| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |
RÉSZBEN AZ ÚJRANYITÁS ÁRA A MEGUGRÓ INFLÁCIÓ Összevetve más prognózisokat a jegybankéval, mennyire eltérők vagy hasonlók az előrejelzések a főbb makrogazdasági számok tekintetében? – Ha csak az alappályát vizsgáljuk, akkor ritkán látható egyetértés van az elemzők között: kiegyensúlyozott és nemzetközi összevetésben is élénk gazdasági növekedésre lehet számítani az elkövetkező években. Az MNB-ben összességében az idén 6,5–7, jövőre 5–6 százalék közötti bővülésre számítunk. Ugyanakkor egyre sorakoznak a viharfelhők a globális gazdaság felett, így az alappályát övező kockázatok nagyon jelentősek. Elég csak a negyedik hullám várható hatásaira vagy az elmúlt időszakban látott nyersanyagár-robbanásra utalni. A jegybank emiatt tért vissza a sávos előrejelzéshez, ami jobban tükrözi azt a bizonytalan környezetet, amiben a gazdaság jelenleg működik. – Ezen logika mentén térjünk át a negyedik hullámra, amely több országban már tarol. Nálunk mekkora gazdasági kárt okozhat a pandémia berobbanása, ezen a téren mekkora kockázatokat lát az MNB?
– Ha az elmúlt járványhullámok közvetlen reálgazdasági hatásait vizsgáljuk, akkor az látszik, hogy egyre kisebb és kisebb mértékben lassította a gazdasági kilábalást. A gazdasági szereplők megtanultak együtt élni a helyzettel, alkalmazkodtak a kialakult körülményekhez. A pandémiának, illetve az azt követő kilábalás szerkezetének azonban vannak olyan közvetett hatásai, amelyek továbbra is beárnyékolják a növekedési kilátásokat. A globális termelési láncok akadozása, a szállítási nehézségek, a csiphiány vagy épp az energiaárak drasztikus emelkedése közvetve a koronavírus okozta gazdasági válság következményei. Ezek a kínálati hatások azt eredményezik, hogy hiába van élénk kereslet például egyes termékek iránt, a termelés nem tud bővülni a kívánt mértékben. – Hónapokon keresztül nálunk volt a legmagasabb az infláció az unióban, és az év hátralévő része sem túl kecsegtető. Mivel magyarázható a pénzromlás magas üteme? – A megugró infláció részben az újranyitás ára. Ahol gyorsabban indult újra az élet a lezárásokat követően, ott a fogyasztói árak is élénkebben nőttek. Az Egyesült Államokban a nyári hónapokban 5 száza-
lék fölé nőtt, és a régiónkban is hasonló tendenciák játszódnak le: a fogyasztóiárindex Romániában 5,3 százalék volt augusztusban, míg a szeptemberre rendelkezésre álló adatok alapján Lengyelországban 5,8, Csehországban 4,9 százalék volt a fogyasztói árak éves növekedése, amely meghaladja a jegybanki toleranciasáv felső szélét. Németországban is évtizedes csúcsot jelentő 4,1 százalékon alakult a harmonizált fogyasztóiár-index szeptemberben előzetes adatok alapján. Magyarország nyersanyagimportőr gazdaságként erősen ki van téve annak a viharnak, ami épp a világ árupiacain zajlik, ám a sikeres újraindítással párhuzamosan a hazai munkapiac gyorsan regenerálódik. Ezen hatások együttesen okozzák jelenleg a magasabb inflációt. A pénzromlás 2022 elejétől csökkenni kezd, és várhatóan az év végéig a 3 százalékos jegybanki cél körül stabilizálódik. Az infláció 2022-ben 3,4-3,8, míg 2023-ban 2,8-3,2 százalékon alakul. Az MNB Európában az elsők között reagált a megnövekedett inflációs veszélyre. A proaktivitás indokolt és szükségszerű. Az elmúlt hónapokban már szinte valamennyi régiós jegybank a szigorítás útjára lépett.
FOTÓ: GETTY IMAGES
BALATONI ANDRÁS | A közeljövőben meg kell találni az egyensúlyt a helyreállási pálya folytatása, valamint a költségvetési pozíciónk javítása között. Vissza kell térnünk az egyensúly és növekedés képletéhez – hangsúlyozta a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági előrejelzésekért és elemzésekért felelős igazgatója.
22 | FIGYELŐ 2021/41
F_22-23_Jegybanki-interju.indd 22
2021. 10. 11. 17:05
