KÖZÉLET
SZINKRON
Félelem és bizalom | FARKAS VAJK |
AZ ALAPJOGOKÉRT KÖZPONT VEZETŐ ELEMZŐJE
Egy nemzet számára a legnagyobb veszély a félelem, s a legerősebb cselekvést serkentő magatartás a bizalom. Az agresszor kezére játszik az, aki háborús helyzetben az egyébként is meglévő félelmet tovább gerjeszti, és igyekszik aláásni a bizalmat. Ma nemcsak mindent meg kell tenni a háború mielőbbi befejezéséért, hanem folytatni szükséges a harcot azon értékek megvédéséért, amelyekből félelem idején is bizakodást lehet meríteni.
Március 15-ét ünnepeltük a héten. Ahogy a felnövekvő Minden háború a katonai manővereken, a gazdasági szankember életében vannak olyan fontos, a mindennapokból ciókon és az információs csatákon túl pszichológiai-lelki kiemelkedő pillanatok, amelyek rajta hagyják nyomukat hadviselés is. Igaz ez most is, hatása pedig jóval túlmutat a formálódó személyiségen, úgy egy nemzeti közösség a háború hosszán. életében, történetében is vannak meghatározó események, Különösen a háború első napjaiban hallhatott olyanokat amelyek hozzájárulnak a nemzetté éréshez és a nemzeti az ember, hogy ismerősök azt mondják, el kell innen menni karakter alakulásához. Nekünk, magyaroknak ilyen töb- biztonságosabb helyre (mintha ezzel meg lehetne szökni a bek között az 1848–49-es forradalom és szabadságharc, harcok következményei elől), szülők adnak hangot aggovalamint az emlékezete. A reformkor pezsgő évtizedei alatt dalmuknak, hogy milyen világ vár majd a gyermekeikre, forrott modern értelemben vett nemzetté a magyarság, és fiatalok pedig elkeseredve beszélnek arról, hogy a most sorakozó borús felhők miatt úgy tűnhet, a történelmet alakító megannyi látható nekik nem az a nyugodt, békés, fejlődő és láthatatlan erő 1848-ra hozta el azt a „Az 1848–49-es élet adatik majd, amelynek az előttük járó katartikus pillanatot, amikor a magyar fegyvert fogott, életet és anyagiakat sem forradalom üzenete, generáció élete tűnhet így visszatekintve. sajnálva harcolt a hazájáért, a szabadsáA hatvanas években, amikor a BBC hogy van miben gáért, a jövőjéért. A negyvennyolcasok még nem vált a progresszív ideológia bíznunk, van miért hittek a nemzetben, bíztak abban, hogy a kritikátlan kiszolgálójává és szócsövévé, építkeznünk, van történelem Ura helyet szán a magyaroknagy formátumú műsorokat is készített. nak a germán–szláv–ottomán tengerben, Ilyen volt az a nyugati civilizációról, azaz miért ültetnünk” és bíztak saját erejükben. Mindez olyan a mi civilizációnkról készített sorozat, amelyben az egyik legnagyobb hatású energiákat, cselekvő erőt szabadított fel brit művészettörténész, Kenneth Clark a márciusi ifjak képében megjelenő magyarságban, hogy világtörténelmi jelentőségű tetteket vitt személyes meglátását önti filmbe. Ennek első részében a véghez, és évszázadokra kijelölte a nemzet legfontosabb Római Birodalom és a görög–római civilizáció összeomlásán céljának a szuverén Magyarország kivívását. elmélkedve megállapítja, hogy tűnhet bármilyen szilárdnak Talán még sosem volt olyan március 15-ei ünnepünk, mint egy civilizáció, képes lehet bármilyen egységes világképet, idén. Az egyik oldalon a megannyi bajt és szenvedést hozó művészetet teremteni a népeknek évszázadokon keresztül világjárvány elvonulása miatt érzett öröm és felszabadultság, óriási területen, valójában végtelenül törékeny. Hogy mik a másik oldalon pedig valamifajta nyomasztó érzés, aggoda- egy civilizáció legfőbb ellenségei? Clark szerint „a félelem, lom, sőt félelem tölt el ismét bennünket a szomszédunkban félelem a járványtól, háborútól, éhínségtől, ami miatt úgy dúló háború, annak tragikus eseményei és következményei gondolják az emberek, hogy nem érdemes építkezni, fát ülmiatt: halottak és sebesültek százai, menekülők áradata, a tetni, elvetni a jövő évi termést”, valamint a kedvetlenség és a kárpátaljai magyarság sorsa, a még nem látható gazdasági reménytelenség. Ez persze azokra a népekre is rátelepedhet, hatások. Immár három hete tartanak a hadi cselekmények amelyek egyébként bőségben élnek. Mindez elvezethet oda, Ukrajnában. Nem tudni, hogy meddig tart, és mi lesz a vége. hogy egy civilizáció kimerül, és szép lassan elsorvad, ahogy Ami bizonyos, hogy hatása mindannyiunkra van és lesz, ez a görög–római civilizációval is történt. Ezzel szemben a és nem csak a gazdaságban okozott károkra kell gondolni. legfontosabb a bizalom, hogy bízzunk abban a társadalom26
C
M
Y
CM
MY
CY
CMY
K
