, illetve kézműves árukat vásárolni. – Ez egy fantasztikus változás, amelylyel összefüggésben látni kell például azt, hogy az elmúlt évtizedben teljesen átalakult a hazai tanyasi szerkezet. Mostanra ugyanis 55-60 százalékban már nem azok élnek tanyán, akik odaszülettek, hanem jellemzően a városi élet elől menedéket kereső, tanult, világlátott emberek. Lehet, hogy tankönyvből sajátították el a kecskefejést, de az igazság az, hogy a kézműves termékeikkel hatalmas gasztroforradalmat idéztek elő. Hogy e produktumoknak még nagyobb terepet biztosítsunk, az önkormányzatok piacok kialakítására is pályázhatnak. Ráadásul a koronavírus-járvány bebizonyította, hogy a piac nemcsak színvonalas, hanem biztonságos vásárlói tér is.

NÉVJEGY Újfehértón született, 1967-ben. Agrármérnökként, majd mérnöktanárként diplomázott. Később PhD-fokozatot szerzett a Nyugat-magyarországi Egyetemen. 2000-ig egyetemi oktatóként, utána kollégiumigazgatóként dolgozott. Előbb alpolgármester, később – 2010– 14-ben – polgármester volt Mosonmagyaróváron. A városnak és környékének 2010 óta országgyűlési képviselője, a Fidesz parlamenti frakciójának a tagja. 2014-től négy évig a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkári posztját töltötte be. 2018 óta agrárminiszter. Nős, két gyermek édesapja.

– A jogszabályi közegen szintén módosítottak ettől az évtől. Nagy változást hozott az agráriumban a családi gazdaságokra vonatkozó új szabályozás hatálybalépése. Hogyan jellemezhető a friss adószisztéma? – Egy olyan adózási környezet jött létre a családi gazdaságok számára, amely az élethez idomul, egyszerű, átlátható,

ráadásul nagyon megéri betartani. Röviden ugyanis arról van szó, hogy egy évi húszmillió forintos árbevételű őstermelő százötvenezer forint megfizetésével minden adóterhét lerótta. Az őstermelők családi gazdasága pedig nyolcvanmilliós forgalomig élhet a kedvezményes adózás lehetőségével. – A hazai termékek iránti fogyasztói igény növekedéséről már szót ejtettünk, ám az is ismert, hogy a magyar vásárlók meglehetősen árérzékenyek. Márpedig az elmúlt hónapokban, években a zöldséggyümölcs piacon jelentős drágulást lehetett tapasztalni. Ez a mezőgazdasági munkaerőhiányra vezethető vissza, vagy más okok állnak a háttérben? – Ez Magyarországon még kevésbé munkaerőkérdés, de az is közrejátszik. Az árat tekintve az időjárás az elsődleges, a tavaszi fagyok, amelyek mind a zöldségeknél, mind a gyümölcsöknél komoly problémát jelentettek ebben az esztendőben is. De a drágulásban bizony szerepe van még annak, hogy megváltoztak a fogyasztói szokások. Mindent akarunk és minden időben, nincsenek szezonok, karácsonykor is cseresznyét és epret szeretnénk enni. Ennek azonban ára van. Azt gondolom ugyanakkor, hogy 2021/50 FIGYELŐ | 17

F_16-18-Nagy-Istvan.indd 17

2021. 12. 14. 16:56

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

amikor zöldfordulatról beszélünk, azon szintén érdemes elgondolkodni, hogy például egy több ezer kilométerről érkező téli sárgadinnye-szállítmánynak mekkora az ökológiai lábnyoma. És egyébként is szezonban a legfinomabbak a gyümölcsök. Ha pedig mindent akkor vennénk, amikor a normális termőideje van, sokkal olcsóbban is kapnánk meg a zöldséget-gyümölcsöt, a gasztronómiai élményről nem beszélve. A munkaerőre visszatérve arra hívnám fel a figyelmet, hogy ugyan nálunk is probléma a dolgozóhiány, de még nem égető – viszont egyre inkább az lesz. Ezért kell minél inkább előtérbe helyezni a különböző precíziós, gépesítési technológiák alkalmazását. – A klímakérdés, mint látható, minden téren előkerül, ha a mezőgazdaságról beszélünk. Hazánkat is érintik az időjárási változások, például egyes térségeinket az elsivatagosodás veszélye fenyegeti. Az öntözés fejlesztésére milyen tervei vannak az agrárkormányzatnak? – Sajnos ezzel kapcsolatban is nagyon elkeserítő az EU hozzáállása. Magyarország ugyanis egymilliárd eurónyi forrásból akarta fejleszteni az öntözési rendszerét az elkövetkező három évben. Ezt azonban Brüsszel az elsők között húzta ki. Ezért új koncepcióra volt szükségünk, nem véletlenül új törvényt is alkottunk, amely így kezdődik: „Az öntözés közérdek.” A jövőben mindenképpen elő kell segítenünk a megfelelő vízgazdálkodást. Ez azt jelenti, hogy bő csapadékos időjárás alkalmával a vizet nem kivezetni kell az országból, hanem eltárolni. Tározótavakra van szükség, amelyekből aszály idején öntözni lehet. Ezenfelül az öntözési berendezések korszerűsítését úgyszintén nagymértékben támogatjuk. – Lapunk is cikkezett a közelmúltban a gazdatársadalom fiatalítását célul kitűző törvénymódosításról. Mit remélhet a jogszabálytól az új agrárnemzedék? – Rendkívül fontos kérdésről van szó, hiszen a gazdák jelentős hányada hatvanöt évnél idősebb. Akik 1990-ben, csillogó szemmel elkezdték a gazdálkodást, ma deresedő fejjel néznek körbe, hogy ki viszi majd tovább a birtokot.

Ezért van szükség a gazdaságátadási törvényre, amelyet úgy kellett felépítenünk, hogy vonzó legyen a fiataloknak a gazdálkodás, és egyszerű a gazdaság átvétele. Úgy vélem, ez a jogszabály, továbbá az öntözés támogatása, a vidékfejlesztési pénzekhez biztosított kiemelkedően nagy arányú nemzeti kiegészítő forrás, valamint az előbb említett kedvező adózási lehetőségek együtt megalapozták azt, hogy az új generáció igenis akarjon az agrobizniszben dolgozni. Mindezzel egy jól látható ívet rajzoltunk a mostani kormányzati ciklus mezőgazdasági politikájának. Mindent megtettünk, amit ebben az időszakban az agrárpolitikában tenni kellett, így azt gondolom, büszkén tekinthetünk vissza az elmúlt négy esztendőre. – A napokban nemcsak ön, hanem más hazai agrárvezetők is több fórumon beszéltek arról, hogy hét év alatt 36 milliárd forintnyi kárt okozhatott a magyar gazdatársadalomnak Bige László, a Nitrogénművek Vegyipari Zrt. tulajdonosa a műtrágyapiaci kartellel. Mire alapozzák ezt a kijelentést? – A teljes hazai műtrágyapiacot érintő kartell működését a Gazdasági Versenyhivatal tárta fel. Megállapította, hogy a Bige László tulajdonában lévő Nitrogénművek súlyos jogsértést követett el: korlátozta a partnerek és a cégcsoport közötti versenyt, valamint az importot. A tulajdonos egyrészt mesterségesen emelte a műtrágya árát, pedig a világpiaci tari-

fák egyébként is nagyon magasak jelenleg. Példaként azt tudom mondani, hogy míg egy szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazda a korábbi években hektáronként 50–85 ezer forintért tudott a fenti termékhez jutni, addig ez most 200-250 ezerbe kerül neki. Másrészt a nagyvállalkozó igyekezett vásárlási kényszerbe hozni a földműveseket, mivel azt mondta nekik, hogy a cége decemberben csak egy napig szolgálja ki a magyar vevőket. Szerintem Bige László mindezzel nemcsak piaci szabálytalanságot, hanem súlyos etikai vétséget is elkövetett, hiszen – a műtrágya árán keresztül – összességében minden hazai gazdát és magyar vásárlót megkárosított, hogy extraprofithoz jusson. Elképesztő, hogy a magyar gazdálkodóktól elvett pénzből a baloldali milliárdos most nyíltan az ellenzék kijelölt miniszterelnök-jelöltjének a kampányát finanszírozza. Az pedig csak olaj a tűzre és a magyar gazdatársadalmat különösen felháborítja, hogy a hódmezővásárhelyi polgármester ezt a pénzt el is fogadja. A magyar baloldal soha nem állt a gazdák mellé. A hatalomért és a pénzért mindig abban segédkezett, hogy ők és a hozzájuk hasonlók, valamint a külföldiek nyerészkedjenek a magyar földeken. – A kormány tervez lépni az ügyben? – Folyamatosan vizsgáljuk azokat a lehetőségeket, amelyek által garantálható a biztos műtrágyaellátás, ahogyan azt is: miként tartható itthon a magyar műtrágya, s hogyan érhető el árcsökkenés a piacon. HELMECZI ZOLTÁN

FOTÓ: MOHAI BALÁZS, MTI

NAGY ISTVÁN A KIRÁLYRÉTI ERDEI VASÚT KISMAROSI ÁLLOMÁSÁN EZ ÉV AUGUSZTUSÁBAN. BÜSZKÉN TEKINT VISSZA AZ ELMÚLT NÉGY ÉV AGRÁRPOLITIKÁJÁRA

18 | FIGYELŐ 2021/50

F_16-18-Nagy-Istvan.indd 18

2021. 12. 14. 16:56

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

INTŐ JELEK

DEMOGRÁFIA | A sokadik népesedéspolitikai figyelmeztetés olvasható ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) napokban megjelent webes kiadványából, amely az úgynevezett eltartottsági ráta alakulásán keresztül mutatja be a magyar társadalom elöregedését.

Több mint száz statisztikai mutatóval szemlélteti A fenntartható fejlődés indikátorai – Fenntartható fejlődési célok című KSH-összefoglaló, hogy milyen folyamatok jellemzik hazánkat az emberi, társadalmi, természeti és gazdasági erőforrások terén. Az egyik ilyen vizsgált jelzőszám az eltartottságra vonatkozik, amely a legfontosabb indexe a népesség korösszetételében történt változásoknak.

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

NÖVEKSZIK AZ IDŐSEK ARÁNYA

Magyarországon 1990 elején az eltartottsági ráta 51 százalékos volt, vagyis ezer aktív korú, 15–64 éves emberre 510 inaktív (14 esztendős és annál fiatalabb, valamint 65 éves és annál idősebb) jutott. A legalacsonyabb szint (45,2 százalék) 2007-ben volt megfigyelhető, s ez egyúttal a hosszabb távú trend „mélypontja” is. A számítások ugyanis a jövőre vonatkozóan egy folyamatos és jelentős emelkedést jeleznek. A népesség-előrejelzés jelenlegi alapváltozatával kalkulálva a ráta értéke negyven év múlva, 2062-ben érheti el a maximumát (75,4), akkor ezer aktív korúra 754 eltartott juthat. A prognózis szerint ezt követően lassan csökkenni kezd az arányszám, 2070-re már „csak” 73 százalék a várható mérték.

Demográfiai szempontból az adatok árnyoldala, hogy az eltartottsági ráta nem azért nő, mert egyre több a kiskorú. A gyermekek aránya folyamatosan csökkent az elmúlt évtizedekben, és ennek üteme az évezred vége felé fel is gyorsult. 1990-ben még a népesség ötöde volt gyermekkorú, tavaly már csak alig több mint a hetede. Pedig az elmúlt években nőtt a termékenységi ráta – hívta fel a figyelmet a KSH. Ezzel párhuzamosan az időskorúak aránya folyamatosan, 13,2-ről 19,9 százalékra nőtt. „A népesség öregedési folyamatát mutatja, hogy 2006 óta már több az idős-, mint a gyermekkorú. Mindeközben az aktív korban lévő lakosság hányada 1990 és 2007 között 66,2ről 68,9 százalékra bővült, azóta viszont folyamatosan csökkent” – írták. A statisztikai hivatal magyarázata szerint az aktív és az inaktív korúak arányának a kedvező irányú, de átmeneti változását a 2000-es években alapvetően az okozta, hogy már munkaképes életkorban volt a 70-es évek derekán született nagyobb létszámú nemzedék, és még aktívban az 1950-es évtized közepén világra jött, ugyancsak népes generáció. Ezzel párhuzamosan a születések száma nagyobb mértékben csökkent, mint ahogy az időseké nőtt. Napjainkra a 50-es évek közepén születettek elérték a 65 esztendős kort, ezért ugrásszerűen

több lett az idős, ami növekvő terhet ró a csökkenő számú aktív népességre – állapította meg az elemzés. Az adatokat ismertetve arra is rámutattak, hogy Magyarország a maga jelenlegi 51 százalékos értékével az alacsonyabb eltartottsági rátájú uniós államok közé tartozik. Ennek oka elsősorban az európai viszonylatban rövidebb várható élettartam és az EU-átlagnál kisebb termékenység.

KILÁTÁSOK

„Az életút belső arányainak a megőrzése szükséges a népességfejlődés fenntarthatóságához” – teszi világossá a KSH kiadványa, amely ezzel kapcsolatban idézi a Nemzeti fenntartható fejlődési keretstratégiát. E dokumentum szerint a lakosság csökkenésének a mérséklésére elsősorban a családokat és a gyermekvállalást támogató intézkedések kialakítása szolgálhat. Ilyen többek között a stabil és kiszámítható családtámogatási rendszer vagy a gyermekeket nevelők munkával kapcsolatos jogszabályi védelme. A jelenlegi kormányzati politika közismert ebben a kérdésben. Az azonban alapvetés a demográfiában, hogy a különféle népesedési ösztönzők hatása csak több évvel vagy akár évtizeddel később érzékelhető. HZ 2021/50 FIGYELŐ | 19

F_19-Demografia.indd 19

2021. 12. 13. 16:52

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

STRATÉGIAI ÁGAZAT ÉPÍTŐIPAR | Az elmúlt tíz évben megduplázta teljesítményét a hazai építőipar, amely a magyar gazdaság stratégiai ágazatává vált. Emellett az elmúlt évtizedben 120 ezer fővel növelte a munkavállalói számát.

20 | FIGYELŐ 2021/50

F_20-21_evosz.indd 20

2021. 12. 13. 16:55

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

A járvány hatására bekövetkezett rövid ideig tartó visszaesést követően az idei év első három negyedévében az építőipari termelés ismét 10 százalék felett bővült – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) évzáró közgyűlésén. A pénzügyminiszter rámutatott: a pandémia idején bevezetett intézkedéseknek köszönhetően a magyar gazdaság előnyre tett szert, hiszen 6-6,5 százalékos bővülést érhetünk el 2021ben, miközben az Európai Unióban 3,9 százalék lett az idei harmadik negyedévben az átlagos növekedési ráta. A kormány szeretné ezt az előnyt megőrizni, ehhez pedig a gazdaságpolitikának három fontos célkitűzést kell teljesítenie: a teljes foglalkoztatást, a további adócsökkentést, illetve a hatékonyság javítását. A foglalkoztatást tekintve is jelentős előrelépést ért el az építőipar, hiszen az ágazat napjainkban 376 ezer főnek ad munkát, 120 ezerrel többnek, mint 2010-ben. Arról is szólt, hogy az építőipari szektor a pandémia alatt is növelte a munkavállalóinak létszámát, emiatt a munkahelyvédelem szempontjából is kulcsfontosságú területté vált.

ILLUSZTRÁCIÓ: VADMARY, GETTY IMAGES

KELL AZ UTÁNPÓTLÁS

Varga Mihály felhívta a figyelmet arra, hogy további bővülés várható az építőiparban, amit a rendelésállomány is alátámaszt, amely 13 százalékkal magasabb az előző évihez képest. Az ágazatban a járványhelyzet és az energiaárak emelkedése mellett a szakember-utánpótlásról is gondoskodni kell, ezt továbbképzéssel, átképzéssel, a munkaszervezés javításával lehet elérni, de szükség van a jövedelmek növelésére is. Varga Mihály jelezte, hogy a kormánynak egyebek mellett az előtörlesztésekre és egyes megkezdett beruházások felülvizsgálatára kell összpontosítania a jövő év elején. Az elmúlt időszakban a beruházások gyorsításával és a bürokrácia csökkentésével segítette a kormány az építőipart, illetve adókedvezményekkel, otthonteremtési, valamint családtámogatási programokkal igyekezett elérni azt, hogy a járvány miatt hazaáramló munkaerőt meggyőzhessék a vállalatok az idehaza végzett munka előnyeiről, az itt-

hon maradásról. Annak ellenére, hogy a 2008-as krízishez képest kétszer akkora mértékben, 3,4 százalékkal esett vissza a pandémia hatására a világgazdaság, a kormánynak volt tartaléka, nem kellett külső segítséget igénybe venni, saját források átrendezésével indíthatták el a munkahelyvédelmi, illetve a beruházásokat támogató intézkedéseiket. A további fejlődést tekintve nagy lehetőségeket rejt magában az alapanyagipar fejlesztése és az árverseny erősítése az építőanyagok piacán.

NŐTT A LÉTSZÁM

A foglalkoztatottság is jelentősen bővült az építőiparban, 2010-hez képest mintegy 120 ezer fővel nőtt az ágazat munkavállalóinak létszáma, ami több, mint amennyien a teljes hazai autóiparban dolgoznak. A hazai GDP mintegy 5,5 százalékát adja az ágazat, és folyamatos a növekedés. A jövő év kihívásai közül kiemelte a szakemberhiányt, amelyet a kormány úgy próbál orvosolni, hogy egyrészt támogatja a képzéseket, másrészt a béremelések elősegítésének érdekében négy százalékponttal csökkenti a munkát terhelő adókat, így 750 milliárd forint marad a vállalkozásoknál. A pénzügyminiszter jelezte, hogy az eszközpark megújítására különböző programokat terveznek hazai és uniós forrásból, de a helyreállítási alappal kapcsolatos vita miatt még 320-330 milliárd forinttal tartozik az EU Magyarországnak. A pénzügyminiszter felhívta a figyelmet arra, hogy a versenyképesség javítása érdekében az építőipar digitalizációjának felgyorsítására van szükség, amelyhez a kormány eddig is jelentős támogatásokat biztosított, és erre a jövőben ugyancsak számíthatnak az ágazat vállalkozásai.

MARADNAK A MAGAS ÁRAK

Koji László, az ÉVOSZ elnöke rámutatott: továbbra is jelentős gond, hogy szakmunkás- és mérnökhiánnyal küzd az ágazat. A szövetség ezért is indította el haza-

hívó programját, amellyel a Nyugat-Európában dolgozó építőipari szakmunkásokat és mérnököket szeretnék hazacsábítani. A probléma enyhítésére elsőként Münchenben tartottak hazahívó rendezvényt, a német város tágabb környezetében ugyanis több mint 30 ezer szakképzett magyar építőipari munkás dolgozik a különböző építkezéseken. Az ÉVOSZnál nem számítanak arra, hogy a közeljövőben csökkennének az építőipari alapanyagok árai. Az egyes alágazatok eltérően teljesítenek, a legkedvezőbb helyzetben a lakás- és az épületépítő vállalkozások vannak. Az idén az ágazat jövedelmezősége csökken, elsősorban a nagymértékben megugró alapanyagárak miatt. Az ÉVOSZ által az építőipari vállalkozások körében készített egyik korábbi felmérés szerint az alapanyagárak mellett az alvállalkozói díjtételek és a saját tevékenységek árai is tovább nőttek ebben az évben. Az építőipari alapanyagok, a beépítendő építési termékek áremelkedése, a munkaerőköltségek növekedése különösen nehéz helyzetbe hozta az építési piac valamennyi szereplőjét, a megrendelőket, a tervezőket és a kivitelezőket is. Az árváltozások következtében a legtöbb esetben már nem lehet a korábbi vállalási árakon megvalósítani a beruházásokat. A kivitelezés alatt lévő létesítmények többségénél a megrendelő és a kivitelező csak kompromisszumokkal tudja kezelni az emelkedéseket. Sok esetben a szerződések módosítására volt szükség, amit az ellenértékek korrekciójával, a műszaki tartalom megváltoztatásával vagy a feladatok időbeli átütemezésével valósítottak meg. Az égető munkaerőhiányt részben enyhíti, hogy mintegy 30 ezer, korábban közmunkásként foglalkoztatott az építőiparban talált munkát, emellett az ágazat mintegy 40 ezer EU-n kívüli, úgynevezett harmadik országból érkezett vendégmunkást alkalmaz, főleg betanított segédmunkásként. Koji László elmondta: a pandémia ellenére az idén szeptember végéig 3500 milliárd forintos termelési szintet ért el az ágazat, amely az év végére ez felmehet 5000 milliárdra. TÓTH BALÁZS 2021/50 FIGYELŐ | 21

F_20-21_evosz.indd 21

2021. 12. 13. 16:55

BÍZNAK A JÖVŐBEN Számottevő javulás történt a dolgozó fiataloknál mindössze egy negyedév leforgása alatt: az idei harmadik negyedben már 62 százalék tartotta biztosnak a munkahelyét, míg a második három hónapban ehhez képest valamivel borúlátóbban ítélték meg a foglalkoztatási helyzetüket – derül ki a K&H ifjúsági indexéből.

mondható – 47 és 80 százalékos értéket. Ugyanakkor elmarad a pandémia előtti szinttől: 2019 második negyedét a 20– 24 évesek 49 százalékos rátával zárták, a 25–29 esztendőseket pedig közel 83 százalékos mutató jellemezte.

VAN TERE A JAVULÁSNAK

Ɠ ­[JX [¥WTXN ƻFYFQTP PºW­GJS X_¥_FQ­P 2 *L^¥QYFQ¥S SJR XYFGNQ 9 4 3JR NLF_¥S XYFGNQ 15 33

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 20–24 és a 25–29 évesek foglalkoztatási rátája az idei második negyedévben 49 és 80 százalékot tett ki, ez valamelyest meghaladja az egy évvel korábbi – a járvány miatt gyengének

A MUNKAHELY STABILITÁSÁNAK MEGÍTÉLÉSE YQFLTX 24

.SP¥GG XYFGNQ 33 0NKJOJ_JYYJS XYFGNQ 20

29 33

.. S­[ ... S­[ Forrás: K&H Ifjúsági index

Az adatok szerint tehát éves szinten jobb lett a helyzetük: a K&H ifjúsági index reprezentatív felmérése értelmében az idei esztendőn belül jelentős változásra került sor. Miközben a második negyedéves eredmények szerint akkor a dolgozó 20–29 évesek 52 százaléka tartotta stabilnak a munkahelyét, a harmadik negyedévben 62 százalékra nőtt az arányuk. Azaz három hónap alatt jelentősen nőtt a munkahelyüket biztosnak érzők hányada. A felmérés hosszú távú adatait vizsgálva kiderül, hogy a járványhatás miatt a tavalyi év harmadik negyedévében a megkérdezett fiatalok 45 százaléka mondta biztosnak az állását, míg a pandémia előtt jellemzően 60-70 százalékuk jelezte ugyanezt.

FOTÓ: GETTY IMAGES

MUNKAERŐPIAC | Fordulat látszik a fiatalok munkaerőpiacán: a K&H ifjúsági indexe szerint a harmadik negyedévben a dolgozó fiatalok 62 százaléka látta biztosnak a munkahelyét, ami jelentős javulás a második három hónapban mért 52 százalékhoz viszonyítva, és bőven meghaladja a járvány legsúlyosabb időszakát jellemző 45 százalékot. Továbbra is viszonylag kevesen vannak viszont azok, akik megbecsültnek érzik magukat a munkahelyükön.

22 | FIGYELŐ 2021/50

F_22-23_munkaero_hirdi.indd 22

2021. 12. 13. 16:57

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

A kutatás választ adott arra is, hogy a fiatalok mennyire érzik magukat megbecsültnek a munkahelyükön. Ezen a téren nem volt javulás: a második és a harmadik negyedévben is mindössze 39 százalékuk válaszolt igennel. Szemben az idei első negyedévvel és a múlt év utolsó három hónapjával, amikor közel 50 százalékos volt az arányuk, azaz minden második érezte megbecsültnek magát. A járvány kedvezőtlen hatásai miatt 2020 második és harmadik negyedévében volt hasonlóan alacsony az arány, akkor a megkérdezettek 36, illetve 38 százaléka érezte azt, hogy megbecsülik a munkáját.

TÖBB A FOGLALKOZTATOTT

A KSH adatai szerint közben a foglalkoztatottsági mutatók továbbra is javulnak Magyarországon: az idén októberben a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma elérte a 4,688 mil-

lió főt. A 2021. augusztus–októberi időszakban az átlagos létszámuk 4,677 milliót tett ki, ami 53 ezerrel több, mint az előző esztendő azonos időszakában. Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 75 ezerrel nőtt, addig a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjaié 15 ezerrel csökkent. A 15–64 évesek közül 4,753 millióan minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 73,8 százalékot ért el. A férfiak foglalkoztatási létszáma lényegében nem változott, 2,431 millió fő volt, míg az ő rátájuk – demográfiai okokból – 0,9 százalékponttal, 78,6 százalékra nőtt. A nőknél a létszám 30 ezerrel, 2,141 millióra, a foglalkoztatási ráta pedig 1,8 százalékponttal, 69,1 százalékra emelkedett.

A 15–24 évesek foglalkoztatottak száma 273 ezer fő volt, foglalkoztatási rátájuk 0,7 százalékponttal, 27,8 százalékra esett éves összevetésben. Az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak – 25–54 esztendősek – körében a foglalkoztatási ráta 1,2 százalékponttal, 87,8, míg az 55–64 éves korosztályban 3,3 százalékponttal, 63,9 százalékra emelkedett. A statisztikai hivatal adatai szerint a munkanélküliek száma az idén októberben 189 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta pedig 3,9 százalékot ért el. A 2021. augusztus–októberi időszakban az állástalanok átlagosan 184 ezren voltak, a munkanélküliségi ráta 3,8 százalék volt. A munkakeresés átlagos időtartama elérte a 9,2 hónapot, a munkanélküliek 35,8 százaléka legalább egy éve keresett állást. B. M. T.

HIRDETÉS

! M Ö R Ö ADNI TEDD SZEBBÉ A RÁSZORULÓ CSALÁDOK KARÁCSONYÁT! Adományozz tartós élelmiszert a kijelölt áruházainkban, vagy vásárolj Adni Öröm! adománykártyát a SPAR online shopban vagy az akcióban részt vevő üzleteinkben! További részletek: www.adniorom.hu

2021. december 16-21.

F_22-23_munkaero_hirdi.indd 23

2021. 12. 13. 16:58

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

TERVEZIK AZ ÚJ NYUGATI PÁLYAUDVART

TENDER | A 36 jelentkezőből 12 építésziroda verseng a Nyugati pályaudvar teljes átalakításáért kiírt nemzetközi tervpályázaton.

BEJÁRÁS

December elején a Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) bejárást tartott a 12 érintett pályázó számára, hogy az építészek személyesen mérjék fel a teret, és legyenek tisztában a célokkal. A feltérképezés előtt a Nyugati melletti hotelben konferenciát is tartottak a projektről. Ezen bemutatták a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiát (BAVS), amely a főváros vasúti hálózata és a közlekedési rendszer tervezett átalakítását tartalmazza. A Figyelő is beszámolt a stratégia fő elemeiről, amelynek kiemelt része a Nyugati pályaudvar

A BÍRÁLÓK A Nyugati pályaudvar és környéke átalakításának terveit elbíráló bizottság tagjai közé Fürjes Balázs Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár több budapesti vezetőt kért fel. Karácsony Gergely főpolgármester, Tóth József XIII. kerületi, Soproni Tamás VI. kerületi ellenzéki politikus, valamint Szentgyörgyvölgyi Péter V. kerületi fideszes polgármester is meghívót kapott a grémiumba. Fürjes közlése szerint az ő alpolgármestereik vagy főépítészeik teljes jogú szavazati joggal bíró zsűritagok lehetnek a tervek elbírálásában. A bírálóbizottság tagjai között ott lesznek a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara delegáltjai is.

képzelés is született arról, hogy a város által elfoglalt, egykor a külvárosokban épült nagy pályaudvarok – amelyek jelenleg is végállomásként funkcionálnak – nem hatékonyak. A mostani helyzet is az, hogy ezeken egy vágányokon óránként csak két vonat tud megfordulni, míg egy átmenő pályaudvaron ugyanennyi időn belül egy vágányon 12 is megállhat. A budapesti hálózat óránként 42 vonatot „tud kezelni”, a cél viszont az óránkénti 93 budapesti közlekedése, amire csak az átmenő jellegű viszonyhálózat lehet képes. Így tehát megduplázódna az agglomerációs vasúti forgalom. Nem új ötlet, már a harmincas években felmerült a Déli és a Nyugati közötti alagút megépítése (lásd A régi-új tervek című írásunkat). A vonatok föld alá helyezésével hatalmas területek szabadulnának fel a VI. és a XIII. kerület határán a belvárosban, ahová parkok, sportcentrumok, lakóingatlanok létrehozása a terv. A Déli pályaudvar környékén is ugyanez lenne a cél.

KÉTSZINTES PÁLYAUDVAR

A Nyugatit az imént vázolt elképzelések miatt kétszintes pályaudvarrá kell alakí-

FOTÓ:FORTEPAN

A világ minden tájáról érkezett jelentkezés a Nyugati pályaudvar átalakításáról szóló tenderre, a 36 pályázóból a zsűri 12 építészirodát választott ki az első fordulóban. A második körbe bejutott pályázók a nemzetközi nagyirodák közül kerültek ki – velük közösen indulva öt magyar is érdekelt a tervpályázaton. Ezeknek a cégeknek kellő tapasztalatuk van egy ilyen átfogó projekt megtervezésére. A tenderen indulók többek között Tokió, London, Birmingham, Lorient, Vilnius, Malmö, Bázel, Hága, Bécs, Párizs pályaudvarait tervezték meg, és most is érdekeltek francia, illetve ausztrál metróépítési projektekben. A magyar társirodáknak megvan a helyismeretük, többségük a műemléki felújításban is komoly tapasztalatot szerzett, tehát nagy segítséget jelenthetnek a külföldi partnereknek a tervezés során.

átalakítása, ám a folyamatot a BAVS ismerete nélkül nem lehet elkezdeni. A terv célja az, hogy 2040-ig átfogó és egymásra épülő komplex beruházások megvalósításával összességében 80 százalékkal növekedjen az elővárosi vasútvonalakon utazók száma. Ezzel párhuzamosan csökkennek a Budapestre terhelődő autóforgalom környezeti, egészségügyi és gazdasági terhei. A BAVS-ban rögzítették a budapesti fejpályaudvari rendszer átmenő pályaudvarokká alakítását. Ehhez első lépésben a Déli Körvasutat kell megépíteni, a hosszabb távú terv pedig a Déli és a Nyugati pályaudvar közötti alagút kivitelezése. De miért is van szükség a jelenlegi fejpályaudvari rendszer átalakítására? Az elmúlt száz évben több el-

24 | FIGYELŐ 2021/50

F_24-25_nyugatipalyaudvar.indd 24

2021. 12. 13. 16:59

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA | A NYUGATI PÁLYAUDVAR AZ 1880-AS ÉVEKBEN. AKKORIBAN ULTRAMODERN ÉPÜLETNEK SZÁMÍTOTT

A „TIZENKETTEK” A tervpályázat második fordulójába jutott tervezőirodák:

1. Benthem Crouwel Architects 2. Grimshaw Architects 3. Zaha Hadid Architects + Finta

és Társai Építészstúdió + Buro Happold + Abud Mérnökiroda + Land Italia

4. Sweco Architects + Gateways 5. AREP Group Architectes 6. Ove Arup & Partners International

7. Plant – Atelier Peterkis

+ Hawkins Brown Architects

8. Albert Wimmer 9. Kengo Kuma & Associates + M-Teampannon

10. John McAslan + Partners 11. Foster + Partners 12. Cruz y Ortiz Arquitectos + Szántó és Mikó

tani, így az ország főpályaudvara és legnagyobb közlekedési csomópontja lesz. A tervek szerint itt az átalakítás után a tervezett napi leszálló és átszálló forgalom elérheti a háromszázezret. Vitézy Dávid, a BFK vezérigazgatója közösségi oldalán számolt be arról, hogy a tervezőirodákkal milyen elképzeléseket ismertetett. Beszélt az alagútépítési tervekről, amellyel a Nyugatira is jellemző súlyos kapacitáshiányt kívánják feloldani, amelyen óránként és irányonként hat távolsági és legalább 14 elővárosi vonatnak kell járnia. Az alagút terveit 2026-ra kívánják elkészíteni, de a megépítését az

elképzelések szerint megelőzi az új Nyugati kialakítása. Az alagútprojekt előkészítését – a környezeti hatástanulmányokat és az ehhez kapcsolódó műszaki méréseket – egymilliárdos forrásból, hazai kormányzati önrésszel az Európai Unió is támogatja. A tervpályázatot olyan kétszintes pályaudvarra írják ki, amelynek alsó részén egy hatvágányos átmenő pályaudvar kap helyet (az alagút megépültéig fejpályaudvar-

A RÉGI-ÚJ TERVEK Magyar Országos Tudósító, 1938. március: dr. Ruzicska Lajos, a MÁV műszaki főtanácsosa előadást tartott a budapesti nagyvasúti pályaudvarok elrendezésének kérdéséről. „Külföldi példák alapján hangsúlyozta, hogy az átmenő pályaudvarok létesítése fontos. Budapest pályaudvarainak fekvése elég kedvező, de a fejpályaudvarok rossz berendezésűek, összeköttetésükről és átmenő pályaudvarrá való átalakításukról kell gondoskodni.” A volt Déli Vasút (az Osztrák– Magyar Monarchia vasúttársasága – a szerk.) budai vonalát a Duna alatt átvezetve három és fél kilométer hosszú vonallal össze kellene kötni a Nyugati pályaudvar helyén valamivel hátrább építendő új központi pályaudvarral. „A Déli pályaudvar is elkerülne a helyéről, a mai Nyugati pályaudvar épület helyén óriási tér alakítására nyílna alkalom a felvételi épületnek Vörösmarty utcáig történő hátratolása útján” – mondta Ruzicska.

ként). A csarnok alatt két elővárosi peront építenének, hátrébb pedig újabb két távolságit. A felszínen 12 vágány lesz, hiszen a Nyugati nem alakul át teljesen átmenő pályaudvarrá, hanem továbbra is maradnak fejpályaudvari vágányok. A Nyugati pályaudvart 1877-ben adták át, a történeti csarnoka a párizsi Eiffel-tornyot tervező Gustave Eiffel tervezőirodájának munkája – ennek a megújítása jelenleg is zajlik. Ezt követően a vágányhálózatot és a biztosítóberendezéseket újítják fel, utána kezdődhet a „kétszintesítés”, valamint a kapacitásbővítés. A csarnok természetesen megmaradna az átalakítás után is, az épület acélszerkezete a szakértők szerint igazi építészeti bravúrnak számít. A Városligetig zöldfolyosót terveznek, a pályaudvar épülete mellett egy új városrész jöhet létre. A vasútállomás előtt megszűnik a mostani parkoló, zöld, közösségi tér kialakítása a terv, emellett a pesti fonódó villamosnak lesz itt a megállója. Az építészirodáknak március 1-jéig kell befejezniük a munkájukat, az eredményhirdetés március végén lesz. PINDROCH TAMÁS

2021/50 FIGYELŐ | 25

F_24-25_nyugatipalyaudvar.indd 25

2021. 12. 13. 16:59

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

AUTÓMENTES LEHET A VÁROSLIGET

KOMPLEX FEJLESZTÉS | A Nyugati pályaudvar fejlesztése mellett egy másik nagyszabású projekt tervei is elkészültek. Az elhanyagolt Rákosrendező pályaudvart és környékét is meg akarja újítani a Budapesti Fejlesztési Központ (BFK). Ez a feltétele az autómentes Városligetnek. tosíthat számukra, mint ha a Hungária/ Róbert Károly körúton várakoznának a dugóban.

HÍD AZ ÁLLOMÁS FÖLÖTT

Amennyiben a tervek valóra válnak, a kaotikus helyzet egy csapásra megoldódhat. A komplex közlekedésfejlesztés hatással lesz Zugló és Angyalföld, illetve a Városliget autómentesítésének folyamatára is. Jelenleg Budapest legnagyobb összefüggő parkját a Kós Károly sétány és az Állatkerti körút szeli

VASÚTI MEGÁLLÓ AZ AKADÉMIATELEPEN Már nemcsak terv, hanem valóság, hogy Kelet-Pest, Rákosmente új vasúti megállót kapott. Az Akadémiatelepről félóránként indulnak vonatok a Keleti pályaudvar, illetve Gödöllő felé. Az állomás a 80a vasútvonalon, a X. és a XVII. kerület határához közel található. A megálló a NIF Zrt. beruházásában a Rákos és Hatvan közötti szakasznak az elmúlt években zajló rekonstrukciója keretében készült el. A beruházás a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia része. Ennek keretében már elkészült az esztergomi, valamint a székesfehérvári vonal, a Rákos–Hatvan és a pusztaszabolcsi vonalon pedig most zárul a beruházás. A Keleti pályaudvar és Kőbánya felső között, az összekötő vasúti hídon jelenleg is zajlanak az építkezések, több projektnél a tervezési, előkészítési szakasznál járnak.

át, csúcsforgalomban a Városliget közepét autósorok foglalják el. Ez egy hatvan évvel ezelőtti határozat eredménye, felmentést csupán az adhat az akkori döntéshozók számára, hogy az ötvenes években még korántsem közlekedett enynyi autó Budapesten. A beruházás hatására a Rákosrendező környékén, a rozsdaövezetben a jelenleg parlagon heverő területek is új funkciókat kaphatnak. Vitézy Dávid, a BFK vezérigazgatója a napokban jelentette be, hogy elkészültek a Rákosrendező fölötti híd és a kapcsolódó úthálózatát tartalmazó tanulmánytervek. A BFK megbízására a hidat és térségét a Speciálterv Építőmérnöki Kft. munkatársai tervezik meg. Közösségi oldalán a vezérigazgató hangsúlyozta: a projekt fontos célja, hogy a Városligetből az M3-as forgalmát kivigyék, de ne olyan formában, hogy az autósokat az új Szegedi úti felüljáróra

FOTÓK: BALOGH ZOLTÁN, FALUDI IMRE, MTI

A Zugló és a XIII. kerület határán lévő terület nem épp büszkesége Budapestnek. A környék szlömös, a közlekedés sokszor káoszba fullad a macskaköves úton. Az autósok leginkább a szerencsében bízva közlekednek erre, arra számítanak, hogy épp kifogják azt a ritka pillanatot, amikor a sorompó átengedi őket – erre gyakran 10-20 percet is kell várni. Ha szerencsések, akkor a forgalmas időszakokban jóval hamarabb át tudnak jutni egyik kerületből a másikba, mivel ez sokkal gyorsabb haladást biz-

26 | FIGYELŐ 2021/50

F_26-27_szegedi_uti_feluljaro.indd 26

2021. 12. 13. 16:59

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

vezessék. Ez leginkább azt a célt szolgálná, hogy a két kerület közötti közlekedési kapcsolatokat javítsa, és ezzel hozzon létre új, a Városliget autómentesítését lehetővé tevő közúti kapacitásokat a Hungária körgyűrűn. Az elképzelések már régen megszülettek arról, hogyan lehetne kiváltani a „városligeti sztráda” forgalmát. A megoldás a Szegedi úti felüljáró. A BFK európai uniós, nyílt közbeszerzési felhívása január elején jelent meg az autómentes Városliget kialakításához szükséges közlekedési fejlesztések előkészítésére.

ÚJ KAPCSOLAT A KERÜLETEK KÖZÖTT

A Hungária körúton járó 1-es villamos mellett így egy újabb tömegközlekedési összeköttetés jön létre Zugló és Angyalföld között, az építmény tehermentesítheti a Hungária körutat és segíthet az M3-as autópályáról érkező forgalomnak a kocsik elől elzárt Városliget elkerülésében. Az új villamoskapcsolat pedig a 3-as villamoskörgyűrű folytatását jelenti majd Angyalföld felé. Ezt a vonalat a Nagy Lajos király útjáról továbbvezetik a Szegedi úti felüljárón a XIII. kerületi Béke térre. A felüljárón lesz kerékpárút, járda és a villamos mellett trolibusz-közlekedés is. Így tehát ez az objektum egy közúti hídnak felel majd meg. A BFK szerint a tervezésekor fontos arra figyelni, hogy a forgalom ne terelődjön az M3-asról Angyalföldre és Zuglóra. Ezért a vasúti sínek keresztezése mellett lehajtót építenek a Dévényi

utca és a Vágány utca felé, így az új híd a Hungária körút tehermentesítésével áttételesen hozzájárul a Városliget forgalomcsillapításához. A liget autómentesítésében a felüljáró mellett nagy szerepet kaphat a Mexikói útnál, az M3-as autópálya bevezetőjénél a felszíni parkolás bővítése. Itt a Közti Zrt. tervei alapján két, összesen 1500 férőhelyes P+R parkoló épül. Korábban megírtuk, hogy az egyik az autópálya csomópontjánál épül meg, így tehát közvetlenül a sztrádáról lehet majd behajtani a parkolóházba. Mindehhez a felüljárócsomópontot szét kell választani, át kell építeni. A parkolóház az autópálya tengelyébe kerül, tehát szimbolikusan „Bu-

dapest kapujaként” is funkcionál. A másik parkolóházat a Mexikói úti BKV-végállomásnál most is parkolóként üzemelő területre tervezik. Ez az objektum „multifunkcionális” parkolóháznak épül, lesz benne hely a turistabuszok parkolására, autómegosztó szolgáltatás befogadására és kerékpár tárolására is. A parkolókapacitás biztosított lesz, hiszen a Liget Projekt keretében tavaly adták át a Dózsa György úti, a korábbi 56osok tere alatti mélygarázst. Az érintett XIV. és XIII. kerületi önkormányzatok, valamint a Fővárosi Önkormányzat vezetőivel, főépítészeivel, a tervezőirodák képviselőivel decemberben tervbemutatót tartott a BFK. Vitézy Dávid szerint a folyamat kiemelt célja a környezetrendezés, a közlekedési mód váltásának elősegítése, továbbá a vasút és a sztrádabevezető terület elválasztó hatásának a megszüntetése. Azt is közölte, hogy a tanulmánytervek elkészültek, az érintett önkormányzatokkal januárig egyeztetnek, ezt követően pedig online lakossági fórumot tartanak, ahol mindenki megismerheti a tervek részleteit, az önkormányzatok visszajelzéseivel együtt. A kormány döntött arról, hogy a következő lépésben finanszírozza a végleges engedélyezési tervek elkészítését, amelyek 2022 őszére készülhetnek el. A Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia célkitűzései szerint Rákosrendező új közlekedési átszállópont lehet a váci, a veresegyházi, az esztergomi vonatok, az itt közlekedő villamosok, trolibuszok és esetleg a kisföldalatti között. PINDROCH TAMÁS 2021/50 FIGYELŐ | 27

F_26-27_szegedi_uti_feluljaro.indd 27

2021. 12. 13. 16:59

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

NAPELEM A HÁZTARTÁSOKNAK

ÁLLAMI SEGÍTSÉG | Kétszázmilliárdos lakossági napelempályázat indult: a kormány támogatásával napelemes rendszerek telepítéséhez, nyílászárók cseréjéhez, fűtés-korszerűsítéshez és akkumulátor telepítéséhez lehet forrást igényelni. Az átlagjövedelem alatt keresők a kedvezményezettek.

ÁTLAGJÖVEDELEM ALATT

A kormány a Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv keretében immár magánszemélyek számára is támogatja a napelemes rendszerek telepítését. Ez a lehetőség sokáig csak a vállalkozásoknak volt elérhető, az idén azonban két vissza nem térítendő, ám utófinanszírozott lakossági pályázatot is meghirdetett az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). Az otthonfelújítási támogatási program 2021 januárjában indult, amelyet a legalább egy gyermeket nevelő háztartások vehetnek igénybe. A dotáció mértéke legfeljebb hárommillió forint, ezt az összeget napelemes rendszer telepítésére is lehet fordítani. Ez a hárommilliós hozzájárulás akkor elérhető, ha a beruházás összköltsége eléri a 6 millió forintot. A megigényelt összegnek fele-fele arányban kell megoszlania az anyagés a munkaköltség között.

Novemberben indult egy másik nagyszabású, 201 milliárdos keretösszegű vissza nem térítendő támogatás az átlagjövedelem alatt élőknek. Ennek keretében három opció közül lehet választani. Az első a tetőre szerelt napelemrendszer kiépítése, a második a napelemrendszer-beruházás, a nyílászárócsere, valamint a fűtési rendszer korszerűsítése elektromos fűtőegységekkel, a harmadik a napelemrendszer, a nyílászárócsere, illetve a fűtésrendszer korszerűsítése hőszivattyúval.

TELJES TÁMOGATÁS

Ezekre az átalakításokra a támogatások a száz százalékot is elérhetik és vissza nem térítendők. A maximális összegkeret 2,8 és 11,3 milliós lehet, de ez csomagonként változik. Azok pályázhatnak, akiknek magyarországi lakcímük van, nincs köztartozásuk, és a háztartásban élők egy főre jutó éves jövedelme nem haladja meg a 4,85 millió forintot. A kata hatálya alá tartozó, a jövedelemhatár alatt keresők is élhetnek a lehetőséggel. A pályázati felhívás először a Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém és Zala megyében élők számára nyílt meg, majd ütemezetten az egész országban. Steiner Attila, az ITM körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára elmondta, a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve részét képező pályázatnak köszönhetően 35 ezer család rezsiterhei csökkenhetnek. Az elbírálásra objektív pontozásos rendszer alapján kerül sor, amely előnyben részesíti a gyermeket nevelőket és a fejlesztendő járásokban élőket. PT

FOTÓ: GETTY IMAGES

A nap- vagy fotovillamos elem a napból érkező fényt, az elektromágneses sugárzást egyenáramú energiává alakítja. Ennek hasznosításához hatékony, összetett rendszert kell kiépíteni. Ezt a szisztémát a tetőre elhelyezett napelemkollektorok és az inviter, tehát az egyenáramú energiát váltakozó áramúvá alakító készülék alkotja. A rendszer kiépítésének költségei szakemberek szerint nyolc-tíz év alatt térülnek meg, viszont akár a teljes villanyszámla-kiadást elfelejtheti az, aki belevág a fejlesztésbe.

28 | FIGYELŐ 2021/50

F_28_napelem_palyazat.indd 28

2021. 12. 13. 17:00

20 22 AMIT MA MEGTEHETSZ, NE HALASZD JÖVŐRE!

Vásárolj autópálya-matricát egész évre kényelmesen, online! ematrica.nemzetiutdij.hu F_29_nusz_hirdetes.indd 29 NUSZ_Eloertekesitesi_kampany_200x292_1124.indd 1

2021. 12. 13. 17:00 2021. 11. 24. 13:29:31

FOTÓ: BÁCSI RÓBERT LÁSZLÓ

| CÉGVILÁG |

30 | FIGYELŐ 2021/50

F_30-32-Savos.indd 30

2021. 12. 13. 17:01

| CÉGVILÁG |

JÓL ÉRZIK MAGUKAT A NÉMET CÉGEK HAZÁNKBAN

SÁVOS ANDRÁS | Magyarország stabil, megbízható partnere a német cégeknek. Nagyon fontos és megnyugtató számunkra az, hogy a járvány kezdetétől a mai napig bevon bennünket a kormányzat a döntések előkészítésébe – hangsúlyozta lapunknak adott interjújában a Német– Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) elnöke. A Knorr-Bremse alelnöke kitért arra is: új pozíciójában a közép- és hosszú távú stratégiára összpontosít.

Immár a digitalizációért felelős alelnöke a müncheni székhelyű KnorrBremse vállalatnak; a kinevezésétől azonban nem volt hangos a hazai gazdasági közélet. Tudatos ez a diszkréció? – A Knorr-Bremse budapesti leánycégétől jó húsz év után búcsúztam el, ez egy nagyon hosszú idő. Nekem is időre volt szükségem, hogy megszokjam ezt az új helyzetet. Az elmúlt húsz esztendőben majdnem mindent elértünk, amit egy konszern leányvállala-

taként el lehet érni: meghatározó helyünk van a cégcsoporton belül, megbecsülnek bennünket és támaszkodnak ránk. A budapesti vállalat alapításának 25. évfordulójára készült rövid videó, amely a LinkedInen is megtalálható, nagyon jól megmutatja ezt a fejlődést és azt a munkát, amelyet kollégáimmal együtt végeztünk. A váltás után a jövőbe tekintek, és nagy megtiszteltetésnek érzem, hogy a cég legfelső vezetése engem választott ki erre a pozícióra. Ez a beosztás egy corporate pozíció, amely egy nagyon szép kihívás

A legnagyobb kihívás az innovatív ötletek megvalósítása és a meglévő projektek, kezdeményezések használhatóvá tétele.

számomra – főleg azért, mert az operatív világból jövök. Ott a legfontosabb a gyors és hatékony döntések meghozatala, hogy a feladatokat rövid időn belül megoldjuk. Az új szerepkörben a középés hosszú távú stratégiát kell kialakítani és követni. Ez nagyon nagy felelősség. – A digitalizáció sok cégnél „trendprojekt”. Hogyan közelíti meg a KnorrBremse ezt a témát? – A digitalizáció nálunk is központi helyen szerepel, hiszen ez a vállalat minden területére kihatással van – a termékeinkre, a szolgáltatásainkra és a belső folyamatainkra. Mivel a KnorrBremse konszern már régóta nagyon sikeres a kulcspiacain, megvannak az ehhez szükséges erőforrásaink. Korábban jó néhány kisebb és nagyobb digitalizálási projektünk volt, a vasúti divíziónkban például külön business unit alakult a digitális termékek számára. Emellett a digitalizációt a Knorr-Bremse cégcsoport igazgatósága kiemeltként feladatként kezeli. Számomra a legnagyobb kihívás az innovatív ötletek megvalósítása és a meglévő projektek, kezdeményezések használhatóvá tétele a konszern részére szerte a világon. A tevékenységem lefedi mind a vasúti, mind a közúti divízió digitalizációs tevékenységét. 2021/50 FIGYELŐ | 31

F_30-32-Savos.indd 31

2021. 12. 13. 17:01

| CÉGVILÁG |

NÉVJEGY Diplomáit a Budapesti Corvinus Egyetem mellett Bécsben és Minnesotában szerezte gazdasági és pénzügyi területen.

– Összvállalati szinten mekkora csapást jelentett, avagy jelent a járvány? Átírta a válság az üzleti terveket? – Természetesen a pandémia ránk is hatással van. A Knorr-Bremsének azonban szilárd alapjai, erős piaci pozíciója, nagyon stabil pénzügyi háttere, valamint rendkívül elkötelezett és lojális munkaereje van. Emellett – például Budapesten is – már korán reagáltunk az új körülményekre, és mind a beszerzésben, mind a gyártásban meghoztuk a szükséges intézkedéseket. Ezek a sikerek meghatározók voltak a kihívások leküzdésében és az üzleti életünk folytatásában. A pandémia továbbra is

2015 óta ügyvezető igazgatója a német Knorr-Bremse vállalatcsoport budapesti vasúti ágazatának. 2017 óta tagja a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnökségének 2019 májusa óta a kamara elnöke. 2021 április 1-től a Knorr-Bremse digitalizációért felelős alelnöke.

– Minden bizonnyal visszatekint a budapesti Knorr-Bremsére is. Milyen a „korábbi” társaságának a pozíciója a globális vállalaton belül?

Mi kezdeményeztük a német mintát követő Kurzarbeitergeld, azaz a csökkentett munkaidőre nyújtott állami bértámogatás hazai bevezetését. kivételezett helyzet marad, de nagyon büszkék lehetünk a teljesítményünkre. – Volt jelentősebb változás a cégnél a dolgozók számában? Mi most csoportszinten az „irány”? – Nem volt komolyabb változás. A Knorr-Bremse cégcsoport igazgatósága nyilvánvalóvá tette házon belül és kívül, hogy a vállalat legfontosabb értéke az elkötelezett és szakképzett munkatársai. Az ő egészségük és biztonságuk áll az első helyen, ez a jelenlegi irányvonal legfontosabb eleme.

– Szívesen visszatekintek, de most már 100 százalékban az új feladataimra koncentrálok. Még mindig nagyon büszke vagyok arra, hogy mennyi sikert értünk el az elmúlt években. Például az év vállalata lettünk 2019-ben Magyarországon. Büszke vagyok minden kollégámra, akivel a budapesti leányvállalatot együtt hoztuk arra a magas szintre, ahol most van.

– A Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke is. Hogyan látják a helyzetüket a hazánkban működő német hátterű cégek? – Magyarországon ezen vállalatok többsége nagyon jól érzi magát. Természetesen vannak eltérések a szektorok között, de az adózási, az adminisztrációs és az üzleti környezetet tekintve Magyarország stabil, megbízható partnere a német cégeknek. Nagyon fontos és megnyugtató számunkra az, hogy a kormányzat a járvány kezdetétől a mai napig bevon bennünket a döntések előkészítésébe. 2020 tavaszán például mi kezdeményeztük a német mintát követő Kurzarbeitergeld, azaz a csökkentett munkaidőre nyújtott állami bértámogatás hazai bevezetését, amely a pandémia alatt jelentős mértékben tehermentesítette a vállalatokat. Ez csak az egyik példája azoknak az általunk javasolt intézkedéseknek, amelyek nagyon sikeresnek bizonyultak az elmúlt időszakban. – Itt a negyedik hullám, milyen rizikófaktorokat valószínűsítenek a kamarai vállalatok? – Természetesen a legnagyobb kockázat az, ha a munkatársaink megbetegednek. Ismerünk olyan vállalatokat, ahol – azon túl, hogy a dolgozóik egészsége a legfontosabb – a megbetegedések komolyabb termeléskieséseket okoznak rövid távon. Az egész országban közösen kell megtennünk mindent a munkatársaink jólétének védelme érdekében. Ezzel párhuzamosan meg kell említenem a globális ellátási láncokban tapasztalható zavarokat is, amelyek lassítják a fejlődést. Mindezek ellenére optimista vagyok: a tagvállalataink sikeresen néznek szembe a mostani üzleti környezet kihívásaival és megoldják a jelenleg fennálló problémákat is. SZAJLAI CSABA

32 | FIGYELŐ 2021/50

F_30-32-Savos.indd 32

2021. 12. 13. 17:01

| CÉGVILÁG |

FRANCIA MEGLÁTÁSOK FOTÓ: KŐHALMI PÉTER

LEGRAND | A járványt a francia cégek is megszenvedték, de a magyar vállalatoknak némi könnyebbséget jelentett, hogy anyavállalataik révén a nemzetközi piac egészségügyi, üzleti reakcióiról első kézből értesültek – fejtette ki a Figyelőnek Károlyi László, a Magyar–Francia Kereskedelmi és Iparkamara (MFKIK) elnöke, a Legrand Zrt. vezérigazgatója.

2021/50 FIGYELŐ | 33

F_33-35_legrand.indd 33

2021. 12. 13. 17:02

| CÉGVILÁG |

zártságot. A home office után az idén nyáron a Legrand-nál is visszarendeződtünk egy kis időre, és örömmel tapasztaltam, hogy szinte mindenki örült, hogy együtt dolgozhat a többiekkel. Talán ez a legjobb bizonyítéka annak, hogy egy jó és hatékony csapatot sikerült felépítenünk” – elemezte a helyzetet Károlyi László.

KAPCSOLATOK Károlyi László több tekintetben is átélte a járvány gazdasági, közösségi életre gyakorolt hatását, mert a Francia– Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2020 szeptemberében megválasztott elnökeként egy olyan időszakban lépett hivatalba, amikor ismét lehetetlenné vált a személyes kapcsolattartás. „Meggyőződésem, hogy minden vészhelyzetben csak a gyors, agilis döntések lehetnek eredményesek. Mivel a pandémia kezdetekor a távolságtartás volt az egyetlen kockázatcsökkentő lehetőség, a francia cégek gyorsan reagáltak, és rendkívül rövid

Vészhelyzetben csak a gyors, agilis döntések lehetnek eredményesek. idő alatt bevezették a távmunkát, illetve a home office-t ott, ahol a munkavégzés számítógéppel történik. Ami viszont továbbra is kihívás marad, az az otthon, a magánélet és a munka szétválasztása, a munkahelyen a csapatösszetartás, illetve a networking fenntartása. Volt olyan cég, ahol arról számoltak be, hogy hetente négy napot dolgoznak otthonról a kollégák, a szerdát pedig mindenki a munkahelyen tölti. Így viszont teljesen megváltozott a munka ritmusa, mert amíg otthon mindenki igyekszik maximálisan kitölteni a munkaidőt, vagy még azon túl is dolgozik, addig szerdánként, a munkahelyen szinte felerészben a kávészünet és a munkatársi beszélgetések töltik ki az ott töltött időt, ezzel „pótolva” a kényszerű el-

Megjegyezte: jó hír, hogy a pandémia alatt nem csökkent a francia cégek Magyarország iránti aktivitása. Ez azért fontos, mert a Magyar Nemzeti Bank legutolsó, 2020. második negyedéves adatai szerint Franciaország a negyedik legnagyobb külföldi befektető hazánkban, közel 5 milliárd euróval. Emellett idehaza több mint 800 bejegyzett francia tulajdonú vállalat működik, miközben 2012-ben ez a szám csak 336 volt. A francia cégek többsége a szolgáltatások terén van jelen (33,3 százalék), míg a második helyen a kereskedelem áll (24,3 százalék). A beruházásaik elsősorban az ipar (14,2 százalék), az építőipar, valamint az ingatlanszektor (13,6 százalék) területén valósulnak meg. Érdekes, hogy az új invesztíciók döntően a már itt lévő társaságok újbóli befektetéseihez kötődnek, míg az új vállalatok létrehozásával összefüggő befektetések sokkal szerényebbek. A Legrand példája ugyanakkor azt is mutatja, hogy nem csak a termelést érdemes Magyarországra hozni, a hazai szaktudás és szellemi tőke a kutatás-fejlesztés területén is kiválóan hasznosítható. Nem véletlen, hogy a Kontavill privatizációjával Magyarországon letelepedett Legrand az eltelt 29 év alatt 1 milliárdról 30 milliárd forintra növelte a forgalmát. Úgy, hogy miközben a kapcsolók területén piacvezetővé és a nagy teljesítményű energiaelosztó berendezések, illetve az IT/datacom szegmensében meghatározó szereplővé vált, a Szentesen fejlesztett Allure kapcsolócsaládja már Európa minden országába eljutott.

A MAGYAROK

A vezető menedzser kiemelten fontosnak tartja, hogy a hazai mérnökök munkája is szerepet játszik abban, hogy termékeik és megoldásaik 17 százaléka jelenleg is a hatékony energiagazdálkodást elősegítő kategóriába sorolható, és ezt a számot a tervek szerint pár éven belül meg is duplázzák. Abban, hogy a forgalmunk a járvány időszakában sem esett vissza, az is nagy szerepet játszott, hogy az építőipart az átlagosnál kevésbé érintette a pandémia. Ez véleménye szerint abból is fakad, hogy ez esetben a munkavégzés nagy része a nyílt térben zajlik, a termékeket pedig nemcsak a hagyományos, hanem a webes szegmensben is el lehet érni, és ez nagymértékben segítette a termékellátás biztosítását. „Az idén viszont a vírusnál is nagyobb kárt okoztak az építőipari alapanyag-ellátási gondok, amelynek hatása véleményem szerint még 2022-ben is érezhető lesz, és ez a mi értékesítési lehetőségeinket is visszaveti. Ebben a helyzetben a Legrand Magyarország a nemzetközi szakirodalom mellett a saját tapasztalatokra építkező crenchmarking(TM), azaz a kreatív benchmarking vállalatszervezési és üzletfejlesztési módszertanra építve érte el azokat a sikereit, amelyek hosszú távon is fenntartható növekedést biztosítanak. Ez a 2008-as globális gazdasági válság idején általam kidolgozott, és az akkori recesszió éveiben is két számjegyű növekedést eredményező módszertan abban segít, hogy a korábbi tapasztalatokat a már meglévő, sikeres, akár más üzleti szegmensből átemelt meg-

34 | FIGYELŐ 2021/50

F_33-35_legrand.indd 34

2021. 12. 13. 17:02

| CÉGVILÁG |

oldásokkal és az új, kreatív elképzelésekkel ötvözve gyorsan, kisebb erőforrásigénnyel lehetővé teszi a piac számára az új, a konkurencia számára meglepő megoldások megszületését.” Ezt igazolja az is, hogy a Károlyi László által kidolgozott – és könyv formájában is elérhetővé tett – módszertanával a Legrand a pandémia időszakában is minden esztendőben két számjegyű növekedést ért el. Az üzletember szerint a járvány kirobbanása óta a kormányzatok a világ több országában igyekeztek különféle adókedvezményekkel, gyorssegélyekkel életben tartani a gazdaságot és kiemelten a legveszélyeztetettebb szektorokat. Ebből a szempontból szerencsére Magyarország sem kivétel.

INTÉZKEDÉSEK

„A váratlan vészhelyzetben azt tartom jó támogatásnak, ami gyorsan elérhető és kevés adminisztráció mellett azonnal likviditástámogatással segíti a vállalkozásokat. Ebből a szempontból a magyarországi gyakorlattal kapcsolatban vegyes érzéseink vannak, mert kaptunk örvendetes és kevésbé jó visszajelzéseket is a francia cégektől. Az viszont biztos, hogy az elmúlt időszakban sok munkahelyet mentett meg a szétosztott munkahely-támogatási keret és más, a nehéz helyzetbe jutott cégeket segítő intézkedés. A Legrand-nál például a termék-

fejlesztésben dolgozók munkahelymegtartását támogató kormányzati támogatás, illetve a bér egy részének átvállalása kifejezetten segített a létszám szinten tartásában.” A szakember szerint a Covid nemcsak rövid, hanem hosszú távon is megváltoztatja világunkat. „Szerencsére az új technológiákkal viszonylag gyorsan ki lehet dolgozni megfelelő oltóanyagot, ráadásul több gyógyszer is az utolsó tesztelési fázisban van, ami kezelhetővé teszi a helyzetet. De mindez csak akkor ér valamit, ha az emberek az oltást is felvállalják. Mi mindenesetre nem hanyagoltuk el az oltakozásra való ösztönzést, így a Legrand-nál 70 százalék feletti az átoltottság.” A pandémia talán legfontosabb és hosszú távon is megkerülhetetlen hatása a digitális transzformációhoz kötődik – állítja a szakember –, mert már rövid távon elveszíti a versenyképességét az, akinek nincsenek megfelelő digitális eszközei, képességei és megoldásai. A Covid okozta bizonytalan időszakot követő új gazdasági normalitás kapcsán Károlyi László kifejtette: a pandémia nem rontotta Magyarország versenyképességét. Sőt, a kamarai tagokkal beszélgetve azt látja, hogy a járványhelyzet előnyt is jelenthet a hazai cégek számára, hiszen ismét megnő a regionalitás szerepe, emellett felértékelődnek a rövidebb ellátási láncok. Ezeket figyelembe véve Magyarország középtávon, az ország földrajzi fekvése miatt is attraktív befektetési célpont marad a francia és más nemzetközi cégek szempontjából. ÉRSEK M. ZOLTÁN

HIRDETÉS

2021/50 FIGYELŐ | 35

F_33-35_legrand.indd 35

2021. 12. 13. 17:02

| CÉGVILÁG |

36 | FIGYELŐ 2021/50

F_36-38_SteinAttila.indd 36

2021. 12. 13. 17:03

| CÉGVILÁG |

KLÍMASEMLEGESSÉG: JÓL HALADUNK

FOTÓ: KŐHALMI PÉTER

STEINER ATTILA | Magyarország jól halad a 2050-re tervezett klímasemlegesség felé. Az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának a csökkentését célzó programban most a háztartások kerültek a fókuszba. E hónapban indult a napelemes rendszerek telepítését, a nyílászárók cseréjét és a fűtésrendszer korszerűsítését támogató pályázat. A kormányzat zöldprojektjéről beszélgettünk az ITM államtitkárával. Mik az első tapasztalatok a Zöldbuszprogrammal kapcsolatban? – Egyelőre a demonstrációs időszaknál tartunk. A mintaprojektnek, amely most éppen Mosonmagyaróváron zárult és Dunakeszin zajlik, az a célja, hogy ezeket a járműveket igazi élethelyzetben, valós klimatikus és domborzati viszonyok között futtassuk, s így kapjunk pontosabb képet a tulajdonságaikról, hogy aztán ezzel a tudásbázissal írhassuk ki az 1100 busz beszerzésére irányuló pályázatot. Ma Budapesten kívül nagyjából 28002900 busz van forgalomban a helyi közösségi közlekedésben, a programot pedig az egyik háttérintézményünk, a HUMDA Zrt. vezényli le. A demonstrációs mintaprojektben részt vevő járművek eddig összesen 44 ezer kilométert futottak, egyenként átlagosan 166 kilométert tettek meg naponta. Az már most látszik, hogy a buszok hatótávjának kifejezetten jót tesz a dombos terület, ugyanis lefelé jövet a fékezési energiából meglehetősen sok töltődik vissza az akkumulátorba. A szemléltetési szakaszban részt vevő közlekedési eszközök eddig 5 ezer kilogramm káros anyagtól mentesítették azokat a területeket, ahol rendszerbe álltak, s a fenntartási költségük nagyjából 67 forinttal kerül kevesebbe kilométerenként, mint a hagyományos, dízelerőforrással üzemelő társaiké. Az a célunk, hogy a fenti buszokat minden tekintetben versenyképessé tegyük a nagy károsanyag-kibocsátásúakkal szemben. Így magára a járműre 80, a töltőállomásokra pedig 60 százalékos támogatást adunk. – Mennyi ilyen busz van jelenleg forgalomban, és milyen ütemben szerezhetők be a járművek? – A most futó programban helyszínenként egy-egy ilyen busz közlekedik, de az eucharisztikus kongresszuson és a vadászati kiállításra 40 ilyen jármű szállította a látogatókat. Ezek a közlekedési eszközök nemrég, a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozón is jó szolgálatot teljesítettek. A cél, hogy belátható időn belül a teljes vidéki helyi személyszállításban elektromos autóbuszok üzemeljenek. – Egyelőre nagyobb ezen járművek karbonlábnyoma, mint a hagyományosaké; 2030-ra ígérik a valóban „zöld” eszközöket. – A karbonlábnyomot a teljes gyártási, üzemeltetési, leszerelési, újrahasznosítási ÜHG-hatás figyelembevételével lehetne megállapítani. Tisztában vagyunk vele, hogy a szóban forgó inkább hosszú távon beváló megoldás, és nemcsak elektromos járművekkel érhető el a cél, hanem például hidrogénhajtású vagy szin-

tetikus üzemanyagot égető motorokkal is. Mivel a karbonmentes hidrogénen alapuló szintetikus üzemanyag előállítása egyelőre rendkívül költséges és nagy energiaigényű, így belátható időn belül inkább a szimpla hidrogénhajtásban látunk növekedési lehetőséget, ehhez mérten készülünk a támogatásokkal is. Jelenleg azonban az emissziócsökkenést az e-járművek eredményezik, és ahol közlekednek, ott valóban mérséklődik a levegőben a káros anyagok mennyisége. – A tömegközlekedésnek mekkora szerepe van a károsanyagkibocsátásban? – Hazánkban a közlekedés az emisszió ötödéért felel. Logikus tehát, hogy a nagy károsanyag-kibocsátó eszközöket minél előbb le kell cserélni. Ám ahhoz, hogy valóban zöldek is legyenek, az általuk használt energiát szintén azzá szükséges tennünk. Ennek érdekében a kormány célkitűzése az, hogy a villamosenergia-termelésünk 2030-ra 90 százalékban szén-dioxid-kibocsátástól mentes legyen. Ehhez kedvező pozícióban vagyunk, hiszen dinamikus a naperőművek térnyerése. – Magyarországi cél is a 2050-re elérendő klímasemlegesség. Milyen intézkedéseket tettek eddig? – Tudni kell, hogy az EU és persze hazánk is az 1990-es kibocsátási szintet tekinti bázisnak, mindent ehhez képest veszünk figyelembe. Eddig 32 százalékkal csökkentettük a szén-dioxidemissziónkat, úgy, hogy közben nőtt a gazdaságunk teljesítménye. Ráadásul nem minden uniós tagállamnak sikerült ezen időintervallum alatt eredményeket felmutatnia. Ilyen például Spanyolország, Portugália és – meglepő módon – Ausztria is. Németországban történt előrelépés, de az úgynevezett atomstop miatti energiatermelés-átütemezéssel nem a tervezettek szerint mérséklődött a kibocsátás. A kormány online társadalmi párbeszédet indított zöldügyekben, melynek keretében a magyar emberek e hónap végéig elmondhatják véleményüket olyan témákról, mint a megújuló energia növekvő részesedése, a közlekedés zöldítése, az egyszer használatos műanyagok forgalmazásának a szigorítása vagy az illegális hulladéklerakatok felszámolása. 2021/50 FIGYELŐ | 37

F_36-38_SteinAttila.indd 37

2021. 12. 13. 17:03

| CÉGVILÁG |

– Hogyan lehet tovább fokozni a hazai kibocsátás visszafogását? – A mostani körben a lakossági emisszió csökkentését célozzuk. Nemrég kezdődött a lakosoknak szóló első nagyszabású klímavédelmi felhívás első beadási fordulója; ebben az etapban összesen 100 milliárd forint értékű támogatásra nyújtható be pályázat. Dotációt családi házak napelemes rendszerének a telepítéséhez, nyílászárók cseréjéhez, a fűtés korszerűsítéséhez és akkumulátorok telepítéséhez lehet igényelni. Százszázalékos vissza nem térítendő támogatáshoz lehet jutni, s ezzel reményeink szerint 35 ezer család juthat korszerűbb, kisebb kibocsátású energiarendszerekhez. Ezzel a pályázattal azokat a famíliákat célozzuk meg, amelyek számára a korábbi szubvenciókkal együtt is túlságosan költséges volt a napelemes struktúrák telepítése. Megjegyzem, jelenleg már több mint 110 ezer családi ház, vállalkozás, közintézmény van felszerelve napelemmel. Lényeges, hogy a háttéripar is felkészüljön az energiaátállásra. Szükség lesz az egyébként ritkaföldfémeket tartalmazó napelemek és akkumulátorok újrahasznosítására, s persze ezek hazai gyártására. Éppen ezért komoly erőfeszítéseket teszünk ezen iparágak erősítésére. Fontos megemlíteni továbbá a nagyszabású erdőtelepítési programot is. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint az Agrárminisztérium munkájának közös eredményeként eddig már 670 hektáron ültettünk fákat az Újszülöttek erdeje programban. – Az unió miért a lakossággal akarja megfizettetni a széndioxid-kibocsátás költségeit? Milyen hatással lehet ez a rezsicsökkentésre? – Az üvegházhatást okozó gázok csökkentése, a klímavédelem közös, hosszú távú feladat, ez mindannyiunk érdeke. Az viszont korántsem mindegy, ki viseli a döntésekkel járó terheket. Az Európai Bizottság jelenleg egy olyan javaslaton dolgozik, amely jelentős költségeket róna a társadalomra, megvalósulása esetén ez egy magyar családnak akár több százezer forintos többletkiadást jelentene évente. Ha e brüsszeli tervek keresztülmennek, akkor emelkedik az áram ára, a fűtés költsége, növekszik a távfűtési díj és drágulnak az üzemanyagok, azaz nő a rezsi. Ez a kormány szerint elfogadhatatlan. A mi álláspontunk világos: a legnagyobb terheket nem a családoknak, hanem a környezetszennyezésért elsősorban felelős nagyvállalatoknak kell viselniük. A kabinet emellett azért is mindent el fog követni, hogy az európai energiaválság ne érintse a magyar embereket. Az energiaárak ugyanis egész Európában drasztikusan nőttek, ezt azonban a magyar famíliák a rezsimérséklésnek köszönhetően nem érzik – a földgázt a legolcsóbban, a villamos energiát pedig a második legkedvezőbb áron kapják az öreg kontinensen. A kormány arról döntött, hogy fenntartja a rezsicsökkentést, sőt kiterjeszti a kisvállalkozói szektorra is. A maximum 4 milliárd forintos éves nettó árbevételű vagy mérlegfőösszegű, legfeljebb tíz munkavállalót foglalkoztató vállalkozások jogosultak lesznek az egyetemes szolgáltatásra. A kabinet emellett fontosnak tartja, hogy az önkormányzati rendszer működése szintén zavartalan legyen, a járvány miatt előállt világpiaci helyzetben minél kisebb pluszterhet kelljen viselniük e helyhatóságoknak, ezért számukra is elérhető az egyetemes szolgáltatás. – Mi a helyzet az állami tulajdonba került Mátrai Erőművel? – A létesítmény alaperőműnek számít, kiemelt szerepet tölt be a hazai energiarendszerben, különösen az észak-magyarországi térségben. Ám azt is tudni kell, hogy teljes kapacitáskihasznált-

ság esetén a magyarországi szén-dioxid-kibocsátás 14 százalékáért felel. A cél az, hogy 2025-re végrehajtsuk a fejlesztést, olyan technológiára állítsuk át, amellyel jelentősen csökkenthető az emisszió. Az objektum lignitalapúról gázüzemre áll át, valamint innovatív, megújulóenergia-termelési és -tárolási megoldásokat is megvalósít. A földgázalapú fejlesztés mellett olyan korszerű technológiák, megoldások jutnak szerephez, mint a napelemes áramtermelés, az erőmű hulladékégetői kapacitásának a növelése, továbbá a villamosenergia-tárolás. – A most rendelkezésre álló áramhálózat alkalmas a megújulók befogadására? – A jelenlegi beépülési ütem alapján – ha minden változatlan – a Nemzeti energiastratégiában 2030-ra előirányzott 6000 MWos naperőművi kapacitást már 2025-ben elérjük, így a rendszert fel kell készíteni a gyors növekedésre. Az ellátásbiztonság garantálása érdekében mindenképpen szükséges összhangba hozni a megújulókapacitások bővülését és a rendszerszabályozási képesség fejlődési ütemét. A cél a pontos menetrendadás és -tartás ösztönzése, valamint a hazai villamosenergia-rendszer rugalmasságának a növelése. A jelenlegi RRF (helyreállítási és ellenálló képességi eszköz) 100 milliárd forintot irányoz elő a hálózatok modernizálására és felújítására. Ezenfelül komoly reményeket fűzünk az úgynevezett energiaközösségek létrehozásához. Ezek azt segítik elő, hogy a megújulótechnológiákkal lokálisan megtermelt energiát ne a rendszerbe táplálják, hanem helyben fogyasszák el, ami nagyban tehermentesíti a teljes hálózatot. Ez sok helyen megvalósult már, s vannak magyar startupok is, amelyek jó ötleteket vonultatnak fel az energiaveszteség mérséklésére vagy a többletenergia hasznosítására. Az idén meghirdetett pályázati felhívás (2021-ÉMI-MA) keretében a kormány 4 milliárd forintos támogatással járul hozzá az energiaközösségek (és független aggregátorok) létesítéséhez, valamint működtetéséhez. – A távhőszektorban is várhatók fejlemények? – Nehéz lenne nem kihasználni a régióban azt az előnyt, hogy geotermikus nagyhatalom vagyunk. Magyarországnak egyedülálló geológiai adottságai vannak, ami versenyképes alternatívát biztosíthat más, fosszilis energiaforrásokkal szemben. Ezt az energiát már most is sok helyen hasznosítják, és szerintünk elengedhetetlen fontosságú a kormány által vállalt 2050-es klímasemlegességi célok eléréséhez. Ezért az ITM a nyáron pályázati felhívást tett közzé a geotermikus energia hasznosítását célzó tevékenységek támogatására, s további pályázatok megjelenésére is számítani lehet a jövőben. – Hogy állunk a hulladékgazdálkodással? Milyenek a visszagyűjtési arányaink? – Sajnos az elkülönítetten gyűjtött hulladékok a rossz szelektálás miatt szennyezettek, és ez alaposan megnehezíti a hasznosítók dolgát. Az ágazat átalakításával a visszagyűjtési rendszert is fejlesztjük, így a visszaváltási struktúra az italcsomagolásokra (az üveg- és műanyag palackokra, valamint a fémdobozokra) is kiterjed majd – ezzel a lakosság szintén érdekeltté válik a gyűjtésben. Ehhez többek között meg kell szervezni a hátteret, egyedi azonosítókkal szükséges megjelölni az italpalackokat, visszagyűjtő automatákat kell telepíteni, illetve ott, ahol ez nem működik, a hagyományos, kézi visszaváltást szükséges biztosítani.

38 | FIGYELŐ 2021/50

F_36-38_SteinAttila.indd 38

2021. 12. 13. 17:03

F_39_borkonyv_hirdetes.indd 39

2021. 12. 13. 17:03

| CÉGVILÁG |

A Startup Campus nemzetközi innovációs és befektetési ügynökségként határozza meg magát. Meglátása szerint hol van a legnagyobb szükség önökre? – Egyre több iparágból érkező vállalatok látják meg az értéket az innovációs és startupprogramjainkban. Folyamatosan felértékelődnek a szolgáltatásaink, amelyek egyedi lehetőséget biztosítanak tehetségekhez, szakemberekhez, innovációkhoz való hozzáférésben, továbbá a PR-kommunikáció terén is támogatják a partnereinket. A divat-dizájn, a sport és egészség, a turizmus, a borászat, a logisztika, az autó-motor sport területein indultak el a startupprogramjaink, melyek keretében a legfrissebb innovációkat kerestük, s számos induló vállalkozásnak tudtuk megadni a kezdőlökést üzleti képzéssel, a legjobbaknak 20 millió forintos kockázatitőkebefektetéssel, valamint partnereink révén felbecsülhetetlen iparági kapcsolatokkal.

– A tehetségeket már akár középiskolás korukban kiemelik. Mit tapasztalnak, mekkora lehetőség ez akár egy nagyvállalat számára? – Hiszünk abban, hogy az innovációs, vállalkozói szemlélettel érdemes minél korábban megismerkedni, ezért az idén középiskolásoknak szóló tehetségkutató versenyt indítottunk Év felfedezettje címen. Itt például egy olyan 15 éves fiatal győzött, aki a szabadidejében többek között robot-tengeralattjárót épít. Ahogy a startupprogramoknál, úgy ebben az esetben is témától függetlenül kerestük a legkreatívabb, legbátrabb elméket, akik adott esetben akár világcégek számára is értékelhető ötleteken, projekteken dolgoznak. Ezzel párhuzamosan különdíjat is elindítottunk, amely ebben az esztendőben a divatiparra fókuszált. Ez szintén azt erősíti, hogy egyre fontosabb az iparági szereplőknek megtalálniuk a kapcsolatot, a kommunikációs felületet és a kiemelt tehetségeket már a 20 év alatti korosztályban is. – A nemzetközi porondon az idén mit tekint kiemelkedő sikernek? – A világ egyik első és máig a legnagyobb startupkeltetője, az innovációs és üzleti kultúra globális formálója az amerikai Techstars-közösség, amelyhez ebben az évben csatlakoztunk egy mindenki számára nyitott ötletversennyel. Emellett kiemelkedők voltak a Discover Europe programjaink, amelyeket az azeri és az indiai innovációs ügynökségekkel indítottunk, és az ottani vállalkozásoknak adunk betekintést az európai startupéletbe. Ezt a tevékenységünket egyébként Brazília, Üzbegisztán, a Fülöp-szigetek és Marokkó felé is bővítjük. Továbbá cégünk berlini lába, amely a németországi piacra lépésben segíti a startupokat, ma már nemcsak magyar, de portugál, angol, francia, svéd és spanyol ügyfeleket is támogat a terjeszkedésben. – A társaság befektetőként is aktív. Ezen a területen milyen évet zártak? – A 2021-es évben a Startup Campusnak 8 saját befektetése született, 11 esetben pedig más invesztorok támogatták a portfóliócégeinket. Cégeink arányaiban a saját befektetéseink össszegének közel ötszörösét vonták be befektetési piacról, független szereplőktől. Vagyis az ügynökség a saját invesztíciói közel ötszörösét vonta be a befektetési piacról, független szereplőktől.

FOTÓ: MÓRICZ-SABJÁN SIMON

„FRISS INNOVÁCIÓKAT SZÁLLÍTUNK A PARTNEREINKNEK”

KOVÁCS ZSOLT | Egyre több iparágból érkező vállalatok látják meg az értéket a Startup Campus szolgáltatásaiban. Interjúalanyunk innovációs ügynöksége egyedi megoldásokkal segíti ügyfeleit, akik/amelyek körében ebben az évben különösen megugrott a külföldi partnerek száma.

40 | FIGYELŐ 2021/50

F_40_Campus-startup.indd 40

2021. 12. 13. 17:04

| CÉGVILÁG |

JELENTŐS EXPORTOT CSINÁLNAK SZERENCSEN ÉS DIÓSGYŐRBEN

FOTÓK: NESTLÉ HUNGÁRIA

KÁVÉ-CSOKI | Megnéztük, hogyan gyártják Diósgyőrben az üreges csokifigurákat, Szerencsen pedig az instant kávéporokat. A Nestlé két kelet-magyarországi bástyája jellemzően exportra termel, innen látják el a termékekkel Európa jelentős részét. Miniriport a gyárakról. Nehéz lenne nem összekötni a Szerencsi Csokoládégyárat a Nestlével, annak ellenére, hogy ma már az üzemegységben gyártják a csokit. Ugyanakkor az üzem közel harminc éve áll a svájci élel-

miszeripari vállalat tulajdonában. A cég 2018-ban adta át a város büszkeségének számító védjegyet a Szerencsi Bonbon Zrt.-nek – mindenki örömére, hiszen ezzel városon belül maradt a csokoládégyártás, ezzel egy időben pedig megindult a Nestlé szerencsi üzemének a fejlesztése.

DIÓSGYŐR

A Nestlé nem vitte messzire Szerencsről a csoki készítését, a diósgyőri egységébe telepítette az üreges figurák gyártását, ahol az elmúlt tíz évben kétmilliárd forint értékű fejlesztést hajtott végre. Amikor a Figyelő stábja ott járt, a húsvéti szezonra készülve gőzerővel folyt a csokinyulak készítése. Ma az egység nem tekinthető óriásnak, sőt, uniós szinten tulajdonképpen manufaktúra, több termékhez a mai napig a hagyományos kiöntő formákat kézzel töltik meg. Ugyanakkor a látszat ki-

KAKAÓPOR A Nestlé Hungária Szerencs városának adományozza a magyar háztartások egyik kedvencének számító Szerencsi kakaópor védjegyének tulajdonjogát – jelentették be a felek az erről szóló megállapodás hivatalos aláírásakor. A szerződés értelmében a több mint 90 éves múltja során folyamatos népszerűségnek örvendő Szerencsi cicás kakaóport a jövő évtől a Szerencsi Bonbon Kft. gyárthatja és forgalmazhatja.

csit csalóka, hiszen a hazai üreges csokoládéfigurák piacán kimondottan erős verseny zajlik, és ahhoz képest, hogy milyen kicsi a gyár, rendkívül nagy a kapacitása. A magyar piacon évente mintegy 1500 tonna üreges csokifigura fogy, ez értékben közel 10 milliárd forintot je2021/50 FIGYELŐ | 41

F_41-43_csoki_es_kave.indd 41

2021. 12. 14. 9:03

| CÉGVILÁG |

MUNKA KÖZBEN. HATALMASAT MENT A SMARTIES HÚSVÉTKOR

lent. Ennek felét a nyuszi- és a mikulásfigurák teszik ki. Az üreges figurák kategóriában a Nestlé, illetve a diósgyőri gyár piacvezetőnek számít közel 27 százalékos részesedéssel, három topmárkájával: Smarties, KitKat, Boci. Diósgyőrben a hazai piacra több mint 405 tonna üreges csokit állítanak elő. Ennél persze jóval nagyobb az üzem kapacitása, volt olyan év, hogy a kibocsátott mennyiség 4000-4200 tonna volt, amelyet nagyjából 400 emberrel termel a gyáregység. A figurák 88 százaléka exportra megy, 25 országot lát el innen a Nestlé. A gyárban ezt egyedül abból lehet észrevenni, hogy olyan márkajelzésű csomagolóanyagokat is használnak, amelyeket itthon nem látni a polcon. Persze ennél szofisztikáltabb a dolog, hiszen az egyes piacokon más az ízlés, mást várnak el a termékektől. Ennek függvényében a különböző márkák csokimasszái más és más receptúra alapján készülhetnek, attól függően, hogy a soron melyik brand terméke készül. Vannak persze olyan márkák, amelyek mindenhol megtalálhatók, ahol a Nestlé jelen van. Ilyen például a KitKat, amely itthon is komoly sikersztori. Az idei húsvéti szezonban például túlnőtte az egyik legnagyobb versenytársát, vagyis a cégen belül a növekedés motorja volt a kategóriában. Ezzel a KitKat a Nestlé hazai portfóliójának harmadik meghatározó eleme lett a Boci és a

Smarties mellett. A márka megerősödésével a cég belföldön fontos piacrészt nyert húsvétkor, amivel az amúgy a járvány miatt nem túl erős szezonban nagyon sikeres időszakot mondhatott magáénak. A karácsonyt hasonlóan erősre tervezi, és több újdonággal, valamint erős aktivitással készül(t). Ez persze érthető, hiszen az évek óta emlegetett premiumizációs

DIÓSGYŐR Kibocsátás: 4000 tonna elérhető kapacitás éves szinten Munkavállaló létszám: több mint 400 fő Alapterület: 22 450 négyzetméter Márkák: Smarties, KitKat, Boci, After Eight, Milkybar Export: a teljes kibocsátás 85-88 százaléka Gyárigazgató: Helene Kovalevsky

SZERENCS Kibocsátás: 38-40 ezer tonna termék gyártása évente Munkavállalói létszám: 450 fő Alapterület: 52 300 négyzetméter Márkák: Nescafé, Nesquik Export: a teljes kibocsátás kb. 84 százaléka 29 országba

trend tovább folytatódik. Egyre többen választják a magasabb kategóriás termékeket, a minőség előtérbe kerül a mennyiséggel szemben. A minőség tekintetében nemcsak a belső (a valódi csokoládé térnyerése a bevonóval szemben), hanem a külső – a megkapó, vonzó csomagolás – is nagyon fontos szempont a vásárlás során. Emellett továbbra is jellemző az innovációk iránti nyitottság. A fogyasztók keresik azokat a termékeket, amelyek valamivel többet nyújtanak. Emiatt érzékelhető a különböző ünnepi ajándékcsomagok (csokival és egyéb ajándékkal, plüssfigurával) térnyerése. Az édesipari piacon is egyre fontosabbá válik az egészségtudatosság, ugyanakkor íz tekintetében itt kevésbé ismernek kompromisszumot a vásárlók.

SZERENCS

Diósgyőrhöz képest egészen más a miliő, a gyáron a patina mellett sokkal inkább érződik a nagyüzem. Itt készítik az instant Nescafé és Nesquik termékeket – huszonnégy országot lefedve. Az anyavállalat az utóbbi években 9 milliárd forintnyi fejlesztést hajtott végre a térségben, amelynek 76 százalékát a szerencsi üzemre fordította, ahol erős automatizálás mellett közel 500 munkavállalónak biztosít lehetőséget. A kibocsátás évi 38-40 ezer tonna, amelynek több mint 80 százaléka megy exportra. A diósgyőri termékekhez hasonlóan, itt is az egyes országok ízléséhez kell igazítani az ízeket és a receptúrákat.

42 | FIGYELŐ 2021/50

F_41-43_csoki_es_kave.indd 42

2021. 12. 13. 17:05

| CÉGVILÁG |

Persze nincsenek nehéz helyzetben, hiszen a Nestlé idetelepítette a regionális érzékszervi laboratóriumát, amelyben az innovációkon van a hangsúly – tehát nemcsak az egyes termékek megfelelését, hanem az egyes piacokra való receptúrákat is itt dolgozzák ki. Bár a járvány kedvező hatással volt az instant kategóriára, az elmúlt években enyhe csökkenést mutat a fogyasztás. Ezt nagyrészt a mind nagyobb kínálatban és egyre kedvezőbb áron elérhető kapszulás kávék hatása. Az instantkávé-kategória két legnagyobb szegmense az üveges instant és a 3in1 kávé. Mindkét szegmensnél hasonló csökkenés mutatkozik a fogyasztásban. Bár mind az üveges instantkávé-, mind a 3in1-piacon a Nescafé piacvezető, az elmúlt években egyre erősödnek a saját márkás termékek, valamint a kisebb márkák. Az instant kategórián belül erős az árverseny, a Nestlé azt tapasztalja, hogy a vásárlók egyre jobban odafigyelnek a minőségi termékek fogyasztására és a környezettudatos döntésekre. A Nescafé márkával a cég figyelmet fordít a minőségre, a fenntarthatóságra, és ezt a törekvésüket fémjelzi a Cup of Respect (Egy csésze megbecsülés). Ezen keresztül a fogyasztók betekintést nyerhetnek abba,

Ráadásul az exportszámok és a kibocsátás is őket igazolja.

FENNTARTHATÓSÁG hogy mit jelent a Nescafé számára a felelős kávézás, azaz hogy a kávétermesztéstől kezdve a termékek megalkotásán és csomagolásán keresztül a fogyasztói edukációig milyen lépéseket tesznek a kávé jövőjének biztosításáért. Szerencsen tisztában vannak azzal, hogy a kávézás és a kávézás élménye az utóbbi évtizedben új irányt vett. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy az instant feketék a magas minőségük ellenére jellemzően funkcionális termékek. Vagyis ha valaki nem tud friss pörkölt kávét inni, akkor az instant termékek jelentik a legkézenfekvőbb választást. Igaz, a fogyasztók között szép számmal találni olyan „rajongókat”, akik kifejezetten kedvelik ezen termékek ízét. Vagyis a következő évtizedekben is lesz kereslet ezekre. Ennek megfelelően a gyárban a legmeszszebbmenőkig törekszenek a minőségre, komolyan veszik és hisznek a termékben.

A Nestlé ügyel fenntarthatósági vállalásainak betartására, és ennek a két gyárban kézzelfogható eredményei is vannak. A tavalyi év folyamán a diósgyőri üzem közel 70, az összes csomagolóanyagra vonatkoztatva pedig 142 tonnával kevesebb műanyagot használt fel. Az optimalizációs projektek eredményeként 76 kamionnal kevesebbre volt szükség ugyanannyi termék kiszállításához, ami a műanyag-felhasználás mellett a szállítás közben keletkező karbonlábnyomot is csökkenti. A fenntarthatóság itt nem merül ki, a cég egyrészt zöldáramot használ, amiben nem mérhető a kibocsátás (igaz, más a karbonlábnyom), másrészt a munkafolyamatok során is igyekszik energiatakarékosan és a hőkibocsátás mérséklésével visszafogni a szén-dioxid-termelését. Mindent összevetve, a svájci cég két kelet-magyarországi egysége modern és automatizált, ahol nemcsak magas szinten űzik a termelést, hanem összhangban vannak az üzemeknek otthont adó városokkal és a mai igényekkel, elvárásokkal. HGY

HIRDETÉS

=(1($.$'¤0,$ 1$*<7(5(0

:(51(5 5$0($8

.±=5(0Ŋ.±',. 385&(// .®586 25)(2 =(1(.$5 Ǔ.25+Ŋ +$1*6=(5(.(1ǔ 9(=¤1<(/ 9$6+(*<, *<±5*< ¤1(.(6 6=®/,67 . &+$17$/ 6$1721 -())(5< +$61$$ %(11$1, 6=875¤/< .$7$/,1 3$8/,1 %·1'*(1 %(51+$5' %(5&+72/' 67(3+$1 0$&/(2' &+5,67,$1 ,00/(5 -HJ\HN NDSKDWÎN D =HQHDNDGÄPLD MHJ\SÄQ]W¼U¼EDQ YDODPLQW D F]I MHJ\ KX ROGDORQ

F]Lƪ UD FRP KD\GQHXP FRP

& = , ) ) 5 $ * < ± 5 * < Ǖ ( 0 / ¤ . ¤ 9 0Ŋ9¤6=(7, 9(=(7Į %$/ =6 - 126 =21*25 $0Ŋ9¤6=

F_41-43_csoki_es_kave.indd 43

2021. 12. 13. 17:05

| CÉGVILÁG |

44 | FIGYELŐ 2021/50

F_44-47_homolya.indd 44

2021. 12. 13. 17:06

| CÉGVILÁG |

FEJLESZTÉSEK ÉS STABILITÁS A MÁV-VOLÁNNÁL

FOTÓK: SZECSŐDI BALÁZS

HOMOLYA RÓBERT | A pandémia átlagosan harmadával csökkentette az utasforgalmat, ám 2021. január 1-jétől a Volánbusz Zrt.-vel mint leányvállalattal kiegészült a teljes magyarországi helyközi közösségi közlekedést működtető MÁV-Volán-csoport, amely pénzügyileg és működését tekintve is stabilan munkát tud adni 56 ezer embernek. A vasúti pályahálózat felújítására szánt keret is megduplázódott 2021-ben, miközben olyan nagyberuházások zajlanak, mint a 40 emeletes KISS motorvonat beszerzése, a 90 IC+ kocsi gyártása, a Nyugati és a Keleti pályaudvar felújítása, valamint a Budapest–Belgrád-vonal 2025-ben befejeződő korszerűsítése. Folyamatban van továbbá 115 új mozdony közbeszerzési eljárása, illetve a V0 vasúti körgyűrű megvalósíthatósági tanulmányának elkészítése – mondta lapunknak Homolya Róbert a MÁV-csoport elnök-vezérigazgatója .

Hogyan érintették a pandémia korábbi hullámai a vasúttársaságot? – Tavaly tavasszal, az első hullám alatt drasztikus, 80-90 százalékos utasszámcsökkenést regisztráltunk. A járvány enyhülését követően 2020 nyarán visszatért az utasok jelentős része. Azt mondhatjuk, hogy az utasszám átlagosan mintegy harmadával csökkent, ám ez az arány nemcsak a MÁV-ra, hanem a közúti forgalomra is vonatkozik, hiszen 2020. július 15-ét követően a Volánbusz Zrt. felett a MÁV Zrt. gyakorolja a tulajdonosi jogokat, így ott is hasonló számokat láttunk. A nemzetközi vasúti utasforgalom 80-90 százalékkal esett vissza, hasonlóan a légi közlekedéshez. – Mi volt a helyzet az idén, nőtt az utasszám? – Korántsem: a második hullám átcsúszott 2021 elejére – emlékezzünk vissza, akkor kezdődött meg az oltás. A visszaesés hasonló volt a 2020 tavaszán tapasztalt mélyponthoz, az év első felében 3040 százalékon állt az utasforgalom, de újra jött a nyár, a járvány visszaszorulásával a visszapattanás is erős volt. Az idén az

augusztusi utasszám már a 2019-es évit is meghaladta. Ugyanakkor ősszel érkezett a harmadik hullám, amely ismét letörte az utazási hajlandóságot, így 2021 egészére a tavalyihoz hasonló visszaesés prognosztizálható, a november végi adatok szerint a 2019-es évvel összehasonlítva 30-32 százalékos utasforgalom-csökkenésre számítunk az év egészében. Hozzátenném, hogy a vasúti áruforgalomban is volt 1-2 százalékos visszaesés, ami minket csak közvetetten, a pályahasználati díjak révén érint. Szerencsére a magyar állam mint tulajdonosunk és legnagyobb megrendelőnk mindvégig mögöttünk állt, és a jelentős bevételcsökkenést ellensúlyozó pénzügyi helytállással biztosította a folyamatosságot. – A MÁV és Volán együtt a legnagyobb foglalkoztató, a belső folyamatokat miként érintette a pandémia? – Valóban, az ország legnagyobb munkaadója vagyunk, ha a létszámot nézzük, több mint 56 ezer főt foglalkoztatunk, így egy járvány egész másképp érint minket, mint egy kisvállalatot. 2020 tavaszán át kellett szervezni a vasúttársaság működését, válaszokat volt szükséges adni a pandémia okozta kihívásokra. Gyors döntéseket kellett hozni, az otthoni munkavégzéshez szükséges technikai feltételek, informatikai alkalmazások rövid időn belül

rendelkezésre álltak a munkatársak számára, ennek köszönhetően március közepétől több mint 5500 munkavállaló dolgozott home office-ban. Bevezettük a távoktatást, az online mentori programot. A pandémia alatti Skype-interjúkat a továbbiakban is alkalmazzuk a felvételek esetén, a tesztek nagy részét is otthon tölthetik ki a pályázók. A veszélyhelyzet idején elindítottuk a Támogatlak programot, amely pszichológusok, fejlesztő és humán szakemberek bevonásával csoportszinten nyújt támogatást a krízishelyzetek megoldásában. Azonnal összeállt az a protokoll, amire korábban nem volt szükség: védőeszköz, szájmaszk, kesztyű, fertőtlenítőszer biztosítása. Nagyon gyorsan ráállt a vállalat arra, hogy mindennap fertőtlenítette az összes szerelvényt, a vasútállomásokat, a megállóhelyeket, az utasforgalmi és az üzemi területeket. Hozzáteszem, hogy a pandémia hatására a MÁVVolán-csoport a járványügyi helyzetben is megtartotta teljes munkavállalói létszámát, ezzel is bizonyította, hogy biztonságos munkahelyet nyújt munkavállalóinak. – Hogy áll az átoltottság a cégeknél? – A MÁV-Volán-csoport két nap pótszabadsággal ismeri el mindazon munkatársainak felelősségteljes döntését, akik vál2021/50 FIGYELŐ | 45

F_44-47_homolya.indd 45

2021. 12. 13. 17:06

| CÉGVILÁG |

lalták, illetve vállalják a védőoltás felvételét. Talán az országban elsőként próbáltuk kedvezményekkel fokozni az oltakozási hajlandóságot, ezt az akciónkat a nyár elején kezdtük meg. Folyamatosan egyeztetünk a szakszervezetekkel, de egyelőre sem az oltás kötelezővé tételét, sem további oltásösztönzők bevezetését nem látjuk indokoltnak. – Az általános munkaerőhiány és a bérfejlesztési nyomás mennyiben érinti a társaságokat? – Nagyon fontosnak tartom, hogy a legnagyobb utasszámcsökkenés idején a magyar állam helytállt azért, hogy megőrizzük a munkahelyeinket. Csak néhány példát emelnék ki: a 2021. novemberig meghirdetett állásainkra közel 18 400 jelentkezés érkezett, amely négyszázalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. 2020-ban a MÁV Zrt.-hez beérkezett jelentkezések száma meghaladta a 20 ezret. 2021-ben a felvételek száma mintegy 20 százalékkal volt több a 2019-es év azonos időszakának számainál. Igaz, hogy az idén csak kisebb, egyszeri fiztésrendezésre került sor, de 2022-re egységesen 10 százalékos bérfejlesztésben állapodtunk meg a szakszervezetekkel, amely január 1-jével meg is kezdődik, és további 5 százalékos emelés jön 2023-ban. A három évre kötött bérmegállapodás, az egyedi, területi helyzeteket kezelő pótlékok, a biztos, kiszámítható foglalkoztatás, a szoros egyetemi együttműködések, a fesztiváli és állásbörze-részvételek mind azt segítik, hogy minél többen válasszák munkahelyüknek a vállalatcsoportot. A MÁV-Volán-csoport bérszínvonalátlaga az elmúlt években hatalmasat ugrott. Stabil, kiszámítható életpályát kínálunk munkatársainknak, és ez különösen fontos a jövőre nézve, hiszen az ágazat kilátásai évtizedek óta nem voltak ilyen pozitívak. Nyugodtan mondhatom, hogy korszakos fejlesztések és nagyobb piaci növekedés előtt állunk. – Tucatnyi fejlesztés van a tarsolyban, bár a vasúttársaság jó néhány területen adós a fejlesztésekkel. Mi a helyzet az olyan nagy innovációkkal, mint a V0 körgyűrű, a Budapest–Belgrád-vasútvonal vagy a nagy pályaudvar-felújítások? – A Budapest–Belgrád-vasútvonal kétvágányosra bővítése és teljes felújítása az

ütemterv szerint halad, a munkakezdéshez szükséges környezetvédelmi és építési engedélyek rendelkezésre állnak, indulnak a kisajátítások, megkezdődött a munkaterület átadása a vállalkozóknak. Jelenleg előkészítési munkálatok, bontások zajlanak, a vasúti forgalomra hatást gyakorló munkák tavasszal indulnak meg. A projekt fővárosi, Ferencváros–Soroksár szakaszára vonatkozó közbeszerzési eljárás – amelynek műszaki tartalma illeszkedik a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia (BAVS) kapcsolódó fejlesztéseihez – lezárult, jövő év elején aláírhatjuk a szerződést. Így válik teljessé a projekt, a két ütemben megvalósuló óriásberuházás a tervezett 2025ös dátumra várhatóan elkészül. – Ehhez kapcsolódik a V0 vasúti körgyűrű terve is? – Igen, de a kérdés összetettebb. A vasúti forgalom szempontjából még inkább igaz, hogy Budapest-központú, hi-

NÉVJEGY 44 éves, nős, egy gyermek édesapja. Egri születésű, a kecskeméti piarista gimnáziumban érettségizett, jogi tanulmányait az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán végezte. Hat évig ügyvédként dolgozott, 2010ben nevezik ki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség végrehajtási elnökhelyettesévé, ezzel párhuzamosan a Közbeszerzések Tanácsának alelnökévé is megválasztják. 2012-től a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. jogi főigazgatója, majd a Miniszterelnökség Fejlesztési Irodát vezető helyettes államtitkára. 2014–2015-ben a Miniszterelnökség politikai főtanácsadója, a közbeszerzési törvény kodifikációjáért felelős miniszteri biztos és a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság elnöke 2016-ig. A Miniszterelnökségen a közúti és vasúti fejlesztésekért felelős kormánybiztos 2016-tól. 2017-ben nevezték ki a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkárává. 2018 augusztusától a MÁV Zrt. elnökvezérigazgatója, a Hungrail Magyar Vasúti Egyesület elnöke, 2020-ban választják meg az Európai Vasúti és Infrastruktúra Társaságok Közössége (CER) alelnökének. Hobbija az utazás. A külföldi utazások során, ha lehetséges, mindig kipróbálja a „versenytársak” szolgáltatásait.

szen csaknem minden második vonat, legyen az személy vagy teher, érinti a fővárost, és mivel az átfogó fejlesztések hosszú évtizedek óta elmaradtak, Budapest számít a legszűkebb keresztmetszetnek. A növekvő forgalom miatt először a főváros áteresztőképességét kell javítani, amely jövőre meg is valósul, hiszen folyamatban van a Déli vasúti összekötő híd harmadik vágánynyal való bővítése és teljes rekonstrukciója. Ehhez egy kis érdekesség: Európa két legnagyobb folyami daruja állomásozik jelenleg a Duna budapesti szakaszán, hogy az építkezés megvalósulhasson. A NIF Zrt. megkötötte a szerződést a budapesti Déli Körvasút kivitelezésre is, amely Kelenföld és a Népliget közötti vasúti vonal kapacitását fejleszti, lehetővé téve a sűrűbb elővárosi és a városon belüli vonatközlekedést. És így eljutunk a V0 Budapestet délről elkerülő vasúti gyűrű koncepciójához, amely elsősorban a kelet és dél felől érkező teherforgalmat irányítaná át a Dunántúlra, Budapest érintése nélkül. Ezekre a beruházásokra nagy szükség van, hiszen a közlekedést érintő dekarbonizáció a vasúti forgalom nagyobb térnyerését hozhatja, de ehhez szükség van a vasúti infrastruktúra fejlesztésére. A kormány a Hungrail Vasúti Egyesületet bízta meg a részletes megvalósíthatósági tanulmány elkészítésével, reményeink szerint 2023-ra már a projektre vonatkozó környezetvédelmi engedélyezési eljárás is folyamatban lesz. – A személyszállításhoz kapcsolódó nagyberuházások hogy haladnak? – Elsőként a Nyugati pályaudvar tetőszerkezetének és műemléki épületének felújítását emelném ki, amely folyamatban van, de az utasforgalom a csarnokban ez év szeptemberében megindulhatott. A Keleti pályaudvaron új utascentrumot alakítunk ki, ehhez kapcsolódóan az aluljárószint és a vágányok közé liftet és mozgólépcsőt telepítünk, akadálymentesítve ezáltal a vasútállomást. E két legforgalmasabb fejpályaudvarunk az összesen évi 30 millió utasával a magyarországi vasúti közlekedés központját jelenti. Emellett sikeresen futott, illetve fut az 50 megújuló állomás projektünk, amely során a legforgalmasabb megállóink felújítását végezzük, és amelynek része a B+R és P+R parkolók építése is. – Mi lesz a többi, kisebb forgalmú pályaudvarral? – A Magyar falu program keretében támogatási szerződést kötöttünk csaknem kétmilliárd forint értékben, kifejezetten

46 | FIGYELŐ 2021/50

F_44-47_homolya.indd 46

2021. 12. 13. 17:06

| CÉGVILÁG |

a kis forgalmú, mellékvonali állomások és megállóhelyek megújítására, így ezen a területen is előrébb tudunk lépni, valamint vonzóbbá tudjuk tenni a vasúti közlekedést övező környezetet. – Mikor és hol fognak 160 km/h-val közlekedni a vonatok? – Jelenleg csak a Budapest–Hegyeshalom-vonal körülbelül 90 km hosszú szakaszán van ilyen sebességet elérő vasúti közlekedés Magyarországon. A cél, hogy 2030-ra az érdemi vasúti kapcsolattal büszkélkedő nagyvárosokba Budapestről ilyen sebességgel el lehessen jutni. Az elmúlt években elindult rekonstrukcióknak köszönhetően 2022-ben már csaknem 500 km hosszon lesz lehetőség elérni a 160 km/h-t: Békéscsaba, Debrecen és Hatvan felé, ugyanakkor folytatódik a Rákos–Hatvan szakasz felújítása Füzesabonyig, valamint a Debrecen és Nyíregyháza közötti beruházás is. Ez azt jelenti, hogy ezeken a viszonylatokon soha nem tapasztalt menetidőket tudunk majd nyújtani az utasainknak: a főváros és Debrecen között kb. kettő, Budapest és Nyíregyháza között két és fél óra lesz az út. – Milyen tervek vannak a kis forgalmú vidéki szárnyvonalakkal? – Az Európai Unió és a magyar kormány klímapolitikai vállalásainak megfelelően fenntarthatósági szempontból a teljes közlekedési rendszert felül kell vizsgálnunk. Ez az egyik legnagyobb kihívás a MÁV-Volán-csoport számára a követ-

kező időszakra, hiszen valljuk be, az elmúlt 30 évben messze nem voltak olyan fejlesztések, mint az elmúlt 5-6 esztendőben, gyakorlatilag majd két technológiai lépcsőfokot kell átugranunk. Jelenleg zajlik a buszállomány fiatalítása, jövőre talán sikerül elérni, hogy a buszflotta átlagéletkora 10 év alatt legyen. Megjegyzem, hogy a vasúti járműállományunk átlagéletkora 40 év feletti. A csaknem 2000 km hosszon jelenleg üzemeltetett mellékvonalaink nem villamosítottak, az átlagsebesség 30–60 km/h között van, a napi utasszám pedig öttől 1800 főig váltakozik. Van mit átgondolni, hogy hogyan tudjuk versenyképessé és karbonsemlegessé tenni ezeket a vidéki viszonylatokat a következő évtizedben, különös tekintettel a vasúti és közúti közszolgáltatási menetrendek összehangolására. – Mi a helyzet a vasúti gördülőállomány fejlesztésével? – Itt első körben a legnagyobb forgalmú elővárosi, illetve nagyvárosokat összekötő vonalakra koncentrálunk, ahol az utasok többségét szolgáljuk ki. A 2000es évek elejétől kezdve üzembe álló 123 Flirt motorvonat mellett már öt elővárosi (ceglédi, újszászi, váci, esztergomi és győri) vonalon teljesítenek szolgálatot a nagy kapacitású emeletes motorvonatok. December 12-től pedig Debrecen és Nyíregyháza felé is indul KISS szerelvény hétvégente. A már forgalomban lévő 22 szerelvény 2022 végéig 40-re egészül, így válik teljessé a flotta, és a budapesti elővárosi közlekedésben egy homogén,

alacsony padlós, modern motorvonati kínálatot tudunk biztosítani, ami vonzóbbá teszi a vasúti tömegközlekedést. Ezen túlmenően folyamatos a Szolnokon gyártott IC+ személykocsik kibocsátása, már csaknem 70 ilyennel találkozhatnak az utasaink a távolsági járatainkon. 2030-ig több száz ilyen járműre lesz szükségünk, hogy ki tudjuk használni a pályafelújítások révén elért sebességi előnyöket, hiszen ezek a kocsik 200 km/h-ra is képesek. – Ehhez a vontatási kapacitásokat is korszerűsíteni kellene. – Valóban, a mozdonyaink átlagos életkora is több mint 40 év. Ezt a helyzetet viszont javíthatja, ha jövőre döntést hozunk a 115 új, korszerű, hatékonyabb energiafelhasználású mozdony beszerzéséről. A közbeszerzési eljárás legizgalmasabb időszakában vagyunk, hiszen a végleges, utolsó ajánlatok beadására várunk. Eredményes ügymenet esetén válna teljessé a távolsági közlekedés fejlesztésére vonatkozó koncepciónk. – Hogy áll az egységes MÁV-Volánjegyrendszer kialakítása, bevezetése? – Az utasaink számára az egyik legfontosabb, hogy minél egyszerűbben férjenek hozzá a szolgáltatásainkhoz, azaz minél kevesebb erőfeszítéssel és odafigyeléssel tudják megtervezni az utazásaikat és megvenni a díjtermékeinket. A MÁV-Start és a Volánbusz menetrendi, valamint tarifális kínálatának összehangolása az integrációról szóló döntést követően szinte azonnal, már 2020 nyarán megkezdődött, gondoljunk a Dunakanyarban bevezetett, a Mahart járataira is kiterjedő vagy az idén megjelenő Balaton24 és 72 Duo jegyekre. Több ilyen, most még csak regionális próbálkozásunk van a jövőbeni tarifaközösség kialakítására, persze a cél az, hogy egy jeggyel vagy bérlettel a közlekedési módtól függetlenül lehessen az országban és a városokban utazni: ehhez nemcsak technológiai, hanem szabályozási, elszámolástechnikai újításokat is be kell vezetnie a megrendelőinknek, a magyar államnak és az önkormányzatoknak. A MÁV és a Volán egyesülésével a vállalati érdekellentétek megszűntek, és az elektronikus jegyrendszer fejlesztésével, összehangolásával, mondhatom azt, hogy menetrend szerint haladunk, rajtunk nem múlik, ebben is azonosak az érdekeink az utasainkkal. HG 2021/50 FIGYELŐ | 47

F_44-47_homolya.indd 47

2021. 12. 13. 17:06

| SZEMÉLYI HÍREK |

TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET

ZURAB POLOLIKASHVILI

NEUMANN JÁNOS SZÁMÍTÓGÉP-TUDOMÁNYI TÁRSASÁG KINNARPS MAGYARORSZÁG

Tisztújító közgyűlést tartott az ENSZ Turisztikai Világszervezete (UNWTO) Madridban, ahol titkos szavazáson újraválasztották a jelenlegi főtitkárt. A grúz származású Zurab Pololikashvili mandátuma 2025-ig szól.

BECK GYÖRGY A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) közgyűlésén újabb három évre Beck Györgyöt választották elnöknek. A matematikusi végzettségű szakember több mint 40 esztendeje vesz részt hazai és nemzetközi nagyvállalatok irányításában. Korábban a Digital, a Compaq, a HP és a Vodafone magyarországi leányainak a vezetője volt. 2018-ban lett a szervezet elnöke.

DAN MOLANDER

Decembertől Dan Molander, a svéd Kinnarps értékesítési igazgatója vette át a magyar leányvállalat irányítását. A 40 éves stockholmi szakember korábban a Ricoh japán multinacionális cég globális ügyfélkapcsolatokért felelős igazgatójaként dolgozott az északi országokban. Az elsősorban prémium-irodabútorokkal és a munkavállalók igényeit követő irodai koncepciók kidolgozásával foglalkozó 80 éves Kinnarps többmilliárdos társasággá nőtt Magyarországon. A hazai részleg korábbi vezetője 15 esztendő után távozott a cégtől. Soltész Tiberius az utóbbi években nemcsak a magyar, hanem az osztrák leány sikeres ügyvezetője is volt.

PÁLFALVI CSANÁD Ismét alelnökké választották Pálfalvi Csanádot, az evosoft Hungary Kft. üzletág-igazgatóját. Az okleveles mérnök-informatikus végzettségű szakember évek óta a szervezet éves, online konferenciáinak a vezető szervezője.

Simonyi András vette át az XXXLutz Lakberendezési Kft. ügyvezetői tisztségét, de megtartja az MMXH Lakberendezési Kft. ügyvezető igazgatói pozícióját is. Ezzel a döntéssel az osztrák hátterű XXXLutzcsoport valamennyi magyarországi márkája – így a Mömax, a Möbelix, valamint a korábbi Kika áruházakat átvevő XXXLutz – közös vezetés alá kerül. A vállalatok cégvezetésének összevonása – a szinergiák jobb kihasználásán keresztül – további növekedési célok elérését szolgálja. A csoport forgalma ebben az évben várhatóan meghaladja a 75 milliárd forintot, s ezzel a piac meghatározó szereplőjévé válnak. Országszerte további áruházak nyitását tervezik.

SIMONYI ANDRÁS

FOTÓK: FIGYELŐ FOTÓK FIGYELŐ-ARCHÍV ARCHÍV

XXXLUTZ-CSOPORT

48 | FIGYELŐ 2021/50

F_48_szemelyihirek.indd 48

2021. 12. 13. 17:08

| PÉNZ BESZÉL |

REKORDPROFIT KIS SEGÍTSÉGGEL

BANKSZEKTOR | Eddig soha nem látott nyereséget ért el a hazai hitelintézeti szektor az év első kilenc hónapjában, ám ebben a kockázati költségek jelentős csökkenésének is meghatározó szerep jutott. Változatlanul jól halad a hazai hitelintézeti szektor szekere: a Magyar Nemzeti Bank konszolidált szemléletű (vagyis a csoportszintű számokból kiinduló) adatai szerint a nettó nyereség 642 milliárd forintot ért el 2020 első három negyedévében, ami amellett, hogy több mint duplája az egy évvel korábbinak, újabb rekordot jelent.

FOTÓ: GETTY IMAGES

MINDENHOL JAVÍTOTTAK

Az MNB adatai szerint az adózás előtti eredmény is több mint duplájára rúgott az egy évvel korábbinak, meghaladva a 740 milliárd forintot. Ami az egyes eredménytételek alakulását illeti, ott is egészségesnek tekinthető a kép. A kamateredmény kis híján 1200 milliárdot ért el a január eleje és szeptember vége közötti időszakban, ami erőteljes, 14 százalékos bővülést jelent a megelőző esztendő azo-

nos időszakához képest. A díj- és jutalékeredménynél is sikerült stabilan két számjegyű növekedést elérni, így az itt kimutatott egyenleg meghaladta a 680 milliárd forintot. A működési bevétel szintén szépen, bő 13 százalékkal nőtt a hitelintézeteknél, és megközelítette a 2080 milliárd forintos szintet. Eközben a piaci szereplők láthatóan igyekeztek visszafogni a működési költségeiket: ezen a soron 1222 milliárdos összeget mutatott ki a jegybank, ami 5,3 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Az elért nyereség szempontjából viszont szintén meghatározó volt, hogy az értékvesztés és céltartalék soron ezúttal 95,3 milliárd forintos mínuszt számolt el a szektor, ami nem egészen a harmada az egy esztendővel korábbi 296,4 milliárdnak.

DAGAD A MÉRLEG

a 66,8 ezer milliárd forintot szeptember végére, ami dinamikus, 16,2 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz mérten. A betétek állománya ezzel azonos ütemben 54,2 ezer milliárdra hízott egy év alatt, miközben a hiteleknél 14,6 százalékos bővülést mért az MNB, 41,9 ezer milliárd forinthoz közelítő volumen mellett. Nagy kérdés persze, hogy az utolsó negyedév, és főleg 2022 hogyan alakul a hazai hitelintézeti szektor szempontjából: ebben a moratórium által korábban és még most is érintett kölcsönállomány sorsának éppúgy lehet szerepe, mint az elmúlt időszakban igencsak felfutott hitelkereslet további alakulásának. B. M. T.

A magyar hitelintézeti szektor – szintén konszolidált személetű adatok alapján kimutatott – mérlegfőösszege meghaladta 2021/50 FIGYELŐ | 49

F_49_bankszektor.indd 49

2021. 12. 13. 17:08

| PÉNZ BESZÉL |

MEGTERHELIK A BANKSZÁMLÁKAT Az előre félretett pénz mellett fogyasztási kölcsönökből is finanszírozza karácsonyi ajándékvásárlásait a lakosság, igaz, többnyire néhány tízezer forintos tételekről van szó. Az átmeneti költségtúllépést rendszerint folyószámlahitelből – ezen belül hitelkártyakeretből – vagy áruvásárlási kölcsönökből oldják meg a háztartások, de a személyi hiteleknek is juthat egy kisebb szelet.

KÁRTYÁVAL KÖLTENEK

A Magyar Bankholding karácsonyi költéseket vizsgáló reprezentatív kutatásának adatai szerint a megkérdezettek átlagosan több mint 61 ezer forintot szánnak az ajándékokra; a legnagyobb arányban 50 és 70 ezer forint között terveznek költeni, de sokan gondolkoznak 20 és 30 ezer közötti összegben. Sokan vannak, akik előnyben részesítik az érintésmentes fizetést a karácsonyi bevásárlás során: a válaszadók 58,5 százaléka használja rendszeresen

ily módon a kártyáját fizetéshez, de a bank- és hitelkártya-használat mellett a megkérdezettek 53,7 százaléka készpénzzel vesz ajándékokat. Az ünnepek környékén a hitelkártyás vásárlási forgalom is megnő, sokan például a Black Friday-ajánlatok közül választják ki a karácsonyi meglepetéseket. Többen választják az utólagos részletformáló konstrukciót, amelynek segítségével a nagyobb összegű vásárlásokat több egyenlő részletben tudják megfizetni, a hitelkártyakamathoz képest alacsonyabb kamattal. Sokan választják az online vásárlást is – az idén a lakosság 64,4 százaléka hazai, 14,7-e pedig nemzetközi webáruházban szerezte be az ajándékokat. A korosztályokat vizsgálva látható, hogy ebben az időszak-

FOGYASZTÁSI HITELEK MAGYARORSZÁGON

A háztartások hitelállománya* Milliárd forint

4177,8

3536,5

35,9

2884,3 2382,1 2378,0

2017

2018

A hitelállomány megoszlása a háztartásokban, 2021. X. Százalék

Babaváró hitel

2019

2020

2021

*Adott év októberében; **Szabad felhasználású.

3,3

,­UO¥WRďMNYJQ

19,8

27,3

Személyi hitel

Jelzáloghitel**

10,8 3,3

Egyéb

ban a 18–26 év közötti válaszadók elsősorban plázában (75 százalék) vásárolnak, míg az internetes ajándékbeszerzést a 36–44 éves korosztály preferálja a leginkább (68,1 százalék). „A kutatásunk alapján látható, hogy az idén a lakosság 39,4 százaléka tervezi kölcsönből finanszírozni a karácsonyi bevásárlásait, átlagosan 18 ezer forintos értékű hitelkeret felhasználásával. Emellett magas azoknak a száma, akik teljesen mértékben felhasználják, sőt akár túl is lépik a rendelkezésükre álló hitelkártya vásárlási keretét. Az ajándékvételt megkönnyítő kölcsönök széles körű értékesítésével mi is hozzá kívánunk járulni az idei ünnepekhez. A Magyar Bankholding, így a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank tagbankjainak ügyintézői a karácsonyt megelőző időszakban is készséggel állnak az ügyfelek rendelkezésére” – mondta Ginzer Ildikó, a Magyar Bankholding standard kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese.

KÜTYÜK ÉS ÉKSZEREK

Hitelkártya-követelés

Forrás: MNB

A felmérés kitért azokra a termékkategóriákra is, amelyeket kölcsönből finanszíroznak a megkérdezettek. A lista

FOTÓ: CHARLIE AJA, GETTY IMAGES

HITELPIAC | A lakosság jelentős hányada várhatóan az idén is kölcsönből finanszírozza a karácsonyi kiadások egy részét: leginkább az áruhiteleknél és a hitelkártyáknál jöhet érezhető forgalomnövekedés.

50 | FIGYELŐ 2021/50

F_50-51_Lakossagi-hitelek.indd 50

2021. 12. 13. 17:09

| PÉNZ BESZÉL |

52 300-hoz képest, egy meglepetésre pedig átlagosan 9017 forint jut. alapján a lakosság 21,4 százaléka illatszert, míg 17,9 százaléka ékszert vesz hitelre. Emellett népszerű az ajándékutalványok, illetve a játékkonzolok kölcsönből való finanszírozása is. A kereskedelmi partnereknél ilyenkor gyakran megnő az áruhitelek iránti érdeklődés, hiszen a karácsonyi meglepetések tekintetében továbbra is slágernek számítanak az elektronikai eszközök, ezen belül is az okoskészülékek, az okostelefonok, a tabletek, a laptopok és az okostévék. Bár sokan vesznek fel hitelt karácsonykor, az ünnepre spórolók aránya is magas: a válaszadók 38,5 százaléka jellemzően karácsony előtt kezd el félretenni az ajándékokra, míg 26,9 százalékuk az ünnepek után jelentősen ügyel a kiadásaira. Hasonló eredményre jutott a GKI Digital felmérése is: e szerint ebben az évben a karácsonyi ajándékokra szánt keret átlagosan 60 411 forint, ami 15,5 százalékos növekedést jelent a tavalyi

KIS SZELETEK

A fogyasztási hitelek piaca nem teljesített rosszul az idén: a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az év első tíz hónapjában 1082,7 milliárd forintnyi új szerződést kötöttek a háztartások – a folyószámlahitelek nélkül számítva –,

tíz hónapja még közel 480 milliárd forintnyi új szerződést hozott. A babaváró hiteleknél nagyjából az egytizedével, 471,6 milliárdra csökkent az új kontraktusok első tízhavi mennyisége. A fogyasztási kölcsönök állományán belül ugyanakkor viszonylag kis szelet jut a karácsonyi szezonban keresett konstrukcióknak: a hitelkártya-követelések aránya például alig több mint

Az ünnepek környékén a hitelkártyás vásárlási forgalom is megnő. ami 6,5 százalékos emelkedés az egy esztendővel korábbihoz képest. A fogyasztási kölcsönöknél kimutatott bővülésben a személyi hiteleké volt a fő szerep, amelyeknél 396,2 milliárd forintnál tartott a piac október végén, miközben egy évvel korábban csak 291,4 milliárdnál. Ezzel együtt a személyi kölcsönök piaca még nem érte el a járvány előtti intenzitást, hiszen 2019 első

három százalék volt októberben a teljes portfólióban, az áruvásárlási kölcsönöké pedig jóval egy százalék alatt mozgott. Az állami támogatás mellett nyújtott babaváró kölcsön viszont már a teljes fogyasztásihitel-állomány közel 36 százalékát adta 2021 tizedik hónapjában, jóval meghaladva ezzel a személyi kölcsönöknél mért 27,3 százalékot. BARÁT MIHÁLY 2021/50 FIGYELŐ | 51

F_50-51_Lakossagi-hitelek.indd 51

2021. 12. 13. 17:09

| TŐZSDE |

GONDOK A SOFTBANKNÁL Keserves múlt hetet élhettek át a SoftBank részvényesei. Hét napon keresztül esett az árfolyam, hétfőn 8 százalékkal indult a lejtmenet. A kínai utazásszervező Didi Chuxing és a brit csipdizájner Arm problémái a japán tech-

A SOFTBANK 9ö?8)*. 7+41>&2& 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2

Ezer jen

nológiai konglomerátum egész működési modelljét megkérdőjelezték. (A Didiről lásd következő cikkünket.) A fenti időszakban Ázsiában nagyon rájárt a rúd a techszektorra, a SoftBank egyik legértékesebb befektetése, a Jack Ma által alapított Alibaba például 8 százalékkal gyengült. Mindezek eredményeképpen a japán cég árfolyama a 2020. júniusi szintre esett vissza. Különösen fájó volt, hogy a Didi otthagyja a New York-i tőzsdét. A kínai társaság részvényeinek az ellenértéke a júniusi nyilvános kibocsátás óta megfeleződött.

ZUHANÓ ÁRFOLYAM 2017

2018

+TWW¥X >FMTT ƻSFSHJ

2019

2020

2021

Tavaly november óta a Szon Maszajosi (Masayoshi Son) milliárdos japán befek-

tető neve által fémjelzett SoftBank árfolyama több mint 25 százalékkal esett. A befektetők érthetően frusztráltak, s erős nyomást gyakorolnak a menedzsmentre annak érdekében, hogy indítson részvényvisszavásárlási programokat. (Különösen ki van akadva az egyik legnagyobb tulajdonos, az Elliott Management.) Az ilyesfajta megoldások azonban mindig is távol álltak az alapítótól. Ő abban volt jó, hogy ígéretes startupokba pumpált több milliárd dollárt, és a jelek szerint nem kívánja feladni ezt a stratégiát. Az idén ígéretet tett arra, hogy a már meglévő 20 milliárd mellé további 20 milliárd dollárt fektet a 2019-ben alapított

FOTÓK: GETTY IMAGES

TECHNOLÓGIAI RÉSZVÉNYEK | Bajban van az egyik legnagyobb japán befektetői csoport, az elmúlt évek techszektorbeli gigabevásárlásai nem hozzák a várt eredményt.

52 | FIGYELŐ 2021/50

F_52-53-Softbank.indd 52

2021. 12. 13. 17:10

| TŐZSDE | SOFTBANK-HIRDETÉS TOKIÓBAN. KÉRDÉSESSÉ VÁLT AZ ÜZLETI MODELL

BELHARCOK

A tulajdonosok részvényvisszavásárlási programokat követelnek. Vision Fund 2 alapba, amelynek pontosan az előbb említett feladatot kell végeznie.

RÉSZVÉNYESI KONFLIKTUSOK

Azonban akkora a tulajdonosi nyomás, hogy a kiszivárgott hírek szerint a nagybefektetők nem várták meg az éves közgyűlést, hanem személyes találkozókon próbáltak hatni az alapítóra. A helyzet olyan feszült, hogy egy név nélkül nyilatkozott nagytulajdonos úgy véli: egy részvény-visszavásárlási program is csak átmenetileg csillapítaná a kedélyeket, nem adna választ a legnagyobb kérdésre, hogy a startupokra elszórt dollármilliárdok mikor repítik az egekbe a SoftBank árfolyamát. A kételyek jogos voltát mutatja, hogy egy korábbi, 23 milliárd dollár értékű részvény-visszavásárlási projekt feltolta ugyan a papírok kurzusát, azonban a cég befektetési szerkezeti problémáit nem oldotta meg. Ugyanakkor ennek

révén a társaság nagyjából harmada az alapító tulajdonába került, így blokkolhatja a többi részvényes bizonyos kezdeményezéseit. Szon Maszajosi azért valamennyire kénytelen engedni a nyomásnak: a múlt hónapban még megígért egy egy évre szóló, 8,8 milliárd dolláros részvény-visszavásárlási programot, miután a Vision Fund rekordszintű negyedéves veszteségről számolt be. Az is növeli az üzletember frusztrációját, hogy a vállalat a honlapján napi szinten közli az alapok nettó eszközértékét. A múlt hétfőn ez 50 százalékkal volt kisebb, mint tavaly október elején.

ELKASZÁLT EXIT

Arról persze nem a japánok tehetnek, hogy Peking igencsak szorosra fogta a gyeplőt az utóbbi időben a kínai technoló-

SZON MASZAJOSI, A SOFTBANK ALAPÍTÓJA. A RÉSZVÉNYESEKKEL KEVÉSBÉ VIDÁM MOST A HANGULAT

A részvényesek nyomására a SoftBank a kiadásait is igyekszik visszafogni, főleg házon belül. Ezt azonban a topmenedzsment viseli nehezen. A kiszivárgott hírek szerint például Marcelo Claure, a cég vezérigazgatója, Szon Maszajosi egyik legnagyobb harcostársa a következő években 2 milliárd dolláros juttatásra számíthatott volna, de az alapító pár tíz millióra vágta le ennek az összegét. Claure 2017ben igazolt át a SoftBankhoz, addig a Sprint nevű távközlési vállalatot igazgatta. Tavaly 17 millió dollárt keresett, egyike volt a legjobban fizetett Japánban dolgozó menedzsereknek. Kétmilliárdos jövedelemre – nyilvános társaságok esetében – még az USA-ban is nagyon ritkán van példa. Tavaly Alexander Karp, a Palantir vezérigazgatója keresett egymilliárd dollárt. Claurét egyébként azzal is vádolják a kritikusai, hogy kettős játékot űz. A New York Timesnak nyilatkozó bennfentesek szerint volt rá példa, hogy saját zsebből vásárolt startuprészesedéseket, majd amikor jóval nagyobb cégértéket számolva a SoftBank is beszállt, több millió dolláros nyereségre tett szert.

giai titánok, köztük az Alibaba esetében. Utóbbiban, mint jeleztük, a SoftBanknak jelentős részesedése van. A két Vision Fund más kínai internetes cégekben is komoly befektetéseket hajtott végre, ők is szenvednek a pekingi nyomástól. A japán társaság nagy hálóval merít, ennek azonban megvannak a maga kockázatai. Egy ilyen realizálódott akkor, amikor pár hete az USA versenyhatósága, a Federal Trade Commission megvétózta, hogy az amerikai Nvidia, grafikus hardvereket és processzorokat gyártó vállalat megvásárolhassa a SoftBank tulajdonában álló, csipdizájnnal foglalkozó brit Armot. Az akvizíció 82 milliárd dolláros lett volna, és a japán cég végre bebizonyíthatta volna a részvényeseinek – legalább részben –, hogy helyes a befektetési stratégiája. Az Egyesült Államok lépését egyébként előre jelezte, hogy korábban a brit felügyelet is kétségeinek adott hangot az ügylettel kapcsolatban. Washington álláspontja szerint a felvásárlás nyomán létrehozandó társaság akadályozná a következő generációs technológiák kifejlesztése terén folyó versenyt. D. GY. 2021/50 FIGYELŐ | 53

F_52-53-Softbank.indd 53

2021. 12. 13. 17:10

| TŐZSDE |

TÁVOZIK AZ AMERIKAI TŐZSDÉRŐL A DIDI KÍNAI RÉSZVÉNYEK | Peking egyre erősebb nyomást gyakorol a tengerentúli börzéken jelen lévő kínai cégekre, hogy „térjenek haza”.

lógiai társaság, például az Alibaba és a Tencent árfolyama is csökkent.

KETTŐS SZORÍTÁS

Az utazásszervezéssel foglalkozó kínai óriáscég, a Didi Chuxing közölte, hogy kivezeti részvényeit a New York-i parkettről, így azokkal csak Hongkongban lehet majd kereskedni.

LEVÁLNI AZ USA-RÓL

A lépés egy hosszabb folyamat része. Peking szeretné leválasztani a stratégiai fontosságú kínai vállalatokat az amerikai tőkepiacról. A Didi közölte, hogy tengerentúli részvényeinek, letéti igazolásainak a tulajdonosai egy másik nemzetközileg is elismert tőzsdére bevezetett, szabadon adható-vehető papírokat kapnak. Erről természetesen a részvényeseknek is dönteniük kell majd, de nem valószínű, hogy nyíltan szembe mernének szállni Peking akaratával. Már csak

azért sem, mert a legnagyobb tulajdonosok között ott van például a Tencent is. A hírre a Didi árfolyama 15 százalékkal zuhant New Yorkban, majd valamelyest visszakorrigált. A befektetők az Egyesült Államokból való kivonulást tendenciaként értékelik, így a többi nagy kínai techno18 16 14 12 10 8 6 4 2 0

A DIDI ÁRFOLYAMA & 9ö?8) 3 Dollár

VII.

VIII.

+TWW¥X >FMTT ƻSFSHJ

IX.

X.

XI.

HONGKONGI KÉTSÉGEK

Azt gondolhatnánk, hogy a különleges státusú terület jól jár ezzel a hullámmal, az adatok azonban nem ezt mutatják. A Hongkongban ebben az esztendőben végrehajtott IPO-k értéke 26 milliárd dollár volt, nagyjából 20 százalékkal kisebb, mint tavaly. Összehasonlításképp: globálisan a nyilvános részvénykibocsátásokból befolyó összeg az idén 75 százalékkal haladta meg a múlt évi szintet, egyedül New Yorkban 300 milliárd dollárnyi tranzakció valósult meg. A hongkongi tőzsdével szembeni óvatosságot az indokolja, hogy még mindig nem teljesen világosak a kínai hatóságoknak a technológiai gigászokkal kapcsolatos céljai – tehát nem magával a parkettel van a baj, hanem a szabályozási környezettel. D. GY.

FOTÓ: KIM KYUNG-HOON, REUTERS

DIDI-KABALAFIGURA PEKINGBEN. LETÖRÖLTÉK A MOSOLYT A KISAUTÓ ARCÁRÓL

Az utazásmegosztó részvényeit ez év júniusában vezették be a New York-i börzére. Ez a 4,4 milliárd dolláros kibocsátás volt a legnagyobb kínai tőkebevonás az Alibaba 2014-es amerikai megjelenése óta. Pár nappal az IPO után azonban a pekingi hatóságok adatvédelmi és kiberbiztonsági aggályokra hivatkozva nyomozást rendeltek el a cég ellen, az applikációját visszavonatták, s átmenetileg megtiltották neki, hogy új ügyfeleket toborozzon. Az elmúlt években kettős prés alá kerültek az amerikai tőzsdéken lévő kínai vállalatok – az ázsiai óriás és Washington hidegháborúja immár a tőkepiacokra is kiterjedt. Ennek ellenére New York kedvelt célpontja lett-maradt a távol-keleti ország társaságainak. A Didi története után azonban minden kínai cég kétszer is meggondolja majd a nyugati, tengerentúli bevezetést.

54 | FIGYELŐ 2021/50

F_54-55_Didi_ertekpapir.indd 54

2021. 12. 13. 17:11

| TŐZSDE |

FONTOLVA VÁSÁRLÓK Október végére új csúcsra, 15 537,9 milliárd forintra emelkedett a hazai háztartások kezén lévő értékpapír-állomány, ami robusztus, 16,6 százalékos emelkedést jelez az egy évvel korábbi mennyiséghez képest – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból.

FOTÓ: GETTY IMAGES

UGRÁS A RÉSZVÉNYEKNÉL

A jegybanki idősorok tanúsága szerint a tőzsdei részvényeknél hozta a legnagyobb ugrást az elmúlt egy év, legalábbis ami az állomány alakulását illeti: ezekből a papírokból már közel 1025 milliárd forintnyit tartottak számláikon a kisbefektetők, ami közel 60 százalékos éves növekedést tükröz. Ezzel együtt a többi, nagyobb eszközosztálynál sincs különösebb ok a panaszra: a háztartásoknál lévő állampapírok állománya éves összevetésben 11,5 százalékkal kúszott feljebb,

és meghaladta a 9800 milliárd forintot, de 21,6 százalékkal, 4630 milliárd fölé ugrott a befektetési jegyek menynyisége is. A tranzakciók – vagyis a vételek és eladások – egyenlegét vizsgálva viszont jóval változatosabb a kép: az állampapíroknál ugyan több mint 680 milliárd forintos pluszt mutat az első tízhavi, összesített tranzakciós egyenleg, de ez 6,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A befektetési jegyeknél azonban óriási ugrás figyelhető meg a tranzakcióknál: miközben egy esztendeje még éppen a pozitív tartományban mozgott a vételek és eladások különbsége, az idei első tíz hónap már 434 milliárdos pluszt hozott az előbbiek javára. A tőzsdei részvényekkel kapcsolatban viszont már jóval óvatosabbak a kisbefektetők: a tavaly január–októberi 183 milliárdos pluszt az idén 7,2 milliárd forintnyi nettó eladás követte, miközben az utóbbi három hónapban rendre az eladók kerültek többségbe.

NYERŐ SZÉRIA

Az értékpapírjaik átértékelődésén viszont sokat nyertek a kisbefektetők:

15 537,9

LAKOSSÁGI ÉRTÉKPAPÍROK | Változatlanul élénk a kisbefektetői kereslet az értékpapírok iránt: ezalól egyedül a részvények jelentenek kivételt, ott az utóbbi hónapokban az eladók kerültek túlsúlyba.

9 368,7

AZ ÉRTÉKPAPÍROK ÁLLOMÁNYA A HÁZTARTÁSOKNÁL Milliárd forint

2017

2018

*Adott év októberében.

2019

2020

2021

Forrás: MNB

az idei első tíz hónap bő 390 milliárdos pluszt hozott, ebből a részvények 255, a befektetési jegyek pedig 140 milliárd forinttal részesedtek. A kisbefektetők vásárlásai, illetve az árfolyamok mozgása nyomán ugyanakkor érezhetően átalakult a háztartások értékpapír-portfóliójának öszszetétele is. Az állampapírok súlya 66ról 63,1 százalékra olvadt az októberig számított egy év alatt, miközben a befektetési jegyeké bő egy százalékponttal, 30 százalék közelébe, a tőzsdei részvényeké pedig 4,8-ről 6,6 százalékra emelkedett. B. M. T.

2021/50 FIGYELŐ | 55

F_54-55_Didi_ertekpapir.indd 55

2021. 12. 13. 17:11

EU-S ELLENPROGRAM INDUL KÍNÁVAL SZEMBEN

ÚJ SELYEMÚT | Az Európai Unió új infrastrukturális kezdeményezése nagyságrendekkel kisebb léptékű, mint a kínai Egy övezet, egy út program, félő továbbá, hogy elaprózódik a bürokrácia útvesztőiben.

MÁS NAGYSÁGRENDEK

Aránytalan a rendelkezésre bocsátott keretösszegek különbsége is. A Globális kapu az Európai Bizottság de-

cember 1-jei sajtóközleménye szerint a 2021–27-es időszakra 300 milliárd euróig terjedő összegben határozza meg a projekt kapcsán mozgósítandó beruházási pénzeket. Az új selyemút esetében ennél egy nagyságrenddel nagyobb, 4000 és 8000 milliárd dollár közötti keretösszegről beszélnek. Ugyanakkor nagy hiba lenne lebecsülni az EU mint a világ legnagyobb kereskedelmi integrációs egysége GG programját. Eb-

ből egyébként Magyarország is profitálhat, noha a részletek kimunkálása a részt vevő tucatnyi európai, az unióhoz kötődő szervezetben hosszabb időt vehet igénybe. Viszont az európai erőfeszítések hatékonyságát növeli, hogy a GG-t brüszszeli szándékok szerint összehangolják a G7-csúcson a Joe Biden-kormányzat által kezdeményezett hasonló jellegű tervvel, az Építsünk fel ismét egy jobb

4000 és 8000 milliárd dollár közötti keretösszegről beszélnek Brüsszelben.

FOTÓ: KAIKEO SAIYASANE, EUROPRESS/AFP

Túl kevés, túl késő és túl szétszórt – kritikusai így jellemzik az EU ez év decemberében nyilvánosságra hozott programját, a Global Gatewayt (GG – Globális kapu), amelynek ki nem mondott célja az új selyemút, vagyis az Övezet és út kezdeményezés (BRI) néven ismert, 2013 óta futó és dinamikusan növekvő kínai globális infrastruktúraprojekt ellensúlyozása. Míg az utóbbi esetében – legalábbis nyíltan – nincs szó politikai célokról, addig a dupla G irányát erősen politizált fogalmak – többek között az európai, demokratikus értékrend – elterjesztésének a szándékai jellemzik.

56 | FIGYELŐ 2021/50

F_56-57-EU-ellenprogram.indd 56

2021. 12. 13. 17:13

| GEOPOLITIKA | HAGYOMÁNYOS VASÚTI CEREMÓNIA XINHUA-BAN. A VONAT NEM VÁR

világot (B3W) elnevezésűvel. Amely persze még az EU-s programnál is szerényebb mértékű: 2035-ig a feltörekvő országok tekintetében évente 1,5–2,7 milliárd dolláros befektetéseket koordinálna. Ebben amerikai szervezetek (USAID, EXIM Bank, USTDA) vinnék a prímet, de Németországot a Kreditanstalt für Wiederaufbau állami beruházási-támogatási bank képviselné. Milyen új pénzügyi eszközökkel operál a Global Gateway? Ezek legtekintélyesebbje a Fenntartható Fejlesztés Európai Alapja Plusz (European Fund for Sustainable Development Plus – EFSD+), amely egy 135 milliárd eurós garantált beruházási alap felett rendelkezik. Ezeket az invesztíciókat infrastrukturális projektek finanszírozására lehet majd felhasználni. Az EU központi költségvetése mindezt 18 milliárdos vissza nem fizetendő támogatásban részesíti. További 145 milliárd eurót pedig az európai, a kereskedelmi bankok finanszíroznak Brüsszel felügyeletével. Érdemes kitérni a GG megvalósítását, a beruházási források mozgósítását támogató segédeszközökre is, amelyek az uniós intézmények, programok dzsungelében megoldást kereső hazai érdeklődők eligazodását szintén előmozdítják. Ilyen például a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz – Globális Európa (NDICI – Global Europe), az Előcsatlakozást Támogató Eszköz (IPA) III., továbbá az Interreg, az InvestEU és az Európai Horizont (Horizon Europe – az EU kutatási és innovációs programja).

MOZGÁSBAN A BÜROKRÁCIA

Igen fontos, a tagországok külkereskedelmét érintő jelzés: Brüsszel most vizsgálja meg egy európai exporthitelrendszer felállításának a lehetőségét. Ez kiegészítené, uniós szintre emelné a tagállami szintű exporthitel-biztosító intézmények tevékenységét, és katonai szaknyelven szólva növelné a közösség öszszesített tűzerejét. Elsősorban az uniós tagok külső piacokon való sikeresebb szereplését alapozná meg. Brüsszel ez ügyben jelentős pragmatizmust mutat, amikor elismeri, hogy ezeken a külpi-

12 400

AZ EU–KÍNA RELÁCIÓBAN ELINDÍTOTT KONTÉNERVONATOK SZÁMA* Ezer pont

59

3 673

80

308 815

1 702

2011– 2013 2014 2015 2016 2017 2012 (Az új selyemút program indítása)

az EU-s államokban tevékenykedő magánszektorral, a társadalmi-civil szervezetekkel. Az egész GG programot a brüsszeli bizottság elnöke szemlézné. Ebben támogatnák az érintett alelnökök, főbiztosok, a nemzetközi partnerkapcsolatokért, a szomszédságpolitikáért, a közösség bővítéséért felelő biztosok.

2020

*A szerelvények, vasútvonalak Kazahsztánon és Oroszországon keresztül érnek el Európába. Forrás: Pjotr Kurnkov, OSJD Bulletin

acokon az EU országainak a versenytársai komoly állami támogatást kapnak. Az európai exporthitelrendszer – feltéve, hogy hatékonyan és bürokráciamentesen alkalmazzák – nagy segítséget nyújthat az uniós vállalatok sikeres külpiaci szerepléséhez és harmadik államokban az ottani infrastruktúra kiépítésében való részvételhez. Mint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője megfogalmazta:

KÍNA BEELŐZÖTT

Hol tart ma a versenytárs, az új selyemút megvalósítása? Nézzük a közlekedést. A legfrissebb hír a Dél-Kína–Laosz-vasútvonal megnyitása, amely közvetlen hozzáférést kínál egy olyan, több Magyarországot kitevő területhez, ahol eddig nem volt vasút. Két éve működik a 4496,6

EU (milliárd euró)

AZ EU ÉS KÍNA KÖZVETLEN KÜLFÖLDI 2Ď0 )ö9ö0* '*+*09*9 8*. Ezer pont 329,7

303,4

470,1

317,4

643,8

93,2

113,7

122,4

137,4

140,5

2009

2010

2011

2012

2013

203,7

195,8

169,2

2014

Kína (milliárd dollár)

1016,5 247,6

255,6 191,5 180,8

2015

2016

2017

–204,8

2018

161,5 134,0

2019

Forrás: de.statista.com

a GG program Brüsszel vírusválság utáni helyreállítási erőfeszítéseinek a része. Egy európai modellt kínál, amely fenntartható, „okos” módon befektetne a puha és kemény infrastruktúrába, a digitális világba, a klímaváltozás és az energiagenerálás, a szállítás, egészségügy, oktatásügy területén. Egyszóval a Global Gateway stratégiája a világgal kialakítandó kapcsolatok európai modelljének a felállítását célozza meg. Ami a gyakorlati munkát illeti, ad hoc csoportokban (Team Europe Initiatives – TEI) dolgoznák ki a részleteket. Hatalmas kör, az uniós intézményrendszer érdekelt elemei, a tagországok megfelelő szervezetei, kormányai, az európai pénzintézetek működnének együtt

Kína–Baltyijszk (Kalinyingrád)-vonal, amely végig széles nyomtávú (1520 mmes) sínpáron halad. Baltyijszkból Németországba a konténereket hajóval szállítják, és Sassnitzban átrakják a normál, nyugat-európai sínszélességű (1435 mm) tehervonatokra. Az ázsiai óriás és Európa között a vasúti fuvarozás kétszer olyan gyors, de két és félszer drágább, mint a tengeri út. Az energiaszállítás tekintetében orosz források szerint hamarosan aláírják az Oroszországból Kínába tartó második nagy gázvezeték építési programját. A Gazpromot többek között emiatt sem izgatják különösebben az európai gázpiac fejleményei. D. P. 2021/50 FIGYELŐ | 57

F_56-57-EU-ellenprogram.indd 57

2021. 12. 13. 17:13

| GEOPOLITIKA |

BORÍTÉKOLHATÓ A FESZÜLTSÉG A KORMÁNYON BELÜL NÉMETORSZÁG | Ukrán válság, koronavírus-járvány, energiakrízis, eladósodás – már az induláskor veszély fenyegeti az új német kabinet egységét. Nemrég felesküdött az új német kormány, amely máris szokatlan szituációban találta magát. Arra ugyanis még soha nem volt példa, hogy szociáldemokrata, zöld és liberális-szabaddemokrata (FDP) koalíció kormányozza Európa legerősebb gazdaságát.

TÁMAD A VÍRUS

Olaf Scholz kancellár kabinetje a kormányrudat a járvány negyedik hullámának szorításában vette át, amely az összes korábbinál gyorsabban terjed – félő, hogy még a német egészségügyi rendszer is eléri kapacitásainak felső korlátját. Az átoltottsági ráta sokkal

alacsonyabb, mint a legtöbb nyugat-európai országban, Scholz ezért foglalkozik is a gondolattal, hogy kötelezővé teszi az oltást – lapzártánkkor ez még nem volt eldöntött. Ám azok sincsenek könnyű helyzetben, akik felvennék a vakcinát, mivel a német oltópontok beszámolói szerint fenyegető veszély a vakcinahiány. A társadalmi feszültség közben egyre nő, az oltásellenesek fáklyás felvonulásokat tartanak. A problémát a szociáldemokrata Karl Lauterbach egészségügyi miniszternek

kellene menedzselnie. Az ő gúnyneve a német sajtóban a végzet prófétája, és arról ismert, hogy a pandémia kezdete óta tévéműsorokban, interjúkban hevesen érvel az oltás mellett. Félő azonban, hogy ezzel a hozzáállással nem tudja jobb belátásra bírni az oltásellenesek elég széles rétegeit.

LANYHUL A GAZDASÁG

Szeptember óta, amikor az SPD megnyerte a választásokat, sokkal roszszabbra fordult a gazdasági helyzet.

FOTÓK: FABRIZIO BENSCH, KAI PFAFFENBACH, REUTERS

OLAF SCHOLZ ÚJ NÉMET KANCELLÁRT ÜNNEPLIK A BUNDESTAGBAN. NEHÉZ LESZ FENNTARTANI AZ EGYSÉGET

58 | FIGYELŐ 2021/50

F_58-59_uj-nemet-kormany.indd 58

2021. 12. 13. 17:14

| GEOPOLITIKA |

A feldolgozóipari rendelésállomány a vártnál jóval alacsonyabb, az ipar alapanyag-ellátási gondokkal küzd, a német ipar gerincét adó autógyárakat pedig továbbra is sújtja a csiphiány, amelynek egyelőre nem látszik a vége. Közben az infláció az 1990-es évek eleje óta a legmagasabb szintre, 6 százalékra szökött fel. Elemzői várakozások szerint nagyon messze van még, amikor a német ipar visszakapaszkodik a pandémia előtti szintre. Az üzleti körök, az érdekképviseletek szigorúbb fellépést sürgetnek oltásfronton, komolyabb szankciókkal sújtanák a beoltatlanokat. Ez viszont a kiskereskedelem karácsonyi forgalmát vághatja haza. Szintén komoly probléma, hogy a második legnagyobb koalíciós partner, a Zöldek mereven ragaszkodnak a politikájukhoz, erősen küzdenek a klímaváltozás ellen, illetve növelnék a német energiamixben a megújulók arányát. Azt szeretnék elérni, hogy 2030ra megszűnjön az országban a szénalapú erőművekkel előállított villamos energia. Ez nyolc évvel előzné meg a korábbi határidőt. A tervek szerint még gyorsabb ütemben tiltanák be a dízel- és a benzinüzemű gépjárműveket, az évtized végére pedig 15 millió villanyautót látnának a német utakon. Ezzel párhuzamosan erős kétségek vetődnek fel azzal kapcsolatban, hogy a jelenlegi földgázárak mellett az atomerőművek megszüntetésének mekkora a realitása. Több ezer új szélturbinára lenne szükség, napelemek százezreire, emellett új, drága elektromos hálózatokra és elosztó központokra. Ezek költségei viszont értelemszerűen beépülnének a már most is magas energiaárakba. Félő, hogy a Zöldek terveinek megvalósulása esetén az ipar energiakimaradásokkal lenne kénytelen szembesülni, ezt viszont a piacpárti, a nagyipar által támogatott szabaddemokraták minden áron szeretnék elkerülni. A zöldpárthoz tartozó Robert Habeck gazdasági miniszter nagyon erős nyomás alá kerül.

KÜLPOLITIKAI DILEMMÁK

Pár nappal az ú kormány beiktatása előtt Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök kemény szócsatát

ÉLETMENTŐ MŰTÉTRE KÉSZÜLNEK EGY DARMTSTADTI KLINIKÁN. TÚLTERHELŐDHET A NÉMET EGÉSZSÉGÜGY

folytatott, igaz, ebből viszonylag kevés szivárgott ki a nyilvánosság számára. A téma azonban minden valószínűség szerint Ukrajna volt. Berlin mint NATO-tagállam várhatóan csatlakozni kényszerül Washingtonhoz, ha az új szankciókat vezet be az oroszok ellen. Talán ez lesz a koalíció egyik legnagyobb szakítópróbája, a szocdemek között ugyanis viszonylag nagy a Moszkvával megengedőbb hangnemet képviselők aránya, arról nem is beszélve, hogy Németország gázellátása nagymértékben függ az oroszoktól. Annalena Baerbock zöld párti külügyminiszter viszont erőteljesen ellenzi az Északi Áramlat 2. földgázvezetéket – amelyet az SPD támogat –, továbbá elődeinél markánsabb álláspontot képvisel Kínával, az ottani emberi jogokkal szemben. Az ázsiai ország viszont kulcsfontosságú piaca a német iparnak, főleg az autóiparnak, így ismét borítékolható a konfliktus a szabaddemokraták és a zöldek között.

BERUHÁZÁSOK VAGY ADÓSSÁG

Scholz kampányában nagy szerepet játszott az az ígéret, amely szerint „több mint 100 éve nem látott ipari modernizációt” szeretne az országban végrehajtani, átállni a digitális gazdaságra,

korszerűsíteni az infrastruktúrát. Ehhez viszont több száz milliárd eurós beruházásra lenne szükség. Az FDP óvatosan jelezte, hogy hajlandó lazítani valamennyit hagyományos fiskális szigorán, de nagyon nehéz elképzelni, hogy belemennének a német alkotmányban rögzített adósságszabály módosításába. Enélkül viszont Scholz nem tudja megvalósítani nagy léptékű terveit. Áthidaló megoldás lehet, ha a beruházásokhoz szükséges eurómilliárdokat részben a német állami befektetési bank, a KfW finanszírozza. Szó van arról is, hogy a vasúti korszerűsítéseket a Deutsche Bank állja, a lakásépítési programokat pedig egy majdan felállítandó állami alap. Ezzel azonban csak másfelé tolják el a problémát, a beruházások vagy eladósodás kérdését továbbra sem oldják meg. Jövőre még érvényben marad a pandémia kapcsán hozott intézkedés, amely felmentést ad az adósságszabály alól, utána viszont heves vita várható az FDP pénzügyminisztere, Christian Lindner és a beruházásokat szorgalmazó Zöldek között. A német kormányban a kancellár után hagyományosan a pénzügyminiszter a legerősebb tag. D. GY. 2021/50 FIGYELŐ | 59

F_58-59_uj-nemet-kormany.indd 59

2021. 12. 13. 17:14

| GEOPOLITIKA |

AUSZTRIA | A belpolitikai botrányok ellenére az osztrák gazdaság viszonylag tűrhető állapotban van, bár ha az újabb járványhullám miatt korlátozni kell a turizmust, az súlyos veszteségeket okoz majd. Ausztriában manapság szinte olaszországi állapotokat látunk, olyan tempóban váltják egymást a kormányfők. Ez azonban láthatóan nem gyakorol túl nagy hatást a gazdaságra. Sokkal inkább a vírusveszély van napirenden 8,9 millió lakosú nyugati szomszédunknál. E tekintetben valamivel rosszabb ott a helyzet, mint nálunk, még az ikonikus Bécsi Operabál jövő évi eseményét is elhalasztották. A pandémia okán gyérülő turistaforgalmat az egyik legdinamikusabb ágazatcsoport (vendéglátás, szállodaipar, sípálya-üzemeltetés) kőkeményen megérzi.

JÁRVÁNYHELYZET

Azért a belpolitika sem mondható eseménytelennek az elmúlt éveket tekintve. Öt esztendő alatt Ausztria a Ballhausplatzon lévő miniszterelnöki hivatal öt kancellárját és egy kancellár asszonyát fogyasztotta el. Volt, aki az Ibiza buliszigeti botrány, volt, aki korrupció miatt állt fel a székéből. Közülük a legismertebb kétségtelenül az ifjú és

KANCELLÁROK FUTÓSZALAGON sokat, ezért az oltatlanokkal szembeni egyre drasztikusabb fellépést képviseli. Ebben a lakosság többsége támogatja.

jóképű Sebastian Kurz, aki kétszer is kibe ingázott. Az Osztrák Néppárt (ÖVP) még ez év augusztusának a végén is elsöprő többséggel, 99,4 százalékkal választotta újra a formáció vezetőjének. Három hónappal később a súlyos korrupciós vádak hatására a 35 éves fiatal apa végképp kiszállt a politikából – legalábbis húszperces búcsúüzenete ezt sugallta. „Nem vagyok sem szent, sem pedig bűnöző” – ez a mondat maradt meg annak tartalmából. Rövid intermezzo (Alexander Schallenberg kancellár és Kurz bizalmasa, Gernot Blümel pénzügyminiszter lemondása) után Karl Nehammer volt belügyminiszter foglalta el a Ballhausplatzon a kormányfői széket, és átvette az ÖVP elnöki tisztét. Úgy látszik, a politikus vette az üzenetet: a pandémia legyőzése minden másnál előbbre való. Ma Ausztria az oltatlanok, az oltástagadók ellen az egyik legkeményebben fellépő ország az EU-ban – ugyanakkor nem híve a bezárkózásnak. Nehammer tudja, hogy a gazdaság súlyosan megsínyli a lezárá-

Vízenergia (közvetlenül a lezúduló víz hajtotta turbinák) 41% 5%

1% Napenergia

10%

Lebomló bioforrások

AUSZTRIA VÁRHATÓ ÉVES GDP-NÖVEKEDÉSE

Százalék

&_ JQ÷_÷ ­[ F_TSTX NI÷X_FP¥MT_ P­UJXY százalék

Fosszilis források 24% (olaj, földgáz, szén)

5,0 4,4

19%

Megújuló energiaforrásokat használva feltöltött Szélenergia víztározókból a víz leengedésével

Forrás: statista.com

A népesség átoltottságának a mértékét tekintve az ausztriai helyzet valamivel jobb, mint a magyarországi. A lakosok 72 százaléka legalább egy, 64,5 százaléka két és 28,5 százaléka három Covid–19 elleni vakcinát kapott az e hónap eleji állapot szerint. December 13-ra tűzték ki a korlátozások feloldását azok számára, akik be vannak oltva. Az oltatlanokat továbbra is szigorú megszorítások sújtják. Nehammer mint exbelügyminiszter képben van, miként lehet uralni a helyzetet – akár könnygázzal, gumibottal és a decemberi fagyban különösen kemény eszközzel, vízágyúval megfékezve a tüntetőket. Nyugati szomszédunkon késő ősszel legalább három nagy tiltakozási hullám söpört végig, s a december eleji bécsi akciókban negyvenezren vettek részt. A kancellár február elsejéig ki akarja kényszeríteni, hogy min-

AZ OSZTRÁK IPAR TELJESÍTMÉNYE, 2021

AZ OSZTRÁK ENERGIAMIX

Százalék

VÍZÁGYÚ TÉLVÍZ IDEJÉN

I.

2,4

II.

III. IV.

Forrás: de.statista.com

V.

VI. VII. VIII. IX.

2,3

1,8

1,8

2021 2022 2023 2024 2025 2026

Forrás: WIFO

60 | FIGYELŐ 2021/50

F_60-61-Ausztria.indd 60

2021. 12. 13. 17:14

| GEOPOLITIKA |

TÜNTETÉS A JÁRVÁNYKORLÁTOZÁSOK ELLEN. MINDENNÉL FONTOSABB AZ ÁTOLTOTTSÁG NÖVELÉSE

den egészségügyi szempontból alkalmas osztrák polgár megkapja az oltás(oka)t. A novemberben bevezetett lezárás hatására néhány hét alatt a felére csökkent az új fertőzések száma.

FOTÓ: GERT EGGENBERGER, EUROPRESS/AFP

GAZDASÁGI HELYZET

A november végén bevezetett újabb lezárás az Erste Bank elemzése szerint nem vetette vissza nagyobb mértékben az osztrák gazdaságot. A lendületet a második és harmadik negyedévi jó eredmények biztosították. Ezzel együtt a járvány előtti szintet valamikor jövőre érheti el Ausztria. Az energiahelyzetét illetően szerencsés az ország, hiszen természetes, bő és nagy esésű vízforrásainak a felhasználásával, továbbá a megújuló, időszakosan működő forrásokból a tározókba felszivattyúzott víz leengedésével termelt elektromosság régiós szinten egyedülállóan nagy szerepet játszik nyugati szomszédunk energiamixében. Emellett Ausztria jelentős pozíciókat épített ki a

földgázszállításban. Baumgartenben a térség legnagyobb földgázelosztója működik, és a Gazpromnak két nagy bérelt tárolója van az ország északi részén. Ausztria külkereskedelme ebben az esztendőben nagyjából 2:1 arányban oszlik meg az EU27-ek és harmadik országok között. Január–szeptemberben a kivitel 121,8 milliárd, a behozatal 129,8 milliárd eurót tett ki, azaz az első háromnegyed évet 8 milliárd eurós mérleghiánnyal zárták. A Wifo gazdaságkutató szerint 2021 első fél évében a külkereskedelem behozta tavalyi hátrányát. A gazdasági növekedés egészét viszont fékezte a pandémia.

CSÖKKEN A MUNKANÉLKÜLISÉG

Jelentősen erősödtek az inflációs várakozások. Erre az esztendőre 3 százalék körüli fogyasztóiár-emelkedést jósolnak;

ebben az üzemanyagárak növekedése, a közlekedés, egyes élelmiszerek drágulása játszik szerepet. A lakossági fogyasztás kisebb a vártnál. Ebben a bizonytalan vírushelyzet, a munkaerőpiacokon a kiszámíthatatlanság, továbbá a tartalékolás, a kiadások visszafogása tükröződik. Ugyanakkor csökkent a munkanélküliség, sőt egyes ágazatokban nagymérvű munkaerőhiány lépett fel. Ezzel együtt Ausztriában az állástalanság idei átlagos szintje a Wifo szerint eléri a 8,2 százalékot, ami magasnak számít. Pedig a koronavírus elleni intézkedések a külföldi dolgozók egy részének az elmaradásához vezettek. 2021-re viszont mind a fenti gazdaságkutató, mind az IHS jelentős (6,3, illetve 6,7 százalékos) költségvetési hiányt jósol. Az osztrák gazdaság bővülési üteme a jövőre várt konjunkturális csúcs (mintegy ötszázalékos GDP-gyarapodás) után meredeken viszszaesik, és az évtized közepéig az 1,8– 2,3 százalékos sávban mozoghat. D. P. 2021/50 FIGYELŐ | 61

F_60-61-Ausztria.indd 61

2021. 12. 13. 17:14

| RÉGIÓ |

LÍTIUMKITERMELÉS ELNAPOLVAddd KÖZVITÁT JAVASOL VUČIĆ | Lankadó intenzitással, de a múlt hétvégén is még több ezren tiltakoztak Szerbia-szerte az ellen, hogy a Rio Tinto brit–ausztrál óriáscég bányát nyisson az ország nyugati részén fekvő Loznica közelében. Az előző hetekben tapasztaltakhoz képest a múlt szombaton kevesebb volt a tüntető és az útblokád, miután a szerb államfő visszaküldte a parlamentnek a kisajátítási és a népszavazási törvényt. Kérdésessé vált a szerbiai lítiumbánya sorsa, vagy csak mindenki időt nyert? Nem tehetjük tönkre több ember életét, mint amennyiét eredetileg terveztük – ez az államfői mondat – amelyből egy csomó mém született – a múlt szerdán hangzott el, amikor Aleksandar Vučić a Rio Tinto tevékenységéről és a parlamentnek viszszaküldött két jogszabályról beszélt. Arra utalt, hogy egyes kormánytagok nagyon sietnek a bányanyitáshoz szükséges kisajátítási törvénnyel, de szerinte most egy hónapokig tartó közvitának kell következnie. Szerbiát az elmúlt hétvégéken meglehetősen markáns, az ellenzék által támogatott tüntetések rázták meg, amelyek mindenekelőtt a bosznia-hercegovinai határ közelében tervezett lítiumbánya ellen szerveződtek. A helyiek már évek óta tartanak időről időre tüntetéseket, aggódnak az olykor a közeli legelőket, termőföldeket is elöntő Jadar folyó tisztasága miatt. Volt példa rá, hogy a több mint másfél évtizede kutató bányakonszern egyik lelőhelyéről nehézfémek kerültek a Jadarba, 2011-ben pedig a gyerekek csoportos vérvizsgálatakor a megengedettnél magasabb ólomkoncentrációt mutattak ki. A korábbi tüntetések azonban csak helyi jellegűek voltak.

ÖT NAPOD VAN!

Az utóbbi hónapokban jó néhány környezetvédelmi csoport alakult, a haragjukat pedig két törvény parlamenti elfogadása váltotta: a kisajátítási, valamint a népsza-

vazásokról szóló új jogszabály. Úgy vélekedtek, hogy ezek minden további nélkül lehetővé teszik a Rio Tinto terveinek a megvalósítását. A kisajátítási eljárás az új törvény értelmében húsz nap alatt befejeződhetett volna, az érintett földterület, ingatlan tulajdonosának öt napot adott volna az állam arra, hogy döntsön az árajánlatról, ezt követően az illetékes szervek tizenöt nap alatt meghozták volna a végleges határozatot. Még egy gond állt fenn: a nem legalizált létesítmények, illetve törvénytelenül felhúzott ingatlanok esetén csak az építési költségeket vették volna figyelembe, az épület piaci értékét nem. Így sokan áron alul kaptak volna kártérítést az épületekért (az illegális építkezés bevett szokás, továbbra is óriási gondnak számít déli szomszédunkban).

ez idő alatt. A két törvényt az aktivisták és az ellenzéki politikusok a Rio Tintoüzlet megkönnyítése, az intézményes polgári tiltakozás ellehetetlenítése eszközeként értelmezték.

NÉGYÉVES MORATÓRIUM

AGRESSZÍV MÓDSZER

A népszavazásról szóló törvényt ugyanakkor úgy módosította a parlament, hogy egy referendum kezdeményezéséhez minden aláírást hitelesíteni kell, amiért illetéket kell fizetni. Ez a költség a civil szféra és a szerbiai ellenzék szerint sok esetben ellehetetlenítette volna a népszavazás kiírását. Az új jogszabály eltörölte az ötvenszázalékos részvételhez kötött érvényességi feltételt is, ami ellen senki se tiltakozott. Az viszont a demonstrációk egyik fő követelése volt, hogy a népszavazást kezdeményezők képviselői kerüljenek be a referendumokat lebonyolító és a voksolás menetét ellenőrző testületekbe. Azt is megfogalmazták, hogy egy már megtartott népszavazást ne lehessen négy éven belül megismételni, és a parlament se hozhasson az elfogadottakkal ellentétes döntést

Ezekkel a követelésekkel özönlötték el az elmúlt hetekben Szerbia-szerte az utcákat. Belgrádban tízezrek, a többi nagyvárosban ennél kevesebben vonultak fel szombat délutánonként. A polgári engedetlenség agresszív módszerét választották: blokád alá vontak fontosabb útvonalakat, például a Szabadka–Belgrád A1-es autópályát zárták le egy-egy órára, Újvidéken hidakat és másutt is fontos közlekedési csomópontokat tettek megközelíthetetlenné. A Szerb Haladó Párt vezette kormány és Aleksandar Vučić kezdetben egyszerű ellenzéki cselszövésről beszélt, később azonban együttműködőbb hangvételre váltottak. A demonstrációk során incidenseket is feljegyeztek, a hatalompártiak provokálták a tüntetőket, amire azok provokációkkal válaszoltak, sőt verekedés

62 | FIGYELŐ 2021/50

F_62-63_RioTinto.indd 62

2021. 12. 13. 17:16

| RÉGIÓ |

A MÚLT SZOMBATON IS FELFORDULÁS VOLT BELGRÁDBAN. A FÖLD ALATT HAGYNÁK AZ EURÓMILLIÁRDOKAT ÉRŐ NYERSANYAGOT

FOTÓ: OLIVER BUNIC, EUROPRESS/AFP

is volt. Az államfő a szombatonkénti tüntetésekről azt mondta, hogy az utak lezárása nagy kárt okoz az országnak. A múlt szombaton még rendőröket sem küldtek ki a demonstrációk biztosítására. Az államfő közbeavatkozása után Ivica Dačić, a szerb képviselőház szocialista elnöke arról beszélt, hogy a kormány teljesen visszavonta a kisajátítási törvényt, a népszavazásról szóló jogszabály esetén pedig elfogadják a tüntetők minden követelését, és e szerint készülnek majd el a módosítások. Az állam számára fontos ez utóbbi törvény mielőbbi megaszavazása, mert január 16-án Szerbiában alkotmánymódosító népszavazást tartanak, az alaptörvény igazságügyi részét módosítanák.

ÉRTÉKES BÁNYAMEZŐ

A Rio Tinto-ügy kapcsán az elnök kifejtette: korábban el kellett volna mennie a Loznica környéki Gornje Nedeljicébe, ahol – mint mondta – a lítiumkitermelés mellett és ellene is szóltak az emberek. A

Rio Tinto hivatalos kérelmet nyújtott be egy különleges célú terület használatára, a hulladéklerakót a Jadar-völgybe akarják elhelyezni. Ezt a helybeliek ellenzik. „Fel kell mérnünk, hogy akarjuk-e, hogy létezzenek azok a bányák, vagy sem. Erről is komoly közvitát kell szervezni” – mondta Aleksandar Vučić. Politikai elemzők szerint teljesen világos, hogy néhány szombati megmozdulás miért hozott ilyen gyors eredményt: az áprilisi választások előtt nem tett volna jót a hatalmon lévő pártoknak, hogy az országban egy olyan kérdés kapcsán keletkezik kitapintható ellentét a kormány és a parlamenten kívül politizáló ellenzék között, amely életbe vágóan fontos a lakosság számára. Az ellenzék így kisajátította volna magának a környezetvédelem iránti elkötelezettséget. A tüntetésszervezők most nem tudják, mitévők legyenek: egyes szervezetek máris

győzelmet hirdettek, mások szombati „ünnepléseket” szerveznének a továbbiakban a tereken, megint mások tovább tüntetnének, egészen addig, amíg az állam „ki nem kíséri” a Rio Tinto képviselőit az országból, és nem mond le teljesen a lítium kiaknázásáról. Ma már kevesen beszélnek arról, hogy kár veszni hagyni a Jadar folyóról elnevezett jadarit ásványt, a nátriumlítium-boroszilikát-hidroxidot – LiNaSiB3O7(OH) –, mivel a lítiumtartalékokból a kutatások szerint a világpiaci szükségletek több mint tíz százalékát fedezni lehetne. Egyelőre úgy tűnik, nem a közeljövőben indul be a kitermelés. A Rio Tinto 2006-ban fedezte fel az ásványkészletet Loznica közelében, már megvette a bánya kiépítéséhez szükséges területet, és csak a kitermelési engedélyre vár. A cég szerbiai leányvállalata szerint 2,4 milliárd dollárt fektetnének a vállalkozásba. VIRÁG ÁRPÁD 2021/50 FIGYELŐ | 63

F_62-63_RioTinto.indd 63

2021. 12. 13. 17:16

| RÉGIÓ |

SZÜRREÁLIS KOLOZSVÁRI LAKÁSPIAC

A 330 ezres lélekszámú Kolozsvár központ közeli övezetében pillanatnyilag nem lehet se régi, se új lakáshoz jutni kétezer eurós (730 ezer forint) négyzetméterár alatt. Az ingatlanok ára tíz év alatt megduplázódott, a 2010-es évek legelején még ezer euró körüli volt az átlag. Ma szürreális árszintekkel szembesül, aki lakásvásárlásban gondolkodik, egy 50-60 négyzetméteres kétszobás ingatlanért például szemrebbenés nélkül kérnek 100120 ezer eurót (36-44 millió forintot). És ezt egyelőre többnyire meg is adják. A drágulás egyik fő okaként az inflációt jelölik meg. Az emberek félnek a pénzhígulástól, az ingatlanügynökségek képviselői szerint a vásárlók 60-70 százaléka

befektetésnek tekinti a lakást, és bérbeadásban gondolkodik. Az építőanyagok drágulása szintén a fajsúlyos magyarázatok között szerepel, ennek ellenére egyes szakemberek úgy tartják, az esetleges további anyagár-emelkedés sem növelheti tovább az ingatlanok értékét, kifulladóban ugyanis a vásárlóerő. A jelenlegi lakásárszintben még nincs benne az építőanyagok drágulása, hangzik a másik vélemény. Abban azonban nagyjából egységes az álláspont, hogy az ingatlan-ellenértékek közelednek a csúcshoz, nagy változás aligha jön. Ezen a jövőképen legfeljebb egy szélsőséges léptékű (7,5-7,9 százalékos) infláció változtathat.

LISTAVEZETŐ KINCSES VÁROS

Románia vezető ingatlanportálja, az Imobiliare.ro adatai szerint 2021 harma-

dik negyedévében országos szinten a lakások átlagára 10,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az új építésű ingatlanok esetén pedig 13,9 százalékos volt az emelkedés. A lakásárak Brassóban és Bukarestben nőttek leginkább – 14,8, illetve 13,2 százalékkal –, a legdrágább város azonban változatlanul Kolozsvár. Itt, a portál adatai szerint, az idén október 31-én egy négyzetméter átlagára 2013 euró volt – az egy évvel korábbi ár 1826 euró –, míg a város központjában az eladó ingatlanok átlagára 2350 euró/négyzetméterre (860 ezer forintra) rúgott. A második helyen álló Bukarestben 1630 euró az átlagár.

FOTÓ: LEONID ANDRONOV, GETTY IMAGES

NAGY BUMM | Sokak számára értelmezhetetlen magaslatokban járnak a romániai ingatlanárak. A szakemberek szerint erre magyarázat a megugró építőanyagárak, illetve a magát makacsul tartó közvélekedés, miszerint az ingatlan változatlanul jó befektetés.

64 | FIGYELŐ 2021/50

F_64-65_erdelyi_ingatlan.indd 64

2021. 12. 13. 17:16

| RÉGIÓ |

A Babeș-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Kara által készített, Covid–19: Romanian Economic Impact Monitor elnevezésű felmérés is hasonló viszonyokról tanúskodik. Brassóban 1428 euró/négyzetméter az átlagár, tavaly ez 1217 euró volt. Ehhez képest Temesváron ma olcsóbban lehet lakást vásárolni: egy négyzetméter 1362 euróba kerül, míg tavaly 1289 eurónál állt a számláló.

ban az ingatlanpiaci tranzakciók száma újra a járvány előtti értéket mutatta, azóta pedig folyamatosan a válságot megelőző szint felett teljesít a piac.

MINDIG VAN FELJEBB

KERESLET-KÍNÁLAT „JÁTÉK”

Az építkezési alapanyagok ellenértékének normalizálódása országos viszonylatban igazíthat az ingatlanpiaci arányokon, látványos korrekcióra azonban senki

Az árakat az is befolyásolhatja, hogy Kolozsváron túlkínálat várható a lakáspiacon: míg 2020-ban körülbelül ötezer új lakást adtak át Erdély fővárosának a vonzáskör-

A város helyzete abból a szempontból is különleges, hogy alig van lehetősége a terjeszkedésre. Az utóbbi időben az egykori ipari létesítmények területei, illetve maradványai kínálnak opciókat ingatlanfejlesztésre. A hajdani közönségkedvenc Rekord strand, illetve az Argos fehérneműgyár ma már szinte belvárosinak számító helyén építették fel a The Nest (Fészek) lakóparkot, ahol a 120, egyenként 150–200 ezer euróba kerülő lakást pillanatok alatt elkapkodták. A Iulius Csoport a Carbochim-üzem – ma is Románia legjelentősebb, csiszolóanyagokat gyártó vállalata – 12 hektáros területének helyére készül lakóparkot építeni. A gyárat már tavaly megvásárolta az ingatlanfejlesztő cégcsoport, és már az üzlet lezárását követően felmerült, hogy elköltöztetik, a hatalmas, akár 70 millió eurót is érő területen pedig lakóparkot és irodaházakat építenek. Januárra össze is hívták a tőzsdén is jegyzett Carbochim közgyűlését, ahol várhatóan egy másik, az ipari tevékenység folytatásához alkalmas terület megvásárlásáról döntenek. A hírek hatására a Carbochim-papírok máris 10 százalékkal nőttek.

BÉRLAKÁSBIZNISZ

sem számít. Ennek bizonyos mértékben „történelmi” előzményei is vannak, hiszen az ingatlanszakma a 2010-es évek elején szintén kijelentette, hogy annál feljebb már nincs, és hasonló hangzott el a járvány tavalyi kitörése után is. Természetesen elképzelhető, hogy általánosan mérséklődnek az árak, drasztikus csökkenéssel azonban senki sem számol. A lakások iránti kereslet ugyanis továbbra sem mérséklődik, így a tulajdonosokat semmi nem kényszeríti önmérsékletre. Az ingatlan-adásvételek száma 2020 közepe óta folyamatosan a pandémia előtti szint felett jár, a tavalyi visszaesést pedig így utólag leginkább a tavaly április–májusi kijárási tilalom magyarázza, amikor leállt az egész gazdaság, az eladásra kínált ingatlanokat pedig gyakorlatilag meg sem lehetett tekinteni. Június végén azon-

zetében, addig az elkövetkezőkben ez a szám várhatóan meghaladja évi tízezret. Kolozsvár folyamatos növekedését azonban spekulatív jellegűnek tartják. Miután az építőanyag egy része változatlanul hiánycikk, az is drágán, ilyen mértékű építkezés mellett tovább növekedhetnek az ingatlanárak. Ha azonban a kereslet képtelen lesz követni a kínálatot, az építőiparban is gondok jelentkezhetnek. Egyelőre azonban úgy néz ki, hogy vásárló is lesz, miután egyre többen tartanak attól, hogy rohamosan hígul a pénz, miközben a kolozsvári lakások értéke megbízható módon nőtt az elmúlt húsz évben.

Bizonytalansági tényezőnek tekinthető viszont, hogy a bérek nem nőnek olyan mértékben, mint a lakásárak. Minden bizonnyal befektetők is vásárolnak, arra számítva, hogy az ingatlan értéke tovább nő, ahogyan arra az elmúlt tíz évben rendszeresen sor került. Ilyen körülmények között viszont Romániában hiába magasabb az európai átlagnál a saját lakásban élők száma, a körvonalazódó árak mellett egy pályakezdő fiatal nem engedheti meg magának egy kolozsvári lakás megvásárlását, így bérleménybe kényszerül. Ez pedig újra csak azok álláspontját igazolja, akik értelmét látják a befektetési célú ingatlanvásárlásnak. A lakbérek emelkedése azonban arányaiban egyelőre nem halad párban a lakásárak növekedésével, hiszen az átlagosan 300 euróért bérbe adandó ingatlanok jelentős részét az az 50 ezer egyetemista veszi igénybe, aki nem jut helyhez, vagy nem akar kollégiumi szállásra vonulni. Így hiába szeretnék a tulajdonosok, ha tíz éven belül megtérülne a befektetésük, ez sok esetben húsz esztendőre is kitolódik. CSINTA SAMU 2021/50 FIGYELŐ | 65

F_64-65_erdelyi_ingatlan.indd 65

2021. 12. 13. 17:16

| RÉGIÓ |

A TENGEREN FEJLESZT VARSÓ

A ŚLĄZAK JÁRŐRHAJÓ GDYNIÁNÁL. TAVALYELŐTT ILYENKOR ÁLLÍTOTTÁK HADRENDBE

Nemrég tartották Gdańskban a lengyel Tengeri Konvent 12. ülését. Ezt a testületet néhány éve hozták létre a tengeri gazdasági ágazat szakembereiből, akik az infrastrukturális minisztériumot látják el tanáccsal. „A tengeri ipar nagyszerű lehetőség az egész lengyel gazdaság számára” – jelentette ki az ülésen Mateusz Morawiecki kormányfő. Hozzátette, hogy a nyugateurópai kikötőkön keresztül zajló nemzetközi kereskedelem nagy része Lengyelországba, azaz Gdańskba és Gdyniába áramlik, emellett egyre gyakrabban más hazai kikötőkbe is.

ÚJ KAPACITÁSOK

A német határ melletti Świnoujściében külső, azaz a balti-tengeri oldalon mély vízi konténerterminált építenek, hamarosan pedig Elbląg kikötőjének is megnövekszik a forgalma, amikor jövőre átadják a Visztula-turzást (az öböl homokpadját) átvágó csatornát, amelybe mintegy 200 millió eurót fektetett be az állam. Így Lengyelországnak közvetlen kijárása lesz a Gdański-öbölre, mivel jelenleg Elblągot csak a kalinyingrádi orosz enklávé felségvizein, a Baltyijszknál lévő keskeny szoroson át lehet megközelíteni.

A konvent ülésén a Gdański Műszaki Egyetemen több felsőoktatási intézmény – köztük a házigazda, a szczecini és a gdyniai tengerészeti egyetem, a nyugat-pomerániai, valamint a koszalini műszaki egyetem, a katonai akadémiák szövetsége – együttműködési megállapodást írt alá, hogy tudományos együttműködést vállalnak a tengeri szélenergia-ipar fejlesztésére. Szorosabbra fűzik a kapcsolataikat a vállalkozói szférával, illetve a tengeri erőműrendszer kiépítésében részt vevő cégekkel a tanácsadástól és a geológiai feltárásoktól kezdve a pénzügyi és beruházási projektek elkészítésén át a legaprólékosabb tervezői, kivitelezési tevékenységig.

MEGAPROJEKT

Az offshore, azaz a tengerre tervezett befektetésekről szólva a kormányfő rámutatott, hogy ez az új iparág a szemünk láttára születik meg, és fontos a diverzifikáció szempontjából. Emlékeztetett, hogy a kormányzati tervek szerint az első fázisban, 2026-ig már 6 GW összteljesítményt kell nyújtaniuk a hálózatba bekapcsolandó szélerőműveknek.

A kormány arról is döntött, hogy Gdyniát választja szélfarmkikötőnek, azaz ott fogják lerakni és részben összeszerelni a szélturbinák elemeit, majd onnan szállítják ki a tengeri építési területre. Az offshore erőművekre, illetve az építéssel kapcsolatos teljes projektre hatalmas öszszeget, 200 milliárd złotyt (43,3 milliárd eurót) szánnak. Korábban ennek a pénznek a feléről volt szó, amikor bejelentették, hogy 2040-ig 11 GW termelőkapacitást kellene elérni. (Lengyelország jelenlegi energiamixének a 70 százaléka, 31 GW szénerőművekből származik, ezt kell valahogy kiváltani megújulókkal, de atomerőmű-projektjei is vannak.) A tervek szerint az offshore szélipar 2040-ig legalább 60 ezer új munkahelyet teremt, közvetlenül vagy közvetve. A Tengeri Kovent ülésén – összeg említése nélkül – elhangzott, hogy a haditengerészeti beruházások is folytatódnak, civil hajó építésére pedig már át is utalt a kormány egymilliárd złotyt (216,6 millió eurót) a gdański gyárnak négy RoPax komp megépítésére. ILONA GIZIŃSKA

FOTÓ: MICHAL FLUDRA, EUROPRESS/AFP

KIKÖTŐK, SZÉLERŐMŰVEK | Az elmúlt évek a lengyel tengeri ipar dinamikus fejlődését hozták. A balti-tengeri medencében a kikötők rakományforgalmát évi 450 millió tonnára becsülik, ennek 25 százalékát a lengyel dokkokban kezelik. Tavaly a kikötői ipar a költségvetési bevételek 10 százalékát termelte ki. Most egy új fejlesztési fázis következik, hatalmas beruházásokkal.

66 | FIGYELŐ 2021/50

F_66-67_lengyelipar-pragaiKormany.indd 66

2021. 12. 13. 17:17

| RÉGIÓ |

Több mint két hónap telt a csehországi választások óta, de csak most kap zöld utat az államfőtől a konzervatív-liberális Polgári Demokrata Párt (ODS) elnöke, Petr Fiala által vezetett kabinet. Az új miniszterelnök-jelölt január közepén mutatja be a programját a képviselőházban, és kér bizalmat a 200 fős képviselőházban, amit nyilvánvalóan megkap, tekintettel arra, hogy az ötpárti koalíciónak 108 mandátuma van. Az októberi választásokat hajszállal megnyerő jobbközép Együtt (Spolu) hárompárti koalícióból az ODS-nek hat, a kereszténydemokrata KDÚ–ČSL szövetségnek három, a Karel Schwarzenberg által alapított liberálkonzervatív TOP 09 pártnak két minisztere lesz. A másik koalíciós szövetségből a STAN (Polgármesterek és Függetlenek Pártja) négy posztot kap, míg a Kalózpárt (Piráti) hármat.

A ROSSZ TANULÓ

FOTÓ: EUROPRESS/AFP

A pártok gyorsan megegyeztek az egyes miniszteri tisztségek elosztásában, a bonyodalmakat Miloš Zeman köztársasági elnök súlyos egészségi állapota és elhúzódó kezelése okozta. Miután kijött a kórházból, megbízta Fialát a kormányalakítással, és mindegyik miniszterjelöltet személyesen meghallgatta. Viszont elégedetlen volt a Kalózpártot képviselő Jan Lipavskýval, amit már korábban is jelzett. Azt kifogásolta, hogy csak alapfokú egyetemi képzettsége és elégséges minősítésű záróvizsgája van, lazítaná a V4-es együttműködést, ellenzi az izraeli cseh követség Jeruzsálembe költöztetését, valamint nem nézi jó szemmel Kína és Oroszország politikáját. Állítólag Lipavský azt javasolta az államfőnek, hogy a legközelebbi Szudétanémet Napokat tartsák Csehországban. Az országból a második világháború után kitelepített németek ügye nagyon érzékeny témának számít Prágában. (Zeman pont azért nyerhetett elnökválasztást 2013-ban, mert ellenfele, Karel Schwarzenberg azt mondta, hogy a németek elűzése pont akkora bűn volt, mint Hitleré, akivel egyes szudétanémetek együttműködtek – a szerk.)

ALKOTMÁNYJOGI VITA

Miloš Zeman hivatala közleményben tudatta: az ország alkotmánya nem írja elő az államfőnek, hogy minden elé terjesztett javaslatot elfogadjon. Ezzel szemben

ZEMAN KINEVEZI

AZ ÚJ CSEH KORMÁNYTd

BIZALMI SZAVAZÁS JANUÁRBAN | Fenntartja kifogásait a külügyi tárca várományosával, a kalózpárti Jan Lipavskýval szemben, mégis pénteken kinevezi Petr Fiala ötpárti kormányát Miloš Zeman államfő. Ezt Fiala kijelölt kormányfő közölte hétfőn, miután egyórás tárgyalást folytatott a köztársasági elnökkel. Szerinte az államfő nem akarta ezzel a problémával is terhelni az országot.

Fialáék épp alkotmányossági pert helyeztek kilátásba az elnök ellen. Szerintük Zemannak az egész kormányt kell kineveznie, nem szólhat bele a kabinet személyi összetételébe. Ráadásul azok a kifogások, amelyek a leendő külügyminiszter személyével kapcsolatban megfogalmazódtak, jogi szempontból nem kizáró okok. A korábbi cseh kormányokban is ültek olyan tárcavezetők, akiknek nem volt felsőfokú végzettségük, például a most leköszönő kabinet miniszterelnök-helyettese, a szocdemek vezére, Jan Hamáček. Voltak, akik egyenesen alkotmányellenesnek nevezték Zeman szándékát. Úgy tűnik azonban, mindez múlt időbe tehető, a pandémia kellős közepén senki sem akar alkotmányos válságot. Petr Fiala a hétfői találkozó után elmondta, bár sok kérdésről eltérően vélekedtek, sőt időnként erő-

sebb hangnemben folyt a megbeszélés, végül megegyezés született arról, hogy az elnök fenntartásai ellenére az egész kormányt kinevezi, a külügyminiszternek jelölt Jan Lipavskýval egyetemben. Fiala pedig kezeskedik az új kabinet tagjaiért. Andrej Babiš leköszönő miniszterelnök üdvözölte a megállapodást.

KIADÁSCSÖKKENTÉS

A leendő kormányfő az újságíróknak elmondta, hogy a kormányzást „nem jó állapotban” veszik át, és ezt az infláció, a bonyolult nemzetközi helyzet, valamint az elhúzódó pandémia tovább nehezíti. A hivatalba lépő kabinet a jövő évi költségvetés teljes átdolgozásán dolgozik, mert elfogadhatatlan, hogy akkora deficittel számoljon, mint amilyet a távozó kormány készített. A kabinetnek reagálnia kell az inflációra, így jóval takarékosabb államháztartást tervez. (LAMÉR) 2021/50 FIGYELŐ | 67

F_66-67_lengyelipar-pragaiKormany.indd 67

2021. 12. 14. 16:57

| RÉGIÓ |

EURÓPA ÚJ DIGITÁLIS CSILLAGA LEHETd SZLOVÉNIAI BEFEKTETÉS | A ljubljanai digitalizációs tárca együttműködési megállapodást kötött a Google webóriással a mesterséges intelligencia (MI) és a szociális vállalkozásfejlesztés területén. Eszerint az óriáscég 2,5 millió eurót fektet be a 2,1 milliós népességű országban. Emellett az állam egy 44 milliós pályázati keretből nyújt támogatást a digitális átállásra.

tött megállapodásnak rendkívüli jelentősége lesz a szlovén munkaerőpiacra is, különösképpen a pandémia miatt egyre szélesebb körben alkalmazott otthoni munkavégzést könnyítik meg: ingyenes online oktatásban, tanácsadásban részesülnek a pályázók, akik webeszközökhöz és szoftverekhez is jutnak. Annette Kroeber-Riel, a Google európai kormány- és nyilvánosságügyi részlegének a vezetője szerint Szlovéniának a digitalizáció terén tekintélyes a gazdasági növekedési potenciálja, évtizedes tapasztalatokat szerzett a mesterséges intelligencia fejlesztésében, tavaly pedig európai szinten a legtöbb MI-kutatóval büszkélkedhetett. „A következő kétéves időszakban folyósított 2,5 millió euró így mindenképp jó helyre kerül, az ország pedig egyértelmű lépéseket tehet majd a befogadó, fenntartható és a zöld jövő irányában” – mondta Kroeber-Riel.

A JOŽEF STEFAN INTÉZET EGYIK KUTATÓCSOPORTJA EGY SIKERES NEUTRON- ÉS GAMMA-SUGÁR-TESZTELÉS UTÁN. A KÍSÉRLET A SHEFFIELDI EGYETEMMEL KÖZÖSEN ZAJLOTT

Mark Boris Andrijanič digitalizációért felelős miniszter a megállapodás aláírásakor hangsúlyozta, Szlovénia végre helyet kap az unió digitalizációs sztrádáján, sőt igencsak nagy és biztos lépésekkel halad afelé, hogy Európa új digitális csillagává váljon. „Az ország némi késéssel lép a kontinens digitális térképére, de a mesterséges intelligencia szlovén kutatói már évtizedek óta méltó helyet szereztek a világban. Pontosan ennek köszönhető a Google érdeklődése az ország kutatói és vállalkozói szférája iránt” – nyilatkozta a tárcavezető. A keresőóriás 2,5 millió eurója egyelőre a legnagyobb, digitalizációra szánt befektetés az országban.

KVANTUMKUTATÓK

A támogatottak között fontos kutatói, oktatási és vállalkozásfejlesztési intézmé-

nyek vannak, így a ljubljanai közgazdasági és informatikai egyetem, valamint a Jožef Stefan Kutatóintézet. Ez utóbbi 150, a mesterséges intelligencia területén dolgozó szakembert foglalkoztat. (Három éve óriási szenzáció volt, amikor az intézet kutatói bebizonyították, hogy a fermionon és a bozonon kívül léteznek más elemi részecskék is. Felfedezésük fontos lépés volt a kvantumszámítógépek fejlesztése felé. Ezek olyan számításokat képesek elvégezni, amelyek a hagyományos, digitális komputerekkel gyakorlatilag megoldhatatlanok – a szerk.) Az intézmények még az idén várhatják a technológiai óriás első utalásait. A Google-lal kö-

A Google.org európai vezetője, Rowan Barnett elmondta, egymillió eurót különítenek el a szlovén szociális vállalkozási ökoszisztéma megerősítésére, valamint félmilliós támogatást a fogyatékossággal élő vállalkozók számára. Kifejtette: épp a digitális átalakulás az a terület, amely előnybe hozhatja a szociális szféra megújítóit, így nemcsak Szlovéniának, hanem az egész régiónak szakmai tudást, technológiát és nem utolsósorban pénzforrást juttatnak. (Az európai keret mintegy 20 millió euró.) Szlovénia egyébként az utóbbi években, legalábbis állami szinten, nem ért el nagyobb sikert a digitális átalakulás területén, éppen ezért a gazdasági szereplők üdvözölték a digitalizációs tárca létrehozását, amelynek első eredményei már napvilágot láttak. Idetartozik az is, hogy még az év végéig a kormány egy 44 millió eurós pályázati keretet hagy jóvá, amelyre helyi vállalatok jelentkezhetnek majd információtechnológiai terveik, beruházásaik támogatására. Az állam a pénzügyi teher egy részének az átvállalásával igyekszik erősíteni a cégek versenyképességét a nemzetközi piacokon. -TOTI-

FOTÓ: JOŽEF STEFAN INSTITUTE

FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐK

68 | FIGYELŐ 2021/50

F_68-69_szloven_horvat.indd 68

2021. 12. 14. 16:58

| RÉGIÓ |

ADVENTI HANGULAT ÚJRATÖLTVE

HORVÁTORSZÁGI LÁTVÁNYOSSÁGOK | A horvát idegenforgalom hallatán mindenkinek a csodálatos Adria és a nyaralás élménye jut eszébe. A festői hegyvidéket télen a külföldiek alig látogatják, az évtizedekkel ezelőtt kiépített síinfrastruktúra a környező alpesi országokéhoz képest fejletlen, így turistacsalogatónak maradnak az adventi vásárok, amelyeket pár éve jó marketinggel szerveznek. A járvány miatt tavaly többnyire elmaradtak az attrakciók, most Csipkerózsika-álmából ébred a csezmicei meseváros is. Az adventi idegenforgalmi program sokáig a fővárosra koncentrálódott, és ez olyannyira bevált, hogy a zágrábi karácsonyi vásárt több ízben is Európa, sőt a világ legszebb téli rendezvényei közé választották. A fényárban úszó horvát fővárost 2019 decemberében több mint kétszázezer turista kereste fel. A szaktárca is elégedett volt az eredményekkel, hiszen végre be tudta bizonyítani, hogy létezik turizmus a tengerparton kívül is. A sikersztorit viszont a pandémia megakasztotta, 2020-ban a szigorú korlátozások miatt ugyanis már csak egy jóval kisebb, külföldi vendégek nélküli vásárt engedélyeztek a legnagyobb horvát város közterein. Mivel a járványhelyzet most kedvezőbb, a határok is nyitva vannak, a helyi szervezők az idén megpróbálták visszahozni a karácsony hangulatát a város utcáira, igaz, egyelőre nem túl nagy sikerrel. Ennek főként az az oka, hogy a főváros a baloldali ellenzék kezére került, a jobbközép kormány pedig kihátrált mögüle, és átállt Eszékre.

FOTÓ: SALAJLAND

KORMÁNYPÁRTI VÁROS A HATÁRON

A Dráva-parti települést május óta a kormányzó konzervatívkeresztényszociális néppárt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) vezeti, amely minden eddiginél grandiózusabb adventi, karácsonyi vásárt szervezett. Az ünnepi fényeket maga a miniszterelnök, Andrej Planković gyújtotta meg. A milliónyi égő által keltetett varázslatos hangulatot fokozza a néhány napja átadott, az ország legnagyobb, 32 méter magas panorámakereke. Az intenzív népszerűsítő kampány hatására özön-

lenek a turisták, de szinte csak belföldről. A helybeliek szerint ez azért van így, mert a várost csak autópályán könnyű megközelíteni, vonaton körülményes, hajón pedig egyelőre lehetetlen külföldről ideérkezni. Pécsről is másfél óra az autóút, Szabadkáról pedig egy órával több.

A CSEZMICEI CSODA

Ha valaki igazán különleges, lélegzetelállító látványra vágyik, érdemes ellátogatnia Janus Pannonius szülőhelyére, Csezmicébe (Csázma), illetve a Bilogora dombjai között meghúzódó csodabirtokra. Ott ugyanis a Salaj család karácsonyi mesevárost üzemeltet egy három és fél hektáros területen, SalajLand elnevezéssel (képünkön). A birtokot ötmillió színes izzóval díszítették ki, az eredmény pedig lenyűgöző lett. Tavaly a járványhelyzet miatt zárva volt, de mindaddig jó üzletnek bizonyult. Jelenleg oltási igazolvánnyal látogatható, és nagyon beindult a szezon. A 40 kunás (kétezer forintos) belépő nem zavarja a látogatókat, tömegével érkeznek Csezmicére. A rengeteg égő egyszersmind nagy áramfaló, néhány évvel ezelőtt a hatalmas villanyszámla kis híján csődbe vitte a családi vállalkozást. Salajékat végül az országos áramszolgáltató, a HEP mentette meg, amely szponzorként beszállt a projektbe. A karácsonyi mese a járvány előtti évben érte el a csúcsát, akkor 120 ezren voltak kíváncsiak a káprázatos, idilli hangulatot árasztó birtokra. HORDÓSI DÁNIEL

2021/50 FIGYELŐ | 69

F_68-69_szloven_horvat.indd 69

2021. 12. 14. 16:58

| RÉGIÓ |

GYENGÉLKEDIK A SZERBIAI FIAT

KÍNAI „ZÖLDÍTÉS” AZ ADRIA-PARTON

Ünnepélyes keretek között állították üzembe Horvátország legújabb és legnagyobb szélerőműparkját a tengermelléki Zengg (Senj) határában. A 39 generátorból álló létesítmény megépítését teljes egészében a kínai állami tulajdonban lévő, a hadiiparáról híres Norinco International Cooperation fedezte. A beruházás mintegy 200 millió euróba került. A 156 megawatt teljesítményű telep 60 négyzetkilométernyi területet foglal el. Az elhelyezkedése ideális, mert a környéken egész évben jó a szélmozgás. A turbinák évente előreláthatólag 530 millió kilowattóra áramot termelnek, ami a növekvő energiaárak miatt néhány év alatt visszahozza az építés költségeit. A projekt az Egy övezet egy út, más néven az új selyemút program keretében valósult meg, és a legnagyobb kínai befektetés Horvátország területén. A szélfarm átadása alkalmából rendezett zágrábi ünnepségen Andrej Plenković azt mondta, hogy a távol-keleti állam fejlődéséből mindkét ország profitál, a kínai gazdaság erejétől pedig nem félni kell, hanem örülni neki, mert az lehetővé teszi a Zengg környéki erőműhöz hasonló létesítmények építését. Plenković hozzátette, a szélfarm nagyban hozzájárul ahhoz, hogy ország 2050-re karbonsemlegessé váljon. Horvátország klímavédelmi céljai eléréséhez viszont még hosszú út vezet. Néhány éven belül bezárják utolsó széntüzelésű erőművet az isztriai Plominban. HORDÓSI

Negatív termelési rekordot állított az idén a kragujevaci Fiat Chrysler Automobiles. A cég menedzsmentje bejelentette, hogy november végén befejezte az idei gépjárműgyártást, a vállalat munkásai így mindössze 50 munkanapot töltöttek el a gyárban 2021-ben. Az ígéretek szerint január 13-án ismét munkára szólítják a dolgozókat, de sokan kételkednek abban, hogy erre valóban sor is kerül. A vezetőség ugyanis, bár korábban ígérte, egyelőre nem jelentette be, hogy mikor veszi kezdetét egy új modell összeszerelése Szerbiában az eddigi 500L helyett. A Politika belgrádi napilap beszámolója szerint a Fiat október végéig 255,7 millió euró értékben gyártott gépkocsikat, ami 30 millió euróval kevesebb a tavalyi, járvány által befolyásolt gyengébb eredménynél is. Nagyjából 15-20 ezer autót szereltek össze (ennél pontosabb adat nincs), ami a 2012-es szerbiai üzemnyitás óta a legkevesebb. A csúcsév 2013 volt, amikor 117 ezer gépkocsi gurult le a gyártósorokról. A Fiat akkoriban déli szomszédunk legjelentősebb exportőrének számított, ma már csak a 8. helyen áll a szerbiai ranglistán. Ana Brnabić belgrádi kormányfő egy hónapja azt mondta, hamarosan jó híreket közöl a kragujevaci üzemmel kapcsolatban, a bejelentésre azonban egyelőre nem került sor. VIRÁG

70 | FIGYELŐ 2021/50

F_70-71_Terkepes.indd 70

2021. 12. 14. 16:58

| RÉGIÓ |

ÁRAMSZÜNETTŐL TARTANAK A LENGYELEK

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

BŐ EGYMILLIÁRD DOLLÁRRAL TÁVOZIK AZ EXXONMOBIL

Újabb fontos lépés történt abba az irányba, hogy az amerikai ExxonMobil kiszálljon a román gázkitermelési piacról. A Romgaz állami gázvállalat részvényesi közgyűlése múlt szombaton jóváhagyta az ExxonMobilnak a fekete-tengeri Neptun Deep elnevezésű gázmezőben birtokolt részesedése megvásárlását, így a román cég az OMV-vel közösen termelheti ki a szénhidrogént. A Romgaz március végén tett kötelező vételi ajánlatot, majd a felek júniustól októberig tárgyaltak a tranzakció feltételeiről. A román vállalat 1,06 milliárd dollárért veszi meg a kitermelési jogot. Leszögezték azt is, hogy a tranzakció értéke a későbbiekben legfeljebb 10 millió dollárral nőhet. Az adásvételi szerződés aláírásakor 106 millió dollár előleget fizet a vásárló, míg a többit a tranzakció véglegesítésekor egyenlíti ki. A Romgaz közgyűlése egy 325 millió euró értékű hitel felvételéről is határozott, amiből fedezik az adásvétel értékének egy részét. Az üzlet 2022 első negyedévében zárulhat le. A Neptun Deep – amelynek tartalékát 42–84 milliárd köbméterre becslik – 50 százaléka az osztrák OMV vállalaté, amely a román féllel kötött megállapodás szerint a gázmező operátora lesz. A kitermelés elkezdéséhez a román parlamentnek úgy kell módosítani az offshore kitermelésekre vonatkozó jogszabályt, hogy az kedvezőbb feltételeket biztosítson a befektetők számára. A tavaly decemberben felállt és az ősszel szétesett jobbközép koalíció vállalta, hogy az idén módosítja a jogszabályt, de nem tette meg. A nemrég hivatalába lépett nagykoalíció pedig még nem tűzte napirendre a kérdést. Christina Verchere, az OMV Petrom vezérigazgatója elmondta, hogy az osztrák vállalat készen áll kétmilliárd eurót befektetni, és 50 milliárd köbméter kitermelésére számítanak. Figyelmeztetett, hogy amennyiben Románia nem hozza felszínre ezt a tartalékot, akkor 2030-ban a gázszükséglete 50 százalékát importálni fogja. BORBÉLY

A lengyelek már megszokták az emelkedő energiaárakat, de az esetleges áramszünetek kilátásba helyezése teljesen új számukra. December 6-án a szélcsendes, hideg idő, valamint a rendszerkarbantartás miatt jelentős áramhiány alakult ki. Aznap a szokásos 20-25-nél nagyobb, 27 gigawatt volt az energiaigény, és a 2 gigawattos biztonsági tartalék fele hiányzott, így Lengyelország külföldi támogatást kapott a rendszerirányítók közötti együttműködés keretében. Svédországból, Németországból, Litvániából és Ukrajnából érkező energiaimportból sikerült pótolni a tartalékot. Bár egy nappal később az állami rendszerirányító (PSE) a Twitteren biztosított mindenkit arról, hogy a nemzeti villamosenergiarendszer stabilan működik, a keddi esemény találgatások hullámát indította el, főként azért, mert korábban több európai uniós országban is megjelentek hírek az esetleges áramkimaradásról. Németország, Ausztria és Spanyolország kormánya a közelmúltban figyelmeztette az állampolgárait az áramszünet előfordulására. A kormányzati biztonsági központ (RCB), valamint az energiaszabályozási hivatal (ERO) cáfolta, hogy az országot áramhiány fenyegeti. Ez utóbbi elnöke, Rafał Gawin elmondta: „Semmi sem utal arra, hogy a közeljövőben bármi akadályozná az ellátás folyamatosságát.” Ennek ellenére a szaksajtó szerint az idei ellátás nem olyan biztonságos, mint korábban: a szokásosnál kisebb európai gázkészlet, a németországi feltöltetlen gáztárolók és a magas üzemanyagárak aggodalomra adnak okot. A lengyel energiaszektornak az is problémát jelent, hogy egyre több széntüzelésű blokkot állítanak le, miközben az energiaigény növekszik. GIZIŃSKA 2021/50 FIGYELŐ | 71

F_70-71_Terkepes.indd 71

2021. 12. 14. 16:58

| SKYNET |

JÖN A MESSENGER-ALAPÚ MOBILBANK

FIZETÉS FACEBOOKKAL | Amerikában heteken belül lehet pénzt mozgatni a Facebook Messengeren, főként, hogy kisebb költségeket családtagok, barátok egymást közt megoszthassanak. Ugyanakkor a social media óriástól az elmúlt tíz hónapban úgy menekültek a kulcsvezetők, mintha a süllyedő Titanicról ugrálnának a jeges vízbe: az idén 11 fontos menedzser távozott Zuckerberg birodalmából.

PayPal, Skrill, Wise, Revolut vagy éppen Simple és Barion, hogy magyar példákat is hozzunk. A többség, mármint a technológia iránt érdeklődő, pénzügyileg is előre járó, intenzív okostelefon-használók többsége valamelyik appot vagy közülük többet is letöltött és használ a mindennapokban. A menőbbeknek Google Pay-, Samsung Payvagy Apple Pay-platformjuk vagy más olyan lehetőségük is van, amelyekkel a mobiljuk N FC-csipjét használva „pittyentenek” a kártyatermináloknál, így akár otthon is hagyhatják a bankkártyájukat. Világunkban, amikor az emberek 99 százaléka bankkártyával kel és fekszik, igen gyakran előfordul, hogy nincs elég készpénz náluk. Ilyenkor kezdődik a jól ismert „hajtóvadászat” a közeli ATM-ek után. Legalábbis a 40-50 évesek körében, a fiatalabbak ugyanis előkapják a

mobilbankjukat és kérnek egy bankszámlaszámot. Ez utóbbi már kisebb üzletekben is előfordul, ha mondjuk az eladó nem tud visszaadni 10 vagy 20 ezresből. A banki átutalás ma már szerencsére pár másodperc, de egy tranzakció bepötyögése azért még kellően macerás, karöltve a dupla és tripla biztonsági megerősítésekkel, SMS-es igazolókóddal, ujjlenyomattal, kódokkal.

KÖLTSÉGMEGOSZTÁS ÚJSZERŰEN

Csakhogy ha mondjuk egy étterem vagy egy romkocsma számláját akarjuk egy társaság között „szétdobni”, vagy egy munkahelyen, iskolában veszünk a közösség egy tagjának közösen ajándékot, esetleg külföldi félnek, vagy neki kell pénzt adni, kérni, marad a készpénzezés. Már ha nincs minden félnek PayPal-, Revolut- vagy Simple-fiókja.

Az emberek többségének van Messenger fiókja, így szinte mindenki fizethet ezen keresztül egymásnak.

És itt jön a nagy durranás: mi az, ami az emberek 99 százalékának van? Facebook-fiókja, illetve annak csevegőcsatornája, a Messenger. Ez ma gyakorlatilag nemcsak az SMS-ek, a telefon- és videóhívások helyettesítője, hanem sokaknál szinte már az e-mailt is kiváltja. Főként, mert „mindenki ezen kommunikál”, így nem kell egyszerre mindenféle platformot használni. De épp emiatt, azaz a Facebook (újabban Meta, amely a Facebook Csoport vállalati neve) tulajdonolta Messenger sok tekintetben egyeduralkodása miatt keltett óriási vihart egy évek óta tervezett lépés bejelentése. E szerint a Facebook szélesebb körben megnyitja a Messengert arra, hogy az emberek egymás között pénzt küldjenek. Néhány országban már volt erre lehetőség, de most bejelentették: szélesebb körben, akár világszerte, ahol ezt helyi szabály nem tiltja, elindulhat a Split Payments, azaz a Megosztott fizetések nevű messengeres szolgáltatás. A mostani hír igazából az éles tesztek elindulásáról szól, és a vállalat közléséből annyit tudni, hogy ingyenes és gyors lesz az új funkció, és főként a családtagok, barátok közötti – fent emlegetett – éttermiszámla- és egyéb költségmegosztásokra lesz optimalizálva.

EGYSZERŰ MŰKÖDÉS

A működése is pofonegyszerű lesz: csoportos beszélgetésnél csak egy gombot kell megnyomni, hogy a résztvevők

72 | FIGYELŐ 2021/50

F_72-73_sky.indd 72

2021. 12. 14. 16:59

| SKYNET |

között szét lehessen osztani a pénzt, vagy pedig az úgynevezett Payments Hub (Fizetések központ) menüpontot kell megkeresni a Messengerben. Ráadásul a program alapból egyenlő részekre osztja a teljes számlaösszeget, amelyet egy gombnyomással módosítani lehet. Sőt, bárkit ki és be lehet tenni a fizetők közé, továbbá egyéni üzenet kapcsolható az egyes tagoknak kimenő megosztandó „számla” mellé. Zuckerberg nem húzná évekig az éles indulást: az Egyesült Államokban néhány héten belül elindul a béta üzem. Ugyanakkor a nemzetközi start idejéről egyelőre nincs hír, és arról sem szól a fáma, hogy a szolgáltatás milyen limitekkel működik majd, hiszen kétmilliárd felhasználó esetén nem könnyű kivédeni, hogy pénzmosásra vagy akár illegális pénz mozgatására is felhasználják ezt az új platformot.

FOTÓ: GETTY IMAGES

TÁVOZÁSOKKAL TERHELTEN

Érdekes fejlemény mindeközben, hogy – szinte a Split Payments indulási hírével egy időben – a Messenger-részleg vezetője, Stan Chudnovsky bejelentette, hogy 2022-ben távozik a Facebooktól. Ami igazán figyelemreméltó, hogy ő nem az első, de nem is a második, hanem a tizenegyedik kulcsvezető, aki az idén bejelentette a búcsúját Zuckenbergnek...

A Facebooktól az idén több magas rangú vezető távozott, mi több: a hatósági ellenőrzések is megszaporodtak, valamint egyre erősödtek a közösségi óriás túlhatalmát kritizáló hangok. A dolog kiindulópontja – ahogyan arról korábban a Figyelő hasábjain is írtunk – Frances Haugen, aki Edward Snowdenhez hasonló világhírnévre tett szert, csakhogy nem a CIA, hanem a Facebook belsős titkainak sajtó előtti kiteregetésével. Haugen Zuckerbergről és vállalatáról egy arrogáns multi képét festi le, olyanét, amely nagyon is tisztában van óriási társadalmi felelősségével – például az arab tavasz kirobbanásában és más, politikai-társadalmi trendekben játszott szerepével –, mégsem tesz meg mindent azért, hogy a fontos döntéseket kellő körültekintéssel és bölcsességgel, e hatalmas felelősség tudatában hozza meg... Azt persze nehéz megítélni, hogy mi történik pontosan egy ilyen mamutcégnél, de az alább bemutatandó jelentős

távozási hullámban bizonyosan szerepet játszik a Haugen által indított amerikai „média-hajtóvadászat”, amely az óriás egykori remek reputációját alaposan megtépázta. A távozók sorát – Haugennel szinte egy időben – Deborah Liu nyitotta. A hölgy 2021 februárjáig még a Facebook Marketplace platformot vezette, ahonnan az Ancestryhez igazolt. David Fischer, aki a bevételekért felelős vezető volt, márciusban jelentette be távozását, ahogyan Kevin Weil, a Facebook Novi nevű kriptopénzprojektjének társalapítója. Őket Carolyn Everson hirdetési vezető követte júniusban, majd Fidji Simo applikációért felelős vezető következett. Augusztusban Mark D’Arcy távozott, aki a kreatív vezető volt, őt szeptemberben Mike Schroepfer technológiai vezető követte. A múlt hónapban David Marcus (a Messenger platform korábbi vezetője), a Facebook kriptopénzprojektjének másik kulcsfigurája intett búcsút. Decemberben pedig a Facebook Workplace vállalati kommunikációs szoftverprojektjének irányítója, Julien Codorniou mondott fel. HG 2021/50 FIGYELŐ | 73

F_72-73_sky.indd 73

2021. 12. 14. 16:59

| CAPPUCCINO |

Balázs Béla-díjas forgatókönyvíró, dramaturg. Jó néhány mozifilm és sorozat köthető a nevéhez – például a Csak szex és más semmi, a Kincsem vagy a Barátok közt. A Tv2 Akadémia jövő év elején induló professzionális sorozatíró-képzésének vezető tanára – úgy véli, mivel a műfaj óriási népszerűségre tett szert, egyre több szerzőt szippantana fel a szakma itthon is.

Mivel eddig hazai, célzott képzésben nem igazán részesülhettek, milyen körből kerülnek ki nálunk a sorozatírók? – Sokan színházi dramaturg vagy filmforgatókönyvírói képzettséggel, reklámszakmai múlttal érkeznek, de találkoztam már újságírókkal, költőkkel vagy regényírókkal is, akik eddig főleg munka közben tanulhatták ki a műfajra jellemző „fogásokat”. Elsőre ez egy jó megélhetést biztosító, könnyű feladatnak tűnik. – Nem az? – Kemény munkát követel, és az egónk háttérbe szorítását. Többféleképpen épülnek fel a sorozatok, nem mindegy, hogy napiról, hetiről vagy miniszériáról beszélünk. Ez utóbbinál elképzelhető, hogy

egy szerző írja az összes részt, a dolgozószobája magányában, mintha egy nagyjátékfilm forgatókönyvén dolgozna. Viszont minél hosszabb egy sorozat, annál biztosabb, hogy egy csapat végzi az írói munkát. A csoport feje a vezető író vagy a kreatív producer, aki kijelöli a széria koncepcióját, és akinek a kezén minden szövegkönyv átfut. Az első körben kitalálják a storyline-okat, a történet szálait. Egy másik társaság ezek alapján megírja a dialógokat, azaz a forgatókönyveket. Majd jönnek a script editorok, akik öszszefésülik a különböző szerzők által leszállított szövegeket. Napi sorozatnál ez hét–húsz fős összlétszámot igényel, hetinél pedig öt–tíz embert. Vannak persze kivételek: amikor Goda Krisztina rendezővel készítettük a négy évadot megért Csak színház és más semmi című

FOTÓ: FÜRJES VIKTÓRIA

DIVINYI RÉKA

74 | FIGYELŐ 2021/50

F_74-75_cappuccino.indd 74

2021. 12. 14. 17:00

| CAPPUCCINO |

heti sorozatot, azt főként ketten írtuk, egy-egy epizódra vontunk csak be valakit. A sorozatírás abban is különbözik a forgatókönyvírástól, hogy a szerzőnek nem a saját egyéniségét kell belevinni a szövegbe, hanem egy rendszerbe szükséges simulnia. – A pletykák már a Barátok közt idején is arról szóltak, hogy neves íróink, költőink álnéven jegyezték a sorozat párbeszédeit. – Ez létező jelenség, hiszen a napi sorozatoknál a dialógusokat író egy fogaskerék a gépezetben, tehát ez a munka otthonról, álnéven is végezhető, ha valakinek így kényelmesebb. A miniszériáknál vagy a heti sorozatoknál a személyesség nagyobb teret kap. Amikor az írók – az úgynevezett írószobában – a kreativitásukat maximálisan beleadva hoznak létre egy szövegkönyvet, akkor ritkán használnak álnevet. – Kávé, keksz és szétdobált papírfecnik – az írószobát így képzeljük el? – Az írószoba azt a folyamatot jelzi, amikor a storyline születik, azaz részletesen kibomlik a történet. Ennek a helyszíne lehet egy kávézó, de egy neonfényű iroda is, ahol a szerzőket – kávéval, teával, rágcsálnivalóval – magára hagyja a produkció. Egészen bizarr, ha nyilvános helyen zajlik az ötletelés, és gyilkosságokról, csalásokról, megrendezett balesetekről beszélgetünk, és ezt esetleg hallják a szomszéd asztalnál ülők is. – Úgy tudom, hogy a kávézói beszélgetéseket vagy a villamoson hangosan telefonálókat szívesen „hallgatja ki” ön is, hiszen az élőbeszéd a legjobb inspiráció. – Igen, előfordul, hogy kutyasétáltatás közben megyek még egy utcányit, csak azért, hogy meghallgassam az előttem telefonáló sztorijának a végét. Ahogy az utca embere beszél, azt csak élőben lehet tanulmányozni. Ha viszont egy speciális közegről van szó, lehet kutatómunkát végezni. Például amikor bűnözőkről írtunk, elmentünk a börtönbe beszélgetni az elítéltekkel. De ha mondjuk egy ideges tinédzserről írok, akkor azt csak a véletlennek köszönhetően tudom elcsípni. Igyekszem megjegyezni, amit látok, hallok, és amikor aktuális – természetesen nem szó szerint – felidézem.

– A streaming térhódítása miatt ma másképp kell felépíteni egy sorozatot, mint öt-tíz éve, amikor napokat, heteket vártunk a következő részekre? – Ma a nézők „darálnak”, azaz több részt, akár egész évadokat is megnéznek egy ültő helyükben. Persze ehhez a cliffhangernek, az egyes epizódok függőben hagyott cselekményének is ütősnek kell lennie. Mert könnyen elveszítik az érdeklődésüket, és a szinte nyomasztóan nagy választék miatt egyszerűen át-

NÉVJEGY Budapesten született, 1974-ben. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán végzett színháztudományi szakon. Egyebek között dolgozott a Barátok közt, a Társas játék, az Ízig-vérig, a Csak színház... című sorozatban, illetve a Valami Amerika 2., 3. részében, a Csak szex és más semmi, a Szabadság, szerelem vagy a BÚÉK című filmben is. Kedvencek Könyv » Ayn Rand: Az ősforrás Film » Macskafogó – gyerekként és felnőttként is Ahonnan merít, ha kimerül » „Mosogatok. Olyankor annyira unatkozom, hogy mindig eszembe jut valami.” Legjobb/legrosszabb tulajdonsága » kíváncsi /kíváncsi Álom, ami még nem valósult meg » „Nem vagyok álmodozó típus, céljaim vannak és igyekszem megvalósítani őket.”

ugorhatnak egy másik sorozatra, ha elunják magukat. Írói szempontból érdemes figyelni arra, hogy más-más korosztályt, más típusú embert vonz a streaming és a tévé – egyre nagyobb a szakadék e két csoport között.

– Van olyan sorozat, amiből tanítana is a kurzuson? – A karakterológiát például szívesen tanítanám a Trónok harcából, mert fantasztikusan jó íveket futnak be a figurák. A dialógról Az elnök embereiből vagy a Vészhelyzetből hoznék példákat, mert ezekben a szakmai nyelvezetet olyan közérthetővé tudták tenni, hogy az átlagember számára is élvezhetővé vált, miközben a szakmaiság sem sérült. A férjem védelmében és annak folytatása, a Diane védelmében szerintem történetileg nagyon okosan felépített mű, sitcomban pedig erős az Agymenők. De szeretek abból is tanítani, ami megbukott. Érdekes azt boncolgatni, miért nem jött be valami a nézőknek, hiszen nyilván az a sorozat is a legjobb szándékkal készült. – Mennyire eresztheti el a fantáziáját egy sorozatszerző? – A forgatókönyvírás egyik kulcsa, hogy ne az írói akarat mozgassa a szereplőket, hanem a történet saját törvényszerűsége. Kizökken a néző, ha az írói akarat beavatkozik a logikai ívbe – akár a népszerűség hajhászása, akár a saját egója miatt. Itt nem arról van szó, hogy megtörténhet-e a valóságban, amit kitalál egy író, hanem a sztori saját belső logikájáról, a keretein belüli hitelességről. Ha egy karakternek tíz részen át fontos a babát váró felesége, akkor a tizenegyedikben nem megy vele hirtelen bankot rabolni, csak amennyiben a szerzők felépítik, hogy miért hozza meg ezt a döntést. Ez nem zárja ki a váratlan fordulatokat, de alaposan fel kell építeni egy változást, hogy az megfeleljen a történet saját törvényszerűségének és a szereplők személyiségének. – Van olyan speciális összetevő, amire a magyarok ráharapnak? – Remélem, nincs, mert az azt jelentené, hogy egyféle tartalmat fogyasztunk. Ha a számokat nézzük, mostanában a tévénézők körében sikeresek azok a viccesen bumfordi vidéki hangulatot hozó sorozatok, mint A mi kis falunk. De az a dolgunk, hogy többféle nézői igényt kiszolgáljunk, emiatt nem csak ebben a típusú szériában gondolkodhatunk. SZIGETI HAJNI 2021/50 FIGYELŐ | 75

F_74-75_cappuccino.indd 75

2021. 12. 14. 17:00

| TÁRSADALOM |

HAGYOMÁNYOKRA ÉPÜLŐ INNOVATÍV SZEMLÉLET

Néhány olyan jól ismert borászatnak köszönhetően, mint például a Tornai Pincészet, a somlói borok egyre ismertebbek a hazai és a nemzetközi piacon. Ez mennyire számít húzóerőnek a többi pincészet számára? – Bízom benne, hogy a sikereink másnak is segítenek előrehaladni. Hosszú évtizedek óta vagyok a borvidéken, s tapasztalataim szerint – a szó pozitív értelmében – a somlói borászok figyelnek egymásra. Rendszeresen ülünk le közösen megbeszélni és egyeztetni az e térséggel kapcsolatos lényeges dolgokat. Ezeknek a találkozóknak a Tornai Pincészet gyakran kezdeményezője. Több rendezvényt kifejezetten azzal a szándékkal hívtunk létre, hogy „intézményesítsük” a találkozókat, az együtt gondolkodás mellett a közös aktivitást is elősegítve. Fontos feladatunknak és felelősségünknek tekintjük ezt a missziót. A szívemen viselem a borvidék jövőjét, melyet csak az egymás tiszteletben tartásán alapuló közös munkával lehet biztosítani. A Tornai Pincészetnek, amely a többiekkel együttműködve irányt szeretne mutatni e tájékon, alapvető érdeke fűződik ahhoz, hogy Somló kizárólag a minőségről szóljon, s gyenge minőségű nedű senkitől se kerülhessen a fogyasztó elé.

– A hegyközségi tagok által művelt terület nagysága az 500 hektárt sem éri el, ezen közel ezer termelő osztozik. Hogyan lehet őket összefogni, közös irányba terelni? – Követendő példát mutató borászatokkal, közös kezdeményezésekkel, lásd például a juhfark sikeres történetét. Amikor a somlói gazdák választ kerestek a 80-as évek magyar borágazati kihívásaira, egyértelmű volt számukra, hogy ismét az egyediséghez és a minőséghez kell visszanyúlni. Így 1987-ben szabályozták az itteni borok előállításának a módját, és támogatták a juhfark térhódítását. Ebben édesapámnak, a 100 éve született Tornai Endrének is komoly szerepe volt. Például ő hozta létre az első juhfarktörzsültetvényt a borvidéken, a nyolcvanas években pedig a Somló Baráti Kör elnökeként kijárta az akkori hatalomnál, hogy ismét telepíthető legyen e szőlő, amely mára Somlón a legnagyobb területen termesztett fajtává vált. Az általunk kezdeményezett, immár a hatodik alkalommal megrendezett Somlói Juhfark Ünnep pedig tovább szeretné népszerűsíteni ezt. A nagyszabású, mostanra országos jelentőségűvé nőtt esemény évről évre egyre több látogatót vonz a borvidékre. – Tehát ha Somló, akkor juhfark? – Nem feltétlenül, de e szőlőfajta fontos pillére e borvidéknek. Ám változik a világ, a klíma, a fogyasztói szokások, valamint mi és a tudásunk is. Ebből adódóan nem gondolom, hogy Somlón más fajtákkal nem szabad kísérletezni. Viszont a hangsúlynak,

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

TORNAI TAMÁS | Az idén 75 éves fennállását ünneplő Tornai Pincészet tulajdonosával, a Somló-hegy meghatározó szereplőjével beszélgettünk. A szakember évtizedek óta a borvidék felvirágoztatásáért dolgozik.

76 | FIGYELŐ 2021/50

F_76-77_tornai.indd 76

2021. 12. 14. 17:00

| TÁRSADALOM |

Innováció, a hagyományok tisztelete, a minőségi munkába vetett hit. az „üzenetnek” egyértelműnek és közösnek kell lennie – emiatt a juhfark értékesítési lehetőségei jobbak, ami továbbra is ebbe az irányba tereli a termelést. A somlói juhfark különlegességét egyre szélesebb körben kell megismertetni, mivel egy termőhely és egy fajta fenntarthatósága ezen múlik. A Tornai Pincészet egyértelműen kiemelten kezeli portfóliójában a juhfarkat. – Hol tart a világ, s benne merre tart Somló, illetve a Tornai Pincészet? – A világ több évtizede nagyobb mennyiségű bort termel, mint amennyit elfogyaszt. A túlkínálat okozta árverseny akkor kerülhető el, ha a különlegességeinkkel más versenypályát találunk. Somló a maga egyediségével és a juhfarkkal megtalálta azt a párosítást, amely nagyon jó piaci pozícióba hozta. A Tornai Pincészetnek a többi borászattal együtt ezt a helyzetet tovább szükséges erősítenie, s jól megfogalmazott üzenetekkel kommunikálnia a világ felé. – Egy 0,8 hektáros területtel indult az idén a 75. jubileumát ünneplő Tornai Pincészet története. Hogyan értékeli az idevezető utat, mi a siker titka? – Somlón a termelők között mindig voltak világlátott emberek, akik a birtokaik megalapításakor nemcsak pénzt, hanem tudást, kapcsolatrendszert is hoztak magukkal. Ez a mai napig így van. Többek között ilyen a Tornai Pincészet, amely mindig nagy figyelmet fordított az importálható tudásra, a képzett szakemberekre, tanácsadókra. Az így megszerzett tudással és tőkével mára 70 hektáros területével Somló legnagyobb családi birtokává nőttük ki magunkat, a munkánkban pedig már a harmadik generáció is részt vesz. Boraink több európai ország Michelin-csillagos éttermeiben megtalálhatók, s egyre nagyobb sikereket érnek el hazai és nemzetközi versenyeken. Ami mindig meghatározta a pincészetünket, az az innováció, a hagyományok tisztelete és a minőségi munkába vetett hit. A tradíciót elsősorban abban látom, hogy olyan szemlélettel fordulunk a termelési alapjainkhoz, hogy a jövő építése érdekében megőrizzük a múltunkat. Több mindenben úttörők voltunk Somlón. Például 1971-ben én építettem meg a borvidék első bogyózógépét, magántermelőként 1983-ban mi hoztunk elsőként forgalomba saját név alatt borokat, s szintén mi készítettünk elsőként a Somlón acéltartályban erjesztett nedűket. – A közel háromszázezer előállított palack 60 százalékát külföldön értékesítik, ez Somlót tekintve nem kis mennyiség. Komoly felelősség is egyben, hogy mit gondolnak az itt készült borokról… – Éppen ezért az adott piaci árszegmens felső középkategóriáját célozzuk meg, és csak olyan kereskedőkkel dolgozunk együtt, akik ezt elfogadják. Mi a magyar borexport átlagárá-

nak a többszöröséért értékesítjük a tételeinket, ezzel is javítva a magyar bor általános megítélését a világban. – Hogyan tovább? – A termelők büszkék lehetnek, hiszen sokat tettek annak érdekében, hogy Somló ilyen nagyszerű hely legyen. A terület egészét tekintve elmondható, hogy ez a legrendezettebb magyar borvidék. Ennek fenntartásához továbbra is szükség van ahhoz, hogy legyenek olyanok, akik időt és energiát fordítanak arra, hogy e térség zavartalanul fejlődjön. A magunk részéről mindent megteszünk ennek érdekében, s a nedűinken keresztül továbbra is népszerűsíteni fogjuk a világban a somlói, azaz a magyar borokat. NÉMETI SÁNDOR HIRDETÉS

20 ÉVES A NEMZETI TÁNCSZÍNHÁZ www.tancszinhaz.hu

F_76-77_tornai.indd 77

#NTSZ20

2021. 12. 14. 17:00

| TÁRSADALOM |

A KOCKA EL VAN VETVE

ÉPÍTÉSZET | Hosszabb távon csak a szegényebb vidékeken várható, hogy fennmaradnak az 1990 előtti rendszer emblematikus épületei, a kockaházak – erről beszélt Tamáska Máté építészetszociológus, egyetemi tanár, főlevéltáros a Figyelőnek egy minap nyílt kiállítás apropóján.

az utcára „ráforduló”, nagy kapus házak. Az 50-es években azonban e formákat elfojtotta a hatalom, az urbanizáció szerves, történeti útja megakadt. A helyét kereső vidéki lakosság ezt követően találta meg a kockaházakban azt a típust, amely egyszerre volt urbanizált és nem paraszti forma – mert például fürdőszobával is fel lehetett szerelni –, a hatalom pedig elfogadta, a helyi tanácsok ugyanis a falu fejlődését látták benne. „Azt lehet mondani tehát, hogy félig-meddig a rendszer szülöttjéről van szó, de ennek megvoltak az előzményei is” – fogalmazott az egyetemi tanár, aki épp azért kerüli a Kádár-kocka kifejezést, mert az azt sugallja, hogy a Kádár-rendszer tudatosan ilyen házakat akart vidékre.

ELŐZMÉNYEK

„A kocka formának volt egy közvetlen építészeti előzménye az 1920-as, 30-as évek vidéki Magyarországán, főként üdü-

A „FÉNYKOR” lőövezetekben, járási központokban. Akkor még villáknak nevezték ezeket a házakat, amelyek a későbbiekhez képest díszesebbek, magasabb presztízsűek voltak, és azok építették, akik már felhagytak a paraszti létformával vagy eleve nem is gazdálkodók voltak” – avatott be a történeti háttérbe a szakember. Hozzátette, „precedensként” beazonosíthatók egyes gyárak munkástelepei is, ahol 1945 előtt szintén épültek „kockaházvillák”. Ilyenek voltak az Országos Társadalombiztosító Intézet angyalföldi vagy a pétfürdői vegyi üzem házai. Azt is kevesen tudják – folytatta –, hogy az 1945-öt követő esztendőkben, amikor a parasztság új otthonformákat keresett magának, még nem a kockaház volt a legnépszerűbb, hanem egyrészt folytatódott a népies építészet, másrészt születtek

Rámutatott: bár kívülről úgy tűnhet, hogy ezek az ingatlanok mind egy sémára épültek, valójában jó néhány változat akadt, így tulajdonképpen egy gyűjtőfogalomról beszélhetünk. Van köztük középfolyosós, egymásba nyíló szobás, két- és háromablakos, valamint L alakú is – sorolta. A típusterv-katalógusokban szerepeltek kockák, de olyan kifejezetten központi tervet, mint például a panelekre, nem adtak ki rájuk. Így végeredményben a helyi pallérokon múlt a végső forma. A falvak többségében pedig egymásról másoltak az emberek, ezért lehet azt tapasztalni, hogy egy-egy környéken nagyon hasonlók ezek a házak. De még így is elég komolyak a regionális különbségek például a lábazatot, a szuterénszintet, a tetőt – manzárd vagy sátor –, illetve a díszítettséget tekintve. Az építészek kifejezetten nem örültek a kockaépületeknek, erősen kritizálták őket, de nem is annyira a forma miatt, inkább azért, ha „megmozgatták” őket. Sok helyen ugyanis szélfogót, tor-

FOTÓK: MTI; FŐVÁROSI LEVÉLTÁR

Több mint kilencvendoboznyi, közel nyolcvanezer amatőr fotó készült 1984– 85-ben az ország „felszabadulásának” negyvenedik évfordulója alkalmából. A Magyar Nemzeti Levéltár és a szentendrei skanzen most egy közös kutatásban kezdte meg e képek feldolgozását, amelyekben az a legizgalmasabb, hogy döntő többségük nem közismert turisztikai régiókat, hanem teljesen ismeretlen községeket ábrázol – tudtuk meg Tamáska Mátétól. A szociológus-műemlékvédelmi szakember közölte: a levéltári projekten belül kiemelt téma a kockaház-építészet, amelyről az idén már megjelent egy tanulmánykötet a Térformák – Társadalomformák sorozatban, december 10-én pedig Kockaház – A vidék 20. századi háztípusa címmel kiállítás is nyílt a témában a Magyar Építőművészek Szövetségének székházában.

78 | FIGYELŐ 2021/50

F_78_79_kockahazak-Mandiher_hird.indd 78

2021. 12. 14. 17:01

| TÁRSADALOM |

nyot építettek a házra, vagy éppen pluszoromzatot alakítottak ki, hogy magasabbnak, városiasabbnak tűnjön az otthonuk. A külső festést, díszítést pedig „kispolgári giccsnek” titulálták – idézte fel az akkori kortárs szakma álláspontját Tamáska Máté, jelezve, hogy a mai fiatal építészhallgatók közül sokan „beleszerettek” a kockaházműfajba. Az 1956 utáni második, meglehetősen erőszakos szövetkezetesítést követően mindenki számára világossá vált, hogy hazánkban nem valósul meg a NyugatEurópára jellemző paraszti gazdálkodás. „Így a föld végleg elvesztette azt a vonzerejét, amelyet korábban jelentett. Az emberek a munkájukat innentől fogva a házukba fektették” – mondta a szociológus, kiemelve, hogy a kockaházépítés két évtizeden át, az 1970-es évek végéig uralta a vidéki Magyarországot; számuk hatszázezer és egymillió közé tehető. A következő évtized már inkább a nagyobb, kétgenerációs, nyugati hatásra elterjedt, „alpesi” tí-

pusú házakról szólt. Utóbbiaknak persze nincs sok közük az Alpok építészetéhez – jegyezte meg a szakember.

MERRE TOVÁBB?

A kockaházak jövőjével kapcsolatban vegyesek a téma szakértőjének a várakozásai. Egyrészt arra számít, hogy a népszerű agglomerációs övezetekben lévő kockaházak eltűnnek: vagy az átalakítások következtében válnak „felismerhetetlenné”, vagy lerombolják őket, és új ingatlanokat, társasházakat építenek a helyükre. Ugyan-

akkor a klasszikus értelemben vett vidéken is sok helyütt látni – mondta –, hogy a vakolatdíszt „leburkolják”, az ablakokat kicserélik, új tetőt húznak fel. Tehát az épület megmarad, de ezen jellegzetességek eltűnésével már nem a régi kocka lesz. Persze egy-egy ingatlan jövője attól is függ, hogy annak idején milyen volt az alapozás; ha nem megfelelő, akkor jellemzően eldózerolják a teljes épületet. „Mindezek miatt azt tartom valószínűnek, hogy az eredeti, régies formájában csak az egészen szegény vidékeken marad fenn a kockaház” – fogalmazott Tamáska Máté. HELMECZI ZOLTÁN

HIRDETÉS

Garantált ajándékok a

ADVENTI KALENDÁRIUMÁBAN karácsonyig minden ŔđΟ]¾ğÝăğáłΟáĘĹƄŶáŎâņâłŎ͗Ο Figyelje a mandiner.hu-t!

F_78_79_kockahazak-Mandiher_hird.indd 79

2021. 12. 14. 17:01

| SPORT |

PRODUKTIVITÁS | A professzionális labdarúgóklubok taotámogatásait objektív mérésekre támaszkodó ösztönzőrendszer alapján hagyják jóvá. A nevelőegyesületek erősorrendjét az MTK vezeti, de egyre közelebb áll hozzá a Puskás Akadémia, a játékosok között pedig Gulácsi Péter és Sallai Roland viszi a prímet. Azaz egyelőre ők a képzés „csúcstermékei”.

Tízéves lett a magyar sport, azon belül is a labdajátékok társaságiadó-kedvezmény (tao) formájában való finanszírozása. Jövőre átléphetik az 1000 milliárd forintos határt az ez úton érkező források, a rendszer 2011-es létrehozása óta ugyanis 923 milliárd került az egyesületekhez és a szövetségekhez, egy kormányrendelet értelmében pedig jövőre az ideivel megegyező mértékű, 124,9 milliárd forint lehet a támogatási igazolások összértéke. A kritikusok hajlamosak a magyar futball pénzpumpájaként azonosítani a taót. Bár a 927 milliárd forintos tortának kétségtelenül a legnagyobb, 39 százalékos szelete a labdarúgásé, a sportág így sem felülreprezentált, hiszen ma Magyarországon minden második igazolt sportoló futballista. Ennél is fontosabb, hogy ugyan a profi klubok vannak a kirakatban, csak a pénz 10 százaléka landol náluk, a többi az amatőröké és az utánpótlásé. Ez alapján nem lehet elvitatni azt az örvendetes változást, amit a taorendszer

a piramis alján, a kisvárosi, falusi sportszervezetek életében idézett elő. Számukra olyan infrastruktúrát, eszközkészletet tett elérhetővé, amelyek révén jó néhány gyereknek és felnőttnek tudtak kulturált sportolási lehetőséget biztosítani.

NYITNI A PIAC FELÉ

Ezzel együtt a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) fontosnak tartja, hogy ösztönözze a polc tetején lévő csapatokat működtető sportvállalkozásokat, hogy lépésről lépésre a piaci alapú finanszírozás felé haladjanak. Ebbe ugyanúgy beletartozik a napelemes rendszerek kialakítása és a geotermikus energia hasznosítása a komplexumoknál, mint a központi támogatások mellett a piaci alapú bevételek arányának növelése az egyesületek költségvetésében, ösztönözve a jegyértékesítés vagy a szponzoráció felfuttatását. Mindemellett a labdarúgóklubok kézenfekvő piaci bevétele lehet a nemzetközi kupaszereplésért járó, akár milliárdos nagyságrendű pénzdíj. Erre jó példa a Ferencváros, amely az elmúlt három évből kétszer az Európa-ligában szerepelt, egyszer pedig a Bajnokok Ligájában is megmutatta magát. A zöld-fehéreknél a legnagyobb

a szurkolói bázis, a Groupama Arénában a 15-20 ezres nézőszám sem ritka. Ez jó alap a meccsnapi bevételek növelésére, ami a nyugat-európai kluboknál ugyancsak meghatározó lába a büdzsének. Ide nemcsak a jegy- vagy bérletvásárlás tartozik, hanem minden kereskedelmi forgalomból bejövő összeg, legyen szó büféről vagy ajándékboltról. Ennél azonban sokkal nagyobb pénzt hozhat a konyhára, ha a tehetségnevelés minél több játékos eladásával párosul: az arra legérdemesebb fiatalokat be kell építeni az első csapatba, 20-22 évesen pedig értékesíteni szükséges a játékjogukat, akár az öt topliga valamelyikébe. E gondolat mentén fogalmazódott meg az MLSZ 2017-ben létrehozott produktivitási pontrendszere, amely az utánpótlásképzéssel foglalkozó labdarúgó sportszervezetek tevékenységét méri. Az objektív számítás alapja az, hogy a képzésből kikerülő játékosok közül hányan, milyen szintű professzionális pályafutást érnek el. A mértékegység a produktivitási pont,

FOTÓ: MTI/EPA

MÉRLEGRE TESZIK AZ UTÁNPÓTLÁST

80 | FIGYELŐ 2021/50

F_80-81_sport-utanpot.indd 80

2021. 12. 14. 17:02

| SPORT | KESZTYŰS KÉZZEL. A VILÁG LEGJOBB KAPUSAINAK SORÁBA LÉPETT GULÁCSI PÉTER

amely a pályán töltött idő és a mérkőzés szintjének szorzata. A rendszer azoknak a játékosoknak az ügyét is tisztázza, akik utánpótláskorban váltanak klubot: a lejátszott mérkőzések után számított produktivitási pontokból a nevelőegyesületek a náluk töltött idő arányában osztoznak. Ha például valaki eljut az NB I.-ig, az 25 éves koráig minden játékperccel hoz 1-1 pontot a konyhára, ha viszont ezt U19-es, U20-as vagy U21-es játékosként teszi, máris 1,5, 2 vagy 2,5 a szorzó.

FOTÓ: MÁTHÉ ZOLTÁN, MTI

TÖBB MINT JÁTÉK

Mindez jóval több, mint egy izgalmas játék, hiszen a profi kluboknál a produktivitási rendszer alapján hagyják jóvá a támogatásokat. Így egy olyan utánpótlásműhely aligha építhet a taóra, amelyik nem nevel ki tehetséges fiatalokat, hanem csak „selejtet” termel. Éppen ezért egy profi klubnak úgy kell tekintenie az akadémiájára, mint egy nagyvállalatnak a kutatás-fejlesztési központjára: be kell fektetni, hogy aztán a piacról táplálkozhasson. Mindezt figyelembe véve kijelenthető, hogy bár sok mindent elárul egy bajnokságról a tabella, az valójában csak egy pillanatfelvétel. Hosszabb távon kifizetődőbb a produktivitási rendszert vezetni, ez ugyanis azt igazolja, hogy exportképes tehetségeket nevel az adott klub. Ezzel együtt az utánpótlás-neveléstől hiba volna tömegtermelést várni, ezzel szemben évente egy-két transzfer már kézzelfogható sikernek számít. A csúcsot a háromszoros szorzó jelenti, ami 28 éves korig kétféle módon érhető el: az adott játékos vagy a magyar válogatottban, vagy az öt európai topliga valamelyikében lép pályára. Az utóbbiak közé soroljuk az angol Premier Leagueet, a német Bundesligát, a spanyol La Ligát, az olasz Serie A-t és a francia Ligue 1-et. Aki eljut ezen bajnokságok valamelyikébe, az jó eséllyel rendszeresen pályára lép a nemzeti csapatban is, azaz mindkét formában értékes pontokkal tolhatja nevelőklubja szekerét. Emellett 2,5-szeres szorzója van a nemzetközi szereplésnek, legyen az Bajnokok Ligája, Európa-liga vagy Konferencia Liga. A topligák mögötti második vonalban az MLSZ létrehozott egy külön kategóriát a légiósoknak. A kiemelt külföldi bajnokságok köre meglehetősen széles, Oroszország, Portugália,

Ukrajna, Belgium, Törökország, Csehország, Svájc, Hollandia, Görögország, Horvátország, Ausztria, Románia, Dánia, Svédország, Lengyelország, Skócia, Izrael, Norvégia, Japán, Kína, Ausztrália, Brazília, Argentína és az Egyesült Államok pontvadászata egyaránt idetartozik.

A SZŐNYI ÚTTÓL LIPCSÉIG

A játékosok erősorrendjét Gulácsi Péter vezeti 24 775 ponttal, miközben 1990es születésűként már nem is gyűjthet további pontokat. Pályafutását ötévesen a lakhelyéhez közeli BVSC-ben kezdte, és a korához képest magas kisfiút rögtön a kapuba állították. A Szőnyi úton eltöltött nyolc év után 2003-ban került az MTK agárdi labdarúgó-iskolájába. A többi ismert: a Sándor Károly Akadémia és a Liverpool partneri viszonyának köszönhetően került Angliába, Si-

szerepel. Volt már ezüst- és bronzérmes a német élvonalban, a Bajnokok Ligájában pedig elődöntős. A magyar válogatottban 2014-ben mutatkozott be, és azóta 46-szor szerepelt, Király Gábor viszszavonulása óta első számú kapus. Gulácsi Péter nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a klubok erősorrendjét az MTK vezesse (90 801 pont), amelyhez egyre közelebb kerül a Puskás Akadémia (89 042). A felcsúti felemelkedéshez sokat tett az egyéni rangsor második és harmadik helyezettje, Sallai Roland (15 291) és Kleinheisler László (14 350). Előbbi még most is csak 24 éves, a Fejér megyei faluból előbb 2016-ban kölcsönbe került az olasz Palermóhoz, majd 2017ben a ciprusi APEOL vásárolta meg a

STRATÉGIAI ÁGAZAT. ORBÁN VIKTOR MINISZTERELNÖK TŰZÖN-VÍZEN ÁT TÁMOGATJA A SPORTOT, KÜLÖNÖSEN A FUTBALLT

mon András és Németh Krisztián társaságában. Bár a vörösök mezét nem ölthette magára tétmérkőzésen, kölcsönben a Hereford, a Tranmere és a Hull színeiben is hasznos tapasztalatokat gyűjtött. Gulácsi karrierje 2013-ban vett nagy fordulatot, amikor a Red Bull család tagja lett: előbb két évet az osztrák Salzburgban töltött, majd 2015-ben Lipcsébe került, amellyel 2016 óta a Bundesligában

szélsőt, aki 2018 óta a Bundesligában, a Freiburg csapatában futballozik. A német élvonalban nem vetette meg a lábát a 27 esztendős Kleinheisler, pedig erre a Werder Bremenben és a Darmstadtban is volt lehetősége. A horvát NK Osijeket (Eszéket) 2019 óta erősíti, előtte kalandozott a kazah Asztanában is. Mögöttük a top 10-ben sorrendben Nagy Ádámot, Szoboszlai Dominikot, Kecskés Ákost, Bolla Bendegúzt, Szalai Attilát és Gazdag Dánielt említhetjük. GYÖNGYÖSI BALÁZS 2021/50 FIGYELŐ | 81

F_80-81_sport-utanpot.indd 81

2021. 12. 14. 17:02

| AJÁNLÓ |

A MESTER – ROGER FEDERER

CHRISTOPHER CLAREY | A szerző húsz éven át mindenhová követte a kiváló teniszezőt, illetve interjúkat készített az őt legközelebbről ismerőkkel, edzőivel és jelentősebb riválisaival. A mester a nagy képet és az intim részleteket egyaránt bemutatja: ez a könyv Federer pályájának tökéletes összefoglalása. „Senkit nem láttam olyan szépen játszani, mint Roger Federert. Clarey gazdag, olvasmányos és alapos könyvéből kiderül, hogyan lett Federerből az egyik legnagyobb teniszbajnok – és hogy ez mennyivel nehezebb volt, mint amilyen könnyű teljesítménynek Federer kifelé mutatta” – mondta Billie Jean King.

AUKCIÓK, AUTÓK, TENISZ NAGY TALÁLKOZÁSOK

TÉLI AUKCIÓ

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: LENGYEL GABRIELLA

SPORTAUTÓK FORRADALMA

BOLGÁR KRISZTIÁN | A sportautók fejlődését híres márkák elképesztő történései, megszállott tervezők forradalmi innovációi, valamint a növekvő teljesítmény és sebesség iránti vágy alakították. Olyan típusok váltak legendává az évtizedek során, mint a Porsche 911, a Ford Mustang vagy a Toyota Supra; a „házon” belül fejlesztett erőgépek – többek közt az AMG Mercedes és a BMW M – új kategóriát teremtettek; a határokat feszegető szuper- és hiperautók – Ferrarik, Lamborghinik és Bugattik – pedig utat mutattak a jövőbe.

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV; VIRÁG JUDIT GALÉRIA

KIESELBACH 67. AUKCIÓ | A Kieselbach Galéria december 20-án a Marriott Hotelben tartja év végi aukcióját. Nem véletlenül viseli A nagy találkozások címet az árverést megelőző kiállítás, hiszen most először kerülhet egymás mellé Galimberti és Rippl-Rónai két kiemelkedő, 1909-ben született alkotása. Galimberti Sándor Enteriőr Thonet-székkel és Gauguin-metszettel című képe, Rippl-Rónai József méretével és kvalitásával is kiemelkedő alkotása, a Fésülködő nő valamint az árverés teljes anyaga december 19-ig tekinthető meg.

VIRÁG JUDIT GALÉRIA | December 19-én a Kongresszusi Központban kerül kalapács alá az árverés szenzációja, Csontváry Kosztka Tivadar Titokzatos sziget (1903) című festménye, amely 1977-ig ismeretlen volt a nagyközönség számára. A közel hetven évig lappangó mű megfejtése és értelmezése az életművet legjobban ismerő Németh Lajosnak is sok fejtörést okozott. A karácsonyi aukció másik kiemelkedő tétele Rippl-Rónai József Elegáns úriasszony a kertben (1909) című olajképe. Az árverés anyaga december 18-ig látogatható a Virág Judit Galériában.

82 | FIGYELŐ 2021/50

F_82_ajanlo.indd 82

2021. 12. 14. 17:03

F_BIII-demjen.indd III

2021. 12. 14. 14:11

W y¡ ²j í ¡²¸ } ¦²Ë¤®ï

K Ü LÖ N K IA D

VÁ N Y

HAJO US

KATAL2Ó-G23 202

RLÁS VITO ROMOS EKT ÉS EL ípusok t

SN! U P Í T 5KIADVÁNYBA 1E7 GY INVICTUS

LAGOON

AU FIRST

BENETE ANTILA

55

N E-VOLUTIO STICKL

T 59

INE PAJO

36

FOUNTA 0

334

280 GT4

C5 BAVARIA

DOLPHIN

D30

1990Ft

WIA CC

¦²Ë¤® }®¿ } i¸i ¢ ¼²ti i i Èi® « iu¡ } ~® }¸¦ Å ¸¡® j²Ă ~² } } ¸®¡ ¡² i ¢ ò ¦²Ë¤® }®¿ } i¸i ¢ ¼²ti i i Èi® « iu¡ } ~® }¸¦ Å ¸¡ Ë ½¸¸¤®¦ } } Á ÈÁ ¸} ~ È ¿ ¤ t¤Ë¦ ¸}® }y} Á ¸ «¼² } ®j²¡ i ~² Á²Ëi «i®i ~¸}®} } í ®} }¸} ~««} ~² i Èj®¸¢ j¸¸~® } Å i ¸j²jÅi ²} ¸ } iË¡y i i ¢« iu¡ ò %i ¢Åj²j® ¢ Åi È i i ¢Ëj² ®j ¸ ~®y} ¦y¦ ²Ëj j®i i È i¸i¸ i iyÅj Èò

RENDELJE MEG A LAPCENTRUM.HU OLDALON, VAGY KERESSE A HÍRLAPÜZLETEKBEN!

F_BIV_vitorlazas.indd IV

2021. 12. 14. 14:11