| TÁRSADALOM |
A CÉL: 20 MILLIÓ VENDÉG, 50 MILLIÓ ÉJSZAKA
Több országban is vezető pozíciókban dolgozott. Milyen szemlélettel tért haza, és hogyan tudta kamatoztatni a későbbiekben a tapasztalatait? – Kint legfőképpen a rendszerben gondolkodás, a strukturális és működési mechanizmusok, a munkafolyamatok uniformizálása terén gyűjtöttem hasznos tapasztalatokat. Azt vallom, hogy egy vezető nem a kollégái fölött áll, csupán első az egyenlők között. Ez a szemlélet a mai napig meghatározza a gondolkodásmódomat. Az egyik legfontosabb feladatom, hogy szorosan tartsam a kapcsolatot a szakmai szervezetekkel, meghallgassam a kéréseket, hiszen partnerként együtt dolgozunk az ágazat sikeréért. – Nehéz másfél évet tudhat maga mögött a szektor, sokan más iparágakban találták meg a számításukat. Hogyan lehet őket visszacsábítani a szakmába? – Válság idején általában ez az ágazat kapja a legnagyobb ütést, de a tapasztala-
tok szerint regenerálódni is ez képes a leghamarabb. Sok fontos feladat áll előttünk, több szinten van tennivaló. Az egyik leglényegesebb az utánpótlás kérdése. A fiatalok és a pályakezdők számára továbbra is népszerűsíteni kell a szakmát. Ennek részeként, erősen fókuszálva a social felületekre, elindítottunk egy karrier-népszerűsítő kampányt, amelyben bemutatjuk, milyen kiváló lehetőségeket biztosít ez a hivatás. A bizalom visszaépítése mellett a munkaerő visszacsábítása szintén fontos a turisztikai vállalkozásoknak, ami nyilvánvalóan a bérezésre is kihat. – Milyen terveik vannak az oktatás terén? – Képzési reformra van szükség. A szakmai szervezetek egybehangzó véleménye – s az MTÜ is támogatja partnerként –, hogy fejlesztendő a szakmai képzés, és foglalkozni kell az utánpótlás-neveléssel. Ez lesz a következő időszak egyik, ha nem a legfontosabb feladata. De az oktatók, a vizsgáztatók képzése legalább ilyen hangsúlyos. Hiszen kevesen vannak ma felvér-
tezve azzal a tudással és kompetenciával, melynek birtokában például Széll Tamás munkájáról bírálatot tudnának megfogalmazni egy mestervizsgán. Nem az oktatók kvalitásával van gond, hanem a tudásanyaggal, amelyet átadnak. Ezért a tanárokat és a szakoktatókat kell elsősorban nemzetközi szintre képezni. – 2019-ben indult a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK). Mit kell erről tudni? – Intuíciók helyett adatalapú ágazatirányításra tértünk át, mindig a tények alapján döntünk. Az új digitális rendszer bevezetésével anonim módon, valós időben látjuk az ország összes szálláshelyének a forgalmi, a statisztikai adatait. Ez nemcsak a versenyképességet növeli, hanem a hazai turizmus fejlődését is szolgálja. Az információk által sokkal hatékonyabb a marketingtevékenység, pontosabban tudjuk megcélozni a közönséget. Az NTAK a szektor fehérítésében szintén fontos szerepet játszik, hiszen egyes turisztikai vállalkozásokra nem feltétlenül az átlátható működés volt jellemző. A szálláshelyek után hamarosan más szolgáltatókra is kiterjesztjük a rendszert, ami lehetőséget ad arra, hogy ténylegesen mérni tudjuk az ágazat teljesítményét. November 1-jétől csatlakoznak a vendéglátóhelyek és a turisztikai attrakciók, amelyek jövő nyártól szolgáltatnak adatot, így akár órákra lebontva látjuk majd a kereslet alakulását. – A számok szerint a korábban 93 százalékos külföldi vendégarányra épülő budapesti turizmus volt a járvány nagy vesztese… – Ez így van. Kitűzött célunk, hogy a külföldi kitettség 75 százalékra csökkenjen, ezt viszont nem a jelenlegi vendégéjszakaszám kárára szeretnénk elérni, hanem a belföldi kereslet növelé-
FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV
KÖNNYID LÁSZLÓ | A bor és a gasztronómia elválaszthatatlan része a turizmusnak, s kiemelkedő szerepe van az országimázs formálásában – mondta a Figyelőnek a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgató-helyettese, akivel többek között a hazai ágazat rekordévéről, valamint az elmúlt esztendők egyik legnagyobb turizmusdiplomáciai sikeréről is beszélgettünk.
76 | FIGYELŐ 2021/41
F_76-77_borturizmus_karchirdi.indd 76
2021. 10. 12. 17:27
Figyelo_1_2.indd 1
