A cél: 20 millió vendég 50 millió éjszaka

KÖNNYID LÁSZLÓ | A bor és a gasztronómia elválaszthatatlan része a turizmusnak, s kiemelkedő szerepe van az országimázs formálásában – mondta a Figyelőnek a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgató-helyettese, akivel többek között a hazai ágazat rekordévéről, valamint az elmúlt esztendők egyik legnagyobb turizmusdiplomáciai sikeréről is beszélgettünk.

Több országban is vezető pozíciókban dolgozott. Milyen szemlélettel tért haza, és hogyan tudta kamatoztatni a későbbiekben a tapasztalatait? – Kint legfőképpen a rendszerben gondolkodás, a strukturális és működési mechanizmusok, a munkafolyamatok uniformizálása terén gyűjtöttem hasznos tapasztalatokat. Azt vallom, hogy egy vezető nem a kollégái fölött áll, csupán első az egyenlők között. Ez a szemlélet a mai napig meghatározza a gondolkodásmódomat. Az egyik legfontosabb feladatom, hogy szorosan tartsam a kapcsolatot a szakmai szervezetekkel, meghallgassam a kéréseket, hiszen partnerként együtt dolgozunk az ágazat sikeréért. – Nehéz másfél évet tudhat maga mögött a szektor, sokan más iparágakban találták meg a számításukat. Hogyan lehet őket visszacsábítani a szakmába? – Válság idején általában ez az ágazat kapja a legnagyobb ütést, de a tapasztalatok szerint regenerálódni is ez képes a leghamarabb. Sok fontos feladat áll előttünk, több szinten van tennivaló. Az egyik leglényegesebb az utánpótlás kérdése. A fiatalok és a pályakezdők számára továbbra is népszerűsíteni kell a szakmát. Ennek részeként, erősen fókuszálva a social felületekre, elindítottunk egy karrier-népszerűsítő kampányt, amelyben bemutatjuk, milyen kiváló lehetőségeket biztosít ez a hivatás. A bizalom visszaépítése mellett a munkaerő visszacsábítása szintén fontos a turisztikai vállalkozásoknak, ami nyilvánvalóan a bérezésre is kihat. – Milyen terveik vannak az oktatás terén? – Képzési reformra van szükség. A szakmai szervezetek egybehangzó véleménye – s az MTÜ is támogatja partnerként –, hogy fejlesztendő a szakmai képzés, és foglalkozni kell az utánpótlás-neveléssel. Ez lesz a következő időszak egyik, ha nem a legfontosabb feladata. De az oktatók, a vizsgáztatók képzése legalább ilyen hangsúlyos. Hiszen kevesen vannak ma felvértezve azzal a tudással és kompetenciával, melynek birtokában például Széll Tamás munkájáról bírálatot tudnának megfogalmazni egy mestervizsgán. Nem az oktatók kvalitásával van gond, hanem a tudásanyaggal, amelyet átadnak. Ezért a tanárokat és a szakoktatókat kell elsősorban nemzetközi szintre képezni. – 2019-ben indult a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK). Mit kell erről tudni? – Intuíciók helyett adatalapú ágazatirányításra tértünk át, mindig a tények alapján döntünk. Az új digitális rendszer bevezetésével anonim módon, valós időben látjuk az ország összes szálláshelyének a forgalmi, a statisztikai adatait. Ez nemcsak a versenyképességet növeli, hanem a hazai turizmus fejlődését is szolgálja. Az információk által sokkal hatékonyabb a marketingtevékenység, pontosabban tudjuk megcélozni a közönséget. Az NTAK a szektor fehérítésében szintén fontos szerepet játszik, hiszen egyes turisztikai vállalkozásokra nem feltétlenül az átlátható működés volt jellemző. A szálláshelyek után hamarosan más szolgáltatókra is kiterjesztjük a rendszert, ami lehetőséget ad arra, hogy ténylegesen mérni tudjuk az ágazat teljesítményét. November 1-jétől csatlakoznak a vendéglátóhelyek és a turisztikai attrakciók, amelyek jövő nyártól szolgáltatnak adatot, így akár órákra lebontva látjuk majd a kereslet alakulását. – A számok szerint a korábban 93 százalékos külföldi vendégarányra épülő budapesti turizmus volt a járvány nagy vesztese… – Ez így van. Kitűzött célunk, hogy a külföldi kitettség 75 százalékra csökkenjen, ezt viszont nem a jelenlegi vendégéjszakaszám kárára szeretnénk elérni, hanem a belföldi kereslet növelé-

sével. Azon dolgozunk, hogy az itthoniak felfedezzék a saját fővárosukat és lássák: érdemes ellátogatni Budapestre. Országos viszonylatban a főváros turizmusának a felépülése lesz a leglassabb folyamat. Ez év nyarán a vidéki Magyarország még a mi várakozásainkat is túlszárnyalta, rekordteljesítményt könyvelhetett el. A múlt esztendőhöz képest júniusban 66, júliusban 22, míg augusztusban 16 százalékkal volt magasabb a vendégéjszakák száma országosan. Ehhez a növekedéshez a jó időjárás mellett erősen hozzájárultak az MTÜ kampányai, melyek révén arra ösztönöztük az embereket, hogy itthon töltsék a pihenésük idejét. Az NTAK adatai szerint már most látható, hogy napról napra dinamikusan nő az őszi előfoglalások száma. A forgalom élénkítésére pedig újabb, adatokra épülő kampányokat indítunk itthon és külföldön. – Apropó, ősz: nemrég indult egy országos kampány, melynek fókuszában a hazai borvidékek állnak. Mesélne erről? – Tavalyelőtt született meg a Magyar bor – személyesen közösségi ernyőmárka, amelyet most hat borrégióra vonatkozóan – önálló arculatra és szlogenre – bontottunk le. A kampány célja a borvidékek egyediségének, sokszínű kínálatának a bemutatása. Arra szeretnénk inspirálni a vendégeket, hogy fedezzék fel, ismerjék meg a borászatokat, s mindezt személyesen éljék át. A bor és a gasztronómia elválaszthatatlan része a turizmusnak, s kiemelkedő szerepe van az országimázs formálásában. A gasztronómia és ezen belül a csúcsgasztronómia ráadásul hívószó a nemzetközi beutazóturizmusban. Komoly marketingértékű a Bocuse d’Or jövő évi európai döntője is, amelynek Magyarország lesz a házigazdája. Az esemény ismét ráirányítja hazánkra a nemzetközi figyelmet. – Hogyan látja a magyar bor jelenét? – Rendkívül optimistán. Praktikusabb funkciókkal újult meg a bor.hu oldal, amelynek a szakmai tartalmát az MTÜ biztosítja, s már 370 fölött jár azoknak a borászatoknak a száma, amelyeknek az adatai elérhetők rajta. Van egy új generáció, amely modern környezetben, kiváló szolgáltatásokkal és jó borokkal várja a vendégeket. Egymást ajánlva a pincészetek között is elindult egy hálózatos gondolkodás. Ezzel a szemlélettel kezdünk közelíteni ahhoz a működési formához, amelynek tőlünk nyugatabbra már több évtizedes hagyománya van.

– Friss hír, hogy Magyarország a Turisztikai Világszervezet 66. európai régiós bizottsági ülésén megszerezte az intézmény közgyűlésének az egyik alelnöki posztját, valamint az európai ügyekért felelős régiós bizottság alelnöki tisztét is. Mit jelent egy ilyen siker? – Az elmúlt évek egyik legnagyobb turizmusdiplomáciai sikerének tartom. Olyan erős partnerséget és párbeszédet alapoz meg a vezető turisztikai nagyhatalmakkal, amely hozzásegít bennünket jövőbeli céljaink eléréséhez. A Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiában foglaltak nem változtak: 2030-ig legyen évente 20 millió vendég és 50 millió vendégéjszaka, s Magyarország legyen Közép-Európa vezető turisztikai térsége. Szeretnénk, hogy a szektor ismét a hazai gazdaság húzóágazata legyen, és a GDP-hez való hozzájárulása újra elérje a 13 százalékot. Ezeknek a céloknak a teljesülését nemcsak a nemzetközi turizmusdiplomáciai sikerek segítik, hanem az intenzív hazai és nemzetközi kampányok, továbbá azok az európai színvonalú fejlesztések, amelyek az elmúlt években megvalósultak.

NÉMETI SÁNDOR

HIRDETÉS

LENDÜLETBEN

A VÖRÖSKERESZT

FODOR ANTALNÉ | Nagyobb lendületet akar adni az idén 140 éves Magyar Vöröskeresztnek az ország szinte minden településén jelen lévő karitatív szervezet közelmúltban megválasztott elnöke. A fél év híján ötvenesztendőnyi vöröskeresztes tagsággal büszkélkedő vezető arról is beszélt a Figyelőnek adott interjúban, hogy a koronavírus-járvány alatt fi atalodott az önkénteshálózatuk, és sok új adományozó ajánlotta fel a segítségét a munkájukhoz.

Csaknem száz év után választottak ismét női elnököt a Magyar Vöröskereszt élére az ön személyében. Milyen út vezetett idáig? – Elég régi a történet, hiszen 1972-ben kezdtem a szigetszentmiklósi Vöröskeresztben dolgozni, szociális területen. Innen indult a kapcsolatom a szervezettel. Később vezetőségi tag, országos küldött, majd elnök lettem Pest megyében, ezt követően országos alelnöknek, a múlt hónapban pedig elnöknek választottak meg a küldöttek. – Mekkora a tagságuk ma Magyarországon? – Megközelíti a százezer főt. De hangsúlyoznám, hogy mellettük rengeteg önkéntes segíti a munkánkat, akik hatalmas támaszt jelentenek a váratlan feladatok megoldásában. A tagság elsődleges feladata a vöröskeresztes akciók megszervezése, de önkéntesek nélkül ez sem sikerülhetne. – Az egész országot lefedik? – Igen, s különösen büszkék vagyunk arra, hogy a települések túlnyomó többségében működik alapszervezetünk, de ahol nem, ott is dolgoznak önkénteseink. Vannak például olyan idősebb emberek, akik nem szeretnék vállalni az egyesületi tagsággal járó kötöttségeket, például az évenkénti taggyűléseket, ettől függetlenül minden hívó szóra készséggel rendelkezésre állnak. Arra azonban fel kell készülnünk, hogy a tagság és az önkéntesek csoportja egyaránt öregszik. Ráadásul több olyan feladatunk adódik, amelynek az ellátása folyamán az időseket kímélnünk kell. A koronavírus-járvány idején például őket is támogatni kellett, és nem ők segíthettek másoknak. – Milyen tervekkel, ambíciókkal vág neki elnöki ciklusának? – Abban szeretnék változtatni az eddigi gyakorlaton, hogy sokkal szorosabbra fűzném az alapszervezetek és az országos irányítás viszonyát, aktívabb kapcsolatot kívánok kialakítani köztük. Sokszor ugyanis a helyben meglévő információk, az alulról jövő kezdeményezések nem jutnak el a felső vezetéshez. Nagyobb lendületet adnék tehát a Magyar Vöröskeresztnek, aktivizálni szeretném a tagságot, és jobban láttatni kívánom a nyilvánosság előtt az elvégzett munkánkat.

KÖZLEKEDÉSI VETÉLKEDŐ A VÖRÖSKERESZT SZERVEZÉSÉBEN A 70-ES ÉVEKBEN. KOROSZTÁLYTÓL FÜGGETLENÜL SEGÍT A SZERVEZET

„Nagy az igény a krízis helyzetbe kerülteknek fenntartott családok átmeneti otthonaira.”

– Ön is említette, hogy az időseket különösen megviselte az elmúlt másfél év pandémiás időszaka. A Vöröskereszt életére milyen hatást gyakorolt a járvány? – Nekünk is nagy trauma volt az első hullám, hiszen mi sem voltunk rá felkészülve. Örömmel mondhatom ugyanakkor, hogy gyorsan és rugalmasan alkalmazkodtunk a feladathoz. Nehézséget jelentett viszont, mint már említettem, hogy az önkéntestáborunknak magas az átlagéletkora. Pedig tavaly sok helyütt az önkormányzatok is azonnal minket kerestek meg, hogy segítsünk bevásárolni, gyógyszert kiváltani az időseknek, a bajban lévőknek, a karanténba került intézmények lakóinak. Ám a „sajátjaink” ellátásáról is gondoskodnunk kellett, nemcsak fizikailag, hanem mentálisan is. Szerencsére a társadalom nagyon nyitott volt a segítségnyújtásra. Nyugdíjas pszichológusok például telefonos tanácsadást tartottak magányos embereknek. Ám sok-sok fiatal is jelentkezett önkéntesnek a szépkorúak megsegítésére. Később pedig már az volt a feladatunk, hogy megtartsuk őket. Jó szívvel jelenthetem, hogy közülük többen a mai napig mellettünk állnak, s remélem, az évek múlásával igazi vöröskeresztesekké válnak. Tehát a pandémia segített valamelyest frissíteni a hálózatunkat. Utólag egyébként sok fiatal elmondta: ő bizony csak a véradásokról ismert minket, és nem is gondolta, hogy ennyiféle munkába lehet bekapcsolódni. – Az adakozási kedvre hogyan hatott a koronavírus-járvány? – Szerencsére pozitívan. Nemcsak magánszemélyektől, hanem nagyon sok vállalattól érkezett felajánlás, köztük olyanoktól is, amelyekkel korábban nem volt kapcsolatunk. Rengeteg fertőtlenítőt, higiéniai felszerelést és tartós élelmiszert kaptunk tőlük. Kifejezetten nagy logisztikai feladat volt ezek eljuttatása az ország legtávolabbi szegletébe is a központi raktárunkból. Emellett a karitatív szervezetek telefonvonalán keresztül érkezett támogatásokból szintén részesültünk. Nyugodtan mondhatom: megmozdult az egész ország. Persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy most egy kicsit nehezebb szponzorokat találni a másfajta eseményeinkhez, mert a cégek a járványra összpontosítottak, és zömmel erre a célra biztosították a támogatásaikat. Ezt teljesen megértjük, s igyekszünk újabb és újabb adományozási csatornákat feltárni. – A véradásszervezésről mint vélhetőleg a leginkább ismert feladatukról már ön is ejtett szót. Ezt a munkát mennyiben hátráltatta a pandémia, és miként állnak most ennek lebonyolításával? – Komoly gondot jelentett, amikor le kellett állni a véradásokkal. Bár a kórhá-

NÉVJEGY

Diplomát az Államigazgatási Főiskolán, majd a Miskolci Egyetem jogi karán szerzett. Évtizedeken át Szigetszentmiklóson dolgozott a közigazgatásban. A Magyar Vöröskeresztnek csaknem ötven éve, 1972. március 1. óta tagja. 2008-ban a Pest megyei szervezet vezetőségi tagja lett, majd 2012. szeptemberben megyei elnöknek választották. 2016-ban a Magyar Vöröskereszt országos alelnöke lett, így több megyére is rálátva végzett aktív mozgalmi munkát. Ez év szeptemberében, a humanitárius szervezet XV., esztergomi kongresszusán választották elnökké a küldöttek. zak részéről sem volt akkora a vérigény, mint általában, hiszen a tervezhető műtétek elmaradtak. Ám amikor újra megnyílt a lehetőség vért adni, hihetetlen lendületet tapasztaltunk. Voltak helyszínek, ahol az előzetesen kalkulált létszám másfélkétszerese jelent meg. Külön örvendetes, hogy nagyon sok új véradó jelentkezett, és ez a tendencia azóta is kitart. Persze mi is megannyi módon próbáljuk mozgósítani az embereket – például retró véradásokat szervezünk sörrel, virslivel. Az egyik legutóbbi akciónkat a légimentőkkel közösen tartottuk. Ennek folyamán a legtöbb donort (107) Budaörsön fogadtuk, a legtöbb első véradó (35) pedig Debrecenben jelentkezett. Ezek nagyon szép számok. – A Magyar Vöröskereszt szerteágazó szolgáltatásai közül melyek a legkeresettebbek? – Jelenleg meglehetősen sokan keresik a különféle szociális ellátásainkat. Szomorú, de nagy az igény a krízishelyzetbe kerülteknek fenntartott családok átmeneti otthonaira. Több helyütt üzemeltetünk úgynevezett szociális boltokat – amelyekben egyebek mellett ruhaneműk, tisztálkodási felszerelések szerezhetők be –, két megyében már bölcsődénk is van, Csongrád-Csanádban pedig a napokban nyitottunk egy zöldség-gyümölcs feldolgozót, ahol csökkent munkaképességűeket foglalkoztatunk. De meg kell említenem azt is, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Mezőcsáton kecskefarmunk működik, ahol sajt és túró készül. Egyre többen keresik a miskolci, Tű, Cérna, Szeretet nevű varrodánkat is, amely így már nemcsak a Vöröskeresztnek, hanem gazdasági társaságoknak is dolgozik. A célunk, hogy ne csak a véradásokról ismerjenek minket, hanem ezekről a társadalmi vállalkozásainkról is.

HELMECZI ZOLTÁN

HALÁSZTELKI PILLANGÓTÁNC. CSEH LÁSZLÓ GENERÁCIÓKON ÁTÍVELŐ PÉLDAKÉPÉVÉ VÁLT A MAGYAR ÚSZÓSPORTNAK

BÚCSÚZÓ LEGENDA

CSEH LÁSZLÓ | Minden idők egyik legnagyobb magyar sportolója, aki nem olimpiai bajnok. Nemcsak a szurkolóknak, hanem neki is tudnia kell értékelni: többet ér egy ötkarikás aranyéremnél, hogy majd két évtizeden át megkérdőjelezhetetlen volt a neve a legszűkebb úszóelitben.

„Hány aranyérmünk lesz? Öt-hat, talán nyolc is? Csak nehogy szégyenkeznünk kelljen, mint 2008-ban, Pekingben, amikor megállt a tudomány háromnál!” Hiába büszke sportnemzet a magyar, a sarkított bevezető gondolat hű lenyomata a beteg szurkolói népléleknek, különösen a nyári olimpiák idején. Aki a legfényesebb medállal a nyakában tér haza, az menetrendszerűen hős, példakép, félisten, a többi dobogós ideig-óráig érdekes, de hamar a feledés homályába vész, a többiek viszont már közvetlenül azt követően sem kapnak érdemi figyelmet, hogy elhagyták a pályát, a szőnyeget, a pástot. Vagy éppen az uszodát, ahol Cseh László lényegében az egész eddigi életét töltötte. December 3-án már 36 gyertya lesz a születésnapi tortáján. Viszonyításképp: Egerszegi Krisztina 22 évesen vonult vissza, de Darnyi Tamás sem volt több 27-nél, amikor szögre akasztotta az úszószemüveget.

RIESÁTÓL TOKIÓIG

A nagyközönség akkor találkozhatott először a nevével, amikor a 2002-es, riesai rövidpályás Európa-bajnokságon szerzett bronzérmével hívta fel magára a figyelmet. Nem éppen tiszavirág-életű karrier lett az övé, hiszen majd húsz esztendővel később, a koronavírus-járvány miatt ez év nyarára halasztott tokiói ötkarikás játékokon is döntőt úszott még 200 méter vegyesen. Világversenyeken nem kevesebb mint 71 érmet gyűjtött. Állítása szerint mind megvan valahol, de a halásztelki házában kialakított vitrinben csak a legfontosabbaknak jutott hely. A 2017-es budapesti világbajnokság ezüstje volt az utolsó ebben a sorban. Az akkori második hely egyben azt is jelentette, hogy sorozatban nyolc vb-n állhatott fel a dobogóra. Különösebb jóstehetség nem szükséges ahhoz, hogy kijelentsük: ez 50-100 év múlva is rekord lesz.

Hiába volt lassan két évtizede világmárka, Cseh László jóval 30-on túl is hajnalban, egész pontosan öt órakor kelt, hogy reggel hatkor már a törökbálinti uszodában tempózzon. Merthogy 2014 óta ott készült Plagányi Zsolt irányításával. Előtte 17

esztendőt húzott le Turi György keze alatt Kőbányán, mígnem elérkezettnek látta az időt a váltásra. Jó néhány „mi lett volna, ha” kezdetű, teljesen értelmetlen, felesleges kérdés tehető fel még ma is azzal kapcsolatban, min múlott az aranyérem, mert ha Tokióban reálisan már nem is, Athéntól Rióig bármikor benne volt a lehetősége. Mindenesetre ha lenne egy felmérés, hogy ki a valaha volt legnagyobb, nem olimpiai bajnok magyar sportoló, a válaszadók jelentős része alighanem Cseh Lászlót nevezné meg. Akinek ennyi év és ennyi siker után sem derogált a heti tíztizenkét edzés, az edzőtáborok, a versenyek, az idegen városok idegen repülőterein és szállodáiban múló idő.

PHELPS VS. CSEH

Ha ő maga elfogadta, hogy így alakult a pályafutása, másban miért lenne hiányérzet? Például a 2004-es athéni játékok idején még csak 18 éves volt, fiatal, éhes a sikerre, remek formában. Már csak a finomhangolás volt hátra, amikor három héttel az olimpia előtt eltört a lába, miután lelépett a lépcsőről a balatonfűzfői szálloda előtt. Akkor, a diagnózis pillanatában kevés csalódottabb ember lehetett nála, mégsem dobta be a törülközőt: bevállalta, hogy megszegecselt lábközépcsonttal, fájdalomcsillapítókon élve folytatja az edzéseket. Nehéz elhinni, de saját bevallása szerint így kilencvenszázalékos állapotban volt, aminek egy harmadik és egy negyedik hely lett a vége a görög fővárosban. Cseh ma úgy látja: ha akkor nyer, talán négy évvel később, a számára három ezüstöt hozott pekingi szereplést követően befejezi. Máris 2008-ban vagyunk: 200 és 400 vegyes, 200 pillangó, három versenyszám, de a forgatókönyv ugyanaz. Cseh Laci mindent kiad magából, Európa-rekordot úszik, csakhogy ott van még a medencében egy amerikai, a Földönkívüli becenévvel nem véletlenül illetett Michael Phelps, aki mindanynyiszor világcsúcsot repeszt. Vagyis ha nincs Phelps, a magyar klasszis „máris” háromszoros olimpiai bajnok. „Már rájöttem, hogy felesleges ezen rágódni” – reagált szűkszavúan, amikor legutóbb felhoztam ezt a kellemetlen témát.

Ezek után 2012-ben, Londonban bronz-, 2016-ban, Rio de Janeiróban ezüstérmes lett, de inkább az utóbbi játékokon érezte az átütő siker lehetőségét. „Rióban képes lehettem volna az aranyéremre, de a 200 pillangó esélye mentális tényezők miatt elszállt. Nagyon feszült voltam a verseny előtt és közben is, így nem hozhattam ki magamból a maximumot. Utána fel kellett állnom a padlóról a 100 pillangóra: örültem az ezüstnek, de az is bennem volt, hogy lehettem volna még jobb, még gyorsabb” – emlékezett vissza. Mint ismert, ez volt az a döntő, amelyet a szingapúri Joseph Schooling nyert meg, mögötte pedig Phelps, Laci és a dél-afrikai Chad le Clos századra ugyanannyit úszott, így három ezüstérmet osztottak ki a díjátadó ceremónián.

SZERÉNY MARADT

A halásztelki úszó (sport)emberi nagyságáról sokat elárulnak Chad le Clos szavai is. „Legendás karriered volt, inspiráció voltál nekem és megannyi másik úszónak. Az elmúlt években barátokká váltunk. Számomra az tesz igazán különlegessé, hogy a medencén kívül is szerény maradtál, s jól bántál a fiatalokkal. Ezért

örökké hálás leszek neked” – mondta a nagy rivális. A legemlékezetesebb közös pillanatuk versenykörülmények között a már említett riói holtverseny volt. Ekkor még nem tudhatták, hogy a következő olimpiáig nem négy, hanem öt évet kell várni. Amikor jött a hivatalos bejelentés a pandémia miatti halasztásról, épp lapzárta előtt állt a Figyelő, amelyben egy Cseh Lászlóval készített interjú is helyet kapott. A nem éppen mellékes fejlemény gyors pontosítást követelt, de amikor a telefon túlvégén Laci egykedvűen annyit mondott, megvizsgálja a folytatás lehetőségét, tudtuk, hogy kitart, megy tovább, ott lesz Tokióban.

Így is lett, és bár Japánban az érem már nem volt realitás, az is szép, méltó lezárása volt nemzetközi karrierjének, hogy döntőt úszhatott 200 vegyesen. És ha már bejutott, nem csak fürdött egyet: erősen kezdett, és a pillangórésztáv után második volt, amit háton is megtartott. Bár a folytatásban mellúszásban lemaradt, végül gyorson zárkózott, és a hetedik helyen végzett. Mindezen ma már nem szabad egy percig sem rágódnia Cseh Lászlónak, de az M4 Sporton sugárzott, Az utolsó hossz című portréfilmben sokakat meg is nyugtatott azzal, hogy nem cserélné el semmivel ezt a hosszú karriert. Az viszont számára is a jövő egyik feladata lesz, hogy elkezdje értékelni a sikereit.

A nagyszínpadról már Tokióban lelépett, de 72 nappal az utolsó úszása után várt még rá egy utolsó utáni: könnyes búcsút vett imádott sportágától, az uszoda apraja-nagyjától és a rajongóltól. A budapesti Duna Arénában rendezett világkupára sokan csak azért látogattak ki, hogy még egyszer élőben láthassák. A négyszeres olimpiai ezüst- és kétszeres bronzérmes, kétszeres világ- és 14-szeres Európa-bajnok klasszist hatalmas ovációval fogadta a közönség, majd az ünnepelt mind a négy úszásnemben teljesített egyegy hosszt. Először pillangón pályatársával, a hozzá hasonlóan visszavonult Bernek Péterrel tempózott, majd a 200 méter hát 1980-as, moszkvai olimpiai aranyérmese, Wladár Sándor, a Magyar Úszó Szövetség elnöke csatlakozott hozzá. Ezt követően jött a 84 esztendős Kiss Miklós, aki az alapokra tanította Cseh Lászlót, ő mellen úszott vele. Pályafutása utolsó hoszszára pedig a világkupán részt vevő magyar úszók – akikhez csatlakozott a háromszoros olimpiai bajnok Hosszú Katinka is – kísérték el Cseh Lászlót.

Vissza-visszatérő dilemma, hogy helyes cselekedet-e híres sportolókról életükben létesítményt elnevezni. A kérdést még a Népstadion esetében is sokan feltették, amikor annak 2002-ben Puskás Ferenc lett a névadója. Legutóbb a Törökbálinti Sportközpontból érkezett a hír, hogy Cseh László nevét viseli majd az uszoda. Senki sem ellenkezett.

GYÖNGYÖSI BALÁZS

Először mutatja be a Vígszínház az ikonikus musicalt, Béres Attila rendezésében. A rendkívül látványos színpadkép, a kiváló koreográfia a füstös, fülledt, de magával ragadó harmincas évekbeli berlini éjszakába vezet minket, a mámor, a leplezetlen vágyak és a határtalan szenvedélyek birodalmába. Az eseményekre azonban sötét árnyékot vet a történelem, a náci eszmék terjedése. A főbb szerepekben Szilágyi Csenge, Dobó Enikő, Seress Zoltán, Kern András, Igó Éva, Brasch Bence és Horváth Szabolcs lép színpadra.

KÖNYV, KIÁLLÍTÁS, SZÍNHÁZ

CONSTANTINOS C. MARKIDES: SZERVEZZÜK ÚJRA!

VÁLLALATOK AZ ÁLLANDÓSULT

DISZRUPCIÓ KORÁBAN | A világ egyik legjelentősebb stratégiai és innovációs szakértője, a London Business School professzora kötetében a vállalkozások XXI. században való boldogulásához ad új szempontokat. A szerző a bizonytalanságot és a gyors átalakulásokat alapértelmezett környezetként kezeli, s ebben a kontextusban ajánl megoldást például arra, hogyan lehet intézményesíteni a gazdálkodó szervezetek legmélyebb szintjein is azokat a napi rutinokat, amelyek lehetővé teszik a változások korai felismerését és az azokra való reagálást.

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: LENGYEL GABRIELLA

ÖREG-TAVI NAGYHALÁSZAT

A halgazdálkodás tatai hagyományait, a halfogyasztás kultúráját népszerűsítő gasztronómiai esemény csaknem két évtizedes múltra tekint vissza. Az október 16-i, szombat kora reggeli látványhalászat ismét különleges alkalmat kínál. A nézők megismerhetik a tradicionális halászati eszközöket, a halfogás technikáját. A rendezvény azonban nem csak a gasztronómiáról szól. Változatos színpadi programok, hangulatos koncertek kísérik a hétvégi eseményt.

JODIE COOK: INSTAGRAM

A BRAND-, AZ ÜZLET- ÉS A KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS

125 SZABÁLYA | Az Instagram elengedhetetlen felület minden üzleti vállalkozás számára. A vásárlók 60 százaléka fedez fel új termékeket ezen a platformon. De hogyan kell hatékonyan használni? Jodie Cook közösségimédia-szakértő világossá és könnyen érthetővé teszi azt, ami elsőre bonyolultnak tűnhet: 125 szabályt fogalmaz meg, egyszerűen kezelhető és hatásos eszközzé téve így az Instagramot.

AZ ESETLEGESSÉG RÉTEGEI

PILINSZKY JÁNOS FOTÓI | A Kertész Imre Intézet szervezésében megvalósuló Pilinszky 100 programsorozat egyik kiemelkedő eseménye Az esetlegesség rétegei című fotókiállítás, amely Pilinszky János több mint fél évszázados saját fényképeit mutatja be a Műcsarnok Kamaratermében. A Kossuthdíjas költő 1965-ben kezdett fényképezni. A kiállítás 66 felvétele főként Pilinszky külföldi útjain készült.