Részben az újranyitás ára a megugró infl áció

RÉSZBEN AZ ÚJRANYITÁS ÁRA

A MEGUGRÓ INFLÁCIÓ

BALATONI ANDRÁS | A közeljövőben meg kell találni az egyensúlyt a helyreállási pálya folytatása, valamint a költségvetési pozíciónk javítása között. Vissza kell térnünk az egyensúly és növekedés képletéhez – hangsúlyozta a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági előrejelzésekért és elemzésekért felelős igazgatója.

Összevetve más prognózisokat a jegybankéval, mennyire eltérők vagy hasonlók az előrejelzések a főbb makrogazdasági számok tekintetében? – Ha csak az alappályát vizsgáljuk, akkor ritkán látható egyetértés van az elemzők között: kiegyensúlyozott és nemzetközi összevetésben is élénk gazdasági növekedésre lehet számítani az elkövetkező években. Az MNB-ben összességében az idén 6,5–7, jövőre 5–6 százalék közötti bővülésre számítunk. Ugyanakkor egyre sorakoznak a viharfelhők a globális gazdaság felett, így az alappályát övező kockázatok nagyon jelentősek. Elég csak a negyedik hullám várható hatásaira vagy az elmúlt időszakban látott nyersanyagár-robbanásra utalni. A jegybank emiatt tért vissza a sávos előrejelzéshez, ami jobban tükrözi azt a bizonytalan környezetet, amiben a gazdaság jelenleg működik. – Ezen logika mentén térjünk át a negyedik hullámra, amely több országban már tarol. Nálunk mekkora gazdasági kárt okozhat a pandémia berobbanása, ezen a téren mekkora kockázatokat lát az MNB?

– Ha az elmúlt járványhullámok közvetlen reálgazdasági hatásait vizsgáljuk, akkor az látszik, hogy egyre kisebb és kisebb mértékben lassította a gazdasági kilábalást. A gazdasági szereplők megtanultak együtt élni a helyzettel, alkalmazkodtak a kialakult körülményekhez. A pandémiának, illetve az azt követő kilábalás szerkezetének azonban vannak olyan közvetett hatásai, amelyek továbbra is beárnyékolják a növekedési kilátásokat. A globális termelési láncok akadozása, a szállítási nehézségek, a csiphiány vagy épp az energiaárak drasztikus emelkedése közvetve a koronavírus okozta gazdasági válság következményei. Ezek a kínálati hatások azt eredményezik, hogy hiába van élénk kereslet például egyes termékek iránt, a termelés nem tud bővülni a kívánt mértékben. – Hónapokon keresztül nálunk volt a legmagasabb az infláció az unióban, és az év hátralévő része sem túl kecsegtető. Mivel magyarázható a pénzromlás magas üteme? – A megugró infláció részben az újranyitás ára. Ahol gyorsabban indult újra az élet a lezárásokat követően, ott a fogyasztói árak is élénkebben nőttek. Az Egyesült Államokban a nyári hónapokban 5 százalék fölé nőtt, és a régiónkban is hasonló tendenciák játszódnak le: a fogyasztóiárindex Romániában 5,3 százalék volt augusztusban, míg a szep temberre rendelkezésre álló adatok alapján Lengyelországban 5,8, Csehországban 4,9 százalék volt a fogyasztói árak éves növekedése, amely meghaladja a jegybanki toleranciasáv felső szélét. Németországban is évtizedes csúcsot jelentő 4,1 százalékon alakult a harmonizált fogyasztóiár-index szeptemberben előzetes adatok alapján. Magyarország nyersanyagimportőr gazdaságként erősen ki van téve annak a viharnak, ami épp a világ árupiacain zajlik, ám a sikeres újraindítással párhuzamosan a hazai munkapiac gyorsan regenerálódik. Ezen hatások együttesen okozzák jelenleg a magasabb inflációt. A pénzromlás 2022 elejétől csökkenni kezd, és várhatóan az év végéig a 3 százalékos jegybanki cél körül stabilizálódik. Az infláció 2022-ben 3,4-3,8, míg 2023-ban 2,8-3,2 százalékon alakul. Az MNB Európában az elsők között reagált a megnövekedett inflációs veszélyre. A proaktivitás indokolt és szükségszerű. Az elmúlt hónapokban már szinte valamennyi régiós jegybank a szigorítás útjára lépett.

„Csak a biztonságos euróbevezetés lehet sikeres, amihez szükséges, de nem elégséges a maastrichti kritériumokat teljesíteni.”

– Bár arról szólnak a hírek, hogy a magyar gazdaság már képes produkálni a 2019-es szintet, több szektor még nem mászott ki teljesen a slamasztikából. Kik a nyertesei és a vesztesei az elmúlt másfél esztendőnek? – Vannak olyan ágazatok, amelyek válságállónak bizonyultak tavaly. Ilyen az infokommunikáció, valamint a pénzügyi tevékenység. Ez részben abból fakad, hogy a digitalizáció területén éveket ugrottunk előre a járvány következtében, részben pedig abból, hogy szemben a 2008/2009-es válsággal, tavaly a hitelezés jelentősen segítette a gazdaságot. Magyarországon regisztrálták a leggyorsabb hitelnövekedést a privát szektorban az egész EU-ban, ami nagyban hozzájárult a munkahelyek megvédéséhez és ahhoz, hogy a visszaesés ellenére magas szinten (26,8 százalékon) stabilizálódott a beruházási rátánk. A kilábalás első fázisát emellett egyértelműen az export és az ipari termelés vezette. Ugyanakkor a termelési láncok szakadozása, a csiphiány, valamint az energiaköltségek robbanásszerű növekedése rontja az ipari kivitel kilátásait. A beszerzésimenedzserindex továbbra is a növekedési küszöbérték felett alakul, azonban a mutató csökkent az elmúlt időszakban. Hazánkban a folyamatot tompítja, hogy jelentős új kapacitások épültek ki az elmúlt időszakban az akkumulátoriparban, és ezek lassan termelőre fordulnak. Ahol érdemi lemaradás látszik, az a turizmus, és ezzel együtt a szolgáltatásexport, amiben egy elnyújtott kilábalást várnak a szakértők. – Jövőre országgyűlési választások lesznek, és több jóléti intézkedést – szja-elengedés a fiataloknak, nyugdíjprémium és 13. havi nyugdíj, szja-visszatérítés – hozott a kormány. Mennyire térítik le az útról ezek a döntések a költségvetési pályát? Avagy növekedéssel minden fedezhető? – Az első megállapításunk az, hogy a két számjegyű nominális növekedés mellett tartható a tervekben szereplő költségvetési hiány, valamint az adósságráta is csökkenő pályára áll az idei évtől kezdve, és ezzel a költségvetési politika megfelel annak a szabályozási keretrendszernek, amit az Alaptörvény is rögzít. A 2020–2021-es magasabb kiadások segítettek a gazdaság helyreállásában, növelték a be-

NÉVJEGY

Szakmai karrierjét az Ecostat Gazdaságkutató Intézetnél makro elem zőként kezdte, majd a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-nél kutatási igazgatóként folytatta. Mesterszakos diplomáját a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán szerezte. Tudományos pályafutása során több cikke jelent meg a hazai gazdasági szakfolyóiratokban, így a Közgazdasági Szemlében és a Statisztikai Szemlében. Kutatási területei közé tartozik az ökonometria és az előrejelzés módszertani kérdései, a magyar gazdaság ciklikus jellemzői, valamint hoszszú távú konvergenciája. Az ING Bank vezető elemzőjeként megalkotta a Leading HUBE indikátort, amely ökonometriai alapokon jelzi előre a magyar gazdaság várható konjunktúrafolyamatait. ruházásokat és a fogyasztást. A hitelezés mellett jelentős részben ennek köszönhető, hogy a gazdaság jól teljesít, másfél év alatt elértük a válság előtti GDP szintjét, nagyon közel van a teljes foglalkoztatás. Ez azonban azt is jelenti, hogy a közeljövőben meg kell találni az egyensúlyt a helyreállási pálya folytatása, valamint a költségvetési pozíciónk javítása között. Vissza kell térnünk az egyensúly és növekedés képletéhez. – A jegybank műhelymunkába kezdett az euró bevezetésének elemzését illetően. Hol tartanak és mi az MNB álláspontja a közös uniós pénz átvételéről? – Az elmúlt hónapokban egyre inkább a közbeszéd témájává vált az euró bevezetése hazánkban. A Magyar Nemzeti Bank folyamatosan aktívan foglalkozik a kérdéssel. Csak a biztonságos euróbevezetés lehet sikeres, amihez szükséges, de nem elégséges a maastrichti kritériumokat teljesíteni. Egyrészt kell a megfelelő konvergencia, azaz reálgazdasági fejlettség, másrészt elengedhetetlen a megfelelő gazdaságpolitikai mozgástér (alacsony hiány, 50 százalék alatti államadósság, makroprudenciális mozgástér) az euró biztonságos bevezetéséhez. Emellett fontos, hogy a pénzügyi rendszerünk közel hasonló mélységű és hatékonyságú legyen, mint az eurózónáé, továbbá az üzleti és pénzügyi ciklusok összhangja is elengedhetetlen. Mindez, valamint a jól ismert kritériumok együtt biztosítják azt, hogy az euró bevezetését követően is folytatódjon hazánkban a fenntartható felzárkózás.

SZAJLAI CSABA

HÉTKÖZNAPI

KÖRNYEZETVÉDELEM

TERMÉSZET- ÉS KLÍMAPOLITIKA | Magyarország zöld úton jár! címmel indított online konzultációt a kormány, hogy kikérje a társadalom véleményét olyan égető környezetvédelmi kérdésekben, mint például az illegális hulladéklerakás, az egyszer használatos csomagolóanyagok újrahasznosítása vagy éppen a zöldtechnológia mielőbbi alkalmazása a közösségi közlekedésben. A Figyelőnek nyilatkozó szakmai szervezet szerint a hétköznapi környezetvédelem fontosságára kell rámutatni.

Tizenkét kérdésből álló konzultációs anyagban vár választ a kormány a kitöltőktől többek között arra, hogy büntessék-e szigorúbban azokat, akik illegálisan raknak le hulladékot; vezessenek-e be az egyszer használatos műanyagokra vonatkozó intézkedéseket; folytassák-e a jelentős szén-dioxid-megkötő hatású faültetési programot. Utóbbival kapcsolatban a mezőgazdasági tárca azt vállalta, hogy az élhetőbb környezet megteremtéséért a fával borított területek arányát a jelenlegi 24-ről 27 százalékra növeli. Nagy István agrárminiszter az online diskurzusban való részvételre buzdító videóban azt is elmondta: a hazai nemzeti parkok egy évtized alatt 320 ezer hektáron javították a természeti környezet állapotát.

Arra is kíváncsi a kabinet, támogatnák-e az emberek az egyszer használatos műanyag italflakonok, a fém italdobozok és az üvegpalackok visszaváltását, valamint a közösségi közlekedés mihamarabbi átállítását környezetbarát technológiára. A zold.kormany.hu honlapon november végéig kitölthető kérdéssornak szintén része az államilag dotált napelem-telepítés, amely tulajdonképpen már zajlik is. A napokban je-

lent meg a Magyar Közlönyben az a határozat, amely ilyen, zöldáramot előállító létesítmények szubvencióját rögzíti. A rendelkezés szerint 3,6–4,3 milliárd forintos támogatásokat kap az MVM Zöld Generáció Kft. debreceni, szegedi és kunmadarasi napelempark- és naperőmű-telepítésre. Utóbbi településen az egykori szovjet katonai repülőtér lehet a projekt helyszíne. E beruházások a tervek szerint évi több tízezer tonnával csökkentik az üvegházhatást okozó gázok mennyiségét.

KLÍMACÉLOK VS. KÖLTSÉGEK

„Hogyan kell teljesíteni a Magyarország és az Európai Unió által meghatározott klímacélokat?” – szól a konzultáció egy másik felvetése, amelyre – noha három opciót is kínálnak – a kormányzati válasz ismert: mindez nem járhat hirtelen áremelkedéssel. Lapunk is beszámolt néhány héttel ezelőtt az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) Nemzeti tiszta fejlődési stratégiájáról, amely a 2050-re célul kitűzött klímasemlegesség elérésének a mikéntjét vázolja, és e dokumentum szintén egy határozott cselekvésű, de kiegyenlített ütemű menetrendet preferál.

Abban a kérdésben ugyancsak köztudott a kabinet álláspontja, hogy a klímavédelemből a nagy szennyező cégeknek kell-e jelentősebb anyagi hozzájárulást vállalniuk, vagy a magyar családoknak. A kormány természetesen az előbbi mellett teszi le a voksát, s mint az a visegrádi országok (V4), valamint Románia és Bulgária képviselőinek szeptemberi, környezetvédelmi témájú tanácskozásán kiderült, ezzel nincs is egyedül. Az ITM körforgásos gazdaság fejlesztéséért, valamint energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára akkori beszámolójában kifejtette: a 2030-ra kitűzött szén-dioxid-kibocsátási szint eléréséről szóló európai bizottsági javaslatcsomag szerint a költségeket kiterjesztenék a lakosságra és a közlekedési szektorra is. Vagyis a háztartásoknak ugyancsak hozzá kellene járulniuk e kiadások finanszírozásához, ami jelentős többletterhet róna az európai és így a magyar családokra – mondta Steiner Attila. Világossá tette: a magyar kormánynak kiemelten fontos, hogy ne a famíliák fizessék meg ezt a költséget, hanem azok a nagy szennyezők, amelyek az emisszióért felelnek. Ezt a felfogást a többi V4tag, valamint a román és a bolgár résztvevő is támogatta, az államtitkár pedig az unió környezetvédelmi miniszteri tanácsában megerősítette: a klímasemlegességi célok mellett a lakossági energiaárak mérséklését és az energiaellátás biztonságát is szem előtt kell tartani. Ha ugyanis a megvalósítás nem átgondolt tervek alapján történik, felszökhetnek az energiaárak, illetve sérülhet az ellátás, ami akár napokig tartó áramkimaradást is eredményezhet – figyelmeztetett Steiner.

ZÖLD KÖVET EGYESÜLET

„Nagyon örülünk annak, hogy együttműködő szakmai partnerei lehetünk a kormánynak ebben a munkában. Részben mi kezdeményeztük, hogy induljon egy online társadalmi párbeszéd annak felmérésére, miként viszonyulnak a magyarok a környezetvédelmi kérdésekhez. A kabinet pedig meghallgatta a szavunkat” – mondta a Zöld Követ Egyesület és a Fiatal Családosok Klubja alapítója a Figyelőnek. Király Nóra közölte: egyrészt a fiatalokat szeretnék érzékenyíteni a zöldtéma iránt, másrészt azokat az édesanyákat, akik a gyermekeik jövője érdekében a mindennapokban is tenni akarnak egy élhetőbb környezetért. Ezzel kapcsolatban a Zöld Követ egy évvel ezelőtt készített egy közvélemény-kutatást, melynek keretében ezer famíliát kérdeztek meg. A felmérésből az derült ki: a családokat nagyon is érdekli a téma, de keveset tudnak róla, ezért szeretnének folyamatosan tájékozódni arról, hogy ők személyesen mit tehetnek egy környezetbarátabb ország kialakításáért.

Az egyesületalapító kifejtette: elsősorban a viszonylag könnyen megfogható és kevés erőfeszítéssel járó, úgynevezett hétköznapi környezetvédelemben hisznek, s e téren szeretnének segítséget nyújtani a családoknak. Így például javasolják nekik komposztálók kialakítását a kertekben, erkélyeken, a hulladék szelektív gyűjtését, valamint az otthonról vitt bevásárlótáskák használatát. A szakember fontosnak nevezte, hogy minél többen töltsék ki a kérdőívet. Szerinte ugyanis ha a döntéshozók azt látják, hogy a többség igényli a szortírozott szemétgyűjtést, a műanyag flakonok visszaváltási lehetőségének a megteremtését vagy az illegális lerakók sokkal szigorúbb szankcionálását, akkor az erőteljes jelzés lesz a számukra, és még alaposabban lépnek majd fel ezekben az ügyekben.

Király Nóra végül jelezte: határozott álláspontjuk, hogy nem a családokkal kell megfizettetni a klímavédelem költségeit, hanem a nagy szennyező cégekkel. „Persze az egyéneknek is megvan a maguk felelőssége, de alapvetően az óriásvállalatok okozzák a legnagyobb környezeti terhelést, így az anyagiakat is nekik kell viselniük” – fogalmazott.

HELMECZI ZOLTÁN

CÉLEGYENESBEN

AZ ÚJ COVID ELLENI GYÓGYSZER

PFIZER/BIONTECH | Nemzetközi vizsgálatok keretében szájon át adható koronavírus elleni készítmény klinikai tanulmányozása zajlik Magyarországon is.

A Coviddal szemben kifejlesztett új orvosság vizsgálatát az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) hagyta jóvá az Egészségügyi Tudományos Tanács Klinikai Farmakológiai Etikai Bizottságának kedvező állásfoglalása alapján. A világszerte 400 központban, ezen belül Magyarországon hat helyszínen folyó program célja annak igazolása, hogy a szájon át magunkhoz vehető antivirális gyógyszer csökkenti-e a betegség időtartamát és/ vagy súlyosságát a közelmúltban koronavírussal diagnosztizált olyan emberek körében, akiknél fokozott a tünetek rosszabbodásának a kockázata.

A Pfizer/BioNTech készítménye egy úgynevezett proteázgátló szer, amely megakadályozza a kórokozó elszaporodását a sejtekben, tehát a produktum abban segít, hogy a kór lefolyása ne legyen nagyon káros hatással a szervezetre. A HIV és a hepatitis C kezelésében hasonló hatásmechanizmusú orvosságokat fejlesztettek ki. Szakértők szerint a gyógyszer azonban akkor sem helyettesítheti majd az oltást, ha eredményes lesz a tesztje, hiszen a betegség súlyos lefolyásának az elhárításában, nem a megelőzésben van szerepe.

A Semmelweis Egyetem (SE) augusztusban csatlakozott a nemzetközi projekthez. Az univerzitás biztosítja a vizsgálatokon való részvételhez szükséges betegszállítást, megfelelő járványügyi intézkedések mellett.

A teszt még néhány hétig tart az intézmény Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáján, Merkely Béla rektor, klinikaigazgató vezetésével.

Az európai uniós helyszínek közül elsőként a Semmelweis végezte el egy a klinikai vizsgálatban való részvételre jelentkező Covid–19-beteg részletes szűrését, továbbá hazai szinten elsőként, az EU-országok közül másodikként itt adták be a szóban forgó szert. Emellett intézményi szinten rekordidő alatt történt meg a vizsgálat indításához szükséges engedélyeztetési és adminisztrációs eljárás.

A rektor elmondta: az SE-re érkező koronavírusos páciensek közül azoknak, akik megfelelnek a kritériumoknak, felajánlják a vizsgálatban való részvételt. Merkely Béla arra számít, hogy az esetszámok elmúlt időszakban tapasztalt növekedése nyomán a résztvevők száma is emelkedni fog. A lehetőség a kórházi fekvőbeteg-ellátást nem igénylő Covidpozitív betegek számára nyitott.

A nemzetközi sajtó a minap számolt be arról, hogy ígéretesek az amerikai MSD és Ridgeback Biotherapeutics közösen fejlesztett koronavírus elleni készítménye, a Molnupiravir klinikai tesztjeinek az eredményei. Ezért a tervek szerint hamarosan benyújthatják a veszélyhelyzeti engedélykérelmet az USA gyógyszerfelügyeletének. Ezekben a tesztekben 775-en vettek részt, többek között az Egyesült Államokban, Brazíliában, Olaszországban, Japánban, Dél-Afrikában, Tajvanon és Guatemalában.