MAKRONÓM
Spekulánsok és ellenzékiek a forint ellen MIHÁLOVICS ZOLTÁN
POLITOLÓGUS
Az orosz–ukrán háborút nemcsak katonai, hanem gazdasági fronton is vívják. A konfliktus eszkalálódásával márciusban jelentős mértékben gyengült a forint. Az ellenzék a kormányt okolja, és igyekszik politikai tőkét kovácsolni a kialakult helyzetből.
Március első felében volt olyan időszak, amikor az euró elérte a 400 forintos árfolyamot. A forintgyengülés mértékére a Magyar Nemzeti Bank azzal reagált, hogy kész minden eszközt alkalmazni, illetve bevetni a pénzpiaci stabilitásért. Március 8-ai ülésén a Monetáris Tanács változatlanul 3,4 százalékon hagyta az alapkamatot, de a kamatfolyosót 6,4 százalékra emelte. Ez előjele lehet a következő egyhetes betéti tenderen való kamatemelésnek, és az is várható, hogy a március 22-ei ülésen megemelik az alapkamatot.
Habár februárban nem javult a hazai helyzet, a 8,3 százalékos éves inflációs mutatóval Magyarország nem kiemelkedő régiós szinten: a balti országokban például 10 százalék feletti inflációt mérnek. Hazánk e tekintetben az uniós közép mezőnyben helyezkedik el. A magyar infláció jelentős része külföldről származik, s az árfolyamot is külföldi eredetű tényezők rángatják, mégpedig a nemzetközi gazdasági szereplők bizonytalankodásai és spekulációi a háborúval kapcsolatban. Az árfolyam háborús időszakban nem tükrözi a gazdasági fundamentumok állapotát. A hazai reálgazdaság rendkívül erős: Magyar ország az egyik legnagyobb növekedést mutatta 2021-ben, a 7,1 százalékos adat több mint 2 százalékponttal meghaladja az EU-s átlagot, emellett a beruházási ráta a második legmagasabb volt az unióban, ami azt jelzi, hogy a hazai cégek kiemelkedően bíznak a gazdaság jövőjében. Az árfolyam szemmel láthatóan nincs összhangban ezekkel az adatokkal, a gazdasági helyzet és a fundamentumok sem indokolják a szintjét. A konfliktus kirobbanása azonban a kockázatkerülés erősödését hozta magával a régiós és a hazai színtéren egyaránt. De még így is látható, hogy megmaradt a megtakarítók bizalma a forinteszközökben, továbbra is stabil a bankbetétállomány, és a devizabetét46
Valutaárfolyamok egy budapesti pénzváltó információs kijelzőjén 2022. március 7-én. Ezen a napon történelmi mélypontra esett a forint a főbb devizákkal szemben a bankközi piacon
állomány is csak lassú csökkenést mutat. Érthető azonban, hogy mivel Magyarország a konfliktussal szomszédos ország, a gazdasági hatásoktól – legyenek akár csak pszichológiaiak – nem mentesülhet. A Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Fidesz gazdaságpolitikáját rendre ostorozó Bod Péter Ákos is megszólalt a forint gyengülésével kapcsolatban. Úgy véli, a hirtelen árfolyamesést a háború keltette pánik eredményezte, ennek megfelelően pedig néhány nap múlva a magyar deviza erősödése várható. E meggyőződését a 2020. márciusi forintgyengüléssel támasztotta alá, amely a koronavírus- járvány kitörése miatt következett be, akkor néhány nap alatt meg tudott erősödni a fizetőeszköz. A közgazdász szerint a forint a jövőben egy magasabb sávban, a 365-ös és a 400-as szint között mozog majd az euróhoz viszonyítva. Bod Péter Ákos véleménye az, hogy a februári inflációs adatban a háború hatása még nem fog látszani, de a márciusi adatokból majd kiderül, hogy a vállalatok végrehajtottak-e áremelést. Az ellenzéki közgazdász elismerte: a forint nagyon érzékeny
FOTÓ: MTI / BALOGH ZOLTÁN
NEM MENTESÜLHETÜNK A HÁBORÚ GAZDASÁGI HATÁSAITÓL
