7 minute read
Államfőválasztás
Államfőválasztás háború idején
KACSOH DÁNIEL, SZALAI LAURA
Magyarország legfiatalabb, első női köztársasági elnökét választotta meg az Országgyűlés Novák Katalin személyében. Az ellenzék némi belső vita után Róna Pétert jelölte – hiába.
„A magyarok békét akarnak, én pedig elnökként a békesség embere akarok lenni” – hangsúlyozta beszédében Novák Katalin. A politikust 137 igen szavazattal választotta meg az Országgyűlés múlt csütörtökön Magyarország rendszerváltás utáni hatodik köztársasági elnökévé. Áder János utódjaként nemcsak az első női, hanem a legfiatalabb államfő is lesz.
Novák Katalin ugyan még csak idén lesz 45 éves, a politikában már több mint egy évtizede tevékenykedik. Karrierjét a külügyi területen kezdte: 2001 és 2003 között kormánytisztviselő volt a Külügyminisztérium több főosztályán, majd 2010-ben – a gyermekekkel otthon töltött évek után – Martonyi János külügyminiszter tanácsadója lett. 2012-ig töltötte be a pozíciót, akkor Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének kabinetfőnöke lett. Két évvel később az életrajza alapján és Balog Zoltán ajánlására Orbán Viktor a családügyi államtitkári posztra választotta ki. E tisztséget Novák Katalin 2020-ig töltötte be, közben a külpolitikai vonal sem került háttérbe: 2013–2014ben a külügyi tárca frankofón ügyekért felelős miniszteri biztosa is volt, 2016–2017-ben pedig a nemzetközi ügyekért is felelt államtitkárként az Emberi Erőforrások Minisztériumában. Novák Katalin korábban külföldi tanulmányokat folytatott Franciaországban, az École Nationale d’Administrationon és az Institut d’Études Politique de Paris-n, továbbá az Egyesült Államokban is; felsőfokon beszél angolul, németül, franciául, valamint középfokon spanyolul.
NÖVEKVŐ BEFOLYÁS, KÖZPONTBAN A CSALÁDÜGY
Ahogyan a családügy egyre fontosabbá vált a Fidesz politikájában, úgy nőtt Novák Katalin befolyása is a pártban és a kormányban, 2020 óta ő a legbefolyásosabb nő a Forbes listájának közéleti kategóriájában. 2015-ben az
ő szervezésével indult a kétévente esedékes Budapesti demográfiai csúcs, amely mostanra a konzervatív, családbarát erők kiemelt nemzetközi eseményévé vált. A 2017-es találkozón jelentette be Orbán Viktor, hogy 2018 a családok éve lesz, azóta lényegében minden fontosabb családügyi intézkedés bejelentése Novák Katalin nevéhez fűződik. 2019-ben a februári miniszterelnöki évértékelő után is ő volt az, aki részletezte a családvédelmi akciótervet, 2020 októberében pedig miniszteri pozíciót kapott azért, hogy a kormány minél magasabb szinten védje a családokat, és segítse elő az életszínvonaluk növekedését. Eközben, 2017-ben a Fidesz alelnökévé választották a politikust, és attól az évtől a párt külügyi titkári posztját is betöltötte. Kiemelt szerepe volt a Fidesz nemzetközi po„A családpolitika változatlanul zicionálásában, s ő jelentette a szívügye lesz, kiegészülve a fenntarthatóság témájával” be az Európai Néppártból való kilépését tavaly márciusban. A távozás után Novák az Orbán által európai reneszánszként emlegetett, a jobboldal megújulását célzó folyamat részeként zajló párbeszédnek is aktív szereplője lett – elég arra gondolni, hogy jelen volt a tárgyalásokon, amelyeket például Marine Le Pennel, a francia Nemzeti Tömörülés vezetőjével, Santiago Abascallal, a spanyol Vox elnökével vagy éppen Matteo Salvinivel, az olasz Liga elnökével folytattak. Novák Katalin tehát két fő szakpolitikai területen, a családügyben és a külpolitikában a Fidesz és a kormány kiemelt politikusa lett – s alkalmanként nem rejtette véka alá a párttársaival ellentétes véleményét sem. A családalapítás, gyermeknevelés és a munka, hivatás nem egymást kizáró dolgok, Magyarország szegényebb lenne a nők teljesítménye nélkül – így reagált 2015-ben Kövér László nagy port kavaró megjegyzésére, miszerint „azt szeretnénk, ha a lányaink az önmegvalósítás csúcsának azt tartanák, ha unokákat szülnének nekünk”.
NŐI SZEREPEK, KÖZÉLETI CSÖRTÉK
Novák Katalin annak is hangot adott, hogy szükség van a nőkre a politikában, ám neki is volt nagy visszhangot kiváltó megnyilvánulása: egy videóban arra szólította fel a nőket, hogy ne mondjanak le privilégiumaikról egy rosszul értelmezett emancipációs küzdelemben. Az eset kapcsán ellenzéki politikusok és médiumok azzal vádolták meg, hogy szülőgépnek minősíti a nőket.
Visszatérve Novák Katalin leendő elnöki tevékenységére, korábbi portfóliójából sejthető volt, és az utóbbi hónapokban ő is nyilvánvalóvá tette, hogy a családpolitika változatlanul a szívügye lesz, kiegészülve a fenntarthatóság témájával. A Mandinernek adott januári interjúban úgy fogalmazott: a fenntarthatóság ott kezdődik, hogy legyen kinek továbbadni a környezettudatos gondolkodást. „Ha nincs következő generáció, nincs kinek megőriznünk a Földet” – szögezte le. A parlamentben múlt csütörtökön elmondott beszédében pedig egyértelművé tette: „Az én dolgom az lesz, hogy abba a magasságba emeljem a nemzettársaimat, ahol a magyarok magától értetődő összetartozása van, ahol megértés van, békesség és biztonság.”
Aznap nem csak ő mondott programbeszédet. Az Egységben Magyarországért hosszas huzavona után Róna Péter közgazdászt jelölte az államfői posztra, szinte az utolsó pillanatban és az esélytelenek nyugalmával, hiszen az ellenzéki képviselők létszáma miatt a próbálkozás legfeljebb szimbolikus lehetett. A balos holdudvarból is elhangoztak olyan megjegyzések, miszerint az a minimum a kormányváltásra készülők részéről, hogy Novák Katalinnal szemben képesek legyenek a nemzet egységét szerintük jobban megtestesítő aspiránst ringbe állítani. Kérdés persze, hogy a többdiplomás sikerpolitikus családanyával szemben egy idős, az ellenzéki oldalon is vitatott megítélésű közgazdászprofesszor mennyire volt jó választás.
A másik verzió egyébként az volt, hogy mivel a hatpárti konglomerátum a közvetlen államfőválasztást preferálja, erre hivatkozva nem állít senkit. Ebben az esetben inkább a Márki-Zay Péter aggályos nyilatkozatai miatti kommunikációs krízisre és a listaállítás körüli fennforgásokra koncentrált volna.
MEGOSZTOTT ELLENZÉK, VITATOTT JELÖLT
A jelölés körülményei egyébként máig tisztázatlanok, de számos információ kiszivárgott az ezzel kapcsolatos belső konfliktusokról. Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt először Iványi Gábort, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség lelkészi vezetőjét nevezte meg. Tüntetőleg kiállt Iványi mellett többek között a Magyar Narancs. A Jobbik állítólag vétózta az előválasztás idején Dobrev Klárát támogató, korábban számos ellenzéki rendezvényen felszólaló lelkészt, ő viszont láthatóan örömmel vállalta volna a jelöltséget. Korábban, 2012-ben is így tett, amikor a DK javasolta a posztra.
A Telex információi szerint végül a hatalmi logika és a pártok erőviszonyai döntöttek. Az újabban a Gyurcsány-párt szoros szövetségeseként működő Jobbik által javasolt, Oxfordban oktató professzor lett a jelölt. Felmerült még Elek István egykori politikus és újságíró neve is. A Párbeszéd és a Momentum tiltakozott Róna Péter ellen, de végül kénytelen volt visszakozni.
A február közepén közleményben bejelentett hatpárti döntés Angliában érte Rónát. A jelölt egészen az utóbbi napokig nem nyilatkozott a programjáról, végül a Jobbik-közeli Alfahírnek adott nagyinterjút, majd elment az ATV stúdiójába is. Ott mondta azt, hogy egyetlenegy eurócent nem fog jönni Magyarországra addig, amíg Orbán Viktor a miniszterelnök.
Ezt a mondatot később a Miniszterelnökség cáfolta, mondván, a tárgyalások folyamatosak. A már futó programokra mindig utal forrást az Európai Bizottság, sőt a V4 államai közül Magyarország vezeti a lehívási rangsort. Kétségtelen: a helyreállítási alap pénzeit egyelőre blokkolja Brüsszel, Orbán Viktor szerint ez egyenesen a választási kampányba való beavatkozás.
Mindazonáltal Róna Péter személye a baloldalon inkább kicsapta a biztosítékot. Simor András volt jegybankelnök a következőt írta róla, illetve a korábban általa vezetett buszos vállalkozásról, a NABI-ról: „A kétezres években volt szerencsém egy könyvvizsgálással is foglalkozó nagy nemzetközi tanácsadó céget vezetni. Az alatt a hét év alatt, amíg ott voltam, egy esetben mondtuk azt, hogy egy ügyfél mérlegét nem írjuk alá, és inkább lemondunk a megbízatásunkról. Az ok az volt, hogy olyan összegeket számoltak el bevételként, amelyek nem voltak valósak, így a pénzügyi beszámolójuk nem a valóságot tükrözte.”
Előttem az utódom. Áder János és Novák Katalin az Országgyűlés plenáris ülésén március 10-én
Róna Péter, az ellenzéki frakciók köztársaságielnök-jelöltje beszédében hangsúlyozta: „a keresztény és felvilágosult Nyugat a mi közösségünk”
Novák Katalin, miután megválasztották köztársasági elnökké
FOTÓ: MTI / KOSZTICSÁK SZILÁRD, MTI / MÁTHÉ ZOLTÁN
Békesi László korábbi szocialista pénzügyminiszter szerint Róna Péter „ellentmondásos, gátlástalanul törtető figura”, Király Júlia, Márki-Zay Péter tanácsadója, a Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnöke pedig odáig jutott, hogy bejelentette: nem vállal több nyilvános szereplést az ellenzéki összefogás mellett. Ezt később finomította, ám a jelölttel szembeni ellenérzéseit nem rejtette véka alá, azt mondta róla: „pici huncut gazember”. A konfliktus egyébként a devizahitelezés megítéléséhez vezet vissza, Róna keményen ostorozta a balliberális kormányokat és bankárokat a gyakorlat elszabadulása miatt. Miután lemondott az LMP pártalapítványának vezetéséről, ezt írta Schiffer András pártelnöknek: „Az, hogy azok, akik személyesen felelősek mindezért, akik több mint egymillió embert fosztottak meg mindenüktől, képesek most magukat a jogállamiság nagy védőivé alakítani, képesek a talpig becsületes LMP-t az ún. balliberális értelmiség nagy többségének aktív részvételével a megsemmisülés szélére sodorni, egyszerűen elképesztő, érthetetlen a számomra.” A sors fintora, hogy most az általa kárhoztatott baloldal emelte kvázi pajzsra.
„Az újabban a Gyurcsány-párt szoros szövetségeseként működő Jobbik által javasolt professzor lett az ellenzéki jelölt”
Rónának az amerikai hírszerzéssel is érdekes lehet a viszonya. Több helyen is beszélt arról, hogy amikor családjával 1956 után az Egyesült Államokba menekült, a CIA segítette őket. Felidézte: a Központi Hírszerző Ügynökség keresett nekik valakit, aki „Washingtonban segített elhelyezkedni, és az átmeneti időre befogadott minket, így anyámnak a többi magyar emigránshoz képest viszonylag hamar volt állása”. A CIA-világkép szempontjából fontos, hogy aki a szervezetnek egyszer tisztességesen és becsületesen dolgozott, azt élete végéig segíti, ha tudja. Ez a mítosz része, és ez nem csak mítosz – hangoztatta.
Parlamenti beszédében Róna Péter az orosz–ukrán helyzet apropóján kiemelten foglalkozott a nyugati orientáció fontosságával, ostorozva a kormányt a Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz való viszonyulása miatt, mondván, a „keresztény és felvilágosult Nyugat a mi közösségünk”. A professzor gesztust is gyakorolt, hiszen az ellenzék kivonult a teremből, ő viszont megválasztása után gratulált a leendő államfőnek.
Interjú Tettekre készülök, nem gesztusokra – Novák Katalin a Mandinernek
