Helyzetbe kell hozni a hazai élelmiszeripart

HELYZETBE KELL HOZNI

A HAZAI ÉLELMISZERIPART

NAGY ISTVÁN | Minél több embernek akar munkát és megélhetést biztosítani az agrobizniszben a kormány. Ennek érdekében pénzügyileg is igyekszik helyzetbe hozni a magyar élelmiszeripart – mondta az agrárminiszter a Figyelőnek adott interjúban. A tárcavezető az elmúlt négy év mezőgazdasági politikáját úgy értékelte: „Mindent megtettünk, amit ebben az időszakban az agrárpolitikában tenni kellett.”

A koronavírus-járvány sok más egyéb mellett arra is rámutatott, hogy mennyire stratégiai a mezőgazdaság, az élelmiszer-előállítás szerepe egy ország életében. Ennek ellenére az Európai Unió 2030-ig szóló klímapolitikai céljainak a meghatározásakor kezdetben úgy tűnt, Brüsszel nem a helyén kezeli az agráriumot. Nyugvópontra jutott ez a vita? – Az európai mezőgazdaságot egyrészt éghajlatváltozási veszélyek fenyegetik – a kora tavaszi fagyok, az aszályok és más, rendkívül szélsőséges időjárási jelenségek –, másrészt viszont társadalmi kihívásokkal is meg kell küzdenie az ágazatnak. Ilyen elvárás például, hogy legyen az agrárium zöldebb, az élelmiszer-termelés, -fogyasztás fenntarthatóbb, az állattartási körülmények pedig még jobbak. Ezek a szempontok a politikára is óriási hatást gyakorolnak. A mi felelősségünk abban áll, hogy miként találjuk meg az egyensúlyt. E balansszal kapcsolatban a Brüsszelben, az agrárminiszterek tanácsában megszületett első kompromisszum egy vállalható megállapodás volt. Később azonban az Európai Parlament elvetette a sulykot, s teljesen a társadalmi megfelelés irányába tolta a kérdést. A képviselők olyan feltételrendszert akartak előírni, amely rendkívüli módon megdrágította volna az élelmiszerelőállítást, versenyképtelenné tette volna az európai gazdákat. Szerencsére végül sikerült olyan megoldást találni, amely megfelel ugyan a zöldítési elvárásoknak, mégis a józan ész talaján marad. Kérdés ugyanakkor, hogy az új német kormány felállása milyen változásokat hoz majd, hiszen az agrár- és a klímaügyi tárca is a zöldeké lesz. Ők pedig még nagyobb környezetvédelmi vállalásokra akarják rábírni az EU gazdálkodóit. – A napokban egy másik forró téma is napirendre került az unió agrárpolitikáját illetően. Úgy tűnik ugyanis, hogy Brüsszel nem igazán igyekszik segíteni a sertéságazatban jelentkező válság megoldását. Mi okozta ezt a krízishelyzetet, és a magyar kormány mit várna el az EU-tól ebben a szituációban? – A mostani válság még annál is súlyosabb, mint amely 2015–16-ban a tejágazatban volt tapasztalható. A nehézség egyfelől abból ered, hogy az afrikai sertéspestis (ASP) miatt Ázsia leállította az európai sertéshúsimportot, miközben törekszik saját állatállományának az ASPjárvány utáni visszaépítésére, ami óriási takarmány iránti keresletet jelent, és a gabonaárakat az egekbe lőtte ki. Így a helyzet most az, hogy a takarmány kifejezetten drága, a disznó viszont nagyon olcsó. Ez pedig azt jelenti, hogy minden egyes sertésen legalább tízezer forint vesztesége keletkezik egy gazdának. Ezt nagyon nehéz túlélni. Ezért tizenkilenc tagország – köztük hazánk – kérelmezte az uniónál, hogy nyissa meg azt a krízisalapot, amelyből támogatást folyósíthatna az EU-s államokon keresztül. Brüsszel álláspontja viszont az, hogy nem akarja finanszírozni az átmeneti túltermelés levezetésének a költségét, inkább azt mondja, „essünk túl a válságon”. Ez a hozzáállás elfogadhatatlan, tovább gyengíti az európai élelmiszer-önellátást. És ismét bebizonyította, hogy a magyar gazdák csak a magyar kormányra számíthatnak. Nem is hagyjuk magukra őket, hiszen eddig már 4,4 milliárd forintnyi többlettámogatást biztosítottunk nekik. Emellett lehetőséget teremtettünk kedvezményes hitel felvételére is. Jó hír továbbá, hogy több áruházlánc megértette: nagyon fontos, hogy most kiálljanak a magyar termelők és a hazai hús mellett. – Ha már szóba kerültek a dotációk: az elmúlt hónapokban a kormány sokszor hangsúlyozta, hogy a 2027-ig tartó uniós pénzügyi ciklusban történelmi mértékű mezőgazdasági-vidékfejlesztési források állnak rendelkezésre hazánkban. Mik a prioritások ezek elosztásánál? – A magyar gazdák az elmúlt évtizedekben jelentős versenyhátrányba kerültek Európában. Egyrészt még a téeszesítésből fakadóan, másrészt azért, mert a feldolgozóipar 1990 utáni privatizálói visszatolták a mezőgazdaságunkat egy alapanyag-termelő ágazattá. Azt a bűnt is meg kell említenem, hogy a szocialista kabinetek az első uniós forrásokat nem a gazdaság élénkítésére fordították, hanem a szociális szektorra. Ekkortájt mentek el mellettünk például a lengyelek, akik az EU-hoz történő csatlakozás után rögvest fejlesztették a feldolgozóiparukat és a tárolókapacitásaikat. Ezen okokból döntött úgy a közelmúltban a magyar kormány, hogy európai összevetésben is a lehető legnagyobb mértékben biztosítja a nemzeti kiegészítő forrást az uniós támogatásokhoz. Mondhatnám, most kell előz-

nünk a kanyarban. A prioritás – miután a rendszerváltást követően tönkretették a feldolgozóiparunkat – természetesen az élelmiszer-termelés helyzetbe hozása. Ez egyúttal hozzájárul a vidék megtartóerejének a növeléséhez, a helyi gazdaságok fejlesztéséhez. Ezért nagyon fontos társadalompolitikai cél, hogy minél több embernek tudjunk munkát és megélhetést kínálni az agrobizniszben. – Ha csak a belföldi élelmiszer-keresletet nézzük, optimizmusra adhat okot ezzel kapcsolatban, hogy egyre trendibb hazai, illetve kézműves árukat vásárolni. – Ez egy fantasztikus változás, amelylyel összefüggésben látni kell például azt, hogy az elmúlt évtizedben teljesen átalakult a hazai tanyasi szerkezet. Mostanra ugyanis 55-60 százalékban már nem azok élnek tanyán, akik odaszülettek, hanem jellemzően a városi élet elől menedéket kereső, tanult, világlátott emberek. Lehet, hogy tankönyvből sajátították el a kecskefejést, de az igazság az, hogy a kézműves termékeikkel hatalmas gasztroforradalmat idéztek elő. Hogy e produktumoknak még nagyobb terepet biztosítsunk, az önkormányzatok piacok kialakítására is pályázhatnak. Ráadásul a koronavírus-járvány bebizonyította, hogy a piac nemcsak színvonalas, hanem biztonságos vásárlói tér is. NÉVJEGY

Újfehértón született, 1967-ben. Agrármérnökként, majd mérnöktanárként diplomázott. Később PhD-fokozatot szerzett a Nyugat-magyarországi Egyetemen. 2000-ig egyetemi oktatóként, utána kollégiumigazgatóként dolgozott. Előbb alpolgármester, később – 2010–14-ben – polgármester volt Mosonmagyaróváron. A városnak és környékének 2010 óta országgyűlési képviselője, a Fidesz parlamenti frakciójának a tagja. 2014-től négy évig a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkári posztját töltötte be. 2018 óta agrárminiszter. Nős, két gyermek édesapja.

– A jogszabályi közegen szintén módosítottak ettől az évtől. Nagy változást hozott az agráriumban a családi gazdaságokra vonatkozó új szabályozás hatálybalépése. Hogyan jellemezhető a friss adószisztéma? – Egy olyan adózási környezet jött létre a családi gazdaságok számára, amely az élethez idomul, egyszerű, átlátható, ráadásul nagyon megéri betartani. Röviden ugyanis arról van szó, hogy egy évi húszmillió forintos árbevételű őstermelő százötvenezer forint megfizetésével minden adóterhét lerótta. Az őstermelők családi gazdasága pedig nyolcvanmilliós forgalomig élhet a kedvezményes adózás lehetőségével. – A hazai termékek iránti fogyasztói igény növekedéséről már szót ejtettünk, ám az is ismert, hogy a magyar vásárlók meglehetősen árérzékenyek. Márpedig az elmúlt hónapokban, években a zöldséggyümölcs piacon jelentős drágulást lehetett tapasztalni. Ez a mezőgazdasági munkaerőhiányra vezethető vissza, vagy más okok állnak a háttérben? – Ez Magyarországon még kevésbé munkaerőkérdés, de az is közrejátszik. Az árat tekintve az időjárás az elsődleges, a tavaszi fagyok, amelyek mind a zöldségeknél, mind a gyümölcsöknél komoly problémát jelentettek ebben az esztendőben is. De a drágulásban bizony szerepe van még annak, hogy megváltoztak a fogyasztói szokások. Mindent akarunk és minden időben, nincsenek szezonok, karácsonykor is cseresznyét és epret szeretnénk enni. Ennek azonban ára van. Azt gondolom ugyanakkor, hogy

amikor zöldfordulatról beszélünk, azon szintén érdemes elgondolkodni, hogy például egy több ezer kilométerről érkező téli sárgadinnye-szállítmánynak mekkora az ökológiai lábnyoma. És egyébként is szezonban a legfinomabbak a gyümölcsök. Ha pedig mindent akkor vennénk, amikor a normális termőideje van, sokkal olcsóbban is kapnánk meg a zöldséget-gyümölcsöt, a gasztronómiai élményről nem beszélve. A munkaerőre visszatérve arra hívnám fel a figyelmet, hogy ugyan nálunk is probléma a dolgozóhiány, de még nem égető – viszont egyre inkább az lesz. Ezért kell minél inkább előtérbe helyezni a különböző precíziós, gépesítési technológiák alkalmazását. – A klímakérdés, mint látható, minden téren előkerül, ha a mezőgazdaságról beszélünk. Hazánkat is érintik az időjárási változások, például egyes térségeinket az elsivatagosodás veszélye fenyegeti. Az öntözés fejlesztésére milyen tervei vannak az agrárkormányzatnak? – Sajnos ezzel kapcsolatban is nagyon elkeserítő az EU hozzáállása. Magyarország ugyanis egymilliárd eurónyi forrásból akarta fejleszteni az öntözési rendszerét az elkövetkező három évben. Ezt azonban Brüsszel az elsők között húzta ki. Ezért új koncepcióra volt szükségünk, nem véletlenül új törvényt is alkottunk, amely így kezdődik: „Az öntözés közérdek.” A jövőben mindenképpen elő kell segítenünk a megfelelő vízgazdálkodást. Ez azt jelenti, hogy bő csapadékos időjárás alkalmával a vizet nem kivezetni kell az országból, hanem eltárolni. Tározótavakra van szükség, amelyekből aszály idején öntözni lehet. Ezenfelül az öntözési berendezések korszerűsítését úgyszintén nagymértékben támogatjuk. – Lapunk is cikkezett a közelmúltban a gazdatársadalom fiatalítását célul kitűző törvénymódosításról. Mit remélhet a jogszabálytól az új agrárnemzedék? – Rendkívül fontos kérdésről van szó, hiszen a gazdák jelentős hányada hatvanöt évnél idősebb. Akik 1990-ben, csillogó szemmel elkezdték a gazdálkodást, ma deresedő fejjel néznek körbe, hogy ki viszi majd tovább a birtokot. Ezért van szükség a gazdaságátadási törvényre, amelyet úgy kellett felépítenünk, hogy vonzó legyen a fiataloknak a gazdálkodás, és egyszerű a gazdaság átvétele. Úgy vélem, ez a jogszabály, továbbá az öntözés támogatása, a vidékfejlesztési pénzekhez biztosított kiemelkedően nagy arányú nemzeti kiegészítő forrás, valamint az előbb említett kedvező adózási lehetőségek együtt megalapozták azt, hogy az új generáció igenis akarjon az agrobizniszben dolgozni. Mindezzel egy jól látható ívet rajzoltunk a mostani kormányzati ciklus mezőgazdasági politikájának. Mindent megtettünk, amit ebben az időszakban az agrárpolitikában tenni kellett, így azt gondolom, büszkén tekinthetünk vissza az elmúlt négy esztendőre. – A napokban nemcsak ön, hanem más hazai agrárvezetők is több fórumon beszéltek arról, hogy hét év alatt 36 milliárd forintnyi kárt okozhatott a magyar gazdatársadalomnak Bige László, a Nitrogénművek Vegyipari Zrt. tulajdonosa a műtrágyapiaci kartellel. Mire alapozzák ezt a kijelentést? – A teljes hazai műtrágyapiacot érintő kartell működését a Gazdasági Versenyhivatal tárta fel. Megállapította, hogy a Bige László tulajdonában lévő Nitrogénművek súlyos jogsértést követett el: korlátozta a partnerek és a cégcsoport közötti versenyt, valamint az importot. A tulajdonos egyrészt mesterségesen emelte a műtrágya árát, pedig a világpiaci tarifák egyébként is nagyon magasak jelenleg. Példaként azt tudom mondani, hogy míg egy szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazda a korábbi években hektáronként 50–85 ezer forintért tudott a fenti termékhez jutni, addig ez most 200-250 ezerbe kerül neki. Másrészt a nagyvállalkozó igyekezett vásárlási kényszerbe hozni a földműveseket, mivel azt mondta nekik, hogy a cége decemberben csak egy napig szolgálja ki a magyar vevőket. Szerintem Bige László mindezzel nemcsak piaci szabálytalanságot, hanem súlyos etikai vétséget is elkövetett, hiszen – a műtrágya árán keresztül – összességében minden hazai gazdát és magyar vásárlót megkárosított, hogy extraprofithoz jusson. Elképesztő, hogy a magyar gazdálkodóktól elvett pénzből a baloldali milliárdos most nyíltan az ellenzék kijelölt miniszterelnök-jelöltjének a kampányát finanszírozza. Az pedig csak olaj a tűzre és a magyar gazdatársadalmat különösen felháborítja, hogy a hódmezővásárhelyi polgármester ezt a pénzt el is fogadja. A magyar baloldal soha nem állt a gazdák mellé. A hatalomért és a pénzért mindig abban segédkezett, hogy ők és a hozzájuk hasonlók, valamint a külföldiek nyerészkedjenek a magyar földeken. – A kormány tervez lépni az ügyben? – Folyamatosan vizsgáljuk azokat a lehetőségeket, amelyek által garantálható a biztos műtrágyaellátás, ahogyan azt is: miként tartható itthon a magyar műtrágya, s hogyan érhető el árcsökkenés a piacon.

HELMECZI ZOLTÁN

INTŐ JELEK

DEMOGRÁFIA | A sokadik népesedéspolitikai fi gyelmeztetés olvasható ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) napokban megjelent webes kiadványából, amely az úgynevezett eltartottsági ráta alakulásán keresztül mutatja be a magyar társadalom elöregedését.

Több mint száz statisztikai mutatóval szemlélteti A fenntartható fejlődés indikátorai – Fenntartható fejlődési célok című KSH-összefoglaló, hogy milyen folyamatok jellemzik hazánkat az emberi, társadalmi, természeti és gazdasági erőforrások terén. Az egyik ilyen vizsgált jelzőszám az eltartottságra vonatkozik, amely a legfontosabb indexe a népesség korösszetételében történt változásoknak.

NÖVEKSZIK AZ IDŐSEK ARÁNYA

Magyarországon 1990 elején az eltartottsági ráta 51 százalékos volt, vagyis ezer aktív korú, 15–64 éves emberre 510 inaktív (14 esztendős és annál fiatalabb, valamint 65 éves és annál idősebb) jutott. A legalacsonyabb szint (45,2 százalék) 2007-ben volt megfigyelhető, s ez egyúttal a hosszabb távú trend „mélypontja” is. A számítások ugyanis a jövőre vonatkozóan egy folyamatos és jelentős emelkedést jeleznek. A népesség-előrejelzés jelenlegi alapváltozatával kalkulálva a ráta értéke negyven év múlva, 2062-ben érheti el a maximumát (75,4), akkor ezer aktív korúra 754 eltartott juthat. A prognózis szerint ezt követően lassan csökkenni kezd az arányszám, 2070-re már „csak” 73 százalék a várható mérték.

Demográfiai szempontból az adatok árnyoldala, hogy az eltartottsági ráta nem azért nő, mert egyre több a kiskorú. A gyermekek aránya folyamatosan csökkent az elmúlt évtizedekben, és ennek üteme az évezred vége felé fel is gyorsult. 1990-ben még a népesség ötöde volt gyermekkorú, tavaly már csak alig több mint a hetede. Pedig az elmúlt években nőtt a termékenységi ráta – hívta fel a figyelmet a KSH. Ezzel párhuzamosan az időskorúak aránya folyamatosan, 13,2-ről 19,9 százalékra nőtt. „A népesség öregedési folyamatát mutatja, hogy 2006 óta már több az idős-, mint a gyermekkorú. Mindeközben az aktív korban lévő lakosság hányada 1990 és 2007 között 66,2ről 68,9 százalékra bővült, azóta viszont folyamatosan csökkent” – írták.

A statisztikai hivatal magyarázata szerint az aktív és az inaktív korúak arányának a kedvező irányú, de átmeneti változását a 2000-es években alapvetően az okozta, hogy már munkaképes életkorban volt a 70-es évek derekán született nagyobb létszámú nemzedék, és még aktívban az 1950-es évtized közepén világra jött, ugyancsak népes generáció. Ezzel párhuzamosan a születések száma nagyobb mértékben csökkent, mint ahogy az időseké nőtt. Napjainkra a 50-es évek közepén születettek elérték a 65 esztendős kort, ezért ugrásszerűen több lett az idős, ami növekvő terhet ró a csökkenő számú aktív népességre – állapította meg az elemzés. Az adatokat ismertetve arra is rámutattak, hogy Magyarország a maga jelenlegi 51 százalékos értékével az alacsonyabb eltartottsági rátájú uniós államok közé tartozik. Ennek oka elsősorban az európai viszonylatban rövidebb várható élettartam és az EU-átlagnál kisebb termékenység.

KILÁTÁSOK

„Az életút belső arányainak a megőrzése szükséges a népességfejlődés fenntarthatóságához” – teszi világossá a KSH kiadványa, amely ezzel kapcsolatban idézi a Nemzeti fenntartható fejlődési keretstratégiát. E dokumentum szerint a lakosság csökkenésének a mérséklésére elsősorban a családokat és a gyermekvállalást támogató intézkedések kialakítása szolgálhat. Ilyen többek között a stabil és kiszámítható családtámogatási rendszer vagy a gyermekeket nevelők munkával kapcsolatos jogszabályi védelme. A jelenlegi kormányzati politika közismert ebben a kérdésben. Az azonban alapvetés a demográfiában, hogy a különféle népesedési ösztönzők hatása csak több évvel vagy akár évtizeddel később érzékelhető.

HZ

STRATÉGIAI ÁGAZAT

ÉPÍTŐIPAR | Az elmúlt tíz évben megduplázta teljesítményét a hazai építőipar, amely a magyar gazdaság stratégiai ágazatává vált. Emellett az elmúlt évtizedben 120 ezer fővel növelte a munkavállalói számát.

A járvány hatására bekövetkezett rövid ideig tartó visszaesést követően az idei év első három negyedévében az építőipari termelés ismét 10 százalék felett bővült – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) évzáró közgyűlésén. A pénzügyminiszter rámutatott: a pandémia idején bevezetett intézkedéseknek köszönhetően a magyar gazdaság előnyre tett szert, hiszen 6-6,5 százalékos bővülést érhetünk el 2021ben, miközben az Európai Unióban 3,9 százalék lett az idei harmadik negyedévben az átlagos növekedési ráta. A kormány szeretné ezt az előnyt megőrizni, ehhez pedig a gazdaságpolitikának három fontos célkitűzést kell teljesítenie: a teljes foglalkoztatást, a további adócsökkentést, illetve a hatékonyság javítását.

A foglalkoztatást tekintve is jelentős előrelépést ért el az építőipar, hiszen az ágazat napjainkban 376 ezer főnek ad munkát, 120 ezerrel többnek, mint 2010-ben. Arról is szólt, hogy az építőipari szektor a pandémia alatt is növelte a munkavállalóinak létszámát, emiatt a munkahelyvédelem szempontjából is kulcsfontosságú területté vált.

KELL AZ UTÁNPÓTLÁS

Varga Mihály felhívta a figyelmet arra, hogy további bővülés várható az építőiparban, amit a rendelésállomány is alátámaszt, amely 13 százalékkal magasabb az előző évihez képest. Az ágazatban a járványhelyzet és az energiaárak emelkedése mellett a szakember-utánpótlásról is gondoskodni kell, ezt továbbképzéssel, átképzéssel, a munkaszervezés javításával lehet elérni, de szükség van a jövedelmek növelésére is.

Varga Mihály jelezte, hogy a kormánynak egyebek mellett az előtörlesztésekre és egyes megkezdett beruházások felülvizsgálatára kell összpontosítania a jövő év elején. Az elmúlt időszakban a beruházások gyorsításával és a bürokrácia csökkentésével segítette a kormány az építőipart, illetve adókedvezményekkel, otthonteremtési, valamint családtámogatási programokkal igyekezett elérni azt, hogy a járvány miatt hazaáramló munkaerőt meggyőzhessék a vállalatok az idehaza végzett munka előnyeiről, az itthon maradásról. Annak ellenére, hogy a 2008-as krízishez képest kétszer akkora mértékben, 3,4 százalékkal esett vissza a pandémia hatására a világgazdaság, a kormánynak volt tartaléka, nem kellett külső segítséget igénybe venni, saját források átrendezésével indíthatták el a munkahelyvédelmi, illetve a beruházásokat támogató intézkedéseiket. A további fejlődést tekintve nagy lehetőségeket rejt magában az alapanyagipar fejlesztése és az árverseny erősítése az építőanyagok piacán.

NŐTT A LÉTSZÁM

A foglalkoztatottság is jelentősen bővült az építőiparban, 2010-hez képest mintegy 120 ezer fővel nőtt az ágazat munkavállalóinak létszáma, ami több, mint amennyien a teljes hazai autóiparban dolgoznak. A hazai GDP mintegy 5,5 százalékát adja az ágazat, és folyamatos a növekedés. A jövő év kihívásai közül kiemelte a szakemberhiányt, amelyet a kormány úgy próbál orvosolni, hogy egyrészt támogatja a képzéseket, másrészt a béremelések elősegítésének érdekében négy százalékponttal csökkenti a munkát terhelő adókat, így 750 milliárd forint marad a vállalkozásoknál.

A pénzügyminiszter jelezte, hogy az eszközpark megújítására különböző programokat terveznek hazai és uniós forrásból, de a helyreállítási alappal kapcsolatos vita miatt még 320-330 milliárd forinttal tartozik az EU Magyarországnak. A pénzügyminiszter felhívta a figyelmet arra, hogy a versenyképesség javítása érdekében az építőipar digitalizációjának felgyorsítására van szükség, amelyhez a kormány eddig is jelentős támogatásokat biztosított, és erre a jövőben ugyancsak számíthatnak az ágazat vállalkozásai.

MARADNAK A MAGAS ÁRAK

Koji László, az ÉVOSZ elnöke rámutatott: továbbra is jelentős gond, hogy szakmunkás- és mérnökhiánnyal küzd az ágazat. A szövetség ezért is indította el hazahívó programját, amellyel a Nyugat-Európában dolgozó építőipari szakmunkásokat és mérnököket szeretnék hazacsábítani. A probléma enyhítésére elsőként Münchenben tartottak hazahívó rendezvényt, a német város tágabb környezetében ugyanis több mint 30 ezer szakképzett magyar építőipari munkás dolgozik a különböző építkezéseken. Az ÉVOSZnál nem számítanak arra, hogy a közeljövőben csökkennének az építőipari alapanyagok árai. Az egyes alágazatok eltérően teljesítenek, a legkedvezőbb helyzetben a lakás- és az épületépítő vállalkozások vannak. Az idén az ágazat jövedelmezősége csökken, elsősorban a nagymértékben megugró alapanyagárak miatt.

Az ÉVOSZ által az építőipari vállalkozások körében készített egyik korábbi felmérés szerint az alapanyagárak mellett az alvállalkozói díjtételek és a saját tevékenységek árai is tovább nőttek ebben az évben. Az építőipari alapanyagok, a beépítendő építési termékek áremelkedése, a munkaerőköltségek növekedése különösen nehéz helyzetbe hozta az építési piac valamennyi szereplőjét, a megrendelőket, a tervezőket és a kivitelezőket is. Az árváltozások következtében a legtöbb esetben már nem lehet a korábbi vállalási árakon megvalósítani a beruházásokat. A kivitelezés alatt lévő létesítmények többségénél a megrendelő és a kivitelező csak kompromisszumokkal tudja kezelni az emelkedéseket. Sok esetben a szerződések módosítására volt szükség, amit az ellenértékek korrekciójával, a műszaki tartalom megváltoztatásával vagy a feladatok időbeli átütemezésével valósítottak meg. Az égető munkaerőhiányt részben enyhíti, hogy mintegy 30 ezer, korábban közmunkásként foglalkoztatott az építőiparban talált munkát, emellett az ágazat mintegy 40 ezer EU-n kívüli, úgynevezett harmadik országból érkezett vendégmunkást alkalmaz, főleg betanított segédmunkásként. Koji László elmondta: a pandémia ellenére az idén szeptember végéig 3500 milliárd forintos termelési szintet ért el az ágazat, amely az év végére ez felmehet 5000 milliárdra.

TÓTH BALÁZS

BÍZNAK A JÖVŐBEN

MUNKAERŐPIAC | Fordulat látszik a fi atalok munkaerőpiacán: a K&H ifjúsági indexe szerint a harmadik negyedévben a dolgozó fi atalok 62 százaléka látta biztosnak a munkahelyét, ami jelentős javulás a második három hónapban mért 52 százalékhoz viszonyítva, és bőven meghaladja a járvány legsúlyosabb időszakát jellemző 45 százalékot. Továbbra is viszonylag kevesen vannak viszont azok, akik megbecsültnek érzik magukat a munkahelyükön.

Számottevő javulás történt a dolgozó fiataloknál mindössze egy negyedév leforgása alatt: az idei harmadik negyedben már 62 százalék tartotta biztosnak a munkahelyét, míg a második három hónapban ehhez képest valamivel borúlátóbban ítélték meg a foglalkoztatási helyzetüket – derül ki a K&H ifjúsági indexéből.

VAN TERE A JAVULÁSNAK

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 20–24 és a 25–29 évesek foglalkoztatási rátája az idei második negyedévben 49 és 80 százalékot tett ki, ez valamelyest meghaladja az egy évvel korábbi – a járvány miatt gyengének mondható – 47 és 80 százalékos értéket. Ugyanakkor elmarad a pandémia előtti szinttől: 2019 második negyedét a 20–24 évesek 49 százalékos rátával zárták, a 25–29 esztendőseket pedig közel 83 százalékos mutató jellemezte.

Az adatok szerint tehát éves szinten jobb lett a helyzetük: a K&H ifjúsági index reprezentatív felmérése értelmében az idei esztendőn belül jelentős változásra került sor. Miközben a második negyedéves eredmények szerint akkor a dolgozó 20–29 évesek 52 százaléka tartotta stabilnak a munkahelyét, a harmadik negyedévben 62 százalékra nőtt az arányuk. Azaz három hónap alatt jelentősen nőtt a munkahelyüket biztosnak érzők hányada. A felmérés hosszú távú adatait vizsgálva kiderül, hogy a járványhatás miatt a tavalyi év harmadik negyedévében a megkérdezett fiatalok 45 százaléka mondta biztosnak az állását, míg a pandémia előtt jellemzően 60-70 százalékuk jelezte ugyanezt.

A MUNKAHELY STABILITÁSÁNAK

MEGÍTÉLÉSE

9 15

24 4 2 33

33 29

20 33

Forrás: K&H Ifjúsági index

A kutatás választ adott arra is, hogy a fiatalok mennyire érzik magukat megbecsültnek a munkahelyükön. Ezen a téren nem volt javulás: a második és a harmadik negyedévben is mindössze 39 százalékuk válaszolt igennel. Szemben az idei első negyedévvel és a múlt év utolsó három hónapjával, amikor közel 50 százalékos volt az arányuk, azaz minden második érezte megbecsültnek magát. A járvány kedvezőtlen hatásai miatt 2020 második és harmadik negyedévében volt hasonlóan alacsony az arány, akkor a megkérdezettek 36, illetve 38 százaléka érezte azt, hogy megbecsülik a munkáját.

TÖBB A FOGLALKOZTATOTT

A KSH adatai szerint közben a foglalkoztatottsági mutatók továbbra is javulnak Magyarországon: az idén októberben a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma elérte a 4,688 millió főt. A 2021. augusztus–októberi időszakban az átlagos létszámuk 4,677 milliót tett ki, ami 53 ezerrel több, mint az előző esztendő azonos időszakában. Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 75 ezerrel nőtt, addig a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjaié 15 ezerrel csökkent.

A 15–64 évesek közül 4,753 millióan minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 73,8 százalékot ért el. A férfiak foglalkoztatási létszáma lényegében nem változott, 2,431 millió fő volt, míg az ő rátájuk – demográfiai okokból – 0,9 százalékponttal, 78,6 százalékra nőtt. A nőknél a létszám 30 ezerrel, 2,141 millióra, a foglalkoztatási ráta pedig 1,8 százalékponttal, 69,1 százalékra emelkedett.

A 15–24 évesek foglalkoztatottak száma 273 ezer fő volt, foglalkoztatási rátájuk 0,7 százalékponttal, 27,8 százalékra esett éves összevetésben. Az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak – 25–54 esztendősek – körében a foglalkoztatási ráta 1,2 százalékponttal, 87,8, míg az 55–64 éves korosztályban 3,3 százalékponttal, 63,9 százalékra emelkedett.

A statisztikai hivatal adatai szerint a munkanélküliek száma az idén októberben 189 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta pedig 3,9 százalékot ért el. A 2021. augusztus–októberi időszakban az állástalanok átlagosan 184 ezren voltak, a munkanélküliségi ráta 3,8 százalék volt. A munkakeresés átlagos időtartama elérte a 9,2 hónapot, a munkanélküliek 35,8 százaléka legalább egy éve keresett állást.

HIRDETÉS B. M. T.

ADNI ÖRÖM!

TEDD SZEBBÉ A RÁSZORULÓ CSALÁDOK KARÁCSONYÁT!

Adományozz tartós élelmiszert a kijelölt áruházainkban, vagy vásárolj Adni Öröm! adománykártyát a SPAR online shopban vagy az akcióban részt vevő üzleteinkben!

További részletek: www.adniorom.hu

2021. december 16-21.

TERVEZIK

AZ ÚJ NYUGATI PÁLYAUDVART

TENDER | A 36 jelentkezőből 12 építésziroda verseng a Nyugati pályaudvar teljes átalakításáért kiírt nemzetközi tervpályázaton.

A világ minden tájáról érkezett jelentkezés a Nyugati pályaudvar átalakításáról szóló tenderre, a 36 pályázóból a zsűri 12 építészirodát választott ki az első fordulóban. A második körbe bejutott pályázók a nemzetközi nagyirodák közül kerültek ki – velük közösen indulva öt magyar is érdekelt a tervpályázaton. Ezeknek a cégeknek kellő tapasztalatuk van egy ilyen átfogó projekt megtervezésére. A tenderen indulók többek között Tokió, London, Birmingham, Lorient, Vilnius, Malmö, Bázel, Hága, Bécs, Párizs pályaudvarait tervezték meg, és most is érdekeltek francia, illetve ausztrál metróépítési projektekben. A magyar társirodáknak megvan a helyismeretük, többségük a műemléki felújításban is komoly tapasztalatot szerzett, tehát nagy segítséget jelenthetnek a külföldi partnereknek a tervezés során.

BEJÁRÁS

December elején a Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) bejárást tartott a 12 érintett pályázó számára, hogy az építészek személyesen mérjék fel a teret, és legyenek tisztában a célokkal. A feltérképezés előtt a Nyugati melletti hotelben konferenciát is tartottak a projektről. Ezen bemutatták a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiát (BAVS), amely a főváros vasúti hálózata és a közlekedési rendszer tervezett átalakítását tartalmazza. A Figyelő is beszámolt a stratégia fő elemeiről, amelynek kiemelt része a Nyugati pályaudvar átalakítása, ám a folyamatot a BAVS ismerete nélkül nem lehet elkezdeni.

A terv célja az, hogy 2040-ig átfogó és egymásra épülő komplex beruházások megvalósításával összességében 80 százalékkal növekedjen az elővárosi vasútvonalakon utazók száma. Ezzel párhuzamosan csökkennek a Budapestre terhelődő autóforgalom környezeti, egészségügyi és gazdasági terhei.

A BAVS-ban rögzítették a budapesti fejpályaudvari rendszer átmenő pályaudvarokká alakítását. Ehhez első lépésben a Déli Körvasutat kell megépíteni, a hosszabb távú terv pedig a Déli és a Nyugati pályaudvar közötti alagút kivitelezése. De miért is van szükség a jelenlegi fejpályaudvari rendszer átalakítására? Az elmúlt száz évben több elképzelés is született arról, hogy a város által elfoglalt, egykor a külvárosokban épült nagy pályaudvarok – amelyek jelenleg is végállomásként funkcionálnak – nem hatékonyak. A mostani helyzet is az, hogy ezeken egy vágányokon óránként csak két vonat tud megfordulni, míg egy átmenő pályaudvaron ugyanennyi időn belül egy vágányon 12 is megállhat. A budapesti hálózat óránként 42 vonatot „tud kezelni”, a cél viszont az óránkénti 93 budapesti közlekedése, amire csak az átmenő jellegű viszonyhálózat lehet képes. Így tehát megduplázódna az agglomerációs vasúti forgalom.

Nem új ötlet, már a harmincas években felmerült a Déli és a Nyugati közötti alagút megépítése (lásd A régi-új tervek című írásunkat). A vonatok föld alá helyezésével hatalmas területek szabadulnának fel a VI. és a XIII. kerület határán a belvárosban, ahová parkok, sportcentrumok, lakóingatlanok létrehozása a terv. A Déli pályaudvar környékén is ugyanez lenne a cél.

A BÍRÁLÓK

A Nyugati pályaudvar és környéke átalakításának terveit elbíráló bizottság tagjai közé Fürjes Balázs Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár több budapesti vezetőt kért fel. Karácsony Gergely főpolgármester, Tóth József XIII. kerületi, Soproni Tamás VI. kerületi ellenzéki politikus, valamint Szentgyörgyvölgyi Péter V. kerületi fi deszes polgármester is meghívót kapott a grémiumba. Fürjes közlése szerint az ő alpolgármestereik vagy főépítészeik teljes jogú szavazati joggal bíró zsűritagok lehetnek a tervek elbírálásában. A bírálóbizottság tagjai között ott lesznek a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara delegáltjai is.

KÉTSZINTES PÁLYAUDVAR

A Nyugatit az imént vázolt elképzelések miatt kétszintes pályaudvarrá kell alakí-

A „TIZENKETTEK”

A tervpályázat második fordulójába jutott tervezőirodák: 1. Benthem Crouwel Architects 2. Grimshaw Architects 3. Zaha Hadid Architects + Finta és Társai Építészstúdió + Buro

Happold + Abud Mérnökiroda + Land Italia 4. Sweco Architects + Gateways 5. AREP Group Architectes 6. Ove Arup & Partners International 7. Plant – Atelier Peterkis + Hawkins Brown Architects 8. Albert Wimmer 9. Kengo Kuma & Associates + M-Teampannon 10. John McAslan + Partners 11. Foster + Partners 12. Cruz y Ortiz Arquitectos + Szántó és Mikó

tani, így az ország főpályaudvara és legnagyobb közlekedési csomópontja lesz. A tervek szerint itt az átalakítás után a tervezett napi leszálló és átszálló forgalom elérheti a háromszázezret.

Vitézy Dávid, a BFK vezérigazgatója közösségi oldalán számolt be arról, hogy a tervezőirodákkal milyen elképzeléseket ismertetett. Beszélt az alagútépítési tervekről, amellyel a Nyugatira is jellemző súlyos kapacitáshiányt kívánják feloldani, amelyen óránként és irányonként hat távolsági és legalább 14 elővárosi vonatnak kell járnia. Az alagút terveit 2026-ra kívánják elkészíteni, de a megépítését az elképzelések szerint megelőzi az új Nyugati kialakítása. Az alagútprojekt előkészítését – a környezeti hatástanulmányokat és az ehhez kapcsolódó műszaki méréseket – egymilliárdos forrásból, hazai kormányzati önrésszel az Európai Unió is támogatja.

A tervpályázatot olyan kétszintes pályaudvarra írják ki, amelynek alsó részén egy hatvágányos átmenő pályaudvar kap helyet (az alagút megépültéig fejpályaudvarként). A csarnok alatt két elővárosi peront építenének, hátrébb pedig újabb két távolságit. A felszínen 12 vágány lesz, hiszen a Nyugati nem alakul át teljesen átmenő pályaudvarrá, hanem továbbra is maradnak fejpályaudvari vágányok.

A Nyugati pályaudvart 1877-ben adták át, a történeti csarnoka a párizsi Eiffel-tornyot tervező Gustave Eiffel tervezőirodájának munkája – ennek a megújítása jelenleg is zajlik. Ezt követően a vágányhálózatot és a biztosítóberendezéseket újítják fel, utána kezdődhet a „kétszintesítés”, valamint a kapacitásbővítés.

A csarnok természetesen megmaradna az átalakítás után is, az épület acélszerkezete a szakértők szerint igazi építészeti bravúrnak számít. A Városligetig zöldfolyosót terveznek, a pályaudvar épülete mellett egy új városrész jöhet létre. A vasútállomás előtt megszűnik a mostani parkoló, zöld, közösségi tér kialakítása a terv, emellett a pesti fonódó villamosnak lesz itt a megállója. Az építészirodáknak március 1-jéig kell befejezniük a munkájukat, az eredményhirdetés március végén lesz.

A RÉGI-ÚJ TERVEK

Magyar Országos Tudósító, 1938. március: dr. Ruzicska Lajos, a MÁV műszaki főtanácsosa előadást tartott a budapesti nagyvasúti pályaudvarok elrendezésének kérdéséről. „Külföldi példák alapján hangsúlyozta, hogy az átmenő pályaudvarok létesítése fontos. Budapest pályaudvarainak fekvése elég kedvező, de a fejpályaudvarok rossz berendezésűek, összeköttetésükről és átmenő pályaudvarrá való átalakításukról kell gondoskodni.” A volt Déli Vasút (az Osztrák–Magyar Monarchia vasúttársasága – a szerk.) budai vonalát a Duna alatt átvezetve három és fél kilométer hosszú vonallal össze kellene kötni a Nyugati pályaudvar helyén valamivel hátrább építendő új központi pályaudvarral. „A Déli pályaudvar is elkerülne a helyéről, a mai Nyugati pályaudvar épület helyén óriási tér alakítására nyílna alkalom a felvételi épületnek Vörösmarty utcáig történő hátratolása útján” – mondta Ruzicska. PINDROCH TAMÁS

AUTÓMENTES LEHET

A VÁROSLIGET

KOMPLEX FEJLESZTÉS | A Nyugati pályaudvar fejlesztése mellett egy másik nagyszabású projekt tervei is elkészültek. Az elhanyagolt Rákosrendező pályaudvart és környékét is meg akarja újítani a Budapesti Fejlesztési Központ (BFK). Ez a feltétele az autómentes Városligetnek.

A Zugló és a XIII. kerület határán lévő terület nem épp büszkesége Budapestnek. A környék szlömös, a közlekedés sokszor káoszba fullad a macskaköves úton. Az autósok leginkább a szerencsében bízva közlekednek erre, arra számítanak, hogy épp kifogják azt a ritka pillanatot, amikor a sorompó átengedi őket – erre gyakran 10-20 percet is kell várni. Ha szerencsések, akkor a forgalmas időszakokban jóval hamarabb át tudnak jutni egyik kerületből a másikba, mivel ez sokkal gyorsabb haladást biztosíthat számukra, mint ha a Hungária/ Róbert Károly körúton várakoznának a dugóban.

HÍD AZ ÁLLOMÁS FÖLÖTT

Amennyiben a tervek valóra válnak, a kaotikus helyzet egy csapásra megoldódhat. A komplex közlekedésfejlesztés hatással lesz Zugló és Angyalföld, illetve a Városliget autómentesítésének folyamatára is. Jelenleg Budapest legnagyobb összefüggő parkját a Kós Károly sétány és az Állatkerti körút szeli át, csúcsforgalomban a Városliget közepét autósorok foglalják el. Ez egy hatvan évvel ezelőtti határozat eredménye, felmentést csupán az adhat az akkori döntéshozók számára, hogy az ötvenes években még korántsem közlekedett enynyi autó Budapesten.

A beruházás hatására a Rákosrendező környékén, a rozsdaövezetben a jelenleg parlagon heverő területek is új funkciókat kaphatnak. Vitézy Dávid, a BFK vezérigazgatója a napokban jelentette be, hogy elkészültek a Rákosrendező fölötti híd és a kapcsolódó úthálózatát tartalmazó tanulmánytervek. A BFK megbízására a hidat és térségét a Speciálterv Építőmérnöki Kft. munkatársai tervezik meg. Közösségi oldalán a vezérigazgató hangsúlyozta: a projekt fontos célja, hogy a Városligetből az M3-as forgalmát kivigyék, de ne olyan formában, hogy az autósokat az új Szegedi úti felüljáróra

VASÚTI MEGÁLLÓ AZ AKADÉMIATELEPEN

Már nemcsak terv, hanem valóság, hogy Kelet-Pest, Rákosmente új vasúti megállót kapott. Az Akadémiatelepről félóránként indulnak vonatok a Keleti pályaudvar, illetve Gödöllő felé. Az állomás a 80a vasútvonalon, a X. és a XVII. kerület határához közel található. A megálló a NIF Zrt. beruházásában a Rákos és Hatvan közötti szakasznak az elmúlt években zajló rekonstrukciója keretében készült el. A beruházás a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia része. Ennek keretében már elkészült az esztergomi, valamint a székesfehérvári vonal, a Rákos–Hatvan és a pusztaszabolcsi vonalon pedig most zárul a beruházás. A Keleti pályaudvar és Kőbánya felső között, az összekötő vasúti hídon jelenleg is zajlanak az építkezések, több projektnél a tervezési, előkészítési szakasznál járnak.

vezessék. Ez leginkább azt a célt szolgálná, hogy a két kerület közötti közlekedési kapcsolatokat javítsa, és ezzel hozzon létre új, a Városliget autómentesítését lehetővé tevő közúti kapacitásokat a Hungária körgyűrűn.

Az elképzelések már régen megszülettek arról, hogyan lehetne kiváltani a „városligeti sztráda” forgalmát. A megoldás a Szegedi úti felüljáró. A BFK európai uniós, nyílt közbeszerzési felhívása január elején jelent meg az autómentes Városliget kialakításához szükséges közlekedési fejlesztések előkészítésére.

ÚJ KAPCSOLAT A KERÜLETEK KÖZÖTT

A Hungária körúton járó 1-es villamos mellett így egy újabb tömegközlekedési összeköttetés jön létre Zugló és Angyalföld között, az építmény tehermentesítheti a Hungária körutat és segíthet az M3-as autópályáról érkező forgalomnak a kocsik elől elzárt Városliget elkerülésében. Az új villamoskapcsolat pedig a 3-as villamoskörgyűrű folytatását jelenti majd Angyalföld felé. Ezt a vonalat a Nagy Lajos király útjáról továbbvezetik a Szegedi úti felüljárón a XIII. kerületi Béke térre. A felüljárón lesz kerékpárút, járda és a villamos mellett trolibusz-közlekedés is. Így tehát ez az objektum egy közúti hídnak felel majd meg. A BFK szerint a tervezésekor fontos arra figyelni, hogy a forgalom ne terelődjön az M3-asról Angyalföldre és Zuglóra. Ezért a vasúti sínek keresztezése mellett lehajtót építenek a Dévényi utca és a Vágány utca felé, így az új híd a Hungária körút tehermentesítésével áttételesen hozzájárul a Városliget forgalomcsillapításához.

A liget autómentesítésében a felüljáró mellett nagy szerepet kaphat a Mexikói útnál, az M3-as autópálya bevezetőjénél a felszíni parkolás bővítése. Itt a Közti Zrt. tervei alapján két, összesen 1500 férőhelyes P+R parkoló épül. Korábban megírtuk, hogy az egyik az autópálya csomópontjánál épül meg, így tehát közvetlenül a sztrádáról lehet majd behajtani a parkolóházba. Mindehhez a felüljárócsomópontot szét kell választani, át kell építeni. A parkolóház az autópálya tengelyébe kerül, tehát szimbolikusan „Budapest kapujaként” is funkcionál. A másik parkolóházat a Mexikói úti BKV-végállomásnál most is parkolóként üzemelő területre tervezik. Ez az objektum „multifunkcionális” parkolóháznak épül, lesz benne hely a turistabuszok parkolására, autómegosztó szolgáltatás befogadására és kerékpár tárolására is.

A parkolókapacitás biztosított lesz, hiszen a Liget Projekt keretében tavaly adták át a Dózsa György úti, a korábbi 56osok tere alatti mélygarázst.

Az érintett XIV. és XIII. kerületi önkormányzatok, valamint a Fővárosi Önkormányzat vezetőivel, főépítészeivel, a tervezőirodák képviselőivel decemberben tervbemutatót tartott a BFK. Vitézy Dávid szerint a folyamat kiemelt célja a környezetrendezés, a közlekedési mód váltásának elősegítése, továbbá a vasút és a sztrádabevezető terület elválasztó hatásának a megszüntetése. Azt is közölte, hogy a tanulmánytervek elkészültek, az érintett önkormányzatokkal januárig egyeztetnek, ezt követően pedig online lakossági fórumot tartanak, ahol mindenki megismerheti a tervek részleteit, az önkormányzatok visszajelzéseivel együtt. A kormány döntött arról, hogy a következő lépésben finanszírozza a végleges engedélyezési tervek elkészítését, amelyek 2022 őszére készülhetnek el. A Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia célkitűzései szerint Rákosrendező új közlekedési átszállópont lehet a váci, a veresegyházi, az esztergomi vonatok, az itt közlekedő villamosok, trolibuszok és esetleg a kisföldalatti között.

PINDROCH TAMÁS

NAPELEM A HÁZTARTÁSOKNAK

ÁLLAMI SEGÍTSÉG | Kétszázmilliárdos lakossági napelempályázat indult: a kormány támogatásával napelemes rendszerek telepítéséhez, nyílászárók cseréjéhez, fűtés-korszerűsítéshez és akkumulátor telepítéséhez lehet forrást igényelni. Az átlagjövedelem alatt keresők a kedvezményezettek.

A nap- vagy fotovillamos elem a napból érkező fényt, az elektromágneses sugárzást egyenáramú energiává alakítja. Ennek hasznosításához hatékony, összetett rendszert kell kiépíteni. Ezt a szisztémát a tetőre elhelyezett napelemkollektorok és az inviter, tehát az egyenáramú energiát váltakozó áramúvá alakító készülék alkotja. A rendszer kiépítésének költségei szakemberek szerint nyolc-tíz év alatt térülnek meg, viszont akár a teljes villanyszámla-kiadást elfelejtheti az, aki belevág a fejlesztésbe.

ÁTLAGJÖVEDELEM ALATT

A kormány a Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv keretében immár magánszemélyek számára is támogatja a napelemes rendszerek telepítését. Ez a lehetőség sokáig csak a vállalkozásoknak volt elérhető, az idén azonban két vissza nem térítendő, ám utófinanszírozott lakossági pályázatot is meghirdetett az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

Az otthonfelújítási támogatási program 2021 januárjában indult, amelyet a legalább egy gyermeket nevelő háztartások vehetnek igénybe. A dotáció mértéke legfeljebb hárommillió forint, ezt az összeget napelemes rendszer telepítésére is lehet fordítani. Ez a hárommilliós hozzájárulás akkor elérhető, ha a beruházás összköltsége eléri a 6 millió forintot. A megigényelt összegnek fele-fele arányban kell megoszlania az anyag- és a munkaköltség között.

Novemberben indult egy másik nagyszabású, 201 milliárdos keretösszegű vissza nem térítendő támogatás az átlagjövedelem alatt élőknek. Ennek keretében három opció közül lehet választani. Az első a tetőre szerelt napelemrendszer kiépítése, a második a napelemrendszer-beruházás, a nyílászárócsere, valamint a fűtési rendszer korszerűsítése elektromos fűtőegységekkel, a harmadik a napelemrendszer, a nyílászárócsere, illetve a fűtésrendszer korszerűsítése hőszivattyúval.

TELJES TÁMOGATÁS

Ezekre az átalakításokra a támogatások a száz százalékot is elérhetik és vissza nem térítendők. A maximális összegkeret 2,8 és 11,3 milliós lehet, de ez csomagonként változik. Azok pályázhatnak, akiknek magyarországi lakcímük van, nincs köztartozásuk, és a háztartásban élők egy főre jutó éves jövedelme nem haladja meg a 4,85 millió forintot. A kata hatálya alá tartozó, a jövedelemhatár alatt keresők is élhetnek a lehetőséggel. A pályázati felhívás először a Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém és Zala megyében élők számára nyílt meg, majd ütemezetten az egész országban.

Steiner Attila, az ITM körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára elmondta, a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve részét képező pályázatnak köszönhetően 35 ezer család rezsiterhei csökkenhetnek. Az elbírálásra objektív pontozásos rendszer alapján kerül sor, amely előnyben részesíti a gyermeket nevelőket és a fejlesztendő járásokban élőket.

20 22

AMIT MA MEGTEHETSZ, NE HALASZD JÖVŐRE!