Figyelő_2021-41

Ü Z L E T I

H E T I L A P

ERŐSÖDŐ KERESLET A HASZNÁLT AUTÓKNÁL

Felpörgetik az árakat NAGY MÁRTON-INTERJÚ

MEG KELL ÓVNI A REZSICSÖKKENTÉS EREDMÉNYEIT

BORTURIZMUS

FORMÁLJÁK AZ ORSZÁGIMÁZST

BALATONI ANDRÁS-INTERJÚ

CSAK A BIZTONSÁGOS EURÓBEVEZETÉS LEHET SIKERES

41. SZÁM | 2021. OKTÓBER 14–20.

ÁRA: 790 FT

F_BI-Hasznaltauto.indd 1

2021. 10. 12. 16:23

HIRDESS!

KERESS!

TALÁLJ

OTTHONRA!

F_BII-IB.indd II

2021. 10. 12. 14:32

| TARTALOM |

4 A HÉT HÍREI 6 NAGYTOTÁL 9 INFOGRAFIKA

PUBLICISZTIKA

8 LOVÁSZY LÁSZLÓ Viharsziget

CÍMLAPON

10 AUTÓPIAC Megdrágult

16

GEOPOLITIKA

48 SZERENCSEJÁTÉK-PIAC Vége a nyerő szériának Makaóban

50 GLOBÁLIS KERESKEDELEM Élelmiszer-háború készül az EU és az USA között

52 NEMZETKÖZI HITELEZÉS Titkos globális pénzügyi hálót sző Kína

mobilitás

„Szeretnénk fenntartani a rezsicsökkentést”

Nem pusztán a földgáz hiánya okozza a problémát, hanem az is, hogy a korábbi uniós energiastratégiát Brüsszel nem aktualizálta. Például a zöldátállásra sincs átgondolt terve Európának – jelentette ki a Figyelőnek adott interjújában Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója, megjegyezvén: ha a jelenlegi rezsicsökkentés által nyújtott kedvezmények megszűnnének, akkor egy átlagos magyar családnak mintegy 386 ezer forinttal kellene többet fizetnie évente.

22

GAZDASÁG ÉS POLITIKA

16 NAGY MÁRTON „Szeretnénk

fenntartani a rezsicsökkentést” 18 ELŐVÁLASZTÁS A listavezetésért harcolnak 20 VASÚTI ALAGÚT A föld alá süllyed a Déli pályaudvar 22 BALATONI ANDRÁS Részben az újranyitás ára a megugró infláció

24 TERMÉSZET- ÉS KLÍMAPOLITIKA

Részben az újranyitás ára a megugró infláció

A közeljövőben meg kell találni az egyensúlyt a helyreállási pálya folytatása, valamint a költségvetési pozíciónk javítása között. Vissza kell térnünk az egyensúly és növekedés képletéhez – hangsúlyozta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági előrejelzésekért és elemzésekért felelős igazgatója.

28

A napelem szerelmese

Ingatlanfejlesztőből vált a napelemes rendszerek szakértőjévé Leitold Dávid, a Vertigo Group vezetője, aki a legjobb ár-érték ajánlatra, valamint a kiegészítő szolgáltatásokra építi növekedési stratégiáját. A lakossági ügyfelekre koncentráló cégcsoport a telepítéshez szükséges alkatrészek nagykereskedőjeként és az e-töltők gyártójaként is nagy dobásra készül.

76

A cél: 20 millió vendég, 50 millió éjszaka

A bor és a gasztronómia elválaszthatatlan része a turizmusnak, s kiemelkedő szerepe van az országimázs formálásában – mondta a Figyelőnek Könnyid László, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgató-helyettese, akivel többek között a hazai ágazat rekordévéről, valamint az elmúlt esztendők egyik legnagyobb turizmusdiplomáciai sikeréről is beszélgettünk. Címlap: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

Hétköznapi környezetvédelem 26 PFIZER/BIONTECH Célegyenesben az új Covid elleni gyógyszer

CÉGVILÁG

28 LEITOLD DÁVID A napelem

RÉGIÓ

54 TONK MÁRTON A hit és az elkötelezettség egyeteme

58 KISS TAMÁS Székelyföldi fősodor

62 FÁSÍTÁS HORVÁTORSZÁGBAN Nem csak álmodnak a makkal

63 TARTALÉKLELTÁR Ürülő szerb kőolajmezők

64 HORVÁTORSZÁG HATÁRVITÁI Elvarratlan szálak

66 RÉGIÓS HÍREK

SKYNET

68 SZIVÁROGTATÁS Komoly zűrök a Facebook körül

szerelmese

30 ÁBRAHÁM LÁSZLÓ Elstartoltak Debrecenben 32 TOP200 Újraindult gazdaság

SZEMÉLYI HÍREK

34 VÁLTOZÁSOK A CÉGVILÁGBAN

PÉNZ BESZÉL

36 LAKÁSHITELEK Jönnek

a zöldotthonok 40 MORATÓRIUM Csak végső esetre

TŐZSDE

42 LAKOSSÁGI ÉRTÉKPAPÍROK Eladások hava

44 RÉSZVÉNYPIACOK Az amerikai

ETF-ek árbevételének a negyede Kínából jön 46 BEFEKTETÉSEK A 60/40 végnapjai

CAPPUCCINO

70 ROVÓ LÁSZLÓ

TÁRSADALOM

72 FÖLDES LÁSZLÓ Finoman javítani az épített környezetet

76 KÖNNYID LÁSZLÓ A cél: 20 millió vendég, 50 millió éjszaka

78 FODOR ANTALNÉ Lendületben a Vöröskereszt

SPORT

80 CSEH LÁSZLÓ Búcsúzó legenda

AJÁNLÓ

82 KÖNYV, KIÁLLÍTÁS, SZÍNHÁZ

LXIV. évfolyam Főszerkesztő: Deák Bálint Főszerkesztő-helyettesek: Barát Mihály, Szajlai Csaba Főmunkatársak: Helmeczi Zoltán, Tóth Balázs Olvasó szerkesztő: Friedrich Csaba Rovatvezetők: Dózsa György, Halaska Gábor, Hőnyi Gyula, Lengyel Gabriella, Moszkovits János, Pindroch Tamás, Szigeti Hajni Képszerkesztő: Somogyi Nóra Online képszerkesztő: Wanger Alexandra Vezető tervezőszerkesztő: Babay Zsolt Tervezőszerkesztők: Hajnal Anna, Leszt Kata, Soproni Béla Korrektor: Baross Gábor Szerkesztőségi titkár: Szebényi Katalin, telefon: (1) 489-11-28 E-mail: szerkesztoseg@figyelo.hu Internet: www.figyelo.hu Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt., 1082 Budapest, Üllői út 48. | Felelős kiadó: Dr. Szabó László elnök-vezérigazgató | Terjesztés: ugyfelszolgalat@mediaworks.hu; telefon 06-46/998-800 | Nyomtatás: Mediaworks Hungary Zrt., Nyomda | Címe: 6729 Szeged, Szabadkai út 20. | Felelős vezető: Szabady Balázs nyomda üzletág igazgató | HU ISSN 0015-086X | Árusításos úton terjeszti a Lapker Zrt. Előfi ze tés ben ter jes z ti a Magyar Posta és a MédiaLOG–DMHM Zrt. Előfi zethető: a lapcentrum.hu oldalon és az ugyfelszolgalat@mediaworks.hu e-mail-címen, illetve a 06-46/998-800 telefonszámon. Kézbesítéssel kapcsolatos reklamációk fogadása: telefon: 06-46/998-800, e-mail: hirlapelofi zetes@posta.hu. A Figyelő kiadványban megjelent minden szerzői mű (cikk, fotó, táblázat, grafika) a nyilvánosság számára a sajtóban csak a kiadó előzetes írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével tehető hozzáférhetővé, illetve többszörözhető. Ez a nyilatkozat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 36. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti tiltó nyilatkozatnak minősül.

2021/41 FIGYELŐ | 3

F_03_tartalom.indd 3

2021. 10. 12. 17:58

| A HÉT HÍREI |

LAKÁSÉPÍTÉSI BOOM MAGYARORSZÁGON

Kiemelkedő helyet szerzett magának az uniós országok között a magyar lakáspiac a második negyedévben a megugró lakásépítési kedv miatt – derül ki az ingatlan.com legújabb, az EU statisztikai hivatala, az Eurostat adatain alapuló elemzéséből, amely több mint 20 ezer hirdetés adatai alapján azt is bemutatja, hogy mennyivel bővült az eladásra kínált új lakóingatlanok száma. Magyarországon a hivatalos eurostatos adatok szerint az idei második negyedévben 68,3 százalékkal több lakásépítési engedélyt adtak ki, mint 2020 azonos időszakában. A listát Görögország vezeti 100 százalékos növekedéssel, a második helyen Franciaország áll, ahol 77 százalékkal nőtt a lakásépítési engedélyek száma, míg hazánk lett a harmadik.

TÖBBET VIHETNEK HAZA A POSTÁSOK JANUÁRTÓL

Megegyezett a jövő évi 9 százalékos fizetésnövelés részleteiről a Magyar Posta vezetése és a két legnagyobb postai szakszervezet, sőt a béremelésen túl a legalább 15 éves munkaviszonnyal büszkélkedők egyszeri bérjellegű kifizetést is kapnak – tájékoztatta a Magyar Posta Zrt. az MTI-t. A közleményben felidézték: az idén kötött, három évre szóló bérmegállapodás már rögzítette, hogy a 2021-es általános, 4 százalékos fizetésemelést jövőre átlagosan 9 százalékos követi. Ennek részleteiről egyeztetett a társaság vezetése és a két legnagyobb szakszervezet az elmúlt hónapokban.

A HÉT 5,5 SZÁMA

százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak szeptemberben az előző év azonos időszakához képest. Az elmúlt egy esztendőben a szeszes italok, a dohányáruk, illetve az üzemanyagok ellenértéke nőtt jelentősen. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,2 százalékkal lettek magasabbak – közölte a KSH.

BUDAPESTEN A BERNI UNIÓ

Az idén Budapesten rendezik meg október 11. és 14. között a Berni Unió (BU) éves rendes közgyűlését. A BU a világ exporthitel-biztosítóit tömörítő szervezet, amely 1934-ben azzal a céllal jött létre, hogy közös platformot teremtsen a tagok közötti tapasztalatok megosztásához. A szervezetnek jelenleg 84 tagintézménye van 73 különböző országból. A pandémia világkereskedelemre gyakorolt hatása jelentősen felértékelte a szektor szerepvállalását: miközben a globális forgalom 7,5 százalékkal csökkent 2019-ről 2020-ra, az exporthitel-ügynökségek biztosítási volumene 9 százalékkal nőtt. Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára az éves közgyűlésen kulcsfontosságúnak nevezte a kis- és középvállalkozások nemzetközi piaci szerepének támogatását. Az EXIM, Magyarország hivatalos exporthitel-ügynöksége 27 éve működik, küldetése, hogy a hazai export globális sikerének pénzügyi motorjaként támogassa a magyar vállalkozásokat. A járvány rendkívüli nehézségeket okozott, de a kormány nem korlátozó intézkedéseket vezetett be, hanem támogatásokat és új forrásokat nyújtott a vállalkozásoknak, egyebek mellett az EXIM segítségével. Hazánk erősen exportorientált ország, a világ államai között a 34. legmagasabb exportteljesítményt nyújtja. Jákli Gergely, az EXIM elnök-vezérigazgatója kiemelte: az exporthitel-ügynökségek csak az együttműködéssel válhatnak képessé arra, hogy olyan projekteket hajtsanak végre, amelyek innovatívak, szociális, egészségügyi, valamint infrastrukturális fejlesztést jelentenek, és előtérbe helyezik a fenntarthatóságot.

4 | FIGYELŐ 2021/41

F_04-05-Hirek.indd 4

2021. 10. 12. 17:20

| A HÉT HÍREI |

jobb, mint a szegénység, már A HÉT „Acsakpénzanyagi szempontból is” – Woody IDÉZETE Allen amerikai író, színész, humorista.

HÚSZSZÁZALÉKOS FIZETÉSEMELÉS A SZOCIÁLIS SZEKTORBAN BEIKTATTÁK AZ ÚJ OSZTRÁK KANCELLÁRT

FOTÓK: GETTY IMAGES; FIGYELŐ-ARCHÍV; MTI

Január elsejétől 20 százalékkal nő a szociális szektorban dolgozók fizetése – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). A közlemény szerint a 20 százalékos béremelés fenntartótól függetlenül minden állami, önkormányzati, egyházi és civil fenntartású szociális, illetve gyermekvédelmi intézmény vagy szolgáltató dolgozójának jár 2022. január 1-jétől. A szociális területen az átlagbér 2010-ben 137 372 forint volt, ez az idén 306 073-ra nőtt – közölték, hozzátéve: a 20 százalékos fizetésemeléssel jövőre ezen a területen az átlagbér 370 ezer forint lesz.

Alexander Van der Bellen osztrák államfő ünnepélyesen beiktatta hivatalába az új kancellárt, Alexander Schallenberget, egyúttal az új külügyminiszter is letette a hivatali esküt. Schallenberg eddig külügyminiszter volt, ezt a pozíciót immár Michael Linhart, az eddigi párizsi nagykövet tölti be. Schallenberget az Osztrák Néppárt (ÖVP) azután jelölte a tisztségre, hogy Sebastian Kurz kancellár bejelentette lemondását a múlt szombat esti kabinetülést követően. Kurz azért mondott le, mert a gazdasági és korrupciós ügyekkel foglalkozó ügyészség (WKStA) vesztegetés és hűtlen kezelés gyanúja miatt napok óta vizsgálódott a közvetlen környezetében, és a koalíciós partner Zöld Párt emiatt kihátrált Kurz mögül, az összeomlás szélére sodorva a kormányt.

Romániában 6,3 százalékra emelkedett a szeptemberi infláció, míg az előző havi ráta 5,3 százalék volt – közölte kedden az országos statisztikai hivatal. A legnagyobb áremelkedést az ipari cikkek esetén mérték, az élelmiszerek átlagosan 4,26, míg a szolgáltatások 3,75 százalékkal drágultak. Ennél jelentősebb élelmiszeráremelkedésről ír a Ziarul Financiar (ZF) gazdasági portál. A lap tizenegy termék szeptember 10-i és október 8-i ellenértékeit elemezte a gazdasági versenyhivatal ár-összehasonlítása alapján. Három kiskereskedelmi multi bukaresti, temesvári és kolozsvári áruházaiban vizsgálták az ellenértékeket, és arra a következtetésre jutottak, hogy egyetlen hónap alatt 8-10 százalékkal drágult a vásárlói kosár. A ZF szerint az adatok egyértelműen jelzik, hogy a pénzromlás éves szintje jóval nagyobb lesz a bukaresti jegybank 3,5 százalékos prognózisánál, de az elemzők többsége 7 százalék körüli értéket valószínűsít.

NAGYOT DRÁGULT A ROMÁN KOSÁR

2021/41 FIGYELŐ | 5

F_04-05-Hirek.indd 5

2021. 10. 12. 17:20

Ez a fotó nem a Marson készült, de a képen látható európai és izraeli űrhajós egy Mars-misszióra tréningezik az izraeli Mitzpe Ramon település közelében, az ország déli részén található Negev-sivatagban. A program során hat leendő asztronautát (Portugáliából, Spanyolországból, Németországból, Hollandiából, Ausztriából és Izraelből) október 4-től 31-ig a világtól elvágva, űrruhában képeztek ki – marsi körülményeket szimulálva.

F_06-07_nagytotal.indd 6

FOTÓ: JACK GUEZ, EUROPRESS/AFP

NAGYTOTÁL

2021. 10. 12. 17:22

F_06-07_nagytotal.indd 7

2021. 10. 12. 17:22

| PUBLICISZTIKA |

LOVÁSZY LÁSZLÓ AZ ENSZ EMBERI JOGI SZAKÉRTŐJE, A NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM TUDOMÁNYOS FŐMUNKATÁRSA, MINISZTERI BIZTOS

Magyarország és az orosz Gazprom szeptember végén úgy állapodott meg az új gázszerződésről, hogy az tizenöt évre szól, és a mostani ár is kedvezőbb, mint amit a most lejáró, 1995-ben megkötött kontraktus alapján fizetett hazánk. Így az itthoni lakossági fogyasztók továbbra is az egyik legalacsonyabb gázárat fogják fizetni Európában. Lényegében nem telt el egy hét, és robbant az energiabomba az öreg kontinensen: az irányadó európai gázindexek több mint 300 százalékot emelkedtek egy éven belüli jegyzéssel, és már most több európai gazdasági szereplő képtelen kigazdálkodni az ebből fakadó veszteségeket. Elsőként lényegében leállt a brit vegyipar, amelynek nyomán egy tökéletes vihar kellős közepén találta magát hazánk, ismét egy szigetté válva, mint oly sokszor a történelmünkben. Legutóbb a „keleti vakcinák” beszerzésével, most meg a tökéletesen időzített gázszerződés megkötésével. Információk szerint ma több gáz van betárolva nálunk, mint tavaly ilyenkor, miközben az európai gáztározókban egyharmaddal kisebb a tartalék. Mindent lehet jobban csinálni itthon, de a jó elrontója a még jobb kívánása. Nézzük, hogy hol állunk 2021 vége felé! A „keleti vakcinák” beszerzésével lényegében 1-1,5 hónappal előbb sikerült újraindítani a magyar gazdaságot, amelylyel százmilliárdokban mérhető GDP-növekedésbeli előnyhöz jutott az ország, és az elsők között lábalt ki a válság ezen szakaszából. Az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) kalkulációi szerint a bérek vásárlóerejét – még növekvő infláció mellett is – itthon sikerült megőrizni – és ez még a gázbomba robbanása előtt volt. Szinte unalomig ismételgetett információ, hogy 2021 nyarán már többen dolgoztak Magyarországon, mint az elmúlt 25 évben bármikor. Nem mellékesen a hazai munkanélküliségi ráta lényegében a legjobb ötben volt az EU-ban. Ma már 50 ezerrel többen dolgoznak a magasabb hozzáadott értéket termelő és nagyobb bért fizetni képes IT-szektorban és szakmai tudományos ágazatban, mint a járvány előtt. A magyar beruházási ráta is köszöni szépen jól van: a legjobb három között volt az unióban. Nyáron öt helyet lépett előre az ország az IMD svájci üzleti iskola Versenyképességi Központja által kiadott versenyképességi rangsorban. Az új magyar–orosz gázszerződés előtt néhány nappal a Moody’s felminősítette hazánkat. Mik a perspektívák? Kezdjük az egyik legnagyobb piaci elemzőház, a McKinsey tavalyi számaival: 2015–2019 között a magyar gazdaság átlagosan évente több mint 4 százalékkal növekedett, gyorsabban, mint a térség, valamintaz EU átlaga, és saját magához képest is a dupláját hozta, mint 2010–2015 között. A McKinsey (Flying start – Powering up Hungary for a decade of growth, 2020) szerint egy tartós és átlagosan legalább 4 százalékos éves növekedéssel Magyarország gazdasága egy évtized alatt az egy főre eső GDP alapján az eurózóna jelenlegi szintjén találhatja magát. A hazai gazdaságkutató intézetek úgy látják, hogy az idei GDP-növekedés meghaladhatja a 7 százalékot, illetve – még a nemzetközi gázáremelkedés előtt készült felméréseik szerint – 2022-ben is egy bőven 4 százalék feletti bővülésre lehet számítani. Annak ellenére, hogy a gázár szempontjából hazánk speciálisabb helyzetben van, mint az EU-tagállamok túlnyomó többsége, azt is látnunk kell, hogy a viharzóna egyre inkább araszol az ásványi anyagok (pl. szilícium) piacára is, ahol szintén hasonlóan brutális áremelkedések vannak, nyomást helyezve a globális high-tech iparra – pont arra a területre, amelyik a járvány egyik nyertese volt. Ha nem sikerül áthidalni ezt a globális válságot, a kibontakozó kilábalás Európa-szerte ismét veszélybe kerülhet. Lehet, hogy a jó nem „elég jó” a hazai stratégiai ügyeknél – kérdés, hogy tényleg lehet-e jobban csinálni. Ugyanakkor muszáj lesz jobban csinálni, méghozzá az EU szintjén most, sürgősen.

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

VIHARSZIGET

8 | FIGYELŐ 2021/41

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 8

2021. 10. 12. 17:21

| SZÁMLÁLÓ |

NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK AZ ELMÚLT TÍZ ÉVBEN &_ TWX_¥L LF_IFX¥LN YJQOJX±YR­S^J QJMJY÷[­ YJX_N F_ NIJN ­[GJS F S^ZLI±OPTWWJPHN·Y ­X F S^ZLI±OUW­RNZRTY NX F Oº[÷ ­[GJS YT[¥GG KTQ^YFY·INP F MF[N S^ZLI±O [NXX_F­U±Y­XJ &_ FIFYTP X_JWNSY F_TSGFS S^ZLI±OFXTP X_¥_FQ­PF R­L RNSINL PJ[JXJGGJY PFU MF[TSYF RNSY J_JW KTWNSY

ÖREGSÉGI NYUGDÍJASOK SZÁMA

HÁNYAN ÉS MENNYI NYUGDÍJAT KAPNAK?

28 500 Ft alatt 28 500–49 999 Ft 50 000–99 999 Ft 100 000–149 999 Ft 150 000–199 999 Ft 200 000–299 999 Ft 300 000–399 999 Ft 400 000–499 999 Ft 500 000–999 999 Ft 1 000 000–1 999 999 Ft 2 000 000 felett

17 777 28 981 532 803 809 879 373 958 220 301 31 762 4 998 1 373 23 9

1 719 001

1 700 800

1 959 202

2 000 128

2 037 126

2 022 905

2 014 666

2 045 738

2 027 256

2 031 674

2 053 600

2 028 758

+TWW¥X 2 0

NYUGDÍJPRÉMIUM 2021. NOVEMBER *L^ ¥YQFLTX S^ZLI±OGFS +Y W­X_JXÀQ÷ ST[JRGJWGJS RJLPFUOF F J_JW KTWNSYTX JRJQ­XN PÀQºSGº_JYJY

F J_JW KTWNSYTX S^ZLI±OUW­RNZRTY

+TWW¥X 08-

AZ ÁTLAGNYUGDÍJ ALAKULÁSA

95 300 FT

98 700 FT

102 700 FT

107 900 FT

111 100 FT

114 400 FT

117 500 FT

121 000

130 000 FT

135 000

142 000 FT

FT

FT

2021/41 FIGYELŐ | 9

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 9

2021. 10. 12. 17:21

| CÍMLAPON |

MEGDRÁGULT MOBILITÁS

10 | FIGYELŐ 2021/41

F_10-14_cimlap.indd 10

2021. 10. 12. 17:59

| CÍMLAPON |

AUTÓPIAC | Az új gépkocsik árának emelkedése, a kínálat szűkülése a használt gépkocsik felé tereli a vásárlókat, ami ezen a piacon is magával hozza a drágulást. E globálisan is megfigyelhető trend nem tesz jót az egyre terebélyesedő hazai autópark korösszetételének: az idén is több használt jármű kaphat magyar rendszámot, mint új. Az utóbbi hónapokban látványosan megugrott a használt autók iránti kereslet Magyarországon. A Data House adatai szerint szeptemberben 12 648 ilyen személygépkocsit regisztráltak nálunk, ami a tavalyi azonos időszak szintjéhez képest 6, az előző hónaphoz viszonyítva pedig 16 százalékos növekedést jelent – írta közleményében a JóAutók.hu. A portál közben emlékeztetett arra: 2020 februárja – vagyis a koronavírus-járvány kitörése óta – nem tapasztalhattunk ekkora forgalmat a használtimportban.

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK; MÓRICZ-SABJÁN SIMON

GYÁRTÁSI ZAVAROK

„A használtautó-behozatal felfutásában a korábbi utazási korlátozások feloldása mellett jelentős szerepe van az újautó-kínálat visszaesésének is – magyarázta Halász Bertalan, a JóAutók.hu vezérigazgatója. – Egyre súlyosabb csiphiánnyal szembesül a piac, ami a gyártásban hosszabb-rövidebb leállásokat, a megrendelések teljesítésében pedig jelentős határidő-hosszabbodásokat jelent. A hazai újautó-eladások ennek hatására az elmúlt hónapban már 17 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbi mennyiségtől, a vásárlók egy része pedig új helyett inkább gyorsan elérhető használt járművet keres magának.” Az első negyedévben az importált használt autók volumene még 18 százalékkal maradt el az egy esztendővel korábbi értéktől. Április óta a piac szereplői fokozatosan hozzák be a lemaradást. Az új gépkocsik értékesítésénél jelentkező problémák egy ideig biztosan fennmaradnak, így a behozott használt autók mennyisége a JóAutók.hu előrejelzése szerint az év hátra2021/41 FIGYELŐ | 11

F_10-14_cimlap.indd 11

2021. 10. 12. 17:59

| CÍMLAPON |

AUTÓTÍPUSOK ÁREMELKEDÉSE AZ USA-BAN

2021. szeptember/2020. szeptember, százalék Kompakt

lévő részében is magas szinten marad, vagyis az idén jó eséllyel a tavalyi 130 400-nál több ilyen jármű áramlik be az országba. „Az újautó-piac lassulása és a használtimport felfutása ismét kedvezőtlen irányba változtathatja a hazai gépkocsipark összetételét, mivel a behozott használt autók közel kétharmada legalább tízéves. Az ennek a korcsoportnak megfelelő műszaki állapotú járművek megint fokozódó beáramlása környezetvédelmi szempontból is aggályokat vet fel, ami a jelenlegi szigorításon (konkrétan a hat évnél öregebb vagy 160 ezer kilométernél többet futott behozott gépkocsik ez évtől kötelezővé tett környezetvédelmi vizsgáján) túlmenően további adminisztrációs korlátozásokat is szükségessé tehet” – tette hozzá Halász Bertalan.

INTENZÍV ÉRDEKLŐDÉS

A használt kocsik értékesítésével foglalkozó portálok nyilatkozatai alapján az elmúlt időszak nagyon erős volt a forgalom szempontjából. „A JóAutók.hu oldalon az utóbbi hónapokban igen aktív forgalmat tapasztaltunk. Azt észleljük, hogy az egy felhasználóra jutó keresések száma növekedési tendenciát mutat, vagyis a látogatók aktívabban érdeklődnek a számukra megfelelő járművek iránt” – nyilatkozta lapunknak a vezérigazgató. A szakember tájékoztatása szerint a leggyakrabban megadott keresési ársáv 1 és 2 millió forint közé esik, vagyis elsősorban az olcsóbb gépkocsikat kutatják az érdeklődők: kivitel szerint pedig a legtöbben a kombikra keresnek célzottan. A többség – a portál látogatóinak a 62 százaléka – benzines járművet igényelne, miközben immár a hibrid- és elektromos autók keresésének az aránya (17 százalék) is közelíti a dízel iránti érdeklődési szintet (19 százalék). „Mivel fél év alatt a keresések száma az e-autók esetében megduplázódott, a hibrideket tekintve szintén jelentősen, 50 százalékkal nőtt, az alternatív hajtású gépkocsikra történő kattintások mennyisége hónapokon belül felülmúlhatja a dízeleknél tapasztaltat” – mutatott rá Halász Bertalan. „A tavalyi második fél év óta a Használtautó.hu rendszerében is egyértelműen érződik az önálló mobilitás, azaz az au-

A HASZNÁLTAUTÓ-IMPORT ALAKULÁSA 7 590 8 908 10 828 12 197 9 723 11 916 9 893 10 566 10 512 9 756 10 258 11 851 11 588 10 901 12 648

12 897 13 084 11 778

Darab

I.

II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. I. 2020

Forrás: DataHouse, JóAutók.hu

II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. 2021

Középkategória Luxus Pickup SUV/CUV

16,8

Mikrobusz Összesen Forrás: Manheim Consulting

22,9 23,4 21,7

26,1 25,0

40,7

tók iránti fokozódó igény. A keresési számaink akkor és az idei első fél évben is jelentősen, egyes hónapokban akár 60 százalék feletti mértékben nőttek az előző esztendő azonos időszakához mérten – január–június összességében 43 százalékkal nagyobb volument mutatott ebben az évben. A százalékos növekedés azóta lassul, hiszen már a tavalyi harmadik negyed is erős bővülést mutatott” – közölték a Figyelő érdeklődésére a portálnál. Ami az árak alakulását illeti, a Használtautó.hu tapasztalatai szerint elképesztő drágulás látható. Csupán tavaly 25 százalékkal nőtt a hirdetett használt gépkocsik ellenértéke, ez év második felére pedig a 2020. januári, még hajszálnyival 2,5 millió forint alatti szinthez viszonyítva mintegy 50 százalékkal. Ez azt jelenti, hogy az átlagár már 2021 első hónapjában 2,986, szeptemberben pedig 3,955 millió forint volt. Azt is látni kell viszont – tették hozzá –, hogy közben a kínálat is változott: a legolcsóbb autók gyakorlatilag kikoptak a piacról. Ha vannak is ilyenek, sokszor a meghirdetésük előtt gazdára találnak, így a hirdetett állomány átlagéletkora is csökkent.

KERESIK A MINŐSÉGET

A Használtautó.hu tájékoztatása szerint az utóbbi időszakban a drágulás hatására csökkent a legfeljebb 500 ezer forintért kínált gépkocsit keresők aránya, az összes többi árkategóriában nőtt, leginkább az 1,5–3 millió forintos tartományban. Ma a legtöbb vevő ennyiért szeretne autót venni, a kínálat átlagára azonban már nagyobb. A vásárlók legtöbbször Volkswagen, BMW, Mercedes-Benz márkára szűrnek, ha viszont egy-egy konkrét modellre keresnek, akkor a Škoda Octavia, Suzuki Swift, Audi A4 dobogó látható. Az mindkét említett portál tapasztalatai szerint érzékelhető, hogy nő a kereslet a jó minőségű – fiatal, igazolható előéletű – használt kocsik iránt. A Használtautó.hu tapasztalatai alapján ha nem is drasztikus mértékben, de jól láthatóan (2-3 százalékkal) többen klikkelnek fiatal (legfeljebb ötéves) gépkocsikra. Csökkent az idősebbekre szűrők aránya, de nőtt a korsáv nélkül, konkrét modellre keresők tábora. Egyértelmű trend, hogy az új járművek drágulása miatt mind többen néznek inkább fiatal használt autókat. „További serkentő, hogy az új gépkocsik piacán is egy eddig soha nem tapasztalt helyzet állt elő, vagyis az, hogy nagyobb a kereslet a kínálatnál, ez pedig a használt járgányok piacára, főként a fiatal használtakéra is pluszkeresletet visz, egyre jelentősebb mértékben” – hívták fel a figyelmet a portálnál. A JóAutók.hu vezérigazgatója szerint a fiatalabb járművek iránti igény bővülését mutatja az a tény is, hogy az oldal kínálatában szereplő szalonautók esetében augusztushoz képest szeptemberben 20 százalékkal nagyobb volt a keresések száma. A használt gépkocsik körében ilyen növekedést nem tapasztal-

12 | FIGYELŐ 2021/41

F_10-14_cimlap.indd 12

2021. 10. 12. 17:59

| CÍMLAPON |

A VOLKSWAGEN ÚJ ELEKTROMOS AUTÓJA. DIMENZIÓK DREZDÁBÓL

tak, ugyanakkor a kattintások több mint fele itt is a nyolc évnél fiatalabbakra irányult az elmúlt hónapban.

MARADNAK A MAGAS ÁRAK

Ami a piac kilátásait illeti, Halász Bertalan úgy véli, összességében jelentős árcsökkenés a közeli jövőben biztosan nem következik be. Az új autók ára tartósan magas marad, mivel a globális csiphiány, egyes alapanyagok nehéz hozzáférhetősége miatt az olcsó járművekből kevesebbet állítanak elő a gyárak. Ez, valamint a szállítási határidők jelentős kitolódása a keresletet a használt gépkocsik piacára irányítja, ami a jövőben még tovább emelheti az itteni átlagárakat. A Használtautó.hu szakértői szerint is várható még drágulás, hiszen az új járgányok szintén egyre többe kerülnek, a kínálat pedig szűkös, a keresletet ráadásul az új autók piaca egyre kevésbé tudja kielégíteni. A csiphiány egyre hosszabb szállítási időket szül az utóbbin. Egyes modellek már most több mint egyéves határidővel érhetők el. Ezek a tényezők az árfolyamváltozások, valamint a mind szigorúbb emissziós és biztonsági előírások nélkül is feljebb vinnék az árakat, de még ezekkel is számolni kell.

VISSZAESÉS JÖHET AZ ÚJ AUTÓKNÁL

„Az új gépkocsiknál valószínűleg még növekedni fognak az árak, de reményeink szerint kisebb ütemben, mint az utóbbi időszakban. A drágulást leginkább a biztonsági és a kibocsá-

A TISZTÁN ELEKTROMOS HAJTÁSÚ AUTÓK GLOBÁLIS ELADÁSAINAK ALAKULÁSA

3,50

Millió darab FOTÓ: MATTHIAS RIETSCHEL, REUTERS

2,22 1,46 0,51 2016 *Q÷WJOJQ_­X

1,68

0,87 2017

2018

2019

2020

2021*

+TWW¥X 8YFYNXYF HTR

tási EU-előírások okozta fejlesztési költségek, a 95 gramm feletti emissziónál fenyegető bírság, az alapanyagárak növekedése és a forint árfolyamának a hatásai indokolják” – nyilatkozta lapunknak Erdélyi Péter, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGE) az elnöke. Ami a piaci kilátásokat illeti, úgy véli, 2021 egészében inkább csökken ezen gépkocsik magyarországi értékesítése 2020-hoz képest, mivel az utolsó hónapokban további mérséklődés várható. Ennek fő oka nem elsősorban a kereslet csökkenése, hanem az alkatrészek (elsősorban, de nem kizárólag a csipek) hiányából eredő gyártási késedelem. A DataHouse Kft. adatai alapján egyébként ez év első kilenc hónapjában 95 541 új személygépjárművet helyeztek forgalomba Magyarországon, ami ugyan 5 százalékos növekedést jelent a tavalyi azonos időszakhoz képest, de a szeptemberben forgalomba helyezett 9524 ilyen autó már 17 százalékkal kevesebb volt az egy esztendővel korábbi mennyiségnél.

GLOBÁLIS PROBLÉMA

„Lassan azon gondolkodunk, hogy biciklivel fogunk járni, így a saját járgányainkat is el tudnánk adni” – viccelődött egy Detroit környéki használtautó-kereskedő a közelmúltban. A csiphiány világszerte megszakította a beszállítói láncokat, így az USAban is sorra állnak le az autógyárak, megugrik a kereslet a használt járművek iránt. Borultak a hagyományos értékesítési modellek is. Akik lízingelt gépkocsikkal jártak, a szerződés lejártakor nem tudtak új modellekhez jutni, kénytelenek voltak meghosszabbítani a lízingkonstrukciókat. A használt autók ára már a nyár folyamán jó 30 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, s az új járművek drágulása is 7 százalék feletti volt. Az is felhajtotta az árakat, hogy megnőtt a használt autók exportja, az idén a harmadával, 650 millió dollárra, ami hoszszú évek óta a legmagasabb szint. A drágulásnak a használtautó-kereskedők látják a kárát, a szokásos volumen nagyjából felét viszik be az eladók. Nehezíti a helyzetüket, hogy az USAban szokásos rendszer szerint egy átlagos kereskedő csak egy államra kap licencet. A körülmények makroszinten is veszélyessé váltak. Például a tavaszi hónapokban 4 százalék fölé nőtt infláció egyik leg2021/41 FIGYELŐ | 13

F_10-14_cimlap.indd 13

2021. 10. 12. 17:59

| CÍMLAPON |

nagyobb komponense a használt gépkocsik ellenértékének 20 százalék fölötti emelkedése volt.

Az olaszok viszont – kis túlzással élve – szinte egyáltalán nem vesznek gépkocsit: a használt és az új járművek piaca egyaránt 18 százalékkal zuhant január–júniusban. Mindez annak ellenére következett be, hogy Róma az idén támogatásokat vezetett be új autók vásárlására.

HATOTTAK A KORLÁTOZÁSOK IS

TÖRNEK FEL A VILLANYAUTÓK

Európában hasonló a helyzet: a pandémia felhajtotta az árakat, az emberek kerülik a tömegközlekedést. Ez egyrészről kedvező az autógyáraknak, mert megdobta az eladásokat. Másrészt őket is sújtja a csiphiány, nem tudják kielégíteni a keresletet. Az értékesítés a nagyon alacsony bázis miatt látszólag jól alakul, de a 2019-es szintet nem éri el. A használtautó-piac érdekesen alakult az öreg kontinensen, messze nincs az amerikaihoz hasonló konjunktúra. Németországban az idei első fél évben 6,8 százalékkal csökkent az adásvételek száma az ágazati hatóság, a KBA adatai szerint. (Az idei számokat a tavalyelőttiekhez viszonyítjuk.) Ehhez persze az is hozzátartozik, hogy a kereskedők csak március elején tudtak kinyitni a korlátozások miatt. Január–júniusban az új gépkocsik regisztrációja 24,8 százalékkal zsugorodott. Ágazati becslések alapján az idén körülbelül hétmillió használt autó cserél gazdát Németországban. Ez nagyjából megegyezik a tavalyi szinttel, 2019-hez képest viszont 200 ezerrel kevesebb. Spanyolországban az új autók regisztrációja az első fél évben 34 százalékos zuhanást szenvedett el, a használt jármű90 104

94 541

/ , 5/ 72Ď FORGALOMBA HELYEZÉSEK ALAKULÁSA 2020*

Darab 2021*

15 221 17 410

Személyautó

3 626 3 979 2 226 3 324 0NXMFX_TSO¥WRď 3FL^MFX_TSO¥WRď Motorkerékpár

&ITYY ­[ JQX÷ PNQJSH M·SFUO¥GFS

Forrás: DataHouse

vek piaca azonban csak 4,2 százalékkal esett vissza. Ez egyébként hagyományosan jellemző a spanyol piacra: válságok idején nem vesznek új gépkocsit az emberek. Az idei, speciális, pandémia utáni időszakra még inkább vonatkozik, hogy a vevők a korosabb járműveket keresik inkább – hiányzik a turizmus kereslete, a kölcsönzők nem újítják meg a flottáikat. Az újabb, három-öt éves járgányok a használtautó-piac alig több mint 10 százalékát teszik ki. Nagy-Britanniában hasonló a helyzet, mint Spanyolországban: az új autók eladása 28, a használtaké csupán 5 százalékkal esett vissza. A szigetországban az idevágó korlátozásokat április közepén oldották fel. Ezt követően lendületesen nőtt az újautóregisztrációk száma, de messze vannak még a pandémia előtti szintek. Ennek elsősorban a csiphiány az oka, kereslet lenne. Így a vásárlók a használtpiac felé fordulnak – a tömegközlekedés továbbra sem túl népszerű. A franciák valósággal nekiestek a használt gépkocsiknak. Franciaországban az első fél évben 9 százalékkal nőtt a tranzakciók száma, szemben az új autók regisztrációjának 21 százalékos visszaesésével. A rekordot júniusban mérték 500 ezer járgánnyal, ami 20 százalékos év/év növekedést jelez. Az első hat hónapban 3,1 millió autó cserélt gazdát.

Az elektromos gépkocsik szegmense viszont egyre jobban pörög világszerte, így az innováció terén vezetőnek mondható Teslák eladásai is. A vállalat rekordértékesítéseket jelentett be a harmadik negyedévben, és a piaci elemzők által vártnál jóval több e-autót szállított ki. Ez több mint 241 ezer személygépkocsit jelentett, ami 12 hónap alatt közel 67, az előző negyedhez viszonyítva pedig kis híján 17 százalékos növekedés. A tőzsdei elemzők konszenzusa szerint ugyanakkor 229 ezer jármű eladása lett volna reális, tehát a Wall Street-i várakozásokat is sikerült felülmúlnia a milliárdos feltaláló-vállalkozó, Elon Musk cégének, méghozzá bő 5 százalékkal. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy a július–szeptemberben eladott Teslák 96,15 százaléka Model 3 és Model Y volt, azaz százból kevesebb mint négy volt az olyan prémiumáru, amelyen kellően nagy az amerikai e-autó-gyártó profitrátája. Ám közel sem csak a Tesla remekel. Az egész villanyautó-ágazat világszerte pörög: az idei – csak az elektromos gépkocsikkal kapcsolatos – értékesítési várakozások már 3,5 millió darabnál járnak, szemben a tavalyi 2,22 és a tavalyelőtti 1,68 millióval. Ebben persze a technológia fejlődése is nagy szerepet játszik, hiszen közel sem mindegy, hogy 100-150 vagy 250-300 kilométert megy el egy töltéssel egy-egy átlagos árfekvésű e-jármű, valamint az, hogy egy-egy „tankolás”, azaz teljes feltöltés egy éjszakán át vagy legfeljebb két-három órán keresztül tart. Mindemellett a gyártott sorozatok mennyiségi növekedésével az egységárak némiképp csökkennek, még ebben az erősen inflációs környezetben is. Továbbá a világ nagyvárosai fokozatosan tiltják ki belsőbb részeikről a légszennyező belső égésű modelleket, s óriási a kereslet az elektromos modellek iránt az éppen e metropoliszokra fókuszáló autómegosztó vállalatok részéről is.

KELL MÉG A BELSŐ ÉGÉSŰ

Ugyanakkor ha a keresést kiterjesztjük a konnektorokra, az e-autó-töltőkre, azaz valamilyen hálózatra csatlakoztatható, de hagyományos motorral is ellátott hibridmodellekre, akkor közel duplaakkora számot kapunk. Ez nem meglepő, hiszen mint már utaltunk rá, mind a hatótávolság, mind a töltési idő, mind pedig a vételár (akár támogatásokkal együtt) a személygépkocsi-vásárlók jó része számára még elrettentő erő. Kitűnően mutatják ezt az arányok: a 2020-as 63,8 milliós volumen után az idén várhatóan 71 millió személyautó és kishaszonjármű talál gazdára, vagyis az akkus és tölthető hibridek 6,4 milliós darabszáma még így is alig éri el az összes értékesítés 9 százalékát. Ez tehát nem sok, de ha a növekvő trend üteme fennmarad, akkor az évtized végére könnyen lehet, hogy az e-autók fenti aránya az új eladások terén akár 50 százalék fölé nő. Különösen, ha belevesszük azt is, hogy a sok érkező akkutechnológia még gyorsabb töltést és még nagyobb hatótávolságot tesz majd lehetővé. Illetve mind a nagyvárosi politikák, mind az állami szubvenciók még hosszú éveken át kedveznek az elektromos autóknak. S amennyiben ezekből milliókat gyártanak, az azt fogja jelenteni, hogy a korábban, illetve még részben ma is jellemző árkülönbözet csökken az elektromosok javára. B. M. T.–D. GY.–H. G.

14 | FIGYELŐ 2021/41

F_10-14_cimlap.indd 14

2021. 10. 12. 18:00

F_15_MVM_TOP.indd 15

2021. 10. 12. 17:21

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

„SZERETNÉNK FENNTARTANI A REZSICSÖKKENTÉST”

NAGY MÁRTON | Nem pusztán a földgáz hiánya okozza a problémát, hanem az is, hogy a korábbi uniós energiastratégiát Brüsszel nem aktualizálta. Például a zöldátállásra sincs átgondolt terve Európának – jelentette ki a Figyelőnek adott interjújában a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója, megjegyezvén: ha a jelenlegi rezsicsökkentés által nyújtott kedvezmények megszűnnének, akkor egy átlagos magyar családnak mintegy 386 ezer forinttal kellene többet fizetnie évente. 16 | FIGYELŐ 2021/41

F_16-17_NagyMarton.indd 16

2021. 10. 12. 17:23

FOTÓ: VÉMI ZOLTÁN

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

Mire vezethető vissza az európai energiaválság? Önmagában csak arra, hogy nincs elég földgáz, vagy összetettebb a kép? – Hogy krízis van, azt mi sem jelzi jobban, mint hogy Európa vezetői hetek óta erről egyeztetnek. De nem pusztán a földgáz hiánya okozza a problémát, hanem az is, hogy a korábbi uniós energiastratégiát Brüsszel nem aktualizálta. Például a zöldátállásra sincs átgondolt terve Európának. Az EU energiaválsága a földgázszektor mellett az árampiacon is tetten érhető: szó szerint felrobbantak az árak. Az idén 80 százalékkal nőttek a villamos energia spot, vagyis tőzsdei árai, sokkoló a helyzet. A legfontosabb ok a tényezőárak növekedése, s ezen belül is első helyre kívánkozik a szén-dioxid-kvóták drágulása. Ezzel együtt persze nehéz definiálni a pontos okokat, ám a növekvő áramkereslet, a gáztárolók alacsonyabb szintű töltöttsége, az uniós ETS-szabályozás, valamint a spekulatív várakozások hajtják felfelé az árakat. – Tartósan fel kell készülnünk a magas energiaárakra? – Erre egyértelműen igen a válasz, elég csak az OECD friss jelentésére gondolni, miszerint a világ energiaéhsége 2035-ig kitart. A problémát az jelenti, hogy a jövőben olyan zavarok léphetnek fel, amelyek megrengethetik a gazdaság működését. – Vagyis? – Jelenleg nem is az a kérdés, hányszorosára drágult/drágul a gáz, hanem hogy egyáltalán van-e. Példaként lehet említeni, hogy az európai tárolók szeptember végi átlagos feltöltöttsége 75 százalékos volt, tavaly ugyanekkor 95. A német létesítmények esetében ez az arány 68, az osztrákoknál 53 százalék körüli. A magyar érték most 83, tavaly 97 volt. Bár a nyolcvanszázalékos szint láthatóan jobb, mint az osztrák vagy a német, Magyarországon általában sokkal magasabb feltöltöttségi szintek voltak más EU-országokkal összehasonlítva.

– Hazánk mint egy a nemzetközi rendszerekbe integrálódott gazdaság, korlátozottan tud ellenállni ezeknek az uniós és globális folyamatoknak: kell-e aggódnunk? – Egyelőre nem, miután a napokban született új, hosszú távú magyar–orosz gázmegállapodás segíti a hazai rezsicsökkentés eredményének a megóvását. A tíz plusz öt évre szóló egyezmény keretében évi 4,5 milliárd köbméter energiahordozó érkezik hozzánk. Egyébként pedig a hazai föld alatti tározókban lévő mennyiség már bőven elég lenne az ország teljes téli gázigényének a kielégítésére. Igaz, az úgynevezett letárolás még tart. Ha a jelenlegi rezsicsökkentés által nyújtott kedvezmények megszűnnének, akkor egy átlagos magyar családnak mintegy 386 ezer forinttal kellene többet fizetnie évente.

NÉVJEGY 1976-ban, Szolnokon született. 1999-ben szerezte meg diplomáját, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1998 és 2000 között makrogazdasági elemzőként dolgozott az Államadósság-kezelő Központnál, majd az ING Vagyonkezelő Rt.-nél volt vezető elemző. 2002-től a Magyar Nemzeti Banknál volt vezető közgazdasági szakértő, ahol később a pénzügyi stabilitási területen töltött be különböző posztokat. 2015-től 2020 májusáig a Magyar Nemzeti Bank alelnökeként tevékenykedett. 2015–17-ben a Budapesti Értéktőzsde elnöke volt. 2020 júniusától Orbán Viktor miniszterelnök gazdasági főtanácsadója. Számos kutatás, elemzés és cikk szerzője. Kutatásai főként a banki versenyre és hatékonyságra, a banki termékek árazására, az egészséges hitelezésére és az amerikai elsődleges jelzálogpiaci válság témakörére fókuszálnak. Szakmai publikációiban a pénzügyi rendszer kihívásait rendszeresen elemzi. A jegybank alelnökeként részt vett többek között a Növekedési hitelprogram életre hívásában, a devizahitelek forintosításában.

– Importőri pozícióban vagyunk az árampiacon is, és ebben a szegmensben szintén fokozódik a helyzet! – Kétségtelenül így van, de a szlovák– magyar távvezeték-hálózat átviteli kapacitásának jelentős, 800 megawattos bővítése, amely áprilisban valósult meg, megoldást kínál a problémára. – Egyáltalán van valamennyi mozgásterünk, vagy csak a begyűrűző hatásokat tudjuk tompítani? – A rövid távú nagykereskedelmi piaci hatásoktól való közvetlen függést az is csökkentheti, hogy van valamenynyi hazai kitermelésű földgázunk, lignitünk, valamint van nukleáris erőművünk, s növekvő számban épülnek a naperőműveink. – Közben a csapból is a zöldátállás szükségszerűsége folyik. A megújuló energiák milyen mértékben segíthetnek? – Egyértelműen látszik, hogy Európa nem próbálta megérteni, pontosan milyen következményekkel jár a zöldátállás. Ez például fenn fogja tartani a magasabb inflációs szintet, ugyanis a megújuló energia egyelőre biztosan nem lesz olcsóbb. Arról nem is beszélve, hogy nagyon jelentős a beruházási költsége. Várhatóan a mezőgazdaságban lesz a legnehezebb az átállás. Közben olyan ellentmondásokra is figyelni kell, hogy például a napelemek szinte teljes egészében Kínából érkeznek. – Mi a magyar képlet? – Magyarország szeretné fenntartani a rezsicsökkentést, és a szennyezőkkel fizettetné meg a szennyezés árát. Ebben Kelet-Közép-Európa egységes, el akarja kerülni, hogy mindezt a háztartásokra terheljék. Ezzel szemben az unió a lakosságra hárítaná ennek költségeit. Ráadásul régiónknak ez sokkal nagyobb kiadást jelentene. Konkrétan Brüsszel a klímaváltozásra hivatkozva olyan új adókat akar ránk kényszeríteni, amelyek megnövelnék a magyar családok rezsijét. A kormány álláspontja azonban az, hogy a környezetszennyezés árát az ezért felelős nagyvállalatoknak kell megfizetniük, nem a magyar családoknak. SZAJLAI CSABA 2021/41 FIGYELŐ | 17

F_16-17_NagyMarton.indd 17

2021. 10. 12. 17:23

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

A LISTAVEZETÉSÉRT HARCOLNAK ELŐVÁLASZTÁS | A jövő héten kiderül, hogy ki vezetheti az ellenzék közös listáját a 2022-es választáson. VESZTESEK Több nem várt fordulat is tarkította eddig az ellenzéki pártok által politikai innovációként jellemzett előválasztást. A folyamatnak semmilyen jogi relevanciája nincs, a valóságban csupán egy politikai kampányról van szó, amelytől a benne részt vevő pártok – Demokratikus Koalíció, MSZP, Párbeszéd, Jobbik, LMP, Momentum – azt várták, hogy mozgósítja a szavazókat, és nem csak a törzsbázist.

RÉSZVÉTEL

Az első forduló utáni sikerjelentések félrevezetők, hiszen az ellenzék által jelentősnek minősített 633 ezer fős részvétel a valóságban nem túl hízelgő adat. A 2018-as országos parlamenti választáson csak az MSZP–Párbeszéd-listára 50 ezerrel többen voksoltak, mint amennyien most részt vettek az előválasztáson. (Miközben a rendszerváltás óta ez a 12 százalékos eredmény jelentette az MSZP legrosszabb szereplését. A három évvel ezelőtti összellenzéki

megmozgatni a pártok. Ehhez képest mindenképpen nagynak tűnik a sajtóban megjelent összkampányköltés, amely egymilliárd forintról szól. Emellett hitelességi problémák is felmerülhetnek. Már maga az a tény is elgondolkodtató, hogy „külsős”, nem a hat párthoz tartozó szakértők nem vesznek részt a előválasztási voksok számlálásában, ellenőrzésében, az ellenzék azt a saját aktivistáival oldja meg. A választási háttértechnikát pedig egy civil szervezetre, a korábban számos ellenzéki demonstráció megszervezésében részt vett aHangra bízták. Az érintett formációk létrehozták a Nemzeti Választási Bizottság elnevezését másoló Országos Előválasztási Bizottságot is, amely természetesen nem állami szerv, és a döntéseinek nincs is semmilyen állami hivatali kötődése. Lapzártánk után derül ki, hogy a második fordulóban mi lesz a „miniszterelnök-jelölti” versengés eredménye, a

Ha az ellenzék nyerné a választást, stabil kormányt csak erős párttámogatású politikus tudna alakítani. szavazatszám 2,488 millió volt – a szerk.) A számok alapján kijelenthető, hogy most a biztos ellenzéki szavazói tábornak csak egy kis szeletét tudták

106 egyéni körzet ellenzéki indulóit az első etapban már kiválasztották. Természetesen a valóságban nincs szó kormányfőjelölti versenyről, hiszen a magyar berendezkedés nem elnöki, amelyben a nép közvetlenül választja az ország vezetőjét. A magyar rendszer

A Jobbik elnökének, Jakab Péternek is inog a széke, hiszen csupán a negyedik helyet szerezte meg az ellenzéki „miniszterelnök-jelölti” versenyben. A mögötte végzett Fekete-Győr András kénytelen volt lemondani a Momentum elnöki posztjáról. Karácsony Gergely főpolgármester politikai karrierjének sem tett jót az előválasztás, hiszen végül – egy kurta-furcsa szövetségkötési ajánlat kútba esése után – a második helyről visszalépett a mögötte végzett Márki-Zay Péter javára. Forrásaink szerint a bizonytalan politikai lépései akár a 2024-es főpolgármesteri indulását is befolyásolhatják az ellenzéken belül.

kancellária típusú politikai struktúra, ahol az erős felhatalmazású és kiterjedt jogkörökkel felruházott miniszterelnököt a parlament választja meg.

PÁRTTÁMOGATÁS

A kormányfőnek még parlamenti képviselőnek sem kell lennie, így lett miniszterelnök korábban Bajnai Gordon és Boross Péter is. Az előválasztáson tehát a valóságban listavezetőt választ az ellenzéki szövetség, akiből nem feltétlenül lesz kormányfő, hiszen őt a parlamenti frakciók szavazzák meg. Amennyiben tehát az ellenzék megnyerné a parlamenti választást, stabil kormányt csak egy erős párttámogatású politikus tudna alakítani. Az csak lapzártánk után derül ki, hogy az ellenzék listavezetője a legnagyobb támogatottságú, a Gyurcsány Ferenc vezette DK indulója, Gyurcsány felesége Dobrev Klára, vagy az erős pártháttérrel nem felvértezett – igaz, a most meggyengült Momentum támogatását maga mögött tudó – Márki-Zay Péter lesz-e. PINDROCH TAMÁS

18 | FIGYELŐ 2021/41

F_18_elovalasztas.indd 18

2021. 10. 12. 17:23

F_19_vakcina_hirdi.indd 19 Tematikus_egyuttmukodes_200x292.indd 1

11. 13:55 16:25 2021. 10. 05.

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

A FÖLD ALÁ SÜLLYED A DÉLI PÁLYAUDVAR

VASÚTI ALAGÚT | Egymilliárd forintos uniós támogatást nyert el Magyarország a Nyugati és a Kelenföldi pályaudvar között tervezett vasúti alagút környezeti hatásvizsgálatára. Október elején konferenciát is szerveztek a fővárosi fejpályaudvarok teljes átalakítását is eredményező új földalattivonal megvalósíthatóságának a témájában.

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) nevű alap célja, hogy előmozdítsa a vasúti, közúti, belvízi és tengeri infrastruktúra fejlesztését, korszerűsítését szolgáló átjárható, multimodális (kombinált) hálózatok megvalósítását. Ebből az alapból nyert egymilliárdos forrást a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) a Kelenföldi és a Nyugati pályaudvar között tervezett vasúti összeköttetés előkészületeire. A kormányzat a szükséges önrészt biztosította a pályázathoz.

A BFK vezérigazgatója, Vitézy Dávid a közösségi oldalán közölte: olyan uniós projektekkel versenyzett a magyar elképzelés, mint a Lisszabon–Madrid nagy sebességű vasút tervezése vagy épp Zágráb vasúti csomópontjának a fejlesztési stratégiája. Hozzátette: az Európai Bizottság szerint a budapesti alagút terve nagyon jó minőségű, szilárd alapokon nyugvó, logikus és jól előkészített munka. A Figyelő korábban többször is beszámolt az elképzelésekről, amelyek a Budapesti agglomerációs vasúti stratégia fejlesztési programjának a részét képezik. Ezeket úgy lehetne összefoglalni, hogy a jelenlegi fejpályaudvarokat átmenő rendszerű pályaudvarok váltanák fel. Ezt a célt első lépésben a Déli Körvasút megépítése szolgálná, hoszszú távon pedig a tervezett vasúti alagút. Egy minapi konferencián Vitézy Dávid több részletet is elárult a projektről. A földalattijárat 4,5 kilométer hosszú lesz, a Nyugati pályaudvartól – a Széll Kálmán tér érintésével – vezet majd a Kelenföldiig, persze áthaladva a Duna alatt. A Déli pályaudvar helyett a Széll Kálmán tér lesz Buda központi állomása. Az alagút nyomvonaláról a BFK vezérigazgatója kifejtette: a Kelenföldi pályaudvartól a Kis-Gellért-hegyig a mostani útvonalon érkeznének a vonatok. Az új sínek a Mészáros utcánál kezdenének süllyedni, és a Széll Kálmán téren kapcsolódnának a 2-es metróhoz. Az itteni állomásnak két kijárata lenne; az egyik e tér felé vezetne, a másik a Magyar jakobinusok tere irányába. A megálló négyvágányos kialakítást kapna, 300 méteres peronokkal, így a gyorsvonatok és az intercityk is meg tudnának itt állni. Nemcsak a dunántúli célpontok, hanem a pesti külső kerületek és az agglomeráció, az Alföld és az északi országrész felé is sok közvetlen vonat közlekedne innen.

FOTÓ: GETTY IMAGES

A DUNA ALATT

20 | FIGYELŐ 2021/41

F_20-21-Vasuti-alagutak.indd 20

2021. 10. 11. 17:05

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

I. Nyugati pályaudvar Széll Kálmán tér

A Kelenföld–Nyugati pályaudvar közötti vonalszakasz I. számú nyomvonalváltozatát (Széll Kálmán teret érNSY÷ nyomvonal) választották ki, és a további tervezés során e változat részletes kidolgozására kerül sor:

Kossuth tér

Batthyány tér

• a Déli pályaudvar szerepét leginkább pótolja, • budai átszállópontok elérése, • forgalmi modellezés szerinti legkedve_÷GG nyomvonal.

2

Déli pályaudvar

Krisztina tér

Naphegy

1

Tabán

Keleti pályaudvar

Deák Ferenc tér Astoria

4

3

Az alagút tehát átvezetne a Duna alatt a Nyugati pályaudvarig. Itt térne vissza a felszínre, s a Dózsa György útnál kapcsolódna a mai nyomvonalhoz. A szakértők két megálló létesítését vizsgálják. Az egyik a Villányi úton, a felszínen kapna helyet, míg a másik a jelenlegi Déli pályaudvar üzemi területénél, Naphegy térségében, mélyen a föld alatt. Ennek eredményeként a jelenlegi Déli pályaudvar megszűnne, s ennek köszönhetően Buda frekventált helyén több mint 15 hektáros terület szabadulhatna fel. A mostani sínek és az üzemi épületek helyén minőségi zöldfelület, nagy közpark, játszóterek, középületek jöhetnek létre. Menetrendi okok miatt azonban a két megállóból egyidejűleg csak az egyik építhető meg. Jelenleg még vizsgálat alatt áll, hogy melyik megoldás a kedvezőbb. A négy és fél kilométeres alagút létrejötte a Nyugati pályaudvar jelentős részét is felszabadítaná, az Eiffel-csarnok megtartásával. Az átalakítási munkálatokra a BFK építészeti tervpályázatot ír ki. Vitézy közlése szerint ennek az a célja, hogy a pályaudvar a vasúthálózat tényleges központja legyen. A műemléki csarnok alatt négy vágány és két középperon létesül az elővárosi vonatok fogadására, a Ferdinánd hídig további két középperon épül a távolsági és nagy sebességű vonatoknak, s a felszíni vágánykép is átalakul. Az átmenő rendszerű főpályaudvar vágányaira merőlegesen, alattuk halad majd át a távlatilag tervezett észak–déli regionális gyorsvasút, más néven ötös metró.

ILLUSZTRÁCIÓ: BFK.HU

FEJPÁLYAUDVAROK HELYETT

A 44 hektáros tervezési területből 23,5 hektár funkcióját kereső barnamezős övezet, ebből 15 hektár állami tulajdon. A BFK vezérigazgatója tudatta: a tervpályázat tervezési programjának a része az új mélyállomás és a felszíni, fedett peroncsarnok, a műemléki csarnok új funkciókkal, valamint a megújuló aluljáróterek. Emellett a Nyugati teret is átalakítanák, a felszabaduló vasúti területeken ökológiai és rekreációs célú zöld közterületeket hoznának létre. Emellett új közúti, gyalogos és kerékpáros kapcsolatokat létesítenének a XIII.

és a VI. kerület között, továbbá beépítési terv készül a Podmaniczky utca kapcsán. A mostani fővárosi fejpályaudvarokon jelenleg egy vágányon óránként csak két vonat tud megfordulni. Az ezek helyett tervezett átmenő rendszerű pályaudvarokon ugyanenynyi idő alatt egy vágányon tizenkettő is megállhat. A mostani hálózat óránként 42 vonatot tud kezelni, a cél viszont az óránkénti 93 szerelvény budapesti közlekedése, s ezt csak az átmenő jellegű viszonyhálózat képes lehetővé tenni. Ahhoz, hogy többen ingázzanak vasúton, mint autóval, erre van szükség. Ehhez kell az összekötő vasúti alagút megépítése a Nyugati és a Déli pályaudvar között. Pesten és Buda központjában is nagy területek szabadulnának fel, ahol parkok, játszóterek, lakások létesülhetnének. Például a volt józsefvárosi pályaudvarnál sportcentrumot alakítanának ki, Rákosrendezőn pedig egy új városrész épülhetne fel.

ELŐKÉSZÜLETEK

Vitézy Dávid a közösségi oldalán hangsúlyozta: az alagút megépítéséről nem született még végleges kormányzati döntés, a mostani egymilliárdos forrást a részletes előkészítésre, a megvalósíthatósági tanulmány kivitelezésére kell fordítani. Most a teljes körű környezetvédelmi dokumentáció készül el, és megszerzik a környezetvédelmi engedélyeket is. Az előkészületek azért fontosak, hogy a költségek és a hasznok pontosan felmérhetők és megvitathatók legyenek, ezek után pedig megalapozott döntést lehessen hozni. A most kezdődő fázist követően többéves előkészítési munka kezdődne, mire az építkezés elkezdődhetne, ha a kormány minden mérföldkőnél támogatja a projektet. A szakember emlékeztetett: a vasúti alagút előkészítése tavaly november óta folyik. Akkor írták alá a szerződést a magyar–svájci–holland–brit tervezőkkel a részletes műszaki vizsgálatok és a megvalósíthatósági tanulmány kapcsán. PINDROCH TAMÁS 2021/41 FIGYELŐ | 21

F_20-21-Vasuti-alagutak.indd 21

2021. 10. 11. 17:05

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

RÉSZBEN AZ ÚJRANYITÁS ÁRA A MEGUGRÓ INFLÁCIÓ Összevetve más prognózisokat a jegybankéval, mennyire eltérők vagy hasonlók az előrejelzések a főbb makrogazdasági számok tekintetében? – Ha csak az alappályát vizsgáljuk, akkor ritkán látható egyetértés van az elemzők között: kiegyensúlyozott és nemzetközi összevetésben is élénk gazdasági növekedésre lehet számítani az elkövetkező években. Az MNB-ben összességében az idén 6,5–7, jövőre 5–6 százalék közötti bővülésre számítunk. Ugyanakkor egyre sorakoznak a viharfelhők a globális gazdaság felett, így az alappályát övező kockázatok nagyon jelentősek. Elég csak a negyedik hullám várható hatásaira vagy az elmúlt időszakban látott nyersanyagár-robbanásra utalni. A jegybank emiatt tért vissza a sávos előrejelzéshez, ami jobban tükrözi azt a bizonytalan környezetet, amiben a gazdaság jelenleg működik. – Ezen logika mentén térjünk át a negyedik hullámra, amely több országban már tarol. Nálunk mekkora gazdasági kárt okozhat a pandémia berobbanása, ezen a téren mekkora kockázatokat lát az MNB?

– Ha az elmúlt járványhullámok közvetlen reálgazdasági hatásait vizsgáljuk, akkor az látszik, hogy egyre kisebb és kisebb mértékben lassította a gazdasági kilábalást. A gazdasági szereplők megtanultak együtt élni a helyzettel, alkalmazkodtak a kialakult körülményekhez. A pandémiának, illetve az azt követő kilábalás szerkezetének azonban vannak olyan közvetett hatásai, amelyek továbbra is beárnyékolják a növekedési kilátásokat. A globális termelési láncok akadozása, a szállítási nehézségek, a csiphiány vagy épp az energiaárak drasztikus emelkedése közvetve a koronavírus okozta gazdasági válság következményei. Ezek a kínálati hatások azt eredményezik, hogy hiába van élénk kereslet például egyes termékek iránt, a termelés nem tud bővülni a kívánt mértékben. – Hónapokon keresztül nálunk volt a legmagasabb az infláció az unióban, és az év hátralévő része sem túl kecsegtető. Mivel magyarázható a pénzromlás magas üteme? – A megugró infláció részben az újranyitás ára. Ahol gyorsabban indult újra az élet a lezárásokat követően, ott a fogyasztói árak is élénkebben nőttek. Az Egyesült Államokban a nyári hónapokban 5 száza-

lék fölé nőtt, és a régiónkban is hasonló tendenciák játszódnak le: a fogyasztóiárindex Romániában 5,3 százalék volt augusztusban, míg a szeptemberre rendelkezésre álló adatok alapján Lengyelországban 5,8, Csehországban 4,9 százalék volt a fogyasztói árak éves növekedése, amely meghaladja a jegybanki toleranciasáv felső szélét. Németországban is évtizedes csúcsot jelentő 4,1 százalékon alakult a harmonizált fogyasztóiár-index szeptemberben előzetes adatok alapján. Magyarország nyersanyagimportőr gazdaságként erősen ki van téve annak a viharnak, ami épp a világ árupiacain zajlik, ám a sikeres újraindítással párhuzamosan a hazai munkapiac gyorsan regenerálódik. Ezen hatások együttesen okozzák jelenleg a magasabb inflációt. A pénzromlás 2022 elejétől csökkenni kezd, és várhatóan az év végéig a 3 százalékos jegybanki cél körül stabilizálódik. Az infláció 2022-ben 3,4-3,8, míg 2023-ban 2,8-3,2 százalékon alakul. Az MNB Európában az elsők között reagált a megnövekedett inflációs veszélyre. A proaktivitás indokolt és szükségszerű. Az elmúlt hónapokban már szinte valamennyi régiós jegybank a szigorítás útjára lépett.

FOTÓ: GETTY IMAGES

BALATONI ANDRÁS | A közeljövőben meg kell találni az egyensúlyt a helyreállási pálya folytatása, valamint a költségvetési pozíciónk javítása között. Vissza kell térnünk az egyensúly és növekedés képletéhez – hangsúlyozta a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági előrejelzésekért és elemzésekért felelős igazgatója.

22 | FIGYELŐ 2021/41

F_22-23_Jegybanki-interju.indd 22

2021. 10. 11. 17:05

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

„Csak a biztonságos euróbevezetés lehet sikeres, amihez szükséges, de nem elégséges a maastrichti kritériumokat teljesíteni.”

– Bár arról szólnak a hírek, hogy a magyar gazdaság már képes produkálni a 2019-es szintet, több szektor még nem mászott ki teljesen a slamasztikából. Kik a nyertesei és a vesztesei az elmúlt másfél esztendőnek? – Vannak olyan ágazatok, amelyek válságállónak bizonyultak tavaly. Ilyen az infokommunikáció, valamint a pénzügyi tevékenység. Ez részben abból fakad, hogy a digitalizáció területén éveket ugrottunk előre a járvány következtében, részben pedig abból, hogy szemben a 2008/2009-es válsággal, tavaly a hitelezés jelentősen segítette a gazdaságot. Magyarországon regisztrálták a leggyorsabb hitelnövekedést a privát szektorban az egész EU-ban, ami nagyban hozzájárult a munkahelyek megvédéséhez és ahhoz, hogy a visszaesés ellenére magas szinten (26,8 százalékon) stabilizálódott a beruházási rátánk. A kilábalás első fázisát emellett egyértelműen az export és az ipari termelés vezette. Ugyanakkor a termelési láncok szakadozása, a csiphiány, valamint az energiaköltségek robbanásszerű növekedése rontja az ipari kivitel kilátásait. A beszerzésimenedzserindex továbbra is a növekedési küszöbérték felett alakul, azonban a mutató csökkent az elmúlt időszakban. Hazánkban a folyamatot tompítja, hogy jelentős új kapacitások épültek ki az elmúlt időszakban az akkumulátoriparban, és ezek lassan termelőre fordulnak. Ahol érdemi lemaradás látszik, az a turizmus, és ezzel együtt a szolgáltatásexport, amiben egy elnyújtott kilábalást várnak a szakértők. – Jövőre országgyűlési választások lesznek, és több jóléti intézkedést – szja-elengedés a fiataloknak, nyugdíjprémium és

13. havi nyugdíj, szja-visszatérítés – hozott a kormány. Mennyire térítik le az útról ezek a döntések a költségvetési pályát? Avagy növekedéssel minden fedezhető? – Az első megállapításunk az, hogy a két számjegyű nominális növekedés mellett tartható a tervekben szereplő költségvetési hiány, valamint az adósságráta is csökkenő pályára áll az idei évtől kezdve, és ezzel a költségvetési politika megfelel annak a szabályozási keretrendszernek, amit az Alaptörvény is rögzít. A 2020– 2021-es magasabb kiadások segítettek a gazdaság helyreállásában, növelték a be-

NÉVJEGY Szakmai karrierjét az Ecostat Gazdaságkutató Intézetnél makroelemzőként kezdte, majd a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-nél kutatási igazgatóként folytatta. Mesterszakos diplomáját a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán szerezte. Tudományos pályafutása során több cikke jelent meg a hazai gazdasági szakfolyóiratokban, így a Közgazdasági Szemlében és a Statisztikai Szemlében. Kutatási területei közé tartozik az ökonometria és az előrejelzés módszertani kérdései, a magyar gazdaság ciklikus jellemzői, valamint hoszszú távú konvergenciája. Az ING Bank vezető elemzőjeként megalkotta a Leading HUBE indikátort, amely ökonometriai alapokon jelzi előre a magyar gazdaság várható konjunktúrafolyamatait.

ruházásokat és a fogyasztást. A hitelezés mellett jelentős részben ennek köszönhető, hogy a gazdaság jól teljesít, másfél év alatt elértük a válság előtti GDP szintjét, nagyon közel van a teljes foglalkoztatás. Ez azonban azt is jelenti, hogy a közeljövőben meg kell találni az egyensúlyt a helyreállási pálya folytatása, valamint a költségvetési pozíciónk javítása között. Vissza kell térnünk az egyensúly és növekedés képletéhez. – A jegybank műhelymunkába kezdett az euró bevezetésének elemzését illetően. Hol tartanak és mi az MNB álláspontja a közös uniós pénz átvételéről? – Az elmúlt hónapokban egyre inkább a közbeszéd témájává vált az euró bevezetése hazánkban. A Magyar Nemzeti Bank folyamatosan aktívan foglalkozik a kérdéssel. Csak a biztonságos euróbevezetés lehet sikeres, amihez szükséges, de nem elégséges a maastrichti kritériumokat teljesíteni. Egyrészt kell a megfelelő konvergencia, azaz reálgazdasági fejlettség, másrészt elengedhetetlen a megfelelő gazdaságpolitikai mozgástér (alacsony hiány, 50 százalék alatti államadósság, makroprudenciális mozgástér) az euró biztonságos bevezetéséhez. Emellett fontos, hogy a pénzügyi rendszerünk közel hasonló mélységű és hatékonyságú legyen, mint az eurózónáé, továbbá az üzleti és pénzügyi ciklusok összhangja is elengedhetetlen. Mindez, valamint a jól ismert kritériumok együtt biztosítják azt, hogy az euró bevezetését követően is folytatódjon hazánkban a fenntartható felzárkózás. SZAJLAI CSABA 2021/41 FIGYELŐ | 23

F_22-23_Jegybanki-interju.indd 23

2021. 10. 11. 17:05

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

HÉTKÖZNAPI KÖRNYEZETVÉDELEM Tizenkét kérdésből álló konzultációs anyagban vár választ a kormány a kitöltőktől többek között arra, hogy büntessék-e szigorúbban azokat, akik illegálisan raknak le hulladékot; vezessenek-e be az egyszer használatos műanyagokra vonatkozó intézkedéseket; folytassák-e a jelentős szén-dioxid-megkötő hatású faültetési programot. Utóbbival kapcsolatban a mezőgazdasági tárca azt vállalta, hogy az élhetőbb környezet meg-

teremtéséért a fával borított területek arányát a jelenlegi 24-ről 27 százalékra növeli. Nagy István agrárminiszter az online diskurzusban való részvételre buzdító videóban azt is elmondta: a hazai nemzeti parkok egy évtized alatt 320 ezer hektáron javították a természeti környezet állapotát.

Arra is kíváncsi a kabinet, támogatnák-e az emberek az egyszer használatos műanyag italflakonok, a fém italdobozok és az üvegpalackok visszaváltását, valamint a közösségi közlekedés mihamarabbi átállítását környezetbarát technológiára. A zold.kormany.hu honlapon november végéig kitölthető kérdéssornak szintén része az államilag dotált napelem-telepítés, amely tulajdonképpen már zajlik is. A napokban je-

FOTÓ: UJVÁRI SÁNDOR, MTI

TERMÉSZET- ÉS KLÍMAPOLITIKA | Magyarország zöld úton jár! címmel indított online konzultációt a kormány, hogy kikérje a társadalom véleményét olyan égető környezetvédelmi kérdésekben, mint például az illegális hulladéklerakás, az egyszer használatos csomagolóanyagok újrahasznosítása vagy éppen a zöldtechnológia mielőbbi alkalmazása a közösségi közlekedésben. A Figyelőnek nyilatkozó szakmai szervezet szerint a hétköznapi környezetvédelem fontosságára kell rámutatni.

24 | FIGYELŐ 2021/41

F_24-25-Zoldkonzultacio.indd 24

2021. 10. 11. 17:06

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA | NAGY ISTVÁN AGRÁRMINISZTER. NŐ A FÁS TERÜLETEK ARÁNYA

lent meg a Magyar Közlönyben az a határozat, amely ilyen, zöldáramot előállító létesítmények szubvencióját rögzíti. A rendelkezés szerint 3,6–4,3 milliárd forintos támogatásokat kap az MVM Zöld Generáció Kft. debreceni, szegedi és kunmadarasi napelempark- és naperőmű-telepítésre. Utóbbi településen az egykori szovjet katonai repülőtér lehet a projekt helyszíne. E beruházások a tervek szerint évi több tízezer tonnával csökkentik az üvegházhatást okozó gázok mennyiségét.

KLÍMACÉLOK VS. KÖLTSÉGEK

„Hogyan kell teljesíteni a Magyarország és az Európai Unió által meghatározott klímacélokat?” – szól a konzultáció egy másik felvetése, amelyre – noha három opciót is kínálnak – a kormányzati válasz ismert: mindez nem járhat hirtelen áremelkedéssel. Lapunk is beszámolt néhány héttel ezelőtt az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) Nemzeti tiszta fejlődési stratégiájáról, amely a 2050-re célul kitűzött klímasemlegesség elérésének a mikéntjét vázolja, és e

dokumentum szintén egy határozott cselekvésű, de kiegyenlített ütemű menetrendet preferál. Abban a kérdésben ugyancsak köztudott a kabinet álláspontja, hogy a klímavédelemből a nagy szennyező cégeknek kell-e jelentősebb anyagi hozzájárulást vállalniuk, vagy a magyar családoknak. A kormány természetesen az előbbi mellett teszi le a voksát, s mint az a visegrádi országok (V4), valamint Románia és Bulgária képviselőinek szeptemberi, környezetvédelmi témájú tanácskozásán kiderült, ezzel nincs is egyedül. Az ITM körforgásos gazdaság fejlesztéséért, valamint energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára akkori beszámolójában kifejtette: a 2030-ra kitűzött szén-dioxid-kibocsátási szint eléréséről szóló európai bizottsági javaslatcsomag szerint a költségeket kiterjesztenék a lakosságra és a közlekedési szektorra is. Vagyis a háztartásoknak ugyancsak hozzá kellene járulniuk e kiadások finanszírozásához, ami jelentős többletterhet róna az európai és így a magyar családokra – mondta Steiner Attila. Világossá tette: a magyar kormánynak kiemelten fontos, hogy ne a famíliák fizessék meg ezt a költséget, hanem azok a nagy szennyezők, amelyek az emisszióért felelnek. Ezt a felfogást a többi V4tag, valamint a román és a bolgár résztvevő is támogatta, az államtitkár pedig az unió környezetvédelmi miniszteri tanácsában megerősítette: a klímasemlegességi célok mellett a lakossági energiaárak mérséklését és az energiaellátás biztonságát is szem előtt kell tartani. Ha ugyanis a megvalósítás nem átgondolt tervek alapján történik, felszökhetnek az energiaárak, illetve sérülhet az ellátás, ami akár napokig tartó áramkimaradást is eredményezhet – figyelmeztetett Steiner.

ZÖLD KÖVET EGYESÜLET

„Nagyon örülünk annak, hogy együttműködő szakmai partnerei lehetünk a kormánynak ebben a munkában. Részben mi kezdeményeztük, hogy induljon egy online társadalmi párbeszéd annak felmérésére, miként viszonyulnak a magyarok a környezetvédelmi kérdésekhez.

A kabinet pedig meghallgatta a szavunkat” – mondta a Zöld Követ Egyesület és a Fiatal Családosok Klubja alapítója a Figyelőnek. Király Nóra közölte: egyrészt a fiatalokat szeretnék érzékenyíteni a zöldtéma iránt, másrészt azokat az édesanyákat, akik a gyermekeik jövője érdekében a mindennapokban is tenni akarnak egy élhetőbb környezetért. Ezzel kapcsolatban a Zöld Követ egy évvel ezelőtt készített egy közvélemény-kutatást, melynek keretében ezer famíliát kérdeztek meg. A felmérésből az derült ki: a családokat nagyon is érdekli a téma, de keveset tudnak róla, ezért szeretnének folyamatosan tájékozódni arról, hogy ők személyesen mit tehetnek egy környezetbarátabb ország kialakításáért. Az egyesületalapító kifejtette: elsősorban a viszonylag könnyen megfogható és kevés erőfeszítéssel járó, úgynevezett hétköznapi környezetvédelemben hisznek, s e téren szeretnének segítséget nyújtani a családoknak. Így például javasolják nekik komposztálók kialakítását a kertekben, erkélyeken, a hulladék szelektív gyűjtését, valamint az otthonról vitt bevásárlótáskák használatát. A szakember fontosnak nevezte, hogy minél többen töltsék ki a kérdőívet. Szerinte ugyanis ha a döntéshozók azt látják, hogy a többség igényli a szortírozott szemétgyűjtést, a műanyag flakonok visszaváltási lehetőségének a megteremtését vagy az illegális lerakók sokkal szigorúbb szankcionálását, akkor az erőteljes jelzés lesz a számukra, és még alaposabban lépnek majd fel ezekben az ügyekben. Király Nóra végül jelezte: határozott álláspontjuk, hogy nem a családokkal kell megfizettetni a klímavédelem költségeit, hanem a nagy szennyező cégekkel. „Persze az egyéneknek is megvan a maguk felelőssége, de alapvetően az óriásvállalatok okozzák a legnagyobb környezeti terhelést, így az anyagiakat is nekik kell viselniük” – fogalmazott. HELMECZI ZOLTÁN 2021/41 FIGYELŐ | 25

F_24-25-Zoldkonzultacio.indd 25

2021. 10. 11. 17:06

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

CÉLEGYENESBEN AZ ÚJ COVID ELLENI GYÓGYSZER A Coviddal szemben kifejlesztett új orvosság vizsgálatát az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) hagyta jóvá az Egészségügyi Tudományos Tanács Klinikai Farmakológiai Etikai Bizottságának kedvező állásfoglalása alapján. A világszerte 400 központban, ezen belül Magyarországon hat helyszínen folyó program célja annak igazolása, hogy a szájon át magunkhoz vehető antivirális gyógyszer csökkenti-e a betegség időtartamát és/ vagy súlyosságát a közelmúltban koronavírussal diagnosztizált olyan emberek körében, akiknél fokozott a tünetek rosszabbodásának a kockázata. A Pfizer/BioNTech készítménye egy úgynevezett proteázgátló szer, amely megakadályozza a kórokozó elszaporodását a sejtekben, tehát a produktum abban segít, hogy a kór lefolyása ne legyen nagyon káros hatással a szervezetre. A HIV és a hepatitis C kezelésében hasonló hatásmechanizmusú orvosságokat fejlesztettek ki. Szakértők szerint a gyógyszer azonban akkor sem helyettesítheti majd az oltást, ha eredményes lesz a tesztje, hiszen a betegség súlyos lefolyásának az elhárításában, nem a megelőzésben van szerepe. A Semmelweis Egyetem (SE) augusztusban csatlakozott a nemzetközi projekthez. Az univerzitás biztosítja a vizsgálatokon való részvételhez szükséges betegszállítást, megfelelő járványügyi intézkedések mellett. A teszt még néhány hétig tart az intézmény Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáján, Merkely Béla rektor, klinikaigazgató vezetésével.

Az európai uniós helyszínek közül elsőként a Semmelweis végezte el egy a klinikai vizsgálatban való részvételre jelentkező Covid–19-beteg részletes szűrését, továbbá hazai szinten elsőként, az EU-országok közül másodikként itt adták be a szóban forgó szert. Emellett intézményi szinten rekordidő alatt történt meg a vizsgálat indításához szükséges engedélyeztetési és adminisztrációs eljárás. A rektor elmondta: az SE-re érkező koronavírusos páciensek közül azoknak, akik megfelelnek a kritériumoknak, felajánlják a vizsgálatban való részvételt. Merkely Béla arra számít, hogy az esetszámok elmúlt időszakban tapasztalt növekedése nyomán a résztvevők száma is emelkedni fog. A lehetőség a kórházi fekvőbeteg-ellátást nem igénylő Covidpozitív betegek számára nyitott. A nemzetközi sajtó a minap számolt be arról, hogy ígéretesek az amerikai MSD és Ridgeback Biotherapeutics közösen fejlesztett koronavírus elleni készítménye, a Molnupiravir klinikai tesztjeinek az eredményei. Ezért a tervek szerint hamarosan benyújthatják a veszélyhelyzeti engedélykérelmet az USA gyógyszerfelügyeletének. Ezekben a tesztekben 775-en vettek részt, többek között az Egyesült Államokban, Brazíliában, Olaszországban, Japánban, Dél-Afrikában, Tajvanon és Guatemalában. PT

FOTÓ: GETTY IMAGES

PFIZER/BIONTECH | Nemzetközi vizsgálatok keretében szájon át adható koronavírus elleni készítmény klinikai tanulmányozása zajlik Magyarországon is.

26 | FIGYELŐ 2021/41

F_26_uj-covid-gyogyszer.indd 26

2021. 10. 12. 10:02

| RO ROVATC ROVATCÍM CÍM | XX XXXXXXX XXXX XX XXXX XX XX XXXXX XX XXXX XXX

΁ŘſǏƋ΁ƣǡñśğŨĎğƛğň΁ ŪòşƷŪś΁ƯñŪƷşŪñś »Ġĺğė΁ňƣ΁ǏòƛƷŪś΁łğĺğƣǡƯƋ͓΁ǏňşşñŪǖƣǡğƛğşƋ΁ Ġƣ΁ĺòǡƣǡğƛğşƋ΁ėƷòşňƣ΁ƣǡñśŨñň΁śĠƘǡĠƣğňŪśƛğ͗

SZAKMA / KARRIER / MVM ŨǏŨ͒śñƛƛňğƛƘŵƛƯñş͒łƷ͟ėƷñşňƣͨƣǡñśśğƘǡğƣ

2021/41 FIGYELŐ | 27

MVM_Employer_branding_HERO_210x302_1004.indd 3 F_27_MVM_Employeebranding-h.indd 27

2021. 10. 04. 15:14:24 2021. 10. 11. 16:26

| CÉGVILÁG |

A NAPELEM SZERELMESE

LEITOLD DÁVID | Ingatlanfejlesztőből vált a napelemes rendszerek szakértőjévé a Vertigo Group vezetője, aki a legjobb ár-érték ajánlatra, valamint a kiegészítő szolgáltatásokra építi növekedési stratégiáját. A lakossági ügyfelekre koncentráló cégcsoport a telepítéshez szükséges alkatrészek nagykereskedőjeként és az e-töltők gyártójaként is nagy dobásra készül.

Továbbra is a várható megtérülési idő a sláger, miközben a többség megfeledkezik arról, hogy egy saját napelemes rendszer a teljes önállóságot is jelenti a kiszámíthatatlan ármozgásokkal járó piaci trendekkel szemben. „Nemcsak olcsó áramot hoz, hanem függetlenséget is, legyen szó a helyi elektromos hálózat fennakadásairól vagy a nemzetközi energiapolitikai kérdések hazai lecsapódásáról” – mutatott rá a Figyelőnek Leitold Dávid, a Vertigo Group alapító-ügyvezetője. A telepítők oldaláról „viszonylag kevés nagy és sok kicsi céget” lát a magyar piacon a szakember, aki szerint egyre több lesz a résztvevő, miután hazánk 2030-ig legalább 6500 megawattnyi (MW) új naperőművi kapacitást vállalt. A mostani, nap elemparkok kal együtt 2000 MW-os szinthez képest ez azt jelenti, hogy az elmúlt másfél-két évtized erőfeszítéseinek a többszörösére lesz szükség a következő kilenc esztendőben. Fontos, hogy a megrendelők alaposan tájékozódjanak a kivitelezőről, az például ne csak becslésekkel támassza alá a várható termelést. „Nálunk a 3D-s szimuláció alapja az, hogy az ügyfél in-

gatlanját beazonosítjuk a Googletérképen, majd a legközelebbi időjárásjelző állomás adatait tíz évre visszamenőleg elemezzük, hogy pontosan alátámaszthassuk: ahol az adott ház áll, ott mennyi a napos, illetve esős, felhős órák száma” – vázolta fel az ügyvezető.

ELSŐ A MEGBÍZHATÓSÁG

A legjobb ár-érték arány a Vertigo Group szelete a napelemes tortából a tulajdonos szerint, kiemelve, hogy nem a legolcsóbbak, hanem a legmegbízhatóbbak, a legbiztonságosabbak akarnak lenni. Ezzel együtt míg egy átlagos családi házban 1-1,5 millió forintért ugyanúgy ki lehet építeni napelemes rendszert, mint 8-10 millióért, az esetükben az átlagos projektköltség alig haladja meg a 3,1 milliót. E mögött a napelem mellett gyakran – a teljes rezsimentesség érdekében – elektromos kazán vagy hőszivattyú is van. A kedvező árazáshoz a nagy volumen is hozzájárul. A garázscégekkel szemben jelentősebb kedvezményt kap a gyártóknál egy Vertigo-

A legnagyobb kereslet a központi régión kívül a vidéki nagyvárosok 20 kilométeres vonzáskörzetében jelentkezik.

kaliberű szereplő, amely nem havi kéthárom raklapnyi, hanem akár egy-másfél konténernyi áruban gondolkodik. A menedzser úgy látja, az olcsó termék később jóval több karbantartási költséget igényel. Sok esetben az inverter a kulcs, amely a megtermelt egyenáramot váltóárammá alakítja át. „Ha tönkremegy, kiesik a teljes termelés; éppen ezért érdemes applikáción keresztül folyamatosan nyomon követni a működését” – mutatott rá Leitold Dávid. Érdekesség, hogy a cégcsoport 2019ben az ingatlanfejlesztés kiegészítő elemeként kezdett el napelemekkel foglalkozni, ez év januárjától azonban már csak és kizárólag a solarüzletágra összpontosít. A szakember felidézte, hogy még generálkivitelezőként ismerkedett meg olyan 15 éve a napelemszakmában dolgozó profikkal, akik Németországban szereztek tudást, tapasztalatot, amikor berobbant a piac, a magyar boom viszont hazahozta őket. „Ők végezték nálunk a napelemes rendszerek teljes körű kiépítését. Bár nagyon jól dolgoztak, idő- és kapacitáshiány miatt nem tudtak bővülni. Itt jöttem én a képbe. Olyan üzleti tervet, értékesítési és projektmenedzsment-modellt vázoltam fel, melynek mentén haladva megindult a dinamikus növekedés” – mesélte.

VONZÓ A TÁMOGATÁS

Bár a forgalom mintegy ötöde mögött ipari megrendelések állnak, a hozzávetőleg 80 százalékos arány hűen tükrözi, hogy a fő csapásirány a lakossági szegmens. „A civil megrendelők körülbelül fele igénybe vesz valamilyen pályázati támogatást, 30 százalék banki hitelt, s csak 20 százalék vág bele a projektbe tisztán önerőből” – összegzett a Vertigo

28 | FIGYELŐ 2021/41

F_28-29-Vertigo.indd 28

2021. 10. 11. 17:21

FOTÓ: FÜRJES VIKTÓRIA

| CÉGVILÁG |

első embere. A közelgő 100 százalékos támogatási intenzitású kiírásnál viszont alighanem sok esetben változik majd a megközelítés, hiszen azt, aki leginkább az ingyenpénzre hajt, nem feltétlenül a praktikum vagy a minőségi szempontok vezérlik. A teljes projektidő két-három hónapos folyamat – ez leginkább a szolgáltató, tehát az engedélyeztetés gyorsaságától függ, maga a telepítés csak egy-két napot vesz igénybe. „Milyen tetőfelület felel meg? Milyen áramhálózat szükséges? Több kérdés is felmerülhet, a legfontosabb mégis az, hogy nem a jelenre kell szabni a napelemes rendszert, hanem a következő 25 évben várható fogyasztási igényekre” – húzta alá a szakember, aki ekkora időintervallumra biztosít garanciát is. Így például várakozásai alapján szinte mindenkinek lesz már elektromos autója, s még több műszaki cikk vesz majd körül minket. Konzolok, kütyük mindenütt, még több mobiltelefon, laptop, táblagép – ezek mind-mind áramfogyasztók, akárcsak az egyre népszerűbb okosotthon-megoldások. Azzal mindenesetre bátran lehet számolni Leitold Dávid szerint, hogy egy átlagosan 30 ezer forintos havi villanyszámlával már öt év alatt megtérül a napelemprojekt. Erre az esztendőre 500 projektet és 1 milliárd forint feletti árbevételt tűzött ki célul, ami minden bizonnyal teljesül. Jövőre 2,5 milliárdos forgalom lehet a realitás, 2025-ig pedig akár 6 milliárdos. Ez lehet

a kezelhető méret felső határa, a felett már elkerülhetetlen a „multisodás”; de a családias légkört alapértéknek tartva elképzelhetetlen számukra, hogy az ügyfél csak egy szám legyen a rendszerben.

ÚJ IRÁNYOK

A növekedés a létszám bővítésével jár, pedig a külső partnerekkel együtt már most mintegy 170-en dolgoznak a közös célokért. E kollektívának úgy a harmada a saját állomány, a központi iroda munkatársain túl beleértve a villamosmérnököket, a telepítőket, az értékesítőket, a marketingeseket. A gyors meggazdagodás helyett hosszú távban gondolkodnak, ezért 3-5 százalékos árbevétel-arányos nyereséggel dolgoznak, miközben a piacon sokan 10-15 százalékig is elmennek. Az ország délnyugati részétől az északkeleti csücsökig megfigyelhető, hogy a határ menti településeken sok az igény, de arányaiban végül kevesebb tényleges beruházás valósul meg, míg a legnagyobb kereslet a központi régión kívül továbbra is a vidéki nagyvárosokban s azok 20 kilométeres vonzáskörzetében jelentkezik. Nem pusztán üres lózung az országos lefedettség: egy éven belül megyeszékhelyenként nyitnának egy-egy bemutatótermet is.

A folytatásban pedig a még kedvezőbb ár-érték arány elérése érdekében a Vertigo Group maga gyártja majd a kivitelezéshez szükséges tartókampókat és -síneket. Ezeket az alkatrészeket a saját projekteken felül nagykereskedőként más piaci szereplők rendelkezésére bocsátják a jövőben. Az is igazi mérföldkő a vállalat életében, hogy kizárólagos szerződést kötött az egyik német prémiumautó-gyártó hazai képviseletével e-töltők bekötésére és karbantartására. A tervezett megoldás nem merül ki abban, hogy egy e-töltő falra vagy oszlopra szerelhető, hanem elektromos kapukkal ellátott autóbeálló helyeket alakítanak ki kamerás megfigyeléssel, LED-es megvilágítással. Így a tulajdonos amellett, hogy töltheti, biztonságban is tudhatja járművét. A szervizelést megkönnyíti a háttérszoftver, melynek révén távolról is könnyen újraindítható egy berendezés, azaz a hiba elhárítása nem jár mindig szükségszerű kiszállással. Következő lépcsőfokként már jövőre megindul a saját branddel ellátott e-töltők gyártása és forgalmazása a Vertigónál. A tervek tehát nemcsak pénzügyileg, hanem szakmailag is ambiciózusak, a kedvező piaci környezet pedig Leitold Dávid szerint adott a megvalósításukhoz. GYÖNGYÖSI BALÁZS 2021/41 FIGYELŐ | 29

F_28-29-Vertigo.indd 29

2021. 10. 11. 17:21

| CÉGVILÁG |

ELSTARTOLTAK DEBRECENBEN

A Sensiriont egy korábbi beszélgetésünk folyamán úgy jellemezte, mint olyan tipikus startupcéget, amely átlagosan évi 18 százalékos növekedést mutat fel. Tavaly viszont 20 százalékosat ért el. Mi ennek a látványos sikernek a titka? – A társaság két alapítója több mint húsz évvel ezelőtt kitalálta, hogyan lehet praktikus áramlásmérő szenzort csinálni. Veszünk egy csipet, felfűtjük a közepét, a két oldalán megmérjük a hőmérsékletet, és ha nem fúj a szél, nem áramlik a levegő, akkor a két mérés egyforma értéket ad. Ha valamelyik irányból van légmozgás, akkor a bejövő oldal hidegebb, a kimenő pedig melegebb. Ez műszakilag amilyen egyszerű, olyan zseniális, de nem jelenti azt, hogy azonnal piacképes is. Belekerült tehát pár évbe, amíg az ötletből szilikonra integrált reprodukálható termék született, ám onnantól valóban felgyorsultak a dolgok. Ahhoz azonban, hogy a versenyképesség, az ön által is említett növekedési dinamika, a gross margin folyamatosan tartható legyen, a termékfejlesztésnek is állandónak kell lennie. Ehhez pedig pénz kell. Nem véletlen, hogy a Sensirion árbevételének közel negyedét minden évben k+f-re költi. Ebbe a kontextusba illeszkedik az anyacég debreceni termelőegysége is, amely a tervezett bővülés megvalósulása esetén hosszabb távon a svájci vállalat második legnagyobb gyára lehet.

– Váltsuk pénzre ezt a víziót, s beszéljünk a növekedési terveket akadályozó és támogató tényezőkről. – A Sensirion üzemeiben nagy hozzáadott értékű termelés folyik, amelyhez mérnökök is szükségesek. Persze Debrecen ugrásszerű fejlődése a mérnökökért folyó versenyt is kiélezte, de úgy gondolom, ha „elég mézet teszünk a madzagra”, azaz versenyképes fizetést, motiváló-kihívásos feladatokat adunk és nyugat-európai munkakörülményeket nyújtunk, akkor nem lesznek gondjaink a kvalifikált munkaerő megtalálásával és megtartásával. Hasonlóan kielégítőnek ítélték meg a közvetlen gyártásban részt vevő operátori létszám feltöltésének a lehetőségét. Magam is úgy vélem, hogy a megajánlott, messze a minimálbér feletti összeg elég vonzó lehet egy betanított munkás számára. A mérnökök esetében a bér ennek nyilván a többszöröse, ám ez önmagában nem feltétlenül elég, egyéb tényezőknek is helyet kell kapniuk az ajánlati kosárban. Nem utolsósorban az a koncepció, amely szerint a mérnök nem csupán csavar a gépezetben, hanem a maga területén ő a megmondóember is, bizony fontos lehet. A Sensirion egyik új termékének a bevezetését már ezen felfogás mentén menedzseltük, s nagy büszkeségemre a rendszer igen jól vizsgázott. Ez konkrétan azt jelentette, hogy a „hot melt” technológia kialakításánál, a tesztberendezés készítésénél már ott voltak a szakembereink, mi választottuk ki a produktum gyártásához szükséges forrasztógépet, a csomagolást, a csomagoláshoz tartozó céleszközt pedig teljes egészében magyar mérnök állította elő. Ez a siker nagyban hozzájárult az anyavállalat azon dönté-

séhez, hogy első lépcsőben egy hét főből álló kutatás-fejlesztési csapatot állít fel Debrecenben. – Egy piros, egy fehér meg egy fekete drótból összeállított termék kapcsán a debreceni Sensirion-gyár nyitóünnepségén azt kommunikálták, hogy ez egy fontos, már ebben az üzemben megvalósított fejlesztés eredménye. Miről van itt szó tulajdonképpen? – Ez egy autóipari szenzor, amelyet az ülésbe kell belerakni. A félvezetőjét Svájcban dolgozták ki, de a tokozását, a tesztelését, a forrasztását már mi végeztük. Úgy gondolom, ez a legjobb út ahhoz, hogy a csapatunk ne csak gyártson, hanem fejlesztő is legyen, s felnőjön a feladathoz. – Ezeket a szenzorfejlesztéseket kik rendelték meg? – Annyit elárulhatok, hogy egy már létező magyarországi autóipari gyárnak készültek. A Sensirion svájci üzeme ugyanis immár beszállít ide, így kézenfekvőnek látszik, hogy ezeknek a termékeknek az előállítását előbb-utóbb Debrecen veszi át. – A Sensiriont az egészségiparban is jegyzik, a lélegeztetőgépek áramlásmérőinek a szegmensében piacvezetők. – Erre a célra alkalmas szenzorokat évek óta gyárt az anyacég. A tavalyi nagy felfutás azonban értelemszerűen a koronavírus-járvány berobbanásával van összefüggésben. A rendelésállomány oly mértékben megnőtt, hogy a hét minden napján 24 órában termelte a lélegeztetőgéphez szükséges áramlásmérő érzékelőket a Zürichben működő üzem, és még így sem

FOTÓ: KISS ANNAMARIE, HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ

ÁBRAHÁM LÁSZLÓ | A lélegeztetőgépek egyik kulcsszenzorának az előállításában piacvezető Sensirion a közelmúltban ambiciózus tervekkel nyitotta meg új gyárát Debrecenben. Miután a svájci anyacég tavaly 20 százalékos növekedést produkált, az optimizmus elsőre teljesen érthetőnek látszik. A lehetőségekről a magyar leányvállalat ügyvezetőjét kérdeztük.

30 | FIGYELŐ 2021/41

F_30-31_Sensirion.indd 30

2021. 10. 11. 17:11

| CÉGVILÁG |

tudták teljes mértékben kielégíteni az igényeket. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy ennek a szenzornak az előállítása részben már átkerült hozzánk. A legnagyobb lélegeztetőgép-gyártó cég, a GE Healthcare mostanra auditálta is a debreceni üzemet. – A pandémia enyhülésével ez a piac változhat. Van B tervük? – Ezeket az érzékelőket, mint említettem, az eddigi Covid-hullámok idején szinte kizárólag lélegeztetőgépekhez rendelték. Ám ez nem jelenti azt, hogy más orvosi elektronikai berendezésekhez ne lennének szenzoraink.

– Mennyire veti vissza a termelésüket a globális ipart sújtó csiphiány? – Nem mondhatom, hogy nem hátráltat bennünket, hiszen a piacon beszerezhető csipek túlnyomó többségét jelenleg a svájci gyár kapja meg. Ez azonban szép lassan át fog billenni, ugyanis az a terv, hogy a mi felfuttatásunkkal párhuzamosan e termék zürichi előállítása fokozatosan leáll. Debrecenben már folyik a gyártósor összeszerelése, amelyet a svájci kol-

ÁBRAHÁM LÁSZLÓ (ZÖLDBEN) ÉS BALÁZS ÁKOS DEBRECENI ALPOLGÁRMESTER. ÚJ FÁT NEVELGETNEK

légák irányítanak, de a mi mérnökeink is részt vesznek benne. Természetesen ezt a folyamatot szintén hátráltatja a csiphiány, de bízom benne, hogy a probléma rövidesen megoldódik. – Mire alapozza az optimizmusát? – Meglátásom szerint a hiánynak alapvetően két oka van. Az egyik, hogy a gyártókapacitások jelentős része olyan országokban van, ahol nagyon sok embert kényszerített betegágyba a Covid. A termelői létszám jelentős százalékának a kiesése miatt ezek a kapacitások most nincsenek eléggé kihasználva, de a járvány enyhülésével ennek változnia kell. A másik ok szerintem az, hogy félve attól, hogy nem lesz elegendő csip, a legtöbb gyártó túlrendelte magát. Ez a nyomás is enyhül majd, amikor kiderül, hogy mekkora a tényleges szükséglet. – Sokak szerint a koronavírus rávilágított arra, hogy a kiszolgáltatottság csökkentése érdekében az olyan alapvető termékek előállítását, mint amilyen például a csip, szerencsés lenne visszatelepíteni Európába. – Azzal egyetértek, hogy a rizikót különféle stratégiákkal lehet és kell is mérsékelni, ám abban nem hiszek, hogy körbe lehet keríteni egy országot vagy egy kontinenst, s meg lehet oldani, hogy minden fontos dolgot ott gyártsanak. A maszkkészítés rávilágított ennek a gondolkodásnak a hátulütőjére: amint egy kicsit is enyhült a nyomás és csökkent a kereslet, kiderült, hogy az európai maszkgyártás a távol-keletivel összehasonlítva egyáltalán nem versenyképes. – A pandémia sokak szerint bebizonyította, hogy minden szellemi munka otthonról is végezhető. Ez a mérnökökre szintén vonatkozik? – Én nem hiszek a szalonmérnökben, nem gondolom, hogy csak otthon ülve tud nagyot alkotni. Természetesen home office-ban is lehet egy bizonyos határig jól teljesíteni, de egy steril, otthoni környezetben eljöhet az a pont, amikor már nem tud továbblépni a mérnök. Ezért azt gondolom, hogy amint meg tudja teremteni a cég a biztonságos munkafeltételeket, a munkavállaló legyen ott a gyártásnál, vegye ki az adatokat, mert csupán úgy tudja jól betölteni a hivatását, csak úgy képes időről időre újabbat és jobbat létrehozni, hogy közben egy ízig-vérig kreatív munkakörnyezetben dolgozik. DOMBI MARGIT 2021/41 FIGYELŐ | 31

F_30-31_Sensirion.indd 31

2021. 10. 11. 17:11

| CÉGVILÁG |

ÚJRAINDULT GAZDASÁG TOP200 | Hamarosan megjelenik a Figyelő TOP200, a legnagyobb árbevételű hazai vállalatok rangsorát bemutató kiadvány. A 2020-as pénzügyi évre vonatkozó számok alapvetően nem okoztak meglepetést, mégis figyelemre méltó, hogy e cégek milyen stabilak maradtak.

tosítja az egészséges és biztonságos munkakörülményeket a kollégák számára. Az egész évet tekintve nem, csak év közben volt munkaerő-csökkenés. A dolgozók megtartása egyébként alapvető érdeke volt a társaságoknak, hiszen az újrakezdéskor meglepően gyorsan alakult ki ismét munkaerőhiány. A létszámmérsékléssel élt vállalatoknak jelentős többletköltséget generált a koronavírus előtti időszakhoz képest a hiányzó munkavállalók pótlása. Innen nézve ma már jól látszik, hogy megérte az állami támogatás igénybevételével mindenáron megtartani az embereket.

ADATOK

A száraz számokat tekintve teljesen egyértelmű volt, hogy nem lesz növekedés a kétszáz cég árbevételében, ám arra meglehetősen kevesen fogadtak volna, hogy a teljes nettó forgalmat tekintve összesen egy százalékot veszít 2020-ban a TOP200, miközben a GDP 5 százalékkal csökkent. Az Opten elemzése szerint tavaly a Covid hatása a legtöbb társaságot valamilyen formában érintette. Elég csak ránézni az első helyezett Molra, amely ezermilliárdos árbevételi mínuszt szenvedett el, ennek ellenére mindvégig stabil maradt, s

biztosította az ország energiaellátását. Ez előtt is le a kalappal, de az első húsz vállalat teljesítménye is hasonló gesztust érdemel, hiszen változatlanul megtartotta hatalmas részesedését a kétszázak együttes forgalmában. Egész pontosan a 47,1 százalékot, úgy, hogy az első húsz mindöszsze 1,2-es nettó árbevételt vesztett. Tény ugyanakkor, hogy a legfelső és a legalsó szegmensben lévő cégek közötti különbség csökkent, miközben a mostani pénzügyi évben a TOP200-ba jutás árbevételi küszöbe 57,8 milliárd forintra nőtt, 9,7 százalékkal haladva meg az előző esztendő értékét. Ez persze önmagában is elég lett volna az olló csukódásához, de a hatást nagyon erősen támogatta, hogy a listavezető Mol forgalma 23,8 százalékkal apadt, és ez jelentősen lefelé nyomta a felső értéket.

GYENGÉLKEDŐK

A legnagyobb veszteséget az idegenforgalomhoz, az utazáshoz köthető társaságok szenvedték el. Ennek megfelelően a kiadvány nagy felületen foglalkozik az ágazattal, amely valóban brutális visszaesésen ment keresztül. Mindemellett az idén elkezdett derengeni a fény az alagút végén, hiszen a belső turizmus a nyáron már hasított, és ahogy haladt előre Európa átoltottsága, úgy jelentek meg az első

FOTÓ: GETTY IMAGES

A legnagyobb árbevételű vállalatok rangsorát bemutató idei Figyelő TOP200 kiadvány témakörét a tavalyi gazdasági leállás és az ez évi újraindítás határozta meg. A tematikai kettősség jelen esetben azért indokolt, mert maga a 2020-as pénzügyi esztendő is igen felemásra sikerült. Voltak területek, amelyek ugrásszerű növekedést mutattak a járvány hatására, s persze voltak olyan szektorok, amelyek cégei nagyon komoly bevételcsökkenést szenvedtek el. Ennek ellenére nem lehet olyan vonalat húzni, amely fölé a jól teljesítő, alá pedig a gyengén muzsikáló társaságokat illesztjük, ugyanis a múlt pénzügyi évben az a vállalat is jól szerepelt, amely a forgalom visszaesése alatt is megőrizte stabilitását, és változatlan minőségben produkálta termékét vagy szolgáltatását. Ennek megfelelően nehéz a korábbi szempontrendszerek szerint választani, megnevezni a legjobbakat. Az viszont elvitathatatlan, hogy ebben az esztendőben valódi gazdasági hősök születtek, bár őket jellemzően a feltörekvők között érdemes keresni. Ugyanakkor a pénzügyi adatok azt is mutatják, hogy a felső 200 szintén hősiesen kitartott – például az alkalmazottai mellett. Nem volt olyan nagy cég, amely ne vette volna be külsőbelső kommunikációjába azt a fogalomrendszert, amely arra mutatott, hogy biz32 | FIGYELŐ 2021/41

F_32-33_top200_ajanlo.indd 32

2021. 10. 11. 17:12

| CÉGVILÁG |

külföldi turisták is. A számuk elmarad a 2019-estől, de az ősz elejére például viszszatért Budapest történelmi városrészeibe a határon túliak generálta pezsgés. A turizmushoz szorosan köthető vendéglátás is igen nehéz helyzetbe került. Talán ezen a területen még nagyobb fejtörést okozott a pandémia, de azzal, hogy a hazai fogyasztók zsebében lapuló SZÉPkártyák felhasználását könnyítették, jelentős összegek jelentek meg a szektorban, némileg simítva a veszteségeket.

GENERÁCIÓK

Természetesen a hazai vállalatok életét nem csak és kizárólag a járvány okozta hatások töltötték ki. Jó ideje folyik – még a pandémiás időszak előtt kezdődött – a cégvezetői generációváltás, amely nem

csupán a társaságok élén hozott változásokat, hanem az egyes vállalatok tulajdonosi szerkezetében is. A Figyelő folyamatosan beszámol ezen hatásokról, például arról, hogy a trend miként hat a cégfelvásárlásokra és -eladásokra vagy az egyes társaságok piaci pozíciójára. Sok olyan vállalkozás van, amelynek az árbevétele abban a pillanatban kilőtt, hogy az alapítók utódai átvették a stafétát, alkalmazva a modern marketingeszközöket, illetve benavigálva a céget a digitális térbe. Az M&A (mergers and acquisitions) piacát ugyanakkor erősen megmozgatta azon közepes vállalatok értékesítése, amelyeknél az új nemzedék nem akar a szülők által

létrehozott társasággal foglalkozni, inkább más területeken hasznosítja tudását. A TOP200 generációváltását tekintve is kettősség figyelhető meg. Egyrészt számos esetben fiatalodott a vezetői réteg, másfelől igen sokan nagyon ifjan kerültek irányítói pozícióba, erejük teljében vannak. Tíz évvel ezelőtt a kétszáz legnagyobb forgalmú vállalkozás vezetőinek az átlagéletkora 45 esztendő volt, s mostanra mindössze három évvel emelkedett. Több mint 130 olyan cég van, amelyet ötven alatti vállalkozó visz, s valamivel hatvan feletti azon vállalatok száma, ahol a felső vezető elmúlt ötven. De csak néhány olyan létezik, ahol ez az életkor meghaladja a hatvan évet vagy nem éri el a negyvenet. HGY

Köszönet a támogatóinknak

Szakmai partner:

Együttműködő partnerek:

2021/41 FIGYELŐ | 33

F_32-33_top200_ajanlo.indd 33

2021. 10. 11. 17:12

| SZEMÉLYI HÍREK |

DANONE MAGYARORSZÁG KFT.

DR. KRALOVÁNSZKY GÁBOR

Októbertől dr. Kralovánszky Gábor látja el mind a tejtermékek és növényi alapú produktumok forgalmazását végző Danone Magyarország Kft., mind a csecsemő- és klinikai tápszerekkel foglalkozó Numil Kft. ügyvezetői feladatait. A szakember eddig a Numil ügyvezetője volt. A cég strukturális és szervezeti változtatásokat magában foglaló adaptációs tervének a fő célja, hogy a helyi piacokra nagyobb hangsúlyt helyezve, hatékonyabb és egyszerűbb szervezet révén növekedhessen. Ennek első lépése, hogy helyi szinten a Danone összes üzletága és termékkategóriája közös irányítás alá kerül. Ez valósult meg ezzel a kinevezéssel Magyarországon.

SHELL HUNGARY ZRT. Vecsey Saroltát nevezték ki a Shell Hungary Zrt. mobilitási üzletága igazgatójának, felelősségi körébe a magyarországi és a szlovéniai töltőállomás-hálózat tartozik. A szakember 1995-ben csatlakozott a céghez, legutóbb globális FMCG-szerződéses és beszerzési vezető volt. Alma matere a Budapesti Műszaki Egyetem. 1993-ban diplomázott az építőmérnöki karon vízépítő mérnöki szakirányon, majd 1996-ban mérnök-közgazdász diplomát szerzett a menedzseri és mérnök-közgazdászi posztgraduális képzésen, s digitálismarketing-tanulmányokat is folytatott.

VECSEY SAROLTA

SZERENCSEJÁTÉK ZRT. DR. BOZÓKY ALEX

Dr. Bozóky Alex a Szerencsejáték Zrt. új vezérigazgatója. Pályafutását a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban kezdte, jogászként. 2014–18-ban a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban és a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter munkaszervezetében foglalkozott vagyongazdálkodással, szakmai vezetőként számos kiemelt állami tulajdonú gazdasági társasággal kapcsolatos tulajdonosi döntés előkészítésében vett részt. Ebben az időszakban ellátta továbbá az Antenna Hungária Zrt. és a HungaroControl Zrt. felügyelőbizottsági elnöki feladatait, valamint tagja volt a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. igazgatóságának is. Az elmúlt években a Szerencsejáték Zrt. igazgatósági tagjaként tevékenykedett, valamint a cég egyes kiemelt stratégiai feladatainak a végrehajtását koordinálta.

Az OTP Alapkezelő Zrt. Bánfi Attilát a társaság igazgatóságának a tagjává, majd az igazgatóság elnökévé választotta. A szakember közel tíz éve csatlakozott az OTP Bankhoz, jelenleg az OTP Private Bankinget is magában foglaló, csoportszinten működő OTP Global Markets Igazgatóság ügyvezetője. Több mint húszesztendős hazai és nemzetközi szakmai tapasztalata van pénz- és tőkepiaci, befektetésszolgáltatási és vagyonkezelési területen. 2006 és 2011 között a jelenlegi Intesa Sanpaolo-csoportban vezette a szerb Banca Intesa Beograd treasuryjét, majd három évig az ukrán leány investment banking üzletágát. Ezt követően – a doktori cím megszerzése után – csatlakozott az OTP-hez. Kezdetben a magyarországi treasury üzletág irányításáért felelt, majd 2019 januárjában átvette a Regionális Treasury Igazgatóság ügyvezető igazgatói pozícióját, amely terület intenzív építkezést követően átalakult, és az ezt kifejező névváltás után OTP Global Markets Igazgatóság néven folytatta kibővített tevékenységét. Bánfi Attila a Budapesti Értéktőzsde igazgatóságának és az oroszországi OJSC OTP Bank igazgatóságának is a tagja.

BÁNFI ATTILA

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

OTP ALAPKEZELŐ ZRT.

34 | FIGYELŐ 2021/41

F_34_szemelyihirek.indd 34

2021. 10. 11. 17:13

PR

30 ÉVE TÖRETLEN A MAPEI KFT. SIKERE Folyamatos termékfejlesztés, minőséggarancia és a kollégák megbecsülése – alapvető szempontok a cég üzletpolitikájában. Markovich Bélával, a MAPEI Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk arról, hogy mi a titka a sikeres vállalkozásnak. – Mit érdemes tudni a MAPEI Kft.-ről? – A MAPEI egy milánói központú olasz családi vállalkozás, amit 1937-ben alapítottak. Különböző építési vegyi anyagok gyártásával foglalkozunk: porokat, habarcsokat, gyantákat, kötőanyagokat készítünk és értékesítünk. Hidegburkolatokhoz és kerámiaburkolatokhoz kapcsolódó ragasztók, fugázók, aljzatkiegészítők, víz- és hőszigetelő anyagok, betonadalékszerek, szigetelőanyagok tartoznak a kínálatunkba. Magyarországon a MAPEI 1991 óta van jelen. 2002 óta zajlik gyártás Sóskúton, míg a cég központja Budaörsön található. Sóskúton két poralapú terméket gyártó gépsorunk van és egy üzemünk, ahol folyékony betonadalékszerek készülnek. 220 embert foglalkoztatunk. A cég árbevétele tavaly 22,7 milliárd forint volt. – Látványos a sikerük. Vajon mi lehet a titok? – A sikerünk legfőbb titka a csapatunk. A vezetés úgy áll a munkatársakhoz, hogy ők a cég legnagyobb értékei. A másik titok a küldetésünk: első és egyben végleges építési megoldásokkal segítjük az ügyfeleinket. A MAPEI filozófiája a segítségről szól, mindig azt nézzük, hogy hol, mivel tu-

dunk hozzájárulni az emberek boldogulásához. Mindig a legmagasabb szintű termékeket fejlesztjük ki. Ha egy ragasztónak tudnia kell 1 megapascal szakítószilárdságot, akkor mi 2 megapascalra méretezzük a terméket. – Mi jelentette a legnagyobb kihívást az elmúlt évtizedekben? – A legnagyobb kihívás az volt, amikor 2009ben beütött az építőipari válság. De elértük, hogy ne kelljen elküldenünk egyetlen embert sem. A cég árbevételét is szinten tartottuk, mi nem estünk a piaccal együtt. – Mire a legbüszkébbek? – A munkatársainkra, a nagyszerű csapatunkra vagyunk a legbüszkébbek és a sóskúti üzemünkre, ahol olyan gépsorunk van, ami 130 ezer tonnát tud gyártani. 15 ezer négyzetméteres a raktárbázisunk, 6 hektáros területen. A burkolatokhoz kapcsolódó segédanyagok tekintetében pedig piacvezetők vagyunk már évek óta.

– Tőlünk csak azok a termékek kerülnek forgalomba, amelyek biztosan megfelelnek a saját elvárásainknak. Van Sóskúton egy modern technológiával felszerelt laboratóriumunk, ahol minden beérkező alapanyagot megvizsgálunk. Nem lenne kötelességünk, de mi megtesszük. A kész termékeket pedig a szabvány által előírtnál sokkal szigorúbban ellenőrizzük. – Termékfejlesztés tekintetében sincs megállás. Hogyan tartanak lépést a piaci igényekkel? – Változnak a kész termékek, amelyekhez a ragasztóinkat adjuk. Mi pedig folyamatosan figyeljük és megelőzzük, vagy követjük a piacot. Az is célunk, hogy a környezetet a lehető legkevésbé terheljük, ezért olyan termékeket fejlesztünk, amelyek a fenntarthatóságot szolgálják. Ami még fontos nekünk: nem tartalmaz egészségkárosító anyagokat a legtöbb termékünk még akkor sem, ha erre nem köteleznek jogszabályok.

– Ahhoz, hogy a piacon az egyik meghatározó szereplővé váltak, elengedhetetlen volt a vásárlói elégedettség. Mi garantálja a termékeik minőségét? 2021/41 FIGYELŐ | 35

F_35_mapei_PR.indd 35

2021. 10. 11. 16:27

| PÉNZ BESZÉL |

LAKÁSHITELEK | A Magyar Nemzeti Bank zöldstratégiájának a részeként október 4-én elindította az NHP Zöld Otthon Programot. A Növekedési hitelprogram korábbi szakaszaihoz hasonlóan az MNB-től kapott forrást a hitelintézetek legfeljebb 2,5 százalékos kamat mellett adhatják tovább, ezúttal a lakossági ügyfelek részére, energiahatékony új ingatlanok vásárlására, építésére. Az első napokban már lehetett látni, hogy a legjelentősebb kereskedelmi bankok egymással versengve hirdetik honlapjukon a jegybanki projekt kedvező feltételeit.

JÖNNEK A ZÖLDOTTHONOK

36 | FIGYELŐ 2021/41

F_36-38_Zoldhitel.indd 36

2021. 10. 11. 17:41

| PÉNZ BESZÉL |

A zöldotthonprogram keretösszege 200 milliárd forint, ez kisebb a korábbi NHP-szakaszokéinál. Ez a pénz átlagban 50 millió forintos hitellel számolva mintegy négyezer lakás építéséhez vagy vásárlásához jelenthet elegendő forrást. A projekt a már méltán népszerű NHPhoz hasonlóan működik majd. Az MNB refinanszírozási hitelt ad a bankoknak 0 százalékos kamaton, és elvárja, hogy ezt maximum 2,5 százalékos kamattal hitelezzék tovább. Míg az NHP eddig a vállalkozások hitelezését segítette, ez a program a lakosság lakásvásárlását támogatja. Szűkíti a lehetőségeket, hogy a projekt keretében nyújtott zöldhitelek alapvetően a maximum évi 90 kWh/m² primerenergia-igényű, legalább BB energetikai besorolású új lakóházak vagy lakások vételére, építésére fordíthatók.

A legtöbb kereskedelmi pénzintézet, megfogadva az MNB instrukcióját, 2,5 százalékos kamattal kívánja továbbadni a lakosságnak a jegybanki forrást. Ezalól egy figyelemre méltó kivétel akadt, az innovatív megoldásokban élenjáró Gránit Bank. A hitelt a futamidő végéig 1,99 százalékos kamattal nyújtja, folyósítási díj nélkül. A banknál rámutattak: az NHP Zöld Otthon Lakáshitelhez hozzákapcsolható a többgyermekes családok otthonteremtési kamattámogatott hitele, amelyet az NHP Zöld Otthon Program keretében kamatmentesen vehetnek fel a famíliák. A kölcsönt a Gránit teljesen online igényléssel nyújtja. Jendrolovics Péter, a hitelintézet ügyvezető igazgatója jelezte: a projekt iránt rendkívül erős az érdeklődés, már rengeteg ügyfélfiók-regisztráció is született. Az új, kedvezményes hitelkonstrukció megjelenése további lökést adhat a bank által befogadott lakáskölcsön-igényléseknek, amelyek 2021 első háromnegyed évében több

1&0 8-.9*1 8?*7?ö) 8*0 88?*,* A HÁZTARTÁSOKNÁL Milliárd forint

848,3

FOTÓK: GETTY IMAGES

RÁVETETTÉK MAGUKAT

Az online tájékoztatón Patai Mihály, az MNB alelnöke a Növekedési hitelprogramról azt mondta: igen sikeres volt, annak keretében 6400 milliárd forintnyi kölcsönt tudtak igen olcsón felvenni a kereskedelmi bankoktól a vállalkozások. Összesen 75 ezer kkv számára biztosított a jegybanki projekt kedvezményes forrást. Ebből a pandémia hatásainak a kivédésére, enyhítésére indított NHP Hajrá! keretében az elmúlt 18 hónapban 62 ezer hitelszerződést kötöttek a pénzintézetek. Az MNB és a hazai bankok ennek eredményeként mintegy 40 ezer kis- és középvállalkozásnak 3000 milliárd forintot folyósítottak a koronavírusjárvány időszakában. Az NHP következő szakaszában új partneri kört céloz meg az intézmény. Ez is unortodox lépés lesz, mert a központi bank a vállalati finanszírozás mellett belép a lakossági hitelezésbe. Az itthoni kereskedelmi bankok már az indulás első napján, múlt hétfőn úgy rávetették magukat a zöldotthonprogramra, mint – egy szólással élve – „karvaly a csirkére”. Az első napok azt mutatták meg, hogy a legjelentősebb ilyen intézmények egymással versengve hirdetik honlapjukon a projekt feltételeit.

567,0

602,8

598,6

2019

2020

414,6 2017

2018

&ITYY ­[ JQX÷ S^TQH M·SFUO¥GFS

2021 +TWW¥X 23'

mint ötszörösére nőttek az előző esztendő hasonló időszakához képest. A szakember minden érdeklődőnek azt tanácsolja, hogy hasonlítsa össze a banki ajánlatokat, hiszen akár 5,3 millió forintnyi kamatmegtakarítást is el lehet érni 25 év alatt, amennyiben a maximális 70 millió forintos hitelösszeget 1,99 százalékos kamattal veszi fel az ügyfél.

SEGÍTENÉK A FENNTARTHATÓSÁGOT

A Figyelővel a legnagyobb magyarországi banknál közölték: az OTP számára kiemelten fontos, hogy elősegítse a fenntarthatóságot, amelyet „zöld” pénzügyi termékek bevezetésével, valamint az energiahatékonyságot növelő beruházások támogatásával kíván elérni. A zöldotthonprogramban való részvétel a következő lépést jelenti a hitelintézet számára ezen célok elérése érdekében.

Magyarországon a lakáshitelezésben eddig nem jelentek meg a zöldszempontok, pedig a hazai ingatlanállomány energiahatékonysága alacsony szintű. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján az 1960 előtt épült lakások többsége nem éri el az energetikai szempontból átlagos minőséget jelentő (FF) szintet. Az 1970-es évektől a rendszerváltásig épültek esetében már nagy számban találkozhatunk CC besorolással is, a 2010 után felhúzottak döntő többségben „korszerű (CC)” vagy jobb osztályzatot értek el. Az NHP Zöld Otthon Lakáshitel bevezetésével a lakosság számára lehetővé válik, hogy kedvező kamatozású konstrukcióval környezetbarát otthont vásároljon vagy építsen. Az OTP-nél október 4-től díjkedvezményes akcióval érhető el a zöldotthonlakáshitel. Kormos Zoltán, a bank ingatlanhitelezésért felelős vezetője jelezte: ügyfeleik már a bevezetés előtt nagyon érdeklődtek a friss hiteltermék iránt. Az MNB statisztikái szerint a lakosság új lakásokra havi 20-25 milliárd forintnyi kölcsönt vesz fel. Hogy ebből mennyi lesz az új, zöldhitelek aránya, még nem lehet tudni, de reményeik szerint folyamatosan nő majd. Hozzátette: az OTP-csoport a zöldhitelezési tevékenységének a kialakításával hozzájárul a hazai lakásállománnyal kapcsolatos energiahatékonyságot javító beruházások támogatásához.

AZ ÜGYFELEK IS ZÖLDÍTENÉNEK

Az Erste Bank ügyfeleinek a többsége is zöldotthonra vágyik. A kliensek fontosnak tartják a környezetvédelmet. A nagy többség azt szeretné, ha az ingatlana fenntartható lenne. A fűtési rendszerek korszerűsítésében vagy az energiatakarékos háztartási gépek terén nem is állnak rosszul, ugyanakkor a megújuló energia hasznosításában még van hová fejlődni. Mindez abból a felmérésből derült ki, amelyet az Erste több száz ügyfél megkérdezésével végzett a fenntartható otthonok megítéléséről. A bank klienseinek a 88 százalékát foglalkoztatja a téma. A válaszadók 7 százaléka nyilatkozott úgy, hogy jelenleg is fenntartható ingatlanban lakik, míg 31 százalék tett már lépéseket azért, hogy ilyen lakásban éljen. További 50 százalékot érdekel ugyan a zöldotthon, az anyagi lehetősége viszont korlátozza a megvalósításban. 2021/41 FIGYELŐ | 37

F_36-38_Zoldhitel.indd 37

2021. 10. 11. 17:41

| PÉNZ BESZÉL |

A FENNTARTHATÓ OTTHON KÉRDÉSÉHEZ VALÓ VISZONYULÁS*

Százalék

12 Nem fog- 50 lalkoztatja

31

A felmérésben részt vevők 66 százaléka tartja fontosnak, hogy ingatlanában megújuló energiát vegyen igénybe, például napelem, napkollektor, hőszivattyú által termeltet. A válaszadók 36 százaléka mondta, hogy már használ is ilyen megoldást, míg további 28 százalék nyitott lenne erre, de pénze egyelőre nincs ennek kivitelezésére. Konczér Eszter, az Erste piackutatásért felelős vezetője a felmérést ismertetve jelezte: a fűtési rendszer korszerűsítését a megkérdezettek 84 százaléka gondolja lényegesnek, így nem meglepő, hogy 70 százalékuk részben vagy teljesen modernizálta a fűtést a lakásában, 14 százalékot pedig csupán az anyagi lehetőségei tartanak vissza ettől. Terjednek az okosrendszerek, a válaszadók 50 százaléka tartja ezeket fontosnak, és 37 százalék már alkalmaz valamilyen megoldást otthonában a fűtés, a hűtés vagy a világítás vezérléséhez. Az energiatakarékos izzók és háztartási gépek használatát a megkérdezettek csaknem 90 százaléka nevezte szükségesnek, s mintegy 85 százalék részben vagy teljesen ilyen eszközöket működtet otthon. Az ügyfelek közül a szelektív hulladékgyűjtést 86 százalék ítéli elengedhetetlennek, 58 százalékra pedig nagyon, további 22-re részben jellemző, hogy így gyűjti a szemetet. A közlekedésben is mind nagyobb szerep jut a környezetbarát megoldásoknak: csaknem 80 százalék nyilatkozott úgy, hogy gyalogol, ha erre lehetősége van, tömegközlekedést közel 60 százalék vesz igénybe. A válaszadók közül az elektromos gépkocsikat is nagy

Foglalkoztatja, ám az anyagi helyzete R­L SJR YJX_N QJMJY÷[­

Foglalkoztatja, tett már lépéseket az ügyben

7

Foglalkoztatja, most is fenntartható otthonban él

*Az Erste Bank ügyfelei körében.

Forrás: Erste Bank

arányban használják (27 százalék), és a közösségi autós közlekedést is 35 százalék veszi egyre inkább igénybe.

FELTÉTELEK ÉS ÖSSZEGHATÁROK

A Magyar Bankholdinghoz tartozó hitelintézetek, a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank ügyfelei számára az elsők között érhető el az új zöldlakáshitel. Az NHP Zöld Otthon Program (NHP ZOP) keretében a tagbankok lakossági kliensei is kedvező, a teljes futamidő alatt legfeljebb 2,50 százalékos fix kamatozású lakáshitelt igényelhetnek, melynél a teljes hiteldíjmutató (THM) 2,77–2,80 százalékos. Az ügyfél az e projektben nyújtott zöldlakáshitelhez otthonteremtési kamattámogatást (OTK) is kérhet, az erre a dotációra vonatkozó jogszabály, valamint a zöldotthonprogram által meghatározott feltételek együttes teljesülése esetén. A zöldlakáshitel kamata 2,50 százalék, amelyhez a futamidő egé-

sze alatt 2,50 százalékos OTK is lehívható, így a kliens 0 százalékos kamattal juthat a kölcsönhöz, a jogszabályban foglaltak alapján két gyermeknél legfeljebb 10 millió, három vagy több gyermek esetén maximum 15 millió forint összegben. Lényeges, hogy az otthonteremtési kamattámogatással érintett zöldlakáshitel csak a CSOK közvetlen állami támogatás igénybevétele és az arra előírt feltételek teljesülése esetén kérhető. A THM ez esetben 0,03–0,10 százalék. A kölcsön legnagyobb összege 70 millió forint, amelyet együttes igénylés esetén maximális keretként kell érteni, vagyis az OTK-val érintett zöldlakáshitel mértéke csökkenti a keretet és maximálja a kamattámogatás nélkül igénybe vehető összeget (például 15 millió forint OTKval érintett zöldlakáshitelnél 55 millió forint lehet a zöldotthonprojektben kérhető kölcsön). Mindkét konstrukciót legfeljebb 25 éves futamidővel lehet igényelni. „A Magyar Bankholding számára kiemelten fontos, hogy a már meglévő és új zöldhitel-konstrukciók révén támogassa a környezettudatos megoldásokat, s a tagbankok bíznak abban, hogy ügyfeleik élnek majd a zöldotthonprogram lehetőségével” – mondta Puskás András, a Magyar Bankholding vezérigazgató-helyettese. Árva András, a K&H lakossági szegmensének a marketingvezetője szerint a banknál arra számítanak, hogy a projekt keretében több milliárd forint hitelt helyeznek ki több ezer igénylőnek. A zöldlakáshitel extra bővülést hozhat a lakáskölcsönök piacán, amely a K&H tapasztalatai szerint eleve növekvő pályán van. A pénzintézetnél az új lakossági jelzáloghitelek volumene az idei első fél évben 55 százalékkal nőtt az előző esztendő azonos időszakához képest, ez jóval meghaladja a teljes piac 33 százalékos bővülését. TÓTH BALÁZS

38 | FIGYELŐ 2021/41

F_36-38_Zoldhitel.indd 38

2021. 10. 11. 17:41

PR

LEGYŐZHETI-E A TECHNOLÓGIA A KLÍMAVÁLSÁGOT? Az emberi fantázia akkor is határtalan, ha a klímaválság elleni küzdelemről van szó, és akkor is, ha olyan megoldásokat kell találni, amelyek több milliárd városban élő ember számára teszik élhetőbbé a mindennapokat. E technológiai újítások már ma is formálják városaink életét, hogy hogyan, azt a Planet Budapest 2021 mutatja be. Másfél fok. A világ legfeljebb ekkora átlaghőmérséklet-emelkedést bír el visszafordíthatatlan károsodások nélkül. Ma már tudjuk, hogy a klímaváltozás kiváltó oka az emberi tevékenység – és egyre jobban feszegetjük a Föld ökoszisztémája tűrőképességének a határait. A tudomány mutatja az utat, az innováció már nagyon sokszor nyitott új fejezetet a lehetőségeinkben, s az ipar is képes azonban a változásra: már most is számos olyan ötlet létezik, amellyel fenntarthatóbbá tehetjük a termelésünket, a közlekedést, az energiafelhasználást – vagy épp a városokat. Az emberiség több mint fele él városokban, és ez az arány rohamos tempóban nő: a jelenlegi becslések alapján 2050-re a világ népességének több mint kétharmada él majd városi környezetben, és szívja be a sokszor rossz minőségű levegőt. Nem meglepő, hogy az elmúlt években jó néhány olyan innováció látott napvilágot, melynek célja, hogy javítsa a nagyvárosi életet. Ilyen például a CityTree nevű levegőszűrő pad. A mohafallal kombinált utcai pad „bioszűrője” csökkenti a légszennyezettséget, kis alapterülete ellenére 275 városi fának megfelelő hatást ér el, s akár 2,5 fokkal is képes hűteni a levegő hőmérsékletét. Szintén a városi életet tenné élhetőbbé a Sensoneo nevű szlovák startup. Az intelligens hulladékkezelési megoldásokat kínáló cég célja, hogy a városok a jelenleginél hatékonyabban kezeljék a hulladékot és csökkentsék a károsanyag-kibocsátást, például a gyűjtési útvonalak optimalizálásával. A fentieknél jóval inkább sci-fibe illő a Massachusetts Institute of Technology (MIT) laborjából induló Air-Ink innováció, ami a dízelau-

tók által kibocsátott szennyezést ipari nyomtatáshoz, szitanyomáshoz vagy rajzoláshoz alkalmas fekete tintává alakítja. A fekete a nyomtatásban leggyakrabban használt szín: a tinta hagyományosan foszszilis tüzelőanyagok elégetésével készül, ezáltal az előállítás károsanyag-kibocsátása óriási. Az Air-Ink újratölthető, jó minőségű és vízálló. 30 milliliter használatával 45 percnyi koromjellegű légszennyezés hatása semlegesíthető. A fenti példák sora hosszan folytatható, és minden arra utal, hogy a jövőben egyre több olyan innováció tűnik majd fel, ami a fenntarthatóság szolgálatába állítható. Ezek egyelőre sokszor luxusnak és csak a leggazdagabb országok kiváltságainak tűnhetnek, de az egészen biztos, hogy a jövőt e vívmányok fogják formálni. Bár az ipar szerepe kettős, joggal bízhatunk abban, hogy a technológia segít hatékonyan felvenni a harcot a klímaválsággal. Ne feledjük: a fenntarthatósági fordulat fejlesztést és fejlődést jelent. A tudomány és az innováció azt a lehetőséget adja a kezünkbe, hogy az irányváltás ne az elszegényedést, hanem az új érték teremtését jelentse, miközben a gazdaságunk környezeti lábnyomát csökkentjük. Az innovációkból nagyszabású kiállítás nyílik november végén a fővárosban: a december 5-ig tartó Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó a régió legnagyobb fenntarthatósági rendezvénye, ahol még többet megtudhatsz arról, hogy vajon legyőzhetik-e az innovációk a klímaválságot. Találkozzunk a Hungexpón! 2021/41 FIGYELŐ | 39

F_39_Planet_pr.indd 39

2021. 10. 11. 16:27

| PÉNZ BESZÉL |

CSAK VÉGSŐ ESETRE

MORATÓRIUM | Utolsó heteibe lépett az általános hiteltörlesztési halasztás: akik további hosszabbítást szeretnének – és erre jogosultak is –, e hónap végéig jelezhetik igényüket pénzügyi szolgáltatójuknál. Továbbra is a moratóriumban maradni csak azoknak érdemes, akiknél ténylegesen nehézséget okozna a törlesztés folytatása.

Rendkívül izgalmas időszakot él a magyarországi bankszektor: e hónap elején kezdődött és október végéig tart ugyanis az az időszak, amikor az arra jogosult ügyfelek jelezhetik, hogy továbbra is élni kívánnak a törlesztési moratórium lehetőségével. A hónap végére tehát nagyjából kiderül, hogy mekkora lesz az a hitelállomány, amelyet továbbra is érint a felfüggesztés, tehát végül hány lakossági és vállalati ügyfél marad a védernyő alatt. Új belépőkkel mindenesetre már nem kell számolniuk a pénzügyi szolgáltatóknak, hiszen csatlakozásra utoljára szeptember 30-án volt lehetőség.

RÁSZORULTSÁGI ALAP

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a vonatkozó rendelet szerint a még moratóriumban lévő lakossági ügyfelek közül az kaphat törlesztési haladékot október vége után is, akinek 2020. március 18-át követően a háztartásában a rendelkezésre álló jövedelme tartósan csökkent, közfoglalkoztatott, álláskereső volt, vagy a kérelem benyújtásakor is az. A gyermeket várók, a 25 évesnél fiatalabb gyermeket nevelők, illetve a nyugdíjasok is kérelmezhetik még a hiteltörlesztés halasztását. A vállalkozások közül pedig azok élhetnek október után is a lehetőséggel, amelyeknek a nettó árbevétele a további haladékra vonatkozó kérelem benyújtását

megelőző tizennyolc hónapban legalább 25 százalékkal csökkent, illetve 2020. március 18-a és a kérelem benyújtásának napja közötti időszakban nem kötöttek kedvezményes gazdaságélénkítő hitel, illetve kölcsön felvételére vonatkozó új szerződést. „A bankok a moratóriumban töltött idő alatt is felszámolják a szerződésben rögzített ügyleti kamatokat és díjakat. A felhalmozott tartozás kiegyenlítése a fizetési haladék lejárta után, a hátralévő törlesztőrészlettel együtt válik esedékessé, ezáltal a teljes visszafizetendő tartozás is emelkedik. A kilépést követően az eredeti szerződésben foglalt törlesztőrészlet a moratórium igénybevételére tekintettel nem növekedhet meg, ezáltal a futamidő jóval hosszabb lehet annál, mint amennyi időt egy adott ügy-

A LAKOSSÁGI HITELÁLLOMÁNY MEGOSZLÁSA TERMÉKCSOPORTOK SZERINT 2021. VIII. Százalék

Egyéb

10,9 2 ,9

Folyószámlahitel Forrás: MNB

ELŐTÖRLESZTENI IS LEHET

Lakáshitel 48,9

15,8 9,2 12,3 Személyi kölcsön

fél a moratóriumban töltött. A kamattámogatott lakáshitel esetén fontos figyelembe venni azt is, hogy a meghosszabbított futamidő vége előtt lejárhat az állami kamattámogatás, amelyre tekintettel a törlesztőrészlet is növekedhet” – hívták fel a figyelmet közleményükben a Magyar Bankholdinghoz tartozó tagbankok – a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank – szakértői. „Tanácsos minél hamarabb újrakezdeni a hiteltörlesztést, ugyanis a moratóriumban maradás hosszú távon több negatív következménnyel jár. A fizetési haladék további kérvényezését csak azoknak az ügyfeleinknek ajánljuk, akik komolyabb pénzügyi nehézségekkel küzdenek, mivel a moratórium utáni időszakban ki kell fizetni a felhalmozott tartozást, ennek következtében nő a visszafizetendő összeg, illetve bizonyos esetekben a havi törlesztőrészlet is” – nyilatkozta Ginzer Ildikó, a Magyar Bankholding standard kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese.

Babaváró hitel

Szabad felhasználású jelzáloghitel

Korsósné Maku Márta, a Sberbank termékfejlesztési vezetője a moratórium kapcsán egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy azok a cégek nem jogosultak a hosszabbításra, amelyek igénybe vettek valamilyen gazdaságélénkítő támogatást az elmúlt időszakban, tehát például igényeltek Széchenyi

40 | FIGYELŐ 2021/41

F_40-41_moratorium .indd 40

2021. 10. 11. 17:14

| PÉNZ BESZÉL |

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

Kártya Plusz vagy GO terméket. A jogszabály szerint – emelte ki – egy alkalommal díjmentesen elő lehet törleszteni a felhalmozott tartozást, így akinek a pénzügyi helyzete engedi, annak érdemes mérsékelni a hitelét. De vállalható akár magasabb törlesztőrészlet, amely révén az eredetire csökkenthető a futamidő. Bár ennek mértéke hitelösszegtől, tőketartozástól és kamattól függően kölcsönönként változik, minden érintettnek meg kell térítenie a moratóriumban töltött időszak miatt hoszszabb, drágább hitelt. Különösen igaz ez a nem fix kamatozású kölcsönökre. „A tartozás összegét és futamidejét tartalmazó tájékoztatót mindenki megkapja a bankjától a következő hónapokban” – tette hozzá Korsósné Maku Márta.

CSÖKKENTHETŐ A HITELTEHER

A törlesztési moratórium jelenlegi szakaszában nem csak a védernyő alatt maradásról érdemes dönteni – hívták fel a figyelmet a money.hu szakértői. Azok-

nak az ügyfeleknek ugyanis, akik korábban magas kamatozású, vagy épp változó kamatozású hitelt vettek fel, a bankkal való kapcsolatfelvétel arra is lehetőséget ad, hogy a fizetési halasztás után olcsóbb vagy kedvezőbb kondíciójú kölcsönre való hitelcserével csökkentsék terheiket. A vállalati ügyfeleknél ez bevett gyakorlat volt az elmúlt hónapokban. A portál által megkérdezett bankok várakozása szerint a moratórium folytatásának új szabályrendszere miatt a következő hetekben megélénkülhet a kereslet a hitelcserés megállapodások iránt, ráadásul a lehetőség nemcsak a vállalati, de a lakossági ügyfelek számára is nyitott. Ahogy a Takarékbankban megjegyezték, lakossági és vállalati oldalon egyaránt kínálnak fizetéskönynyítő megoldásokat, ami átstrukturálást

és/vagy fix kamatozást is jelenthet. Az Ersténél szintén azt hangsúlyozták, hogy a lakossági ügyfelek számára folyamatosan biztosítják a fix kamatozásra való átszerződés lehetőségét, és nyitva áll a hitelkiváltás lehetősége a moratóriummal élő lakossági ügyfelek részére az UniCredit Banknál is. Fontos látni – hangsúlyozták a Raiffeisen Banknál –, hogy a Magyar Nemzeti Bank ajánlás keretében hívta fel a hitelintézetek figyelmét arra, hogy a fizetési nehézséggel küzdő ügyfelek számára, velük egyetértésben, olyan közös adósságrendező megoldásokat kell kidolgozniuk, amelyek biztosítják, hogy az ügyfél fizetési képessége fizetési nehézség esetén is megmaradhasson. Ugyanakkor a moratóriumból való kilépésnél a hitelcsere lehetősége az egyébként törleszteni tudók számára is számottevő tehercsökkenést okozhat. BARÁT MIHÁLY 2021/41 FIGYELŐ | 41

F_40-41_moratorium .indd 41

2021. 10. 11. 17:14

| TŐZSDE |

ELADÁSOK HAVA

LAKOSSÁGI ÉRTÉKPAPÍROK | Minimális mértékben, de csökkent augusztusban a háztartások tulajdonában álló értékpapírok állománya, miután több termékcsoportnál is eladogattak a kisbefektetők. Nagyjából 25 milliárd forinttal apadt augusztusban a háztartások értékpapírokban lévő befektetéseinek értéke, így a júliusi, 15 010 milliárdos állományi csúcsot ezúttal nem sikerült túlszárnyalni – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból. A jegybank statisztikáinak tanúsága szerint leginkább az eladások csökkentették az állományt: miközben a tranzakciók egyenlege 57,5 milliárd forintos mínuszt mutatott a nyár utolsó hónapjában, az átértékelődéseken 32 milliárdot nyertek a kisbefektetők. Az eladások leginkább az állampapírokat és a tőzsdei részvényeket érinthették: előbbieknél –62,8, utóbbiaknál –27,4 milliárd forintot mutatott a vételek és eladások egyenlege.

REKORD A RÉSZVÉNYEKNÉL

Az augusztusi megtorpanás ellenére egyáltalán nem fest rossz képet a lakossági

értékpapírok piaca, hiszen a nyár végi 14 985 milliárd forintos állomány 14,6 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. A növekedési ütem ugyanakkor némileg eltérő az egyes eszközosztályoknál: a lakossági állampapíroknál például erős, de az átlagtól némileg elmaradó, 12,2 százalékos bővülést mutatott ki az MNB. A befektetési jegyeknél viszont már 15,1 százalékos emelkedést mutat a statisztika, 4311,5 milliárd forintos állomány mellett. Az elmúlt egy esztendő azonban tagadhatatlanul a tőzsdei részvényeké volt, hiszen ezeknek a lakosságnál lévő mennyisége tizenkét hónap alatt 42 százalékkal nőtt, elérve a történelmi csúcsot jelentő 945 milliárd forintot.

A HÁZTARTÁSOK ÉRTÉKPAPÍRÁLLOMÁNYA Milliárd forint

8 221,5

2016

9 091,0

2017

14 985,4 13 081,9 11 654,3

10 056,1

2018

2019

*Adott év augusztusában.

2020

2021

Forrás: MNB

Banki kötvényekből az egy évvel korábbinál hajszálnyival kevesebb, 54,9 milliárdnyi volt augusztus végén a kisbefektetőknél, a vállalati adósságpapírok állománya viszont éves alapon 28,5 százalékkal, 16,7 milliárd forintra emelkedett. A lakossági jelzáloglevelek azonban mostanra gyakorlatilag teljesen eltűntek a piacról, augusztusban már csak 19 millió forintnyit tartott nyilván belőlük az MNB.

A jegybank adatai szerint az idei első nyolc hónapban összességében igen nagy kedvvel vásárolták az értékpapírokat a kisbefektetők: a tranzakciók egyenlege 717 milliárd forintos pluszt mutatott, szemben a 2020 azonos időszakára kimutatott 675,7 milliárddal. E javulásban döntő szerepet játszott, hogy a befektetési jegyeknél a bázisidőszaki 20,7 milliárd forintos mínusz után az idén az első nyolc hónapban már 166,7 milliárdos pluszt mutatott a vételek és eladások különbözete. A vásárlások mellett a tőkepiacok jó teljesítménye is duzzasztotta a lakossági értékpapírok állományát: a befektetési jegyeknél 85,6, a részvényeknél pedig 162,1 milliárdos pluszt hoztak az átértékelődések január és augusztus között, miközben egy évvel korábban még vaskos mínuszokat voltak kénytelenek elkönyvelni a kisbefektetők. BARÁT MIHÁLY

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

TÁMOGATÓ TŐKEPIACOK

42 | FIGYELŐ 2021/41

F_42_ertekpapir.indd 42

2021. 10. 11. 17:14

NINCS MÁR OLYAN MESSZE, HOGY KASSZA ÉS BANKKÁRTYA NÉLKÜL INTÉZZÜK A BOLTI VÁSÁRLÁST +DWDOPDVDW O«SHWW HOēUH D GLJLW£OLV ɶ]HW«VL LQIUDVWUXNW¼UD 0DJ\DURUV]£JRQ $ IHMOēG«V U«V]EHQ D NRURQDY¯UXV M£UY£Q\QDN N¸V]¸QKHWē DPL HOēVHJ¯WHWWH D] LQQRYDW¯Y PHJROG£VRN WHUMHG«V«W 6]£V] )HUHQF D 0DVWHUFDUG ¾]OHWIHMOHV]W«VL YH]HWēMH ¼J\ Y«OL KRJ\ D ɶ]HW«VWHFKQROµJLDL SLDFQDN LOOHWYH D NHUHVNHGHOHPQHN LV O«S«VW NHOO WDUWDQLD D IRJ\DV]WµL LJ«Q\HN Y£OWR]£V£YDO

TÁMOGATOTT TARTALOM

NHUHVNHGēN «V Y£OODONR]£VRN V]£P£UD $ 'RSSLR SURJUDP D] ¼M GLJLW£OLV RQERDUGLQJ PHJROG£VRNNDO «V D] ¼M W¯SXV¼ 326 WHUPLQ£ORNNDO SRQW HEEHQ VHJ¯WHWWH D SLDFRW (PHOOHWW D 0DVWHUFDUG ¸Q£OOµ LOOHWYH D EDQNRNNDO SLDFL V]HUHSOēNNHO N¸]¸V NRPPXQLN£FLµV NDPS£Q\W LV LQG¯WRWW KRJ\ PLQ«O V]«OHVHEE N¸UEHQ K¯YMD IHO D ɶJ\HOPHW D] ¼M OHKHWēV«JHNUH 0LO\HQ HOēQ\¸NHW MHOHQW D Y£OODONR]£VRNQDN D 'RSSLR SURJUDP" $ IHMOHV]W«VVHO D] ¾]OHWHN «V D Y£V£UOµN HJ\DU£QW MµO M£UQDN $] ¾]OHWHN D NRU£EEL W¸EE K«W KHO\HWW PRVW P£U PLQG¸VV]H S£U QDS DODWW N£UW\DWHUPLQ£OKR] MXWKDWQDN «V D] HKKH] NDSFVROµGµ WHOMHV ¾J\LQW«]«V GLJLW£OLVV£ H]£OWDO HJ\V]HUijEE« Y£OW (PHOOHWW RO\DQ ¼M W¯SXV¼ WHUPLQ£ORN LV HO«UKHWēHN P£U D PDJ\DU SLDFRQ DPHO\HN VRNNDO N«Q\HOPHVHEEHQ KDV]Q£OKDWµDN D U«JHEEL ]¸P¸N N«V]¾O«NHNQ«O (]£OWDO PLQGHQNL PHJWDO£OMD D QHNL OHJLQN£EE PHJIHOHOē WHFKQROµJL£W 3«OG£XO HJ\ W¸EE KHO\V]¯QHQ GROJR]µ V]HUHOēQHN HO«J P£U HJ\ NLVHEE N«V]¾O«NHW PDJ£YDO YLQQLH VēW DN£U $QGURLG DODS¼ RNRVWHOHIRQQDO LV IRJDGKDW ɶ]HW«VHNHW $ N£UW\DELUWRNRVRN SHGLJ D]«UW SURɶW£OQDN EHOēOH PHUW P£U O«Q\HJHVHQ W¸EE ¾]OHWEHQ ɶ]HWKHWQHN EDQNN£UW\£MXNNDO YDJ\ RNRVWHOHIRQMXNNDO 2WW LV DKRO NRU£EEDQ FVDN N«V]S«Q]]HO ɶ]HWKHWWHN 0LUH V]£P¯WDQDN KRJ\DQ IRJXQN ɶ]HWQL D M¸YēEHQ"

Két éve indította el Doppio névre hallgató infrastruktúUD IHMOHV]W«VL SURJUDPM£W D ɶ]HW«VWHFKQROµJLDL F«J DQQDN érdekében, hogy megduplázzák a magyarországi kártyaelfogadóhelyek számát. A hároméves program még tart. +RJ\ O£WMD WHOMHV¾O D NLWij]¸WW F«O" A Doppio program az eddigi eredmények alapján egyérWHOPijHQ VLNHUHVQHN EL]RQ\XOW $] LQGXO£V µWD EDQN «V S«Q]¾J\L V]ROJ£OWDWµ FVDWODNR]RWW D NH]GHP«Q\H]«VKH] «V W¸EE PLQW H]HU 326 WHUPLQ£O NHU¾OW NL D KD]DL NHUHVNHGēNK¸] $PL N¾O¸Q Mµ K¯U KRJ\ H]HQ WHUPLQ£ORN W¸EEV«JH RO\DQ KHO\UH NHU¾OW DKRO NRU£EEDQ QHP YROW PHJROGRWW D] HOHNWURQLNXV ɶ]HW«V (]]HO D] H]HU IēUH MXWµ WHUPLQ£ORN V]£PD UēO UH QēWW 0DJ\DURUV]£JRQ DPL D]W MHOHQWL KRJ\ QHP FVDN %XGDSHVWHQ GH YLG«NHQ LV VRN KHO\HQ OHKHWēY« Y£OW D EDQNN£UW\£V ɶ]HW«V 9DJ\LV YDQ P«J IHODGDW GH Mµ ¾WHPEHQ KDODGXQN DIHO« KRJ\ HO«UM¾N D GXSO£]£VW

$ 0DVWHUFDUG WRY£EE IRO\WDWMD D SURJUDPRW $] «ULQW«VPHQWHV ɶ]HW«V PRVW D OHJQ«SV]HUijEE GLJLW£OLV ɶ]HW«VL IRUPD D ɶ]LNDL EROWRNEDQ 9£UKDWµDQ D N¸]HOM¸YēEHQ D] RNRVWHOHIRQRN V]HUHSH P«J PHJKDW£UR]µEE£ Y£OLN QHP FVDN D Y£V£UOµN U«V]«UēO KDQHP D] HOIRJDGµN ROGDO£Q LV 0£U D] LV O£WKDWµ KRJ\ LGēYHO D ɶ]HW«VL IRO\DPDW ǗO£WKDWDWODQǖ OHV] YDJ\LV ǗFKHFN RXWǖ DODSRQ ɶ]HWM¾N PDMG D V]£PO£W (] D]W MHOHQWL KRJ\ DPLNRU EHO«S¾QN HJ\ ¾]OHWEH YDJ\ «WWHUHPEH DNNRU D WHOHIRQXQNNDO HJ\ DSSOLN£FLµQ NHUHV]W¾O EHMHOHQWNH]¾QN RGD $ IRJ\DV]W£V YDJ\ D WHUP«NHN ¸VV]HJ\ijMW«VH XW£Q SHGLJ D ɶ]HW«V D] ¾]OHWEēO W£YR]YD D] HOēUH UHJLV]WU£OW N£UW\£YDO NDVV]D «V HJ\«E LQWHUDNFLµ Q«ON¾O D K£WW«UEHQ ]DMOLN PDMG (] P£U QHP LV DQQ\LUD W£YROL M¸Yē HJ\«EN«QW PLYHO HJ\ HJ\ N¸]OHNHG«VL W£UVDV£JQ£O YDJ\ D 7HQJHUHQW¼ORQ P£U DONDOPD]QDN LV LO\HQ PHJROG£VW

0LQHN N¸V]¸QKHWē H] D FVDWODNR]£VL KDMODQGµV£J D V]ROJ£OWDWµN U«V]«UēO" 6RNDW MHOHQWHWW D] KRJ\ MDQX£U HOVHM«WēO P£U W¸UY«Q\ N¸WHOH]L D] RQOLQH NDVV]£W KDV]Q£Oµ NHUHVNHGēNHW DUUD KRJ\ HOHNWURQLNXV ɶ]HW«VL OHKHWēV«JHW EL]WRV¯WVDQDN ¾]OHW¾NEHQ (] Q\LOY£Q QDJ\EDQ HOēVHJ¯WHWWH D GLJLW£OLV ɶ]HW«V WHUMHG«V«W $] YLV]RQW V]LQW«Q QDJ\ KDW£VVDO YROW D SURJUDPUD KRJ\ D IRJ\DV]WµL LJ«Q\HN KLUWHOHQ VRNDW Y£OWR]WDN D] RWWKRQ£ED ]£UW ODNRVV£J HONH]GHWW RQOLQH Y£V£UROQL «V D] HPEHUHN HJ\UH LQN£EE D] «ULQW«VPHQWHV ɶ]HW«VW U«V]HV¯WHWW«N HOēQ\EHQ (UUH D] LJ«Q\UH D NHUHVNHGēNQHN LV UHDJ£OQLXN NHOOHWW 8J\DQDNNRU IRQWRV YROW KRJ\ D] HO«UKHWē V]ROJ£OWDW£VRN «V HV]N¸]¸N V]£PD LV EēY¾OM¸Q VHPPLEHQ QH MHOHQWVHQ PHJDONXY£VW D GLJLWDOL]£FLµ D

F_43_mastercard_hirdi.indd 43

2021. 10. 11. 16:28

| TŐZSDE |

AZ AMERIKAI ETF-EK ÁRBEVÉTELÉNEK A NEGYEDE KÍNÁBÓL JÖN

RÉSZVÉNYPIACOK | A globális tőkepiacokat is átrendezi a pekingi irányváltás.

Az USA részvénypiacára fókuszáló tőzsdén kereskedett befektetési alapokban (ETF) szereplő cégek árbevételének nagyjából a negyede Kínához kötődik – számolták ki a Bank of America (BofA) közgazdászai. Az elemzés megmutatja, hogy szinte lehetetlen a tengerentúli piacokon függetlenedni az ázsiai óriástól. Az amerikai részvénypiacok egyik legfontosabb irányadó indexe, az S&P 500 kosarában lévő vállalatok egy részvényre jutó árbevétel-növekedése és a kínai gazdaság bővülése közötti korreláció napjainkban 90 százalékos – 2010-ben még nulla volt. Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államok parkettjeire bevezetett papírokra sokkal kisebb hatása van a tengerentúli nagyhatalom gazdasági gyara-

amelynek a forgalma legalább 5 százalékban Kínához köthető. Az első helyen a kaszinóüzemeltető vállalkozások vannak. A Las Vegas Sands esetében 63, a Wynn Resortséban 70 százalékos az arány; mindkét cég nagyon aktív volt az utóbbi esztendőkben a makaói játéktermekben. (A kaszinóvállalatok kínai hányattatásairól lásd cikkünket a 48–49. oldalon.) A sorban a csipgyártók következnek: a Qualcommnál 60, a Texas Instrumentsnél 55, míg a lézerfejlesztő IPG Photonics esetében 42 százalékos a kínai árbevétel-kitettség. A globális tőkepiacokat vizsgálva 303 olyan tőzsdén jegyzett cég van, melynek a forgalmát minimum 5 százalékban az ázsiai óriás adja. Ezek összesített piaci

VAGY KÍNA NÉLKÜL?

90 KÍNÁVAL 80 70 2017. VIII. 1. = 100 százalék S&P 500 EMXC** 60 50 40 30 20 10 0 –10 –20 –30 2017 2018

MCHI*

2019

2020

N8MFWJX 28(. *RJWLNSL 2FWPJYX J] (MNSF *9+ *2=( N8MFWJX 28(. (MNSF *9+ 2(-.

podásának. A BofA becslései szerint az elmúlt húsz évben a globális GDP-növekedés 30 százalékát a távol-keleti ország adta, jóval meghaladva az USA 21 százalékos részarányát. Az S&P 500-as cégek 1990, a globalizáció térnyerése óta bekövetkezett árrésbővülésének a 80 százaléka köthető Kínához.

ERŐS KITETTSÉG

A Bank of America azt találta, hogy az 500 társaság között 79 olyan található,

2021

+TWW¥X >FMTT ƻSFSHJ +NL^JQ÷ X_¥R±Y¥X

kapitalizációja 19 ezer milliárd dollár. A BofA által elemzett 251 ETF-ből 138nál a bevétel legalább 3 százaléka köthető Kínához. A feltörekvő piacok esetében sem lehet eltekinteni a kínai érintettségtől. A nem kifejezetten a távolkeleti nagyhatalomra összpontosító, de feltörekvő piacokat lekövető ETF-ek körében is 25–45 százalékos a kínai forgalom aránya.

Az ázsiai hatás a kizárólag az USAra koncentráló tőzsdén kereskedett alapoknál szintén jelentős: a félvezetőpiac egyik legfontosabb ETF-je, az iShares Semiconductor kosarába tartozó vállalatok árbevételét csaknem 30 százalékban adják a kínai megrendelések. Egy másik ilyen alap, a VanEck Semiconductor esetében 25,8, a VanEck Low Carbon Energynél – amely egy globális indexet követ – 19,1, a First Trust NASDAQ-100Technology Sector Indexnél 16,6 százalékos ez az arány. Jared Woodard, a BofA befektetési igazgatóságának az elemzési vezetője szerint önmagában a kínai kitettség nem okoz problémát, hiszen az invesztorok tisztában vannak azzal, hogy mit vesznek meg. Az viszont már igen, hogy a világgazdaság egyre nagyobb mértékben függ a távol-keleti óriástól – főleg az amerikai cégeket tekintve. Ez a függés egyébként még a Bank of America elemzésében leírtnál is nagyobb lehet, hiszen az csak az 5 százalék feletti forgalmi részarányra vonatkozik, ráadásul vannak olyan társaságok, amelyek a tőzsdei beszámolóikban nem bontják szét teljes földrajzi részletességgel bevételeik forrását. Az analízis továbbá kizárólag Kínára és az árbevételre fókuszál. Ha belevették volna a kínai beszállítók által kiépített ellátási láncokat, az ezekben részt vevő külföldi munkaerőt, valószínűleg még nagyobb lenne az ázsiai kitettség.

NŐTT A POLITIKAI KOCKÁZAT

A BofA szerint néhány olyan ETF, amely kevésbé érintett a kínai gazdaságban, a pandémia kitörése, 2020 márciusa óta

44 | FIGYELŐ 2021/41

F_44-45_ETF.indd 44

2021. 10. 11. 17:15

| TŐZSDE |

FOTÓ: REUTERS

KASZINÓ MAKAÓBAN. EGYRE NŐ KÍNA BEFOLYÁSA A GLOBÁLIS TŐKEPIACOKON

csaknem 37 százalékponttal nagyobb teljesítményt ért el, mint a „Mennyei Birodalomra” fókuszáló alapok. A legnagyobb különbség a nem alapvető (diszkrecionális) fogyasztási cikkekkel foglalkozó ETF-ek között van. Ezek közül néhány vesz például kaszinórészvényeket, oktatási vagy luxuscikkekkel foglalkozó vállalatokat, mások azonban nem. Szintén jelentős az eltérés az ESG-szektorban. A tőzsdéken persze megszokott, hogy az árfolyamok fel-alá hullámzanak. A távol-keleti óriás azonban most speciális helyzetben van. Hosszú távon demográfiai problémákkal (elöregedő társadalom) szembesül, ami veszélyezteti a gazdasági növekedési ütem fenntartását. Vannak ciklikus tényezők is, például a jelenlegi (viszonylag) szigorú monetáris politika, valamint politikai kockázatok: a Hszi Csin-ping elnök által meghirdetett „közjó” stratégiája átrendezi az erőviszonyokat a technológiai és az oktatási szektorban. Arról mindig is óriási vita volt a részvénypiaci elemzők körében, hogy miként kell kezelni a kínai politikai rizikót – amelytől nyilvánvalóan nem lehet,

s az elmúlt évtizedekben sem lehetett eltekinteni. Az utóbbi hónapokban azonban ezek a kétségek felerősödtek. Az ázsiai ország részvénypiacaira a 2021. februári csúcsok után enyhe lemorzsolódás volt jellemző, ám a harmadik negyedévben gyorsult a tempó. A szabályozó hatóságok először a technológiai ágazatot, a Big Tech cégeit kezdték el szorítani, majd világossá vált, hogy az „új egyenlőség” jegyében ez más szektorokra is átterjed. Az Evergrande, az egyik legnagyobb kínai ingatlanfejlesztő csődközeli helyzete rávilágított arra, hogy a távol-keleti nagyhatalom gazdasága is milyen sérülékeny – az építőipar a GDPnek csaknem a negyedét adja.

SÚLYPONTÁTHELYEZÉS

Az ennyire hirtelen szabályozási irányváltás eddig nem volt jellemző a kínai részvénypiacra. Jeffrey Kleintop, a Charles Schwab globális befektetésekért felelős stratégája azonban felhívja a figyelmet arra, hogy az elmúlt húsz évet tekintve 17 esetben valamilyen szabá-

lyozási kérdés engedte be oda a medvét – vagyis nagy volt a volatilitás. Ezt azonban a teljes piac bővülése általában kompenzálta. 2001 augusztusától 2021 augusztusáig az MSCI China Index éves átlagban 12,3 százalékos hozamot produkált, szemben az S&P 500-as által mutatott 9,3-del. Kleintop úgy véli, arra is érdemes figyelni, hogy a pekingi hatóságok által „büntetett” ágazatok mellett vannak olyan új területek is, amelyeket viszont támogatnak – ilyenek például a zöldberuházások, a félvezetőgyártás vagy a belső piaci kereslet élénkítését támogató fogyasztói márkák erősítése. A McKinsey elemzése alapján Kínában az összes foglalkoztatott 87 százalékának a magánszektor ad munkát; ezek a cégek az export 88 százalékát adják. Vagyis Peking immár nem hátrálhat ki a sajátos kínai államkapitalizmusból (feltehetően nem is akarja ezt), inkább a gazdasági súlypontok áthelyezéséről van szó. Az persze más kérdés, hogy ez – Kína jelentőségénél fogva – milyen turbulenciákat okoz majd a globális tőkepiacokon. D. GY. 2021/41 FIGYELŐ | 45

F_44-45_ETF.indd 45

2021. 10. 11. 17:15

| TŐZSDE |

Amerikai részvények 60, amerikai állampapírok 40 százalékban – ideális portfólió volt ez évtizedekig. A részvénypiac gyengélkedése esetén a kötvények általában drágultak, kisimították a veszteségeket.

NUKLEÁRIS TÉL

Most azonban a részvények és az állampapírok értékelése is történelmi csúcso-

BEFEKTETÉSEK | A részvények és a kötvények meghatározott arányú szerepeltetése a portfóliókban évtizedekig biztonságosnak, stabilnak bizonyult. Most azonban borulni látszik ez a konstrukció.

kon van, így a befektetők alternatívák után kénytelenek nézni. Ez jó lehet arra, hogy más eszközosztályokban is felhajtsa az árakat, ugyanakkor nagy bizonytalanságot rejt magában – ismeretlen vizeken kell hajózni. „Nukleáris tél” vár az idén a 60/40 portfólióra – jósolja egy elemző, aki szerint egy ilyen mix hozama – az inflációval is kiigazítva – csupán a töredéke lehet az elmúlt

évtizedek átlagában kimutatott 8,1 százaléknak. A StoneX Group elemzése alapján jelenleg nehéz látni, hogy honnan jönne a részvényportfólió hozama, ugyanakkor a roppant alacsony kötvényhozamok nem segítenek kompenzálni a részvénypiacok várható gyengélkedését.

FOTÓ: TIMOTHY A. CLARY, EUROPRESS/AFP

A 60/40 VÉGNAPJAI

46 | FIGYELŐ 2021/41

F_46-47-Portfolio.indd 46

2021. 10. 11. 17:16

| TŐZSDE | GEORGE WASHINGTON SZOBRÁNAK RÉSZLETE A WALL STREETEN. SZORÍT A CIPŐ A HAGYOMÁNYOS PORTFÓLIÓKNÁL

Az egyszeri befektetők köreiben világszerte kedvelt volt a 60/40 konstrukció, sőt az idősebb generációk gyakran még nagyobb arányban szerepeltették a kötvényeket a mixben. A részvények hagyományosan tükrözik a gazdaság telje-

sítményét, a fix hozamú kötvények pedig csökkentették a portfólió volatilitását és növelték annak értékét részvénypiaci turbulenciák esetén. Ez az esztendő azonban várhatóan keresztülhúzza a régi megszokásokat. Tony James, a világ egyik legnagyobb befektetési csoportjának, a Blackstone-nak az alelnöke egyenesen elvesztegetett évtizedről beszélt a közelmúltban. Szerinte az amerikai vállalati szektor jelentős része nem lesz képes sérülések nélkül kimászni a koronavírus által okozott válságból. Az alapkezelők világának másik nagy öregje, Stanley Druckenmiller úgy véli, a piacok dühöngő őrültekként viselkednek, mivel az USA jegybankjának a szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) likviditási dömpingje nyomán az árfolyamok visszakapaszkodtak a pandémia előtti szintre, sőt meg is haladják azt. Vagyis a likviditási injekciók felfújták az eszközárakat – előbb-utóbb törvényszerű lesz egy korrekció.

lagos előretekintő P/E mutató (a várt nyereség és az árfolyam aránya) 21,7. Az elmúlt húsz év átlagában ez a ráta 15,4 volt. A technológiai szektor különösen túlvettnek számít. A kötvényhozamok ugyanakkor olyan alacsony szinten állnak, hogy még viszonylag csekély változások is az árak szélsőséges kilengését képesek előidézni – főleg akkor, ha az inflációs szint tartósan emelkedik, amelyet a jegybanki kamatnak követnie kell. A Bernstein elemzőinek a számításai szerint a jelenlegi értékelések alapján az S&P 500 vállalatai a következő évtizedben átlagosan 5 százalékos hozamot kínálnak. Ez, valamint „a mai, példa nélkülien alacsony hozamszintek a kötvénypiacon azt jelzik, hogy a mixelt portfólió hozama kicsi lesz, továbbá a kamatkockázat minden korábbinál nagyobb”.

INFLÁCIÓS VESZÉLY

KÖTVÉNYHELYETTESÍTŐK

A részvények és a kötvények 60/40 százalékos arányával összeállított portfólió az Egyesült Államokban 1980 óta éves átlagban 10,2 százalékos hozamot produkált. Az idén 7 százaléknál tartunk. Az S&P 500-as index az esztendő eleje óta 4,2 százalékot hozott (az osztalékok újrabefektetésével számolva), a Bloomberg Barclays amerikai államkötvényekre vonatkozó mutatója 11,3-et teljesített, miután a hivatalos irányadó kamat továbbra is nulla körül mozog. (A hozamok csökkennek, ha a kötvények ára emelkedik.) Az elmúlt hetekben volt ugyan némi korrekció, de alig van olyan vállalati elemző, aki ne hívná fel a figyelmet a részvények történelmi léptékű túlértékeltségére, valamint az államkötvények különlegesen nagy kockázataira. Az S&P 500 cégeinél az át-

AZ AMERIKAI 60/40 PORTFÓLIÓ HOZAMA

8 6 4 2 0 –2 –4 –6

&_ JQ÷_÷ M·SFU YJQOJX±YR­S^J FQFUO¥S X_¥_FQ­P

I.

III. V. VII. IX. XI. 2018

+TWW¥X 7JƻSNYN[ +NSFSHNFQ 9NRJX

I.

III. V. VII. IX. XI. 2019

I.

III. V. VII. IX. XI. 2020

I.

III. V. VII. IX. 2021

A befektetési stratégák az állampapírok helyett más stabilizáló eszközt javasolnak, bár ezek mindegyike tartalmaz kockázatos elemeket – ami egy amerikai államkötvényről nem volt elmondható. Van, aki a kockázati tőkére, van, aki az ingatlanvagy az infrastruktúra-beruházásokra esküszik, mások az inflációhoz kötött hozamú kötvényekre vagy a klasszikus osztalékfizető részvényekre. A mértéktartóbbak kevésbé radikális átalakítást javasolnak, az állampapírok helyére a jó minőségű, kismértékben kockázatos vállalati kötvényeket tennék. Ezekkel viszont az a probléma, hogy ha a részvénypiac lejtmenetbe kezd, akkor a korábban jónak tartott cégek hitelminősítése is veszélybe kerül – vagyis ilyen esetekben a vállalati kötvények inkább a részvénypiacokat követik, nem a nagyobb kiegyensúlyozottság irányába mutatna egy ilyen mix. David Kelly, a JPMorgan Funds globális ügyekért felelős stratégiai vezetője szerint a 60/40 portfólió már nem paszszol a jelenlegi tőkepiaci környezethez. Célszerűbb egy sokszínű mixet használni, amely eltávolodik a hagyományos „amerikai részvény, amerikai kötvény” felosztástól. Úgy véli, be kell vonni külföldi részvényeket, értékalapú papírokat, valamint a feltörekvő országok egyes tőkepiaci eszközeit is. D. GY. 2021/41 FIGYELŐ | 47

F_46-47-Portfolio.indd 47

2021. 10. 11. 17:16

| GEOPOLITIKA |

VIHAR LAS VEGASBAN. MAKAÓBAN SE LESZ VIGASZ

VÉGE A NYERŐ SZÉRIÁNAK MAKAÓBAN

SZERENCSEJÁTÉK-PIAC | Peking meg akarja akadályozni a tőkekiáramlást, ami tetemes veszteségeket okozna a makaói piacba dollármilliárdokat invesztáló vegasi kaszinóknak.

Vakarhatja a fejét Bill Hornbuckle, az MGM Resorts kaszinóvállalat vezérigazgatója, aki szeptember közepén még arról tájékoztatta a részvényeseket, hogy információi szerint a pekingi új hullám, amely szigorúan megregulázta a technológiai cégeket és leszámolt a magánkézben lévő oktatási intézményekkel, nem terjed ki Makaó játéktermeire. A kínai különleges státusú terület a világ szerencsejáték-központja, sokkal nagyobb piac, mint Nevada. Az MGM makaói licencei jövőre járnak le.

Hornbuckle nyilatkozatát követően egy nappal azonban robbant a bomba. Kína közölte, hogy újraszabályozza a piacot – a

KASZINÓVÁLLALATOK ÁRFOLYAM-ALAKULÁSA

10 5 0 –5 –10 –15 –20 –25 –30 –35 –40

2021. VII. 6. = 100 százalék

7.

MGM* Wynn* Las Vegas Sands* SJM Holdings** Galaxy Entertainment** Melco** Július 30. 2.

&RJWNPFN H­LJP 0±SFN MTSLPTSLN H­LJP

A LEGROSSZABBKOR JÖTT Augusztus

31. 1.

Szeptember

30. 1.

+TWW¥X >FMTT ƻSFSHJ +NL^JQ÷ X_¥R±Y¥X

Az amerikai tőzsdén jegyzett Las Vegas Sands, az MGM és a Wynn összesen kilenc kaszinót üzemeltet Makaóban. Le-

FOTÓ: REUTERS

A „KÖZJÓ” ÉRDEKÉBEN

cél a külföldi befektetők kiszorítása. Makaót a portugálok 1999-ben adták vissza az ázsiai óriásnak. A pekingi (egyelőre csak) javaslat szinte azonnal 20 milliárd dollárral csökkentette az amerikai kaszinócégek – és kínai leányvállalataik, mint például a Sands China, az MGM China és a Wynn Macau – kapitalizációját. A központi vezetés azt tervezi, hogy kormányzati felügyelőbiztosokat nevez ki a makaói játékbarlangokhoz, hogy keresztülverje akaratát. A „közjó” érdekében hozott intézkedések között szerepel a szerencsejáték visszaszorítása Kínában, márpedig a pártvezetés – tel-

jes joggal – Makaót is az ország részének tekinti. A kását persze nem eszik olyan forrón, a makaói kaszinólicencek ugyanis meglehetősen jó pénzt hoznak a kínai költségvetésnek. A nagyjából egy budapesti kerület méretű földdarab játéktermei 2019-ben 36,6 milliárd dollárnak megfelelő patacát (ez Makaó hivatalos pénzneme) zsebeltek be. Ezzel szemben Las Vegasban a híres Strip mindössze 6,6 milliárdot hozott. A kínai vezetés azonban régóta kritizálja az amerikai befektetőket, mondván: túl sok nyereséget visznek ki az országból. Szerintük az ott megtermelt profitot helyben kellene befektetni. A pekingi javaslathoz egy 45 napos konzultációs időszak járult, ez körülbelül október végén jár le. A pártvezetés hozzáállását jelzi: az első tárgyalási napot olyan rövid határidővel tűzték ki, hogy Stanley Ho, egy helyi vállalat, a Melco Resorts milliárdos alapítója, valamint az időközben szintén tulajdonrészt szerzett lányai (Pansy és Daisy), valamint fia, Lawrence, aki átvette a cégvezetést, nem értek oda időben a kínai területen rendezett megbeszélésre.

48 | FIGYELŐ 2021/41

F_48-49_szerencse+mkbhirdi.indd 48

2021. 10. 11. 17:17

MKB_Corporate_Kamp

| GEOPOLITIKA |

ányvállalataikat a hongkongi börzén is jegyzik. A helyi cégek közül a Galaxy Entertainment, a néhai Stanley Ho által alapított SJM Holdings és a szintén az ő nevéhez köthető Melco részvényeivel az USA-ban és Hongkongban is kereskednek. Mind a hat vállalkozás busás profitot zsebelt be az elmúlt években, annak ellenére, hogy Hszi Csin-ping későbbi kínai elnök 2012-ben meghirdetett antikorrupciós kampánya, majd a koronavírus-járvány azért jelentős hatással volt a bevételekre. Az idén azonban úgy tűnt, ismét beindul a bomba üzlet, miu-

tán a makaói kaszinók bevétele tavaly 79 százalékkal, 7,53 milliárd dollárra esett. A pekingi szigor nem is jöhetett volna rosszabbkor a pandémiából éppen csak kilábaló szerencsejáték-szektor számára. Az ágazatban a növekedést már régóta Délkelet-Ázsia (Makaó és Szingapúr) hozza, Las Vegas, az amerikai játékosok már nem nagyon. A helyzetet jól jellemzi, hogy a Las Vegas Sands ez év márciusában eladta azokat a területeit az amerikai Nevada államban, amelyeken új kaszinókat lehetett volna létesíteni.

VÁLTOZÓ ÜZLETI MODELL

A törvényjavaslat egyik meglehetősen furcsa paragrafusa a köz véleményét is kikérné, hogy hány koncessziót adjanak ki, továbbá kormányzati hatáskörbe utalná annak eldöntését, hogy az üzemeltetők fizethetnek-e osztalékot a részvényeseiknek, vagy nem – na ez lenne az igazi csapás a befektetőknek. A Financial Timesnak egy név nélkül nyilatkozó ágazatbeli felső vezető elmondta: tudomása szerint Peking

alapesetben nem kívánja teljesen blokkolni azt, hogy a helyi leányvállalatok osztalékot fizessenek amerikai anyacégeiknek, viszont annak mennyiségével már problémái vannak. Makaóban kínai pénzt játszanak el, amely Amerikába áramlik – ez a baja a hatóságoknak. A megoldás valami olyasmi lehet, hogy átalakul a kaszinócégek struktúrája, azok inkább kínai vállalkozások lesznek, amelyekben amerikai résztulajdon is van. Voltak már korábban erre utaló jelek: az MGM Resorts egy közös vállalkozást üzemeltet Pansy Hóval. Egy kínai befektetési társaság, a Snow Lake Capital pedig azt javasolta az MGM-nek, hogy adja el kínai leánya 20 százalékát egy helyi „stratégiai befektetőnek”. A javaslat tartalmazza azt is, hogy az üzemeltető cégekben növelni kell a makaói állandó lakosok tulajdoni arányát. A jelenlegi szabályozás szerint a különleges közigazgatási terület menedzsereinek már így is 10 százalékos részesedéssel kell rendelkezniük, amely azonban külön kibocsátott, nem szavazó részvényekből áll. D. GY.

HIRDETÉS

Építsük közösen vállalkozását! Együtt. Minden helyzetben.

7HOMHV N¸Uij S«Q]¾J\L V]ROJ£OWDW£VRN Y£OODODWRNQDN D] 0.% %DQNWµO mkb.hu

V]HP«O\HVHQ EDQNȴµNMDLQNEDQ

06 80 333 770

-HOHQ W£M«NR]WDWµ NL]£UµODJ ȴJ\HOHPIHOK¯Y£VUD V]ROJ£O D] QHP WHOMHVN¸Uij «V QHP PLQēV¾O D 3WN V]HULQWL N¸WHOH]ē DM£QODWQDN 7RY£EEL LQIRUP£FLµNDW IHQWL HO«UKHWēV«JHLQNHQ WDO£O

F_48-49_szerencse+mkbhirdi.indd 49 MKB_Corporate_Kampany2021_Osz_FIGYELO_200x135.indd 1

11. 11:26 17:17 2021. 10. 01.

| GEOPOLITIKA |

ÉLELMISZERHÁBORÚ KÉSZÜL AZ EU ÉS AZ USA KÖZÖTT

GLOBÁLIS KERESKEDELEM A szigorodó európai agrárszabályozás kicsapta a biztosítékot Washingtonban.d

Egyfelől mintha enyhülne a Washington és Brüsszel közötti, elsősorban kereskedelmi-gazdasági-ipari ellentétekből fakadó konfliktus, másfelől újabb feszültségforrások bukkannak fel. Ezek az ellentmondásos, sehová sem vezető, de komoly érdekkülönbségeket takaró viszályok veszélyeztetik az Atlanti-óceán két partja között megindult óvatos közeledést, kompromisszumkeresést, annak első kezdeményét, a Trade and Tech Council (Kereskedelmi és Technológiai Tanács) munkáját. Ennek a vitának, érdekütközésnek lehet az egyik – fontos – leágazása az európai élelmiszer-exportálók fokozódó szembenállása az amerikai mezőgazdasági komplexum szereplőivel.

Nagyon úgy néz ki, hogy az általános, kereskedelmi háborús hangulatú viszálykodásnak csak az öreg kontinens (részleges?) visszavonulása vethet véget. A Politico.eu keményen fogalmaz: „Európa kezdi felfogni, hogy csak egy korábban elképzelhetetlen mértékű engedménnyel vethet véget a (Washingtonnal vívott) kereskedelmi háborúnak, amelyet Donald Trump előző amerikai elnök indított, s amit utóda, Joe Biden folytat.” Ez azt jelentené, hogy az EU – benne elsősorban Németország – fogja rövidebb pórázra acéliparát, vegye vissza a tengerentúlra irányuló acéltermékexportját, mert az ottani ellenérdekelt lobbi keményen szorongatja Bident. No meg ne töreked-

FOTÓ: GETTY IMAGES

EURÓPAI HÁTRAARC

50 | FIGYELŐ 2021/41

F_50-51_elelmiszerhaboru.indd 50

2021. 10. 11. 17:17

| GEOPOLITIKA |

jen arra, hogy kiszorítsa az USA-t a világ vezető agrárhatalmának a szerepéből. Az acélvitában Magyarország nem érdekelt, hiszen nincs benne az uniós sorrend szerinti első tízben, ám az agrárszektort érintő konfliktusban – mint erős mezőgazdaságú ország – nyakig benne lehetünk.

ÉLELMISZER-HÁBORÚ

Ez utóbbi kapcsán utalt rá Tom Vilsack amerikai illetékes miniszter, hogy élelmiszer-agrár háború törhet ki Brüsszel és Washington között. Az EU a klímavédelem jegyében szigorítaná például a növényvédő szerek használatát. Ezt az Egyesült Államok arra való hivatkozással dobja vissza, hogy a korlátozások bevezetése termés(hozam)-csökkenéssel járhat és tovább élezi az amerikai–uniós ellentétet, amely a GMO-mentesség körüli vita kapcsán már úgyis kialakult. Vilsack az USA érdekeinek a szempontjából az EU-ban tavaly elfogadott és a fenntartható, biztonságos élelmiszer-termelést célzó Farm to Fork (F2F) stratégiában látja a legnagyobb ellenséget. Ennek fő pontjai a következők: 2030-ig a felére kell csökkenteni a vegyi alapú rovarirtó szerek alkalmazását, ötödével szükséges visszafogni a műtrágya-felhasználást, a felére indokolt korlátozni a haszonállatok és az akvakultúrák kezelésére alkalmazott mikrobiológiai szerek eladását az unióban, át kell térni a biogazdálkodásra a közösség mezőgazdasági művelésre használt területének a negyedén. A kiindulási alap az, hogy az agrárszektor, az élelmiszer-termelés bocsátja ki a klímaváltozást felgyorsító üvegházhatású gázok tetemes hányadát. A százalékokról vita folyik, ám azt, hogy a mezőgazdasági tevékenység nagymértékben oka az üvegházhatást kiváltó gázok légkörbe kerülésének, általánosan elfogadják.

BIZONYTALAN TERMELŐK

Több elmélet létezik az agrárellentétek kiéleződésének okára. Az egyik szerint veszélybe kerülhet az Egyesült Államok kivitele, ami azért fontos, mert a teljes amerikai mezőgazdasági termelés negyedét exportálják. Az USA és Kína közti kereskedelmi háború érdekes módon nem érintette a fő felvevőpiacot. A távol-keleti országba irányuló amerikai agrárkivitel tavaly csaknem megduplázódott, s így meghaladta a 26 milliárd

dollárt. Ám a tengerentúli termelőkexportőrök bizonytalanok, nem látják, mire megy ki a Biden-kormány Kínapolitikája. A másik lehetőség: Washington attól tart, hogy Brüsszel lépései a mezőgazdasági globális termelés 11 százalékos csökkenését és az agrártermékek 89 százalékos drágulását okozzák, ha a világ országai átveszik az F2F-célokat. A föld népességét fenntartható módon etetni kell, s nem kockáztathatjuk ezt a Farm to Forkkal – mondják az Egyesült Államokban. Az USA az ENSZ szeptemberi élelmiszeripari csúcstalálkozóján koalíciót szervezett az uniós stratégiával szemben. A tengerentúlon indítják az amerikai vezetésű ellenprogramot. „Nehogy már az EU diktálja az új normákat a világ kukoricaföldjein és tejgazdaságaiban!” – summázza a washingtoni véleményeket a Politico. D. P.

A VILÁGKERESKEDELEM 42 SZÁZALÉKÁT KITEVŐ KÜLKERESKEDELMI EU–USAFORGALOM ALAPADATAI (2020) A tavalyi külkereskedelmi EU–USA-forgalom 556 milliárd eurót tett ki. Ez 3,5-szerese az unió 2020. évi költségvetésének. Az EU az USA-nak, az USA az EU-nak a legnagyobb külkereskedelmi partnere. Az Európai Unió és az Egyesült Államok külkereskedelmében részt vevő áruk és szolgáltatások előállítása/nyújtása 8 millió európai munkahelyet érint. Az áruforgalomban a legfontosabb három csoport: jármű- és gépipari eszközök, vegyipari termékek, késztermékek. A szolgáltatásnyújtás legfontosabb ágazatai: távközlési és vállalati szolgáltatások, utazás, turizmus, valamint szerzői jogok, licencek kereskedelme.

Forrás: Consilium.europa.eu

AZ ÜVEGHÁZHATÁST KIVÁLTÓ GÁZOK* Az üvegházhatást kiváltó gázok forrása

Részesedés a világ összkibocsátásából (százalék) Áram- és hőtermelés 25,0 (fűtés-hűtés)

Mezőgazdaság és állattenyésztés

20,4

Ipar

17,9

Közlekedés, szállítás

14,0

Más energiaforrások kiaknázása energiatermelésre Hulladékba dobott élelmiszerek Épületek

9,6 6,7

6,4

Megjegyzés

A fosszilis energiahordozók (szén, földgáz, kőolaj) villamosáram-termelés céljából való elégetése erőművekben Idetartozik a természetes növénytakaró pusztítása, az erdők kivágása, a mezőgazdasági célokra használt üzemanyag felhasználása, az erdőtüzek A legnagyobb szennyezők: fém-, vegyipar, cement-, papírgyártás A belső égésű, sugárhajtású motorok működése, a közlekedési dugókban álló járművek kipufogógázai, a városi szmog, a légi, vasúti, vízi közlekedés egésze

Kőolajlepárlás, metángáz-kibocsátás Az élelmiszer-hulladék keletkezése a termesztést követően a szállítást, raktározást, a piaci árusítást, az éttermi és otthoni feldolgozást érinti Épületszigeteléssel, észszerűbb lakás-, házfűtési és -hűtési módszerekkel lehet csökkenteni a szennyezést

*A legfontosabb üvegházhatású gázok: szén-dioxid (CO2), metán, ózon, a hűtőrendszerekben használt gázok. Megjegyzés: számtalan, eltérő adatsorokat produkáló statisztika létezik arról, hogy a gazdasági élet egyes szektorai milyen arányban vesznek részt a klímaváltozást előmozdító gázok légkörbe való kibocsátásában. Abban viszont a statisztikusok többnyire egyetértenek, hogy az agrárágazat az üvegházhatású gázok egyik legnagyobb forrása. Forrás: UCLA (Kaliforniai Egyetem)

2021/41 FIGYELŐ | 51

F_50-51_elelmiszerhaboru.indd 51

2021. 10. 11. 17:17

| GEOPOLITIKA |

NEMZETKÖZI HITELEZÉS | Titkos szerződésekkel, atombiztos garanciákkal terjeszkedik az ázsiai óriás.

TITKOS GLOBÁLIS PÉNZÜGYI HÁLÓT SZŐTT KÍNA Roppant szövevényes, régi, évszázados fogásokat szokatlanul modern eljárásokkal, nagymérvű titkolózással ötvöző, igen kifinomult hitelnyújtási rendszerrel építi, erősíti Kína globális gazdasági elsőségre irányuló tevékenységét. Évek óta a Menynyei Birodalom a világ országainak a legnagyobb hitelezője. Kölcsönpolitikája szorosan alkalmazkodik globális céljaihoz, az Egy övezet, egy kezdeményezés (BRI) nevű megaprogramjához. Hitelnyújtási gyakorlatát – amelyet nyugaton egyre hevesebben bírálnak a nemzetközi normáktól való eltérés, a „szürkezónában” mozgás miatt – szorosan koordinálja gazdasági és politikai törekvéseivel.

TITKOS SZERZŐDÉSEK

Egy nemrég nyilvánosságra hozott – nyugati szervezetek által végzett – felmérés alapján a pekingi kormánynak legalább 400 milliárd dolláros követelésállománya van olyan külföldi pénzintézetek relációjában, amelyek kívül esnek a nemzetközi

pénzügyi szervezetek (Nemzetközi Valutaalap [IMF], Világbank [World Bank – WB]) által monitorozott szférán, mert az ázsiai óriás nem a központi bankok, hanem közvetítők, általa biztonságosnak tartott intézmények útján kölcsönöz pénzt. E tranzakciók azért is maradnak rejtve, mert Kína ragaszkodik a szerződések titkosságához. Az amerikai AidData intézet által vezetett négyéves vizsgálat szerint legalább száz ország érintett. Az utóbbi időben a kínai állami pénzkölcsönzés 70 százaléka ilyen konstrukciókban valósul meg, és elsősorban a BRI-vel kapcsolatos külföldi beruházásokat érinti. Ilyen „speciális” hitelezési kontraktusokkal Oroszország 125, Venezuela 86 milliárd dollárt vett fel. Mindkét ország az energiahordozók kiviteléből származó bevételeit ajánlotta fel fedezetül. Térségünkből a két kiemelt kölcsönfelvevő Monte-

HOVA FOLYÓSÍTJÁK A KÍNAI HITELEKET?

Százalékos részarány az összes kínai hitelnyújtásban

11

Kelet-Európa*

27

47 Afrika

10

Ázsia

5

Óceánia

Latin-Amerika

*GGJ F PJQJY Pº_­U JZW·UFN Y­WX­L 2FL^FWTWX_¥L ­X F 'FQP¥S NX GJQJ­WYJSI÷

+TWW¥X ITHX FNIIFYF TWL

negró (egy projekt, 944 millió dollár) és Szerbia (tíz projekt, 3,6 milliárd dollár). Négy tekintélyes nemzetközi szervezet (a Kieli Világgazdasági Intézet [IfW], a Petersoni Nemzetközi Gazdasági Intézet [PIIE], a Globális Fejlődés Központja [CGD], valamint az említett AidData) öt kutatója végezte el a pekingi kormány hitelezési politikájának az elemzését, s bizony talált fonákságokat.

DRÁGA HITELEK

Kína kölcsönnyújtási célpontjai elsősorban az alacsony és közepes átlagjövedelmű országok. Közülük a felmérés 42 olyat talált, amely egyéves bruttó hazai terméke (GDP) több mint tíz százalékával adósodott el. Ezzel a hitelezési móddal – annak minden hátulütőjével együtt – új, szélesebb távlatok nyíltak a világ legszegényebb államai előtt, amelyek a hagyományos banki módozatokkal aligha juthatnának a fejlődést előmozdító kölcsönökhöz. És tegyük hozzá: a kínai hitelezők szigorú érdekvédelme nem egyedülálló gyakorlat. Amikor az USA 1982-ben és 1994-ben gyorskölcsönt nyújtott Mexikónak, olyan hitelkonstrukciót alkalmazott, amely által déli szomszédja állami olajeladásokból származó bevételei a New York-i szövetségi tartalékbankban (NY Fed) vezetett Mexikó-számlán landoltak. Emellett a hitelszerződésben feltételként rögzítették, hogy az Egyesült Államok diszkontáron vásárolhat mexikói olajat. Hasonló kínai kölcsönkonstrukció keretében építik például Laosz első vasútvonalát, amely a növekedés köldökzsinórját

52 | FIGYELŐ 2021/41

F_52-53_KinaiBeNemJelenettteKovetelesek.indd 52

2021. 10. 11. 17:18

| GEOPOLITIKA |

HEAVY METAL KONCERT PEKINGBEN, JÁRVÁNY IDEJÉN. KŐKEMÉNY FELTÉTELEKKEL, ZÁRADÉKOKKAL HITELEZ PEKING

jelenti a hegyekkel körülzárt, ritkán lakott délkelet-ázsiai országnak. Ez év végére várják a kínai határ és Vientián, a laoszi főváros közti 417 kilométeres szakasz átadását. Az ausztrál Lowy Institute adatai szerint Laosz a projekt kapcsán GDP-je 45 százalékával adósodott el az ázsiai óriás felé. A stratégiai jelentőségű vasutat továbbépítik Bangkok és Kuala Lumpur irányában, egészen Szingapúrig. Egy jellemző epizód: a koronavírus-válság által anyagilag legyengített laoszi kormányzat kénytelen volt átadni Kínának a nemzeti villamosenergia-hálózat feletti ellenőrzést – adta hírül a ré-

MILYEN PROJEKTEKRE ADNAK KÖLCSÖNT A KÍNAIAK? & [N_XL¥QY MNYJQX_JW_÷I­XJP X_¥RF 8_¥QQ±Y¥X WFPY¥WT_¥X *SJWLNF

14

9¥[Pº_Q­X

13

;±_JQQ¥Y¥X 9 JL­X_X­LÀL^ *L^­G YºGGX_JP 7 YTW¾ UWTOJPYJP 8_THN¥QNX NSKWFXYWZPY¾WF 6 .UFW G¥S^¥X_FY ­U±Y÷NUFW 3 0TWR¥S^ HN[NQ Y¥WXFIFQTR 2 *L^­G H­QTP

38

gió ügyeiben tájékozott The Diplomat. Ugyanakkor, mint fentebb jeleztük, a tengerektől elzárt, régiós léptékben kis ország fejlődése, a világgazdasági folyamatokba való bekapcsolódása szempontjából nagy jelentőségű a vasútépítés. A pekingi kölcsönök nem olcsók. A Nikkei Asia Pakisztánról szóló jelentése szerint a dél-ázsiai államnak nyújtott kínai hitelek kamata évi 3,76 százalék, szemben a tipikus OECD-kötődésű kölcsönök 1,1 százalékával.

BALKÁNI TERJESZKEDÉS

Térségünkben a kínai kölcsönök tetemes része a Balkán szegényebb államaiba áramlott. Iskolapéldaként emlegetik Montenegrót, amely egymilliárd dolláros hitelt vett fel a Kínai Export-Import Banktól (EIBC) a Szerbiával összekötő autópálya megépítésére. A pénz elúszott, a projekt befulladt. Az okok: rossz tervezés, kivitelezés – és mindenekelőtt a korrupció. Az EIBC 2022-ig adott haladékot a törlesztésre. Ez év júniusában Podgoricában bejelentették, hogy egy meg nem nevezett európai hitelező segített átstrukturálni az EIBC-kölcsönt, de mint a Globalcapital. com cikke utal rá, ez a lépés tovább erő-

NÉGY KIEMELT SAJÁTOSSÁG PEKING HITELEZÉSI GYAKORLATA KAPCSÁN 1. Titkolózás: a kínai hitelnyújtási szerződésekben szokatlanul sok a titkosított rész. 2. A hitelező biztonsága: a kölcsönadók hivatalos és nem hivatalos zálogjogi megállapodásokkal bástyázzák körül magukat. 3. Nincs „Párizsi Klub-gyakorlat”: a hitelnyújtók a szerződések szerint egyben közvetítők is, pártatlan pénzügyi felügyelet nélkül kérhetik a számukra előnyös törlesztési módokat. 4. A kínaiakkal kötött hitelszerződésekben a kölcsönadók pozíciói olyannyira erősek, hogy beleszólhatnak a hitelfelvevő országok politikájába, gazdasági szabályozásába.

sítheti a kis ország Kínától való függését. Peking kelet-közép-európai befolyásának növelése, a 17+1 csoport (17 régiós állam, köztük Magyarország) építgetése lassulni látszik, problémákba ütközik. Kiváltképpen a Balkánon erős a három világhatalom (Kína, USA, Oroszország) befolyásért folytatott harca. Litvánia tavasszal bejelentette, hogy kilép a 17+1-es csoportból. D. P.

8

Forrás: docs.aiddata.org

F_52-53_KinaiBeNemJelenettteKovetelesek.indd 53

2021/41 FIGYELŐ | 53

2021. 10. 11. 17:18

| RÉGIÓ |

A HIT ÉS AZ ELKÖTELEZETTSÉG EGYETEME Ön gyakorlatilag az első pillanatoktól közelről élhette meg a Sapientia létrejöttének a történetét. Azóta is egyfajta családi örökségként kezeli? – Sok igazság van a felvetésben. Én akkoriban a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem főállású adjunktusa voltam, ahol zajlottak már bizonyos, a Sapientia létrehozásától nem független történések. Ez volt az az időszak, a kilencvenes évek második fele, amikor már nem az állami egyetem szétválásának, a magyar tannyelvű Bolyai visszaállításának a lehetősége került előtérbe, hanem az önálló magyar kar létrehozása körüli polémiák. Az oktatói közösségben ugyanis nem volt feltétlen egyetértés ebben a témakörben. Zajlott az iszapbirkózás az önálló magyar oktatás visszaállításának a különböző változatai mentén. Miután semmiféle román politikai akarat nem mutatkozott a kérdés megoldására, megszületett a döntés, amely gyakorlatilag elvágta a gordiuszi csomót: ha nincs esély az önálló állami magyar univerzitás létrehozására, legyen egy ma-

gánegyetem a magyar közösség kezében, annak szolgálatában. E magyar állami finanszírozással zajló kezdeményezés genezisét követhettem végig édesapám, Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány Kuratóriuma elnökének, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem megbízott rektorának a sofőrjeként és bizonyos mértékig lelki támaszaként. – Ezek után a saját váltása, a Babeș– Bolyairól való távozása és a magánegyetemhez való csatlakozása akár törvényszerűnek is mondható? – Amikor 2006-ban meghoztam ezt a döntést, sokan aggódtak értem, hogy feladom a jó kis állami egyetemi állást, és fejest ugrok a bizonytalanba. Mert hát valljuk be: akkoriban még nem volt látható, mi lesz a Sapientiát célzó vállalkozás vég-

kimenetele. De arra a bizonyos biztonságra való hivatkozást riasztónak is éreztem. Életem egyik meghatározó mondatát is akkor hallottam, amikor 1996-ban gyakornokként bekerültem a Babeș–Bolyaira. Az állami intézmény egyik meghatározó professzorától származik. Ezt mondta: „Gratulálok, Marci! Ezek szerint téged is az Egyetemiek Házában fognak felravatalozni.” (Ez az univerzitás egyik reprezentatív épülete, kulturális intézmény – a szerk.) Én viszont az évek folyamán belenőttem abba a hitbe és meggyőződésbe, amelyet az édesapám is képviselt, miszerint a magyar közösségnek önálló felsőoktatási intézményre van szüksége – ez életem és világnézetem része lett. Édesapám 2003-ban bekövetkezett halála után emléke ápolásának, munkája továbbvitelének a felelősségét is éreztem. Ugyanakkor nekem, a 2006-ban 33 éves, erővel, tenni akarással tele fiatalembernek izgalmas kihívás volt a Sapientia-projekt. Szilágyi Pál, aki

FOTÓ: KISS GÁBOR, MTI

TONK MÁRTON | Húsz évvel ezelőtt kezdte meg működését az első romániai magyar privát univerzitás, a jelentős mértékben magyarországi költségvetésből finanszírozott Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. A mérföldköveket az intézmény rektorának a segítségével vettük számba.

54 | FIGYELŐ 2021/41

F_54-56_TonkMarton.indd 54

2021. 10. 11. 17:31

| RÉGIÓ |

NÉVJEGY 1973. március 15-én, Marosvásárhelyen született. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem filozófia szakán diplomázott, 1996-ban. 2001-ben a filozófia doktora lett, 2017–21-ben a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem szenátusának elnökeként tevékenykedett, 2021-től a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora. Nős, két fiúgyermek apja.

az édesapám után lett a rektora az akkor alig kétéves magánegyetemnek, szintén fontos szerepet játszott a váltásomban. Ő kezdett „gyomrozni”, hogy „megérett az idő, neked közöttünk a helyed”. – Mikor vált egyértelművé az ön számára, hogy a Sapientia életre van „ítélve”? – Amikor átjöttem az állami univerzitásról, kezdetben bennem is megfogalmazódtak aggódó kérdések, de nagyon hamar szertefoszlottak. Olyan dinamikus, fiatal csapat alakult ki mindjárt a legelején, hogy igazából egyetlen holtponton sem kellett átvergődnöm. Még ama bizonyos nyolc szűk esztendő alatt sem tartottam attól a veszélytől, hogy a folyamat megtörik. – Mennyire volt szűk az a nyolc esztendő? – Egyetlen számpár ennek érzékeltetésére: 2002-ben kétmilliárd forintos magyar állami finanszírozásról indultunk, 2010-ben pedig 800 milliónál tartottunk. Az egyetem növekedett, jöttek az új évfolyamok, meg kellett erősödniük az új karoknak. Ezek mind-mind költségnövelő tényezők. Emellett egy sor övön aluli akciót is meg kellett élnünk – különböző sajtókampányok indultak az egyetem ellen, ankétokat tartottak, átvilágítások készültek a tevékenységünkről. Ezt nagyon nehezen viselte ez az elkötelezetten dolgozó közösség, amely tagjainak a többsége máshol alakuló egyetemi karriert feladva tevékenykedett a magyar nyelvű oktatásért, és egyszerre csak gyanakvással, gyanúsítgatásokkal kellett szembesülnie. – Hová helyezné ma az intézmény húszesztendős történetének a legfontosabb mérföldköveit? – Az alapítás magától értetődő mérföldköve után a struktúra kikristályosodása jelentette a következő fontos állomást. Az első, 2000-ben rögzített megvalósíthatósági tanulmányban Kolozsvár, Csíkszereda

és Marosvásárhely szerepelt az egyetem helyszíneként, három oldallal hátrább viszont már Kolozsvár, Marosvásárhely és Székelyföld. Ezért tekinthető fontos állomásnak az előbbi struktúra leülepedése, ami a költségvetési leosztásban is fix finanszírozási arányt szabott meg az egyes városok között. Magyarán ezzel véget ért a hőskornak az a szabad versenye, melynek keretében minden városban mindenki mindent akart azzal a felkiáltással, hogy aki több szakot indít, nagyobbat fejleszt, a jövőben is annál ragad meg a nagyobb forrás. A sarokszámok beálltával stabilabbá, kiszámíthatóbbá vált a rendszer. – Ma mégis Marosvásárhely a legtöbb diákot felvonultató, a legnagyobb infrastrukturális fejlesztést megvalósító Sapientia-város, holott a kezdeti tervekben ez egyáltalán nem így szerepelt… – Valóban, kezdetben a csíkszeredai, székelyföldi felsőoktatás megteremtése és megszilárdítása volt az elsődleges cél. Nagyon hamar letisztult az is, hogy a kolozsvári egyetemi elit nélkül a projekt nem fog működni. Ezt követően ugrott fel – Kása Zoltán professzor megfogalmazásával élve – a szerelvény utolsó vagonjára Marosvásárhely. Ott éppen a Sapientiával történtekkel párhuzamos folyamat zajlott a vegyes tannyelvű Petru Maior Egyetemen belül: a magyar mérnökképzésben dolgozó csapat, benne Dávid László rektorelődöm vagy Hollanda Dénes vásárhelyi alapító dékánunk ugyanúgy szerette volna megvalósítani az önálló magyar tagozatot, mint annak idején mi a Babeș–Bolyain. Lefolytatták a szokásos pingpongmeccset a román kormánytól az egyetem szenátusáig, amelynek a kilátástalanságát megtapasztalva Dávid Lászlóék kiléptek, s éltek a Sapientia kínálta lehetőségekkel. Így került a képletbe a város, és hogy a gondviselés jól dolgozott, amikor ezt a két folyamatot összekapcsolta, igazolja a mai eredmény. – Nemrég megválasztott rektorként elégedett a székelyföldi egyetemalapítás és -fejlesztés ritmusával, intenzitásával? – Alapvetően igen. Tisztában kell lennünk, hogy ezek nem egyik napról a másikra lezajló folyamatok. A csíkszeredai főtéren tartott 2021-es tanévzárás alkalmával azt mondtam, hogy ez az első alkalom, amikor kezdem érezni Csíkszeredának mint egyetemi városnak a szelét. Húsz év alatt az intézmény hatni kez-

dett a településre, az pedig elkezdte befogadni, magáénak érezni az univerzitást és diákjait. A számok is ezt igazolják: a romániai magyar nyelvű felsőoktatás mintegy 18 százaléka ma már Székelyföldhöz kötődik, és ebben oroszlánrésze van a Sapientiának. Az alumniadatainkból az is kiderül, hogy az ott tanulók közül jóval többen maradnak otthon, mint a Kolozsváron végzettek. És ez megnyugtató, hiszen épp ez volt az egyik elsődleges miszsziónk, ebben állt a székelyföldi egyetemi oktatás logikája. – Időközben a székelyföldi helyszínek listája is bővült, ma már Sepsiszentgyörgyön vagy Nyárádszeredán is jelen van az intézmény. Milyen lobbik vagy felismerések termelték ki a terjeszkedést? – Ahol az egyetem ilyen típusú stratégiai lépésekre szánja el magát, ott roppant fontos az erős helyi stratégiai partnerek léte, hiszen ez képes megteremteni a szükséges körülményeket. A sepsiszentgyörgyi városvezetés jövőképében például kiemelt helyet foglal el a felsőoktatás fejlesztése, ugyanakkor néhány éve a régióban erőteljes sportcélú beruházások indultak el. De nemcsak ezzel, azaz a sporttal kapcsolatosan fogalmazódtak meg képzési igények, amelyeknek igyekezett elébe menni az univerzitás. Nem beszélnék lobbikról, sokkal inkább arról a felismerésről, hogy ott helyes továbbépíteni az egyetemi hálózatot, ahol nemcsak az oktatási feltételek adottak, hanem megfelelő akarat és konjunktúra is „diktálja” a létrehozást. – Milyen a viszony ma a Babeș–Bolyai és a Sapientia között? A két egyetem kezdetben egyfajta megegyezést kötött, miszerint nem indít olyan szakokat, amelyek konkurenciát teremtenének az intézmények között, a megállapodást viszont mindketten megszegték már. – Egyfajta íratlan szabályként mi ma is érvényesnek tekintjük a megállapodást, azzal az apró lábjegyzettel, hogy azt valóban mindkét fél átlépte itt-ott az évek folyamán. Ha húsz esztendővel ezelőtt valaki magyarul oktató univerzitásra készült, nem volt sok választása, és ez kényelmes monopolhelyzetet teremtett a Babeș–Bolyai számára. Egy másik opció, a bővülő kínálat természetesen okozhat némi kényelmetlenséget. Tagadhatatlan, hogy keletkezett némi konkurencia, miután a két intézmény gyakorlatilag ugyanabból az emberállományból válogat. A helyzet egyér2021/41 FIGYELŐ | 55

F_54-56_TonkMarton.indd 55

2021. 10. 11. 17:31

telmű nyertese a magyar fiatal. Egyrészt azért, mert több lehetőség közül választhat. Másrészt ez a versenyhelyzet – és ezt azoknak az ismereteknek a birtokában is

mondom, amelyeket tíz éven át a Babeș– Bolyai oktatójaként szereztem – a nagy múltú intézménynek is javára vált, több magyar nyelvű szakképzés nagyon szép fejlődésen ment át. – Leginkább milyen területeken állítanak ma egymásnak konkurenciát?

A SAPIENTIA Az erdélyi magyar magánegyetem fenntartóját, a Sapientia Alapítványt az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökeinek a közgyűlése 2000-ben hozta létre, 9 tagú kuratóriumát is ez a testület nevezi ki. 2000 nyarán, majd 2001 tavaszán az alapítvány az ideiglenes működési engedély megszerzése érdekében leadta az első szakok akkreditációs iratcsomóit a bukaresti illetékes bizottsághoz. A kérvényezett szakok a következők voltak: agrár- és élelmiszeripari gazdaság, könyvelés és gazdálkodás, környezetmérnöki, élelmiszeripari mérnöki képzés, szociológia, informatika, mechatronika, automatika, alkalmazott informatika, számítástechnika. 2001 májusában az akkreditációs bizottság megadta az ideiglenes működési engedélyt az Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) első szakjainak. Az első felvételi vizsgákat 2001-ben tartották. Jelenleg négy helyszínen – Kolozsvár, Marosvásárhely, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy – és három karon összesen csaknem négyszáz oktató 32 alapképzési és 12 mesteri szakon mintegy 2400 hallgatót tanít. Alapképzésen 16 végzett évfolyamon 5590-en diplomáztak, mesterképzésen 6 végzett évfolyamon 477-en. Eddigi rektorok: dr. Tonk Sándor történész (2000–03), Szilágyi Pál matematikus (2003–07), Dávid László villamosmérnök (2007–20), Tonk Márton filozófus (2021–).

A BABEȘ–BOLYAI 1945-től 1959-ig működött a romániai magyar értelmiségi képzést biztosított Bolyai Egyetem, amelyet már 1948-tól nyomás alá helyezett a Román Kommunista Párt. Két rektorát, több tanárát meghurcolták, bebörtönözték, majd az 1956-os magyar forradalommal való szolidaritásvállalás miatt magyar szeparatista, nacionalista, burzsoá intézménynek minősítették, és egyesítették a város román, Trianon után alapított egyetemével. Így jött létre a Babeș–Bolyai (BBTE). A kommunista hatalom 1989-es bukásáig az intézményben szinte teljesen megszűnt a magyar nyelvű oktatás. A forradalom után hiába kérte vissza az erdélyi magyarság a Bolyai visszaállítását, a román állam ezt nem tette meg (ezért jött létre magyar állami támogatással a Sapientia tudományegyetem). A magyar tagozatnak ma már bizonyos belső önállósága van, a magyar karok és intézetek saját kari szabályzatuk alapján szervezik meg és fejtik ki tevékenységüket. A mintegy 45 ezer fős diákság 15 százaléka tanul magyarul. A jelenlegi román rektor az intézmény magyar gyökereit, a Báthory István erdélyi fejedelem koráig visszanyúló dicső múltat, a Magyar Országgyűlés 1872-es határozatával létrejött egyetem és a későbbi Bolyai eredményeit büszkén vállalja. (M. J.)

– Például az informatikusképzésben. De hát az élet, a munkaerőpiaci viszonyok időközben úgy alakultak, hogy az a szakemberállomány is kevés, amelyet a két egyetem együttesen bocsát ki. Ugyanakkor ma is kerüljük az olyan szakokon való képzések indítását, ahol úgy ítéljük meg, hogy létezik jó színvonalú magyar oktatás. Készülünk viszont doktori képzéseket indítani, mindenekelőtt olyan területeken, ahol minden tekintetben kiválóak vagyunk. Azt tartom – és ebben egységesnek mondhatók az egyetemen belüli álláspontok –, hogy ne öljünk pénzt és energiát olyasmibe, amit mások megfelelő tudással képesek elvégezni. Ugyanakkor vannak dolgok, amelyeket nem tudunk elfogadni. Például azt a kérést, hogy ne működtessünk olyan szakokat, amelyeket a másik univerzitáson a román állam finanszíroz. A több lábon állás összességében nem rossz a magyar közösség szempontjából. Ma Erdélyben rendelkezésre áll egy állami tagozatokból álló felsőoktatási kínálat, illetve létezik a Sapientia, a Partiumi Keresztény Egyetem és a Protestáns Teológiai Intézet alkotta önálló magyar magánegyetemi hálózat. Mindkettő egyazon idejű megszüntetésére legfeljebb elméleti veszélyként gondolhatunk. Az elmúlt húsz esztendő mindenekelőtt azt bizonyítja, hogy a Sapientia betömte a romániai magyar nyelvű képzés lyukait. – Milyen finanszírozási háttérrel igyekszik ma kielégíteni a Sapientia a romániai magyar közösség oktatási szükségleteit, illetve szolgálni a nemzetpolitikai célkitűzéseket? – Az egyetem teljes évi költségvetésének körülbelül a 75 százalékát (ez 2,7 milliárd forint) a magyar állam biztosítja, a fennmaradó részt saját forrásokból, a bevételeinkből teremtjük elő. Ha mindezt ahhoz viszonyítjuk, hogy három városban működünk ennek költségvonzataival, egyértelmű, hogy nem mi vagyunk a magyar büdzsé számára a legtöbbe kerülő univerzitás. Ugyanakkor a szemlélet, a nemzetpolitikai, a közösségi, az erdélyi magyarsághoz kapcsolódó célok teljes mértékben egyeznek azzal, amit a magyar kormány képvisel. Nem utolsósorban azáltal, hogy az általunk kibocsátott emberállomány a magyar szellemi erőt is gazdagítja, s bizonyíthatóan hozzájárul a magyarországi munkaerőpiaci igények kielégítéséhez. CSINTA SAMU

FOTÓ: CZEGLÉDI ZSOLT, MTI

| RÉGIÓ |

56 | FIGYELŐ 2021/41

F_54-56_TonkMarton.indd 56

2021. 10. 11. 17:31

TE &

dönts okosan

a K&H számlanyitás app & 5000 Ft jóváírás nyiss számlát pár kattintással tással ával & fizess mobillal vagy órával p3 5G & Samsung Galaxy Z Flip3 telót is nyerhetsz

számlavezetés betétikártya szolgáltatás A l Pay, P G i Pay] P ] internetbanki és mobilalkalmazási szolgáltatás [Google Pay, Apple Garmin A termék igénybevételének feltételei vannak. Jelen tájékoztató nem minősül ajánlattételnek, célja pusztán a figyelem felkeltése. A kondíciók módosításának jogát a Bank fenntartja. A termék részletes leírását és feltételeit a K&H Bank Üzletszabályzata, az Ügyfélszerződés, a Bankkártya és hitelkártya szolgáltatásokra vonatkozó Általános szerződési feltételek, az Elektronikus azonosítású banki szolgáltatásokra vonatkozó Általános szerződési feltételek, elektronikus úton történő szerződéskötésre vonatkozó Általános szerződési feltételek a Természetes személyek számláira, betéteire, pénztári tranzakcióira vonatkozó Hirdetmény, a betéti bankkártya hirdetmény természetes személyek részére, a hitelkártya hirdetmény természetes személyek részére dokumentumok tartalmazzák, amelyek megtekinthetők a bankfiókokban és a kh.hu internetes weboldalon. A K&H mobilbank teljes körű használatára a K&H e-bank felhasználói válhatnak jogosulttá.

KH_SzamlanyitasPromo_200x292_HU_21okt_v1.indd 1 F_57_KADH_hirdi.indd 57

2021. 10. 11. 06. 16:29 13:30

| RÉGIÓ |

SZÉKELYFÖLDI FŐSODOR KISS TAMÁS | Tizenharmadik alkalommal adta át a bálványosi szabadegyetemeket szervező Pro Minoritate Alapítvány a Lőrincz Csaba-díjat. Az idei elismerést Kiss Tamás erdélyi szociológus, politikai elemző kapta, aki a méltatás szerint olyan problémákkal foglalkozik, amelyekkel kevesen mernek, így az erdélyi, székelyföldi romló demográfiai mutatókkal, a romániai idegengyűlölettel vagy a romakérdéssel. A Petőfi Irodalmi Múzeumban megtartott ünnepségen, előadása után a székelyföldi roma integrációról, a székely megyékben tapasztalható oltásszkepticizmusról és a bukaresti kormányválságról is kérdezte a Figyelő.

KISS TAMÁS. Ő A 13. AKI MEGKAPTA NAGY JÁNOS FELVIDÉKI KÉPZŐMŰVÉSZ BRONZ EMLÉKPLAKETTJÉT

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

Erdélyben 105 ezer magyar nyelvű roma kapcsolódik a magyar intézményrendszerhez, Székelyföldön lakik e közösség fele. Nekik a székely-magyar világ jelenti a fősodort. Miként zajlik a felzárkózás? – Az 55 ezer fős székelyföldi cigányságon belül a többség önerőből indult el a felzárkózás útján, az utóbbi öt-tíz évben hihetetlen fejlődés tapasztalható a körükben. Főként a németországi idénymunka révén erősödtek meg anyagilag. A tradicionális romániai antropológiai megítélés, azaz, hogy a cigányság szegregált és alávetett, szociális támogatásra szoruló csoport, erre a rétegre egyáltalán nem igaz. A székelyföldi többség ideáljait követik, hasonló a fejlődésképük, ugyanazok a vágyak, hasonló a munkához, az anyagi javakhoz való viszonyuk. Székelyudvarhely környékén vannak olyan falvak, ahol a cigányok lakta utcák tisztasága, a házak nem különböznek a település magyar részétől. – Vannak viszont szegregáltan, szegénységben élő helyi közösségek is. – Az erdélyi, székelyföldi egyházi, önkormányzati és civil intézmények csápjai elérték a roma közösségeket. Ahhoz képest, hogy Romániában a neoliberális szemlélet uralkodik, minimális szociálpolitikával, a fejenként 200 lejes (alig 15 ezer forintos) segéllyel, az erdélyi magyar közösségen belül kialakult és jól

58 | FIGYELŐ 2021/41

F_58-60_lorincz_csaba.indd 58

2021. 10. 11. 17:28

| RÉGIÓ |

működik a Katolikus Karitász, a Máltai szeretetszolgálat, Böjte Csaba szerzetes gyermekmentő házainak a hálózata, amelyek felkarolják a romákat. Kialakult egy civil és egyházi szociális ellátórendszer, pályázni lehet. A magyar anyanyelvi oktatásba még jobban be lehet vonni őket, rekrutációs stratégiát kell kidolgozni velük együtt, olyan ösztöndíjrendszert kialakítani, hogy a romák tömegével tudjanak kapcsolódni a magyar intézményekhez. Nálunk, Erdélyben is vannak magyar iskolák, akárcsak a Felvidéken vagy Kárpátalján, ahol az intézmény működését a roma gyermekek jelenléte teszi lehetővé. Nagyon erős az asszimilációs hajlandóság. – Ezt senki sem erőszakolja rájuk? – Dehogy, ám bizonyos esetekben facilitált. Érdekes például a Segesvár közeli Székelyszenterzsébet esete, ahol valamikor az 1950-es, 60-as évek fordulóján a Magyar Autonóm Tartomány, illetve a Maros–Magyar Autonóm Tartomány idején volt egy kvázi irányított nyelvváltás az oktatási rendszeren keresztül. Az adott történelmi helyzetben a romák eldöntötték, a gyermekekkel nem fognak cigányul beszélni, hogy a magyarokkal egyenrangú embert neveljenek belőlük. Ez a nyelvváltás sokkal kevésbé irányított módon Alcsíkban vagy Gyergyó vidékén most zajlik le. – Elő kell segíteni az integrációt? – Igen. A magyar nemzetpolitikának erőforrásként kell rájuk tekintenie, de nem paternalisztikus módon, hogy megmondják nekik Budapestről vagy Csíkszeredából, hogy mi a tennivaló. Intézményes lehetőségeket szükséges felkínálni nekik. A székelyföldi magyarságnak pedig nyitottabban kell hozzájuk viszonyulnia. Kulcskérdés a reprezentáció kérdése: meg kell teremteni a lehetőséget, hogy minél többen tudjanak bekapcsolódni a helyi magyar politikai életbe. – Hogy kvótát kapjanak az erdélyi magyar pártokban? – Igen, ez az egyik útja az integrációnak. De ezt sem atyáskodó gesztus-

Az oltásszkepticizmus fő oka a romániai intézményrendszerrel szembeni nagyfokú bizalmatlanság. ként kell lehetővé tenni. Nem az a cél, hogy X vagy Y helyi magyar vezetőnek legyen egy-egy roma famulusa, hanem önerőből, tehetsége folytán jusson politikai szerepbe az ember. – Mikor lehet számítani arra, hogy a székelyföldi romák tömegével jelennek meg a régió munkaerőpiacán? Mert

NÉVJEGY 1977-ben született Marosvásárhelyen, Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Líceumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen szociológia szakon végezte, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Századvég Politikai Iskolájában tanult. Doktori fokozatot a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett. Az egyetem elvégzése után az RMDSZ ügyvezető elnökségén dolgozott, jelenleg a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója, valamint a Kvantum Research piac- és közvélemény-kutató cég módszertani felelőse, társtulajdonosa. Nős, három gyermek édesapja.

többségük most is mezőgazdasági munkából él, társadalombiztosítás nélkül dolgozik szezonálisan, akár odahaza, akár a nyugatabbra eső országokban, főként a német földön. – Középtávon, mert egyelőre nincs annyi munkahely-lehetőség, mint másutt. A magyar romák viszont a Partiumban, főként Arad környékén vagy a Bánságban, Temes megyében találnak állást, hiszen ott nagy a munkaerőhiány. De a sepsiszentgyörgyi körzetből azért van, aki már profitál Brassó újraiparosításából. Székelyföldön is lesz lehetőség, mert a régió fejlődésével a munkaerőhiány ott is megjelenik. – Ugorjunk át egy másik, igencsak forró témára. Az tudható, hogy az erdélyi, székelyföldi magyarság nagy része főként a magyarországi médiából tájékozódik. Nálunk működik a vakcinázási kampány, de különösen a székely megyékben gyatra az oltakozási hajlandóság. Még az alig 30 százalékos romániai átoltottsági átlagnál is rosszabb. – Székelyföldön nagyon sok mindenben követik a magyarországi mintákat, a politikai üzeneteket. A migráció kérdésében például nagyon is. De az oltási kampánnyal kapcsolatos magyar kormányzati kommunikációt zárójelbe teszik. A szkepticizmus fő oka a romániai intézményrendszerrel szem2021/41 FIGYELŐ | 59

F_58-60_lorincz_csaba.indd 59

2021. 10. 11. 17:28

| RÉGIÓ |

beni nagyfokú bizalmatlanság. Romániában a többségi társadalomban is megvan ez az idegenkedés az állami intézményekkel, illetve a román politikai elittel szemben, de a magyarok esetén a kisebbségi létből fakadóan a bizalmatlanság erősebb. A döntő többség magyar etnikai pártra szavaz, de a romániai valóságban él, és ez bizonyos esetekben meghatározza a magatartását. E két tényezővel magyarázható, hogy egyelőre csigalassúsággal halad az oltási kampány. – Tulajdonképpen egy platformra kerültek a magyarsággal ellenséges, vírustagadó román nacionalista párttal, a Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) és holdudvarával. – Sajnos a romániai hivatalos kommunikáció, az olykor ellentmondásos intézkedések, de főként a nyilatkozatok, adatok, illetve maga a kormányválság is táptalajt ad ennek a román szélsőséges populista pártnak. Nincs egy hatalmi erőcentrum, amely tartósan, konzekvensen kommunikálna. Állandó a veszekedés a kormányzat fő erejét képviselő Nemzeti Liberális Pártban. Ez is széteshet a leváltott kormányfő, Florin Cîțu pártelnök és belső ellenfele, a párt trónfosztottja, Ludvic Orban csatározása miatt. A másik liberális párt pedig – a Mentsétek meg Romániát (USR) –, amely kilépett a kormányból, korábban az egészségügyi minisztert adta, és már akkor jelentős nézeteltérések alakultak ki a járványhelyzet kezelését illetően. – Például egymást vádolták meg a fertőzöttségi adatok meghamisításával. – Pontosan, és az ilyesmi pont arra jó, hogy az emberek elveszítsék a bizalmukat az intézkedések helyességében. – Mi a kiút ebből a kormányválságból? Jelenleg ott tartunk, hogy a bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott Cîțu-kabinet ügyvezető kormányként vezeti az országot a PNL és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) minisztereivel. Előre hozott választásoknak nézünk elébe?

NÉMETH ZSOLT, NOVÁK KATALIN, KISS TAMÁS ÉS TÁRNOK MÁRIA, A PRO MINORITATE KURATÓRIUMI ELNÖKE. AZ ALAPÍTVÁNY EDDIGI DÍJAZOTTJAI BUDAPESTI, KÁRPÁTALJAI, FELVIDÉKI, ERDÉLYI ÉS VAJDASÁGI KUTATÓK, EGYETEMI TANÁROK, DE VAN KÖZTÜK DIPLOMATA ÉS ALKOTMÁNYBÍRÓ IS

NEMZET- ÉS CSALÁDPOLITIKA Lőrincz Csaba a rendszerváltozás előtt Székelyföldről települt át Budapestre. A Fidesz egyik első és meghatározó külpolitikai, valamint kisebbségi szakértője, a Külügyminisztérium egykori helyettes államtitkára volt az első Orbán-kormány idején. Fiatalon, 49 évesen hunyt el 2008ban, de nincs olyan dokumentum a párt alakulását követő években, amely ne viselné a kézjegyét, a nemzetpolitika fogalmának definíciója is tőle származik. Ez magában foglalja a magyar állam szomszédságpolitikáját, amiben kiemelt szerepet kap az ott élő magyarság, és az ügyüket beemeli a nemzetközi diplomáciánkba is. Ő dolgozta ki a határon túli magyarok státustörvényét, amelynek logikáját követve született meg a kettős állampolgárság intézménye – emlékeztetett a Pro Minoritate alapítója, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Németh Zsolt. Hozzátette: a nemzetpolitikában egyre erősebben jelennek meg a szakpolitikák. Erre a legjobb példa a családpolitika. Azt a lángot, amelyet Lőrincz Csaba meggyújtott, sokan viszik tovább a közéletben, a szakmai világban, a nemzetpolitikában – hangsúlyozta a díjátadót megnyitó beszédében Novák Katalin családokért felelős miniszter. Az anyaország támogatásával immár magyar bölcsődéket, óvodákat, iskolákat építenek külhonban, a kormány segíti a helyi vállalkozásokat – tette hozzá. Kitért a határon túl született magyar gyermekek után járó családtámogatási rendszerre, a Köldökzsinór programra is, amely azt üzeni: „számon tartunk és számítunk rád”. A kormány jó döntéseihez, a határon átívelő programok megalapozásához, a felelős nemzetés családpolitikához olyan színvonalas kutatói munkára van szükség, mint amit a friss Lőrincz Csaba-díjas kolozsvári kutató, Kiss Tamás végez. Az ünnepség házigazdája, Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója is kiemelte, hogy nem a rendszeresen változó államhatárok a fontosak, hanem az, hogy szülőföldként tudjuk belakni a Kárpát-medencét, ahol a magyarság ezer éve él. Kiss Tamást és munkásságát Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy RMDSZ-es polgármestere és Toró T. Tibor, a bírálóbizottság tagja, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke méltatta. Kiderült, hogy a két konkurens párt is igényt tart az elemzéseire, mert politikamentesség, szakmai szigorúság és világos gondolati szerkezet jellemzi azokat. Nem köntörfalaz, a lehető legkényesebb témákkal is szembesíti a döntéshozókat. A díjazott ezek után tartotta meg a székelyföldi romák integrációs törekvéseiről szóló előadását, és válaszolt a Figyelő kérdéseire is.

– Nem hiszem, mert egyik jobbközép pártnak sem érdeke az idő előtti szavazás. Rosszul is állnak a felmérésekben. Nagyon vezet az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD), és az előrejelzésekben feljött a harmadik helyre az AUR. Úgy vélem, hogy újra össze fog állni a jobboldal.

– Ezzel a kormányfővel? – Vele nehezen. Szerintem a jobboldal egy újabb felállásban irányít majd tovább, de egy ideig ügyvezető kabinetként marad a PNL–RMDSZ-kormány. MOSZKOVITS JÁNOS

60 | FIGYELŐ 2021/41

F_58-60_lorincz_csaba.indd 60

2021. 10. 11. 17:28

terítéken a minőség

/ç+61Ŷ *&+ň0ć$ #")ć ć &% 12!ç0ç/ ) -,7,11 3ć!'"$6/"+!07"/ )&0*"/1 +"*7"1& *&+ň0ć$/"+!07"/

KMÉ

KME_hird_200x292mm_Figyelo.indd F_61_AMC_KME_hirdi.indd 61 1

&3ç)Ń &+ň0ć$Ŷ Y)")*&07"/ Ȣ kme.hu

2021. 10. 01. 11. 12:56 16:30

| RÉGIÓ |

NEM CSAK ÁLMODNAK A MAKKAL

FÁSÍTÁS HORVÁTORSZÁGBAN | Erdőterületének arányát tekintve déli szomszédunk európai viszonylatban is jól áll. Az ország 49,3 százalékát erdők borítják, de a kormány célja az, hogy 2030-ig ez a mérték meghaladja az 50 százalékot.

NE LÉGY TUSKÓ, ÜLTESS FÁT!

Az ország fásítására több zöldítési programot indítottak. Az eddigi legsikeresebb kétségkívül a „Ne légy tuskó, ül-

DRÓNOKAT IS BEVETNEK

Egy fiatal mérnökökből álló csapat nemrég úgy döntött, hogy magasabb szintre emeli az erdőtelepítést, speciális drónok segítségével támogatja a programot. A távirányítású robotrepülőket különleges tartályokkal szerelték fel, amelyekbe „bombákat” helyeztek. Ezek a töltetek valójában humuszgolyók, ame-

lyek közepén csíraképes magvak vannak. A golyókat a drón könnyen elszállítja a nehezen megközelíthető helyekre is, majd kidobja, gyakorlatilag elülteti azokat. Az előzetes tesztek alapján a siker 75 százalékos lehet. Élesben először a múlt héten, a Grobosinc (Grubišno Polje) környéki erdőkben, fenyőmaggal próbálták ki az új technológiát. Ahhoz viszont, hogy bármit is ültetni lehessen, megfelelő hely kell. Az új erdőket többnyire olyan területekre telepítik, amelyeket korábban is fák borítottak, de akár új helyekre is, amelyeket az állam vagy az önkormányzat megfelelőnek ítél.

JÓ ÁRA VAN A MAKKNAK

Az erdősítés egyik alapvető feltétele a faiskola. A Horvát Erdészeti Társaság többet is üzemeltet, évente mintegy kilencmillió csemetét nevelnek. Ezeknek viszont csak egy része kerül az erdőkbe, ugyanis jelentős mennyiséget, főleg tölgyfacsemetéket a környező országokba exportálnak. A csemetékhez a makkot az erdészet magánemberektől is vásárolja. Az ország erdeiben szabadon lehet gyűjteni az éhes disznók álmában is szereplő termést. A munka kifizetődő, ugyanis 10 kunát, azaz 477 forintot adnak a szlavón tölgy termésének kilójáért. H. D.

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

Horvátországban napjainkban egészen pontosan 2 759 039 hektár erdőt tartanak számon. Ennek jelentős része, csaknem 2,1 millió hektár állami kézben van, a többi magánterület. A leggyakoribb fa a bükk, amely az erdőségek közel 36 százalékát teszi ki, 22 százalék pedig majdnem fele-fele arányban kocsányos és kocsánytalan tölgy. Elterjedt még a gyertyán (9 százalék), a jegenye (8), a lucfenyő (5) és a kőris (3). Az erdős, főként az ártéri területekre jellemző még a fűz és az akác, de nyírfából és hársfából is jelentős állomány található déli szomszédunkban. Az erdővel borított területek aránya az elmúlt negyed évszázadban jelentősen, csaknem 17 százalékkal, 49,3-re bővült. Ilyen kiterjedésű erdősége utoljára 250 esztendővel ezelőtt, a török kiűzése utáni évtizedekben volt az országnak. A szaktárca még nem elégedett az eredménnyel. Célja, hogy az évtized végére legalább 50 százalékra növelje e területek részarányát.

tess fát!” kezdeményezés, amelynek az idén már a harmadik fázisa kezdődik. A szakminisztérium több civil egyesülettel közösen hirdette meg a november elsejétől egy hónapig tartó fásítási mozgalmat. A cél az, hogy minél több szervezet, iskola, önkormányzat, civil csoport vegyen részt benne, s minél több csemetét plántáljanak. Az Európai Unió által is támogatott projektnek köszönhetően az aktivisták az előző két évben 150 ezer fát ültettek az ország különböző részein. De a mozgalomnak más szereplői is vannak. A Horvát Posta nemrég dobta piacra legújabb, 3,10 kunás (csaknem 150 forintos) bélyegét, és az értékesítéséből befolyó összeget teljes egészében az ország erdeinek a védelmére, valamint újak létesítésére fordítja. Az akció sikeresnek mondható, hiszen több nagyvállalat is vásárolt már jelentősebb tételt a bélyegekből. Így el is dicsekedhetnek azzal, hogy zöldebb lett a cégük. E termék a magánemberek körében is egyre népszerűbb.

62 | FIGYELŐ 2021/41

F_62-63_horvatfasitas-szerbkoolaj.indd 62

2021. 10. 11. 17:22

| RÉGIÓ |

ÜRÜLŐ SZERB

KŐOLAJMEZŐK

Miként az egész világ az energiapiacon bekövetkezett kellemetlen változásokat elemzi, Szerbiában is az foglalkoztatja a közgazdászokat, hogy miként lehet átvészelni a kőolaj, a földgáz, a villamos energia drágulását, és azt is számolgatják, mennyi lehet a hazai kőolajmezőkből kibányászható mennyiség. A közvélemény figyelmét voltaképpen Aleksandar Vučić elnök keltette fel, amikor újságírói kérdésre közölte: Szerbiának nincsenek további kőolajkészletei – felélte, kiaknázta mindazt, ami a rendelkezésére állt. Kiderült, hogy az államfő kissé élesen fogalmazott, amivel elsősorban arra szeretett volna utalni, hogy gazdasági húzóerőként semmiképp sem számíthat déli szomszédunk erre az energiaforrásra. Arról viszont megoszlanak a vélemények, mekkora tartalékok lehetnek még a mélyben.

TARTALÉKLELTÁR | Az államfő már leírta a szerb kőolajmezőket, a jelentések és az elemzők szerint azonban – a jelentős import mellett – még legalább másfél évtizedig kitermelhető hazai „folyékony aranyra” számíthat a gazdaság.

között aláírt energetikai egyezménynek. Ez alapozta meg Belgrád jó kapcsolatait ezen a téren is Moszkvával, a haszon tehát jóval nagyobb – mondják –, mint a szerződésben szereplő összeg. Például a fenti megállapodás nyitotta meg annak a lehetőségét, hogy déli szomszédunk kedvezményesen jusson hozzá a Balkáni Áramlaton érkező földgázhoz.

TARTALÉK LENT ÉS FENT

A Gazpromnyefty szerbiai megjelenése előtti évben az ország 922 ezer tonna kőolajat és földgázt termelt ki. Egy esztendő múlva már 1,23 millió tonnát, s 2011-ben elérték a bő másfél milliót. Hat éve csökkenés tapasztalható, de ma is 20 százalékkal

16,5 millió tonnára becsülték a kőolajmezőkben rejlő mennyiséget, öt évvel később pedig – az intenzív kutatási és feltárási tevékenység folyamán – 18,25 millióra. De 2017 óta már négymillióval kevesebbről beszélnek. Értékelése szerint nem kevés a 17 év – az európai átlag 12 –, a régióban is kimagaslónak számít. Az is lehet, hogy a további feltárások még legalább négyszer több tartalékot állapítanak meg. Szerbiában jelenleg 63 kőolajmezőn 700 olajfúró dolgozik, egy részük hidraulikus kőzetrepesztéssel. A kutatási, feltárási tevékenység most is zajlik a Vajdaságban. A Palicsfürdő környéki lakosság panaszkodik is, hogy rosszabb lett az ivóvíz minősége. Az oroszok a jelenlegi törvényben

FOTÓ: GETTY IMAGES

OROSZ KÉZBEN

A belgrádi bányászati és energetikai tárca a sajtó érdeklődésére közölte, hogy az országban még 10-15 esztendeig lesz kőolajbányászat, de a kitermelt mennyiség évről évre csökken. Tavaly csaknem 3,3 millió tonna kőolajterméket használt el, 0,3 százalékkal többet, mint 2019-ben. Szerbiában 0,861 millió tonnát termeltek ki, vagyis az ország szükségletének a bő 26 százalékát fedezték ebből. A maradék majdnem háromnegyed rész, 2,438 millió tonna importból származott. A kormánykritikus elemzők ma is elhibázott döntésnek tartják, hogy a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) 2008 végén az orosz Gazpromnyefty irányítása alá került. A stratégiai befektető 400 millió euróért jutott a NIS többségi tulajdonjogához. Ma 56 százalékos a részesedése. Számítások alapján a vételárat az oroszok másfél-két év nyereségéből fedezni tudták, a bírálók szerint így tehát az évszázad legrosszabb bizniszét vitte véghez az akkori, Boris Tadić szerb elnök vezette hatalmi koalíció. A későbbi kormányok azóta is azzal védekeznek, hogy az adásvételt nem önmagában kell figyelni, az ugyanis részét képezte egy a két állam

A NIS ÉS A GAZPROM NEFT PANCSOVAI FINOMÍTÓJA EGY 2014-ES FELVÉTELEN. MÉG SOKÁIG TERVEZNEK VELE, NEMRÉG MODERNIZÁLTÁK

több fekete aranyat bányásznak a 2008-as értéknél – mutatott rá jelentésében a belgrádi szaktárca. A Biznis.rs szerb gazdasági portálnak adott nyilatkozatában az egyik energetikai szakértő úgy vélte, még legalább 17 esztendőre elegendő tartalékai lehetnek az országnak, csak a már feltárt mennyiséget figyelembe véve. Radoslav Mićić egyetemi tanár rámutatott: 2005ben 11,53 millió, a Gazpromnyefty belépése utáni második évben, 2010-ben már

szereplő 7 helyett 3 százalékos kitermelési illetéket fizetnek Belgrádnak, mert az államközi szerződés rögzítette, hogy az esetleges jogszabályi változások nem lesznek érvényesek a Gazpromnyeftyre. Egyesek a bevételkiesést számolják, mások az uniós elvárások elhanyagolása miatt aggódnak. A 15. csatlakozási tárgyalási fejezet megnyitásához Szerbiának 90 napos fogyasztást fedező készenléti üzemanyag-tartalékkal kellene rendelkeznie, de a most közzétett adatok szerint csak 26 napra lenne elég a felhalmozott mennyiség. VIRÁG ÁRPÁD 2021/41 FIGYELŐ | 63

F_62-63_horvatfasitas-szerbkoolaj.indd 63

2021. 10. 11. 17:22

| RÉGIÓ |

ELVARRATLAN SZÁLAK

HORVÁTORSZÁG HATÁRVITÁI | A volt Jugoszlávia szétesése óta Horvátország talán az egyedüli olyan állam Európában, amelynek szinte az összes szomszédjával határproblémája van. Az üde kivétel Magyarország.

EZERÉVES HATÁR, HARMINCÉVES VITA

A délszláv háborúból ugyan győztesen került ki Horvátország, kivívta függetlenségét, de a volt jugoszláv tagköztársaságokkal máig elvarratlan szálai vannak. Pont harminc éve, 1991-ben állította fel az Eu-

IOLNA ÉS FÉRJE, SÁNDOR A KISKŐSZEGI (BATINA) CÍMET IGAZOLÓ HÁZSZÁMMAL. HIÁBA TARTOZNAK A HORVÁTORSZÁGI FALUHOZ, SZERBIÁBAN ÉLNEK

rópai Közösség a Robert Badinter francia alkotmánybírósági elnök által vezetett testületet (Badinter-bizottság), amely számos véleményt fogalmazott meg a széteső Jugoszláviával kapcsolatban. Az egyik tétele szerint az önállóságukat kikiáltó országok megőrzik a volt tagköztársasági határokat. Ezt az álláspontot ismeri el jelenleg is a nemzetközi közösség nagy része. Az első pillantásra korrektnek tűnő megállapítás viszont rengeteg fejfájást okozott azóta az utódállamoknak, főleg Horvátországnak. Ahhoz, hogy jobban megértsük a helyzetet, vissza kell mennünk ezer évet a történelemben, egészen Szent István királyunkig, hiszen ő alakította ki a vármegyerendszert. A közigazgatási határokat nagyrészt megtartották a Trianon utáni jugoszláv államalakulatok is. A probléma abban rejlik, hogy a megyehatárokat – amelyek az egykori Baranya, Bács-Bodrog és Szerém vármegye között húzódtak – a Duna akkori folyása men-

tén húzták meg. Ám az évszázadok folyamán, illetve a folyó szabályozásával a meder több helyen is módosult, a közigazgatási határok viszont nem.

ÉRTÉKES FÖLD

A Duna-meder változásának a következtében eltűntek az egykori meanderek (viszszaforduló folyókanyarulatok), és tízezer hektárnyi föld vándorolt át az egyik partról a másikra, javarészt Horvátország kárára. Baranya és Szerém megyéből a tanyavilág, illetve termőföld- és erdőterület a Duna jobb partjáról a balra, Bács-Bodrogból pedig 900 hektárnyi szikes, homokos rész a horvát oldalra került át. Mivel híd nincs a közelben, szárazföldön egyik fél sem tudja megközelíteni a túlparti területeit. A Dunán pedig a szerbek elkezdték alkalmazni az általános nemzetközi jogi gyakorlatot, miszerint két ország határa a folyó fő sodorvonalán van. Ez persze nem tetszik a horvátoknak, mert elzárják őket az országnak egy bő tízezer hektáros területétől.

FOTÓ: MARKO MRKOJNIC, PIXSELL

A helyzet a horvát–szerb határszakaszon a legbonyolultabb; a két ország közötti viszályt tízezer hektárnyi termőföld és erdő hovatartozása okozza. A horvát–szerb–magyar hármas határ közelében fekszik a vitatott terület: Kengyia (Kenđija), vagy ahogy a helyiek nevezik: Kengya. Az egykor népes tanyavilágban mára már csak néhány, főleg magyar nemzetiségű család él. Az életüket megkeseríti, hogy maguk sem tudják, Horvátországban vagy Szerbiában laknak-e. A horvát parlament a minap újból foglalkozott az ügyükkel. Jankovics Róbert, a horvátországi magyarok parlamenti képviselője a külügyminiszterhez intézett interpellációt. Érdemi választ nemigen kapott, de legalább újból közbeszéd tárgyává tette a témát, a sajtó is foglalkozott vele.

64 | FIGYELŐ 2021/41

F_64-65-szerb-hatarvita.indd 64

2021. 10. 11. 17:40

| RÉGIÓ | -TRTW¾I

Bácsszentgyörgy

51 DUN A

Hercegszántó

0ºQPJI

51

na Nemzeti zet Park

M MAGYARORSZÁG Béreg

DU NA

ÁG RSZ O T VÁ HOR

SZERBIA

15

0ÀQQ÷I Kengyia

Izsép 16

Hercegmárok

Darázs

Batina 0NXP÷X_JL

15

'J_I¥S

212

15

KENGYIA KISKŐSZEG ÉS KÜLLŐD KÖZÖTT, A „SENKIFÖLDJÉN”. A HÁZIORVOS A HORVÁT OLDALON VAN, A SÜRGŐSSÉGI ELLÁTÁST A SZERBIAI SZOLGÁLAT KISZÁMLÁZZA

Mint fentebb jeleztük: hogy a kengyiaiak horvátországi vagy vajdasági magyarok-e, azt maguk sem tudják. Ők kétszeresen is külhoni magyarok. Állampolgárságuk horvát, a nyugdíjukat Zágráb folyósítja, és a mezőgazdasági vállalkozásaikat is a horvát minisztériumnál, illetve cégjegyzékben tartják nyilván, de az elektromos áramot a szerb szolgáltatótól kapják. Horvát személyi okmányaikban a lakhelyük úgy szerepel, mintha a Duna túlpartján lévő Kiskőszeg (Batina) egyik utcájában élnének, és oda járnak orvoshoz is. Abban az esetben viszont, ha be szeretnének menni a faluba, bizony útlevelet kell vinniük magukkal, és még vámellenőrzésen is átesnek. A gazdák nem tudják Horvátországban értékesíteni a terményeiket. Ha baj van, se tűzoltóra, se rendőrre, se mentőre nem számíthatnak a horvát oldalról, mert nem léphetik át a határt. A szerb hatóságok, ha ki is mennek Kengyiára, a lakosokat külföldiként kezelik, ezért az igénybe vett szolgáltatást kiszámlázzák nekik. Ezt a sorstalanságot a többség megunta és elköltözött. A maradék néhány család a koronavírus-járvány idején a határzár miatt nem mehetett be a községközpontba, se orvoshoz, se patikába, se élelmiszerért, se ügyeket intézni.

A helyzetet horvát–szerb párbeszéddel, úgy tűnik, nem lehet megoldani. A 318 kilométeres közös határvonal megállapítására a felek létre is hoztak egy közös bizottságot, ám az 2011 óta nem ült asztalhoz. Ezért Zágráb a hágai nemzetközi döntőbírósághoz fordul, és kataszteri alapon való rendezést szeretne Szerbiával. Belgrád persze a Duna sodorvonalát fogadtatná el végleges határnak.

EGY CSEH POLGÁR ÚJ „ORSZÁGA”

A délszláv határviták körüli anomáliát néhány évvel ezelőtt kihasználta egy cseh kalandor, és megalapította saját mikroállamát, a Liberland nevű szabad köztársaságot a Duna horvát felén található szerb árterületen. Ez azért volt lehetséges, mert a helyi lakosok által Szigának említett területre senki sem tart igényt. Az év nagy részében megközelíthetetlen Liberland az interneten közel 200 ezer állampolgárságot adott ki. Közülük többen el is szerettek volna látogatni a saját „államukba”, ám a horvát rendőrök ezt nem nézték jó szemmel – a többségüket határsértésért őrizetbe vették. A cseh bulinak a migránsválság vetett véget, a területen ugyanis keresztülhalad az egyik balkáni útvonal.

Magyarország kivételével a horvát államnak minden szomszédjával van határproblémája. Szlovéniával a Pirani-öböl, a Sveta Gera hegycsúcs és több határ menti földterület kapcsán állnak vitában. Erről már döntőbírósági határozat is született, de ezt Zágráb nem ismeri el, mert álláspontja szerint szlovén diplomaták nyomást gyakoroltak a bírákra. Ezért még az ítélet kihirdetése előtt kilépett az eljárásból. A nyomásgyakorlást a horvát sajtó kiszivárogtatott hangfelvételekkel igyekezett bizonyítani. A Bosznia-Hercegovinával fennálló vitában Hrvatska Kostajnica település hovatartozása kérdéses, mivel a már de facto Horvátországhoz tartozó városka státusáról csak a két ország vezetője állapodott meg. Ez a helyzet néhány Neum környéki apró sziget fennhatóságával, de az egyezményeket egyik állam parlamentje sem ratifikálta. A horvátok legkisebb szomszédjukkal, Montenegróval is vitában állnak az ország legdélibb csücskénél, a Prevlaka-félszigetnél húzódó tengeri határvonal, illetve a Mamula sziget kapcsán. Ez utóbbit történelmileg és kulturálisan a horvátok a magukénak tartják. A dubrovniki telekkönyvben szerepel, de földrajzilag közelebb esik a montenegrói parthoz. HORDÓSI DÁNIEL 2021/41 FIGYELŐ | 65

F_64-65-szerb-hatarvita.indd 65

2021. 10. 11. 17:40

| RÉGIÓ |

PRÁGAI DILEMMA

FÉLTIK A SZERB CSIRKEHÚST

Zöld fényt kapott Brüsszeltől a szerbiai csirkehús. Harminc év várakozás után exportálhatja ezt a terméket az uniós országokba déli szomszédunk mezőgazdasága – erről állapodott meg az Európai Bizottság (EB) Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága a belgrádi agrártárcával folytatott tárgyalásokon. A csirkehús kiviteléhez szükséges intézkedések kidolgozása már folyamatban van, jövő februárban pedig Szerbiába látogat az EB Egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Főigazgatóságának a küldöttsége, hogy megtárgyalják a sertéshús uniós piacra való bejutásának a lehetőségét. A csirkehústermelők érdekvédelmi szervezetei a hír hallatán egyetértettek abban, hogy üdvözölni kell minden piacbővítési lehetőséget, ugyanakkor aggodalmuknak is hangot adtak: az unió meglehetősen nagy védelemben részesíti az ottani termelőket, a konkurencia erős, az árak alacsonyak. Kérdés az is, lesz-e elegendő húsáru a szerb piacon. Szerbia eddig Montenegróban, Észak-Macedóniában és Bosznia-Hercegovinában értékesítette ezen termékeit. Déli szomszédunk évente mintegy százezer tonna csirke- és 300 ezer tonna sertéshúst forgalmaz. Importál is húsárut, évente harmincezer tonnát, ebből hatezer éppen csirkehús. VIRÁG

FOTÓ: KÁLLAI MÁRTON, SZABADFÖLD

A múlt héten lezajlott cseh parlamenti választások az előrejelzésekkel ellentétben a legnagyobb kormánypárt, az ANO vereségét hozták, miután a jobbközép – hárompárti – Spolu (Együtt) koalíció 27,7 százalékos eredményével az élen végzett és 71 képviselői helyet szerzett. A második ANO – és ez is a cseh választások sajátossága – a 27,1 százalékos eredményével a töredékszavazatok összeszámlálása után eggyel több, 72 képviselőt ültethet be az alsóházba, és ezzel a legnagyobb frakciója lesz. A harmadik helyet a két pártból álló koalíció: a Kalózpárt (Pirátská Strana) és a Polgármesterek (STAN) tandemje szerezte meg 15,6 százalékkal (38 képviselő), emellett bejutott a törvényhozásba az euroszkeptikus SPD (Közvetlen Demokrácia Pártja) is 9,5 százalékkal (20 képviselő). Azt már a legutolsó felmérések is sejteni engedték, hogy a szociáldemokraták (ČSSD) 1990 óta először nem lépik át az 5 százalékos küszöböt. Sokkal inkább meglepő volt, hogy a parlamentben 100 éve mindig jelen lévő kommunista párt sem jutott be a törvényhozásba, és ez azt jelenti, hogy a baloldal teljesen kiszorult onnan. A választások egyéb érdekességeket is hoztak. A legnagyobb vesztese például (a baloldal mellett) a Kalózpárt volt, amely legutóbb, 2017-ben több mint kétszer annyi szavazatot kapott (10,8 százalék), mint koalíciós partnere, a STAN (5,18 százalék). Most, az úgynevezett karikázásoknak (preferenciaszavazatoknak) köszönhetően a 38 képviselői helyből csupán 4 jutott a kalózoknak, a választók inkább a hétköznapokban láthatóbb teljesítményt nyújtó polgármestereket (és függetleneket) méltányolták e koalícióban. Egyébként a STAN vezére, Vít Rakušan kapta a legtöbb karikát, közel 60 ezret egész Csehországban. Az alkotmány értelmében az államfőnek kell kormányalakítással megbíznia a győztes párt vezérét. Miloš Zeman már korábban jelezte, hogy számára az a fontos, melyik párt szerez többséget, így koalíciós vezetőt nem kér fel. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi kormányfő, Andrej Babiš az első számú jelölt, akivel tárgyalni fog. A gond az, hogy a köztársasági elnök már hetek óta komoly egészségi problémákkal küzd (sőt, a halálhíre is felröppent a múlt héten), vasárnap pedig ismét kórházba szállították, miután találkozott Babiš miniszterelnökkel, de érdemi megbeszélésre nem kerülhetett sor közöttük. Az első számú kérdés: képes lesz-e az államfő ellátni a feladatait, illetve ha nem, ki és mikor bízhat meg valakit az új kormány megalakításával? Erre – az államfő akadályoztatása esetén – a házelnöknek van joga. A most megválasztott parlamentnek legkésőbb egy hónapon belül össze kell ülnie, és ott választják meg az új házelnököt. Az ANO már jelezte, hogy mint a legnagyobb frakcióval rendelkező párt, erre igényt tart, de a formálódó ötpárti kormánykoalíció erről hallani sem akar. (LATI)

66 | FIGYELŐ 2021/41

F_66-67_Terkepes.indd 66

2021. 10. 11. 17:34

| RÉGIÓ |

ARASZOL AZ ÚJ HULLÁM A LENGYELEKNÉL

Egyre magasabb a koronavírussal fertőzöttek száma, de európai összehasonlításban nem rosszak a mutatók. Kedden 2118 új esetről számolt be a szaktárca, 49-en elhunytak, míg 239 beteget kellett géppel lélegeztetni. A járvány kezdete óta a mintegy 38 milliós országban több mint 2,925 millió fertőzöttet regisztráltak, az aktív esetek száma kedden meghaladta a 179 ezret. Az új hullámban először szeptember végén haladta meg az ezret az újonnan fertőzöttek száma, azóta szinuszosan alakul a járványgörbe. Érdemes megjegyezni, hogy a fertőzési statisztikák a keleti vajdaságokban (Mazóvia, Lublin és Podlázia) a legrosszabbak. „A negyedik hullám főleg olyan helyeken alakul ki, ahol a legtöbb ember nem oltatta be magát. Ezek a keleti vajdaságok, illetve az alacsonyabb népsűrűségű területek, de épp ezért ott lassan terjedt a járvány. Jelenleg körülbelül kéthetente megduplázódik a fertőzések és a halálozások száma. Nem számítunk arra, hogy ez a tempó növekedni fog” – mondja dr. Jakub Zieliński, a Varsói Egyetem Interdiszciplináris Matematikai és Számítási Modellező Központjának munkatársa. Tehát nem várják, hogy megismétlődik a tavaly októberi helyzet, amikor október 7-től 21-ig háromezerről tízezerre emelkedett a fertőzésszám. Kórházi ágy is csak feleannyi foglalt, mint tavaly ilyenkor – közölte Adam Niedzielski egészségügyi miniszter. „Az oltások hatása nyilvánvaló, pedig a vírusnak egy fertőzőbb mutációjával van dolgunk” – tette hozzá. Elmondta, hogy a negyedik hullám csúcspontja november második felében, decemberben várható, de az előrejelzések szerint a napi fertőzések száma nem haladja meg a húszezret. A teljes lakosság 52, a felnőttek 62 százaléka teljesen átoltott, hozzáadva a betegségből 180 napon belül felgyógyultak számát, elmondható, hogy a lakosság 70 százaléka immunisnak tekinthető. Országos korlátozásokat semmiképp sem vezetnek be, legfeljebb a legfertőzöttebb poviatokban (megyékben) rendelnek el szigorításokat, de november elsején várhatóan sehol sem zárják be a temetőket. GIZIŃSKA

CIOLOȘ ALAKÍTHAT KORMÁNYT

Klaus Johannis román államfő Dacian Cioloșt, a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) újonnan megválasztott elnökét, volt technokrata kormányfőt, a liberális Újítsuk Meg Európát (Renew Europe) elnevezésű európai parlamenti frakció volt vezetőjét bízta meg kormányalakítási feladattal. Egyelőre a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, a múlt heti parlamenti szavazáson megbuktatott Florin Cîțu miniszterelnök ügyvivő kabinetje irányítja az országot. Johannis egyeztetett a pártokkal, ezt követően egyedül az USR javasolt miniszterelnököt. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ideiglenes megoldásként felkínálta, hogy hat hónapig átvállalja a kormányfői posztot egyfajta válságkormány élén, de a köztársasági elnök végül Cioloșnak adta meg tíznapos határidővel a kormányalakítási lehetőséget. Ez némileg meglepő, hiszen sokan azt hitték, hogy valamelyik nemzeti liberális politikust bízza meg első körben. Cioloș jelölése várhatóan nem szünteti meg a krízist. Az első reakciók alapján a PNL továbbra sem hajlandó tárgyalni egykori koalíciós partnerével, az USR-rel, arra hivatkozva, hogy megszavazták a szociáldemokraták bizalmatlansági indítványát, s megbuktatták a Cîțu-kabinetet. Várhatóan az RMDSZ sem szavazza meg a Cioloș-kormányt, és a PNL mellett marad. A legnépesebb frakciójú, ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) szintén elhatárolódott Johannis megbízottjától. A PSD vezetői szerint ez csak az államfő politikai játszmája, ők továbbra is az előre hozott választást szorgalmazzák. A szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) irányítói is úgy értékelték, hogy nincs parlamenti többség, amely Cioloșt támogatná. Ezért az elemzők többsége arra számít, hogy az USR elnöke által felállítandó kabinetet nem fogja megszavazni az országgyűlés, a második körben pedig Johannis vagy ismét Cîțut kéri fel kormányalakításra, vagy egy másik PNL-politikust. Továbbra is az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy kisebbségi PNL–RMDSZ-kormány alakul a PSD alkalmi támogatásával, tekintettel a koronavírus-járvány okozta egészségügyi válságra. Ugyanis Romániában nagyon megugrott a fertőzöttek száma, kedden 16 743 új esetet regisztráltak, és 442-en hunytak el. A kórházak hatalmas nyomás alatt vannak, szinte képtelenek megfelelően ellátni az összes súlyos beteget. BORBÉLY 2021/41 FIGYELŐ | 67

F_66-67_Terkepes.indd 67

2021. 10. 12. 17:24

| SKYNET |

KOMOLY ZŰRÖK A FACEBOOK KÖRÜL

SZIVÁROGTATÁS | Egy minap a sajtó elé lépett fontos kiszivárogtatónak, egy 37 éves Facebookvezető hölgynek is köze lehetett a kritikus, október 4-i leálláshoz, amikor hét órán át volt elérhetetlen a Facebook, a Messenger, az Instagram és más, az egyik legnagyobb közösségi hálózathoz tartozó oldalak, platformok. A szolgáltatásban október 8-án is „döccenőket” lehetett tapasztalni. Azaz közel sem biztos, hogy színtiszta technológiai hibával állunk szemben. valóság) szolgáltatás is hosszú kényszerszünetre lett kárhoztatva. Mindennek állítólag egy nagyobb belső rendszerhiba volt az oka. A hatalmas programkódban ugyanis a hálózati csomagok irányításá-

ért felelős parancsok – egy frissítés miatt – összekuszálódtak.

MI TÖRTÉNT?

Nálunk a gigászi social media oldal leállása október 4-én, este hat óra körül következett be, bár sokan már az előző napon jelentettek kisebb-nagyobb betöltési problémákat Magyarországról (is). Keve-

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

Egy réges-régi, más világ zúdult ránk a múlt hétfőn, amikor körülbelül hét óra hosszan világszerte, lényegében mindenütt teljesen elérhetetlenné vált a Facebook és Messenger nevű üzenetküldője. De persze nem csak ezek: az óriásvállalathoz tartozó Instagram, WhatsApp, valamint az itthon kevéssé ismert Mapillary (lokációalapú fotók) és Oculus (virtuális 68 | FIGYELŐ 2021/41

F_68-69_sky.indd 68

2021. 10. 12. 17:25

| SKYNET |

sen emlékeznek rá, de történt efféle 2008ban is, ám akkor még az iWiW.hu magyar közösségi háló volt nálunk az egyeduralkodó, és globálisan sokkal jelentéktelenebb volt a Facebook. Mostanra már nem ez a helyzet, hiszen a közel 7,9 milliárd földlakóból (beleértve a csecsemőket, az öregeket és a net nélkül élőket is) 2,89 milliárd rendszeres, aktív felhasználója van a gigaméretű, az életünket alaposan átszövő oldalnak. Azaz ha valaki nincs fenn a Facebookon, vagy nem tud Messenger-üzeneteket fogadni, az körülbelül olyan, mintha nem lenne elérhető mobiltelefonon… A sors fricskája, hogy október 4. 18 óra 22 perckor a Facebook ügyfélszolgálata az egyik nagy konkurens, a Twitter felületén volt kénytelen gyors tájékoztatást adni, megerősítve a globális leállás tényét. A technikai zsargont jobbára mellőzve: egy hálózati konfigurációváltozás után állt le a rendszer, és egy szakértő szerint a mérnökök gyakorlatilag kizárták magukat a távoli hálózati hozzáférésből. Azaz egy-egy mérnökcsapatnak vészes gyorsasággal ki kellett szállnia lényegében minden fontos adatközpontba, amely Facebook-szervereket szolgál ki, és a helyszínen, egy laptoppal fizikailag, villámsebességgel újra kellett (volna) indítania a bonyolult, óriási – mint láttuk, emberek milliárdjait kiszolgáló – rendszereket. Nem is sikerült ez olyan könynyedén, ahogy az ember a ki-be kapcsolást elvégzi a laptopján vagy a telefonján. A munkát nehezítette, hogy a dolgozók a külső e-maileket sem kapták meg rendben. Ám végül sikerült a bravúr: hétórányi „ürességet” követően helyreállt a rend. Érdekesség, hogy október 8-án megint csak akadozni kezdett több fontos szolgáltatás, ami itthon is érzékelhető volt. Arról nem is szólva, hogy 4-én egész este súlyos problémát jelentett sok millió külső honlap esetében, hogy akik Facebookkal regisztráltak, nem tudtak belépni az adott weblap mögötti rendszerbe, hiszen értelemszerűen a „Belépés Facebook-fiókkal” nevű funkció sem működött.

TISZTA VÉLETLEN?

A következményeket még nehéz felmérni, s a Facebook-részvények árának a rövid távú zuhanása sem jelent sokat, hiszen bár 343-ról 326-ra esett a papírok ellenértéke egy nap alatt, a helyreállás után stabilizálódott az árfolyam a 330-333 dolláros szinten, így a világsajtó által pufogtatott 7 milliárd dolláros „Zuckerberg-bukta” valójában csak játék a számokkal. Miért?

Mert hiszen a papír hosszabb távú jövőjétől függ valójában az alapító vagyona, nem pedig a pillanatnyi ártól. A jövőt pedig senki sem látja; pár napos ingadozás ilyenkor tényleg nem jelentős. Ha a leállások nem térnek vissza rendszeresen, akkor a Facebook értékére ez hónapok, évek múltán semmilyen negatív hatással nem lesz. A vicces mémek mellett persze azonnal komolykodó találgatások indultak meg a web minden szegletében, a legmeredekebb konspirációs elméleteket gyártva. Relevánsak lehetnek viszont az egy éppen most távozó fontos alkalmazottról szóló hírek.

Titkos fájlok kerültek ki. A Facebook korábbi adattudósa, termékmenedzsere, a mindössze 37 éves, csinos Frances Haugen sztorijának is köze lehet a leálláshoz. Ő ugyanis a jelenlegi „Edward Snowden”, hiszen tízezrével szivárogtatott ki az amerikai tőzsdefelügyeletnek (SEC) és a Wall Street Journal lapcsaládnak érzékeny, belső dokumentumokat, adatok millióit. Mindez a napokban történt, illetve történik.

VALAKI DRUKKOLT NEKI?

A nyilvánosságra került felső vezetői egyeztetések és találkozók, valamint levelezések, jelentések és hasonlók persze nem lepleznek le semmilyen globális összeesküvést, mint sokan szeretnék. Ugyanakkor meglepő, hogy a cég vezetése mennyire tudatában van a portál hatalmának, annak, hogy az emberek társadalmi, politikai, gazdasági döntéseit, sőt mentalitását mekkora mértékben képes befolyásolni a közösségi oldal. Emlékezzünk az arab tavaszban és más for-

radalmakban betöltött „szervezői” szerepre, épp az amerikai elnökválasztási kampányokra, vagy akár a gyűlöletbeszédek kezelésére, a „Facebook-cenzúra” körül kialakult vitákra. Mindez persze csak annyit jelent: lehetséges, hogy az igen látványos, nyilvános Haugen-támadás belülről is kapott némi megerősítést. Hiszen a hölgy először mintegy két nappal a nagy leállás előtt, október 2-án lépett az amerikai nyilvánosság elé. A CBS 60 Minutes című, igen nézett műsorában derült fény arra, hogy ő szivárogtatott hetek óta. Frances Haugen ráadásul olyan népszerű lett a Facebook hatalmát letörni hivatott politikai körökben, hogy az Egyesült Államok szenátusi meghallgatása mellett már a brit parlamentben is felszólalt október 6-án. Ezen túlmenően a francia kormánnyal és az Európai Parlamenttel szintén kapcsolatban van. Azaz ha így nézzük, egy igen súlyos nemzetközi botrány egyik lokális csúcspontján következett be a kritikus és az egész világot érintő leállás. Nem zárható ki tehát, hogy valaki vagy valakik a közösségi oldalon belülről támogatják a volt menedzser szabadságharcát, akár tudta és beleegyezése nélkül…

MI LESZ MOST?

Már önmagában az igen elgondolkodtató, hogy világszenzáció lett a dologból, már-már egy globális áramszünettel felérő „katasztrófa”. Sokan egy kis időre visszakapták a szabadidejüket, ám számosan döbbentek rá arra, hogy milyen fontossá vált nemcsak a közösségi oldal, hanem például az SMS-ek (sőt sokszor a telefon vagy akár a videótelefon-programok) helyét átvevő, ugyancsak facebookos Messenger platform is. Persze a konkurensek gyorsan kapcsoltak: nemcsak a Twitter, hanem például a régiónkban szintén népszerű Viber is megszólalt. Kijelentették: globális szinten általánosságban ötször nagyobb aktivitást mértek a Facebook leállásának időszakában; ez később csúcsidőben elérte a tízszeres növekedést az üzenetküldő alkalmazás felhasználóinak a körében. Ezenfelül 75 százalékkal emelkedett az üzenetváltások száma, a hívásfunkciók használatában pedig kétszeres aktivitást tapasztaltak – állt a közleményükben. Szerintük a tömeges kimaradások azt mutatják, hogy a felhasználóknak fel kell készülniük a kritikus helyzetekre, és jobb, ha többféle kommunikációs alkalmazást töltenek le a készülékeikre. HG 2021/41 FIGYELŐ | 69

F_68-69_sky.indd 69

2021. 10. 12. 17:25

| CAPPUCCINO |

ROVÓ LÁSZLÓ Díszdoktori címet adományoztak nemrég az egyetem egykori diákjának, Karikó Katalinnak, aki szeptemberben személyesen vette át a kitüntetést. Inspirálta az oktatókat, a hallgatókat, hogy kérdezhettek attól a tudóstól, akiről az utóbbi időben a legtöbbet beszélt a világ? – Nagyon érdekes volt látni, ahogy a fiatal kutatók körbevették, ő pedig türelmesen, éjszakába nyúlóan beszélgetett velük. Mindenki megoszthatta vele az ötleteit, azonnal reagált rájuk, tanácsokat is adva. A fő üzenete az volt, hogy a diákok higgyenek magukban. A céljaik

legyenek a legfontosabbak, és az esetleges kudarcok ellenére őrizzék meg a hitüket, kitartásukat. Az, hogy ő most vissza tudta állítani a világ rendjét, nem sokszor adatik meg egy kutató életében. Ehhez az alaptudást Szegeden szerezte meg. Erre boldog időszakként emlékezett vissza, és kiemelte az egyetemen köthető, életre szóló személyes kapcsolatok erejét. Hozzá kell tennem, hogy a magyar univerzitások közül egyedül a szegedi büszkélkedhet olyan oktatóval, egykori rektorral is, akit Nobel-díj-

FOTÓ: KŐHALMI PÉTER

2018 óta a Szegedi Tudományegyetem rektora – az intézményt a világ egyik legelismertebb felsőoktatási tevékenységeket minősítő cége, a brit Quacquarelli Symonds az idén is a legjobb magyar univerzitásnak választotta. Karikó Katalin alma materének jelenlegi vezetője egyebek mellett a hallás-helyreállító műtétek nemzetközi hírű szakembere.

70 | FIGYELŐ 2021/41

F_70-71_cappuccino.indd 70

2021. 10. 12. 17:30

| CAPPUCCINO |

NÉVJEGY 1965-ben, Szegeden született.

jal tüntettek ki, hiszen Szent-Györgyi Albert 1937-ben elnyerte ezt a kitüntetést. Nem önmagában a C-vitamin izolációjáért, ahogy sokan hiszik, hanem az élő rendszerek energetikai változásainak a megfejtéséért. Egyébként nagyra tartom Szent-Györgyi bátorságát is, hiszen Hitler személyesen adta ki ellene az elfogatóparancsot, mert a magyar kiugrási kísérlet vezető tárgyalójaként vett részt a második világháborús eseményekben. – Rektorként mennyit forog a diákok körében? – Jelenleg is részt veszek az oktatásban, de a sok egyéb elfoglaltságom miatt leginkább a posztgraduális képzésben részt vevőkkel foglalkozom. Azon dolgozom, hogy az egyik legösszetettebb orvosi területet, a fej-nyak sebészetet szerethetővé tegyem a fiatalok számára. – Az utóbbi években óriási beruházások indultak az egyetemen. Melyek állnak a legközelebb önhöz? – A szakmámból adódóan a fül-orrgégészeti és a fej-nyak sebészeti klinika új tömbje áll hozzám a legközelebb, ennek elkészültével egy tízéves projekt végére értünk. Világszínvonalú intézmény született, de ugyanez igaz lesz az új infektológiára, a gyermekpszichiátriára, amely még épül, és nagyon remélem, hogy elindul a gyermeksürgősségi részleg fejlesztése is. Nagyon büszke vagyok arra, hogy az orvosi karunk új oktatási épülettel gazdagodik majd. Ezzel párhuzamosan komoly fejlesztési és észszerűsítési munkálatok zajlanak például a bölcsész- vagy a jogi karon, folyamatosan dolgozunk az egész egyetem infrastruktúrájának a javításán. – A hallgatói szám növekedésével számolnak pár éven belül – mi tesz vonzóvá egy egyetemet a hazai és a külföldi hallgatók számára? – A legfontosabb szerintem a diploma színvonala, eladhatósága. A nálunk végzettek kilencvenöt százaléka egy éven belül el tud helyezkedni a munkaerőpiacon. A hallgatói közérzet egy másik lényegi kérdés: a sportolási lehetőségek bővítésében, a közösségi és a kollégiumi terek fejlesztésében még szeretnénk előrelépni. Esetünkben különlegesség, hogy a város maga a campus, az egyetemi épületek ugyanis az ország egyik

1989-ben, a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemen szerezte meg orvosi diplomáját, summa cum laude minősítéssel. 1993-ban fül-orr-gége gyógyászatból szakvizsgázott, 2001-ben audiológusi szakorvosi, 2006-ban foniátriai szakvizsgát tett. Professzor, tanszékvezető egyetemi tanár, fül-orr-gége szakorvos, audiológus, fej-nyak sebész és foniáter szakorvos. 2012 óta az SZTE Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika igazgatója. 2018 júliusától a Szegedi Tudományegyetem rektora. KEDVENCEK Könyv » Kurt Vonnegut írásai Film » Brian élete, A tanú Hobbi » sport: sí, vízisí, kerékpár Ahonnan merít, ha kimerül » zene Legjobb/legrosszabb tulajdonsága » célratörő, kitartó / türelmetlen, a problémákat nehezen enged el Álom, amely még nem valósult meg » „Nincsen, a kitartó munkában hiszek, de egy az egyetemünkhöz köthető újabb Nobel-díj azért nagy siker lenne.”

legszebb belvárosában találhatók. Ebből adódóan a diákszállási struktúra is más. Nagyon sok hallgató lakik bérelt lakásokban a belvárosban, ez jelentős bevételi forrás a szegediek számára. Vonzó lehet az is, hogy mindössze az állatorvosi képzés hiányzik a palettánkról, minden más tudományág magas színvonalon elérhető Szegeden. A biológiában, a nanotechnológiában, a fizikában igen erős az egyetem, de az élet-, az orvos-, a társadalomtudomány területén is az ország vezető szakemberei tanítanak nálunk. A bölcsészkarunkat egy tőlünk független lista az ország legjobbjának minősítette tavaly. Két éve pedig beléptünk egy európai egyetemi projektbe: öt (a top száz közt lévő) univerzitás működik együtt annak érdekében, hogy közös diplomát adhassunk ki.

– Az ország távolabbi pontjairól és külföldről is érkeznek önhöz betegek. Mennyi ideje jut a szakmájára? – Sajnos egyre kevesebb időm van műtéteket végezni. Nyilván vannak olyan esetek, amelyek megoldása személyesen hozzám kötődik, de nagyon támogatom a fiatal kollégákat abban, hogy átvegyék tőlem a stafétát. Tanulmányútjaim alatt az Egyesült Államok és Nyugat-Európa vezető intézeteiben azt láttam, hogy ötven felett már nem a műtét a vezető elsődleges feladata, hanem az intézet szakmai, tudományos irányítása, továbbá az utánpótlás biztosítása. Ezzel messzemenően egyetértek. Igen innovatív területeken dolgozunk. Például az elmúlt esztendőkben kifejlesztettünk egy új műtéti metódust, amellyel a súlyos légúti szűkületben szenvedő újszülötteket meg tudjuk kímélni attól, hogy évekig vagy évtizedekig kanülviselők legyenek. Most olyan eljárásokat dolgozunk ki, amelyekkel (a Covid miatt) hosszan tartó intubáció következtében kialakuló, nagyon lassan gyógyuló szöveti rendellenességek esetében helyre tudjuk állítani a légutakat. – Izgalmas terület a népbetegségnek számító nagyothallás műtéti kezelése is. – Az implantátumokkal történő műtéti hallásjavítás már nem számít újdonságnak, de az általunk kialakított módszerekkel az operáció idejét a töredékére sikerült csökkentenünk. Ez lehetővé teszi, hogy a veleszületett siketségben szenvedő kisgyermekek mindkét fülén még egyéves koruk előtt elvégezhessük ezeket a beavatkozásokat. Így a páciens akár hatéves korára teljesen utolérheti az ép hallással született társait, megtanulhat beszélni. Európai tekintetben is az élvonalba tartozunk, ami ezt az eljárást illeti – miénk a világ egyik legjobb cochlearis implantációs műtője. A legnagyobb nemzetközi gyártókkal működünk együtt a fej-nyak sebészethez szükséges eszközfejlesztésben, a műtéti technológiák kialakításában. Nagyon jó a hangulat a klinikánkon, termékeny munka folyik, és kitartók is vagyunk, mert egy magyar egyetemi városból nem olyan egyszerű publikációkkal megjelenni vezető nemzetközi szaklapokban. Büszkék vagyunk arra, hogy nekünk ez mégis gyakran sikerül. SZIGETI HAJNI 2021/41 FIGYELŐ | 71

F_70-71_cappuccino.indd 71

2021. 10. 12. 17:30

| TÁRSADALOM |

72 | FIGYELŐ 2021/41

F_72-75_FoldesLaszlo.indd 72

2021. 10. 12. 17:26

| TÁRSADALOM |

FOTÓK: FÖLDES ARCHITECTS

FINOMAN JAVÍTANI AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZETET Ha ránézek a sasadi villára, akkor egy olyan kortalan házat látok, amely harminc év múlva is ugyanilyen figyelemre méltó lesz. Megjelenik az önre jellemző tégla, s az értő szem felismeri, hogy Földes-épületről van szó. Mi volt a megrendelés és a tervezői szándék? – Egy épület koncepciója, terve egyfajta szülésnek az eredménye. Az első pillanatban egyáltalán nem volt nyilvánvaló, hogyan néz majd ki ez a villa. A megbízó a referenciáink alapján jött hozzánk, vásárolt egy telket, voltak bizonyos szempontjai és néhány teljesen hétköznapi gondolata arról, milyen házban szeretne élni. Nagyon gyakran az a tervezés menete, hogy a még kiforratlan gondolatok alapján készítjük az első vázlatot, esetleg kettőt. Eljön a megbízó, és azt tapasztaljuk, hogy erről már nagyon sok minden jut az eszébe. Az első vázlat – akár jó, akár rossz – nagyon inspiráló a számára, rögtön bele tudja magát élni rengeteg dologba, s azonnal képes reagálni, mi az, ami tetszik, mi az, ami nem. Ez a terv is így fejlődött, lépésről lépésre. Érdekességként elmondom, hogy most lát egy L alakú alaprajzot, amely a legelső változatban úgy nézett ki, hogy a nagyobbik szár egy magas tetős épület volt, a kisebbik meg szinte egy önálló kis torony mellette. Aztán ebből lett végül egy L alakú ház. – Mindig érdekes kérdés, ki hat intenzívebben a másikra, az építész vagy a megrendelő. A sasadi villa esetében inkább önök voltak nagyobb befolyással a folyamatra? – Inkább úgy fogalmaznék, hogy szereposztás van. A megbízó elmondja, mire gondol, milyen házban szeretne lakni, de nyilván nincs a fejében egy terv, mert nem tervező. A mi fejünk-

FÖLDES LÁSZLÓ | Az Év Háza díj kapcsán nemcsak a nyertes sasadi villáról, hanem a szakmáról, vizuális kultúránkról és az épített környezetről is kérdezte a Figyelő az Ybl-díjas tervezőt, a Földes Architects névadó vezetőjét.

ben viszont vannak építészeti gondolatok, ezeket folyamatosan dobjuk fel, és elindul a közös gondolkodás. Ha egy hullámhosszra tudunk kerülni, mint ebben az esetben, akkor jó dolog születik. Ha nem sikerül, akkor meg nagyon küzdelmes lesz a munka. – Ketten jegyzik az épületet Lukács Annával. Hogyan oszlik meg ilyenkor a munka? – Annával évek óta együtt dolgozunk. Viszonylag kezdő építész, de okos, jó érzéke van a szakmához, és ő dolgozta fel szinte valamennyi tervet. Amikor ezt a munkát végzte, óhatatlanul volt egy csomó gondolata, javaslata, és ezekből sok beépült a projektbe. Nekem is jó, ha valakivel hétről hétre át tudom beszélni az elképzeléseimet. Abból is kiforrhat valami, ha valaki opponál, és nekem szellemi csatákat kell vívni akár a teamen belül. – Jól viseli a vitát? – Egy bizonyos határig. Ha öncélú, akkor nem tudok haladni a tervezésben. De ha reális keretek között zajlanak ezek a szellemi párbajok, az igenis segít abban, hogy tényleg kiforrott gondolatok szülessenek. Annával nagyon jól tudtunk együtt dolgozni, elkötelezett volt, szívügyének tekintette a projektet, rengeteg munkaórát ölt bele, és ez látszik is a házon.

– Nem tudtam nem észrevenni, hogy a Földes Architects építész munkatársai között sok a nő. Magára a szakmára is jellemző, hogy egyre több lány választja, holott klasszikusan férfiterep volt. Lehet már látni, miként hat ez az építészetre? – Ezt még nem látom át, de kétségtelen, hogy amikor én kezdtem a tanulmányaimat az egyetemen, akkor kétszer annyi fiú volt, mint lány. Most, amikor zsűritagként ülök diplomavédéskor a bizottságokban, azt látom: való2021/41 FIGYELŐ | 73

F_72-75_FoldesLaszlo.indd 73

2021. 10. 12. 17:26

| TÁRSADALOM |

ban sokkal több a hölgy. Hogy ez miként hat majd a szakmára, nehéz lenne megmondani. – Számos rangos elismerés után mit jelent egy Év Háza díj elnyerése? – Aznap délelőtt Lendván művezettem, fél hétre értem haza, nagyon fáradt voltam. Rá is néztem a feleségemre, hogy menjünk-e az átadóünnepségre – ő azt mondta, menjünk. Ott sok kedves baráttal találkoztunk, beszélgettünk, élveztük az estét. Később elkezdték kiosztani a különdíjakat szép sorban, és én lepődtem meg a legjobban, amikor kiderült: az Év Háza fődíját mi nyertük el. Nagyon örültem, számomra fontos kitüntetés ez. Az építészszakma küzdelmes hétköznapokból áll. Ha az ember akár a szakma, akár a laikusok részéről kap egy megbecsülést jelentő díjat, az mindig nagyon jólesik. Nem lennék őszinte, ha azt mondanám, hogy nem számít.

építészekben sokkal nagyobb az önmérséklet. Nem úgy állnak hozzá egy tervhez, hogy ha az egyik szomszéd mediterrán házat épített, a másik neobarokk villát, akkor én juszt is Bauhaus stílusú épületet húzok fel. Hanem mindenki visszavesz egy picit az egójából, és igyekszik alkalmazkodni ahhoz a környezethez, amelyben épít. Amikor kapok egy tervezési feladatot, az első nekem is az, hogy megértsem azt a miliőt, ahova tervezek. Próbálok olyan házat odatenni, amely nem kelt felesleges feltűnést, nem hivalkodó, hanem – mint egy kis gyógytapasz – finoman javítja az épített környezetet. Ha minden kolléga így gondolkodna, és ezt magas színvonalon tenné, akkor ugrásszerűen javulna az épített környezet színvonala.

NÉVJEGY A Műszaki Egyetemen diplomázott. 1988-ban a Helsinki University of Technology ösztöndíjasaként folytatta tanulmányait, a Järvinen-Airas építészirodában iskolák, óvodák és lakóházak tervezésében vett részt. Később elvégezte a mesteriskolát. Turányi Gábor hívására hazajött és vele dolgozott 1994-ig. Ehhez az időszakhoz kötődik a Visegrádi Erdei Iskola tervezése, amelyre mindketten Pro Architectura díjat kaptak. 1994-ben alapított önálló építészirodát. Az itt született fontosabb munkák: három lakóház Hollandiában (Maassluis, 1999); W.E.T. Innovációs Központ, Pilisszentiván (Pethő Lászlóval, 2002); a Toldy Ferenc Gimnázium tornaterme, Budapest (2004); Ladányi-ház, Nagykovácsi (2005); Debreceni Igazságügyi Központ (Koller Józseffel, 2006). Elsőként építette be Losonczi Áron világhírű találmányát, a „fényáteresztő betont” a Szilas-pataknál tervezett családi házba – ezzel az épülettel 2005-ben elnyerte a Média Építészeti Díjat. 2000 óta korrektor a Műegyetem Középülettervezési Tanszékén. 2006-ban a munkásságáért Ybl-díjat kapott.

– A magyar lakóház-építészet sok sebből vérzik, és még mindig csak ott tartunk, hogy egy-egy gyöngyszem mellett rengeteg sablonos, unalmas vagy egészen gyatra ház épül. Hogy tudna ez változni? – Nálunk, Magyarországon nem építési szabadság van, hanem inkább egyfajta szabadosság. Azt tapasztalom, hogy ott, ahol a vizuális kultúra vagy az átlagos építészet jóval fejlettebb, az

– Tehetne ezért valamit a hatóság is? Szigorúbb szabályozással nem lehetne nyesegetni a vadhajtásokat? – Ebben kevésbé hiszek. Ha nem jó a közízlés, a hatóság halálra erőlködheti magát, akkor is ki fogják játszani az előírásokat. Leegyszerűsítve: ha nem belülről jön a szép iránti igény, akkor a hatóság tehetetlen. Apró jó példák azért vannak. Amikor gyerek voltam, gyakran sétálgattam a Napraforgó utcában, a Bauhaus-villatelepen. Akkoriban mindegyik ház lepusztult állapotban volt, összevissza toldozták-foldozták őket,

siralmasan néztek ki. Mostanra viszont jómódú, jó ízlésű emberek felvásárolgatták ezeket, presztízskérdést csináltak abból, ki újítja fel stílusosabban az ingatlanokat, így ma megint gyönyörű ez az utca. Sőt van egy Napraforgó utcai közösség; építészeti szimpóziumokat tartanak, és ez biztató jel. – Fiatal építészként Finnországban töltött két évet. Azt mondta egy interjúban, hogy ott egyszerűbb eszközökkel tartalmasabb épületeket hoznak létre. Mi az, amit még tanulni lehet tőlük az épített környezetről? – A mai napig vallom ezt. Azt gondolom, van szószátyár és lényegre törő építészet. Szerintem az a jó, ha kevés szóval sokat tudunk mondani. Az északeurópaiaktól talán azt lehetne megtanulni: ne azzal tegyük érdekessé a házunkat, hogy telerakjuk díszekkel vagy összevissza mozgatjuk a tetőformát, hanem próbáljunk meg egy letisztult, nyugodt tömegformálást, homlokzatvagy térképzést alkalmazni. A második gondolat az egyszerű, természetes anyagok használata. Ez sok tekintetben nálunk is megjelent, a vágy szintjén mindenképpen. A harmadik fontos dolog pedig a harmonikus kapcsolat a természettel – a hazai építészetből ez még nagyon hiányzik. Gyakran előfordul: jön egy megbízó, meséli, hogy megvette a telket, van rajta három fa, azt gyorsan kivágjuk és majd gondolkozunk, hogyan tovább. Ilyenkor a hideg futkos a hátamon. A sasadi villánál állt a telek jobb oldalán egy kis fenyőcsoport. Nagyon fontos igazodási pont volt ez számomra, hogy ehhez illesszem a házat. Az volt a gondolatom: úgy forgatom be L alakban az épületet, hogy a facsoportra is ráforduljon. Illetve létre akartam hozni egy „nagyvonalú” teraszt, amelyik az egyik oldalról kapcsolatban van a nappalival, a másik oldalról az étkezőkonyhával, a harmadik oldalról pedig a fenyőkkel.

74 | FIGYELŐ 2021/41

F_72-75_FoldesLaszlo.indd 74

2021. 10. 12. 17:26

| TÁRSADALOM |

A fáknak stratégiai szövetségeseknek kellene lenniük egy építési telken, nem pedig megszüntetendő elemeknek. Ez nemcsak filozófiai kérdés, hanem kőkeményen megjelenik a valóságunkban. Meg kell nézni az újonnan felparcellázott lakóparkokat, amelyekben egyetlen fa sincs – ott a szó legrosszabb értelmében sivatagi hangulat alakulhat ki. Ha valaki megőrzi és gondozza a fákat, akkor nagyon emberi, jó klímájú környezetet tud létrehozni. Ezt egyébként a svédek és a finnek nagy természetességgel és eleganciával művelik.

– Merre tart az építészet? A digitális technológia nyilván erős nyomást gyakorol a fogyasztókra. De az építészeknek is mindenféleképpen az okosépület, az okostechnológiák irányába kell tendálniuk? – Ebben a témában inkább konzervatívnak számítok. Azt gondolom, a házak agyongépesítése nem feltétlenül okos gondolat. Ugyanis egy műszaki probléma miatt az épület egy pillanat alatt élhetetlen lesz. Gondoljunk azokra az irodaházakra, ahol nem lehet kinyitni az ablakot. Elromlik a klíma, és egy órán belül mindenki fuldokolni kezd, míg egy hagyományos körúti bérházban ettől nem áll meg az élet. Nyilván

nálunk is van épületgépészet, mi is használjuk a mai technológiákat, talajszondát, levegőszondát, hővisszanyerő szellőztetőrendszereket, de nem ez a fő cél. Sőt úgy vélem, az építésznek az a küldetése, hogy amit lehet javítani a klimatikus állapotokon, azt építészeti eszközökkel tegye meg. A sasadi háznál az L alak irányában nagy megnyitások vannak, odanyílnak a fontos helyiségek. Viszont a ház oldalkert felőli és hátsó homlokzatai meglehetősen zártak. Ez azért jó, mert a téli időszakban a viszonylag kis ablakkal ellátott hátsó homlokzaton kevés a hőveszteség. De abból a szempontból is jó, hogy a szomszédok nem fogják azt érezni, hogy állandóan egymást nézik, azaz van benne némi diszkréció. Szerintem ezek nagyon fontos építészeti döntések, amelyek meghatározzák, hogy megfelelő mikroklímájú lesz-e a ház, nagy lesz-e az energiafogyasztása vagy sem. Ennek az épületnek is, mint sok más házamnak, kifejezetten vastag, jó hőszigetelő falai vannak, nyári hőségben és téli hidegben egyaránt kiváló védelmet nyújtanak majd. – A kivitelezés nehézségei, a munkaerőhiány, az emelkedő építőanyagárak mennyire teszik feszültté a napi munkát? – Napjainkban ez egészen drámai. Öt évvel ezelőtt még meg tudtam mondani a megbízómnak, hogy az a ház, amelyet megrendel, mennyibe fog kerülni. Ma már nem is mernék erre vállalkozni, a mostani helyzetet egészen rendkívülinek tartom. Szerencsére amikor a sasadi villa épült, még éppen az árrobbanás előtt voltunk. Ami a kivitelezést illeti, az öreg bölcsek azt tanították nekünk az egyetemen, meg a pályán is, hogy egy sikeres projektnek három lába van. Az egyik a megbízó, a másik a tervező, a harmadik a kivitelező. Bármelyik is gyenge, nem sikeres a projekt. A sasadi villánál az volt a szerencsénk, hogy jól álltak együtt a csillagok, ezért tudtunk egy díjnyertes házat létrehozni. LENGYEL GABRIELLA

2021/41 FIGYELŐ | 75

F_72-75_FoldesLaszlo.indd 75

2021. 10. 12. 17:26

| TÁRSADALOM |

A CÉL: 20 MILLIÓ VENDÉG, 50 MILLIÓ ÉJSZAKA

Több országban is vezető pozíciókban dolgozott. Milyen szemlélettel tért haza, és hogyan tudta kamatoztatni a későbbiekben a tapasztalatait? – Kint legfőképpen a rendszerben gondolkodás, a strukturális és működési mechanizmusok, a munkafolyamatok uniformizálása terén gyűjtöttem hasznos tapasztalatokat. Azt vallom, hogy egy vezető nem a kollégái fölött áll, csupán első az egyenlők között. Ez a szemlélet a mai napig meghatározza a gondolkodásmódomat. Az egyik legfontosabb feladatom, hogy szorosan tartsam a kapcsolatot a szakmai szervezetekkel, meghallgassam a kéréseket, hiszen partnerként együtt dolgozunk az ágazat sikeréért. – Nehéz másfél évet tudhat maga mögött a szektor, sokan más iparágakban találták meg a számításukat. Hogyan lehet őket visszacsábítani a szakmába? – Válság idején általában ez az ágazat kapja a legnagyobb ütést, de a tapasztala-

tok szerint regenerálódni is ez képes a leghamarabb. Sok fontos feladat áll előttünk, több szinten van tennivaló. Az egyik leglényegesebb az utánpótlás kérdése. A fiatalok és a pályakezdők számára továbbra is népszerűsíteni kell a szakmát. Ennek részeként, erősen fókuszálva a social felületekre, elindítottunk egy karrier-népszerűsítő kampányt, amelyben bemutatjuk, milyen kiváló lehetőségeket biztosít ez a hivatás. A bizalom visszaépítése mellett a munkaerő visszacsábítása szintén fontos a turisztikai vállalkozásoknak, ami nyilvánvalóan a bérezésre is kihat. – Milyen terveik vannak az oktatás terén? – Képzési reformra van szükség. A szakmai szervezetek egybehangzó véleménye – s az MTÜ is támogatja partnerként –, hogy fejlesztendő a szakmai képzés, és foglalkozni kell az utánpótlás-neveléssel. Ez lesz a következő időszak egyik, ha nem a legfontosabb feladata. De az oktatók, a vizsgáztatók képzése legalább ilyen hangsúlyos. Hiszen kevesen vannak ma felvér-

tezve azzal a tudással és kompetenciával, melynek birtokában például Széll Tamás munkájáról bírálatot tudnának megfogalmazni egy mestervizsgán. Nem az oktatók kvalitásával van gond, hanem a tudásanyaggal, amelyet átadnak. Ezért a tanárokat és a szakoktatókat kell elsősorban nemzetközi szintre képezni. – 2019-ben indult a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK). Mit kell erről tudni? – Intuíciók helyett adatalapú ágazatirányításra tértünk át, mindig a tények alapján döntünk. Az új digitális rendszer bevezetésével anonim módon, valós időben látjuk az ország összes szálláshelyének a forgalmi, a statisztikai adatait. Ez nemcsak a versenyképességet növeli, hanem a hazai turizmus fejlődését is szolgálja. Az információk által sokkal hatékonyabb a marketingtevékenység, pontosabban tudjuk megcélozni a közönséget. Az NTAK a szektor fehérítésében szintén fontos szerepet játszik, hiszen egyes turisztikai vállalkozásokra nem feltétlenül az átlátható működés volt jellemző. A szálláshelyek után hamarosan más szolgáltatókra is kiterjesztjük a rendszert, ami lehetőséget ad arra, hogy ténylegesen mérni tudjuk az ágazat teljesítményét. November 1-jétől csatlakoznak a vendéglátóhelyek és a turisztikai attrakciók, amelyek jövő nyártól szolgáltatnak adatot, így akár órákra lebontva látjuk majd a kereslet alakulását. – A számok szerint a korábban 93 százalékos külföldi vendégarányra épülő budapesti turizmus volt a járvány nagy vesztese… – Ez így van. Kitűzött célunk, hogy a külföldi kitettség 75 százalékra csökkenjen, ezt viszont nem a jelenlegi vendégéjszakaszám kárára szeretnénk elérni, hanem a belföldi kereslet növelé-

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

KÖNNYID LÁSZLÓ | A bor és a gasztronómia elválaszthatatlan része a turizmusnak, s kiemelkedő szerepe van az országimázs formálásában – mondta a Figyelőnek a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgató-helyettese, akivel többek között a hazai ágazat rekordévéről, valamint az elmúlt esztendők egyik legnagyobb turizmusdiplomáciai sikeréről is beszélgettünk.

76 | FIGYELŐ 2021/41

F_76-77_borturizmus_karchirdi.indd 76

2021. 10. 12. 17:27

Figyelo_1_2.indd 1

| TÁRSADALOM |

sével. Azon dolgozunk, hogy az itthoniak felfedezzék a saját fővárosukat és lássák: érdemes ellátogatni Budapestre. Országos viszonylatban a főváros turizmusának a felépülése lesz a leglassabb folyamat. Ez év nyarán a vidéki Magyarország még a mi várakozásainkat is túlszárnyalta, rekordteljesítményt könyvelhetett el. A múlt esztendőhöz képest júniusban 66, júliusban 22, míg augusztusban 16 százalékkal volt magasabb a vendégéjszakák száma országosan. Ehhez a növekedéshez a jó időjárás mellett erősen hozzájárultak az MTÜ kampányai, melyek révén arra ösztönöztük az embereket, hogy itthon töltsék a pihenésük idejét. Az NTAK adatai szerint már most látható, hogy napról napra dinamikusan nő az őszi előfoglalások száma. A forgalom élénkítésére pedig újabb, adatokra épülő kampányokat indítunk itthon és külföldön. – Apropó, ősz: nemrég indult egy országos kampány, melynek fókuszában a hazai borvidékek állnak. Mesélne erről? – Tavalyelőtt született meg a Magyar bor – személyesen közösségi ernyőmárka, amelyet most hat borrégióra vonatkozóan – önálló arculatra és szlogenre – bontottunk le. A kampány célja a borvidékek egyedi-

ségének, sokszínű kínálatának a bemutatása. Arra szeretnénk inspirálni a vendégeket, hogy fedezzék fel, ismerjék meg a borászatokat, s mindezt személyesen éljék át. A bor és a gasztronómia elválaszthatatlan része a turizmusnak, s kiemelkedő szerepe van az országimázs formálásában. A gasztronómia és ezen belül a csúcsgasztronómia ráadásul hívószó a nemzetközi beutazóturizmusban. Komoly marketingértékű a Bocuse d’Or jövő évi európai döntője is, amelynek Magyarország lesz a házigazdája. Az esemény ismét ráirányítja hazánkra a nemzetközi figyelmet. – Hogyan látja a magyar bor jelenét? – Rendkívül optimistán. Praktikusabb funkciókkal újult meg a bor.hu oldal, amelynek a szakmai tartalmát az MTÜ biztosítja, s már 370 fölött jár azoknak a borászatoknak a száma, amelyeknek az adatai elérhetők rajta. Van egy új generáció, amely modern környezetben, kiváló szolgáltatásokkal és jó borokkal várja a vendégeket. Egymást ajánlva a pincészetek között is elindult egy hálózatos gondolkodás. Ezzel a szemlélettel kezdünk közelíteni ahhoz a működési formához, amelynek tőlünk nyugatabbra már több évtizedes hagyománya van.

– Friss hír, hogy Magyarország a Turisztikai Világszervezet 66. európai régiós bizottsági ülésén megszerezte az intézmény közgyűlésének az egyik alelnöki posztját, valamint az európai ügyekért felelős régiós bizottság alelnöki tisztét is. Mit jelent egy ilyen siker? – Az elmúlt évek egyik legnagyobb turizmusdiplomáciai sikerének tartom. Olyan erős partnerséget és párbeszédet alapoz meg a vezető turisztikai nagyhatalmakkal, amely hozzásegít bennünket jövőbeli céljaink eléréséhez. A Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiában foglaltak nem változtak: 2030-ig legyen évente 20 millió vendég és 50 millió vendégéjszaka, s Magyarország legyen Közép-Európa vezető turisztikai térsége. Szeretnénk, hogy a szektor ismét a hazai gazdaság húzóágazata legyen, és a GDP-hez való hozzájárulása újra elérje a 13 százalékot. Ezeknek a céloknak a teljesülését nemcsak a nemzetközi turizmusdiplomáciai sikerek segítik, hanem az intenzív hazai és nemzetközi kampányok, továbbá azok az európai színvonalú fejlesztések, amelyek az elmúlt években megvalósultak. NÉMETI SÁNDOR

HIRDETÉS

Figyelo_1_2.indd 1 F_76-77_borturizmus_karchirdi.indd 77

2021. 10. 05. 17:26:02 2021. 10. 12. 17:27

| TÁRSADALOM |

LENDÜLETBEN A VÖRÖSKERESZT FODOR ANTALNÉ | Nagyobb lendületet akar adni az idén 140 éves Magyar Vöröskeresztnek az ország szinte minden településén jelen lévő karitatív szervezet közelmúltban megválasztott elnöke. A fél év híján ötvenesztendőnyi vöröskeresztes tagsággal büszkélkedő vezető arról is beszélt a Figyelőnek adott interjúban, hogy a koronavírus-járvány alatt fiatalodott az önkénteshálózatuk, és sok új adományozó ajánlotta fel a segítségét a munkájukhoz.

oldásában. A tagság elsődleges feladata a vöröskeresztes akciók megszervezése, de önkéntesek nélkül ez sem sikerülhetne. – Az egész országot lefedik? – Igen, s különösen büszkék vagyunk arra, hogy a települések túlnyomó többségében működik alapszervezetünk, de ahol nem, ott is dolgoznak önkénteseink. Vannak például olyan idősebb emberek, akik nem szeretnék vállalni az egyesületi tagsággal járó kötöttségeket, például az évenkénti taggyűléseket, ettől függetlenül minden hívó szóra készséggel rendelkezésre állnak. Arra azonban fel kell készülnünk, hogy a tagság és az önkéntesek csoportja egyaránt öregszik. Ráadásul

több olyan feladatunk adódik, amelynek az ellátása folyamán az időseket kímélnünk kell. A koronavírus-járvány idején például őket is támogatni kellett, és nem ők segíthettek másoknak. – Milyen tervekkel, ambíciókkal vág neki elnöki ciklusának? – Abban szeretnék változtatni az eddigi gyakorlaton, hogy sokkal szorosabbra fűzném az alapszervezetek és az országos irányítás viszonyát, aktívabb kapcsolatot kívánok kialakítani köztük. Sokszor ugyanis a helyben meglévő információk, az alulról jövő kezdeményezések nem jutnak el a felső vezetéshez. Nagyobb lendületet adnék tehát a Magyar Vöröskeresztnek, aktivizálni szeretném a tagságot, és jobban láttatni kívánom a nyilvánosság előtt az elvégzett munkánkat.

KÖZLEKEDÉSI VETÉLKEDŐ A VÖRÖSKERESZT SZERVEZÉSÉBEN A 70-ES ÉVEKBEN. KOROSZTÁLYTÓL FÜGGETLENÜL SEGÍT A SZERVEZET

FOTÓ: FORTEPAN, VÖRÖSKERESZT

Csaknem száz év után választottak ismét női elnököt a Magyar Vöröskereszt élére az ön személyében. Milyen út vezetett idáig? – Elég régi a történet, hiszen 1972-ben kezdtem a szigetszentmiklósi Vöröskeresztben dolgozni, szociális területen. Innen indult a kapcsolatom a szervezettel. Később vezetőségi tag, országos küldött, majd elnök lettem Pest megyében, ezt követően országos alelnöknek, a múlt hónapban pedig elnöknek választottak meg a küldöttek. – Mekkora a tagságuk ma Magyarországon? – Megközelíti a százezer főt. De hangsúlyoznám, hogy mellettük rengeteg önkéntes segíti a munkánkat, akik hatalmas támaszt jelentenek a váratlan feladatok meg-

78 | FIGYELŐ 2021/41

F_78-79_Voroskereszt.indd 78

2021. 10. 12. 17:28

| TÁRSADALOM |

„Nagy az igény a krízishelyzetbe kerülteknek fenntartott családok átmeneti otthonaira.” – Ön is említette, hogy az időseket különösen megviselte az elmúlt másfél év pandémiás időszaka. A Vöröskereszt életére milyen hatást gyakorolt a járvány? – Nekünk is nagy trauma volt az első hullám, hiszen mi sem voltunk rá felkészülve. Örömmel mondhatom ugyanakkor, hogy gyorsan és rugalmasan alkalmazkodtunk a feladathoz. Nehézséget jelentett viszont, mint már említettem, hogy az önkéntestáborunknak magas az átlagéletkora. Pedig tavaly sok helyütt az önkormányzatok is azonnal minket kerestek meg, hogy segítsünk bevásárolni, gyógyszert kiváltani az időseknek, a bajban lévőknek, a karanténba került intézmények lakóinak. Ám a „sajátjaink” ellátásáról is gondoskodnunk kellett, nemcsak fizikailag, hanem mentálisan is. Szerencsére a társadalom nagyon nyitott volt a segítségnyújtásra. Nyugdíjas pszichológusok például telefonos tanácsadást tartottak magányos embereknek. Ám sok-sok fiatal is jelentkezett önkéntesnek a szépkorúak megsegítésére. Később pedig már az volt a feladatunk, hogy megtartsuk őket. Jó szívvel jelenthetem, hogy közülük többen a mai napig mellettünk állnak, s remélem, az évek múlásával igazi vöröskeresztesekké válnak. Tehát a pandémia segített valamelyest frissíteni a hálózatunkat. Utólag egyébként sok fiatal elmondta: ő bizony csak a véradásokról ismert minket, és nem is gondolta, hogy ennyiféle munkába lehet bekapcsolódni. – Az adakozási kedvre hogyan hatott a koronavírus-járvány? – Szerencsére pozitívan. Nemcsak magánszemélyektől, hanem nagyon sok vállalattól érkezett felajánlás, köztük olyanoktól is, amelyekkel korábban nem volt kapcsolatunk. Rengeteg fertőtlenítőt, higiéniai felszerelést és tartós élelmiszert kap-

tunk tőlük. Kifejezetten nagy logisztikai feladat volt ezek eljuttatása az ország legtávolabbi szegletébe is a központi raktárunkból. Emellett a karitatív szervezetek telefonvonalán keresztül érkezett támogatásokból szintén részesültünk. Nyugodtan mondhatom: megmozdult az egész ország. Persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy most egy kicsit nehezebb szponzorokat találni a másfajta eseményeinkhez, mert a cégek a járványra összpontosítottak, és zömmel erre a célra biztosították a támogatásaikat. Ezt teljesen megértjük, s igyekszünk újabb és újabb adományozási csatornákat feltárni. – A véradásszervezésről mint vélhetőleg a leginkább ismert feladatukról már ön is ejtett szót. Ezt a munkát mennyiben hátráltatta a pandémia, és miként állnak most ennek lebonyolításával? – Komoly gondot jelentett, amikor le kellett állni a véradásokkal. Bár a kórhá-

NÉVJEGY Diplomát az Államigazgatási Főiskolán, majd a Miskolci Egyetem jogi karán szerzett. Évtizedeken át Szigetszentmiklóson dolgozott a közigazgatásban. A Magyar Vöröskeresztnek csaknem ötven éve, 1972. március 1. óta tagja. 2008-ban a Pest megyei szervezet vezetőségi tagja lett, majd 2012. szeptemberben megyei elnöknek választották. 2016-ban a Magyar Vöröskereszt országos alelnöke lett, így több megyére is rálátva végzett aktív mozgalmi munkát. Ez év szeptemberében, a humanitárius szervezet XV., esztergomi kongresszusán választották elnökké a küldöttek.

zak részéről sem volt akkora a vérigény, mint általában, hiszen a tervezhető műtétek elmaradtak. Ám amikor újra megnyílt a lehetőség vért adni, hihetetlen lendületet tapasztaltunk. Voltak helyszínek, ahol az előzetesen kalkulált létszám másfélkétszerese jelent meg. Külön örvendetes, hogy nagyon sok új véradó jelentkezett, és ez a tendencia azóta is kitart. Persze mi is megannyi módon próbáljuk mozgósítani az embereket – például retró véradásokat szervezünk sörrel, virslivel. Az egyik legutóbbi akciónkat a légimentőkkel közösen tartottuk. Ennek folyamán a legtöbb donort (107) Budaörsön fogadtuk, a legtöbb első véradó (35) pedig Debrecenben jelentkezett. Ezek nagyon szép számok. – A Magyar Vöröskereszt szerteágazó szolgáltatásai közül melyek a legkeresettebbek? – Jelenleg meglehetősen sokan keresik a különféle szociális ellátásainkat. Szomorú, de nagy az igény a krízishelyzetbe kerülteknek fenntartott családok átmeneti otthonaira. Több helyütt üzemeltetünk úgynevezett szociális boltokat – amelyekben egyebek mellett ruhaneműk, tisztálkodási felszerelések szerezhetők be –, két megyében már bölcsődénk is van, Csongrád-Csanádban pedig a napokban nyitottunk egy zöldség-gyümölcs feldolgozót, ahol csökkent munkaképességűeket foglalkoztatunk. De meg kell említenem azt is, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Mezőcsáton kecskefarmunk működik, ahol sajt és túró készül. Egyre többen keresik a miskolci, Tű, Cérna, Szeretet nevű varrodánkat is, amely így már nemcsak a Vöröskeresztnek, hanem gazdasági társaságoknak is dolgozik. A célunk, hogy ne csak a véradásokról ismerjenek minket, hanem ezekről a társadalmi vállalkozásainkról is. HELMECZI ZOLTÁN 2021/41 FIGYELŐ | 79

F_78-79_Voroskereszt.indd 79

2021. 10. 12. 17:28

| SPORT |

HALÁSZTELKI PILLANGÓTÁNC. CSEH LÁSZLÓ GENERÁCIÓKON ÁTÍVELŐ PÉLDAKÉPÉVÉ VÁLT A MAGYAR ÚSZÓSPORTNAK

BÚCSÚZÓ LEGENDA

„Hány aranyérmünk lesz? Öt-hat, talán nyolc is? Csak nehogy szégyenkeznünk kelljen, mint 2008-ban, Pekingben, amikor megállt a tudomány háromnál!” Hiába büszke sportnemzet a magyar, a sarkított bevezető gondolat hű lenyomata a beteg szurkolói népléleknek, különösen a nyári olimpiák idején. Aki a legfényesebb medállal a nyakában tér haza, az menetrendszerűen hős, példakép, félisten, a többi dobogós ideig-óráig érdekes, de hamar a feledés homályába vész, a többiek viszont már közvetlenül azt követően sem kapnak érdemi figyelmet, hogy elhagyták a pályát, a szőnyeget, a pástot. Vagy éppen az uszodát, ahol Cseh László lé-

nyegében az egész eddigi életét töltötte. December 3-án már 36 gyertya lesz a születésnapi tortáján. Viszonyításképp: Egerszegi Krisztina 22 évesen vonult vissza, de Darnyi Tamás sem volt több 27-nél, amikor szögre akasztotta az úszószemüveget.

RIESÁTÓL TOKIÓIG

A nagyközönség akkor találkozhatott először a nevével, amikor a 2002-es, riesai rövidpályás Európa-bajnokságon szerzett bronzérmével hívta fel magára a figyelmet. Nem éppen tiszavirág-életű karrier lett az övé, hiszen majd húsz esztendővel később, a koronavírus-járvány miatt ez év nyarára halasztott tokiói ötkarikás játékokon is döntőt úszott még 200 méter vegyesen. Világversenyeken nem ke-

vesebb mint 71 érmet gyűjtött. Állítása szerint mind megvan valahol, de a halásztelki házában kialakított vitrinben csak a legfontosabbaknak jutott hely. A 2017-es budapesti világbajnokság ezüstje volt az utolsó ebben a sorban. Az akkori második hely egyben azt is jelentette, hogy sorozatban nyolc vb-n állhatott fel a dobogóra. Különösebb jóstehetség nem szükséges ahhoz, hogy kijelentsük: ez 50-100 év múlva is rekord lesz. Hiába volt lassan két évtizede világmárka, Cseh László jóval 30-on túl is hajnalban, egész pontosan öt órakor kelt, hogy reggel hatkor már a törökbálinti uszodában tempózzon. Merthogy 2014 óta ott készült Plagányi Zsolt irányításával. Előtte 17

FOTÓ: CLIVE ROSE, GETTY IMAGES

CSEH LÁSZLÓ | Minden idők egyik legnagyobb magyar sportolója, aki nem olimpiai bajnok. Nemcsak a szurkolóknak, hanem neki is tudnia kell értékelni: többet ér egy ötkarikás aranyéremnél, hogy majd két évtizeden át megkérdőjelezhetetlen volt a neve a legszűkebb úszóelitben.

80 | FIGYELŐ 2021/41

F_80-81_sport_cseh.indd 80

2021. 10. 12. 17:29

| SPORT |

esztendőt húzott le Turi György keze alatt Kőbányán, mígnem elérkezettnek látta az időt a váltásra. Jó néhány „mi lett volna, ha” kezdetű, teljesen értelmetlen, felesleges kérdés tehető fel még ma is azzal kapcsolatban, min múlott az aranyérem, mert ha Tokióban reálisan már nem is, Athéntól Rióig bármikor benne volt a lehetősége. Mindenesetre ha lenne egy felmérés, hogy ki a valaha volt legnagyobb, nem olimpiai bajnok magyar sportoló, a válaszadók jelentős része alighanem Cseh Lászlót nevezné meg. Akinek ennyi év és ennyi siker után sem derogált a heti tíztizenkét edzés, az edzőtáborok, a versenyek, az idegen városok idegen repülőterein és szállodáiban múló idő.

FOTÓ: MATTHIAS HANGST, GETTY IMAGES

PHELPS VS. CSEH

Ha ő maga elfogadta, hogy így alakult a pályafutása, másban miért lenne hiányérzet? Például a 2004-es athéni játékok idején még csak 18 éves volt, fiatal, éhes a sikerre, remek formában. Már csak a finomhangolás volt hátra, amikor három héttel az olimpia előtt eltört a lába, miután lelépett a lépcsőről a balatonfűzfői szálloda előtt. Akkor, a diagnózis pillanatában kevés csalódottabb ember lehetett nála, mégsem dobta be a törülközőt: bevállalta, hogy megszegecselt lábközépcsonttal, fájdalomcsillapítókon élve folytatja az edzéseket. Nehéz elhinni, de saját bevallása szerint így kilencvenszázalékos állapotban volt, aminek egy harmadik és egy negyedik hely lett a vége a görög fővárosban. Cseh ma úgy látja: ha akkor nyer, talán négy évvel később, a számára három ezüstöt hozott pekingi szereplést követően befejezi. Máris 2008-ban vagyunk: 200 és 400 vegyes, 200 pillangó, három versenyszám, de a forgatókönyv ugyanaz. Cseh Laci mindent kiad magából, Európa-rekordot úszik, csakhogy ott van még a medencében egy amerikai, a Földönkívüli becenévvel nem véletlenül illetett Michael Phelps, aki mindanynyiszor világcsúcsot repeszt. Vagyis ha nincs Phelps, a magyar klasszis „máris” háromszoros olimpiai bajnok. „Már rájöttem, hogy felesleges ezen rágódni” – reagált szűkszavúan, amikor legutóbb felhoztam ezt a kellemetlen témát. Ezek után 2012-ben, Londonban bronz-, 2016-ban, Rio de Janeiróban ezüstérmes lett, de inkább az utóbbi játékokon érezte az átütő siker lehetőségét. „Rióban ké-

pes lehettem volna az aranyéremre, de a 200 pillangó esélye mentális tényezők miatt elszállt. Nagyon feszült voltam a verseny előtt és közben is, így nem hozhattam ki magamból a maximumot. Utána fel kellett állnom a padlóról a 100 pillangóra: örültem az ezüstnek, de az is bennem volt, hogy lehettem volna még jobb, még gyorsabb” – emlékezett vissza. Mint ismert, ez volt az a döntő, amelyet a szingapúri Joseph Schooling nyert meg, mögötte pedig Phelps, Laci és a dél-afrikai Chad le Clos századra ugyanannyit úszott, így három ezüstérmet osztottak ki a díjátadó ceremónián.

SZERÉNY MARADT

A halásztelki úszó (sport)emberi nagyságáról sokat elárulnak Chad le Clos szavai is. „Legendás karriered volt, inspiráció voltál nekem és megannyi másik úszónak. Az elmúlt években barátokká váltunk. Számomra az tesz igazán különlegessé, hogy a medencén kívül is szerény maradtál, s jól bántál a fiatalokkal. Ezért

örökké hálás leszek neked” – mondta a nagy rivális. A legemlékezetesebb közös pillanatuk versenykörülmények között a már említett riói holtverseny volt. Ekkor még nem tudhatták, hogy a következő olimpiáig nem négy, hanem öt évet kell várni. Amikor jött a hivatalos bejelentés a pandémia miatti halasztásról, épp lapzárta előtt állt a Figyelő, amelyben egy Cseh Lászlóval készített interjú is helyet

kapott. A nem éppen mellékes fejlemény gyors pontosítást követelt, de amikor a telefon túlvégén Laci egykedvűen annyit mondott, megvizsgálja a folytatás lehetőségét, tudtuk, hogy kitart, megy tovább, ott lesz Tokióban. Így is lett, és bár Japánban az érem már nem volt realitás, az is szép, méltó lezárása volt nemzetközi karrierjének, hogy döntőt úszhatott 200 vegyesen. És ha már bejutott, nem csak fürdött egyet: erősen kezdett, és a pillangórésztáv után második volt, amit háton is megtartott. Bár a folytatásban mellúszásban lemaradt, végül gyorson zárkózott, és a hetedik helyen végzett. Mindezen ma már nem szabad egy percig sem rágódnia Cseh Lászlónak, de az M4 Sporton sugárzott, Az utolsó hossz című portréfilmben sokakat meg is nyugtatott azzal, hogy nem cserélné el semmivel ezt a hosszú karriert. Az viszont számára is a jövő egyik feladata lesz, hogy elkezdje értékelni a sikereit. A nagyszínpadról már Tokióban lelépett, de 72 nappal az utolsó úszása után várt még rá egy utolsó utáni: könnyes búcsút vett imádott sportágától, az uszoda apraja-nagyjától és a rajongóltól. A budapesti Duna Arénában rendezett világkupára sokan csak azért látogattak ki, hogy még egyszer élőben láthassák. A négyszeres olimpiai ezüst- és kétszeres bronzérmes, kétszeres világ- és 14-szeres Európa-bajnok klasszist hatalmas ovációval fogadta a közönség, majd az ünnepelt mind a négy úszásnemben teljesített egyegy hosszt. Először pillangón pályatársával, a hozzá hasonlóan visszavonult Bernek Péterrel tempózott, majd a 200 méter hát 1980-as, moszkvai olimpiai aranyérmese, Wladár Sándor, a Magyar Úszó Szövetség elnöke csatlakozott hozzá. Ezt követően jött a 84 esztendős Kiss Miklós, aki az alapokra tanította Cseh Lászlót, ő mellen úszott vele. Pályafutása utolsó hoszszára pedig a világkupán részt vevő magyar úszók – akikhez csatlakozott a háromszoros olimpiai bajnok Hosszú Katinka is – kísérték el Cseh Lászlót. Vissza-visszatérő dilemma, hogy helyes cselekedet-e híres sportolókról életükben létesítményt elnevezni. A kérdést még a Népstadion esetében is sokan feltették, amikor annak 2002-ben Puskás Ferenc lett a névadója. Legutóbb a Törökbálinti Sportközpontból érkezett a hír, hogy Cseh László nevét viseli majd az uszoda. Senki sem ellenkezett. GYÖNGYÖSI BALÁZS 2021/41 FIGYELŐ | 81

F_80-81_sport_cseh.indd 81

2021. 10. 12. 17:29

| AJÁNLÓ |

VÍGSZÍNHÁZ: KABARÉ

Először mutatja be a Vígszínház az ikonikus musicalt, Béres Attila rendezésében. A rendkívül látványos színpadkép, a kiváló koreográfia a füstös, fülledt, de magával ragadó harmincas évekbeli berlini éjszakába vezet minket, a mámor, a leplezetlen vágyak és a határtalan szenvedélyek birodalmába. Az eseményekre azonban sötét árnyékot vet a történelem, a náci eszmék terjedése. A főbb szerepekben Szilágyi Csenge, Dobó Enikő, Seress Zoltán, Kern András, Igó Éva, Brasch Bence és Horváth Szabolcs lép színpadra.

KÖNYV, KIÁLLÍTÁS, SZÍNHÁZ CONSTANTINOS C. MARKIDES: SZERVEZZÜK ÚJRA!

ÖREG-TAVI NAGYHALÁSZAT

A halgazdálkodás tatai hagyományait, a halfogyasztás kultúráját népszerűsítő gasztronómiai esemény csaknem két évtizedes múltra tekint vissza. Az október 16-i, szombat kora reggeli látványhalászat ismét különleges alkalmat kínál. A nézők megismerhetik a tradicionális halászati eszközöket, a halfogás technikáját. A rendezvény azonban nem csak a gasztronómiáról szól. Változatos színpadi programok, hangulatos koncertek kísérik a hétvégi eseményt.

JODIE COOK: INSTAGRAM

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: LENGYEL GABRIELLA

A BRAND-, AZ ÜZLET- ÉS A KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS 125 SZABÁLYA | Az Instagram elengedhetetlen felület minden üzleti vállalkozás számára. A vásárlók 60 százaléka fedez fel új termékeket ezen a platformon. De hogyan kell hatékonyan használni? Jodie Cook közösségimédia-szakértő világossá és könnyen érthetővé teszi azt, ami elsőre bonyolultnak tűnhet: 125 szabályt fogalmaz meg, egyszerűen kezelhető és hatásos eszközzé téve így az Instagramot.

AZ ESETLEGESSÉG RÉTEGEI

PILINSZKY JÁNOS FOTÓI | A Kertész Imre Intézet szervezésében megvalósuló Pilinszky 100 programsorozat egyik kiemelkedő eseménye Az esetlegesség rétegei című fotókiállítás, amely Pilinszky János több mint fél évszázados saját fényképeit mutatja be a Műcsarnok Kamaratermében. A Kossuthdíjas költő 1965-ben kezdett fényképezni. A kiállítás 66 felvétele főként Pilinszky külföldi útjain készült.

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV; FORTEPAN; VÍGSZÍNHÁZ

VÁLLALATOK AZ ÁLLANDÓSULT DISZRUPCIÓ KORÁBAN | A világ egyik legjelentősebb stratégiai és innovációs szakértője, a London Business School professzora kötetében a vállalkozások XXI. században való boldogulásához ad új szempontokat. A szerző a bizonytalanságot és a gyors átalakulásokat alapértelmezett környezetként kezeli, s ebben a kontextusban ajánl megoldást például arra, hogyan lehet intézményesíteni a gazdálkodó szervezetek legmélyebb szintjein is azokat a napi rutinokat, amelyek lehetővé teszik a változások korai felismerését és az azokra való reagálást.

82 | FIGYELŐ 2021/41

F_82_ajanlo.indd 82

2021. 10. 12. 17:29

A VEZETŐ MAGAZIN

Keresse az üzletekben, vagy fizessen elő online a www.lapcentrum.hu/automotor oldalon! F_BIII-auto.indd III

2021. 10. 12. 14:32

MEGJELENT A TOP 100 MAGYAR BOR 2021

,VPHUG PHJ D 723 OHJQÄSV]HUŋEE ÄV OHJMREE ERUW NYEREMÉNYJÁTÉK $]RQ Y¼V¼UOÎN DNLN V]HSWHPEHU ÄV QRYHPEHU NÑ]ÑWW PHJY¼V¼UROM¼N NLDGY¼Q\XQNDW D lapcentrum.hu/top100 ROGDORQ Q\HUHPÄQ\M¼WÄNEDQ YHV]QHN UÄV]W NYEREMÉNYEK: ² ERUKÄWYÄJH Iį UÄV]ÄUH D +RWHO 0HURSV 0ÄV]¼URV V]¼OORG¼EDQ ÄMV]DND V]¼OO¼V UHJJHOL ÄV HJ\ DONDORPPDO WÄWHOHV ERUNÎVWROÎ D V]¼OORG¼EDQ

² e.H]GM×N H]HNNHOq ERUWDQIRO\DP FVRPDJ D %RUW¼UVDV¼J V]HUYH]ÄVÄEHQ $ VRUVRO¼V LGįSRQWMD ÄV KHO\V]ÈQH GHFHPEHU D 0HGLDZRUNV +XQJDU\ =UW LURG¼M¼EDQ %XGDSHVW %ÄFVL ÕW s $ -¼WÄNV]DE¼O\]DW PHJWDO¼OKDWÎ D PHGLDZRUNV KX MDWHNV]DEDO\]DW ROGDORQ D] 6=) ÄV D] $GDWYÄGHOPL W¼MÄNR]WDWÎ SHGLJ D ODSFHQWUXP KX ROGDORQ ROYDVKDWÎ

F_BIV_bor.indd IV

2021. 10. 12. 14:32