Mandiner_2022_03_17_11szam_all

IV. évfolyam | 11. szám | 2022. 03. 17–23.

690 Ft | Éves előfizetőknek: 438 Ft 3,77 EUR | 14,08 RON | 350 DIN

MAGYARORSZÁG EGÉSZSÉGES DEMOKRÁCIA

GEORGE PATAKI —

New York állam volt kormányzója az ukrán helyzetről, hazánk megítéléséről és a gyermekvédelmi törvényről

—

22011

www.m and i n e r. h u 9 772676 929008

22011

TAVASZ I

o s e r A

FIZESSEN ELŐ KEDVENC LAPJÁRA!

PLUSZ!

ÉK D N AJÁ 0 FT

200

KEDVEZMÉNY! VILÁG VÉGÉN: KARANTÉN A

jön a VendEe Globe!

Fegyverkezés a hínár ellen

MENETPRÓBA: INVICTUS CX 240 A 40 COBRA FUTUR HANSE 458 ANTILA 24.4

A vitorlázók 10+1 ellensége

n Gigászok aranyáro b vitorlása A világ 10 legdrágáb

mléje A nagyok seregsze 2020 Balaton Boat Show

Rum, rum, rum A matrózok itala

– de miért?

Portré: Peter Burling övé a világ Még nincs 30,

de már

MEGRENDELÉS:

www.lapcentrum.hu +36-94/999-120 Az akció azon új előfizetőkre vonatkozik, akik 2022. március 4. és március 31. között fizetnek elő az alábbiakban felsorolt lapok valamelyikére. Az akcióban előfizetők a kedvezményes árú előfizetésük mellé 2000 Ft-os SPAR-utalványt kapnak ajándékba. Az utalványt az előfizetési díj befizetését követő négy héten belül juttatjuk el.

Az akció az egyes termékek esetében a következő előfizetési időszakra vonatkozik: 3 HÓNAPOS ELŐFIZETÉS: Bors, Figyelő, Magyar Nemzet, Nemzeti Sport, 6 HÓNAPOS ELŐFIZETÉS: hot!, Mandiner, Ripost7, Szabad Föld, ÉVES ELŐFIZETÉS: Autó-Motor, Fanny, Lakáskultúra, Vidék Íze, Vitorlázás.

Az előfizetési díjak megtalálhatók a www.lapcentrum.hu oldalon. A tájékoztatás nem teljes körű.

További információ: a www.lapcentrum.hu weboldalon, a 06-46/99-88-00-as telefonszámon vagy az ugyfelszolgalat@mediaworks.hu e-mail-címen kérhető. Ászf: www.mediaworks.hu/elofizetoi-aszf/ • Adatvédelem: www.mediaworks.hu/adatvedelem/

ELSŐ KARAKTER

Akiknek semmi nem jó SZALAI LAURA

Szlovákia, Görögország, Koszovó, női politikus inkább tartana alkalMoldova, Grúzia, Etiópia, Tajvan, masabbnak az államfői posztra egy Szingapúr, Barbados, Nepál, Trininyolcvanéves férfit, vagyis Róna Pétert, mint Novák Katalint. dad és Tobago, Tanzánia, valamint Honduras – a világon csupán tizenAmi a teljesítményt és a képeshárom államban foglalja el nő az séget illeti, a megválasztott jelölt államelnöki pozíciót, a sorba most korából és szakmai portfóliója csatlakozik Magyarország. Hazánkmiatt is kilóg a köztársasági elnönak először lesz női köztársasági kök sorából. Külföldi egyetemeelnöke az Országgyűlés múlt heti ken tanult, jelentős szerepet vitt a döntése értelmében. Történelmi eseFidesz diplomáciai tevékenysémény ez, nemcsak magyar, hanem gében, tekintélyes nemzetközi nemzetközi viszonylatban is. kapcsolatrendszerrel rendelkezik.

A magukat progresszívnek neUtóbbival Magyarország mozgásvező pártok unalomig ismert követerét is növelheti. Emellett kidoltelése, hogy legyen több nő a politigozója a kormány családpolitikai kában. Igaz ez a magyar baloldalra stratégiájának, amelyre egyre több ország figyel fel. Beszédében szólt is. Ám most, hogy nőt választottak meg a legfőbb közjogi méltóságnak, a családokhoz, az egyszülősökhöz, mégsem olyan fontos a politikai a beteg gyereket nevelőkhöz és a emancipáció. Pontosabban: úgy már faluvégi telepen élő cigányokhoz is. nem annyira izgalmas a show, ha Az ellenzék azzal sem tud mit konzervatív szavazatokkal lesz egy kezdeni, hogyan viszonyul a szom„Nem számít, hogy nő, nőből „valaki”. szédunkban zajló eseményekhez. kevés, hogy kritikus Kunhalmi Ágnestől, az MSZP Bár a baloldal hetek óta követeli, az oroszokkal, és bár van hogy a kormánypártok határozottárselnökétől korábban már kapmögötte teljesítmény, hattunk egyedi eszmefuttatást a tan ítéljék el az orosz agressziót, témában: szerinte a gendertudo- az sem elég. Mert fideszes” amikor a Fideszből érkező, a jövőmányokra azért van szükség, hogy ben a pártpolitika felett működni megtudjuk, mi az oka annak, hogy hivatott politikus ezt – egyébként csatlakozva több kormánypárti po„mert két cicim van és nő vagyok, litikushoz – megteszi, a balos politikusok hallgatnak. kevesebb a bérem”. A szocialista politikustól most egy interjúban megkérdezték, érez-e büszkeséget amiatt, Az Oroszország által indított háború védhetetlen és hogy női államfőt választott a parlament, mire nagy megmagyarázhatatlan, egy pusztító vírus – tette egyérnehezen annyit tudott válaszolni: nem attól lesz valaki telművé Novák Katalin, mire az összefogás pártjainak jó politikus, mert nő, hanem a teljesítménye alapján. megint az jutott eszükbe: kormányváltás nélkül nincs Márpedig e tekintetben az oktatás helyzetét évekig kiút a „Putyin-párti” külpolitika okozta zsákutcából. diploma nélkül ostorozó képviselő nem elégedett, mondÖsszegezzük: nem számít, hogy nő, kevés, hogy ván, megvan az oka annak, hogy az államfőjelöltek önkritikus az oroszokkal, és bár van mögötte teljesítéletrajzát nem olvasták fel. Meg amúgy is, Novák Katalin mény, az sem elég. Mert fideszes. Ezzel utasította miért nem arról beszélt, hogy egy nőnek legyen meg a el a leendő államfő személyét az amúgy szimbolikus döntési szabadsága? – tört fel belőle ismét a progresszív ügyekben való együttműködést szorgalmazó ellenzék, amazon. Kunhalmi a „lányokkal”, vagyis női ellenzéki s a tagjai az eskütételen már részt sem vettek. Ezzel újfent tanúságot tettek politikai kulturálatlanságukról politikustársaival azt is megállapította, hogy a leendő elnök nem az ország egészéhez, csupán a fideszes – függetlenül attól, hogy nők vagy férfiak. Ahogy az szavazókhoz beszélt. Akárhogy csűrte-csavarta is, van államfőválasztás is megmutatta, itt már tényleg csak abban némi pikantéria, hogy a cicis hasonlat után egy az ellenzékváltás segít. www.mandiner.hu | 2022. 03. 17–23.

3

TARTALOM

|14| 26 | Félelem és bizalom

6 | Fókusz

FARKAS VAJK

KÖZÉLET

KÜLHON

8 | Magyarország egészséges demokrácia

30 | Európa közepén, az Isten háta mögött

Interjú George Patakival

Tudósítóink a Katolikus Karitászt kísérték Kárpátaljára. Riportunk a háború árnyékában túlélni próbáló térségből.

14 | Államfőválasztás háború idején Magyarország legfiatalabb, első női köztársasági elnökét választotta meg az Ország­gyűlés Novák Katalin személyében.

KÜLFÖLD 34 | Putyin kapcsán botladozik a francia jobboldal

18 | Nem szabad elbizonytalanítani a gyerekeket

Érzékenyen érintette az elnökválasztási kampány közepén járó francia politikát az ukrajnai háború, Emmanuel Macron pedig egyre nagyobb önbizalommal készülhet a megméretésre.

Perczel-Forintos Dóra klinikai szakpszichológus nemváltásról, óvodai érzékenyítésről és mintakövetésről

23 | Transzmánia SZALAI ZOLTÁN könyvajánlója

24 | Háború kovácsolta egység NAVRACSICS TIBOR

4

38 | Megroppanó világrend George Pataki, New York állam volt kormányzója a háborúról, hazánk megítéléséről és a gyermekvédelmi törvényről 8. oldal

Oroszország nyilvánosan, a világ szeme láttára is szétverte a valójában már szétesett, a Nyugat által dominált globális rendszert.

TARTALOM

|30| PRECEDENS

SPORT

ÉLET

42 | Évtizedekre a csillagoktól

50 | Új év, új remények

58 | Ami állandó: a magyar vidék és benne az ember

Hiába támogatja hazánk és az összes közép- és keleteurópai uniós tagállam Ukrajna csatlakozását, a politikai és jogi akadályok miatt nem valószínű, hogy erre az elkövetkező tíz évben sor kerülhet.

45 | A közösségi média harctere TÖRÖK BERNÁT

FOTÓ: KURUCZ ÁRPÁD, MTI / MÁTHÉ ZOLTÁN, FICSOR MÁRTON

|58| Sem világbajnoki, sem Európabajnoki selejtező nem lesz idén, ám a Nemzetek Ligájában vívott találkozók nem tét nélküliek.

META

FILM

KÖNYVEK A JÖVŐRŐL

64 | Piros Saab a hokkaidói tájban

54 | Mire tanít 2022-ben a Habsburg-geopolitika?

FEMINENS

MAKRONÓM

55 | A császáros anyák segítője

46 | Spekulánsok és ellenzékiek a forint ellen

56 | Nem, nem, nem és nem!

A háborút nemcsak katonai fronton vívják, hanem gazdasági téren is; a konfliktus eszkalálódásával márciusban a forint jelentős mértékben gyengült.

Bukta Imre festőművész a szocializmusról, a magyar vidékről és az időtlenség művészetben betöltött szerepéről

JEGYZET

A Murakami Haruki Vezess helyettem című novellája nyomán készült film a hűtlenség, a gyász, az elfogadás és a gyógyulás kérdéseit járja körül.

TÁRCA

65 | Arccal egymás felé fordulva CSENDER LEVENTE

MÁTHÉ ZSUZSA

UTOLSÓ FIGYELMEZTETÉS 66 | Jégvarázs az óvóhelyen RAJCSÁNYI GELLÉRT

Impresszum

Címlapfotó: Kurucz Árpád

Lapigazgató-főszerkesztő: Szalai Zoltán | Főszerkesztő-helyettes: Kereki Gergő, Szalai Laura | Lapszerkesztő: Őry Krisztina | Főmunkatárs: Maráczi Tamás, Sal Endre, Szilvay Gergely, Vágvölgyi Gergely | Rovatvezetők: Kereki Gergő (Közélet), Rajcsányi Gellért (Külhon, Külföld és Meta), Joób Kristóf (Precedens), Oláh Dániel (Makronóm), Csisztu Zsuzsa (Sport), Muray Gábor (Élet) | Művészeti vezető: Keczeli Zoltán | Tördelőszerkesztők: Kónyi Zoltán, Krix Bettina Vezető fotós: Földházi Árpád | Fotó: Ficsor Márton, Mátrai Dávid | Munkatársak: Almási B. Csaba, Ádám Rebeka Nóra, Baranya Róbert, Constantinovits Milán, Edvi László, Farkas Anita, Greczula Levente László, Győrffy Ákos, Joó István, Kacsoh Dániel, Kemenes Tamás, Kohán Mátyás, Konopás Noémi, Leimeiszter Barnabás, Nagy Gábor, Pálfy Dániel Ábel, Pap Lázár, Vámos Tamás, Veczán Zoltán, Veszprémy László Bernát | Vezető olvasószerkesztő: Póla Gergely Olvasószerkesztők: Gulyás Orsolya, Weisz Teodóra | Adatelemző: Nagy Kristóf, Szalai Piroska | Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt. 1034 Budapest, Bécsi út 122–124. | Felelős kiadó: Kálmán Erika | Nyomda: Oláh Nyomdaipari Kft. Felelős vezető: Oláh Miklós | ISSN 2676-9298 | MANDINER.HU – főszerkesztő: Kereki Gergő, Rajcsányi Gellért | főszerkesztő-helyettes: Kacsoh Dániel | Előfizethető: telefonon: a helyi tarifával hívható 06-1/99-99-850-es számon hétköznapokon 7–17 óráig; e-mailben: elofizetes@mandiner.hu; honlapon: elofizetes.mandiner.hu. Lehetséges fizetési módok: bankkártya, csekk, banki átutalás. www.mandiner.hu | 2022. 03. 17–23.

5

fókusz Egy kimenekítésre váró kisgyerek Irpinyben március 10-én.

Az orosz erők folytatták az ukrán főváros bekerítésére irányuló támadó műveletüket, így az utóbbi napokban egyre hevesebben támadták a Kijevtől nyolc kilométerre fekvő települést. A várost Kijevvel összekötő hidat az ukránok az orosz hadoszlop lassítására felrobbantották, a helyiek törmelékből és deszkákból álló, ideiglenes szerkezeten tudtak átkelni az Irpiny folyón. Az evakuációs útvonalat folyamatosan bombatámadások érték.

FOTÓ: AFP / ARIS MESSINIS

KÖZÉLET

Magyarország egészséges demokrácia SZILVAY GERGELY

Mit tapasztalt múlt pénteken a magyar–ukrán határnál? Viktor és a kormányzó pártok. Hogy is van ez? Én úgy látom, Szerettem volna látni, hogy mi, amerikaiak miben tudunk hogy Magyarország élettel teli, egészséges demokrácia, nyisegítséget nyújtani az ukrán menekültválság kezelésében. tott ország. A miniszterelnök nemrég megmutatta nekem Azt tapasztaltam, hogy hatékonyan működik a gépezet, profi az egyik holokauszt-emlékművet. Találkoztam az itteni a szervezés. A keresztény segélyszervezetek, a Katolikus zsidó vezetőkkel is, hogy tájékozódjak a menekültválságról.

Karitász, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, az Ökumenikus Ők azt mondták, hogy ez az egyik legbiztonságosabb ország Segélyszervezet, valamint a vöröskereszt a kormány jelentős a zsidóknak. Minderről nem hallani odaát, és bizonyos erők segítségével hatalmas munkát végez. Láttam riportokat a agresszívan rombolják Magyarország reputációját. lengyel határról, ott káosz van.

Igaz, oda többen érkeznek, de MaHogyan értékeli Orbán Viktor gyarország is négy-ötezer embert és a kormány munkáját? „A határnál lenyűgözött fogad naponta. A magyarok hiheSosem láttam Magyarországot a magyarok kiváló munkája, tetlenül jól dolgoznak. élettelibbnek, szabadabbnak, az viszont szomorú, hogy nem nyitottabbnak, mint most. Emlék­ Érdekes, hogy ön így látja, mert láttam amerikai szervezeteket” szem, amikor 1995-ben először a magyar ellenzék szerint a korjöttem ide kormányzóként, s tamány nem tesz semmit. lálkoztam a miniszterelnökkel és sokakkal, mindenki pessziVele ellentétben engem lenyűgömista volt. Ha meg­jegyeztem, zött a kiváló munka. Az viszont szomorú, hogy nem láttam amerikai szervezeteket, és az milyen szép napunk van, az volt a válasz, hogy igen, de lehet, hogy holnap esni fog. Most viszont mosolyognak amerikai kormány semmilyen segítséget nem nyújt. a magyarok. Ebben benne van a kormány munkája is: olyan erős gazdaságot teremtett, hogy az ország optiMit gondol a háborúról?

Ami zajlik, az a gonoszság netovábbja. A háború Vlagyimir mistává vált. Szóval megváltozott az emberek attitűdje!

Putyin demonstrációja. Nemcsak az ukrán államot, hanem A fiam is ideutazott velem, ő a millenniumi nemzedék tagja, az iskolák és a kórházak bombázásával az ukrán népet is és azt mondja: mindenki Budapestre akar utazni. Nem Prámegtámadta. Még soha nem léptek fel olyan egységben az gába, Párizsba vagy Londonba, hanem az önök fővárosába amerikaiak, jobb- és baloldaliak, republikánusok és demok- akarnak menni az emberek. Budapest emberléptékűbb, raták Putyin ellen, mint most az ukrán nép mellett. olcsóbb és biztonságosabb, mint mondjuk Párizs, de izgalmas és gyönyörű. Ha kalandra vágysz, de otthonosan akarod Milyen kép él ma Magyarországról az Egyesült Államokban? magad érezni, akkor ide jössz. A Budapest-brand menő lett!

Nagyon más, mint ami a valóság. Azt állítják, hogy Magyar- Ehhez a kormány is hozzájárult az intézkedéseivel, például ország esetében nem lehet valódi demokráciáról beszélni, hogy idecsábította a filmipart. Az ország vezetése büszke holott épp most lesz választás, amelyen akár veszíthet Orbán lehet rá, hogy milyen fejlődést sikerült beindítania.

8

FOTÓ: KURUCZ ÁRPÁD

Sosem láttam Magyarországot élettelibbnek, szabadabbnak, nyitottabbnak, mint most – mondja George Pataki. New York állam volt kormányzóját múlt heti magyarországi látogatásán kérdeztük a háborúról, az Orbán-kormány teljesítményéről és az amerikai jobboldal jövőjéről.

KÖZÉLET

www.mandiner.hu | 2022. 03. 17–23.

9

KÖZÉLET

New York City éléről nyolc év után távozott nemrég a demokrata párti Bill de Blasio. Olyan polgármesterelődei voltak, mint a várost rendbe tévő republikánus Rudy Giu­liani és Michael Bloomberg. Hogyan látja De Blasio polgármesterségét?

Szörnyű volt, s ebben nagy az egyetértés a republikánusok és a demokraták között. De Blasio sokat ártott New Yorknak, és a rossz városirányítás hatásait súlyosbította a járvány.

New York City nagyszerű város, de már nem olyan, mint öt 10

évvel ezelőtt. Egy jó polgármesterrel azonban öt év múlva megint a régi fényében ragyoghat.

Mit gondol az új polgármesterről, a volt rendőr, demokrata párti Eric Adamsről?

Reménykeltőnek tartom a hozzáállását. De Blasio úgy gondolta, hogy a bűnözők áldozatok. Adamsnek ezzel szemben más az attitűdje, szerinte a bűnözők bűnözők, ő tehát nem ellenségesen áll a rendőrséghez. Meglátjuk, mire jut.

A jobboldal szerte a világon visszaszorult a nagyvárosokban, a liberálisok vették át a vezetést. Vajon hogy lehetne újra megnyerni a városiakat?

Az Egyesült Államokban a nagyvárosokban jelentős számú kisebbség él, ők hagyományosan a demokratákra szavaznak. Ám ha megnézzük, mit tett a demokrata vezetés velük, mi történt a közösségeikkel, egyértelmű, hogy hanyatlanak. Ők az elszenvedői a demokrata vezetés alatt növekvő bűnözésnek is. A gazdagok kevésbé érzékelik a jelenséget, hiszen ki tudják kerülni, és meg tudják magukat védeni.

A szegényebbek nem ilyen szerencsések. Amikor a baloldal

FOTÓ: GETTYIMAGES / JANSON KEMPIN

Több mint két éve élünk a koronavírussal. New York állam volt kormányzójaként miként értékeli az ottani járványmenedzsmentet?

A demokrata párti Andrew Cuomo kormányzó és az állam vezetése nagyon rosszul kezelte a járványt. Katasztrofális döntéseket hoztak, például koronavírusos embereket idős­ otthonokban helyeztek el, a legveszélyeztetettebb korosztály mellett. Tizennyolcezer New York-i hunyt el. Számos korlátozásnak nem volt értelme, csupán politikai lépésként volt értelmezhető, és csak rontott a New York-iak helyzetén.

Kiábrándító, ahogy a demokrata kormány tevékenysége is.

KÖZÉLET

George Pataki és a lerombolt World Trade Center helyére megálmodott épületek makettje

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő és George Pataki Beregsurányban

Arnold Schwarzenegger kaliforniai kormányzóval 2006-ban

„A magyar kormány erős gazdaságot teremtett, az ország optimistává vált”

FOTÓ: GETTYIMAGES / SPENCER PLAT, MTI / BALÁZS ATTILA

tönkreteszi az állami iskolákat, és bevezet olyan órákat, amelyeket elleneznek a szülők, a gazdagabbak el tudják vinni a gyerekeiket magániskolába, a szegényebbek viszont nem. Ők isszák meg a baloldali kormányzás levét.

Virginiában Glenn Youngkin republikánus kormányzójelölt az iskolai ügyek miatt nyert, mivel a szülők pártjára állt.

A baloldal azt hiszi, mindent jobban tud, a szülőket pedig ignorálja. Az iskolákban a tanrendet a tanárszövetségek határozzák meg, és a szülőknek egyre kevesebb a beleszólásuk, kiszorítják őket. Ez épp az ellenkezője annak, ahogyan Amerika és az amerikai családok működnek. A szülők szeretnék kézben tartani a gyerekeik oktatását, biztosak akarnak lenni abban, hogy jól tanítják őket, és beleszólást www.mandiner.hu | 2022. 03. 17–23.

szeretnének az iskolai ügyekbe. Éppen ezért hajlandók a demokrata szavazók republikánus jelöltre voksolni, ha ő kiáll amellett, hogy a szülőknek kell felügyelniük az iskolát, nem pedig egyéb érdekcsoportoknak, mint például az oktatásügyi bürokratáknak.

Itthon hamarosan népszavazás lesz a témában. Mit gondol a magyar gyermekvédelmi törvényről?

A gyerekeknek hagyni kell, hogy gyerekek legyenek, hogy az emberi természet úgy bontakozzon ki bennük, ahogyan kell. A felnőttattitűdöket és -ideológiákat nem szabad beengedni az oktatásukba. Ez teljesen más kérdéskör, mint a melegjogok. Utóbbiakat támogatom mint dönteni képes felnőttek jogait. A szabadság pártján vagyok, hagyjuk az embereket megválasztani a saját útjukat! De az iskolába nem való mindez, nem a gyerekeknek való. A szülők feladata, hogy a gyermeküket ez ügyben is megfelelően neveljék.

Hogy látja a Republikánus Párt jövőjét?

Bizakodó vagyok. Belső háború zajlik a párt bevett politikájához ragaszkodók és a volt elnökhöz lojális trumpisták 11

KÖZÉLET „A Budapest-brand menő lett”

GEORGE PATAKI

1945-ben született a New York állambeli Peekskillben. Jogász, politikus. Nagy­ apja, Pataki János 1908-ban vándorolt ki Magyarországról, a Szabolcs vármegyei Aranyosapátiból; anyai ágon a család olasz származású. A Yale, majd a Columbia Egyetemen végezte tanulmányait, 1981 és 1984 között szülővárosa polgármestere volt, 1985 és 1992 közt New York állam közgyűlésének, 1993 és 1994 között szenátusának a tagja. 1995 és 2007 között három cikluson keresztül New York állam kormányzója. Az állam történetében csak hárman vannak, akik ilyen hosszan töltötték be a tisztséget. Leköszönése után egy ügyvédi irodához csatlakozott, illetve George Bush javaslatára az ENSZ közgyűlésének tagja lett. A 2016-os elnökválasztáson elindult a jelöltségért. 2008-ban Sólyom László köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést adományozta neki. A Hungary Initiatives Foundation kuratóriumának tagja. Nős, négy gyermek édesapja.

között. Utóbbiak eldönthetik az előválasztást, de szerintem a választáson már nehéz helyzetekkel szembesülhetnek.

Mindent egybevetve úgy látom, a republikánusok nagy lehetőségek előtt állnak. A Biden-kormányzat rosszul működik, a járványt katasztrofálisan kezelte, hatalmas az infláció, a külpolitikánk kudarc, egyszerűen nincs rendes vezetése az országnak. Úgy látom, a republikánusok a novemberi félidős választáson visszanyerhetik a képviselőházat, sőt a szenátusban is megszerezhetik a többséget.

Kit látna szívesen az elnöki székben?

A politika gyorsan változik, nincs értelme ezen gondolkodni, hiszen elnökválasztás 2024-ben lesz. Meglátjuk, kik lesznek a jelöltek. Úgy vélem, hogy a legjobb elnökaspiránsok a volt kormányzók, mivel végrehajtó hatalom fejeként dolgoztak, 12

és értenek hozzá, nem úgy, mint a törvényhozás tagjai.

Joe Biden csak a törvényhozásban dolgozott, ahogy Barack Obama is, nem volt végrehajtói tapasztalatuk az elnökségük előtt. Na és mi várható a magyar választáson?

Meglátjuk!

Engem lenyűgözött, ahogyan az Orbán-kormány kezeli a menekültválságot. Büszkék lehetnek erre! És elképesztő látni, milyen sokat fejlődött az ország az előző tíz évben.

Szerintem mások példát vehetnének arról, hogyan viszik az ügyeket Magyarországon.

A magyar ellenzék szerint minden rosszabb, mint korábban, a gazdaság hanyatlik, a társadalmat pedig depresszív lelkiállapot jellemzi. Én egy más Magyarországot látok ma. Jobb, optimistább, magabiztosabb, szépen fejlődő ország lett. A kormány képes szembenézni a kihívásokkal, mint amilyen az ukrán válság. Remélem, Magyarország akkor is ezen az úton marad, amikor vége lesz ennek a szomorú és tragikus háborúnak.

FOTÓ: FICSOR MÁRTON

„A baloldal azt hiszi, mindent jobban tud, a szülőket pedig ignorálja”

TAVASZI TÁJAK, PÁRATLAN ÉLMÉNYEK Indulj te is felfedezőútra itthon!

MÁTRA

csodasmagyarorszag.hu

KÖZÉLET

Államfőválasztás háború idején KACSOH DÁNIEL, SZALAI LAURA

Magyarország legfiatalabb, első női köztársasági elnökét választotta meg az Országgyűlés Novák Katalin személyében. Az ellenzék némi belső vita után Róna Pétert jelölte – hiába.

„A magyarok békét akarnak, én pedig elnökként a békesség ő szervezésével indult a kétévente esedékes Budapesti embere akarok lenni” – hangsúlyozta beszédében Novák demográfiai csúcs, amely mostanra a konzervatív, családKatalin. A politikust 137 igen szavazattal választotta meg az barát erők kiemelt nemzetközi eseményévé vált. A 2017-es Országgyűlés múlt csütörtökön Magyarország rendszerváltás találkozón jelentette be Orbán Viktor, hogy 2018 a családok utáni hatodik köztársasági elnökévé. Áder János utódjaként éve lesz, azóta lényegében minden fontosabb családügyi nemcsak az első női, hanem a legfiatalabb államfő is lesz. intézkedés bejelentése Novák Katalin nevéhez fűződik.

Novák Katalin ugyan még csak idén lesz 45 éves, a politi- 2019-ben a februári miniszterelnöki évértékelő után is ő kában már több mint egy évtizede tevékenykedik. Karrierjét volt az, aki részletezte a családvédelmi akciótervet, 2020 a külügyi területen kezdte: 2001 és 2003 között kormány- októ­berében pedig miniszteri pozíciót kapott azért, hogy tisztviselő volt a Külügyminisztérium több főosztályán, a kormány minél magasabb szinten védje a családokat, majd 2010-ben – a gyermekekkel otthon töltött évek után – és segítse elő az életszínvonaluk növekedését.

Martonyi János külügyminiszter tanácsadója lett. 2012-ig Eközben, 2017-ben a Fidesz alelnökévé választották a töltötte be a pozíciót, akkor Balog Zoltánnak, az emberi politikust, és attól az évtől a párt külügyi titkári posztját erőforrások miniszterének kabiis betöltötte. Kiemelt szerepe netfőnöke lett. Két évvel később volt a Fidesz nemzetközi poaz életrajza alapján és Balog Zolzicionálásában, s ő jelentette „A családpolitika változatlanul tán ajánlására Orbán Viktor a be az Európai Néppártból való a szívügye lesz, kiegészülve családügyi államtitkári posztkilépését tavaly márciusban. a fenntarthatóság témájával” ra választotta ki. E tisztséget A távozás után Novák az Orbán Novák Katalin 2020-ig töltötte által európai reneszánszként emlegetett, a jobboldal megújube, közben a külpolitikai vonal sem került háttérbe: 2013–2014lását célzó folyamat részeként ben a külügyi tárca frankofón ügyekért felelős miniszteri zajló párbeszédnek is aktív szereplője lett – elég arra gonbiztosa is volt, 2016–2017-ben pedig a nemzetközi ügyekért dolni, hogy jelen volt a tárgyalásokon, amelyeket például is felelt államtitkárként az Emberi Erőforrások Miniszté­ Marine Le Pennel, a francia Nemzeti Tömörülés vezetőjével, riumában. Novák Katalin korábban külföldi tanulmányokat Santiago Abascallal, a spanyol Vox elnökével vagy éppen folytatott Franciaországban, az École Nationale d’Administra- Matteo Salvinivel, az olasz Liga elnökével folytattak. tionon és az Institut d’Études Politique de Paris-n, továbbá az Novák Katalin tehát két fő szakpolitikai területen, a Egyesült Államokban is; felsőfokon beszél angolul, németül, családügyben és a külpolitikában a Fidesz és a kormány franciául, valamint középfokon spanyolul. kiemelt politikusa lett – s alkalmanként nem rejtette véka alá a párttársaival ellentétes véleményét sem. A családalapítás, NÖVEKVŐ BEFOLYÁS, gyermeknevelés és a munka, hivatás nem egymást kizáró KÖZPONTBAN A CSALÁDÜGY dolgok, Magyarország szegényebb lenne a nők teljesítménye Ahogyan a családügy egyre fontosabbá vált a Fidesz po- nélkül – így reagált 2015-ben Kövér László nagy port kavaró litikájában, úgy nőtt Novák Katalin befolyása is a párt- megjegyzésére, miszerint „azt szeretnénk, ha a lányaink ban és a kormányban, 2020 óta ő a legbefolyásosabb nő az önmegvalósítás csúcsának azt tartanák, ha unokákat a Forbes listájának közéleti kategóriájában. 2015-ben az szülnének nekünk”.

14

FOTÓ: MANDINER-ARCHIV

KÖZÉLET

www.mandiner.hu | 2022. 03. 17–23.

15

KÖZÉLET NŐI SZEREPEK, KÖZÉLETI CSÖRTÉK

Novák Katalin annak is hangot adott, hogy szükség van a nőkre a politikában, ám neki is volt nagy visszhangot kiváltó megnyilvánulása: egy videóban arra szólította fel a nőket, hogy ne mondjanak le privilégiumaikról egy rosszul értelmezett emancipációs küzdelemben. Az eset kapcsán ellenzéki politikusok és médiumok azzal vádolták meg, hogy szülőgépnek minősíti a nőket.

Visszatérve Novák Katalin leendő elnöki tevékenységére, korábbi portfóliójából sejthető volt, és az utóbbi hónapokban ő is nyilvánvalóvá tette, hogy a családpolitika változatlanul a szívügye lesz, kiegészülve a fenntarthatóság témájával.

A Mandinernek adott januári interjúban úgy fogalmazott: a fenntarthatóság ott kezdődik, hogy legyen kinek továbbadni a környezettudatos gondolkodást. „Ha nincs következő generáció, nincs kinek megőriznünk a Földet” – szögezte le. A parlamentben múlt csütörtökön elmondott beszédében pedig egyértelművé tette: „Az én dolgom az lesz, hogy abba a magasságba emeljem a nemzettársaimat, ahol a magyarok magától értetődő összetartozása van, ahol megértés van, békesség és biztonság.”

Aznap nem csak ő mondott programbeszédet. Az Egységben Magyarországért hosszas huzavona után Róna Péter közgazdászt jelölte az államfői posztra, szinte az utolsó pillanatban és az esélytelenek nyugalmával, hiszen az ellenzéki képviselők létszáma miatt a próbálkozás legfeljebb szimbolikus lehetett. A balos holdudvarból is elhangoztak olyan megjegyzések, miszerint az a minimum a kormányváltásra készülők részéről, hogy Novák Katalinnal szemben képesek legyenek a nemzet egységét szerintük jobban megtestesítő aspiránst ringbe állítani. Kérdés persze, hogy a többdiplomás sikerpolitikus családanyával szemben egy idős, az ellenzéki oldalon is vitatott megítélésű közgazdászprofesszor mennyire volt jó választás.

A másik verzió egyébként az volt, hogy mivel a hatpárti konglomerátum a közvetlen államfőválasztást preferálja, erre hivatkozva nem állít senkit. Ebben az esetben inkább a Márki-Zay Péter aggályos nyilatkozatai miatti kommunikációs krízisre és a listaállítás körüli fennforgásokra koncentrált volna.

MEGOSZTOTT ELLENZÉK, VITATOTT JELÖLT

A jelölés körülményei egyébként máig tisztázatlanok, de számos információ kiszivárgott az ezzel kapcsolatos belső konfliktusokról. Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt először Iványi Gábort, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség 16

lelkészi vezetőjét nevezte meg. Tüntetőleg kiállt Iványi mellett többek között a Magyar Narancs.

A Jobbik állítólag vétózta az előválasztás idején Dobrev Klárát támogató, korábban számos ellenzéki rendezvényen felszólaló lelkészt, ő viszont láthatóan örömmel vállalta volna a jelöltséget.

Korábban, 2012-ben is így tett, amikor a DK javasolta a posztra.

„Róna Péter gesztust is gyakorolt, hiszen az ellenzék kivonult a teremből, ő viszont megválasztása után gratulált a leendő államfőnek”

A Telex információi szerint végül a hatalmi logika és a pártok erőviszonyai döntöttek.

Az újabban a Gyurcsány-párt szoros szövetségeseként működő Jobbik által javasolt, Oxfordban oktató professzor lett a jelölt. Felmerült még Elek István egykori politikus és újságíró neve is.

A Párbeszéd és a Momentum tiltakozott Róna Péter ellen, de végül kénytelen volt visszakozni.

A február közepén közleményben bejelentett hatpárti döntés Angliában érte Rónát. A jelölt egészen az utóbbi napokig nem nyilatkozott a programjáról, végül a Jobbik-közeli Alfahírnek adott nagyinterjút, majd elment az ATV stúdiójába is. Ott mondta azt, hogy egyetlenegy eurócent nem fog jönni Magyarországra addig, amíg Orbán Viktor a miniszterelnök.

Ezt a mondatot később a Miniszterelnökség cáfolta, mondván, a tárgyalások folyamatosak.

A már futó programokra mindig utal forrást az Európai Bizottság, sőt a V4 államai közül Magyarország vezeti a lehívási rangsort. Kétségtelen: a helyreállítási alap pénzeit egyelőre blokkolja Brüsszel, Orbán Viktor szerint ez egyenesen a választási kampányba való beavatkozás.

Mindazonáltal Róna Péter személye a baloldalon inkább kicsapta a biztosítékot. Simor András volt jegybankelnök a következőt írta róla, illetve a korábban általa vezetett buszos vállalkozásról, a NABI-ról: „A kétezres években volt szerencsém egy könyvvizsgálással is foglalkozó nagy nemzetközi tanácsadó céget vezetni. Az alatt a hét év alatt, amíg ott voltam, egy esetben mondtuk azt, hogy egy ügyfél mérlegét nem írjuk alá, és inkább lemondunk a megbízatásunkról. Az ok az volt, hogy olyan összegeket számoltak el bevételként, amelyek nem voltak valósak, így a pénzügyi beszámolójuk nem a valóságot tükrözte.”

KÖZÉLET Békesi László korábbi szocialista pénzügyminiszter szerint Róna Péter „ellentmondásos, gátlástalanul törtető figura”, Király Júlia, Márki-Zay Péter tanácsadója, a Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnöke pedig odáig jutott, hogy bejelentette: nem vállal több nyilvános szereplést az ellenzéki összefogás mellett. Ezt később finomította, ám a jelölttel szembeni ellenérzéseit nem rejtette véka alá, azt mondta róla: „pici huncut gazember”. A konfliktus egyébként a devizahitelezés megítéléséhez vezet vissza, Róna keményen ostorozta a balliberális kormányokat és bankárokat a gyakorlat elszabadulása miatt. Miután lemondott az LMP pártalapítványának vezetéséről, ezt írta Schiffer András pártelnöknek: „Az, hogy azok, akik személyesen felelősek mindezért, akik több mint egymillió embert fosztottak meg mindenüktől, képesek most magukat a jogállamiság nagy védőivé alakítani, képesek a talpig becsületes LMP-t az ún. balliberális értelmiség nagy többségének aktív részvételével a megsemmisülés szélére sodorni, egyszerűen elképesztő, érthetetlen a számomra.”

A sors fintora, hogy most az általa kárhoztatott baloldal emelte kvázi pajzsra.

Előttem az utódom. Áder János és Novák Katalin az Országgyűlés plenáris ülésén március 10-én

„Az újabban a Gyurcsány-párt szoros szövetségeseként működő Jobbik által javasolt professzor lett az ellenzéki jelölt”

Róna Péter, az ellenzéki frakciók köztársaságielnök-jelöltje beszédében hangsúlyozta: „a keresztény és felvilágosult Nyugat a mi közösségünk”

FOTÓ: MTI / KOSZTICSÁK SZILÁRD, MTI / MÁTHÉ ZOLTÁN

Novák Katalin, miután megválasztották köztársasági elnökké

Rónának az amerikai hírszerzéssel is érdekes lehet a viszonya. Több helyen is beszélt arról, hogy amikor családjával 1956 után az Egyesült Államokba menekült, a CIA segítette őket. Felidézte: a Központi Hírszerző Ügynökség keresett nekik valakit, aki „Washingtonban segített elhelyezkedni, és az átmeneti időre befogadott minket, így anyámnak a többi magyar emigránshoz képest viszonylag hamar volt állása”.

A CIA-világkép szempontjából fontos, hogy aki a szervezetnek egyszer tisztességesen és becsületesen dolgozott, azt élete végéig segíti, ha tudja. Ez a mítosz része, és ez nem csak mítosz – hangoztatta.

Parlamenti beszédében Róna Péter az orosz–ukrán helyzet apropóján kiemelten foglalkozott a nyugati orien­ táció fontosságával, ostorozva a kormányt a Vlagyimir Pu­tyin orosz elnökhöz való viszonyulása miatt, mondván, a „keresztény és felvilágosult Nyugat a mi közösségünk”.

A professzor gesztust is gyakorolt, hiszen az ellenzék kivonult a teremből, ő viszont megválasztása után gratulált a leendő államfőnek.

Interjú Tettekre készülök, nem gesztusokra – Novák Katalin a Mandinernek Kacsoh Dániel és Szalai Laura interjúja a mandiner.hu-n

17

KÖZÉLET PERCZELFORINTOS DÓRA

1960-ban született Budapesten. Klinikai szakpszichológus, a hazai kognitív pszichoterápia meghonosítója és elterjesztője, európai akkreditációval rendelkező kiképző pszichoterapeuta.

Többek között az ELTE-n, Bostonban és Oxfordban folytatott tanulmányokat. 1997-től a pszichológiai tudományok kandidátusa, 2017-től a Semmelweis Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára. Számos új módszert vezetett be ha­zánk­ban a pszichoterápiás ellátásban.

2014-ben az Oxford Univer­ sity Cognitive Therapy Center és az SE Klinikai Pszichológia Tanszékének közös képzése nyomán a súlyos rekurrens depresszió kezelésében világszerte terjedő tudatos jelenlét alapú kognitív terápiát kezdte meghonosítani Magyarországon. Számos tankönyv írója és szerkesztője.

18

KÖZÉLET

Nem szabad elbizonytalanítani a gyerekeket KONOPÁS NOÉMI

FOTÓ: FICSOR MÁRTON

Valójában nincs olyan, hogy nemváltás, legfeljebb a másodlagos nemi jellegeket lehet megváltoztatni – szögezi le Perczel-Forintos Dóra tanszékvezető egyetemi tanár, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta. Interjú óvodai érzékenyítésről, mintakövetésről, kamaszkori lázadásról, valamint arról, hogy milyen traumákat élnek át a beavatkozáson átesett páciensek.

Lmbtq, transzneműség, nemátalakító műtétek. Milyen nak a tapasztalatokkal, beépítik őket a személyiségükbe. gondolatok jutnak eszébe ezeket hallva?

Ez hasonló ahhoz a mintakövetéshez, amelyet Konrad Ez összetett téma, amelynek van szociológiai, antropológiai Lorenz világhírű etológus írt le kiskacsáknál. A tojásból és pszichológiai vetülete; utóbbin belül a személyiségfejlődés, kikelő kiskacsák először a tudóst pillantották meg, onnanilletve a klinikai pszichológia és a pszichiátria is foglalkozik tól kezdve bárhova ment, követték őt, hiszen saját gondozó vele. Ezek a fogalmak ma végtelenül át vannak politizálva. anyjukat látták meg benne. A jelenség a túlélést szolgálja. Épp ezért szeretném most kizárólag szakmai szempontból megközelíteni a Ez hogyan vonatkoztatható az emberre? „A születési nemtől kérdést, tudományos vizsgálatokra táA mintakövetés és a mintával való azonomaszkodva. sulás végigkíséri a személyiségfejlődést eltérő minták kamaszkorban, sőt utána is él, gondolbemutatása Mit gondol az érzékenyítő programokjunk csak arra, hogy például a popénemegzavarhatja ról, a különféle szexuális irányultsákesek és más sztárok milyen nagy fokú a nemi identitás gokat bemutató foglalkozásokról? Van rajongást és utánzást tudnak kiváltani.

Ahogy említettem, kisgyermekeknél meghelyük a köznevelésben? kialakulását” figyelhető, hogy utánozzák a szeretett A nemi identitás két-három éves korra alakul ki. A gyerekek ilyenkor már ponszemélyt, és ez így van jól, hiszen legnatosan tudják, hogy kisfiúk vagy kislágyobb valószínűséggel az anyjukat és az nyok, és az ennek megfelelő viselkedésformákat, valamint apjukat másolják, őket látják legtöbbet. Ha azt szeretnénk, a nemi szerepet is kezdik elsajátítani. Ez 99,5 százalékban hogy a gyermekek egészséges, alkotó, kiegyensúlyozott fela biológiai nemmel azonos nemi identitást és nemi sze- nőttekké váljanak, akkor az éppen alakulóban levő identitás repet jelenti, amit a környezetük is megerősít. Gyermek- és ezen belül a nemi identitás megszilárdulását támogató korban az egyik legfontosabb tanulási forma az utánzás mintákat kell megerősíteni, nem pedig elbizonytalanítani. és a modellkövetés, aminek az alapja a szoros érzelmi Az úgynevezett érzékenyítő programok viszont nemcsak kapcsolat a gondozóval. Az óvó néni és a tanító néni a mesékből, hanem pontosan kidolgozott óravázlatokból állnak, szülőhöz hasonlóan tekintélyszemély, akinek szeretnének amelyekben visszatérő téma az általános nemi szerepek megfelelni, ezért elfogadják, amit mond, megteszik, amit felcserélődésének, kibővülésének elfogadása. A születési kér, beépítik a személyiségükbe az általa adott mintát. nemtől eltérő minták bemutatása megzavarhatja a nemi Ha úgynevezett érzékenyítő témájú programokat hoznak identitás kialakulását, a biológiai nemmel azonos nemi be az óvodákba, iskolákba, a gyerekek azonosulni fog- szerepek elsajátítását, ezáltal a személyiségfejlődést is. www.mandiner.hu | 2022. 03. 17–23.

19

KÖZÉLET Nem az a baj, ha valaki gendernonkonform, vagyis nem a nemének megfelelő, hanem ha aktívan arra nevelnek az érzékenyítő programok. Egy heteroszexuális gyereket meg lehet úgy kavarni, hogy identitászavaros legyen. Ezt most „genderfluidnak” nevezik, ami lényegében azt jelenti, hogy az illető nem tudja, fiú vagy lány.

Mit mutatnak az adatok, mennyien lehetnek érintettek?

A diagnosztikai rendszerek szerint a transzneműség, azaz a nemiszerep-diszfória rendkívül ritka pszichiátriai betegség.

A lényege, hogy az érintett személy úgy érzi, rossz testbe született, és erős vágyat érez arra, hogy megszabaduljon az elsődleges vagy másodlagos nemi jellegeitől, a másik nemhez tartozzon, és így fogadja el őt a társadalom. Az amerikai adatok szerint a férfiak körében egy a harmincezerhez, a nőknél még ritkább, egy a százezerhez az előfordulása.

A gyermekkori nemiszerep-diszfóriában vagy identitászavarban szenvedők aránya is rendkívül alacsony, százezrelékben mérhető, közülük is csupán 15 százaléknál marad fenn ez az állapot felnőttkorban is. Mivel az összes lmbtq-állapot együttes előfordulása 1-2 százalék, nem javasolt kitenni az érzékenyítés kockázatának a 98-99 százalékos többséget, hanem inkább a nemiszerep-diszfóriában szenvedőket szükséges segíteni identitásuk kialakításában.

Tisztázzuk: mi az a nemváltó műtét?

Valójában nemet nem lehet váltani, legfeljebb a másodlagos nemi jellegeket lehet megváltoztatni, eltávolítani. Elsődleges nemi szerveket, azaz petesejtet termelő petefészket eredendően férfitestben nem lehet kialakítani, sem hímivarsejteket termelő heréket eredendően női testben. Vannak dolgok az életben, amelyeket kapunk és nem választunk.

A harmonikus önazonosság alapja a valóság, benne a biológiai valóság elfogadása. Állítólag durván megnövekedett a beavatkozások száma az utóbbi tíz évben.

Az amerikai Gallup intézet 2020-as felmérése szerint az utóbbi körülbelül ötven évben a kilencszeresére emelkedett a magukat transzneműnek vallók aránya. Az 1946 és 1964 között születettek mindössze 0,2 százaléka vallotta magát transzneműnek, ez az arány a Z generációnál, vagyis az 1997 és 2002 között születetteknél már 1,8 százalék. A londoni Tavistock klinika adatai szerint 2009 és 2019 között a nemi átalakító műtétre jelentkezők száma a huszonötszörösére nőtt, nagyobbrészt a lánynak születettek között, ami drasztikus növekedés.

Mivel magyarázható a jelenség?

Mértékadó forrásokból, például az Amerikai Pszichológiai Társaság 2014-es megállapításából tudjuk, hogy a nemi identitás és a nemi szerep hihetetlenül komplex – biológiai, pszichés és környezeti – hatások eredményeképpen alakul ki. Biztos, hogy tíz év alatt sem a genetika, sem a hormonális működés nem változik ennyit. Lisa Littman amerikai pszichológiaprofesszor 2018-as kutatásában 260 szülő vett 20

„Egy londoni klinika adatai szerint 2009 és 2019 között a nemi átalakító műtétre jelentkezők száma a huszonötszörösére nőtt” részt; a lányaik 16 évesek voltak, és 15 éves korukban kezdték transzneműnek tartani magukat. Sok transzgender barátjuk lett, szinte internetfüggővé váltak, rengeteg időt töltöttek online transzgendertartalmak nézésével, megromlott a viszonyuk a szüleikkel, és megszakították a kapcsolatot a nem transznemű osztálytársakkal, ismerősökkel. Littman és mások is arra a következtetésre jutottak, hogy a kamaszkori transzneműség kialakulásában nagy szerepet játszik a közösségi média, a szülőkkel való konfliktusos kapcsolat, a diszfunkcionális családi működés és az elhanyagolás.

A kortárs csoport hatása is meghatározó: egyre többen azért akarnak nemet váltani, mert ez a trendi, és ebben ölt testet az önállósodás. A nem hagyományos, a biológiai nemüktől

KÖZÉLET

FOTÓ: SHUTTERSTOCK

eltérő nemi identitás megélése nagyon népszerű a fiatalok között, Angliában és az Egyesült Államokban már szinte az számít cikinek, ha egy kamasz lány azt mondja magáról, hogy heteroszexuális. És a lázadás is természetes jelenség náluk.

Igen, ez köztudomású, a befolyásolás hatása azonban kevésbé.

A jelenség a szociálpszichológiai kutatások fényében érthetővé válhat. Egy csoportban azok a személyek a leginkább népszerűek, akik az adott közösség normáit vallják, tehát ha valaki oda akar tartozni, akkor átveszi a normáit, értékeit. 1955-ben egy amerikai pszichológus, Solomon Asch a csoportnyomás és a konformizmus hatását vizsgálta. A kísérleti személyek két kártyát láttak, az egyiken egy, a másikon három különböző hosszúságú vonallal. Azt kellett megmondani, hogy a három vonal közül melyik azonos hosszúságú a másik kártyán szereplő vonallal. A három vonal hosszúsága között akár 18-18 centiméter különbség volt, tehát a helyes választ könnyen meg lehetett határozni. A kísérletben egyetlen személy kivételével mindenki beépített ember volt, akik feladatul kapták, hogy következetesen rossz válaszokat adjanak. Asch megdöbbenwww.mandiner.hu | 2022. 03. 17–23.

tő eredménye az volt, hogy a résztvevők 37 százaléka még az egyértelműen helytelen válasz esetén is hajlandó volt a rossz választ adó többség oldalára állni.

Hogyan kapcsolódik mindez az lmbtq-mozgalomhoz és a genderideológiához?

Ha még egy ilyen nyilvánvaló helyzetben is befolyásolható az emberek nagy százaléka, akkor egy olyan komplex kérdésben, mint a nemi szerep vagy a szexuális orientáció, a mainstream média befolyása feltehetőleg jelentős. Ráadásul az érintettek észre sem veszik, hogy befolyásolják őket.

A kamaszkori identitáskeresés, esetenként identitáskrízis állapota érzelmileg megterhelő időszak, pszichológiai segítséget kell adni a stabil identitás megtalálásában, nehogy olyan döntésre – nemi átalakító műtétre – szánják el magukat, ami visszavonhatatlan következményekkel jár.

A transzneműségnek súlyos pszichiátriai vonatkozása van: a depressziós és szorongásos zavarok a populációban észlelthez képest négy–hatszor gyakoribbak, és a nemi átalakításon átesettek vagy az azt kérők között az öngyilkos magatartás rizikója négy–tizenkilencszer nagyobb. Noha az átalakító 21

KÖZÉLET „A kamaszkori transzneműség kialakulásában nagy szerepet játszik a közösségi média, a szülőkkel való konfliktusos kapcsolat” nemihormon­-injekciókat. Egyikük, aki férfiből nővé akart válni, úgy fogalmazott: roncs lett a teste. Megcsonkították: eltávolították a péniszét, megnövesztette a haját, mellplasztikával nőnek nézett ki, de a női nemi működés nem tudott megvalósulni. Vajon ez nem önpusztító viselkedés? Nem kellene ettől megvédeni a fiatalokat?

műtét „megoldhatja” a nemiszerep-diszfóriát, ki tud alakulni egy transzférfi- vagy transznői identitás, a depresszió, szorongás és öngyilkos magatartás rizikója nem csökken lényegesen, ezért ezek a személyek továbbra is rendszeres pszichiátriai ellátást igényelnek. A nemi diszfóriában szenvedők 29 százaléka továbbá alkohol- és drogfogyasztó, és egyes vizsgálatok szerint 59 százaléka korábban nemi erőszakot szenvedett el. Tehát olyan személyekről van szó, akiknek elérhető segítségre van szükségük. De ismét hangsúlyozni szeretném, hogy a nemiszerep-diszfóriás személyek száma igen alacsony, egyes statisztikák szerint tízezerből kettő, más adatok szerint pedig még kevesebb, százezerből kettő, önbevallásnál is csak százezerből száz és hétszáz között van.

Egyes statisztikák szerint a beavatkozáson átesettek 1, mások szerint pedig 35 százaléka bánja meg az operációt.

Mire vezethető vissza a különbség?

Korlátozottak a kutatások ezen a területen, és ellentmondásosak az adatok. Vannak, akik kifejezetten örülnek és boldogok, hogy elérték a céljukat, náluk csökken a depresszió és a szorongás. Más esetben a beavatkozás után kétségbeesve kérdezte a fiatal, hogy miért nem tájékoztatták megfelelően, miért nem vigyáztak rá. Egyes vizsgálatok arra utalnak, hogy egy hosszabb problémamentes időszak, körülbelül tíz év után a hússzorosára ugrik az öngyilkossági arányszám az érintettek körében. Volt néhány ilyen páciensem, mindegyikük depresszióval és személyiségzavarral küzdött, és a műtétet követően napi szinten kellett beadniuk maguknak 22

Mit tehet a szülő?

A szülő kamaszkorban már keveset tehet, viszont a teljes gyermekkor a rendelkezésére áll, hogy megelőzze az elszakadást, az internetfüggőséget, a pszichés problémákat. Ha „elég jó” szülő, akkor jelen van a gyermek életében, minőségi időt tölt vele, járnak kirándulni, beszélgetnek, ápolják a baráti kapcsolatokat. Fontos, hogy a másik felnőtthöz bizalommal tudjon fordulni a kamasz, amikor éppen önállósodni akar. Úgy tudjuk, nem volt konszenzus a Magyar Pszichiátriai Társaságban a gyermekvédelmi törvényről kiadott állásfoglalás kapcsán.

Valóban, a vezetőség nem egyeztetett a tagsággal ebben az érzékeny, megosztó és rendkívüli módon átpolitizált kérdésben.

Az állásfoglalás kiadásához pro forma volt joga ugyan a társaság elnökségének, szerencsésebb lett volna, ha egy konszenzusos nyilatkozat megy ki. Így nem kellett volna utólag korrigálni, ami nem volt kényelmes sem az elnökségnek, sem azoknak, akik nem értettek egyet a leírtakkal. Mindenesetre azt gondolom, hogy nemzetközi szinten is példamutató a konszenzusra törekvés. Fenntartva, hogy lehet más véleményünk a világról, közös kiadványt tervezünk kiadni a témában, kizárólag tudományos alapon. Nagyon fontos lenne, ha az emberek nem a mainstreamből, hanem szakmai vélemények alapján tájékozódnának, és érvényesülni tudna egymás különbözőségének elfogadása stigmatizáció nélkül.

Tematikus cikk Így tévednek a gyermekvédelmi törvényt elítélő szakmai társaságok Szilvay Gergely írása a mandiner.hu-n

KÖZÉLET

Transzmánia

FOTÓ: MCC PRESS KIADÓ

SZALAI ZOLTÁN

KÖNYV

A MANDINER LAPIGAZGATÓ-FŐSZERKESZTŐJE

Buck Angel egy közel hatvanéves, koA problémát nem lehet egykönnyen paszra nyírt, széttetovált, kigyúrt kamegérteni, ha nem veszünk minden liforniai pornószínész. Transzférfiként tényezőt figyelembe. A tiszta határotekint magára, át is esett a kilencvenes kat nem definiáló családi közeg, az évektől kezdve minden olyan beavategymást alternatív nemi identitásokba kozáson, ami a férfivá válás kérdéses hergelő kortárs közösség és a közösmetamorfózisához kellett. Talán megségi médián keresztül érkező, mintalepő, de személyes története ellenére is képző impulzusok is csak a probléma kritikusan viszonyul az lmbtq+-ideolóelső rétegét jelentik. Ezeken túl még gia képviselőihez. Abigail Shrier 2020mindig megálljt parancsolhatnának a ban megjelent könyvében – több más, transzjárványnak például azok a tera­ olykor kilétüket nem vállaló megszópeuták, akik csak bólogatnak, amilalóhoz hasonlóan – Buck Angel azt kor betér hozzájuk egy magát transz­ mondja: a mai transztinédzserek nem szexuálisnak valló fiatal lány, és nem kapnak megfelelő tanácsokat sem a kérdeznek rá: mi indította őt arra, hogy terapeutáiktól, sem attól a transz­ megtagadja születési nemét? Shrier közösségtől, amelyhez tartozni akarszerint sok kamasz lány a testében nak. „El tudod képzelni, hogy tizenhat végbemenő átalakulás miatt nem is éves vagy, leműtteted a melleidet, horváltozna fiúvá, egyszerűen csak nem monokat szedsz, aztán tíz év múlva szeretne lány maradni, mivel az érési rájössz, hogy nem ezen az úton kellett folyamatot túlságosan nehezen viseli. volna elindulnod? Bele­gondolni is lesújA transzidentitás kezdetben univerzá„A magánélet tó számomra” – fogalmaz, hozzátéve: lis megoldásnak tűnik minden lelki határainak e közösség nem vállal felelősséget és testi problémára, és ezt a nézetet betartásával, azokért a fiatal lányokért, akiket elért a transzinfluenszerek és más szektás a szülői hatalom a transzjárvány az életüket megváltozgenderideológusok is csak erősítik. tató döntés előtt.

Ráadásul az amerikai iskolák többsége helyreállításával, Abigail Shrier számos interjún és egyenesen elzsilipeli a szülők elől a a genderideológia kutatási eredményen nyugvó, beszédes gyerekeikkel kapcsolatos információ­ iskolákon belüli című könyve, a Visszafordíthatatlan kat, így sokszor túlságosan későn derül terjedésének károk egyetlen bonyolult, ám annál ki, hogy a lányuk az osztályban más égetőbb kérdést jár körbe: mi az oka néven és más névmással hívatja magát, megállításával mint odahaza. annak, hogy a 2010-es évek második meg lehet védeni felében látványosan megugrott a fiaA transzjárvány elé nehéz korlátokat a fiatalokat” tal lányok körében a hirtelen fellépő állítani, hiszen Shrier szerint már az nemi diszfória? Hogyan lehetséges, okostelefonokkal meg lehet fertőzni a hogy egy 2017-es kutatás szerint az lányokat. A jelenségnek azonban nem amerikai középiskolások 2 százaléka lehetetlen gátat szabni. A magánélet transzneműnek vallja magát, holott a nemi diszfória vár- határainak betartásával, a szülői hatalom helyreállításával, ható előfordulása a nők között maximum 0,003 százalék? a genderideológia iskolákon belüli terjedésének megállítáMár a kérdés is szinte tabu az Egyesült Államokban, és sával és a lánykor szépségeinek felmutatásával meg lehet aki felteszi, könnyen a transzfóbia vádjával szembesülhet védeni a fiatalokat. az egyre erősebb hangon felszólaló lmbtq+-ideológusoktól – Shriernek is valóságos össztűzzel kellett szembenéznie Abigail Shrier: Visszafordíthatatlan károk – A transzmánia, amely elcsábítja lányainkat. MCC Press, 2022 a könyve megjelenése után. www.mandiner.hu | 2022. 03. 17–23.

23

KÖZÉLET

REAKCIÓ

Háború kovácsolta egység | NAVRACSICS TIBOR | KORMÁNYBIZTOS, A NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM EURÓPA STRATÉGIA KUTATÓINTÉZETÉNEK VEZETŐJE

Charles Tilly amerikai történész és politikatudós egymással ellentétes – érdekeket képviselő tagállaszerint a nemzetek háborúban születnek. Mind­ mokat. Ezt remélték sokan az euróválságtól, amikor addig, amíg egy politikai közösség nem szembesül nem kevesebb, mint az Európai Unió közös valutája a létét közvetlenül és azonnal fenyegető veszéllyel, forgott veszélyben. Mások a migrációs válságtól csak embrionális állapotát éli. Amikor ez a veszély várták az egységet, amely szerintük az Európai Unió jelentkezik, választ kell adni, amely el is dönti, hogy egységes válaszát követelte volna meg. Ismét sokan életképes politikai közösségről van-e szó. a koronavírus-járványban látták azt a közös fenyegeA történelem jócskán szolgáltat példát mindkét tést, amely az európai egységes álláspontot kikényesetre. Az alapítói által sokáig építgetett csehszlovák szeríti a tagállamoktól. Ez azonban egyik esetben és jugoszláv nemzetről például minden válság alkalsem következett be, nem kis csalódást okozva az mával kiderült, hogy nem valós közösség, hanem az európai egység támogatóinak.

Végül amikor már valóban úgy tűnt, semmi európai hatalmi egyensúly részeként szolgáló mesterséges konstrukció. Legyen szó a második világ­ nem kényszerítheti ki az Európai Unió egységes háborúról vagy a demokratikus átmenetek okozta álláspontját, kirobbant az orosz–ukrán háború. rendkívüli állapotokról: a csehszlovák és a jugoszláv Bár a kezdetekben voltak megingások, és úgy tűnt, politikai közösség azonnal szétesett. Romjai alól a tagállamok ismét csak a saját érdekeiket fogják virágoztak ki a valóban életképes követni – például amikor Német­ közösségek, a cseh, a szlovák, a ország és Olaszország meg szlovén, a horvát, a szerb, a mon­ akar­ta akadályozni Oroszország „A tagállamok maguk tenegrói, a macedón és a boszniai kizárását a SWIFT rendszeris létre tudják hozni ből –, napok alatt létrejött az nemzet, bár ez utóbbi létét sokan az európai egységet” európai egység, amely addig újfent kétségbe vonják. még sohasem létezett. Ma az EU Bőven van példa arra is, amikor egységes szereplőként viselkea háborús helyzet éppen a nemzetek életképességét és egységét bidik Oroszországgal szemben, zonyítja. Az említettek mellett ide hozhatjuk példának amikor szankciókról, humanitárius beszerzésről a balti nemzeteket, amelyek 1918-ban váltak politikai vagy éppen fegyverek szállításáról van szó. A közös értelemben is nemzetté, és bár függetlenségüket egy vakcinabeszerzés és a közös uniós adósság megteremtése mellett most létrejött az uniós szintű emberöltővel később eltiporták a szovjet bakancsok, közös fegyverbeszerzés is. nemzeti öntudatukat és álmaikat gondosan ápolva Az eset két tanulsággal szolgál. Egyrészt nem igaz és nemzedékről nemzedékre továbbadva, a szovjet az a feltételezés, hogy az európai együttműködés utódállamok közül az első lehetőséget megragadva nem képes egységes álláspontot kialakítani, mert harcolták ki állami önállóságukat. Hasonló helyzetet a tagállamok saját érdekei szükségszerűen megláthatunk most, ha Ukrajnára pillantunk. Az ukrán hiúsítják az egységes fellépést. Másrészt az sem nemzet nagy vizsgája az orosz agresszió elleni védelem. Akárhogy alakul is a küzdelem, az ukrán–orosz igaz, hogy nem várható egységes európai álláspont viszony már sohasem lesz olyan, mint ezt megelőzően a tagállamoktól, azt az uniós intézmények tudják évszázadokon keresztül volt, amit Ukrajna régi macsak létrehozni, következésképpen a tagállamokat az gyar elnevezése – Kisoroszország – is pontosan leírt.

EU-s intézmények hatalma alá kell vetni. A mostani A háború némileg váratlan módon egy másik eset éppen arra példa, hogy a tagállamok maguk is egység megteremtéséhez is hozzájárult. Az eurólétre tudják hozni az európai egységet. Kérdés, hogy pai integráció hívei régóta vártak arra a pillanatra, ez az egység a rendkívüli helyzet sajátja marad-e, arra a külső fenyegetésre, amely egységbe tereli az vagy a tagállamok máshol is megtalálják a stratégiai egyébként számos területen különböző – sőt néha fontosságú közös hangot.

24

VELÜNK ÉLŐ ÖRÖKSÉG

Fedezd fel a hazai kastélyokat, és barangolj ezerszínű parkjaikban!

TATA

csodasmagyarorszag.hu

KÖZÉLET

SZINKRON

Félelem és bizalom | FARKAS VAJK |

AZ ALAPJOGOKÉRT KÖZPONT VEZETŐ ELEMZŐJE

Egy nemzet számára a legnagyobb veszély a félelem, s a legerősebb cselekvést serkentő magatartás a bizalom. Az agresszor kezére játszik az, aki háborús helyzetben az egyébként is meglévő félelmet tovább gerjeszti, és igyekszik aláásni a bizalmat. Ma nemcsak mindent meg kell tenni a háború mielőbbi befejezéséért, hanem folytatni szükséges a harcot azon értékek megvédéséért, amelyekből félelem idején is bizakodást lehet meríteni.

Március 15-ét ünnepeltük a héten. Ahogy a felnövekvő Minden háború a katonai manővereken, a gazdasági szankember életében vannak olyan fontos, a mindennapokból ciókon és az információs csatákon túl pszichológiai-lelki kiemelkedő pillanatok, amelyek rajta hagyják nyomukat hadviselés is. Igaz ez most is, hatása pedig jóval túlmutat a formálódó személyiségen, úgy egy nemzeti közösség a háború hosszán. életében, történetében is vannak meghatározó események, Különösen a háború első napjaiban hallhatott olyanokat amelyek hozzájárulnak a nemzetté éréshez és a nemzeti az ember, hogy ismerősök azt mondják, el kell innen menni karakter alakulásához. Nekünk, magyaroknak ilyen töb- biztonságosabb helyre (mintha ezzel meg lehetne szökni a bek között az 1848–49-es forradalom és szabadságharc, harcok következményei elől), szülők adnak hangot aggovalamint az emlékezete. A reformkor pezsgő évtizedei alatt dalmuknak, hogy milyen világ vár majd a gyermekeikre, forrott modern értelemben vett nemzetté a magyarság, és fiatalok pedig elkeseredve beszélnek arról, hogy a most sorakozó borús felhők miatt úgy tűnhet, a történelmet alakító megannyi látható nekik nem az a nyugodt, békés, fejlődő és láthatatlan erő 1848-ra hozta el azt a „Az 1848–49-es élet adatik majd, amelynek az előttük járó katartikus pillanatot, amikor a magyar fegyvert fogott, életet és anyagiakat sem forradalom üzenete, generáció élete tűnhet így visszatekintve. sajnálva harcolt a hazájáért, a szabadsáA hatvanas években, amikor a BBC hogy van miben gáért, a jövőjéért. A negyvennyolcasok még nem vált a progresszív ideológia bíznunk, van miért hittek a nemzetben, bíztak abban, hogy a kritikátlan kiszolgálójává és szócsövévé, építkeznünk, van történelem Ura helyet szán a magyaroknagy formátumú műsorokat is készített. nak a germán–szláv–ottomán tengerben, Ilyen volt az a nyugati civilizációról, azaz miért ültetnünk” és bíztak saját erejükben. Mindez olyan a mi civilizációnkról készített sorozat, amelyben az egyik legnagyobb hatású energiákat, cselekvő erőt szabadított fel brit művészettörténész, Kenneth Clark a márciusi ifjak képében megjelenő magyarságban, hogy világtörténelmi jelentőségű tetteket vitt személyes meglátását önti filmbe. Ennek első részében a véghez, és évszázadokra kijelölte a nemzet legfontosabb Római Birodalom és a görög–római civilizáció összeomlásán céljának a szuverén Magyarország kivívását. elmélkedve megállapítja, hogy tűnhet bármilyen szilárdnak Talán még sosem volt olyan március 15-ei ünnepünk, mint egy civilizáció, képes lehet bármilyen egységes világképet, idén. Az egyik oldalon a megannyi bajt és szenvedést hozó művészetet teremteni a népeknek évszázadokon keresztül világjárvány elvonulása miatt érzett öröm és felszabadultság, óriási területen, valójában végtelenül törékeny. Hogy mik a másik oldalon pedig valamifajta nyomasztó érzés, aggoda- egy civilizáció legfőbb ellenségei? Clark szerint „a félelem, lom, sőt félelem tölt el ismét bennünket a szomszédunkban félelem a járványtól, háborútól, éhínségtől, ami miatt úgy dúló háború, annak tragikus eseményei és következményei gondolják az emberek, hogy nem érdemes építkezni, fát ülmiatt: halottak és sebesültek százai, menekülők áradata, a tetni, elvetni a jövő évi termést”, valamint a kedvetlenség és a kárpátaljai magyarság sorsa, a még nem látható gazdasági reménytelenség. Ez persze azokra a népekre is rátelepedhet, hatások. Immár három hete tartanak a hadi cselekmények amelyek egyébként bőségben élnek. Mindez elvezethet oda, Ukrajnában. Nem tudni, hogy meddig tart, és mi lesz a vége. hogy egy civilizáció kimerül, és szép lassan elsorvad, ahogy Ami bizonyos, hogy hatása mindannyiunkra van és lesz, ez a görög–római civilizációval is történt. Ezzel szemben a és nem csak a gazdaságban okozott károkra kell gondolni. legfontosabb a bizalom, hogy bízzunk abban a társadalom26

C

M

Y

CM

MY

CY

CMY

K

KÖZÉLET

SZINKRON

ban, amelyben élünk, a filozófiájában, a jogrendjében, a saját szellemi erőnkben – ez képes olyan energiák felszabadítására, amelyek civilizációt képesek teremteni és megtartani.

Közhely, hogy az utóbbi évtizedekben az évezredes nyugati civilizáció a hanyatlás jeleit mutatja. Ereje fogyóban, jelenléte visszaszorulóban, kapuit más civilizációkból érkező tömegek ostromolják, amelyek nem tartják különösebben értékesnek azt, amit a falakon belül találnak – azaz a nyugati civilizáció vívmányait. S ha a szomszédunkban dúló háború okait kutatjuk, valószínűleg nem tévedünk nagyot, amikor megannyi más tényező között említjük ezt is. A Nyugat nem jelent olyan elrettentő erőt, mint korábban, s más nagyhatalmak elérkezettnek látják a pillanatot, hogy erővel harcolják ki maguknak azt, amit a magukénak gondolnak. Persze a nyugati erő hanyatlása nem független a szellemi erő hanyatlásától, sőt annak a következménye. Elsősorban arra az évszázados kulturális harcra kell gondolni, amelyet a baloldal tűzött zászlajára ilyen-olyan formákban, s amelynek eredményeként sorra rombolja szét a vallási, nemzeti s a legutóbbi időkben a családi identitást is. Pontosan azokat az értékeinket, amelyek a legnagyobb energiákat képesek felszabadítani egy közösségből ahhoz, hogy jövőt építsen, áldozatot hozzon érte, s egyáltalán úgy érezze, van miért dolgoznia. Nyugaton ezen erőt adó alapok kiiktatása zajlik ma. Talán még fel sem fogjuk, de a háború mint pszichológiai hadviselés egyik legnagyobb veszélye éppen ennek a folyamatnak a felerősítése azáltal, hogy növeli a félelmet, és csökkenti a bizalmat civilizációnkban,

nemzetünkben és abban, hogy van miért dolgozni, van miért vetni, van miért családot alapítani. A távlatokból leszállva a hétköznapokban pedig ezért az agresszor ötödik hadoszlopa mindazok, akik tudatlanságból, veleszületett hisztérikusságból vagy, ami még rosszabb, tudatos, éppen ezért végtelenül aljas számításból az ilyenkor természetes félelmet gerjesztik és a bizalmat rombolják – sajnos a baloldal politikusai és véleményformálói ebben élen járnak. „A haza örök, s nemcsak az iránt tartozunk kötelességgel, amely van, hanem az iránt is, amely lehet, s lesz” – írta Kossuth Lajos. Ha van aktuális üzenete az 1848–49-es forradalom és szabadságharcnak, akkor az éppen az, hogy van miben bíznunk, van miért építkeznünk, van miért ültetnünk. Erre tanít az a kollektív nemzeti tapasztalás, amelyet ezeréves történelmünk, nagyjaink és hőseink, a Kossuthok, Széchenyik, Petőfik, a márciusi ifjak példája is ad. Ezért nem csak arra kell minden erőfeszítésünket fordítani, hogy a magunk eszközeivel hozzájáruljunk a mihamarabbi békéhez szomszédságunkban.

Azt a harcunkat sem szabad feladni, hogy megőrizzük azokat az identitásokat, értékeket, amelyek itt, Közép-Európában talán még állnak, és amelyek erőt adhatnak ahhoz, hogy a fenyegetés és a félelem idején is bizakodjunk. Ma még inkább: „Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!”

Együttműködésben:

HIRDETÉS

SZPONZORÁLT TARTALOM ONDRÉ PÉTER A MANDINERNEK

Sokszínű. Egyedi. Személyes.

A magyar borokra figyel a nemzetközi szakma Az Agrármarketing Centrum (AMC) első alkalommal rendezi meg Hungarian Wine Summit eseményét 2022. március 20. és 24. között, több mint száz elismert nemzetközi szakértő részvételével. A nemzetközi meghívottak bejárják az ország borrégióit, a hazai és nemzetközi közönséget pedig a Hungexpo területén várják a borszakmai programok, ahol az eseménnyel egy időben zajlik a Sirha (a HoReCa szektor szakmai kiállítása) és a Bocuse d’Or Európai Döntője. A Hungarian Wine Summit célja, hogy a nemzetközi figyelmet a magyar borra irányítsa. Ennek apropóján beszélgettünk Ondré Péterrel, az AMC ügyvezetőjével. A rendezvényről, borexportról, a magyar bormarketing helyzetéről és a hosszú távú célokról kérdeztük.

A bormarketing terén milyen szerepet vállal az Agrármarketing Centrum?

A bormarketingnek különböző szintjei vannak, melyeket megvalósíthat egy hegyközség, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, vagy bármilyen összefogás, amely nem egy konkrét borászat termékeinek népszerűsítésére irányul. Állami oldalról ezt a munkát az AMC valósítja meg 2020 januárja óta. Folyamatosan azért dolgozunk, hogy a figyelmet a magyar borokra irányítsuk.

Ehhez használjuk a közösségi médiát is: angol felirattal is elérhető videóink többszázezres nézettséget és nagyarányú külföldi elérést mutattak. Emellett például a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér vámmentes boltjában a belistázott magyar borokat március elejétől kóstoltatjuk, és kiemelt megjelenést biztosítunk egy különleges, Wines of Hungary pulton. Kezdeményezésünk, a Hungarian Wine Business Program a koronavírus okozta nemzetközi turbulenciában is helyt tudott állni. A program keretében a világ számos pontján, kiemelt célpiacainkon mutattunk be magyar borokat. Egy-egy helyszínre jellemzően legalább öt és legfeljebb húsz borászatot vittünk ki, és kiemelt üzleti partnereknek, szakértőknek – kereskedőknek, a HoReCa szektor képviselőinek, szakújságíróknak, sommelier-knek – tartottunk mesterkurzusokat és sétálókóstolókat. Látszik, hogy a munkának van értelme, hiszen a rendezvényeink újabb aktivitásokat generálnak, sőt nemcsak üzleti kapcsolatfelvétel történik, hanem értékesítés is.

Milyen hosszú távú cél lebeg az AMC szemei előtt?

Borkészítő nemzet vagyunk, jelentős hagyományokkal. Boraink nemzetközi mércével is helytállnak. Törés volt a szocializmus, átálltunk a mennyiségi borkészítésre, de mára ezen túl vagyunk.

Még le kell dolgoznunk azt a negyven évnyi hátrányunkat, amíg a nyugati versenytársaink folyamatosan piacot szereztek és tőkét halmoztak fel, és ki tudták építeni jelenlegi pozíciójukat.

De a borászaink áldozatos munkája, szakértelme, a képesség, a tudás megvan, a magyar borászok felkészültek. Ez a legfontosabb. Küldetésünk, hogy a nemzetközi piacon segítsük őket.

Szerintünk a magyar borok helye a prémium kategóriában, a legjobbak között van, a hosszú távú célunk pedig az, hogy oda is kerüljenek.

28

Mennyire fontos a borexport Magyarország számára?

A borágazatunkra exportnyomás nehezedik. Ha a termelési és fogyasztási statisztikánkat nézzük, egyértelmű, hogy minden harmadik palack bort a külpiacon értékesítjük. Arra kell törekednünk, hogy az exportpiacainkat stabilan tartsuk, és ezen belül átrendeződést érjünk el a palackos borok javára. Hiszen ezek magasabb hozzáadott értéket képviselnek, általuk tudnak igazán fejlődni a magyar borászatok. Arról nem is beszélve, hogy presztízsben egészen mást jelent a palackos bor, mint a lédig. Ebben tudnak a programjaink is támogatást nyújtani a magyar borászatoknak, például exportspecifikus információkat átadó képzésekkel és külpiaci megjelenési, bemutatkozási lehetőségekkel.

Melyek számunkra az elsődleges célpiacok?

Ha a palackos borokat nézzük, akkor az Egyesült Királyság, a V4-ek – közülük is kiemelten Lengyelország –, illetve Németország. Emellett egyre fontosabbá válnak az északi országok, és komoly borokat tudunk eladni Kínában illetve az Egyesült Államokban is. Ez a diverzitás részben a magyar borvidékek sokszínűségéből fakad: minden kategóriában tudunk jó minőséget készíteni. Kína és a Távol-Kelet – Dél-Korea, Szingapúr, Vietnám – még óriási lehetőségeket tartogat számunkra, de fontos a jelenlegi piacaink megtartása, azokon a presztízs növelése.

Ennek az alapanyaga, a jó bor már megvan. A következő lépés a marketing. Sokszor elhangzik, de tévedés, hogy kis ország vagyunk: mind a termőterület, mind a kibocsátás tekintetében közepesnek számítunk, Európában a hetedik helyen állunk.

A minőség önmagában nem elég, a nemzetközi marketingben is sikeresnek kell lennünk.

Az export erősítése mellett cél a hazai fogyasztás ösztönzése?

Nem cél az alkoholfogyasztás növelése, viszont az egy helyes és fontos törekvés, hogy az import égetett szesz helyett a kiváló minőségű magyar bort részesítsük előnyben. Ez reális cél.

Jó úton járunk, ha edukációval rá tudjuk vezetni a fiatalokat a minőségi bor kulturált fogyasztására. Ennek hosszú távú eredménye lehet a belföldi fogyasztási szerkezet minőségi átalakulása is.

SZPONZORÁLT TARTALOM A magyar piacot tehát nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hiszen a magyar bor leglojálisabb fogyasztója mégis csak a magyar ember. Ezért csatlakozunk mi is rendszeresen edukatív egyetemi rendezvényekhez.

A március végén először megrendezésre kerülő Hungarian Wine Summit miben lesz más, mint az utóbbi évek boros eseményei?

A nagyságrendjében. Szervezetten beutaztatunk több mint száz nemzetközi szakértőt, miközben a rendezvényt célzott nemzetközi kommunikációval támogatjuk. Márciusban mind a német Meininger, mind az angol Decanter – két meghatározó szakmai magazin – a magyar borokat népszerűsíti.

A Hungarian Wine Business Program keretében már korábban megvalósult nemzetközi együttműködések, partneri kapcsolatok hozták magukkal a további lehetőségeket. A szakmai programokhoz a hazai és nemzetközi közönség is csatlakozhat március 22. és 24. között a Sirha Budapesten.

Közösségi standunkon nyolcvan borász mutatkozik be, valamint tokaji bor- és pezsgőbárral, borszemináriumokkal is készülünk. A rendezvénnyel párhuzamosan zajló Bocuse d’Or-döntő során is kiemelt megjelenítést kapnak a magyar borok. Most Magyarországra tudjuk irányítani a nemzetközi szakmai közönség figyelmét. Ilyen még nem volt.

A nyugat-európai piacon látszik őszinte érdeklődés a magyar borok irányába?

Abszolút. Ha felmutatjuk a magyar karaktert, a hozzá kapcsolódó élményeket, akkor magunkra tudjuk irányítani a nemzetközi szakmai figyelmet.

A karaktert pedig a magyar fajták mentén lehet kialakítani, erre épül a Hungarian Wine Summit szakmai programja is. Budapestről kirajzunk a szélrózsa minden irányába, és szakmai vendégeinkkel meglátogatjuk az összes borrégiót, a vezetett túrák mellett borvacsorákat, borszemináriumokat és sétálókóstolókat is tartunk.

Mondana néhány konkrét példát olyan magyar borokra, amelyek a nemzetközi közönség számára izgalmasak lehetnek?

Nem kérdés, hogy a zászlóshajó Tokaj. A tokaji aszú az egyetlen borunk, amelyet a világon szinte mindenhol ismernek, és amelynek a világ bármely édesbor-versenyében a dobogó legfelső fokán van a helye. Azonban az édes borokon túl is meg kell találnunk azokat a fajtákat és stílusokat, amelyekkel sikeresek lehetünk a világon. Egyértelműen látszik, hogy ilyen például a furmint, a kékfrankos, a bikavér, a kadarka, az olaszrizling. Nem a nagy nemzetközi fajták versenyébe kell beneveznünk, hanem a magyar borok egyediségére és sokszínűségére érdemes koncentrálnunk. Ha idehozzuk a szakértőket, és megmutatjuk nekik a borvidékeink szépségeit, a gasztronómiai és kulturális gyökereinket, a kiváló borokat élményekkel társítjuk, akkor ezzel a meccset hazai pályán tudjuk megnyerni. www.mandiner.hu | 2022. 03. 17–23.

29

KÜLHON

EURÓPA KÖZEPÉN, AZ ISTEN HÁTA MÖGÖTT ÁDÁM REBEKA NÓRA

A háború árnyékában túlélni próbáló Kárpátalját járták be tudósítóink a Katolikus Karitászt kísérve, amely folyamatosan adományokat gyűjt a Keleti-Kárpátok és a Fekete-Tisza völgyének szórvány- és mélyszórványfalvaiban lakóknak.

A közvetlenül az ukrán határ mellett fekvő Barabásra folyamatosan érkeznek a menekültcsaládok. „Újabb és újabb kihívásokkal nézünk szembe. A létszám is kiszámíthatatlan” – mondja a Mandinernek a határátkelőre kitelepült Katolikus Karitász helyi koordinátora. A melegedőben negyven-ötven fő fér el kényelmesen, sokakat a határról azonnal visznek tovább 30

FOTÓ: FICSOR MÁRTON

rokonok vagy szervezett fuvarok. Akinek nincs továbbjutási lehetősége, annak a karitászosok segítenek. A határon kiderül az is, kik érkeznek iratok nélkül vagy hiányos iratokkal, nekik az idegenrendészet segít. „Ételt, italt, melegedési és alvási lehetőséget adunk nekik, a gyerekek játszhatnak, rajzolhatnak, sokan ki is rajzolják magukból a traumáikat. Érdekes, hogy minden gyermek képén megjelenik a háború, a hazájuk, a repülő vagy a bunker, és minden rajzon a kék és a sárga szín dominál. Orvosi ellátást is nyújtunk, vannak pszichológusaink, tolmácsaink, s vannak papjaink is.”

Kifelé adományokkal eddig viszonylag zökkenőmentesen lehetett átkelni a határon, ám a helyzet változóban van. Egy kisteherautóval és két kisbusszal indulunk el, s talán épp ez

KÜLHON Hiszen mi azt hallottuk, hogy azokat a tizennyolc és hatvan év közötti férfiakat, aki megpróbálnak távozni az országból, illegális határátlépési kísérlet miatt megbüntetik, s egyből viszik a frontra. Több ezer dollárt fizetnek „az életükért” – kapjuk a választ. És ilyen figurákból átmegy több száz egy nap. Nagy üzletelések mennek – most is – a határon. Vannak, akik meg tudják fizetni a kimenekülés árát. Aki nem, az belföldön bujkál – vagy kénytelen bevonulni a seregbe, mást nem tehet.

Sötétedéskor Beregszászra jutunk, ahol a Karitász adományokat ad át a Kelet-Európa Missziónak. Az adományokat elszármazott, kiköltözött magyarok küldték otthon maradt családtagjaiknak, ismerőseiknek. Mint megtudjuk, az üzletek utánpótlása egyre kevésbé megoldható: vannak még áruk, de mindenütt látni üres polcokat.

„Olyan a hangulat, mintha visszacsöppentünk volna a Szovjetunióba”

a szerencsénk, mert a nagy kamionok egy részét a vámon lefoglalják. Bár ott helyben nem mondják, miért, a helyiek információi szerint a rakományt egyből kiküldik a frontra.

Nem számít az se, hogy a helyi lakosságnak vagy célzottan a kárpátaljai magyarságnak küldték őket. Mi három és fél órát állunk a határon, ugyanis tételesen lepapíroztatnak mindent, amit szállítunk. Az ukrán vámosok mindenre, ami csillog vagy értékesnek tűnik – például a Karitász orvosmissziójában szállított orvosi műszerekre – rákérdeznek: „Ez drága? Értékes?” Ha annak találják, lefoglalják, ha nem, továbbengedik.

A határon nyugat felé tömött sorokban állnak luxusautóval és dzsippel katonakorú férfiak, a határőrök pedig gond nélkül engedik ki őket. A helyieket faggatjuk, hogyan lehetséges ez. www.mandiner.hu | 2022. 03. 17–23.

Következő állomásunk Nagyszőlős. Miközben megállunk lepakolni a karitászos adományokat – hálózsákokat, élelmet, matracokat, gyerekruhát, pelenkát –, Németh Sándort, a Nagyszőlősi Szociális Karitatív Központ vezetőjét kérdezzük.

Elmondja, hogy a boltokban a termékek utánpótlása azért kezdett akadozni, mert a kamionok nagy részét kelet felől már nem engedik át a hágón, a Kárpátokon túl tartják, és átcsoportosítják a frontra vagy az ostrom alatt álló városokba. „Amikor kitört a háború, Kárpátalján az első napokban eluralkodott a pánik. Nem lehetett sem üzemanyagot, sem élelmiszert vásárolni, minden bizonytalanná vált. Mi a Katolikus Karitászhoz intéztünk segélykiáltást, kértük, hogy segítsen nekünk és a rászorulóknak. Itt, a központban ugyanis működik egy ingyenkonyha, amely naponta százhetven embernek ad meleg ebédet. Ha viszont nincs élelmiszer, nem tud működni” – magyarázza a Mandinernek Németh Sándor.

Nagyszőlős után Gyertyánligetre érkezünk: egy 3500 fős mélyszórvány-településen járunk, egészen fent a KeletiKárpátokban. Egyrészt gyönyörű a táj, annyira magasan vagyunk, hogy csupa hó minden, másrészt viszont elképesztő szegénység és szedett-vedettség jellemzi a környéket.

Ahogy haladunk egyre beljebb az országba és egyre feljebb a hegyekbe, mindannyian ösztönösen csendesebbek leszünk. Érezni, hogy ez a vidék már kevésbé ismerős, kevesebb emberrel tudunk szót érteni, s akik szóba állnak velünk, azok is sokkal ridegebbek.

Gyertyánligeten pár évvel ezelőtt még hétszáz magyar lélek élt, mára jóval kevesebben maradtak, rengetegen kivándoroltak a jobb élet reményében nyugati országokba, illetve sokan menekültek el a településről a háborús időszak kezdete óta. A helyiekkel ma már nehéz szót érteni. Egyrészt alig találni olyat, aki beszéli a magyart, s aki beszéli, az is 31

KÜLHON

„Amikor kitört a háború, Kárpátalján az első napokban eluralkodott a pánik”

32

KÜLHON rettentően töri, nagyon kell fülelni, hogy mit is próbál mondani. Angolul szinte senki nem beszél. Másrészt a hírforrásaik borzasztóan egyoldalúak lehetnek: amikor megtudják, hogy Budapestről vagyunk, láthatóan nem repesnek a boldogságtól.

A hírekben ugyanazokat a mondatokat ismétlik újra és újra, a jelek szerint negatív fényben tüntetik fel Magyarországot.

Elvisznek minket egy családhoz, amely jelenleg csak anyukát és apukát jelent, mint kiderül, a fiuk önként vonult be az ukrán seregbe. Szívélyesen fogadnak, de némi ellenszenvet is tapasztalunk. „A fiam önként jelentkezett katonának, meg sem várta a behívót. Már el is vitték a frontra – mondja az édesapa a Mandinernek. Alig értjük, hallhatóan valamiféle ukránnal keveredő magyar nyelvet beszél. – Ráadásul nem először, mert 2014-ben már kint volt Donbaszban. Akkor is önként állt be a seregbe. Onnan szerencsésen hazatért. Utána Csehországban dolgozott, onnan jött vissza katonának.

Azt mondja: ki védje meg az országot, ha nem mi?” Az édesapa elmondása szerint egyelőre megfelelően érkezik az ellátás a frontra, és jól fel vannak szerelve a katonák.

Már éppen pakolunk indulásra készen, amikor kiböki: „Ezt a felvételt nem adják el Putyinnak, ugye? Mondják csak, Orbán még mindig nagy barátja neki?” A kérdés hallatán világossá válik, miért éreztünk némi ellenszenvet a részükről, amikor megérkeztünk. Megnyugtatjuk, hogy nem, biztosan nem adjuk el Putyinnak a hangfelvételeket. Végül mosolyogva válunk el.

„Óriási a kontraszt a lepukkant házak és a megszaporodó luxusautók között” Gyertyánliget után még feljebb merészkedünk a Kárpátokban. A következő állomásunk Rahó, ahol a helyi katolikus plébánián már várnak minket. Útközben elhaladunk az egyik számítás szerint Európa földrajzi közepét jelző emlékmű mellett is. Óriási hegyek körülöttünk mindenfelé, s a Fekete-Tisza kanyarog mellettünk. Nagyon hideg van, csupa hó és jég minden. Hát, így fest Európa közepe – ezt is megtudtuk. A szerpentinút szélén bizonyos távolságonként katonaruhás fegyveresek teljesítenek szolgálatot. Ezek már olyan ellenőrző pontok, ahol a hegyeken túlról érkezőket állítják meg a katonák, azt nézik, kik próbálják meg elhagyni Kelet- és Belső-Ukrajnát. Nyilván elsősorban a hadköteles korú férfiakat próbálják kiszűrni és visszafordítani.

A rahói plébánián főként Kijevből érkezett menekültcsaládok vannak. Nők, férfiak, idősek, gyerekek. „A második emeleten Kelet-Ukrajnából érkező menekültek laknak. www.mandiner.hu | 2022. 03. 17–23.

Öthetes kisbabától kezdve a nagymamáig minden korosztályból érkeztek hozzánk. A plébánián kívül a magyar iskola és a magyar óvoda is menekültszállásként funkcionál – mondja a plébánia egyik segítője. – Közülük sokan csak most értek ide, ők a szegényebbek, kocsi nélkül, egy-egy bőrönddel érkeznek.

A gazdagabbak már mind átjöttek a hágón korábban, és családoknál húzták meg magukat. A vonatra szállás sem könnyű az ország keletebbre fekvő részeiben, egyszerűen nincs hely a járatokon, tumultus van. Sokan napokig várnak az állomáson a vonatra szállásig.” Szóba elegyedünk egy fiatal ukrán nővel. „Március 6-án érkeztünk Rahóba Kijevből a barátnőmmel és három gyerekkel. A férjem Kijevben van, mivel rendőr, kötelező volt maradnia; jelenleg kémelhárítással foglalkoznak, igyekeznek elkapni azokat, akik egy másik országnak dolgoznak. A barátnőm férje pedig polgári szolgálatra jelentkezett a fővárosban” – magyarázza a Mandinernek. Hamar kiderül, hogy ő is tudósító, a rahói menekültszállásról dolgozik, innen írja a híreket a fővárosba. Ő is rögzíti beszélgetésünket a telefonjával, akárcsak mi. Biztos, ami biztos.

A rahói tartózkodás után újabb harmincöt kilométert utazunk északkeletre. A legtávolabbi pont felé tartunk, ahol még találni magyarokat errefelé. Kőrösmező a Máramarosihavasok és a Fekete-Tisza völgye találkozásánál fekszik. Alig több mint tíz kilométerre található a Tatár-hágótól. Elképesztő szegénység mindenütt. Ahogy sétálunk a sáros-latyakos utakon, olyan érzésünk támad, hogy az Isten háta mögött vagyunk. A Fekete-Tisza völgyében olyan a hangulat, mintha visszacsöppentünk volna a Szovjetunióba. Óriási a kontraszt a lepukkant házak és a falvakban feltűnően megszaporodó luxusautók között. Utóbbiak tulajdonosai közül senki nem helyi. Mindenki Kelet-Ukrajnából menekült ide a Tatár-hágón keresztül. Kőrösmezőn is a plébániára igyekszünk a Katolikus Karitász adományaival, ahol szintén kelet-ukrajnai és kijevi menekültcsaládokat szállásoltak el. Ide főként élelmiszert, gyermekruhát, pelenkát és tisztálkodószert hoztak. Nagy az öröm, amikor telepakoljuk az asztalt dobozokkal és csomagokkal.

A szállás konyhájában egy Harkivból menekült anyukával beszélünk. Megtudjuk, hogy eleinte nem akartak eljönni a keletukrán városból. A gyerekekkel leköltöztek a pincébe, amely viszont tele volt patkánnyal. A gyerekek egy idő után rettenetesen féltek: ahányszor meghallották, hogy egy repülő húz el a magasban, bepánikoltak. „Mindennap követem a híreket, de semmi pozitívat nem lehet olvasni, folyton csak azt látom, hogy egyik házat robbantják fel a másik után – részletezi a nő. – Otthagytuk a lakásunkat és a munka­ helyünket, fejenként egy táskával indultunk el. Ha végre béke lesz, és a házunk épen marad, akkor mindenképpen vissza szeretnénk menni. Ha lerombolják a lakóhelyünket, és nem tudunk visszamenni, akkor Olaszországba költözünk, édesanyám ott él, és szívesen fogad bennünket” – mondja végül az asszony.

Szavai – ahogy a többi megszólaló élettörténete is – sokáig visszhangoznak még bennünk, ahogy hazafelé indulunk a háború sújtotta szomszédból békés otthonunkba, Magyarországra.

33

KÜLFÖLD

Putyin kapcsán botladozik a francia jobboldal LEIMEISZTER BARNABÁS

Érzékenyen érintette az elnökválasztási kampány közepén járó francia politikát az ukrajnai háború: több jobboldali politikusnak az oroszokat megértő vagy Vlagyimir Putyint támogató kijelentései miatt kell magyarázkodnia, Emmanuel Macron pedig egyre nagyobb önbizalommal készülhet az áprilisi megméretésre.

Nehéz helyzetbe került a francia jobboldal az orosz–ukrán háború kirobbanásával, Emmanuel Macron szempontjából viszont – ha lehet ilyet mondani – a lehető legszerencsésebb pillanatban tört ki a konfliktus. Angela Merkel leköszönésével tér nyílt a francia elnök előtt arra, hogy átvegye Európa vezető politikusának szerepét, ebbéli igyekezetét pedig csak erősíti, hogy az unió soros elnöki tisztjét éppen Francia­ország látja el. Macron az utóbbi hetekben, hónapokban nagy erőfeszítéseket tett, hogy diplomáciai úton hozzá­járuljon a helyzet rendezéséhez, megfordult a már ikonikus putyini hosszú asztal végén is. Sikerrel nem járt, viszont – kis túlzással – kivívta annak a jogát, hogy Európa nevében ő vegye fel a telefont. Azzal, hogy az orosz agresszió nyomán egész Európában nyilvánvalóvá lett a védelmi együttműködés fontossága, Macron egyik régóta dédelgetett témája került előtérbe.

Az ukrajnai helyzet – éppúgy, mint nálunk – zárójelbe tette a választási kampányt, a közvélemény­ kutatások pedig igazolják azt a megfigyelést, miszerint válsághelyzetben a szavazók nagy számban pártolnak a regnáló erők mellé: március második hetére harminc százalék fölé kúszott az államfő támogatottsága.

A Republikánusok párt elnökjelöltje, az atlanti elkötelezettségű Valérie Pécresse nem vádolható különösebb rokonszenvvel az orosz vezető iránt, a tömörülés prominens politikusainak egy része azonban a közelmúltban aktívan szorgalmazta a nyitottabb oroszpolitikát. Gondoljunk csak a 2017-es elnökaspiránsára, François Fillonra, aki sokak szemében – Gerhard Schröderrel együtt 34

– mintegy jelképe az oroszok által „megvett” nyugati vezetőnek. Fillon és Putyin egy időben voltak miniszterelnökök, innen eredeztethető az évek során barátivá melegedő kapcsolatuk.

A francia politikus a Krím félsziget orosz annektálásakor nem támogatta a szankciókat, később Moszkva szíriai fellépését méltatta; politikai vis�szavonulása után, 2021-ben pedig bekerült a Zarubezsnyeft nevű orosz állami olajvállalat, illetve egy Putyin-közeli oligarcha petrokémiai vállalata, a Sibur igazgatóságába – lényegében az európai kormányzatoknál eljáró lobbistának fogadták fel.

Finoman szólva rosszul vette ki magát, hogy Fillon néhány nappal az orosz invázió előtt az orosz miniszterelnök-­helyettessel, Alekszandr Novakkal tárgyalt, elmondása szerint egy francia–orosz hidrogéntechnológiai fórum ügyében. Clément Beaune külügyi államtitkár nem is késlekedett kijelenteni, hogy a Republikánusok Fillon pártja, aki pedig Putyin cinkosa (Macron a hírek szerint helyreintette őt e mondatáért). Fillon exkormányfő a háború kirobbanásakor nyilatkozatban ítélte el az oroszok fegyveres akcióját, kiemelte viszont: a konfliktust el lehetett volna kerülni, ha a Nyugat figyelembe veszi Moszkva aggályait a NATO-­ terjeszkedéssel kapcsolatban. Az ellenoldal politikai hangadói már önmagában felháborítónak tartották azt, hogy Fillon ilyen helyzetben egyrésztmásrésztezni merészel, és hiába mondott le nem sokkal később oroszországi tisztségeiről, Pécresse-nek főhetett a feje jelöltelődje miatt.

Még kényesebb azon szuverenista jelöltek esete, akik az előző években pozitív kontextusban emlegették Putyint, és Franciaország NATO-ban való

Akkor még jó ötletnek tűnt: Marine Le Pen Vlagyimir Putyinnál 2017-ben

KÜLFÖLD

FOTÓ: AFP / MICHAEL KLIMENTYEV / SPUTNIK

„Közismertek a Nemzeti Tömörülés és a moszkvai kormányzat baráti kapcsolatai”

szerepvállalásának felülvizsgálatát szorgalmazták, illetve kritizálták a katonai szövetség keleti bővítését. Közismertek a Nemzeti Tömörülés és a moszkvai kormányzat baráti kapcsolatai: Marine Le Penék 2014-ben egy orosz banktól vettek fel hitelt választási kampányaik finanszírozására, 2017-ben, az elnökválasztás előtt pedig a párt­elnök látogatást tett Vlagyimir Putyinnál. Az ekkor készült fotót egy idén terjesztett prospektusban is www.mandiner.hu | 2022. 03. 17–23.

felhasználták, mint amely erősíti Le Pen külpolitikai profilját. Az elnökjelölt most elítélte az orosz akciót, a kritikákat pedig azzal magyarázta, hogy ő mindig is egyenlő távolságot tartott az Egyesült Államoktól és Oroszországtól, eltérően azoktól a francia vezetőktől, akik a végletekig alárendelték az országot az amerikai érdekeknek. A felmérésekből úgy tűnik azonban, hogy Le Pent kevésbé érinti rosszul a mostani helyzet: ha a végső győzelemre 35

KÜLFÖLD FRANCIA VÁLASZTÁS JELÖLTEK NÉPSZERŰSÉGE

1%

1% Philippe Poutou

3%

Anne Hidalgo

30%

Emmanuel Macron

Jean Lassalle

Éric Zemmour

2%

11%

11%

Jean-Luc Mélenchon

5%

Yannick Jadot

Valérie Pécresse

12%

2%

Nicolas Dupont-Aignan

Marine Le Pen

18%

A LEGVALÓSZÍNŰBB VÉGEREDMÉNY

59% 41% 36

eddig sem túl nagy esélyeit csökkentette is a helyzet (mert a háború árnyékában nemigen lesz lehetősége Macron-ellenes hangulatot szítani), egyre inkább úgy tűnik, ő mérkőzhet meg az elnökkel a második fordulóban. Éric Zemmour kampányának viszont alaposan keresztbe tett a kelet-európai konfliktus. A publicistából lett jelölt, aki néhány éve még egy „francia Putyinról” álmodozott, Le Penhez hasonlóan nem hitt abban, hogy az orosz elnök valóban kiadja a parancsot a támadásra. Tévedését elismerve Zemmour is elítélte az orosz agressziót, s a diplomáciai erőfeszítések fokozása mellett állt ki. „Franciaországnak nem kell alávetnie magát sem az Egyesült Államoknak, sem Oroszországnak, sem senkinek. Újra kezébe kell vennie a sorsát, hogy hozzájárulhasson a béke megteremtéséhez” – fogalmazott. Zemmour megkérdőjelezte a szankciók hatékonyságát, s leszögezte: a Franciaországra leselkedő legnagyobb veszélyt továbbra is az iszlamizmus jelenti. Később azzal az ötlettel állt

FOTÓ: AFP / CLEMENT MAHOUDEAU

4%

Fabien Roussel

Forrás: OpinionWay közvélemény-kutató cég 2022. március 7. és 10. között 1638 fős, reprezentatív mintán végzett kutatása

Nathalie Arthaud

KÜLFÖLD Befolyásos igazolás: Éric Zemmour háta mögött immár Marion Maréchallal

„Tévedését elismerve Éric Zemmour is elítélte az orosz agressziót”

elő, hogy Franciaország nevezzen ki két, mindkét fél által tisztelt béketárgyalót, aki Moszkvában és Kijevben személyesen bírhatná a harcoló feleket tárgyalásra. E két személy a 2008-as grúz– orosz háborúban tűzszünetet kieszközlő Nicolas Sarkozy, illetve Hubert Védrine lenne, utóbbi a Jacques Chirac elnöksége alatt hivatalban lévő, szocialista Jospin-kormány külügyminisztere volt, fontos alakja a Franciaország önállóságát hangsúlyozó, „gaullo–mitterrand-i” külpolitikának.

Védrine az utóbbi években többször is kiállt az oroszokkal való kapcsolatok javítása mellett.

Sarkozy béketárgyalói kinevezését csakhamar Pécresse is felkarolta, és – Zemmourra rálicitálva – bejelentette, hogy telefonhívásokat is www.mandiner.hu | 2022. 03. 17–23.

intézett ez ügyben a volt államfőhöz, aki azonban nem kommentálta az ötletet. Pécresse igyekezetét magyarázza, hogy Sarkozy egészen eddig nem volt hajlandó kiállni pártja elnökjelöltje mellett, a Le Figaro beszámolója szerint súlyos kételyei vannak Pécresse kampányával és képességeivel kapcsolatban. Szívélyes kapcsolat sosem volt a két politikus között, Sarkozy iskolásnak tartotta Pécresse-t, s államfőként nem engedte be az Élysée-palota belső köreibe. Pécresse érthetően zokon vette ezt, és jelöltsége bejelentése óta rendre Jacques Chirac elnökségét emlegette mint a szeme előtt lebegő példát, a Sarkozy-időkre pedig nemigen tett utalást, leszámítva a „Kärcher­ ügyet”. 2005-ben az akkor belügyminiszter Sarkozy sokak felháborodására arról beszélt, hogy a nagy teljesítményű tisztítókészülékkel kellene eltávolítani a zűrös külvárosokból a huligánokat.

Sarkozyt érzékenyen érintette, hogy Pécresse felelevenítette ezt a szerinte félreértések övezte kijelentését, még ha a keményvonalas imázsán dolgozó jelölt pozitív kon­textusban emlegette is, váltig állítva, hogy ő majd „előszedi a Kärchert a pincéből”. Sarkozy hallgatása mindenesetre annyira kényelmetlenné vált a közvéleménykutatásokban egyre gyengébben teljesítő Péc­ resse számára, hogy elszántan keresi az alkalmat a közeledésre. A volt köztársasági elnök viszont tartja magát ahhoz, hogy majd a megfelelő időben elmondja, kit támogat. A Le Figaro szerint Sarkozy nagy figyelemmel követi Zemmour ténykedését, és Macronnal is jó kapcsolatokat ápol, akinek részéről kellő tiszteletet érzékel – ellentétben Pécresse-szel.

Visszatérve Zemmour javaslatához: Védrine idiótának minősítette az ötletet, szerinte Macron megtette a tőle telhetőt, és az egyedüli aktorok, akik segíthetnek megoldást találni a konfliktusra, nem a franciák, hanem Gerhard Schröder, az ENSZ főtitkára, a kínaiak vagy az izraeli miniszter­ elnök. Clément Beaune is rövid úton elutasította a javaslatot, mondván, nem nevezhető komoly felvetésnek az, hogy ilyen súlyos helyzetben követek járjanak el, Zemmour pedig csupán a régebben „teljes mellszélességgel vállalt Putyin-pártiságát” próbálja feledtetni. Hogyan tovább az exújságíró Zemmour számára? A minap kivágta talán utolsó aduját is azzal, hogy maga mellé állította a Le Pen klán harmadik generációját képviselő, konzervatív körökben igen népszerű Marion Maréchalt. Ha az ő segítségével sem szerzi vissza lendületét, aligha zárhatja megelégedéssel a kampányát.

37

KÜLFÖLD

MEGROPPANÓ VILÁGREND PUTYIN „AJÁNDÉKA” EURÓPÁNAK DEMKÓ ATTILA

AZ MCC GEOPOLITIKAI MŰHELYÉNEK VEZETŐJE

A mostani ukrajnai háború nem olyan, mint a délszláv konfliktus: akkorák a méretek, akko­ra az intenzitás, amekkorát tényleg nem láttunk a Harmadik Birodalom alkonya óta a kontinensen. A támadás mélységes erkölcstelenségében is megdöbbentő. Azok az emberek, akik ezekben a hetekben Mariupolban vagy Harkivban meghalnak, többségükben orosz anyanyelvűek, 38

és jelentős kisebbségük orosz nemzetiségű is.

Ez oroszirtás, az orosz állam által. Olyan mértékben, amilyen mértékben az ukrán nacionalisták sohasem tették. Az, hogy Ukrajna egy, a kisebbségeit elnyomó, erőszakosan ukránosító állam, nem lehet indok erre a barbárságra. A népirtáson kívül semmi nem lehet indok – de népirtás az orosz propagandával ellentétben nem történt.

FOTÓ: AFP / ARIS MESSINIS

Oroszország a támadásával nyilvánosan, a világ szeme láttára is szétverte a valójában már amúgy is szétesett, a Nyugat által dominált globális rendszert. Ami történik, az maga a rettenet. Olyan képeket látunk mindennap, amelyek tényleg Európa legsötétebb, 1939 és 1945 közötti éveit idézik fel.

KÜLFÖLD

Lakosok 2022. március 10-én a Kijevtől északra fekvő Irpinyben

Vlagyimir Putyin indított már háborút korábban is. Európa és Amerika ezeket nem reagálta le. Megoldásra – ami egy ütközőzóna elfogadását jelentette volna – nem törekedett Oroszországgal.

Nem lett volna túl erkölcsös, de megmenthette volna Ukrajnát ettől a borzalomtól. Ehhez persze be kellett volna vallani, hogy új világ van, és az nem olyan, mint a liberális demokráciák ideológusai remélték. De nem tett a Nyugat eleget azért sem, hogy elriassza Vlagyimir Putyint az utolsó nagy öregkori kalandjától. A Nyugat elmerült saját ostoba vitáiban, mintha a világ legfontosabb kérdése az ikszedik betű hozzáadása lenne az lmbtq-hoz a transzfeminista harcban, a konzervatív gondolkodás, a nemzet és a vallás elleni keresztes hadjáratban. Elmerült a dekadens szenvelgésben.

www.mandiner.hu | 2022. 03. 17–23.

Európa magországai leépítették hadseregüket is. Az oroszok március 10-éig 184 harckocsit vesztettek Ukrajnában. Van még aktív szolgálatban több mint 2000, a raktáron lévőkkel együtt 9000.

A Bundeswehrnek aktív szolgálatban 266 Leopard 2-ese van; raktáron, ha minden igaz, semmi.

A Leopard ugyan sokkal jobb, mint a most harcoló orosz harckocsik, de az arányok döntőek. Európa gyenge: csinos operetthadseregei nem sokra jók.

Kevés a harcoló katona, annál több a bürokrata a legtöbb hadseregben. A kis, profi haderők gyorsan elolvadnának olyan csapások alatt, amilyeneket az ukránok kapnak. Ott viszont tömegek jelentkeznek önkéntesnek.

Az európai fiatalság többsége aligha halna meg a hazájáért úgy, ahogy most az ukránok teszik.

Nem a fiatalság hibája ez persze. Mit tanítanak ma a hazáról és az áldozathozatalról Európa legtöbb országában? Semmit. A háború nem olyan, mint egy klímatüntetés. De még nem is egy erőszakos BLM-zavargás. Nem gázsprét kaphat az ember, hanem golyót vagy repeszt. Hol van a mai társadalmainkban közel olyan ellenállás a szenvedéssel és a nehézségekkel szemben, mint az ukránban?

De tényleg, vajon a félig szétvert európai nemzetek helyén mi van, miért érdemes meghalnia egy európai polgárnak? A liberális demokráciáért?

Ugyan már, a mai, mindenfelől kritizált nyugat­európai férfi legfeljebb a családjáért halna meg.

Szóval arra, hogy Európa melyik nagy állama tudna addig ellenállni egy akkora orosz támadásnak, mint ma Ukrajna teszi, a válasz megejtően egyszerű: egyik sem, mert sem a morál, sem a kellő mennyiségű fegyver nincsen meg. Nem Oroszország az óriás, gyengeségeit jól megmutatta eddig is a háború. Európa a harmatos.

Az Egyesült Államokban legalább az erő megvan. Van fegyver, van némi akarat is. Az ameri­ kaiak többsége viszont nem menne már háborúba Európáért. Zárkózik be a baloldal és a jobboldal széle: mind a kettő folyamatosan bővül, és egyre nagyobb erő. Amerika ma még itt van, a NATO szíveként, és igaza volt, amikor a hitetlenkedő euró­paiakat – engem is – a veszélyre figyelmeztette. De vajon itt lesz egy évtized múlva is? Nem biztos. Az USA erejét is elemészti a woke forradalom, a történelem felszántása. Történelem és nemzeti büszkeség nélkül nincs erő.

Ezt a gyengeséget látta meg Vlagyimir Pu­ tyin, és indított egy harmadik háborút. De tette ezt most olyan brutálisan, annyira cinikusan és nyíltan, hogy talán megmozdult valami életösztön Európában. Igen, ha sikerül elkerülni a további eszkalációt, s a NATO és az EU a háborún kívül tud maradni (szerencsére ez a valószínű forgatókönyv), ez az orosz agresszió „ajándék” tudna lenni.

39

KÜLFÖLD

Rendezni kell az Európai Unión belül a dol­ ga­inkat, és a sokk talán figyelmesebbé teszi a tagállamokat az értelmes szóra. Az első dolog az, hogy véget kell vetni Európa kisajátításának.

Az EU nem lehet egy baloldali–liberális projekt, amiben minden más gondolat maximum mellékszerepet vállalhat. Nem szabad országokat azért büntetni, szégyenpadra ültetni, mert mást gondolnak a családról, az abortuszról vagy életünk egyéb nagy kérdéseiről. Ami belépésünkkor nem volt norma, ne lehessen kötelező új norma. Lehessen kimaradni, ha valaki ki akar. Van erre példa bőven. Semmi baj azzal, ha valaki „előremegy”, az ő dolga, szíve joga. Másnak másra van az előre.

Nem lehet Európát ezzel a vitával gyengíteni.

A másik az, hogy a szégyenletes és ostoba EU-s hozzáállásnak a nemzeti kisebbségi kérdéshez véget kell vetni. Hogy ellentétben áll ez az előző ponttal? Hogy a minél föderálisabb Európa jelentene védelmet az elnyomottaknak? Talán, de nem ma, ezt pedig ma kell(ene) megoldani. Itt ugyanis alapvető biztonsági kérdésről van szó. Megosztha­ tóságunkról. Azzal Európa nem osztható meg kívülről, ha az egyik ország így szabályozza, mit tart családnak, vagy mit oktathatnak az iskolában a gyerekeknek, a másik meg úgy. De azzal, hogy egyes országokban a nemzeti kisebbségeket másod­rendűként kezelik, nagyon is. Sok-sok millió európai polgárról beszélünk. Oroszország összes háborúja használta a nemzeti kisebbségeket.

Az elsőtől, a Dnyeszter-melléktől Abháziáig és Dél-Oszétiáig, a Krímig és Kelet-Ukrajnáig. Azért tudta használni, mert volt valós sérelem, vagy éppen jogos félelem. Ha most a nagy kisebbségekkel rendelkező keleti országok a nemzetiségi elnyomás felcsavarása irányába mozdulnak el, az oroszoknak adnak egy eszközt, vagy akárki másnak, aki meg akarja osztani kontinensünket.

Jobb lenne inkább rendezni a kérdést, de ehhez Brüsszel is kell, ha nem is a föderáció.

Egy valóban föderális Európa egyébként is lehetetlen. Egy hosszú békeidőszakban talán fel lehetne építeni egy valóban működő európai közös identitást. Egy olyan identitást, amiért meghalni is kész az európai polgár, ha a kontinens veszélybe kerül: akár északon, a finn határon, akár a portu40

gál partoknál. Ma vajon mit tenne egy portugál, ha bekopogtatna a nagy Oroszország valahol Helsinki magasságában? Finnország (még) nem NATO-tagállam, az európaiak többsége pedig nem tenne semmit a szörnyülködésen kívül. A finnek harcolnának a finnekért, esetleg még a svédek.

Talán az amerikaiak. De a déliek nem, mert nincs érzelmi kötődés vagy érdek. Erős kétségeim vannak, hogy ez megváltozhat, mert a nemzetek tűnnek ebben a században is a legnagyobb építő blokknak, de ez mindegy is. A békés építkezés időszaka most évtizedekre véget ért. A nemzetek léteznek, a meglévő nemzetekkel tud dolgozni az Európai Unió. Az oroszok ugyan nem fenyegetnek mindenkit ugyanúgy, a külső bizonytalanság, a globális dél igen valószínű felrobbanása mindenki által érzékelhető veszély, vagy az kellene legyen. Össze kell fognunk, azzal szemben is, ami délen van, és azzal szemben is, ami keleten. Érdekalapon. A fejekbe kell verni, hogy szükségünk van egymásra, de ehhez egy igazságos Európa kell.

A kihívás óriási. Valójában Oroszország ukrajnai agressziója előtt is nagy volt. A demog­ ráfiai robbanás, a klímaváltozás, a covidjárvány kiváltotta elszegényedés egy irányba hatott: a destabilizáció irányába. A szupernóva már régóta robbanóban van Afrikában és egyes arab országokban. Megkezdődött a szétesés, de csak az előszele ért el hozzánk. A kisebb robbanások, mint Szíria, Afganisztán vagy Líbia, amelyeket mind sikerült félreérteni és félrekezelni. Etiópia tragédiája furcsa módon eddig láthatatlan maradt, valamiért nem jöttek a szörnyű képek, a menekülthullám pedig az országon belül talált (valószínűleg rettenetes) menedéket. Az orosz–­ ukrán háború ezen a helyzeten rontott rengeteget.

Ha Moszkva úgy akarja, nem lesz elég energia és nem lesz elég élelmiszer a világban. De ha nem akarja, akkor is sokkal többe fog kerülni minden, az olajtermelő országokon túl megrázva Afrika és a Közel-Kelet nem kevés államát. Az arab tavasz is rekordmagas élelmiszerárakkal indult, de most súlyos éhezés is lehet.

Ami jön, azt csak együtt tudjuk kezelni. Jó jel a német bejelentés a fegyverkezésről: bármilyen színű is a berlini kormány, dicsérni kell. Fel kell

FOTÓ: HÖLVÉNYI KRISTÓF

„A kihívás óriási. Valójában Oroszország ukrajnai agressziója előtt is nagy volt”

KÜLFÖLD

FOTÓ: AFP / ARIS MESSINIS, MACIEK MUSIALEK / NURPHOTO

„A békés építkezés időszaka most évtizedekre véget ért”

készülni arra, hogy Európának a jövőben fegyverrel kell megvédenie magát agresszív szomszédai­ val szemben. Fel kell készülni a falak építésére, fizikailag és a lelkünkben is. Ha meg akarunk maradni, a hagyományos „férfias” értéknek kell ismét előtérbe kerülnie, ami persze nem azt jelenti, hogy a nőkből nem lehet vadászpilóta vagy vállalatigazgató. Lehet, ezzel is csak erősebbek leszünk azoknál, akiknél nem lehet, de a dogmáwww.mandiner.hu | 2022. 03. 17–23.

kat el kell engedni. A következő emberöltő nem a nyitott társadalmakról, a liberális víziókról fog szólni. Háborúkról fog szólni, városok ostromáról, éhezésről vagy akár újabb járványokról.

Ha szerencsénk van és készülünk rá, főként Euró­ pán kívül. Az erő messze többet fog számítani, mint a legszebbnek gondolt ideológia.

Putyin „ajándéka”, hogy barbár agressziójával talán még időben megmutatta ezt Európának.

41

PRECEDENS

Évtizedekre a csillagoktól DOBOZI GERGELY

Hiába támogatja hazánk s az összes közép- és kelet-európai tagország Ukrajna uniós csatlakozását, a politikai és jogi akadályok miatt nem valószínű, hogy az elkövetkező tíz évben sor kerülhet rá. Ezt a prognózist támasztják alá a márciusi európai tanácsi csúcs fejleményei is.

Március 11-e hajnalán tették közzé azt az európai uniós állásfoglalást, amelyben a tagállamok minden kétséget eloszlattak azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna esetleg valamiféle gyorsított eljárásrend szerint az EU tagországává válhat.

Az Európai Tanács tagjai ekkor „tudomásul vették”, hogy Kijev „európai értékválasztást” tett.

Ezenfelül – leszámítva egy Ukrajnának nyújtandó több száz millió eurós többlettámogatásról szóló előterjesztést – mindössze annyira futotta, hogy felkérték az Európai Bizottságot, adjon hivatalos véleményt az ukrán tagságára vonatkozóan.

Ez pedig – ha hihetünk Mark Ruttének, Hollan­ dia miniszterelnökének – brüsszeli időszámítás szerint hónapokba, ha nem évekbe kerülhet. „Biztosra vehető, hogy Ukrajna képtelen lesz az elkövetkező legalább húsz, de az is lehet, hogy huszonöt évben az Európai Unió tagjává válni” – vélekedett Jean-Claude Juncker, az Euró­ pai Bizottság akkori elnöke 2016 márciusában.

Nyilatkozata tehát a 2014-es fegyveres konfliktusokat követően, de még jóval a mostani eszkalációt megelőzően hangzott el – mondhatni békeidőben.

Most Ukrajna háborúban és részben orosz megszállás alatt áll. Könnyen lehet, hogy hamarosan teljes mértékben az alatt lesz. S bár az Európai Bizottság jelenlegi elnöke, Ursula von der Leyen leszögezte, Ukrajna „egy közülünk”, könnyen lehet, hogy még hivatali elődjének becslései is jóindulatúnak bizonyulnak a valósághoz képest.

Ukrajna nevében Volodimir Zelenszkij államfő érzelmektől fűtött beszédében március elején az Európai Parlament színe előtt kérte az Európai Uniót, hogy gyorsított eljárásban tegyék a huszon­ nyolcadik tagállammá hazáját. „Bizonyítsák be, 42

hogy velünk vannak!” – szólította fel az európai politikusokat, élére állítva egy olyan problémát, amely rövid és középtávon valószínűleg mégsem járhat az ukrán elnök által kívánt megoldással.

Röviden azért, mert az Európai Unióról szóló szerződés nem ad rá lehetőséget. A csatlakozási folyamatokat valójában egy megfelelően kimunkált eljárásrend szabályozza, amelynek jogszabályi alapja pontosan hivatkozható.

EGY LEHETETLENNEK LÁTSZÓ KÜLDETÉS

Egyébként nem volt ez mindig így. A folyamatot, amely során a szokás joggá érett, Kruzslicz Péter, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán működő Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézetének igazgatója foglalja össze lapunknak. Az integráció történetének kezdeti szakaszában a közösségek, majd az unió bővítése nem jogilag részletesen szabályozott és jogilag is értékelhető szempontok szerint zajló folyamat mentén valósult meg. Az utóbbi három évtizedben azonban a csatlakozás szabályozása zárt keretet kapott, amelyben jogi szempontok is megjelentek. E keretet és szempontrendszert indokolható módon a közép-európai – és persze a balti és a mediterrán – államok csatlakozása óta alkalmazzák a gyakorlatban. Kruzslicz Péter emlékeztet: a tíz, a kettő, majd a még egy állam uniós csatlakozása már ilyen módon ment végbe, és a jelenlegi csatlakozási folyamatok is e keretbe illeszkednek, illetve e szempontok érvényesülésével zajlanak.

Az egyetemi adjunktus is hangsúlyozza, hogy Ukrajna igénye rendkívüli és felettébb tragikus helyzetben merül fel. A jogszabályok félretétele azonban ebben az esetben sem várható. Arról,

Ismeretlen mester: Vándor a világ végén (Camille Flammarion A légkör: népszerű meteorológia című könyvéből, 1888)

PRECEDENS

FOTÓ: WIKIPÉDIA

„Gyorsított eljárásra az Európai Unióról szóló szerződés nem ad lehetőséget”

www.mandiner.hu | 2022. 03. 17–23.

43

PRECEDENS hogy hogyan is néz ki és meddig tart a csatlakozási folyamat, A BALKÁN FELHÁBORODNA Magyarországnak közvetlen tapasztalatai vannak. Hazánk A jogi problémák mellett politikai ellenvetések is felmerül1991-ben kötötte a társulási megállapodást az Európai Unióval. hetnek az ukránok uniós tagsága kapcsán. Feltéve, de nem Ennek az Európai megállapodás néven is ismert jogi dokumen- megengedve, hogy a jogi problémák esetleg áthidalhatók, tumnak az a funkciója, hogy előkészítse az országot az uniós kezdeni kellene valamit azzal a helyzettel, hogy Ukrajna így tagságra, és rendszerint pénzügyi támogatásokat is maga nem csak a vele egy cipőben járó államokat, tehát Georgiát és után von. Hazánk három évvel később, 1994-ben nyújtotta be Moldovát előzné meg, bizonyára az évek óta az előszobában a kérelmet a csatlakozásra, de az Európai Tanács csak 1997- várakozó Észak-Macedónia, Albánia, Montenegró és Szerbia ben határozta el a csatlakozási tárgyalások is magyarázatot követelne – nem beszélve megindítását velünk és a többi közép- és a két évtizede hitegetett Törökországról.

Kijev esélyeit csökkenti továbbá, hogy kelet-európai országgal. Ezek a tárgyalá„Mark Rutte holland sok 2002-re zárultak le, egy évvel később bár a 2008-as EU–Ukrajna csúccsal kapminiszterelnök pedig megtartották a népszavazást, hogy csolatban az akkori államfő, Viktor Jushangsúlyozta, aztán 2004-ben csatlakozzunk az EU-hoz. csenko úgy fogalmazott, hogy az unió Ehhez képest amikor Oroszország által küldött üzenet „reményekkel és ígéUkrajna felvételét megtámadta Ukrajnát, keleti szomszéretekkel teljes”, több fajsúlyos tag­állam semmiképpen nem dunk még csak a társulási megállapodá– Németország, Olaszország, továbbá a lehet felgyorsítani” son volt túl. Az ennek végrehajtásáról Benelux államok – valójában ellenezte szóló jelentést az Európai Parlament Ukrajna csatlakozási folyamatának még tavaly februárban szavazta meg. Ebben a megkezdését is.

Most pedig a történelem megismételni az áll, hogy az ország 2019-ig a vállalt kötelezettségek mindössze 37 százalékát valósította meg. látszik önmagát: 2022-ben ismét ebből a körből került ki az Átfogó és halaszthatatlan reformokra nemcsak a korrup- első olyan tagállam, amelyik hűteni igyekezett a kedélyeket a ció elleni harc és az alkotmányos működés területén van gyorsított eljárással kapcsolatban. Hollandia miniszter­elnöke, szükség, de gyökeres gazdasági fejlesztések sem várhatnak, Mark Rutte – a fentebb említett jogszabályi passzusra, tehát ha Ukrajna a tagjelölti státuszra pályázik. a 24. cikkre hivatkozva – rögzítette, hogy a csatlakozási A Világbank számai arra utalnak, hogy az egy főre jutó eljárás jogilag részletesen és kellően szabályozott folyareál­-GDP tekintetében az ukrán gazdaság elmúlt harminc mat. Megjegyzendő, hogy Rutte volt az a politikus a tanácsi éve aligha szolgált kedvező fordulatokkal. Hazánk és Ukrajna csúcs alkalmával, aki több tagállam álláspontját képviselve a Szovjetunió és a KGST összeomlását követően majdnem hangsúlyozta, Ukrajna felvételét semmiképpen nem lehet azonos szintről indult, de az Ukrajnában intézményesült felgyorsítani. korrupció és a javak elosztásának szélsőségei miatt a magyarországi GDP 2020-ban már több mint két és félszerese MAGYAR IGEN AZ UKRÁN UNIÓS TAGSÁGRA volt az ukrajnainak.

Mint ismeretes, a hazai diplomácia a kárpátaljai magyarok életét jelentősen megnehezítő nyelvtörvény miatt több, Kijevnek fontos ügyet szankciós jelleggel blokkolt a nemzetközi fórumokon. S bár a NATO-tagság kérdése ilyen HOLLAND REFERENDUM UKRAJNÁRÓL volt, Ukrajna uniós tagságát nem ellenezte Magyarország.

Mark Rutte aligha tehetne mást, mint ellenezni Ukrajna felvételét Ukrajna társulási megállapodását 2014-ben ismerte el az Európai Unióba. Emlékezetes, hogy Hollandiában 2016-ban törvény formájában az Országgyűlés. Keleti szomszédunk népszavazást tartottak Ukrajna társulási szerződéséről, amelyen a válságára tekintettel hazánk idén ismét támogatását fejezrésztvevők több mint 60 százaléka ellenezte, hogy keleti szomszédunk az EU része legyen. S bár a részvételi arány 30 százalék körül alakult, te ki. A kormány részéről Szijjártó Péter külgazdasági és a kormányválsága közepén álló miniszterelnök nem tehette meg, külügyminiszter jelentette be, hogy Magyarország a három hogy szembemegy a szavazói akarattal. balti állammal, a visegrádi országokkal, továbbá Bulgáriával, Horvátországgal, Romániával és Szlovéniával együtt Megjegyzendő, a referendum alkalmával a hollandok azt is kifejezazt szorgalmazza, hogy Ukrajna tagjelölti státuszt kapjon. hették, hogy ellenzik az uniós politika szélesítését például a migráció Végezetül álljon itt egy újabb, frissített és nagyon optiterületén. Az eredmény nehéz helyzetbe hozta a kormányt: a társulási mista prognózis, immár nem egy európai politikus, hanem megállapodást ezen a ponton a többi tagállam már ratifikálta. Elemzők egy szakértő szájából. Kruzslicz Péter becslései szerint szerint ráadásul a népszavazás valójában inkább az EU jövőjéről, mint Ukrajna csatlakozásáról szólt.

Ukrajna számára kedvező esetben és megfelelő politikai támogatás mellett is – ennek nemcsak az uniós és tagállami Petro Porosenko, Ukrajna akkori elnöke biztosította a közvéleményt, intézmények, hanem akár egyes államok közvéleménye hogy országa a népszavazási eredmény ellenére is az Európai Unió szintjén is adottnak kell lennie – mostantól legalább egy felé tart. Oroszország élén ekkor Dmitrij Medvegyev állt, aki úgy évtizedes folyamatra lenne szükség ahhoz, hogy a megfogalmazott, a fejlemények valójában az ukrán politikai rendszerhez lévő szabályozási feltételeket teljesítve csatlakozhasson viszonyuló európai hozzáállást tükrözik. az Európai Unióhoz.

44

PRECEDENS

A közösségi média harctere | TÖRÖK BERNÁT |

REAKCIÓ

A NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM DOCENSE

Aequalitas non parit bellum, azaz egyenlő felek a háború borzalmait érzékeltető személyes videókkal, beszámolókkal együtt rendkívül hatásos elegyet között nem tör ki háború – tartja a latin bölcsesség. Oroszország katonai agressziója Ukrajnával alkotnak. Nem is beszélve az emberek tízmillióiban szemben erősíti a mondás igazságát: egy masszív azonnal szimpátiát keltő felvételekről, mint például túlerőben lévő hadsereg indított támadást a gyena nyugalom perceiben Michael Jackson­-táncot lejtő gébb ellen. Hogy mégsem következett be az, amivel ukrán katona TikTok-videójáról. a szakértők számoltak, és Oroszország nem tudta Másfelől viszont pont hogy a rendszerekben működő kontroll lehetősége zúzta szét Oroszország esédűlőre vinni háborúját néhány napon belül, annak lyeit a közösségi média harcterén. A legnagyobb nyusok oka van. Az egyik jelentős tényező minden gati platformok – a Facebook, a Google, a You­Tube, bizonnyal az, hogy a tűzerő fizikai valóságával szemben nagyon hamar ukrán túlerő bontakoa Twitter – a háború kirobbantása után gyorsan zott ki a modern hadviselés fontos reagáltak, és letiltották az orosz állami harc­terén, a közösségi médiában. propaganda terjesztésére használt Ennek jelentősége pedig jócskán „Az orosz fél jelen oldalakat. A korábban orosz célokat is túlmutat a kibertér keretein. jól szolgáló kommunikációs csatornák helyzetben nem A kommunikáció digitális vívmáazonnal veszélyes ellenféllé váltak, tud hatékonyan nyainak meghatározó társadalmi amit jól mutat, hogy Oroszország a élni a modern szerepe most különösen kiélezett betiltásukkal válaszolt. Az orosz elnök helyzetben mutatkozik meg. Nem egyébként is minden erővel igyekszik kommunikációs újdonság, hogy az információáramlás javítani saját narratíváinak otthoni eszköztárral” és a dezinformálás tétje a szokásosesélyeit: súlyos börtönbüntetés várhat nál is jóval nagyobb háború idején, arra, aki a hivatalos értelmezésekkel ahogy az sem, hogy a közösségi mészemben magyarázza a történéseket, diának ma már e tekintetben is óriási így például háborúnak hívja a háborút. a befolyása. Az eddigi történésekből az látszik, hogy Már az első tapasztalatok is rendkívül szerteágazók tehát egy 21. századi háború és a közösségi a támadó orosz fél jelen helyzetben nem tud hatékonyan élni a modern kommunikációs eszköztárral, média viszonyában. Valós veszélyüket és káros táraz országukért küzdő ukránok viszont nagyon ottsadalmi hatásukat zárójelbe téve rendkívüli helyzethonosan mozognak ezen a harctéren. ben felértékelődik a platformok pozitív hozadéka, Nyilván nem arról van szó, hogy Oroszország ne vagyis hogy könnyen nyújtanak alternatív kommunikációs lehetőséget, és széles tömegeknek kínálmérte volna föl a közösségi média jelentőségét, hiszen éppen ő kezdte talán a leghamarabb használni nak csatornát információik megosztására. Minden államilag irányított félretájékoztatásra. Sokkal ineddiginél jobban látható az is, milyen jelentősége kább e harctér kiélezett helyzetben bekapcsoló művan annak, hogy éles helyzetben ki kontrollálhatja ködési mechanizmusaival nem számolt kellőképpen. a tömegekhez eljutó kommunikációt. A fellépés Egyfelől ahogy békeidőben, úgy háborúban is jóval hatékony volt, mert a világ meghatározó platformjai a nyugati érdekszférához kötődő vállalkozások, kontrollálhatatlanabbul terjedhetnek a kommunikációs narratívák ezeken a csatornákon. Hiába a amelyek háború idején ennek megfelelően avatkoztak be. Békeidőben, demokráciánk keretei között a lebombázott tévétorony, ha az ukrán elnök Twitter-­ domináns platformok beavatkozása a nyilvánosságfiókját követők száma egyik napról a másikra 300 ba más megítélés alá esik, van okunk fellépni ellene. ezerről 5 millióra ugrik. Radikálisan erősebb a világ A katonai agressziót azonban a kibertérben is meg közvéleményére gyakorolt hatás is: a világ vezetőinek és vezető cégeinek küldött közvetlen felhívások kell próbálni lefegyverezni. www.mandiner.hu | 2022. 03. 17–23.

45

MAKRONÓM

Spekulánsok és ellenzékiek a forint ellen MIHÁLOVICS ZOLTÁN

POLITOLÓGUS

Az orosz–ukrán háborút nemcsak katonai, hanem gazdasági fronton is vívják. A konfliktus eszkalálódásával márciusban jelentős mértékben gyengült a forint. Az ellenzék a kormányt okolja, és igyekszik politikai tőkét kovácsolni a kialakult helyzetből.

Március első felében volt olyan időszak, amikor az euró elérte a 400 forintos árfolyamot. A forintgyengülés mértékére a Magyar Nemzeti Bank azzal reagált, hogy kész minden eszközt alkalmazni, illetve bevetni a pénzpiaci stabilitásért. Március 8-ai ülésén a Monetáris Tanács változatlanul 3,4 százalékon hagyta az alapkamatot, de a kamatfolyosót 6,4 százalékra emelte. Ez előjele lehet a következő egy­hetes betéti tenderen való kamatemelésnek, és az is várható, hogy a március 22-ei ülésen megemelik az alapkamatot.

Habár februárban nem javult a hazai helyzet, a 8,3 százalékos éves inflációs mutatóval Magyarország nem kiemelkedő régiós szinten: a balti országokban például 10 százalék feletti inflációt mérnek. Hazánk e tekintetben az uniós közép­ mezőnyben helyezkedik el.

A magyar infláció jelentős része külföldről származik, s az árfolyamot is külföldi eredetű tényezők rángatják, mégpedig a nemzetközi gazdasági szereplők bizonytalankodásai és spekulációi a háborúval kapcsolatban. Az árfolyam háborús időszakban nem tükrözi a gazdasági fundamentumok állapotát. A hazai reálgazdaság rendkívül erős: Magyar­ ország az egyik legnagyobb növekedést mutatta 2021-ben, a 7,1 százalékos adat több mint 2 százalékponttal meghaladja az EU-s átlagot, emellett a beruházási ráta a második legmagasabb volt az unióban, ami azt jelzi, hogy a hazai cégek kiemelkedően bíznak a gazdaság jövőjében.

Az árfolyam szemmel láthatóan nincs összhangban ezekkel az adatokkal, a gazdasági helyzet és a fundamentumok sem indokolják a szintjét. A konfliktus kirobbanása azonban a kockázatkerülés erősödését hozta magával a régiós és a hazai színtéren egyaránt. De még így is látható, hogy megmaradt a megtakarítók bizalma a forinteszközökben, továbbra is stabil a bankbetétállomány, és a devizabetét46

Valutaárfolyamok egy budapesti pénzváltó információs kijelzőjén 2022. március 7-én. Ezen a napon történelmi mélypontra esett a forint a főbb devizákkal szemben a bankközi piacon

állomány is csak lassú csökkenést mutat. Érthető azonban, hogy mivel Magyarország a konfliktussal szomszédos ország, a gazdasági hatásoktól – legyenek akár csak pszichológiaiak – nem mentesülhet.

A Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Fidesz gazdaságpolitikáját rendre ostorozó Bod Péter Ákos is megszólalt a forint gyengülésével kapcsolatban. Úgy véli, a hirtelen árfolyamesést a háború keltette pánik eredményezte, ennek megfelelően pedig néhány nap múlva a magyar deviza erősödése várható. E meggyőződését a 2020. márciusi forintgyengüléssel támasztotta alá, amely a koronavírus-­ járvány kitörése miatt következett be, akkor néhány nap alatt meg tudott erősödni a fizetőeszköz. A közgazdász szerint a forint a jövőben egy magasabb sávban, a 365-ös és a 400-as szint között mozog majd az euróhoz viszonyítva. Bod Péter Ákos véleménye az, hogy a februári inflációs adatban a háború hatása még nem fog látszani, de a márciusi adatokból majd kiderül, hogy a vállalatok végrehajtottak-e áremelést.

Az ellenzéki közgazdász elismerte: a forint nagyon érzékeny

FOTÓ: MTI / BALOGH ZOLTÁN

NEM MENTESÜLHETÜNK A HÁBORÚ GAZDASÁGI HATÁSAITÓL

MAKRONÓM a kis összegű spekulációkra is, így ez is oka a gyengülésének.

Ezzel ellentmondott annak a baloldali álláspontnak, hogy a kormány gazdaságpolitikája idézte elő az árfolyamesést.

A HIRTELEN GYENGÜLÉS SZERTEÁGAZÓ OKAI

A magyar deviza gyengülése a nagybefektetők átmeneti spekulációit beindító közvetlen okok mellett – nagyobb­részt – az Oroszországra kivetett uniós szankcióknak tulajdonítható, hiszen az intézkedések azokra is visszaütnek, akik meghozzák őket. Márpedig a Nyugat a gazdasági háborúban rendkívül jelentős, nemzetközileg szinte egységes, elsöprő erejű szankciósorozattal szőnyegbombázza Oroszországot: kizárta a nemzetközi bankközi üzenetküldésre használt SWIFT rendszerből, korlátozza az orosz devizatartalékokkal megvalósítható műveleteket, zárolja az orosz magánvagyonokat, és közben nyugati cégek sora hagyja el az országot.

A szankciós listák erősen befolyásolják a hazai pénzpiacokat, nemcsak a miénket, hanem a régióét is, hiszen egész térségünk szenved az intézkedésektől. Ennek példája, hogy a lengyel fizetőeszköz a forinttal hasonló arányú gyengülést mutat, és a cseh deviza teljesítménye is csak kicsivel jobb.

A korona jobb teljesítményének is megvan a magyarázata: Csehország nem szomszédos Ukrajnával, Lengyelországnak viszont még az orosz szövetséges Belarusszal is van közös határa.

A magyar forint esetében külgazdasági pozíciókkal is magyarázható a gyengülés. Az OTP Ukrajnában és Oroszországban is rendelkezik leányvállalatokkal. Mindemellett a magyar gazdaság az energiaellátást tekintve jelentős mértékben függ Oroszországtól, és persze a konfliktus a paksi beruházást is kérdésessé tette, amelyet orosz bank finanszírozna a tervek szerint. Összességében azonban kijelenthető, hogy a legtöbb valuta esetében közel azonos

113%

Európai valuták árfolyamának változása a dollárral szemben az ukrajnai háború kitörése óta

112% 111% 110% 109% 108% 107%

Forint

A háború jelentette bizonytalanság miatt a nagybefektetők jellemzően túladnak a kisebb, nyitottabb, sebezhetőbb országok devizáin és vagyoneszközein, dollár-, frank- és jeneszközöket vásárolnak.

A közép-európai régió különösen terhelt, mert a háború közvetlenül a szomszédban zajlik, jelentős az orosz és ukrán gazdasági és főként energetikai kitettség. Ezeket a gazdasági kapcsolatokat mind a háború, mind az Oroszországra kivetett szankciók veszélyeztetik.

Korona Euró Kuna Złoty

106% 105% 104% 103% 102% 101% FORRÁS: MNB

100% 99%

2022. 02. 24.

www.mandiner.hu | 2022. 03. 17–23.

2022. 02. 28.

2022. 03. 02.

2022. 03. 04.

2022. 03. 08.

2022. 03. 10.

47

MAKRONÓM mértékben esik az árfolyam. Ezt az általános tendenciát azonban hozamemelkedés is kíséri, hiszen a jegybankok minden eszközt felhasználnak a pénzügyi stabilitás érdekében: emelik a kamatokat, az árfolyam stabilitását garantálják, és infláció elleni küzdelmet folytatnak a legtöbb államban. A pénzügyi bizalom hazánkban sem ingott meg, amit az is jelez, hogy a külföldiek kezében lévő kötvényállomány nem csökkent.

„Hazánk azon régiós országok közé tartozik, amelyek a leginkább rá vannak utalva az orosz importra”

Amennyiben hazánk bevonódna a konfliktusba, akkor még inkább esne a forintárfolyam. A Makronómnak nyilatkozó kormányzati források kiemelik, hogy a hazai valutát spekulánsok szaggatják, hiszen a befektetők a legenyhébb kedvezőtlen hír miatt is hajlamosak nyugtalankodni. Nincs egyetlen makroszám sem, amely miatt a befektetőknek vagy az ellenzéki politikusoknak támadniuk kellene a forintot, hiszen a gyengülést okozó tendenciák döntően az országon kívülről érkeznek.

A kormány folyamatosan értékeli a történéseket, és akció­ terven dolgozik a nemzeti bankkal közösen, hogy ki lehessen védeni a további esetleges negatív események hatásait, és hogy minden körülmények között fenn tudják tartani a pénzügyi és gazdasági stabilitást. Orbán Viktor miniszterelnök már egyeztetett Matolcsy György jegybankelnökkel, a jelek szerint a kormány és a központi bank egyaránt minden eszközzel felkészült az esetleges beavatkozásra, amennyiben a helyzet indokolttá teszi.

Munkások dolgoznak az orosz földgázt Ukrajna és Lengyelország megkerülésével Németországba szállító Északi Áramlat 2. gázvezeték fogadóállomásánál a németországi Lubminban 2019. március 26-án

Bod Péter Ákos

48

FOTÓ: MTI / EPA / CLEMENS BILAN, FICSOR MÁRTON

MINDENNEK AZ ALAPJA AZ ENERGIABIZTONSÁG

Gazdasági szempontból a háborúból való kimaradás mellett a legfontosabb az energiabiztonság garantálása. Nemcsak a rezsicsökkentés megőrzéséért, hanem hogy ezzel biztosítva legyen a gazdaság és a társadalom működése. A Makronóm kormányzati forrásokból úgy értesült, hogy a kabinet a végsőkig kitart amellett, hogy a szankciók ne veszélyeztessék az energiaellátás biztonságát, azaz ne szüntessék meg az orosz gáz és olaj importját. Ezt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági tanácsadója is megerősítette, és Varga Mihály pénzügyminiszter szintén a szankciók kiterjesztése ellen foglalt állást. Mindezt érthetővé teszi az a tény is, hogy hazánk azon régiós országok közé tartozik, amelyek a leginkább rá vannak utalva az orosz importra, de számos uniós ország a gázellátása száz százalékát Oroszországtól szerzi be.

Ha az energiaszektor területén szankciókat eszközölne a Nyugat, akkor szinte biztosra vehető, hogy sérülne az energiabiztonság, ami pedig a gazdaságot ütné meg. Ezt igyekszik elkerülni Magyarország, megelőzve, hogy a háborúnak és a szankcióknak a lakosság fizesse meg az árát, főleg

MAKRONÓM a rezsicsökkentés jelentős eredményeinek lenullázódásával.

Az energiabiztonság nem csak önmagában fontos, kis túlzással minden más gazdasági mutató erre épül, így például a befektetők bizalma, hogy Magyarországot megbízható, stabil és működőképes országnak tartják-e. Úgy tűnik, a kormány ezért nem is közvetlenül az árfolyamra fókuszál, hanem az energiabiztonságra és a gazdaság védelmére, mindennek már csak mellékhatása lesz az árfolyam alakulása. Összességében jelen állás szerint az energiabiztonság az a kulcsterület, amely egyszerre képes garantálni a pénzügyi, a gazdasági és a politikai stabilitást. Ezért előnyös, hogy nem lesznek szankciók, amelyek kiterjednének az olaj és a gáz területére, vagyis Magyarország energiaellátása a következő időszakban is biztosítva lesz. Ezt hangsúlyozta is Orbán Viktor miniszterelnök az uniós állam- és kormányfők ver­sa­illes-i csúcstalálkozója után feltöltött Facebook-videójában péntek hajnalban.

„Az energiabiztonság nem csak önmagában fontos, kis túlzással minden más gazdasági mutató erre épül”

Tematikus cikk Még nagyobb a gáz: a földgáz mellett a neongáz eltűnése is megroppanthatja a nyugati gazdaságokat A Makronóm Intézet összeállítása

HIRDETÉS

KERESSE A NYERŐ CIKKET A MEGYEI HÍRPORTÁLOK CÍMLAPJÁN ÉS NYERJEN! NYEREMÉNYEK MEGYÉNKÉNT: HETI

100 000 forint

FŐNYEREMÉNY

1 000 000 forint A játék ideje: 2022. március 1. – április 3.

Részletek és játékszabályzat a megyei hírportálok Húsvéti Milliók menüpontja alatt.

Az adatvédelmi tájékoztató megtalálható a www.mediaworks.hu/adatvedelem oldalon.

BAMA.HU

BAON.HU

DÉLMAGYAR.HU

www.mandiner.hu | 2022. 03. 17–23.

BEOL.HU

KISALFÖLD.HU

BOON.HU

SONLINE.HU

DUOL.HU

SZOLJON.HU

FEOL.HU

SZON.HU

HAON.HU

TEOL.HU

HEOL.HU

VAOL.HU

KEMMA.HU

VEOL.HU

NOOL.HU

ZAOL.HU

49

SPORT

Új év, új remények EDVI LÁSZLÓ, VÁMOS TAMÁS

Sem világbajnoki, sem Európa-bajnoki selejtező nem lesz idén, ám ne feledjük: a Nemzetek Ligájában folytatódnak a küzdelmek.

Körképünk a magyar labdarúgó-válogatott idei szezonjáról.

Lehetne mondani, hogy nyugodt éve lesz nemzeti csapa­ tunknak, ám nagy kihívást jelentő megméretések várnak rá. Ennek a kettősségnek egyszerű a magyarázata.

Ha onnan nézzük, hogy sem világbajnoki, sem Európa-­ bajnoki selejtezők nem lesznek idén, akkor mondhatjuk, hogy csak barátságos mérkőzések várnak válogatottunkra. Ám mi tudhatjuk a legjobban, hogy a Nemzetek Ligájában vívott találkozók nem tét nélküliek, hiszen ennek a még

alig megszokott sorozatnak köszönhetően lehetett ott a csapat a tavaly rendezett 2020-as Európa-bajnokságon – és ajándékozott nekünk olyan napokat-heteket, melyeket sem játékos, sem szurkoló nem felejthet. Úgyhogy ne nézzük le a Nemzetek Ligáját! Az ottani ellenfeleink a világ élvonalába tartoznak, Németország és Olaszország a futball-időszámítás kezdete óta, Anglia pedig feltalálta ezt a csodás játékot, és azóta is a tanítómester szere-

MARCO ROSSI ALAPEMBEREI Gulácsi Péter

Szalai Attila

Schäfer András

Poszt: kapus Életkor: 31 év Magasság: 190 cm Rúgóláb: jobb Válogatottság/gól: 46/0

Poszt: belső védő Életkor: 24 év Magasság: 192 cm Rúgóláb: bal Válogatottság/gól: 23/0

Poszt: irányító Életkor: 22 év Magasság: 180 cm Rúgóláb: jobb és bal Válogatottság/gól: 15/3

RB Leipzig

Érték: 11 millió € A lipcsei együttes csapatkapitánya kirobbanthatatlan a kapuból, ami teljesen érthető, hiszen kiegyensúlyozott, magabiztos teljesítményt nyújt. Marco Rossi továbbra is első számú kapusként számít rá.

50

Fenerbahçe

Érték: 15 millió € A védő villámkarriert futott be: Ausztriából szinte ismeretlenül igazolt Mezőkövesdre, ahol átlagos NB I.-es játékosként tartották számon, majd a ciprusi Apollon Lemeszut érintve 2021 januárjában igazolt a Fenerbahçéhoz. Ma már ott tartunk, hogy a török sztárcsapat – nem elírás! – 30 millió euróért hajlandó lemondani róla. Nem csoda, hiszen európai topcsapatok állnak sorba az aláírásáért.

Union Berlin

Érték: 1,6 millió € Az Eb előtt robbant be a válogatottba, és tökéletesen helyettesítette a sérült Szoboszlai Dominikot, a kontinensviadal magyar felfedezettje lett, a németek ellen fejelt gólját nem lehet elfelejteni. Fejlődése azóta is töretlen, a szlovák ezüstérmes Dunaszerdahelytől a német élvonalbeli Union Berlinhez szerződött, ahol egyre hatékonyabban játszik.

SPORT

FOTÓK: MTI / SZIGETVÁRY ZSOLT

Marco Rossi szövetségi kapitány

pében igyekszik feltűnni. Különleges mert az utóbbit addig nem rendezik élmény lesz e gárdák ellen játszani, meg. Most csak remélhetjük, hogy bár ma még nem tudható, melyik egyáltalán megrendezik. Vagyis amiellenfelünk mire használja az NL-t, kor idei bemutatkozó találkozóit vívja a mi nemzeti tizenegyünk, akkor hat és milyen csapattal áll ki ellenünk. helyen sorsdöntő csata zajlik.

Van persze némi sejtésünk.

Visszatérve Szerbiára, emlékeElőtte még lesz a magyar válogatottnak két mérkőzése, ezek valóban zetes: vele éppen az előző NL-sorotét nélküliek. Ilyenkor lehet kísérzatban játszottunk, a koronavírus-­ letezni, kipróbálni új játékosokat, járvány miatt üres lelátók előtt. Ami szituációkat. Legalábbis ez a terv, azt illeti, igazán kellemes élményekbár az utóbbi években gyakorlatilag kel távozhattunk Belgrádból: a válofeleslegessé váltak az ilyen jellegű gatottban debütáló Könyves Norbert találkozók. Reméljük, lesz legalább győztes gólt szerzett; cseppet sem mellékesen az azóta már a másod­ egy focista, aki bebizonyítja Marco osztályú Diósgyőrben játszó futbalRossi kapitánynak, hogy számíthat listának azért is volt különleges e rá a későbbiekben.

Március 24-én itthon, a Puskás mérkőzés, mert a vajdasági Topolyán Arénában Szerbia, 29-én Belfastban született, és csupán húszéves korától Észak-Írország ellen kísérletezhet futballozik Magyarországon. Beval„Március 24-én a Puskás a szövetségi kapitány. Ez az a válolása szerint a találkozó után könnyes Arénában Szerbia, 29-én gatotti szünet, amikor az európai szemmel nézett a kijelzőre, ameBelfastban Észak-Írország lyen ez állt: „Szerbia–Magyarország pótselejtezőket vívják az idei katari ellen kísérletezhet világbajnokságon való részvételért.

0-1. Gólszerző: Könyves”. A visszaNéhány hete még úgy gondoltuk, vágón 1-1-es végeredmény született a szövetségi kapitány” ekkor kiderül, melyik három csapat a Puskás Arénában, de ez az egy pont csatlakozik a kontinensről a novemis kellett ahhoz, hogy feljussunk ber 21-étől aranyvasárnapig tartó a Nemzetek Ligája A csoportjába. nagy seregszemle mezőnyéhez. Ám a világpolitika közbeszólt.

Szerbia velünk ellentétben nem jutott ki a tavalyi Európa­Jelen állás szerint ekkor tudjuk meg, hogy az Olaszország, bajnokságra, ám a világbajnoki selejtezősorozatban nagyszePortugália, Törökország, Észak-Macedónia kvartettből és a rű teljesítményt nyújtott. Immár Dragan Stojković szövetségi Lengyelország, Svédország, Csehország trióból (innen szám- kapitány irányításával veretlenül, csoportelsőként, éppen az űzték Oroszországot) melyik kettő lehet boldog. A harmadik Európa-bajnok portugálokat megelőzve jutottak ki Katarba válogatott kilétére csak később derül fény, mert a Wales– úgy, hogy az utolsó, sorsdöntő mérkőzésen 2-1-re nyertek Ausztria-párharc győztese a tervek szerint csak júniusban Lisszabonban, és a mindent eldöntő találatot Aleksandar mérkőzhet meg a Skócia–Ukrajna-küzdelem továbbjutójával, Mitrović a 90. percben szerezte.

HAJRÁ, MAGYAROK! Szoboszlai Dominik

Szalai Ádám

Ádám Martin

Poszt: támadó középpályás Életkor: 21 év Magasság: 187 cm Rúgóláb: jobb Válogatottság/gól: 18/5

Poszt: középcsatár Életkor: 34 év Magasság: 193 cm Rúgóláb: jobb Válogatottság/gól: 78/25

Poszt: középcsatár Életkor: 27 év Magasság: 191 cm Rúgóláb: bal Válogatottság/gól: 0/0

RB Leipzig

Érték: 28 millió €

FOTÓK: MTI, SHUTTERSTOCK

Forrás: Transfermarkt

Kell-e ecsetelni, hogy a magyar futball immár első számú sztárja mennyire fontos tagja a válogatottnak? A Lipcsében a jó játék mellett fontos gólokat szerez, tartsa meg jó szokását a nemzeti csapatban is!

www.mandiner.hu | 2022. 03. 17–23.

FC Basel

Érték: 0,8 millió € Egy elkerülhetetlen műtét után sikeresen tért vissza a pályára, s a téli átigazolási szezon egyik meglepetéseként az utolsó pillanatban a Mainztól a svájci FC Baselhez szerződött. Marco Rossi sohasem titkolta: nemcsak a pályán, azon kívül is fontos tagja a magyar válogatottnak.

Paks

Érték: 0,7 millió € Még az idény elején sem vette senki komolyan az inkább izlandi harcosra, semmint magyar labdarúgóra emlékeztető támadót. Ádám elárulta, hogy életmódja és étkezési szokásai megváltoztatása után lett ennyire eredményes a játéka: lapzártánkig 23 találkozón 23 gólt szerzett a bajnokságban.

Teljesítményét látva Marco Rossi azt mondta: „Nem tehetem meg, hogy nem adok neki lehetőséget.”

51

SPORT

Az északírekkel legutóbb a 2016os Európa-bajnokság selejtezőjében találkoztunk. Budapesten ők nyertek 2-1-re. Ez a találkozó emlékezetes marad: hiába szereztünk nagy nehezen vezetést a 75. percben Priskin Tamás révén, a vendégek az utolsó negyedórában fordítottak. Többek között azért tehették meg, mert tíz emberrel fejeztük be a találkozót: a belső védő Lipták Zoltán sérülés miatt levonult a pályáról, és Pintér Attilának már nem volt módja cserélni. E mérkőzés nemcsak Liptáknak, hanem Pintérnek is az utolsó meccse volt, a vereség a kapitány állásába került. Mondhatnánk, minő szerencse, hiszen az a Dárdai Pál követte, aki lerakta a 2016-os kontinensviadalra kijutó és ott csoportgyőzelmet elérő válogatott alapjait.

Megjegyzendő: a belfasti találkozón 1-1-es döntetlent értünk el, ami azért is nagy szó, mert az északírek A Nemzetek Ligájában játszott Magyarország–Szerbia-meccs 2020. november 15-én csoportelsőként jutottak ki a franciaországi Eb-re. Az eddigi utolsó mérkőzés magyar gólszerzője, az akkor Kínában légióskodó A német és a magyar bajnokság május 14-én ér véget, az Guzmics Richárd meglehetősen messze került a válogatottól, olasz és az angol egy héttel később. Vagyis két-három héttel hiszen a Slovan és a Mezőkövesd után nevelő egyesületében, a fárasztó pontvadászat után lesz ez a kéthetes etap, majd a Szombathelyi Haladásban próbálja felépíteni magát. utána már kezdődne a felkészülés minden idők legfurcsább Marco Rossi lapzártánk után jelölte ki e két mérkőzésre a szezonjára. Mert november közepén le kell állniuk a klubokkeretet, elvárásairól a következőket mondta az Mlsz.hu-nak: nak, és oda kell adni legjobbjaikat a válogatottaknak, hogy „Azért választottuk ellenfélnek Szerbiát és Észak-Írországot, ott gyakorlatilag közös felkészülés nélkül teljesítsenek. mert megfelelően erős csapatok, még ha Nemzetek Ligája­ Ez a júniusi négy NL-forduló úgy hiányzik minden focistának, ellenfeleinkkel ellentétben nem tartoznak is az európai mint lufiárusnak a nyílzápor. Ha ugyanis a bajnokság után élcsapatok közé. A szerbeket ismerjük, legutóbb csoport­ tűzben tartják a legjobbakat – ahogy ez vb és Eb előtt lenni ellenfeleink voltak, azóta azonban rengeteget fejlődött a szokott –, akkor mikor pihennek? Ha az NL-fordulók után, csapatuk az új szövetségi kapitánnyal, Dragan Stojkovićcsal. akkor a felkészülés marad hiányos. Nevetségesen hangzik, Észak-Írország ellen sosem könnyű játszani, ráadásul ezúttal de lehet, hogy nagynevű ellenfeleink körlevelet küldenek idegenben lépünk pályára ellene, így még nehezebb dolgunk játékosaiknak azt tudakolva, kinek van kedve szabadság lesz. A márciusi két mérkőzésen alapvető célkitűzésünk, helyett focizni tétre menő meccsen, a nemzetet képviselve. hogy továbbfejlesszük a játékunkat, és olyan futballistáknak Aztán a vb előtt két hónappal még lezavarják a Nemzetek is lehetőséget adjunk, akik eddig kevesebbet játszhattak, Ligája maradék meccseit. Legjobbjaink szeptember 23-án Németországban játszanak, majd 26-án hazai pályán Olaszvagy még pályára sem léptek a válogatottban.”

Válogatottunk Anglia ellen hazai pályán kezdi a Nem- ország ellen fejezik be a sorozatot. zetek Ligáját június 4-én, a pünkösdi hétvége szombatján.

Papíron gazdag a válogatott programja, az ellenfelek listája A következő kedden Olaszországban játszik, majd azon a egészen veretes, tehát remek év elé nézünk. Ám a puding hétvégén Németország jön Budapestre, végül 14-én, kedden próbája az evés, csak ha már belekóstoltunk ebbe az évbe, Angliában fejeződik be a szűk kéthetes sorozat. akkor mondható meg, jó vagy sem.

52

FOTÓK: MTI / KOSZTICSÁK SZILÁRD

„Ne nézzük le a Nemzetek Ligáját!”

Készült Magyarország Kormánya megbízásából.

META

KÖNYVEK A JÖVŐRŐL

Mire tanít 2022-ben a Habsburg-geopolitika?

BÖSZÖRMÉNYI NAGY GERGELY

A BRAIN BAR JÖVŐFESZTIVÁL ALAPÍTÓJA

Sem az ideológia, sem a cinizmus nem megfelelő recept a béke és biztonság garantálásához. A jó külpolitika egyetlen alapja a praktikum, helyes célkitűzése pedig az, hogy késleltessük a végzetünket.

54

matosan a csőd szélén egyensúlyozott.

Hatalmas területet birtokolt, a kor európai hatalmi centrumai közül a második legnagyobbat, de a földrajzi és társadalmi kohézió hiánya okán sosem rendelkezett igazán erős hadsereggel.

Mindezek a körülmények determinálták a stratégiáját, ám az erősen kötött pályán a Habsburgok ügyesen boldogultak, mert „gondosan gazdálkodtak a térrel, az idővel és a korlátozott erőforrásokkal”.

A háborúkat gyorsan és határozottan lezárták, mert tudatában voltak, hogy hosszú távon nem tudnák finanszírozni őket. Időt cseréltek pénzre, elkerülve a drága hadjáratokat, és sokszor a döntő győzelem esélyét cserélték a hadsereg létének fenntartására, elfogadva az ideá­ lisnál akár sokkal szerényebb eredményeket. Ügyes udvari diplomáciát alkalmaztak, amely az egyes külföldi vezetőkkel való személyes kapcsolatra épült. Nem azért szövetkeztek Oroszországgal, mert különösebben perspektivikus partnerük lett volna, hanem azért, hogy ezzel a maguk számára megelőzzék a bajt.

A geopolitika alapja, hogy soha egyetlen szereplő sem rendelkezik egyszerre minden vágyott erőforrás fölött, de sokat elérhetnek, ha a meglévő eszközeiket józanul és bölcsen használják fel. Ennek receptjét írja le a „nagy stratégia”, amit minden valamirevaló szuverén egyedileg alkot meg magának. Mitchell végső tanulsága, hogy a nemzetközi kapcsolatokban sem az ideologikus, sem a cinikus megközelítés nem vezet eredményre – csak a pragmatizmus működik. Minden hatalom alapvetően tragikus karakterű, és kölcsönzött időben él; pénzügyi, diplomáciai és katonai stratégiáját az vezérli, hogy megelőzze a végzetét – hogy a sorsa ellen küzdjön. A nagy stratégia legtöbbször nem egy hatalmas vízió, hanem a józan ész követését jelenti.

A. Wess Mitchell: The Grand Strategy of the Habsburg Empire.

Princeton University Press, 2018

FOTÓ: BRAIN BAR

Nem könnyű feladat könyvrecenziót írni háborús időben. A híradásokat követve az embernek az a benyomása támad, hogy amit ma leír, pillanatok alatt elveszítheti relevanciáját – hogy a könyveknek ilyenkor kisebb a jelentőségük. Persze az igazság ennek az ellenkezője. Amikor Kelet-Európa éppen kifordulni látszik a sarkaiból, nézzük meg közelebbről, milyen tanulságokat tartogat a jövőre a Habsburg Birodalom geopolitikája.

Wess Mitchell hazánk kisszámú régi és őszinte barátainak egyike a washingtoni bennfentesek között. A texasi Lubbockban született, történészként az amerikai külpolitikát formáló agy­ trösztök kötelékében csinált karriert – 2017-től Donald Trump elnök régiónkért felelős legmagasabb rangú hivatalnoka volt. Pályája kezdetétől a közép- és kelet-európai térség, a Mediterráneum, a Balkán és a Kaukázus érdekli – számos kollégájával szemben ő valóban „beletette a melót”, hogy átlássa ezt a veszélyes világot. Ugyanekkor megjelent, nagyszabású könyve arról szól, milyen adottságok és lehetőségek között tudta felépíteni hatalmát és garantálni békéjét a térség legsikeresebb birodalma, és milyen okok vezettek végül a bukásához.

Mitchell aprólékosan áttekinti a Habsburgok hatalomgyakorlásának történetét XIV. Lajos háborúitól az első világháborúig – egy családi vállalkozásét, amelynek sikere és pusztulása sem a véletlen műve. Létezése és korlátai is a földrajz következményei: a birtokláncolatot körülvevő hegyek védték az invázióktól, de behatárolták terjeszkedését is; a folyók hálózata jelölte ki a pontokat, amelyeket örökké őriznie kellett. A földrajz döntötte el, hogy mely etnikai csoport biztosítja a birodalom élelmezési bázisát (magyarok), és kiknek a befolyása alatt működhetnek a kereskedelmi központok (németek, szlovákok és csehek). A tagoltság sokszínűséget eredményezett, de szinte lehetetlenné tette az adók begyűjtését, ezért a birodalom – bár papíron gazdag volt – folya-

META

FEMINENS

A császáros anyák segítője KONOPÁS NOÉMI

FOTÓ: TIBOLDI TAMÁS

Idehaza négyszer annyi szülés végződik műtéti beavatkozással, mint amennyi a WHO ajánlásaiban szerepel. A császármetszéssel szülő édesanyák megsegítésére tette fel életét Kiss Verus, miután férjével és gyógytornász társával, Rákosi Dórával megalapította a hiánypótló Császárvonal kezdeményezést.

Mindig is segítői szakmában gondolkozott Kiss Verus. Állatorvosnak készült, de egyszer valaki azt mondta neki, hogy vasággyal együtt ötvenkilósan nem biztos, hogy fog tudni lovat elletni. Igazi bölcsésztípus, a gimnáziumi biológia- és kémiaórák hamar visszavettek a lelkesedéséből. Később kezdett kikristályosodni, hogy a szavak embere, így az egyetemen kommunikációt és esztétikát tanult. Verusnak már ekkor is hatalmas energiái voltak, amit a segítésbe igyekezett becsatornázni: felsőfokú tanulmányai alatt a civil szférában dolgozott önkéntesként, olyan témákkal foglalkozott, mint a toleranciafejlesztés és a romaintegráció. Ezzel jött az életébe a média: rádiózott, cikkeket írt, majd friss diplomával a kezében bekerült egy nagy kiadóhoz – ahol azóta is dolgozik –, töretlenül az egészségügyi és az életmódtémák a területe.

Amikor várandós lett, figyelme az anyák felé fordult: riportjai és interjúi témáit főként az ő problémáik adták.

Aztán jött az első szülés. Nagyon szerette volna természetes úton világra hozni gyermekeit, de sajnos egyikükkel sem tapasztalhatta meg ezt az ősi érzést. Megtapasztalta viszont, hogy mennyire magukra vannak hagyva a császárral szülő anyák: a beavatkozás előtt nem jut idő a tájékoztatásukra, így gyakran felkészületlenül szembesülnek a műtét tényével, következményeivel, a nemritkán traumatizáló aspektusokkal.

Sokszor a kórházban sem kapják meg az alapvető segítséget: a Császárvonal egy későbbi felméréséből kiderült, hogy bár elvileg minden intézményben dolgozik gyógytornász, a császáros anyák nyolcvanhét százaléka nem találkozik ilyen szakértővel.

A kórházból hazatérvén aztán végképp magukra maradnak: a felépülést segítő információkról, a szülésélmény feldolgozásának fontosságáról alig hallani, pedig ezek kihatnak a következő várandósságokra is.

Miután Verus is szembesült mindezekkel, jobb híján maga vette kezébe testi-lelki gondjainak kezelését. Ekkor sodorta össze az élet Rákosi Dóra gyógytornásszal, aki maga is császárral adott életet négy gyermekének. „Egy napon felvetettem neki, hogy írjuk össze azt a sok tudást, amit a saját bőrünkön tapasztalva szereztünk, és készítsünk egy ingyenes mobilalkalmazást a császáros anyáknak – meséli www.mandiner.hu | 2022. 03. 17–23.

„Az anyák segítése folyamatos megújulást igényel” lapunknak Kiss Verus. – Soha nem felejtem el, ezt meghallva Dóri homlokára volt írva: ezt a hülyeséget, applikációt?!”

Mivel Verus férje, Csáki Gergő szoftverfejlesztő, a lehetetlennek tűnő küldetésből rövid idő alatt negyvenezer készülékre letöltött, nőgyógyásszal és több szakértővel hitelesített program lett, mellé segítő Facebook-közösség jött létre. Gergő később felépített egy honlapot és egy webáruházat is. Nagy megtiszteltetés számukra, hogy az édesanyák úgy érzik, ezen a platformon valóban figyelnek rájuk. „Ők terjesztettek fel minket a Kopp–Skrabski-díjra, amelynek közönségdíját aztán elsöprő előnnyel nyertük el a férjemmel” – mondja. Szintén sokat jelent nekik, hogy már orvosok is ajánlják őket. „Ha visszagondolok, a három szülésem lehetőség volt a megerősödésre. A tapasztalataimat arra használtam, hogy másokon segítsek. Ez az én misszióm” – szögezi le Verus.

Mint mondja, a férje szokta kérdezni, nem lesz-e olyan, hogy egyszer csak megáll, mint Forrest Gump, amikor körbefutotta a világot. „Ezen a terepen könnyű kiégni, az anyák segítése folyamatos megújulást igényel, de miközben az ember látja, hogy szükség van rá, nem kérdés, hogy csinálni kell. És csinálni is fogom.”

55

META

JEGYZET

Messzire mutat az áprilisi népszavazás tétje.

Négyszer mondtam igent az életre, négy csodálatos gyermeknek adhattam életet, Istennek hála, de még a legkisebb születésekor, nyolc évvel ezelőtt sem gondoltam volna, hogy 2022-ben egy népszavazáson kell négyszer nemet mondanom arra, hogy ne egy fenekestül felfordult, megbolondult világban éljenek. Április 3-án nem „csak” választunk, de fundamentális döntést hozunk a jövőről is, nem elsősorban a mai szavazókorú magyarokéról, hanem a gondoskodásunkra, józanságunkra, felelősségünkre bízott gyermekek jövőjéről.

Messze túlmutat a pártpolitikai szimpátián, a belpolitika szokásos eseményein ennek a népszavazásnak a tétje. És hogy mindez valami légből kapott, mondvacsinált ügy volna, szándékosan megtévesztő, extrém példákkal?

Szó sincs róla! Nincs tisztában a világban zajló folyamatokkal az, aki a feltett négy kérdésre csak legyint, hogy úgysem érhet el hozzá, a közvetlen környezetébe a nyugati agybaj.

Sajnos ez nincs így, és az is biztos, hogy nem a helyi tanító nénin vagy a szülőkön fog múlni.

Aki olvasta a – meglehetősen zavaros eljárás alapján – nemrég publikált szakmai állásfoglalást, amelyet befolyásos magyar pszichológusok és pszichiáterek adtak ki (homályban hagyva, hogy ki is írta), bizonyos, hogy már nem gondolja annyira távoli, megfoghatatlan ügynek a gyerekek nemi identitásával, szexuális nevelésével kapcsolatos – még csak egy évtizede is kabarészínpadra illő – kérdésfeltevéseket.

A nyilvánvaló politikai céllal született nyilatkozatban leírták például, hogy „a születéskori nem számos esetben még biológiailag sem egyértelmű”. Hm… Eddig egész jól működött a kék vagy rózsaszín karszalag felcsatolása a szülészeteken, most azonban olybá tűnik, hamarosan ez is mehet a levesbe, nem lesz itt fiú-lány „binatalitás”. Az Egyesült Államokban Joe Biden által frissen kinevezett atomenergetikai vezető 56

MÁTHÉ ZSUZSA

például drag queenként és vállalt kutyafetisisztaként (újra tanultam valamit a világ sokszínűségéről) talán nem is ember, hanem eb, emberi porhüvelybe kényszerítve. Nevethetnénk, de a helyzet sokkal inkább sírásra ad okot.

Az állásfoglalásban azt is állítják, hogy „a szexuális orientációt döntően biológiai tényezők befolyásolják”. Azaz a lélekszakértők szerint semmi közük a lelki sérüléseknek, a nevelésnek, a divatnak, a médiának, a csoporthatásoknak ahhoz, hogy egy önmagát kereső kamaszban felmerüljön egy görbe estén, hogy szexuális tapasztalatokat szerezzen a saját nemével. Ha meg mégis, az úgysincs befolyással a további szexuális irányultságára, mondhatják, hiszen az biológiailag determinálva van. Nem kell öt évet koptatni az egyetemi padot ahhoz, hogy felismerjük: az efféle hatások, tapasztalatok, befolyások, „érzékenyítések” nem maradnak nyomtalanok. Mert a gyerekek, fiatalok „érzékeny” élet­ szakaszban vannak, amikor az ilyesmi nagyon is hat.

Felnőttként mindenki azt néz, olvas, tesz, olyan csoportos foglalkozásokon vesz részt, amilyeneken csak akar, és úgy él, ahogy jónak látja, de el a kezekkel a gyerekektől!

Ha pedig már a tudomány világa is ilyen fokon át van ideologizálva, és a gyerekeink lelkét gyógyítani hivatott majdani gyermekpszichológusok, gyermekpszichiáterek fejét is ezekkel a félrevezető, káros tanokkal tömik, onnantól bizony már nem távoli árnnyal hadakozunk, nagyon is itt van körülöttünk az az ártó ideológia, amely a szabadságjogok nevében a nemi identitások, szexuális irányultságok végtelen számát kínálja hamis életmodellként a gyerekeinknek.

Nekünk, magyar szülőknek, nagyszülőknek, józan magyar embereknek egyedülálló lehetőségünk lesz a közvetlen demokrácia eszközével kifejezni véleményünket és megóvni fiataljainkat egy zsákutcás, sok szenvedést okozó korszellemtől. Sőt, a voksolás tétje túl is mutat a határainkon: megfélemlített, néma európaiak sokaságának adhat hitet abban, hogy az emberségünk alapját jelentő nemeket nem kell végképp eltörölni.

FOTÓ: SHUTTERSTOCK

Nem, nem, nem és nem!

FIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS

ÉLET

INTERJÚ

Ami állandó:

a magyar vidék és benne az ember ÁDÁM REBEKA NÓRA

FOTÓ: FICSOR MÁRTON

„El lehet jutni oda, hogy ne vegyük észre az időt…, ha van egyáltalán.

Ez a művészetben az egyik legfontosabb dolog, hiszen ebben az állapotban kerülnek rá az alkotásra azok a jegyek, melyek azt sejtetik, hogy nem lehet tudni, mi irányította a művészt.”

Bukta Imre festőművésszel mezőszemerei házában beszélgettünk.

1952-es születésű, kisgyermek volt a forradalom idején. Emlékszik bármire belőle?

Most hirtelen bevillant egy kép: édesanyám a karjában tartott, és a szihalmi patakhídon mentek a tankok sorban, kivilágítva. Olyan volt, mint egy fényes gyöngysor. Ismerve a történéseket, némiképp abszurdnak tűnhet, de nekem ez a kép szép emlékként maradt meg. Arra is emlékszem, hogy remegett a föld.

Milyen családból származik?

Mind a két oldalról paraszti családból származom. Azt tudom, hogy a kommunista időkben apai nagyapámat nem sikerült bekényszeríteni a termelő­szövetkezetbe, a másik nagyapám pedig kénysze­rűen lépett be. A szekerét, amit elvettek tőle, később a téesz udvarán, a szekértemetőben találtam meg. Édesapám, miután hazajött a hadifogságból, munkába járó ember lett. De ez már az ötvenes évek.

Tősgyökeres mezőszemereiek?

Igen. Ha távolabbra megyünk, akkor a Felvidékről származunk, a Bukta név is arra utal. A földesurak onnan telepítették be több hullámban a jobbágyokat, az ő leszármazottjuk vagyok én is.

Az édesapja mesélt bármit a hadifogságáról?

Nem, mert nem volt szabad neki. Azt tudom, hogy Groznijban volt, és egy tisztnek volt a csicskása.

Meg talán a konyhán is dolgozott. De sajnos soha semmit nem mesélt erről az időszakról.

58

Bántja?

Igen, nagy hiány van bennem ezzel kapcsolatban.

Mindig szerettem volna többet megtudni azokról az évekről, sokszor kérdeztem is tinédzserkoromban, milyen volt, de nem mondott semmit. Azt tudom, hogy nem volt katona, a falusiak azt mesélték, hogy épp kenyeret vitt a magyar katonáknak szekéren, amikor az oroszok elfogták, s feltették a vonatra. Sajnálom, hogy nem tudtam meg többet; a katonakönyvébe négy év hadifogság van beleírva, bár én úgy tudom, tovább is ott volt. Valószínűleg Mezőkövesd határában foghatták el, valahol a vasút mentén, mert ott állomásoztak az oroszok.

Az édesanyja hogyan élte meg ezt az időszakot? Ő fiatalabb volt, tizenhat éves lehetett ekkor.

Ismerték egymást, de még nem voltak párkapcsolatban. Amikor édesapám hazajött a hadifogságból, akkor házasodtak össze.

Mielőtt visszatért volna Mezőszemerére, voltak kanyarok. Hogy élte meg az „újrafalusiasodást” a budapesti és szentendrei művészközeg után?

Két szempontból volt nehéz: egyrészt nem terveztem, hogy visszajövök Mezőszemerére, kényszerű döntés volt, így nagyon megviselt az az időszak; másrészt pedig tizennégy éves korom óta csak hazajártam. Közben volt két év katonaság, aztán éltem Egerben is, ahonnan vallási propaganda miatt kitiltottak, majd Leninvárosban is megfordultam, és csak azután kerültem Szentendrére. 1998-ban

ÉLET

INTERJÚ

Most is ott ülünk?

Nem, az egy kockaház, ma is áll.

kerültem vissza ide, és a távol töltött idő túl hosszú volt ahhoz, hogy ismerjek embereket. Természetesen voltak néhányan, főként a volt általános iskolai osztálytársaim, de a falu lakóinak nagy részével meg kellett ismerkednem. Érezhető volt, hogy év­tizedek teltek el, mégis, meglepő módon ugyanaz a mozdulatlanság fogadott, mint amikor elmentem innen.

Kádár-kocka?

Igen, de ötvenes évekbeli, a legszegényebb anyagokból. Édesapám a hadifogság után kapott egy telket kárpótlásként, arra épült a családi ház. A falu azon részét Újtelepnek hívják, öt ház épült ott, a többi telek üresen áll.

A szülői házba tért vissza?

Igen.

Erről a háztípusról beugrott egy munkája, a Ház, amely a Műcsarnokban

www.mandiner.hu | 2022. 03. 17–23.

volt kiállítva. Egy kockaház, a négy oldalán négy ablakkal, az ablakokban pedig különböző falusi alakokkal.

Mennyiben táplálkozott ez a családi házuk emlékéből?

A forma köthető hozzá, természetesen, de az, hogy azt az installációt miért ilyen kockaháznak készítettem, inkább a gondolatisághoz köthető. Egy ház négy egyforma, egyenlő oldallal, benne különböző falusi archetípusokkal – ezt egy hagyományos parasztházzal nem lehetett volna megcsinálni.

59

ÉLET

INTERJÚ

Ön nem az a klasszikus értelemben vett tájfestő, mint azok, akik az Alföldet, a Hortobágyot festették. Mégis, a vidéki táj és annak motívumkészlete minden alkotásában visszaköszön.

Ez az irány mindvégig adva volt a származása miatt, vagy a gyökerekhez való egyfajta visszakanyarodásként fogható fel?

Is-is. Minden akkor kezdődött, amikor én mint önjelölt képzőművész a hetvenes évek elején találkoztam a magyar képzőművészeti irodalommal.

Volt egy Művészet című folyóirat, azon kívül nem nagyon volt honnan tájékozódni. Illetve emlékszem, középiskolás koromban a vonatokon az ülések fölött különféle reprodukciók voltak kifüggesztve, Csontváry vagy egy-két alföldi művész képe. A lényeg, hogy találkoztam a vidéknek azzal az idealista ábrázolásával, amely a szocializmusban jellemző volt, s nekem nem tetszett.

Elgondolkodtam: de hiszen a magyar vidék nem is ilyen, nem így néz ki. Így hát elkezdtem olyan kifejezési formákat keresni, amelyekkel esetleg másképpen tudnám megmutatni. Ez a képi ábrázolással kezdődött, ekkor találtam ki azt a fajta szálkás, vonalkás módszert, amelyet azóta is gyakran használok.

A másik oldalról pedig megszületett részemről egyfajta szociografikus vonal, és elkezdtem magával a falusi emberrel mint motívummal foglalkozni.

Ez ugye a hetvenes évek. Mennyiben volt más a hetvenes évek magyar vidéke, mint napjainké?

Nagyon nagy a különbség, mégis van, ami állandó. Mondhatnám akár a változást is állandónak, de ezt a változást inkább csak az veszi észre, aki hirtelen csöppen vissza hosszú idő után. Aki benne él, annak nem tűnik fel. Ha a hetvenes évekről beszélünk, és ha csupán a vizualitásra gondolunk, akkor nagyon nagy a különbség, hiszen akkor még termelőszövetkezetek voltak, illetve szekerekkel jártak, de mellettük már megjelentek az első körmös traktorok és a kombájnok. Emlékszem, kiskoromban a mi udvarunkra is beállt például a cséplőgép – nagy szíjjal csattogott és szuszogott ott egy mezőgazdasági dinoszaurusz, most is látom magam 60

előtt. Utána a mezőgazdaságban gyors fejlődés következett be: jöttek a szovjet típusú gépek, és megindult a modern, nagyipari mezőgazdaság. Tehát ez a kettősség a hetvenes években még jelen volt. Még voltak háztájik, de már ment a nagyüzemi gazdálkodás. Van egy szimbolikus élményem még általános iskolás koromból: a pusztaszikszói állami gazdaságba vittek minket dolgozni, hatalmas búzatáblákba, „idegenelni”.

A magyar agráriumban akkoriban a szovjet típusú búzát kezdték elterjeszteni, amely úgy volt manipulálva, hogy ne legyen kalásza, mert az felesleges melléktermék, illetve a szára is rövidebb lett, mert a szalmára sincs szükség.

E szovjet típusú búzaszálak közül kellett kihúzgálnunk a régi, magyar típusú búzákat. Mentünk végig a búzatáblákon láncban, és ami kimagasodott, azt kitéptük, ezek voltak az idegenek.

Beszédes, nemde?

Hogy látja, milyen hatással volt a szocializmus a vidéki életre és a falu­ közösségekre?

Csak elbeszélésből tudom, hogy a második világháború előtt tíz-tizenegy egylet és egyesület volt a faluban. Ezek mind megszűntek, új formát és új tartalmat kaptak. Egyfajta pártvonali irányba mentek el. Talán csak a tűzoltó-egyesület maradt meg, a katolikus egylettől a kórusig minden más megszűnt. A népi és vallásos közösségek eltűntek, Kádár alatt nem voltak ilyenek. Gyermekként nyilván nagy élmény volt, hogy mentünk kisdobosként és úttörőként kirándulni a Bükkbe vagy a Balatonra, a mögöttes politikai tartalomba akkoriban nem gondoltam bele.

Ahogy sorolja, mik szűntek meg, elgondolkodtam, hogy ezek mind alulról, organikusan szerveződő közösségek voltak. Ezek megtartóerőt is jelentettek. Ön szerint ez tudatos felszámolás volt, vagy egyszerűen csak ennyire nem volt érzékük semmihez, és átgázoltak a vidéken?

Szerintem tudatos volt, de nem feltétlenül ideológiai szempontból; inkább egyszerűen a szocializmus azt gondolta, hogy ezeket túl kell haladni. Nem voltak beilleszthetők a szocialista világkép-

be. A lényeg az volt, hogy valami más legyen ahelyett, ami természetesen alakult ki az emberek között. De az új közösségek sosem váltak igazán erőssé, sosem lett belőlük valódi szövet. Csak hát mivel nyújtott egyfajta kényelmet, sokan elfogadták. Mindamellett – és ez inkább a hatvanas évekre, a fényes szelek időszakára volt jellemző – kultúrát például szállítottak vidékre. Mindenhol működött egy kultúrház vagy mozi.

Mi például rengeteget jártunk moziba, a mozigépész Szihalomról hozta biciklivel a filmtekercseket. Egy, kettő vagy három forint és ötven fillérbe kerültek a mozijegyek. A vetítés mindig közösségi

„A célom megérinteni az embert, nincs bennem semmiféle felsőbbrendűségi gondolat, hogy az elitnek és a gyűjtőknek fessek”

élményt adott. S persze voltak bálok, irodalmi estek. Arra is emlékszem, hogy időnként megjelent a tanácsházán egy-egy ügynök, aki képeket hozott eladásra. Így kerültek minőségibb rézkarcok, tájképek a falusi értelmiségiekhez – a tanítókhoz, a tanácselnökökhöz.

Ha már beszéltünk a hetvenes években bekövetkezett külső változásokról, érdekelne, hogy belül, az ön lelkében ez a változás hogyan alakult. Változott, hogy bizonyos életszakaszaiban milyen motívumok vagy szimbólumrendszerek érdekelték?

Persze, sokat változott. Nyilván ennek a belső változásnak van egy emberi, tartalmi oldala, ami a korral jár, ezt nevezhetjük tapasztalatnak vagy bölcsességlerakódásnak. Másrészt a külső változások is hatnak az ember lelkére, emiatt az én motívumvilágom is folyton változott. Egyvalami marad állandónak: a magyar vidék és benne az ember.

ÉLET

INTERJÚ

„Elkezdtem magával a falusi emberrel mint motívummal foglalkozni”

www.mandiner.hu | 2022. 03. 17–23.

61

ÉLET

INTERJÚ

Tehát állandó a vidék és a vidéki ember. Mi foglalkoztatta húsz éve, és mi foglalkoztatja most a vidéki emberrel és a vidékkel kapcsolatban?

Húsz évvel ezelőtt pont az az időszak volt, amikor visszatértem Mezőszemerére.

Szentendre és Budapest után szomorú kép fogadott. Elképedve láttam, hogy a régi osztálytársaim sorra halnak meg a kocsmába járás következményeképpen. Sokan tönkrementek akkoriban.

Teljesen más volt, ahogy Szentendrén festettem Mezőszemerét, és ahogy itthon. Akkor egyre nagyobb hangsúlyt kapott a művészetemben az ember, és nem csupán csak mint egy figura a tájban, hanem mint ember a saját tartalmával, érzelmeivel. Mostanában líraibb képeket festek, olyan tájképeket, amelyben az ember egy-egy tárggyal vagy építménnyel van jelen, ami arra utal, hogy abban a tájban emberek élnek. Ezáltal megváltoztatják a művet, kimozdítják a klasszikus értelemen vett tájképből.

A hetvenes évek tájékán még tetten érhető volt a műveiben némi társadalomkritika is. Most ez hogyan áll?

Már egyáltalán nincs így. Az más időszak volt. A hetvenes-nyolcvanas években volt egyfajta tiltakozásom. Akkor nagyon hamisnak éreztem a vidéki életet – a fekete autót, a kocsmából begyűjtött embereket, akiket vittek fácánt hajtani a vadászatra, az elvtársak bepálinkázását, a diadalmas visszatérést a kocsmába, immáron fácánfüzérekkel. Ennek tanúja voltam, és lázadtam ellene. És még ezek szidták a régi úri világot, miközben ugyanazt csinálták. Ezért találtam ki az úgynevezett cselekvő művészetet, ami ezzel a hamis vidéki emberrel való azonosulás volt. Úgy jártam, mint a lumpenek: pufajkában, gumicsizmában, svájcisapkában. Ma már nincs szükség ilyesmire, mert ez a hamis kép, hála Istennek, a szocializmussal együtt eltűnt.

Korábbi munkásságára jellemzők az installációk.

Mivel fémesztergályos-lakatosként végeztem, praktikus oldalról is meg tudok közelíteni egy-egy problémát, illetve emiatt késztetésem volt arra, hogy a térben is létrehozzak valamit. És már a 62

kezdetektől fogva izgatott a fénykép és a mozgókép is. Valamiért mindig kevésnek éreztem, hogy csak leülök és rajzolgatok.

Mivel a cselekvésművészet időben és térben zajlik, az idő és a tér már az elején belépett a művészetembe. Amikor festek, a gondolataim akkor is azon járnak, milyen installációkkal töltöm majd meg a teret. Így működik az agyam.

Kicsit a szentendrei közegről – olyan művészek kerültek ki onnan, mint feLugossy László vagy ef Zámbó István.

Hogyan verődött össze ez a társaság?

A hetvenes években kerültem ebbe a közegbe. Korábban említettem, hogy éltem Leninvárosban is. Dolgoztam egy ideig a Tiszai Vegyi Kombinátban dekoratőrként, amit kifejezetten élveztem.

Na persze nem azt a részét, hogy óriási Lenin-fejeket kellett kivágnom. (Nevet) Ez komoly?

Igen. Csukott szemmel is le tudnám rajzolni a formát. Elképesztő men�nyiségben kellett legyártanom azt a profilt. Olyan is volt, amikor hozták át az olajvezetéket Beregsuránynál, hogy a hatalmas csövek ünnepélyes összehegesztésére egy négyméteres szöveget kellett kivágnom nikecellből: „Éljen a vörös varrat!” A lényeg az, hogy volt ott minden: polietiléngyár, öntöde, nyomda. Amikor a Fiatal Képzőművészek Stú­diójának tagja lettem, Farkas Ádám elnök indított egy kísérleti műhelyt.

Bedobtam az ötletet: meg tudnám szervezni, hogy bemehessünk a gyárba művészekkel. Az ottani hulladéktelep tele volt „szobrokkal”, mert oda kerültek a hibás darabok. A stúdióból végül senki nem jött, de Szentendréről a Vajda Lajos Stúdió alkotói eljöttek. Na, ők voltak azok. Másfél hónapot voltunk a gyárban, ebből lett egy sikeres kiállítás, amely később még a Műcsarnokba is bekerült.

Be kell valljam, hogy kifejezetten szeretem a képei színvilágát. Nemrég készítettem Melocco Miklóssal nagyinterjút, és azt mondta, azért lett szobrász, mert különösebben nem voltak színvágyai. Önnek láthatóan nagyon is vannak.

Igen-igen. Vannak bizony, de ez nemcsak a festményeknél jön elő, hanem

BUKTA IMRE

1952-ben született Mezőszemerén. Munkácsy Mihálydíjas képzőművész. 1993 és 2012 között a Magyar Művészeti Akadémia Képzőművészeti Tagozatának tagja volt.

ÉLET

INTERJÚ

az installációknál is, sőt ott talán még inkább fontos, hogy milyen hatást fog kiváltani az emberekből. Komplexebb is persze, de a végén, amikor összeáll az egész, mindig jön egy euforikus érzés, hogy igen, pont ezt a hangulatot akartam átadni. Nekem igényem, hogy sokféleképpen fejezzem ki a gondolataimat, ebbe a színek is beletartoznak.

Akkor mondhatni minden – a színek, az anyagok és a motívumok is – az átadni kívánt gondolatnak vagy hangulatnak vannak alárendelve?

Erről eszembe jut egy időszak: a nyolcvanas években azt csináltam, hogy szegény anyagokat – például gyufa, csempe – emeltem be a magas művészetembe, ha szabad így fogalmaznom.

Azt fedeztem fel, hogy amennyiben igaz a filozofikus mondás, hogy minden művészet, akkor a vidéki buhera is művészet. Akkor váltak az eldobandó szemétanyagok művészeti anyagokká nálam. Akkor emeltem be azt a jellegzetes szocialista zöldet is a színeim közé.

Rájöttem, hogy az a foszöld csempe akár lehet szép is, ha úgy használom.

Ami pedig a motívumokat illeti, ha ves�szük például a fát mint motívumot: egészen más jelentése van egy festményen, mint egy installációban vagy akár filmen.

Milyen motívumokkal dolgozik most?

Most például a víz foglalkoztat. Ez az utca, ahol lakom, nagyon belvizes; szeretem nézni, ahogy a kertek alatt fodrozza a szél a tavacska méretű tócsákat.

Most ebből gyűjtöttem motívumokat a készülő képsorozatomhoz. Ön szerint miért ennyire rossz a kortárs képzőművészet és a modern ember viszonya?

Szerintem a dilemma ott van, hogy kell-e művészettörténeti előképzés ahhoz, hogy megértsük a kortársat. Én azon a véleményen vagyok, hogy nem kell.

Sokan mégis ezekben a keretekben tudnak csak gondolkodni – ebből kell felszabadítani az embereket. Én kortárs művész vagyok, mai eszközökkel dolgozom, de elsősorban arra törekszem, hogy amit alkotok, érintse meg a nézőt.

Egyszer eljöttek a mezőszemereiek az

egyik kiállításomra a Műcsarnokba.

Nézték a tárlatot, és azt mondták: jé, ez egészen olyan érzés, mintha a faluban sétálnánk. Átjött nekik az érzet, és ez a lényeg. Az én célom megérinteni az embert, nincs bennem semmiféle felsőbbrendűségi gondolat, hogy az elitnek és a gyűjtőknek fessek. Egyszer itt, az istállóban festettem egy képet, áthívtam a szomszédot, s kérdeztem, mit gondol róla. Azt mondta: „Nicsak, ez én vagyok!” Pedig nem is hasonlított rá, a környezet, a miliő és a kép által sugárzott érzetek mégis megérintették őt, így a hatása alá tudott kerülni.

Az a fajta természetközeliség, ahogy ön él, mennyire engedi kiszakadni az embert a rohanó világból? Létezik még valódi elmélyülés, befelé figyelés?

Nagyon sokáig nem tudtam megtenni, hogy befelé figyeljek, de újabban már igen. A festés esetében például nagyon fontos azzá válni, mint amit az ember csinál. És ez lehetséges – el lehet jutni oda, hogy ne vegyük észre az időt…, ha van egyáltalán. Ez a művészetben az egyik legfontosabb dolog, hiszen ebben az állapotban kerülnek rá az alkotásra azok a jegyek, melyek azt sejtetik, hogy nem lehet tudni, mi irányította a művészt.

Ez a mozdulatlan időtlenségben alkotás egyfajta istenélmény?

(Mosolyog) Régen úgy gondoltam, minden perc számít, minden percet meg kell ragadni. Most már nem így látom, ma már csak azt figyelem, mire fordítok időt. Sok felesleges időt fordítottam az életem során olyan dolgokra, amikre nem kellett volna. Van feladatom, van célom, és most már időm is van, hogy ezekre elmélyülten rákészüljek.

Magyarországon jelenleg nincs más, aki ennyire ezzel a témakörrel foglalkozna. Így van, talán tényleg az egyedüli vagyok, akinek kitartóan a magyar vidék a témája. Ezt nem lehet úgy csinálni, hogy nem ebben a miliőben élek.

Budapestről ez nem megy. Muszáj ezt a levegőt szívni, itteni emberekkel beszélgetni. Együtt élni.

63

ÉLET

FILM

KÉRI GÁSPÁR

Március közepén mutatják be a hazai mozik Murakami Haruki Vezess helyettem című novellája nyomán készült azonos című filmet.

Rjúszuke Hamagucsi rendezése a hűtlenség, a gyász, az elfogadás és a gyógyulás kérdésein túl a művészet igazságának útkereséseit járja végig.

Tűzpiros Saab 900 hasít a télbe forduló japán tájban.

Az anyósülésen Kafuku, a negyvenes évei végén járó, ünnepelt színpadi színész-rendező ül, autóját a korábban vonakodva felfogadott sofőr, a huszonéves Miszaki vezeti.

Csehov ijesztő, mondja a lánynak a rendező, majd így folytatja: amikor kimondod a sorait, kihozza belőled az igazi énedet. A Ványa bácsi próbái szakadtak nemrég félbe, amit Kafuku egy hirosimai színházi fesztivál felkérésére rendez.

A néhány napos kényszerű szünetben útjuk Hokkaidóra, a szigetország másik végébe, Miszaki gyermekkorának hely64

(Vezess helyettem. Japán filmdráma, 2021. Március 17-étől a mozik műsorán)

FOTÓ: MOZINET

Piros Saab a hokkaidói tájban

színeire vezet. Mindketten traumáikat dolgozzák fel: Miszaki évekkel ezelőtt vesztette el egyszerre szörnyeteg és gyermekien tiszta édesanyját, Kafuku felesége, a színésznő és forgatókönyvíró Oto pedig két éve lépett ki az árnyék­ világból. Oto nem egyszerűen lelki társ, de az alkotásban is megkerülhetetlen szereplője volt Kafuku életének. Oto elbeszéléseinek ihlető forrása szenvedélyes szeretkezéseik alkalmai voltak, a történeteket másnap reggel férje diktálta vissza neki. Dacára annak, hogy a köztük lévő bensőséges kapcsolat, vele a feltétlen szeretet mindvégig megkérdő­jelezhetetlen volt, Oto más férfiakkal is lefeküdt azért, hogy új történetek szülessenek. A szeretőkről férje is tudott, noha végig teljes hallgatásba burkolózott. A váratlanságból érkező halál nem sokkal azután ragadta magával a nőt, hogy jelezte férjének, valami fontosat szeretne vele megbeszélni. A gyász, vele a végül ki nem mondott szavak hiányának súlya két év után is nyomja a rendező lelkét, a gyógyuláshoz vezető folyamat az egyik meghatározó vezérmotívuma a szerteágazó kérdéseket boncolgató mozinak. Rjúszuke Hamagucsi filmje a Saabban egymás előtt fokozatosan megnyíló férfi és a fiatal nő alapmotívumát vette át az irodalmi alapanyagból. Murakami Haruki Férfiak nő nélkül című kötetének egyik gyöngyszeme a Vezess helyettem, ami az itt egybegyűjtött novellákhoz hasonlóan olyan férfiakról szól, akiket veszteség ért, akiket elhagytak vagy hamarosan el fognak hagyni. A forgatókönyv és a dialógok egyik nagy erőssége, hogy a novella csupán utalásszerűen elejtett motívumait is kerek és egész történetszálakká bontja ki a háromórás film, melyben – a novellához hasonlóan – az egyik korábbi szerető is kulcsszerephez jut. A film rejtélyekkel teli és magával ragadó története az utazást, a folytonos úton létet leginkább metaforaként használja fel arra, hogy a szexuális vágy kreatív energiáin, a színészi játék adta átváltozás lehetőségein és a kimondott szavak fontosságán át sodródjunk a belső igazságok megtalálása felé. A mű atmoszféráját egyszerre teremti meg a nyugati filmművészetből ismert, ám a japánoktól sem idegen szikár és minimalista formanyelv, valamint a zen buddhizmus természetszemlélete. A legapróbb emberi gesztusoknak, a városi kulisszáknak és a természeti tájaknak, velük a színeknek és a hangoknak – például az eső folytonos kopogásának a Saab tetején –, de még a hosszú másodpercekig süket csendbe burkolózó, havas hokkaidói tájnak is meghatározó lélektani, spirituális jelentősége van, ami végső soron az élet igenlését, az igazság megtalálását, végül a megnyugvást segíti elő mind a történet szereplői, mind a film nézői számára.

Arccal egymás felé fordulva

ÉLET

TÁRCA

| CSENDER LEVENTE | Sz. B. költő, drámaíró barátommal vonatozunk Sepsiszentgyörgyre megünnepelni a magyar széppróza napját. Este indulunk a Coronával hálókocsis fülkében.

B. kisfia hazavitt valami vírust az oviból, ami nem korona volt, de ügyesen kifektette az egész családot. B. már nem lázas, de magára húzza a takarót hamar, én meg az általa Lendváról importált üveg Jeruzalem Ormož furmint társaságában dolgozni kezdek a felső ágyon, míg le nem merül a laptopom. Tizennégy és fél órás út. Ketten vagyunk az egész vagonban. A határ után lefekszem én is. A Csíki-medencében ébredünk. Kimegyünk az étkezőkocsiba beváltani a reggelikupont. Közben ránézek a telefonomra, és egy neves kolléga bejegyzését látom: kitört a háború. Kommentelgetnek rögtön alá bőszen, hogy micsoda propagandaszöveg, de még nem sejtjük, hogy pár nap, és realitássá válik a rövidke üzenet. Arról beszélgetünk B.-vel, hogy mennyi párhuzam van korunk és az első világháború előtti időszak között. Eszembe jut, ahogy Kuncz Aladár megírja a Fekete kolostorban, ahogy Bretagne-ban táncolnak ki az óceánpartra, Orbók Loránd előrekiált, hogy megüzentük Szerbiának a háborút, és táncolnak tovább. Semmi előjel, vagyis sok apró, de hát ki vette azt akkor komolyan?

Az Olt mellett döcögünk végig, nézzük a hódok nyomait a hóban, hogyan rágták körbe a folyó menti fákat.

Olyan szürke reggelre érkezünk Sepsire, amilyennél szürkébb nincs is. Egy teljes napot töltünk Sepsin, találkozunk a barátainkkal, megesszük a legjobb pacallevest, miccset, megtartjuk az estet a Teinben.

Az első olyan irodalmi est, ahová a nagy öregek, Bogdán László, Farkas Árpád nem érkeznek meg. Elmentek. Elmegy szép lassan egy nagy generáció az erdélyi irodalomból. Megkapom Lövétei Lázár Lászlótól új verseskötetét, a Feketemunkát, amelynek a címlapja egy régi román útlevél pecsétekkel. Azok a kilencvenes évek, amit olyan jól ismerünk.

Visszafelé a Hargitával jövünk – azzal is tizennégy és fél óra –, s arról beszélgetünk B.-vel, hogy eljön a kiadójától, előfizetőket toboroz, az első száz előfizető neve bekerül a következő verseskötetbe. A kötet nem lesz könyvesbolti forgalomban, csak a felolvasóesteken és a honlapjáról lehet akár dedikálva rendelni. Irodalomról, kortársakról társalgunk a havas tájat nézve, és nincs www.mandiner.hu | 2022. 03. 17–23.

előttünk az a forgatókönyv, hogy alig két hét elteltével arról gondolkozunk, megnyílt-e már a pokol kapuja, ki fog-e törni a harmadik világháború, vagy ez már az.

Ezrével menekülnek az ukránok a kárpátaljai magyarokkal együtt nyugat felé. Valószínűleg már soha nem mennek vissza. Európa újra megtelik olcsó munkaerővel. Az utcánkban évek óta lakik két nagyszőlősi ukrán, egy kertészeti cégnél dolgoznak. Az építőipart is ők viszik mostanában, ők azok a „feketemunkások”, akik a székelyföldiek voltak a kilencvenes években.

Jönnek ezrével a határon, és egy kicsit megállnak, de aztán mennek tovább, mennek, hogy valahol kikössenek majd megtűrt, lenézett, olcsó munkaerőnek…

Pár nap, és megyek én is egy tartós élelmiszerrel teli ládával Csobánkára, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány által fenntartott Élet Házába, ahová megérkeztek az első menekültek Kárpátaljáról, éppen Nagyszőlősről.

Egy férfi, hat nő és húsz gyerek. Mind rokonok.

A férfi, Elemér tartja össze a kolóniát. Zömében romák.

Szegények, a gyerekek egy része tetvesen érkezik. Csaba testvér épp nyugat-európai útról jön visszafelé, misézik egyet a menekülteknek. Nagyrészt beszélnek magyarul, olvasom nekik a zsoltárt, az egyik kisfiú egy teherautót szorongat a kezében, nyílt tekintetű gyerekek ülnek sorban, elevenek, akik pár napja nem tudták, hogy egy reggel más országban ébrednek fel. Érkeznek a csomagok, ruha, élelmiszer, segítők sokasága hozza a szükséges holmit, amit a házvezető kiírt a közösségi oldalra.

Közben nézem a híreket a neten, hallgatom a BBC-t, nem tudja senki pontosan, hogy mi ez az őrület, azt se, hogy hol lesz a vége, mennyire sodródunk mi bele, mikor áll fegyverrel a vállán az a korosztály, amely még életében nem fogott fegyvert.

Segíteni kell, amíg tudunk, ilyenkor az irodalom eltörpül, ráérünk majd megbeszélni a közös dolgainkat, ha elhallgatnak a fegyverek, csak hallgassanak el.

Addig meg tegyük meg, amit meg tudunk tenni. Talán most ért véget a második évezred, s kezdődött el a harmadik. Az a véres harmadik évezred, aminek a hátterében mindenki tudta, hogy nem mennek jól a dolgok, de mindenki úgy csinált, mintha minden a legnagyobb rendben lenne. Most szépen szembe kell néznünk ezzel. Arccal egymás felé fordulva.

65

UTOLSÓ FIGYELMEZTETÉS

RAJCSÁNYI GELLÉRT

A szomszéd országban kihúzták a modern élet pihe-puha szőnyegét a lábak alól.

Ez vár egész Európára is? „Let it gooo!” Magyarrá ferdítve: „Legyen hóóó!” Van-e manapság lányos apuka az Uráltól nyugatra és Alaszkától keletre a nyugati civilizáció magterületén, aki ne találkozott volna valamikor a fülbemászó Disney-dallammal a Jégvarázs (Frozen) meséből? Ami lassan egy évtizede van delejes hatással az egymást követő kislányévfolyamokra, akik rendre báli ruhás, diadémos Elza vagy Anna hercegnők akarnak lenni farsangkor – és a mindennapokban. Néha kicsit elegünk van a kitartó Frozen-mániából? Igen. Meg abból, ha a gyerek minden héten új legót akar magának, vagy a kelleténél jóval korábban rászokik a YouTube-ra, aztán később a számítógépes játékokra, no meg a TikTokra. Mondjuk a nagy okosságokat: élniük kellene! A való világban létezzenek! Bezzeg az én időmben! (Ja, ezt nem mondjuk, a mi nemzedékünk már a számítógépes játékokba és a videózásba nőtt bele, ez van.)

Szóval a gyerekeinknek változatos jóléti mániáik lesznek, és ezzel nekünk, mai szülőknek bajunk van. First world problem, ahogy az angol szleng mondja – első világbeli probléma.

Mint amikor nem is sokkal ezelőttig a nyugati középosztályok azzal voltak elfoglalva, vajon hová repüljenek az adott évben másodszor, harmadszor, negyedszer a laza hosszú hétvégékre. És amikor a rendes nyugati átlagpolgár azon tűnődött, vajon három, négy vagy öt év után cserélje le az újonnan vett autóját egy még újabbra. És amikor az élet minden területére kiterjedő pazarlásunknál már csak a bevásárolt cuccok csomagolás­ hegyei jelentettek nagyobb pazarlást és tehertételt a bolygónak.

Kitartóan gyűjtögettük tehát az első világbeli problémáin­ kat? Unni kezdtük a jólétünket? És már igazán vártunk arra, hogy jöjjön egy nagy változás? Netán várni kezdtünk a barbárokra, mint a tehetetlen római polgárok Kavafisz nagy hatású versében?

Hát, megkaptuk a nagy változást. A való világgal szembesülünk. Migrációs válság, koronavírus-járvány, most pedig egy igazi, régi vágású, öldöklő háború a közvetlen szomszédságunkban. Benne vagyunk a történelem sűrűjében.

Ezt akartuk, nem?

66

Akárkivel beszélgetek ma, a téma nyilván a háború és az életünk tartópilléreinek megroppanása. Hosszú távú kilátásaink elbizonytalanodása. Megszokott, kényelmes, civilizált létünk magától értetődőnek vett alapjainak a megingása.

Mintha azt a bizonyos szőnyeget kihúzták volna a lábunk alól. Akinek kissé szkeptikus, sztoikus az életszemlélete, most hűvös nyugalommal kapaszkodhat mindabba, ami neki adatott, és lélekben felkészültebb lehet a nehezebb napokra. (Persze, könnyű a még jó napokon az eljövendő nehézségeket fejben legyűrni.) De a szélesebb tömegek minden korban a naiv optimizmus langymelegében élnek, és amikor beüt a ménkű, a fogalmatlan bazsalygás helyét átveszi a pánik – ebből születnek aztán a benzinpánikhoz és vécépapír-felhalmozáshoz hasonló össznépi cirkuszok.

Az igaz utat, azt nem lelénk, tán Dante óta már.

Könnyű most a sztoikusoknak elégedetten konstatálniuk az egészséges pesszimizmus igazolódását. E sorok írója is efféle szerzet. Mégsem mondom, hogy „na ugye, megmondtam”. Dehogy! Dühös vagyok arra, hogy évszázadok tanulságai, felmenőink tragédiái ellenére, sok évtizednyi általános európai béke és gyarapodás után a keleti, orosz hatalom barbár háborút indított a szomszédban. Magánemberként mélyen megvetem a felelősöket. Gyűlölöm a helyzetet, hogy akár egy gyereknek is nélkülöznie kell akár egy éjszakára is a birodalmi háborús étvágy miatt. Keresztényként a bajba­ jutottak segítése, a szolidaritás gyakorlása a feladatom. Újságíróként, szerkesztőként pedig a valóság közvetítése erről az egész őrületről, amiben most élünk. És mindeközben nézem videón az ukrán kislányt, ahogy a Jégvarázs dalát énekli egy kijevi pincében, az óvóhelyen kuporgó szomszédságnak. Akik a tegnapi jó világ pavlovi reflexeként mobiljukkal veszik a kedves produkciót a föld alatt, miközben az oroszok bombái fenyegetnek az égből.

S persze hogy arra gondolok: az én lányom is lehetne az az óvóhelyen éneklő kislány. Az én szeretteim is lehetnének azok, akik az óvóhelyen találják magukat, bombák elől menekülve.

A szomszéd országban kihúzták a modern élet pihe-puha szőnyegét a lábak alól. Ez vár egész Európára is? Elvileg a tavasz jönne már, mégis a tél marad velünk.

A Mandiner-elődlap Utolsó Figyelmeztetés (UFi) szerzőinek rovata

FOTÓ: SHUTTERSTOCK

Jégvarázs az óvóhelyen

FIZESSEN ELŐ EGY ÉVRE A VITORLÁZÁS MAGAZINRA! EGY ÉVES ELŐFIZETÉS:

7 500 Ft

ELŐFIZETÉSÉT MEGRENDELHETI:

+36-46/998-800

LAPCENTRUM.HU/VITORLAZAS